Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-23 / 861. szám
vák, a nevezet katonai és polgári kormányzó megerősítése és illetőleg határozata számára fentartatnak. A helytartóság öt osztályai hatáskörének gyakorlása végütt Magyarországban alakítandó közigazgatási területek határai, az említett 1853 jan. 10-ei legfelsőbb határozathoz képest, amennyiben túlnyomó közigazgatási tekintetekből részbeni módosítás czélszerűnek vagy szükségesnek nem találtatnék , a jelenleg fenálló kerületek kiterjedése szerint állapítandók meg. Egy helytartósági osztály közigazgatási területe egyszersmind kerületi főtörvényszéki területet képez, az öt kerületi főtörvényszékeknek amennyiben lehetséges , ugyanazon városok, melyekben a helytartósági osztályok vannak, szolgálandanak székhelyül. A megyehatóságok, a legfelsőbb rendelethez képest, ott hol azok jelenleg léteznek, a számukra kijelölt közigazgatási területre nézve tovább is fenmaradnak. A cs. kir. Apostoli Felsége parancsolni méltóztatott, hogy Árvamegye Thuróczczal, és Békésmegye Csanáddal egyesittessék , egyébiránt pedig a megyék kiterjedésére vonatkozólag a most fenálló felosztás szolgáljon alapul, azon változtatások fentartása mellett , melyek netán a szervezés foganatosításánál czélszerűeknek találtatnának. A felállítandó első bírósági törvényszékeket illetőleg , az ezen igazságügyi hatóságok hatásköre és szerkezetére nézve kibocsátott legfelsőbb határozmányok és azon elv tartandó szem előtt, miszerint kerületi törvényszékek csak mindenesetre oly helyeken, hol helytartósági osztályok léteznek, más helyeken pedig megyei törvényszékek létessenek javaslatba. Ezen legfelsőbb utasítások értelmében a cs. kir. Apostoli Felsége a szervezés keresztülvitelét a bel-, igazság- és pénzügyi miniszterekre, és a mennyiben még más minisztériumok együttműködése kívántatik, azokkal egyetértőleg, a következő közelebbi rendelményekkel, bízni méltóztatott. 1. A feladatok, melyek megoldása a szervezés tekintetéből munkába veendő, e következők : a) Definitív megállapítása a szolgabirói járások száma és határainak, valamint a megyehatóságok, szolgabirói hivatalok és első bírósági törvényszékek székhelyeinek , mire nézve arra szükség figyelemmel lenni, hogy a törvényszékek székhelyekül lehetségig oly helyeket nyerjenek, hol a hasonnemű politikai hatóságok léteznek; b) Az egyes hivatalok és hatóságok személylétszámának meghatározása, a hivatalnokoknak a schema fokozataiba besorozása, és az utóbbihoz mellékelt megjegyzéseknek alkalmazása az egyes hivatalok és hatóságokra, és c) Azon tárgyak kitudása, melyek megállapítása a szervezés életbeléptetése idejére volt fentartva. 2. A szolgabirói hivatalok, megyehatóságok és első birósági törvényszékek szervezését illetőleg, minden helytartósági osztály közigazgatási területében , annak elnökének elős ülése alatt egy, két politikai és két igazságügyi hivatalnokból, továbbá egy pénzügyi tisztviselőből alakított bizottmány fog felállíttatni. Ezen szervező bizottmányok feladatát külön utasítás fogja kijelölni. 3. A helytartóság személy- és fizetési állására, annak különböző osztályaiban, a számára szükséges helyiségek kikeresése, helyreállítása és felszerelésére, és minden ezen politikai hatóságok szervezésével összeköttetésben álló tárgyakra nézve a javaslattétel a katonai és polgári kormányzóra van bízva. Úgyszintén a kerületi főtörvényszéki elnökségek kidolgozása és javaslatai a kerületi főtörvényszékeket illetőleg , a katonai és polgári kormányzó által előterjesztendők. 4. Az iskolahatóságok helyett, melyek működése a helytartósági osztályokra megy át, azok tárgyaira nézve, egy, vagy amennyiben az itt-ott nélkülözhetlennek tűnnek ki, két szakasz (departement) a helytartósági osztályoknál felállítandó. 5. Valamennyi hatóságok és orgánumok, melyeket a szervezésre befolyás illet, ő cs. k. Apostoli Felségének azért felelősek, hogy a tárgyalások annak végrehajtására nézve alapossággal történjenek, és ennek hátránya nélkül a legtevékenyebben siettessenek. Felebbi legfelsőbb rendeletek azon hozzátétellel hirdettetnek ki, miszerint a szervező bizottmányok Pest-Budán, Pozsonyban, Sopronyban, Kassán és Nagy-Váradon ugyanegy időben alakíttatnak meg. Bachs, k. Krauszs, k. Baumgartners, k. (A mellékletek utólag közöltetni fognak). A pénzügyminisztériumnak 1852-ki dec. 19-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot kivéve, mely által az 1852-ki dec. 15-én kelt legfelsőbb határozvány következtében a sertési fogyasztási adó iránti törvényes határozatoknak némely változásai tétetnek közhírré. (Vége). 10. §. Ha a bejelentett főzet serteve czukormérői fokának kitudásánál az magasabbnak találtatik, mint a bejelentésben és jegyben előadva van, úgy az utólagos illeték beszedésének és büntető eljárásnak csak úgy van helye, ha a különbség egy ezukormérői fokot meghalad. A lefizetett, vagy amennyiben adóhitelezés történt, a hitelezett illeték leszámítása azon esetben, ha a serté a bejelentett czukormérői fokot el nem éri, meg nem engedtetik. 11. §. Ha a bejelentett főzemény iránt a 10. §. szerint büntető eljárásnak lenne helye, úgy az utólagosan beszedendő illeték kiszámításának és a pénzbüntetésnek a bejelentett és kitudott ezukormérői fok közötti egész különbség — azonban a 3. §-ban említett megengedés következtében egy fok levonása után — vétetik alapul. A czukormérői fok tört részei egész foknak tekintetnek és számíttatnak. 12. §. Más jövedéki rövidítéseknél és azon jövedéki áthágásoknál, melyek jövedéki rövidítést nem képeznek ugyan, de melyekre nézve a törvényes büntetés az adóilletékhez iránylik, azon adóilleték kiszámításánál , melynek nyomán a büntetés kiszabandó, ha oly femé forog fen, melyhez a pezsgőszer még nem kevertetett, s melynek ezukormérői foka hivatalosan kitudatott, ezen ezukormérői fok, minden más esetekben tizenhat foknyi kivonati tartalom vétetik alapul, hogy ha a sebtének magasabb kivonati tartalma nem bizonyul be, mely közvetlenül a jövedéki áthágás tárgyát képezi, vagy ha ser képezi az áthágás tárgyát, mely ezen ser erősségének megfelel. 13. §. Ha a büntető eljárásban a körül forog a kérdés, hogy azon lének, melyből a büntetési igénybe vett ser termeltetett, eredeti czukormérői foka kitudassék, az szakértő megvizsgált vegyészek lelete által állapítandó meg. 14. §. A sörtermelők a termelési és kiadási lajstromok vezetésével eddigi kötelezettség alól fölmentetnek , ellenben iparüzleti könyveket a jövedéki büntetőtörvény 733—737. §§-ban foglalt határozatok szerint vezetni kötelesek. Ezen könyvekben az egyes főtemények a fizetési jegy s a czukormérői fok, továbbá a serté hígításának előadása mellett följegyzendők. 15. §. A serkészítési iparüzlet hivatalos fölügyelet (ellenőrzés) alá helyezve marad. 16. §. A hivatalos fölügyelet gyakorlásánál a főpozsgás befejezettnek akkor tekintetik, ha a seprőkifolyás bevégeztetett és a ser csendes pozsgásba (utópozsgásba) igent át. A pozsgás tartama iránti eddigi határozatok hatályon kívül léptetnek. 17. §. Megengedtetik, miszerint a termelt erősebb serté a tőpozsgás előtt a termelendő ser minőségéhez illő fokig meghígitassék. Ezen hígításnak azonban a 11 ezukormérer foknyi legcsekélyebb tartalmon alul leszállnia nem szabad. A serjének ehhez képest megengedhető minden hígítása adómentes ugyan, azonban már az eredeti bejelentésben akó szerint (a lombard-velenczei királyságban metre quintas szerint) a 2. §.-ban előszabott adatokkal együtt elősorolandó, és csak hivatalos felügyelet alatt engedtetik meg. Az igazgató jövedéki hatóságoknak fönmarad azon joga, miszerint esetről esetre a másodszori forró törkölyfölöntést megengedhessék és ezen megengedés feltételeit megállapíthassák. 18. §: A sertermelők kötelesek az üzleti helyiségekben létező serté és serkészletek megadóztatását jegyek által kimutatni. Továbbá minden sertermelőnek a jövedéki hatóságok által a költségek megtérítése mellett szerzendő czukor- és hévmérővel ellátva kell lennie, és ezek használatát az üzlet helyiségei fölött őrködő jövedéki alkalmazottnak, ha ez kívánja, meg kell engednie. 19. §. A jövedéki felügyelőségnek föntartatik azon jog, miszerint, valahányszor szükségesnek látja, az üzleti helyiségeket megszemlélhesse és megkutathassa, a jegyek előmutatását követelhesse és az iparüzleti könyveket megtekinthesse. Azon pinczékbeni kutatások azonban, ahol magában a serfőzőházbani italmérésre vagy fogyasztásra nem rendelt ser tartatik, csak az elkövetett vagy szándékolt jövedéki rövidítés gyanúja mellett eszközlendők. 20. §: Azon adókötelesek iparüzlete, kik oly súlyos jövedéki áthágás miatt büntettettek meg, melyre a törvény a pénzbüntetéstől függetlenül fogságot szab, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat pusztán jogos bizonyítékok hiánya miatt szüntetett meg, az igazgató jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre súlyosbított felügyelet alá vethető. Azon intézkedésről, mely által valamely adóköteles iparüzlete súlyosbított felügyelet alá helyeztetik, és azon rendelkezések megjelöléséről, melyek alá vetendő az adóköteles, a jövedéki járási hatóság által — a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fönhagyása mellett — mindig írásban értesítendő. A folyamodás halasztó erővel nem bír. A súlyosbított felügyelettel járó azon intézkedések , melyek összesen vagy egyenként az igazgató jövedéki hatóságok belátásához képest elrendelhetők, következők: 1. Azon intézkedés, miszerint a termelési és kiadási lajstromoknak a fogyasztási adó iránti szabályok által rendelt vezetésétől a 14. §. következtében fölmentés alkalmazáson kívül léptetendő, és ezen lajstromok vezetendők. 2. Megszámozása azon hordóknak, melyekbe a ser töltetik s melyekben eladatik, továbbá az adóköteles azon kötelezettsége, hogy ezen számokat a bejelentésekben, valamint a termelési és kiadási lajstromokban adja elő. 3. Az adókötelesnek azon kötelezettsége, miszerint azon anyagok nemét és súlyát, melyekből a ser termeltetik, adja elő. 4. Azon intézkedés, hogy ezen anyagok közvetlenül az adózási eljárásral fordításuk előtt a kirendelt jövedéki alkalmazottak jelenlétében megmérendők, és az e végre megkívántabb mérlegek az adóköteles által saját költségén beszerzendők és jó karban tartandók. 21. §. Oly sertét vagy sert, amely a főpozsgást még ki nem állotta, az üzleti helyiségekből eltávolítani tilos. 22. §. Oly serfé vagy ser megvétele, mely a főpozsgást még ki nem állotta, annak a serfőzés üzleti helyiségein kívüli tartása vagy másnak átengedése mindenkinek tiltatik. 23. §. A serkorcsmárosok iparüzlete hivatalos felügyelet (ellenőrség) alá helyeztetik, és reájuk nézve a felügyelet alá helyezett iparűzők tekintetébeni vám- és államegyedárusági határozatok alkalmaztatnak, ők azonban az iparüzleti könyvek vezetésére nem köteleztetnek. Azok, kik súlyos jövedéki áthágás miatt megbüntettettek, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat csak jogos bizonyítékok hiányából szüntettetett meg, a jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre iparüzleti könyvek vezetésére szoríthatók. Az erre vonatkozó intézkedés, a folyamodás tizennégy nap alatti benyújtásának fölhagyása mellett — amely halasztó erővel nem bír — írásban adatik tudtul. 24. §. A korcsmárosok ellenőrség alá vetett iparüzleti helyiségei gyanánt tekintendők: az eladási vagy korcsmálási helyiség, a sör tartására rendelt térhelyek és az azzal összeköttetésben álló lakalkatrészek. 25. §. A fogyasztási adó iránt jelenleg fönálló határozatok — amennyiben ezek az elősorolt határozatok által világosan meg nem változtatnak — továbbra is hatályban maradnak. 26. §. A seriének vagy sernek a főpozsgás bevégezte előtti kiadása, megvétele, eltétele, vagy eladódásának tilalma (21 és 22. §§.), valamint a korcsmárosok ellenőrségi kötelezettsége iránti határozatok (23 és 24. §§.) 1853 diki február 1. lépenének hatályba; azon nap, melyen a jelen kibocsátvány többi rendeleteinek hatálya kezdődik, különösen fog közhírré tétetni. Baumgarten s. k. Az országos cs. k. magyar pénzügyigazgatóság által, obberradkersburgi adószedői ellenőr Kreulitsch József 3-dik osztályú cs. k. muraszombathi és Erdély nagyfejedelmi adószedői ellenőr Grünn Károly 3-ik osztályú cs. kir. adószedői ellenőrré ugyanott, mindkettő ideiglenesen kineveztetett. Hirdetmény a cs. k. magyar országos pénzügyi igazgatóságtól, (a bekivánt réz pengő pénzeket illetőleg). Folyó hó 17-én 641 F. M. szám alatt kelt magas cs. kir. pénzügyminisztériumi rendelet következtében, a dohány- és bélyeg-árusok, lottó gyűjtők, községi elöljárók, fogyasztási adóbérlők, szintúgy magán egyének, kik a fogyasztási adóra nézve egyezkedtek, és egyességi átalányuk rovására fizetéseket tesznek, nemcsak múlt 1852. évre vonatkozó pénzszállítmányok és fizetéseknél, hanem az időszakot, melyre a fizetés történik , nem tekintve, a kincstári pénztáraknál (gyűjtő-adó- vagy jövedéki pénztáraknál) eszközlendő fizetéseknél, 1853. évi február hó utoljáig, 1816 és 1848-ban vert réz pengőpénzeket használhatnak fizetési eszközül, tekintekintet nélkül az öszveg nagyságra. Megengedni méltóztatott továbbá a magas cs. k. pénzügyminisztérium, hogy az említett rézpengőpénzek 1853-ik évi február hó végéig a köznéptől, és csak ettől váltassanak be bank- vagy birodalmi kincstárjegyek stb. iránt, minden kincstári adó, s jövedéki pénztárak által, a mennyiben azt pénzkészleteik megengedik. Budán, január 19. 1853. .. . F. é. január 19-én jelent meg az 1852. évi átalános birodalmi törvény és kormánylap LXXII.darabja. Tartalma: 250. sz. Császári nyiltparancs 1852 dec. 3-ról, mely által az Ensen aluli és felüli Ausztria , Styria, Karantén , Krajna , Görz , Gradiska, Istria, Triest, Tirol Vorarlberggel, Cseh, Morvaország, Slézia, Galiczia Krakóval és Bukovina számára uj erdésztörvény bocsáttatik ki s 1853 jan. 1-től kezdve hatályba léptetik. (Budap. Hirl.) Pest, jan. 22. — Intézetek és társulatok. Budai alagút. A budavárhegyi alagút választmányából napokban egy épités-ügyelési bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai az alaguttársulati elnök Ürményi József cs. kir. kamarás, Fehr Vilmos a hengermalom technicai igazgatója s dr. Heinrich Budáról. A technicai művezetés Clark Ádám arra bízatott. Az alagúti választmány egy térítvényt írt alá, mely szerint az általa képviselt társaság semmiesetre nem igényli magának az alagút számára átvett föld tulajdonjogát, hanem kinyilatkoztatja , mikép az neki csak használat végett engedtetett át a társaság fenállásáig. Pesti műegylet. Hallomás szerint már a jövő tavaszon fognak az itteni anyaműegylet által Temesvár, Arad és Pécs városokban fiók-műkiállítások rendeztetni. Az iparműkiállítás ügyében tanácskozó bizottmány elhatározta, előbb szoros tudomást szerezni arról, várjon, mily időtájban tartatik a Bécsben rendezendő nagy iparműkiállítás, mert hátrányosnak tartja a pestit azzal egy időben rendezni. .E szerint ha a bécsi tavaszkor tartotik, a pestit még folyó év őszén szándékozik rendezni. A programm elkészítésére már egy albizottmány van kiküldve Kubinyi Ágoston múzeumi igazgató elnökége alatt. — Pesti dologház. A helybeli kényszerítő dologházban múlt év folytán 623 beteg gyógyittatott a fegyépület egyik osztályában létező kórházban. Az összes betegek közöl Csak 5 egyén halt meg. — A carneval bohócza felütötte csörgősipkáját — Momus, Bachus és Terpsychore karöltve lejtenek a kiékesitett termeken át — czifra, vidor, örömsugárzó néptől kisérve, mely pillanatokra minden életbaját feledi. Bizony különös varázs hatalommal bir a farsangi időszak. A vigalom, örvendezés, bohózat áradata mindenkit magával ragad , s még a legerősb szándékot is megingatja. Akarva nem akarva rohan bele a társas élvekre született ember, s a szokás ereje zsarnokul uralkodik fölötte. S minél rövidebb ez időszak, annál inkább rohannak az emberek annak gyönyöreit élvezni. A főváros most élénk színhelye egy hosszú ünnepélynek, mit a szokás szentelt meg, s melynek egyes körei folyvást változtatják elemeiket , a mint az idestova rendezett tánczvigalmak s házi estélyek alakulnak. Utczákon nappal éjjel járókelő s kocsizó közönséget láthatni, a divatboltok és termelt telvék vásárlókkal, a kirakatok fényes czikkekkel ékesitvék A váczi utcza egy nagy bazar népes forgalmú képét nyújtja. Benn a házikörökben sürgetés készületek öröm és remény közt a következő mulatságra, a háttérben aggódó és savanyú képű szülők és férjekkel, a viruló fiatalság és gyermekded vidámság, örömóráit éli. Minden komolyabb foglalkodás , kivéve a mulaszthatlan rendes folyamú működéseket, minden vállalkozási buzgalom, intézeti s egyleti tevékenység egy időre vagy egészen megakadt , vagy ernyedtebb alakot öltött magára. Ezek a farsang természetes következései. És a bölcsész, a politikus, a diplomata, tudós, erkölcs- egészségtanár, financier stb. hallgatni kénytelenek és hódolni a szokás ellenállhatlan erejének. Őszintén megvalljuk, attól tartottunk, hogy a franczia császári jelen fény és pompa találmányai — a drága arany- és ezüstszövetes öltözékek, melyek néhány példányai a váczi utczai boltokban láthatók, a fényűzési kórtól úgy sem igen ment közönségünket elszédítik, s kapva kap rajtok, hanem eddig elő, hála égnek, túlságos fényűzést a bálokban nem vettünk észre, s hölgyeink öltözékeit választékos csin és ízletesség jellemzi. A francziák tehetik, mert magok teremtik hozzá az anyagot és magok gyártják fel azt — nekünk még az egyszerűséggel kell beelégednünk. Annál csekélyebb korlátokat tapasztalunk a jókedv- és örömnyilatkozatokban, a fesztelen mulatság és barátias csatlakozásban a farsangi elvek színpadán, — vegyülve az emberbaráti könyör és jótékonyság magasztos jelenségeivel, vagy a közhasznú szépet és jót pártfogoló készséggel. — A nemzeti zenede részéről febr. 2-kán adandó tánczvigalomra jelen perczig már 54 egyleti tag írta magát alá bálrészvényesül lópftjával, még 6 tag hiányzik a kivetett 600 pftnyi költség teljes födözésére. Tudomás szerint ezen tánczvigalomnak azon üdvös eredménye szokott lenni, hogy ilyen alkalomkor többen , kik az egyleten kívül állanak, bementi jegyekkel tiszteltetvén meg, az egylet alkalmat nyer vendégeit egyszersmind tagjai sorába avathatni, miként múlt évben is hasonló módon 52 részvényes tagra tett szert. Óhajtjuk, hogy ezúttal is minél több vendéget nyerjen. — A nemzeti színház igazgatósága a tegnap f. hó 24-kéről 26-kára áttett harmadik álarcos bált ma ismét 25-kére teszi át. Ilyen határozatlan intézkedések nem szolgálnak a nemzeti intézet előnyére. Minden család, mely a nemzeti színházban a nevezett bálokra előre páholyt bérlő vagy előfizetett, esti köreit szintén előre rendezi s megállapítja, mit az igazgatóságnak tekintetbe kellene venni, mivel a méltányosság s a közönség részvéte azt kívánja. — A „Religio“ szerint azon kérdés, vájjon kath. papoknak és szerzeteseknek szabad-e más vallásra áttérni, ő cs. kir. Ap. Felségének egyenes parancsára, épen most tárgyalás alatt van. Egyúttal legközébb egy határozat váratik aziránt: vájjon kath ifjaknak szabad-e protestáns iskolákba járni, s vájjon mi történik a más vallásu papok által eszközlöt keresztelések, esketések stb. effélékkel. — Kazinczy Gábor közelebb Zrinyi Miklós költőnek némely eddig ismeretlen munkáit fedezte fel, mik közöl egy értekezés Mátyás király fölött az uj muzeum legújabb füzetében jelenik meg. Zágrábban is ugyanannak horvát nyelven irt munkáit kiadni szándékoznak. Felelet E. ur kérdésére. E. ur a „Pesti Napló“ 856-dik számában Kemény Zs. urnak általam kiadott „Férj és Nő“ czimű regényét bírálja. Eltérve attól, hogy e regény jobb vagy roszabb sorsot érdemelt-e E. ur bírálatánál, egypár szóval felelek a kérdésre, melyet ismertetése végén hozzám intéz. E.urnak a kiadás felől ugy látszik nincsenek helyes fogalmai. Nem mindig az a kiadó, ki a munkát önköltségén adja ki. Például Vörösmarty munkáit kiadta Toldy, a tulajdonos volt Kilián; Kisfaludy munkáit kiadta Toldy, a tulajdonos volt Heckenast. Kölcsey verseit kiadta Szemere Pál, bár egyetlen krja sem feküdt benne. Különben E. úrnak nyilvánítom, hogy az ő tudó - isa az én kiadóskodásom körül „épen nem positív ", sőt nagyon is negatív, amennyiben én nem osztalékért vállaltam „a prózai stílusfutást“ , a „dolog oeconomiáját“, a „Férj és Nő“ első kiadása az én költségemen jelent meg, a munkát megvásároltam, a kiadásból eredő haszon vagy kár engem illet egyedül, mint erről E. ur a b. Reménynyel kötött szerződésemből meg is győződhetik. Egyébiránt higye meg E. ur, én nem haszonért vagy osztalékért vállaltam el K. ur regényének kiadását. Büszke valék rá, ily elás.