Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)

1853-01-23 / 861. szám

vák, a nevezet katonai­ és polgári kormányzó meg­erősítése és illetőleg határozata számára fentar­­tatnak. A helytartóság öt osztályai hatáskörének gyakor­lása végütt Magyarországban alakítandó közigaz­gatási területek határai, az említett 1853 jan. 10-ei legfelsőbb határozathoz képest, a­mennyiben túl­nyomó közigazgatási tekintetekből részbeni módo­sítás czélszerűnek vagy szükségesnek nem találtat­nék , a jelenleg fenálló kerületek kiterjedése szerint állapítandók meg. Egy helytartósági osztály közigazgatási területe egyszersmind kerületi főtörvényszéki területet képez, az öt kerületi főtörvényszékeknek a­mennyiben le­hetséges , ugyanazon városok, melyekben a helytar­tósági osztályok vannak, szolgálandanak székhelyül. A megyehatóságok, a legfelsőbb rendelethez ké­pest, ott hol azok jelenleg léteznek, a számukra ki­jelölt közigazgatási területre nézve tovább is fen­­maradnak. A cs. kir. Apostoli Felsége parancsolni méltózta­­tott, hogy Árvam­egye Thuróczczal, és Békésmegye Csanáddal egyesittessék , egyébiránt pedig a megyék kiterjedésére vonatkozólag a most fenálló felosztás szolgáljon alapul, azon változtatások fentartása mel­lett , melyek netán a szervezés foganatosításánál czélszerűeknek találtatnának. A felállítandó első bírósági törvényszékeket ille­tőleg , az ezen igazságügyi hatóságok hatásköre és szerkezetére nézve kibocsátott legfelsőbb határozmá­­nyok és azon elv tartandó szem előtt, miszerint ke­rületi törvényszékek csak mindenesetre oly helyeken, hol helytartósági osztályok léteznek, más helyeken pedig megyei törvényszékek létessenek javaslatba. Ezen legfelsőbb utasítások értelmében a cs. kir. Apostoli Felsége a szervezés keresztülvitelét a bel-, igazság- és pénzügyi miniszterekre, és a mennyiben még más minisztériumok együttműködése kívántatik, azokkal egyetértőleg, a következő közelebbi rendel­­ményekkel, bízni méltóztatott. 1. A feladatok, melyek megoldása a szervezés te­kintetéből munkába veendő, e következők : a) Definitív megállapítása a szolgabirói járások száma és határainak, valamint a megyehatóságok, szolgabirói hivatalok és első bírósági törvényszékek székhelyeinek , mire nézve arra szükség figyelemmel lenni, hogy a törvényszékek székhelyekül lehetségig oly helyeket nyerjenek, hol a hasonnemű politikai hatóságok léteznek; b) Az egyes hivatalok és hatóságok személylét­számának meghatározása, a hivatalnokoknak a sche­ma fokozataiba besorozása, és az utóbbihoz mellékelt megjegyzéseknek alkalmazása az egyes hivatalok és hatóságokra, és c) Azon tárgyak kitudása, melyek megállapítása a szervezés életbeléptetése idejére volt fentartva. 2. A szolgabirói hivatalok, megyehatóságok és első birósági törvényszékek szervezését illetőleg, minden helytartósági osztály közigazgatási területé­ben , annak elnökének elős ülése alatt egy, két politi­kai és két igazságügyi hivatalnokból, továbbá egy pénzügyi tisztviselőből alakított bizottmány fog fel­­állíttatni. Ezen szervező bizottmányok feladatát külön uta­sítás fogja kijelölni. 3. A helytartóság személy- és fizetési állására, annak különböző osztályaiban, a számára szükséges helyiségek kikeresése, helyreállítása és felszerelésére, és minden ezen politikai hatóságok szervezésével összeköttetésben álló tárgyakra nézve a javaslattétel a katonai és polgári kormányzóra van bízva. Úgyszintén a kerületi főtörvényszéki elnökségek kidolgozása és javaslatai a kerületi főtörvényszéke­ket illetőleg , a katonai és polgári kormányzó által előterjesztendők. 4. Az iskolahatóságok helyett, melyek működése a helytartósági osztályokra megy át, azok tárgyaira nézve, egy, vagy a­mennyiben az itt-ott nélkülöz­­hetlennek tűnnek ki, két szakasz (departement) a helytartósági osztályoknál felállítandó. 5. Valamennyi hatóságok és orgánumok, melyeket a szervezésre befolyás illet, ő cs. k. Apostoli Fel­ségének azért felelősek, hogy a tárgyalások annak végrehajtására nézve alapossággal történjenek, és ennek hátránya nélkül a legtevékenyebben siettes­senek. Felebbi legfelsőbb rendeletek azon hozzátétellel hirdettetnek ki, miszerint a szervező bizottmányok Pest-Budán, Pozsonyban, Sopronyban, Kassán és Nagy-Váradon ugyanegy időben alakíttatnak meg. Bachs, k. Krauszs, k. Baumgartners, k. (A mellékletek utólag közöltetni fognak). A pénzügyminisztériumnak 1852-ki dec. 19-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, Dalmátországot kivéve, mely által az 1852-ki dec. 15-én kelt legfelsőbb határozvány következtében a sertési fogyasztási adó iránti törvényes határozatok­nak némely változásai tétetnek közhírré. (Vége). 10. §. Ha a bejelentett főzet serteve czukormérői fokának kitudásánál az magasabbnak találtatik, mint a bejelentésben és jegyben előadva van, úgy az utó­­lagos ille­ték beszedésének és büntető eljárásnak csak úgy van helye, ha a különbség egy ezukormérői fo­kot meghalad. A lefizetett, vagy a­mennyiben adóhitelezés tör­tént, a hitelezett illeték leszámítása azon esetben, ha a serté a bejelentett czukormérői fokot el nem éri, meg nem engedtetik. 11. §. Ha a bejelentett főzemény iránt a 10. §. szerint büntető eljárásnak lenne helye, úgy az utó­lagosan beszedendő illeték kiszámításának és a pénz­büntetésnek a bejelentett és kitudott ezukormérői fok közötti egész különbség — azonban a 3. §-ban em­lített megengedés következtében egy fok levonása után — vétetik alapul. A czukormérői fok tört részei egész foknak tekintetnek és számíttatnak. 12. §. Más jövedéki rövidítéseknél és azon jöve­déki áthágásoknál, melyek jövedéki rövidítést nem képeznek ugyan, de melyekre nézve a törvényes bün­tetés az adóilletékhez iránylik, azon adóilleték kiszá­mításánál , melynek nyomán a büntetés kiszabandó, ha oly fem­é forog fen, melyhez a pezsgőszer még nem kevertetett, s melynek ezukormérői foka hivatalosan kitudatott, ezen ezukormérői fok, minden más esetek­ben tizenhat foknyi kivonati tartalom vétetik alapul, hogy ha a sebtének magasabb kivonati tartalma nem bizonyul be, mely közvetlenül a jövedéki áthágás tárgyát képezi, vagy ha ser képezi az áthágás tár­gyát, mely ezen ser erősségének megfelel. 13. §. Ha a büntető eljárásban a körül forog a kérdés, hogy azon lének, melyből a büntetési igénybe vett ser termeltetett, eredeti czukormérői foka kitu­­dassék, az szakértő megvizsgált vegyészek lelete által állapítandó meg. 14. §. A sörtermelők a termelési és kiadási lajstro­mok vezetésével eddigi kötelezettség alól fölmentet­nek , ellenben iparüzleti könyveket a jövedéki bün­tetőtörvény 733—737. §§-ban foglalt határozatok szerint vezetni kötelesek. Ezen könyvekben az egyes főtemények a fizetési jegy s a czukormérői fok, to­vábbá a serté hígításának előadása mellett följegy­zendők. 15. §. A serkészítési iparüzlet hivatalos fölügyelet (ellenőrzés) alá helyezve marad. 16. §. A hivatalos fölügyelet gyakorlásánál a fő­­pozsgás befejezettnek akkor tekintetik, ha a seprőki­folyás bevégeztetett és a ser csendes pozsgásba (utó­­pozsgásba) igent át. A pozsgás tartama iránti eddigi határozatok ha­tályon kívül léptetnek. 17. §. Megengedtetik, miszerint a termelt erősebb serté a tőpozsgás előtt a termelendő ser minőségéhez illő fokig meghígitassék. Ezen hígításnak azonban a 11 ezukormérer foknyi legcsekélyebb tartalmon alul leszállnia nem szabad. A serjének ehhez képest megengedhető minden hígítása adómentes ugyan, azonban már az eredeti bejelentésben akó szerint (a lombard-velenczei királyságban metre quintas sze­rint) a 2. §.-ban előszabott adatokkal együtt előso­rolandó, és csak hivatalos felügyelet alatt engedte­tik meg. Az igazgató jövedéki hatóságoknak fönmarad azon joga, miszerint esetről esetre a másodszori forró tör­­kölyfölöntést megengedhessék és ezen megengedés feltételeit megállapíthassák. 18. §: A sertermelők kötelesek az üzleti helyisé­gekben létező serté és serkészletek megadóztatását jegyek által kimutatni. Továbbá minden sertermelőnek a jövedéki hatósá­gok által a költségek megtérítése mellett szerzendő czukor- és hévmérővel ellátva kell lennie, és ezek használatát az üzlet helyiségei fölött őrködő jövedéki alkalmazottnak, ha ez kívánja, meg kell engednie. 19. §. A jövedéki felügyelőségnek föntartatik azon jog, miszerint, valahányszor szükségesnek látja, az üzleti helyiségeket megszemlélhesse és megkutat­hassa, a jegyek előmutatását követelhesse és az iparüzleti könyveket megtekinthesse. Azon pinczék­­beni kutatások azonban, a­hol magában a serfőző­­házbani italmérésre vagy fogyasztásra nem rendelt ser tartatik, csak az elkövetett vagy szándékolt jövedéki rövidítés gyanúja mellett eszközlendők. 20. §: Azon adókötelesek iparüzlete, kik oly súlyos jövedéki áthágás miatt büntettettek meg, melyre a törvény a pénzbüntetéstől függetlenül fogsá­got szab, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat pusztán jogos bizonyítékok hiánya miatt szüntetett meg, az igazgató jövedéki hatóságok által meghatározott vagy bizonytalan időre súlyosbított felügyelet alá vethető. Azon intézkedésről, mely által valamely adóköteles iparüzlete súlyosbított felügyelet alá helyeztetik, és azon rendelkezések megjelöléséről, melyek alá vetendő az adóköteles, a jövedéki járási hatóság által — a folyamodás tizen­négy nap alatti benyújtásának fönhagyása mellett — mindig írásban értesítendő. A folyamodás halasz­tó erővel nem bír. A súlyosbított felügyelettel járó azon intézkedé­sek , melyek összesen vagy egyenként az igazgató jövedéki hatóságok belátásához képest elrendelhetők, következők: 1. Azon intézkedés, miszerint a termelési és ki­adási lajstromoknak a fogyasztási adó iránti szabá­lyok által rendelt vezetésétől a 14. §. következté­ben­ fölmentés alkalmazáson kívül léptetendő, és ezen lajstromok vezetendők. 2. Megszámozása azon hordóknak, melyekbe a ser töltetik s melyekben eladatik, továbbá az adó­köteles azon kötelezettsége, hogy ezen számokat a bejelentésekben, valamint a termelési és kiadási laj­stromokban adja elő. 3. Az adókötelesnek azon kötelezettsége, miszerint azon anyagok nemét és súlyát, melyekből a ser ter­meltetik, adja elő. 4. Azon intézkedés, hogy ezen anyagok köz­vetlenül az adózási eljárásral fordításuk előtt a ki­rendelt jövedéki alkalmazottak jelenlétében megmé­­rendők, és az e végre megkívántabb mérlegek az adóköteles által saját költségén beszerzendők és jó karban tartandók. 21. §. Oly sertét vagy sert, a­mely a főpozsgást még ki nem állotta, az üzleti helyiségekből eltávolí­tani tilos. 22. §. Oly serfé vagy ser megvétele, mely a fő­pozsgást még ki nem állotta, annak a serfőzés üz­leti helyiségein kívüli tartása vagy másnak átenge­dése mindenkinek tiltatik. 23. §. A serkorcsmárosok iparüzlete hivatalos fel­ügyelet (ellenőrség) alá helyeztetik, és reájuk nézve a felü­gyelet alá helyezett iparűzők tekintetébeni vám- és államegyedárusági határozatok alkalmaztatnak, ők azonban az iparüzleti könyvek vezetésére nem kö­­teleztetnek. Azok, kik súlyos jövedéki áthágás miatt megbüntettettek, vagy kik ellen az ilyen áthágások miatti vizsgálat csak jogos bizonyítékok hiányából szüntettetett meg, a jövedéki hatóságok által meg­határozott vagy bizonytalan időre iparüzleti köny­vek vezetésére szoríthatók. Az erre vonatkozó intézkedés, a folyamodás tizen­négy nap alatti benyújtásának fölhagyása mellett — a­mely halasztó erővel nem bír — írásban adatik tudtul. 24. §. A korcsmárosok ellenőrség alá vetett ipar­­üzleti helyiségei gyanánt tekintendők: az eladási vagy korcsmálási helyiség, a sör tartására rendelt térhelyek és az azzal összeköttetésben álló lakalkat­részek. 25. §. A fogyasztási adó iránt jelenleg fönálló ha­tározatok — a­mennyiben ezek az elősorolt határo­zatok által világosan meg nem változtatnak — to­vábbra is hatályban maradnak. 26. §. A seriének vagy sernek a főpozsgás bevé­­ge­zte előtti kiadása, megvétele, eltétele, vagy eladó­­dásának tilalma (21 és 22. §§.), valamint a korcs­márosok ellenőrségi kötelezettsége iránti határo­zatok (23 és 24. §§.) 1853 diki február 1. lépenének hatályba; azon nap, melyen a jelen kibo­­csátvány többi rendeleteinek hatálya kezdődik, külö­nösen fog közhírré tétetni. B­a­um­garten s. k. Az országos cs. k. magyar pénzügyigazgatóság által, obberradkersburgi adószedői ellenőr Kreu­­litsch József 3-dik osztályú cs. k. mura­szombathi és Erdély nagyfejedelmi adószedői ellenőr Grünn Károly 3-ik osztályú cs. kir. adószedői ellenőrré ugyanott, mindkettő ideiglenesen kineveztetett. Hirdetmény a cs. k. magyar országos pénzügyi­ igazgatóságtól, (a bekivánt réz pengő pénzeket illetőleg). Folyó hó 17-én 641 F. M. szám alatt kelt magas cs. kir. pénzügyminisztériumi rendelet következté­ben, a dohány- és bélyeg-árusok, lottó gyűjtők, községi elöljárók, fogyasztási adóbérlők, szintúgy magán egyének, kik a fogyasztási adóra nézve egyezkedtek, és egyességi átalányuk rovására fize­téseket tesznek, nemcsak múlt 1852. évre vonat­kozó pénz­szállítmányok és fizetéseknél, hanem az időszakot, melyre a fizetés történik , nem tekintve, a kincstári pénztáraknál (gyűjtő-adó- vagy jövedéki pénztáraknál) eszközlendő fizetéseknél, 1853. évi február hó utoljáig, 1816 és 1848-ban vert réz pengőpénzeket használhatnak fizetési eszközül, tekin­­tekintet nélkül az öszveg nagyságra. Megengedni méltóztatott továbbá a magas cs. k. pénzügyminisztérium, hogy az említett rézpengő­pénzek 1853-ik évi február hó végéig a köznéptől, és csak ettől váltassanak be bank- vagy birodalmi kincstárjegyek stb. iránt, minden kincstári adó,­ s jövedéki pénztárak által, a mennyiben azt pénz­készleteik megengedik. Budán, január 19. 1853. .. . F. é. január 19-én jelent meg az 1852. évi átalá­­nos birodalmi törvény és kormánylap LXXII.darabja. Tartalma: 250. sz. Császári nyiltparancs 1852 dec. 3-ról, mely által az Ensen aluli és felüli Ausztria , Styria, Karantén , Krajna , Görz , Gradiska, Istria, Triest, Tirol Vorarlberggel, Cseh, Morvaország, Slézia, Galiczia Krakóval és Bukovina számára uj erdész­­törvény bocsáttatik ki s 1853 jan. 1-től kezdve hatályba léptetik. (Budap. Hirl.) Pest, jan. 22. — Intézetek és társulatok. Budai alagút. A budavárhegyi alagút vá­lasztmányából napokban egy épités-ügyelési bizott­mány neveztetett ki, melynek tagjai az alaguttár­­sulati elnök Ü­r­m­é­n­y­i József cs. kir. kamarás, F­e­h­r Vilmos a hengermalom technicai igazgatója s dr. Heinrich Budáról. A technicai művezetés Clark Ádám arra bízatott. Az alagúti választmány egy térítvényt írt alá, mely szerint az általa kép­viselt társaság semmiesetre nem igényli magának az alagút számára átvett föld tulajdonjogát, hanem ki­nyilatkoztatja , mikép az neki csak használat végett engedtetett át a társaság fenállásáig. Pesti műegylet. Hallomás szerint már a jövő tavaszon fognak az itteni anyaműegylet által Temes­vár, Arad és Pécs városokban fiók-műkiállítások rendeztetni. Az iparműkiállítás ügyében tanácskozó bizottmány elhatározta, előbb szoros tudomást sze­rezni arról, várjon, mily időtájban tartatik a Bécs­­ben rendezendő nagy iparműkiállítás, mert hátrá­nyosnak tartja a pestit azzal egy időben rendezni. .E szerint ha a bécsi tavaszkor tartotik, a pestit még folyó év őszén szándékozik rendezni. A programm elkészítésére már egy albizottmány van kiküldve Kubinyi Ágoston múzeumi igazgató elnökége alatt. — Pesti dologház. A helybeli kényszerítő dologházban múlt év folytán 623 beteg gyógyitta­­tott a fegyépület egyik osztályában létező kórház­ban. Az összes betegek közöl Csak 5 egyén halt meg. — A carneval bohócza felütötte csörgősipkáját — Momus, Bachus és Terpsychore karöltve lejtenek a kiékesitett termeken át — czifra, vidor, örömsugárzó néptől kisérve, mely pillanatokra minden életbaját feledi. Bizony különös varázs hatalommal bir a far­sangi időszak. A vigalom, örvendezés, bohózat ára­data mindenkit magával ragad , s még a legerősb szándékot is megingatja. Akarva nem akarva rohan bele a társas élvekre született ember, s a szokás ereje zsarnokul uralkodik fölötte. S minél rövidebb ez időszak, annál inkább rohannak az emberek annak gyönyöreit élvezni. A főváros most élénk színhelye egy hosszú ünnepélynek, mit a szokás szentelt meg, s melynek egyes körei folyvást változtatják elemei­ket , a mint az idestova rendezett tánczvigalmak s házi estélyek alakulnak. Utczákon nappal éjjel járó­kelő s kocsizó közönséget láthatni, a divatboltok és termelt telvék vásárlókkal, a kirakatok fényes czik­­kekkel ékesitvék A váczi utcza egy nagy bazar népes forgalmú képét nyújtja. Benn a házikörökben sürge­tés készületek öröm és remény közt a következő mu­latságra, a háttérben aggódó és savanyú képű szü­lők és férjekkel, a viruló fiatalság és gyermekded vidámság, örömóráit éli. Minden komolyabb foglal­­kodás , kivéve a mulaszthatlan rendes folyamú mű­ködéseket, minden vállalkozási buzgalom, intézeti s egyleti tevékenység egy időre vagy egészen meg­akadt , vagy ernyedtebb alakot öltött magára. Ezek a farsang természetes következései. És a bölcsész, a politikus, a diplomata, tudós, erkölcs- egészségtanár, financier stb. hallgatni kénytelenek és hódolni a szo­kás ellenállhatlan erejének. Őszintén meg­valljuk, attól tartottunk, hogy a fran­­czia császári jelen fény és pompa találmányai — a drága arany- és ezüstszövetes öltözékek, melyek né­hány példányai a váczi utczai boltokban láthatók, a fényűzési kórtól úgy sem igen ment közönségünket elszédítik, s­­ kapva kap rajtok, hanem eddig elő, hála égnek, túlságos fényűzést a bálokban nem vet­tünk észre, s hölgyeink öltözékeit választékos csin és ízletesség jellemzi. A francziák tehetik, mert ma­gok teremtik hozzá az anyagot és magok gyártják fel azt — nekünk még az egyszerűséggel kell beelé­gednünk. Annál csekélyebb korlátokat tapasztalunk a jókedv- és örömnyilatkozatokban, a fesztelen mu­latság és barátias csatlakozásban a farsangi elvek színpadán, — vegyülve az emberbaráti könyör és jó­tékonyság magasztos jelenségeivel, vagy a közhasznú szépet és jót pártfogoló készséggel. — A nemzeti zenede részéről febr. 2-kán adandó tánczvigalom­ra jelen perczig már 54 egyleti tag írta magát alá bálrészvényesül lópftjával, még 6 tag hiányzik a kivetett 600 pftnyi költség teljes födözésére. Tudomás szerint ezen tánczvigalom­nak azon üdvös eredménye szokott lenni, hogy ilyen alkalomkor töb­ben , kik az egyleten kívül állanak, bementi jegyek­kel tiszteltetvén meg, az egylet alkalmat nyer ven­dégeit egyszersmind tagjai sorába avathatni, miként múlt évben is hasonló módon 52 részvényes tagra tett szert. Óhajtjuk, hogy ezúttal is minél több vendéget nyerjen. — A nemzeti színház igazgatósága a tegnap f. hó 24-kéről 26-kára áttett harmadik álarc­os bált m­a ismét 25-kére teszi át. Ilyen határozatlan intézke­dések nem szolgálnak a nemzeti intézet előnyére. Minden család, mely a nemzeti színházban a neve­zett bálokra előre páholyt bérlő vagy előfizetett, esti köreit szintén előre rendezi s megállapítja, mit az igazgatóságnak tekintetbe kellene venni, mivel a méltányosság s a közönség részvéte azt kívánja. — A „Religio“ szerint azon kérdés, vájjon kath. papoknak és szerzeteseknek szabad-e más vallásra áttérni, ő cs. kir. Ap. Felségének egyenes paran­csára, épen most tárgyalás alatt van. Egyúttal leg­­közébb egy határozat váratik aziránt: vájjon kath ifjaknak szabad-e protestáns iskolákba járni, s váj­jon mi történik a más vallásu papok által eszközlöt keresztelések, esketések stb. effélékkel. — Kazinczy Gábor közelebb Zriny­i Miklós költőnek némely eddig ismeretlen munkáit fedezte fel, mik közöl egy értekezés Mátyás király fölött az uj muzeum legújabb füzetében jelenik meg. Zágráb­ban is ugyanannak horvát nyelven irt munkáit ki­adni szándékoznak. Felelet E. ur kérdésére. E. ur a „Pesti Napló“ 856-dik számában Ke­mény Zs. urnak általam kiadott „Férj és Nő“ czimű regényét bírálja. Eltérve attól, hogy e regény jobb vagy roszabb sorsot érdemelt-e E. ur bírálatánál, egypár szóval felelek a kérdésre, melyet ismertetése végén hozzám intéz. E.­urnak a kiadás felől ugy látszik nincsenek helyes fogalmai. Nem mindig az a kiadó, ki a munkát önköltségén adja ki. Például Vörösmarty munkáit kiadta Toldy, a tul­aj­d­on­os volt Kilián; Kisfaludy munkáit k­i­­a­d­t­a Toldy, a tulajdonos volt Heckenast. Köl­csey verseit kiadta Szemere Pál, bár egyetlen krja sem feküdt benne. Különben E. úrnak nyilvánítom, hogy az ő tu­dó -­ isa az én kiadóskodásom körül „épen nem posi­tív ", sőt nagyon is negatív, a­mennyiben én nem osz­talékért vállaltam „a prózai stílusfutást“ , a „dolog oeconomiáját“, a „Férj és Nő“ első kiadása az én költségemen jelent meg, a munkát megvásároltam, a kiadásból eredő haszon vagy kár engem illet egyedül, mint erről E. ur a b. Reménynyel kötött szerződé­semből meg is győződhetik. Egyébiránt higye meg E. ur, én nem haszonért vagy osztalékért vállaltam el K. ur regényének kiadását. Büszke valék rá, ily elás.

Next