Pesti Napló, 1853. február (4. évfolyam, 869-891. szám)
1853-02-23 / 887. szám
1853. negyedik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 — „ „ A havi előfizetés , mint a démenkinti eladás is megtunt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Egy hónapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — „ „ Egyes szám . . 4 „ „ LSZ Szerda, febr. 23-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy-1 hasábos petit-sora 4 p. krjával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Telegraf. tudósítások. Bécs, febr. 20. d. u. 3 ór. 6 cs. kir. Apostoli Felsége sebe mérsékelt gyulladásban van, rendes lefolyást mutat és a sebláz ma elmaradt. Bécs, febr. 21. 1 ór. reggel. A nap további folyamában és az éj első felében Ö cs. kir. Apostoli Felsége kedvező jólléte nem zavartatott. Bécs, febr. 21. reggeli 7 ór. Ü cs. k. Apostoli Felsége múlt éjjel csak igen ritkán félbeszakított álmot élvezett és általában megkönnyebbülve és láz nélkül érzi magát. öcs. k. ap. Felségének mai reggeli megnyugtató állapota folytonos. Bécs. febr. 21. 1853.dél. u. 4 órakor Seeburger udv. tan. cs. k. orvos Wattman lovag kormánytan cs. k. udv. sebornvos a S I S É G. ’ i j. Ili. Ha kivágtuk a fát , még nem ástuk rusfidén gyökereit, így leendőnk az ősiséggel is. Mint terepélyes fa voltak nálunk az ősiségi jogviszonyok, melyeknek gazdag lombozatja — általános hiedelem szerint — nemzeties fenmaradásunkat látszék beárnyazni, mig messze elágazó gyökerei erős hálózat gyanánt fonódtak be családi és országos életünkbe. Soká lesz, mig ezen gyökerek mind kisorvadnak ; soká, mig porrá válván, az úján felbarázdált hantokkal megismerhetlenül összevegyülnek. Mert megvan a cs. nyikparancsban azon óvakodó kímélet, melyet az ily vérré vált institutiónak megszüntetése , hogy az ettől várt jó süker annál biztosabban elkövetkezzék, nemcsak czélszerűvé, de jót szükségessé teszen. Az „utipossidetis“ iszonyú sebet fogott volna vágni tömérdek oly családokon, melyekre egyik, másik ős alig hagyott egyebet, mint jogigényt a csekély összegéséért elidegenített nagy kiterjedésű birtokhoz, s a bölcs törvényalkotó érezé, hogy az elzúglott viharokban már jóformán elszegényülteknél sebre nem, de arra vala szükség. Nem írunk itt jogtudományi értekezést. Inkább a törvény lehető hatásáról akarunk csak ízólni, s így mellőzzük annak részleteit. Azonban megjegyezzük, miszerint hagyott fen a törvény kérdéseket, melyek elhatározása még több évig fentartana némi maradványt az ősiségi viszonyokból. S míg e kérdések eldöntve nem lesznek , addig még mindig fön leend némi hullámzata azon balságoknak is, melyek közgazdászati tekintetből az ősiségi viszonyokkal elválaszthatlanul összefűzvek, addig még mindig nem lehetnek általánosakká azon jók, melyeket az ősiségi törvények és szokások megszűntével várhatunk. Talán egy nemzedék, talán még egy második is fog e földről letűnni, mielőtt e hullámzat végkép megszűnik, s míg ingó és ingatlan vagyon közötti arány helyreállván, a fekvő nemesi vagyon általában biztos tulajdonná válik, s a műipar és kereskedés tartós virágzásnak induland. Addig kell némelyekről még gondoskodni, hogy a magyar nemes földbirtokos koldussá ne legyen. Az 1848. óta fenlevő moratorium, mint damoklesi pallos függ nemes fölbirtokosinkon. Ennek idő előtti megszűnése : irtó hadat költene ellenök. Kétséget sem szenved, hogy a nemesi ingatlanokon fekvő tőkék felmondhatása előbb, semmint mód nyujtatnék a birtokosoknak olcsó kamatú, több éveken át törlesztendő uj tőkék szerzésére, kivált az ősiségi jogviszonyok megszűntével, tömérdek magyar nemes birtokost sodorna el örökre és feltámadási remény nélkül, az ősi föld színéről. Már is érezhető az említettem 1840-iki úgynevezett „hiteltörvények“ hatása e honban. Az aránytalanság, melyet azok a pénz és ingatlan vagyon foroghatására nézve nálunk előidéztek , hiányában az olcsó kamatú s több évi törlesztés mellett szerezhető tőkéknek, derekasan megzilálta nemes földbirtokosunkat, s megduzzasztó némely pénztőzsér erszényit a nélkül, hogy akár a műipar, akár a kereskedés csak némileg érezhető lendületet is nyert volna! Nem is volna nehéz számokkal kimutatni, hogy a „hiteltörvények“ létesülése óta, a közbejött viszontagságos évek nélkül is, országilag szegényebbek vagyunk, mint valánk azelőtt. Igaz, hogy nagyobb földbirtokosink közöl csak kivételül tekinthetők, kik a gazdálkodáshoz, takaros élethez hajlamot éreztek s éreznek, kik ama hatást, melyet a „hiteltörvények“ nálunk gyakorlandók voltak, fölismervén : kiadásaikat kellőleg mérsékelték volna. Magva az életnek, mely az ősiség eltörlésében rejlik, csak úgy és akkor fejlődhetik éperős csirára , ha a hypotheka-rendszer nálunk is előbb behozatik, mint a moratórium megszüntetik, és csak úgy , ha nemes földbirtokosaink az időjeleket még elég korán fölismervén: iparkodni fognak háztartásaikban, s általán véve egész életrendszerükben, ama józan gazdálkodási arányt követni, mely egyedül lesz képes nekik vagyonosságot, s ezzel karöltve járó tartós, áldásos életet biztositni. Mi erősen hisszük, hogy az ősiséget eltörlő cs. nyikparancsot egy másik fogja nemsokára követni, mely annak jó sükerét leginkább, sőt egyedül képes biztositni. Egy hypothekabank feállítását szabályozó, még mielőtt a moratórium megszűnnék. Földbirtokos nemességünkről pedig föltesszük, hogy az, már csak ama velünk született benső ösztönnél fogva is, mely az életfentartásra bennünket ellenállhatlanul vonz, rajta lesz, hogy hiú pazarlás, czéltalan fényűzés által még fenlevő életszálait saját kezeivel szét nem tépdeli. Ha nem okul a múltakon, ha nem gondol a jövővel, s önakaratúlag rohan a halálba , ám lássa ! — Még egy van, mit az ősiségi viszonyok körüli elmélkedésekből kifelednünk nem szabad. Szólunk erről is folytatólag. Pest, febr. 22. Midőn a szép Milano utczáin az elcsábított néptömeg rivalgását többé nem hallhatni, s midőn ezen szomorú esemény már a történészeinek van átadva , és annyira bevégezve , hogy mint politikusok még vélemény-intervenciónkkal sem járulhatunk eldöntésére , (mert ily körülményeknél a józanabb gondolkodásnak nem jutott egyéb szerepe a rosza- tásnál), szabadjon, hogy ezen, a természettől oly gazdagon megáldott föld, tudniillik Lombard-Velencze fölött szemlélődhessem, politikai helyzetét jelen levelem tárgyául tűzvén ki. Ha csak néhány évig megyünk is vissza ezen ország történetében , műiparának, földészetének és kereskedelmének nagy fejlődéseit szemléljük azóta, hogy a vaskorona az osztrák uralkodók fejét köríti, s ha csak a 48-ki forradalomnak elfogult pártolói nem vagyunk, meg kell vallanunk, mikép addig, míg Lombard-Velencze a szelíd lelkületű alkirály Rainer herczeg alatt állott, oka elégületlenségre és zavargásokra épen nem volt. Hol virágzott szebben a kereskedelem, mint Lombard-Velenczében ? A műiparnak hol voltak szerencsésb fejlődései, mint Lombard-Velenczében ? S nem Lombard-Velencze volt-e az olasz félsziget i országainak egyike, melyről a német költő énekelhette , hogy az a czitromok és narancsok erdeje! Ez egy földi paradicsom ? S midőn egyfelől az anyagi emelkedés minden eszközével birt, másfelől nem saját nemzeti nyelvén kormányoztatott-e , saját nemzetebeli hivatalnokok által, régi intézményei szerint? Tagadhatatlan, hogy Lombard-Velencze sorsa az osztrák tartományok közt egész 1848-ig irigylendő volt. Ez időszak azonban korszakot képez e tartomány történetében is. A viszonyok azóta tetemesen megváltoztak, s a kedélyekben mindig lehet észrevenni némi izgalmat, mi ha egyszer elhatalmasul, bajosan lehet lecsendesítni, és ott a béke termékeny eredményeket nem hagyhat hátra. Sajnálandó körülmény, hogy ezen izgalom nemcsak belül, hanem kívülről is tápláltatott, s azon politikai álom, hogy Olaszországnak egynek kell lenni, nem szűnt meg a nobilik lelkében csábjátékot űzni. Ez általános széttekintés után, vizsgáljuk a forradalom utáni állapotot. Lombard-Velencze forradalmi népével a törvényes kormány sokkal kimélőbben bánt, mint más tartományokban. Midőn másutt a politikai viszonyok más alakot öltöttek, Lombard- Velenczének megmaradtak régi intézményei, megmaradt nyelve, nemzetisége s kevés kivétellel és megszorítással ismét visszatért az 1848 előtti állapot. Ha külföldi utazóknak Lombard-Velencze jelen állapotáróli véleményét olvassuk, mi a kormányzatot illeti, folyvást kedvezőnek találjuk. A tartomány polgári és katonai kormányzója magas műveltségű és szelíd lelkületű egyéniség, s némely osztályok irányában a gyengeségig vitt kímélet- és engedékenységgel viseltetik. Olaszország más tartományaiban az idén az álarctos tánczvigalmakat alig engedték meg, egyedül Piemontban hatósági jegyek mellett, tehát itt sem előleges jelentések nélkül. Lombard- Velenczében mindenütt szabadon tánczolhattak, Milanóban, Veronában úgy mint Velenczében. Az A. A. Ztg írja, mikép a törvénykezés seholsem igazságosabb, mint itt. A hivatalnokok vesztegethetlenek , nem mint más olasz államok , például Roma és Toszkanában. A közoktatás virágzó állapotban. Padua és Pavia jeles egyetemekkel bírnak, és az elemi oktatás is kiterjedtebb mint másutt, Toszkánát kivéve. És ezen hátrább maradást is csak a részvétlenségnek köszönhetni. A vámhivatalok sem oly nyomasztók, mint az olasz félsziget más államaiban. Szóval: Lombard-Velencze az ausztriai kormány által oly kedvezményekben részesül, minek más tartományoknak osztályrészül nem jutottak. És ezen kedvezmények nagyobb hálát érdemelnének. Azonban ezen körülményeken alig csodálkozhatni, ha a nép felső 63 alsó osztályának miveltségi állapotát szemügyre veszük. A felső osztályok, általában véve, a franczia lengeséget akarják utánozni, míg az alsó osztályok tudatlanok, babonások. Az erkölcs és családi életnek semmi magasabb jelentősége. A régi római komolyságnak és jellemnek semmi nyoma. Mi azt hisszük, hogy csak komoly erkölcsös nemzetek boldogulhatnak „Minden országnak támasza, talpköve a tiszta erkölcs. AZ OXFORDI EGYETEM. (Folytatót. *) A német egyetem mindenekelőtt államintézet, a nyilvános oktatási szervezet egyik alkatrészét képezi. Meglehet, hogy a korábbi időkből kisebb vagy nagyobb alapítványi vagyonnal bír, de egyik sem áll most fen saját erejéből, hogy a mindinkább növekedő tudományos igényeknek minden tekintetben megfelelhessen. Ennélfogva minden egyetem az állami pénztárból nyer segélyezést, sőt vannak olyanok, melyeket egyenesen az állam tart fen, s minden szükségleteit ez fedezi. Minden bevételi s kiadási számadások az állam szigorú felvigyázata alatt állnak, s közvetlenül államhivatalnokok által vizsgáltatnak meg. Mint állami oktató intézet, az egyetem a közoktatási minisztérium, — s ahol ez hiányzik — a belügyminisztérium alatt áll; némelyek fölött egy különös gondnok (curator) vagy kanczellár őrködik. Az akadémiai ügyek vezetése egy senatusra van bízva, mely vagy nagyobb, ha t. i. az egyetemes tanári karból áll, vagy pedig szükebb körű; ennek főnöke pedig, általában az egésznek képviselője egy a senatus által választott, s a kormány által megerősített rector. — Egyes bizottmányok s hivatalnokok sz intézet külön ügyeit vezetik. Az intézet a tanulók irányában fegyelmi s büntetői joggal bír. A német egyetem feladata: azon fiatal embereknek, kik a gymnasiális tanulmányokat elvégezték , tökéletes elméleti oktatást nyújtani a tudományosság magasabb körében, mindazok számára, kik magoknak valamely szaktudományt életök pályájául tűztek ki. Ide tartoznak rendesen a theologiai, jog- és orvosi tudományok, némely főtanodákban különösen van gondoskodva államtudományi, nyelvészeti s t. eff. tanszékekről. Ezenkívül minden egyetemben alkalom nyujtazik, hogy magát az egyetemes emberi tudás mezején kiképezhesse, akár a szakválasztottakra nézve , hogy tudományos készültségüket minél szélesebb alapra fektethessék, akár pedig olyanokra, — számra nézve kevesebbekre — kik határozott polgári állásukra, tekintet nélkül a tudományokkal meg akarnak barátkozni. Ezen elméleti oktatás minden szakban egészen azon pontig iitetik, melyen a gyakorlati élet szükségeinek kielégítésére elegendőnek mutatkozik, s a fiatal ember az egyetemből közvetlenül vagy államhivatalba, vagy az egyház szolgálatába lép , vagy pedig mint önálló gyakorló orvos telepedik le. (Némely helyütt az állam a második magas vizsgálatot is megkívánja, vagy pedig további gyakorlatot vagy magában a hivatalban, vagy hivatalos felügyelés alatt.) Az oktatás eszközlésére az állam nevezi ki, az egyetemi tanítók véleményének kihallgatása után a szükséges rendes tanárokat, kik között a szaktudományok rendszeresen feloszlatván, a kötelesség teljesítése fölött az állam őrködik. A tanítók közötti vetélkedés, rendkívüli tanárok alkalmazása, magántanítók működésének megengedése, a tudományos képződést hathatósan segítik elő. A tanárok a kisebb collegiumokban, a szaktudományok szerint karokat (facultásokat) képeznek ; rendesen a theológia, jogtudomány, orvostan és bölcsészet; némely egyetemeknél az újabb időben külön kar állíttatott fel az államtudományok számára. Itt még azon megjegyzést kell tennünk, hogy a tanulók egyetemi életekre, a tudományok megválasztása és elrendezésére nézve alapelvileg tökéletesen szabadok. Néhány német államban ki vannak számukra jelölve azon tudományok, melyeket a tanfolyam alatt okvetlenül hallgatniok kell, hogy államvizsgálatokra bocsáttathassanak; egyébiránt minden tanuló azt teszi, ami neki tetszik, s mint tőle kitelik. Ott lakik, ahol akar, úgy eszik, úgy öltözködik, a mint akar, tetszése szerint vagy ő vagy ama tanárt hallgatja, a maga által választott szaktudományokban ; egyik egyetemet a másikkal cseréli föl, anélkül, hogy az egyetem vagy az állam beleavatkoznék, e fölött felügyelést gyakorolna, vagy kezességet vállalna magára. Ezen egyéni szabadságot illető kivételek igen ritkák, így p.o néhány német egyetemen közös intézetek léteznek, melyekben azon tanulók, kiknek vagy az alapítókházi rokonságuk, vagy szegényebb sorsuk miatt erre joguk van, együtt étkeznek. Más egyetemeken a szegényebb tanulók számára alumneumok állanak fen. Mint állami, vagyis egyetemi intézetben a tanulók, tudtunkra csak a tübingai egyetemben laknak együtt nyilvános épületben, hol két zárdaalaku épület van a kath. és protestáns, thelogiát tanuló ifjak lakásául rendelve. Egy német főiskola tehát egyetem, universitas literarum , azon értelemben, mivel benne egyetemes tudományok tanítlatnak; egyébiránt csak oly nyilvános tanoda, mint a többi; ezektől csak fokra nézve különbözik. A német egyetemek ezen jellemző intézkedéseinek alig van egyike, melylyel valamely angol egyetem, különösen Oxford a legszembeszökőbb ellentétet nem képezné. Mindenek előtt valamely angol egyetem épen nem állami intézet. Az többnyire bizonyos helyen esetlegesen jelenlevő, vallásos és tudományos czélokra szánt magán alapítványok összegéből áll. Az állam legkevésbbé sem foly be az egyetemek szervezésevagy igazgatásába, s egyéb részt nem vesz benne, mint hogy azokat már századok előtt testületi joggal ruházta föl. Az állam sem az egyest, sem az egészet nem vezeti; rendszabályokat nem ír elő; a tanítók és hivatalnokok nem az állam szolgái. Az országos parliament bkr ugyan törvényhozási joggal ép úgy az egyetemek, mint minden személyek és dolgok fölött Angliában, de ezt talán tettlegesen soha sem gyakorlotta, s mindezen intézetek ezáltal ép oly kevéssé lesznek állami intézetekké, mint a manchesteri gyárak, a tízórás acta (Zehnstundenacte) által. Továbbá ezen egyetemek, valamint azoknak egyes alkatrészei is, testületi jogokat eszközlöttek ki a kormánytól maguk számára ; ez azonban semmivel sem több bármely magánjogi viszonynál, s ezáltal az egyetemek ép úgy nem lettek állami intézetekké, mint nem lesz azzá a jogengedmény által valamely kórház, szegényintézet stb. Van ugyan néhány „királyi“ tanár az egyetemeknél alkalmazva, de csak az által, hogy e tanszékeket valamelyik király alapította, mit minden magános ember megtehet, mert hiszen a legtöbb tanszéki állomások csakugyan *) Lásd P. N. 886-dik s*.