Pesti Napló, 1853. április (4. évfolyam, 918-942. szám)

1853-04-20 / 933. szám

génre fölébredvén, szinte folyvást dörög a zuhannak mindkét fülébe, hogy Európa hallja, miszerint döntő szava nem szűnt meg hangzani Isztambulban. A fölebb érintettekhez képest lássuk hát, mit táv­­irdáznak a logikával combinált párisi telegrafok : I. Telegrafi tudósítás: Az orosz kormány nem kü­lönös barátja Törökországnak, különben rendkívüli követének Menzikoff herczegnek a török kormány irányában magaviselete nem volna oly lealázó. II. Telegrafi tudósítás. Menzikoffnak bánásmódja a fényes Portával, ennek erkölcsi tekintélyét csök­kenté a török birodalmi népek szemében, azért itt általánosan hiszik, hogy a tekintély­csökkentő de­­monstrátiók csak előpostái más teendőknek, melyek­nek elmaradhatlan végrehajtása eredményezendné a török birodalom elenyésztetését. III. Telegrafi tudósítás: Menzikoff Isztambulba megérkezte után azonnal szétküldé környezetét a tö­rök birodalom minden tartományába, kiknek köte­lességük: beutazni ezen tartományokat, följegyezni fizikai és morális állásukat­, vallás, származás és nyelv tekintetében , kikémleni a benszülöttek gondolkozás­módját, hajlamát, váljon annak idejében Isztambul avagy Pétervár felé fognak-e gravitálni? kitudni továbbá a népek szükségeit, s reményt nyújtani tel­jesítésükre ; kifürkészni mi lábon áll a török tiszt­­viselőség befolyása a népességekre stb. Sőt Kirboff orosz admirál Athénbe, Koronba, és Naupliába kül­detett, hogy e városok s­zelesen a főváros hangulatát tanulmányozza, a város stratégiai fekvését constati­­rozza, végül a görög nem egyesült papoknak, kik ál­talában orosz érzelműek, bizonyos, (minálunk még ismeretlen) utasításokat adjon. IV. Telegrafi tud. Minden békebiztosítások da­czára a Kerzon kormányzóság és Bes­zarábiában állo­másozó orosz 4 és 5-dik hadtestek tetemesen öregbit­­tetnek. Szebasztopol, Odessza, és Nikolajevben oly hadi készületek hamározzák össze, hogy kétszázezer­ből álló sereget felévre láthatnak el. Az angol és franczia flották egy jeladó parancsra készen állanak. Ám de az osztrák hadsereg is talpon van. V. Telegráfi tud. Menzikoff tíz oly előterjesztvé­­nyeket tön a fényes Portának, melyik elfogadásuk esetére véglegesen kiszivarytízz­ák a török birodalom haldokló lelkét. Ugyan­is az orosz kormány kizárólag akarja pártfogolni a török birodalombeli ó­ hitüeket, mi magyarul kimondva annyit tenne, mint korlátla­nul uralkodni, mert a török birodalombeli népeknél, és a keleten a vallás, a hit még valóságos auctori­­tás ; ki tehát ott e hatalmas eszközzel bír, az ura a földnek és a rajta levő embernek; s miután igen ter­mészetesen az ausztriai birodalommal határos török tartományokban a katholikusokat Ausztria, Szíriában pedig a francziák fognák pártfogolni — e szerint az angolok részére nem maradna egyéb hátra mint az egy­e­tomi pasát pártfogolni, mert hiszen ez is tö­­rök­ birodalontbeli polgár, és ezt tenniök kell, mert levantei kereskedelmök évenkint 8—9 millió font sterlingre rúg föl, mi már magában az orosz biroda­lom csaknem félévi jövedelmével fölér. VI. telegrafi tud. Az orosz kormány túlnyomó­­ságát biztosítandó a török birodalomban , rendkívüli követe által nem kevesebbet kíván, minthogy a fé­nyes Porta addig, t. i. míg él, semmiféle előnyben más hatalmasságot ne részesíthessen a nélkül, hogy ezen előny Oroszországra azonnal ki ne terjesztet­nék , továbbá hogy vele védő és támadó szövetsé­get kössön , mi Törökország viszonyaira alkalmazó­kig annyit jelent, miszerint Törökország háborút ne indíthasson, és békét ne köthessen az orosz kormány engedelme nélkül. Végül kívánja Menzikoff úr, hogy az orosz hadihajók, bizonyos ibis redibisféle esetek­ben, a Bosphorus és Dardanellák vizein vitorlázhas­sanak , gőzhajózhassanak , maneuvíirozhassanak, azaz hogy az orosz hadseregnek alkalmas időben, szabadságában álljon, körülbelül kardcsa­pás nélkül megszállani Isztambult. Esztergom, ápr. 17. (A b­ib­or­n­o­k-ünnep) Esztergom e régi ki­rályaink székvárosa, s igy miveltségü­nknek egykori gyárpontja s ősi dicsőségünk hírnöke, minap az ős­­érseki­ székváros a szó teljes értelmében ünnepi szint öltött. Kora reggel üdvzene örömre hangolván a helybeli és számos vidéki tisztelgőket, 8 órakor a cs. kir. katonaság zenekarával az ideiglenes székes­­templomhoz indult, és nyomában a fogatok végtelen sora, s a minden rendű és rangoó tisztelgők diszöltö­­nyös serege, az itt levő üteg pedig a vár ormára he­lyeztetett. Pontban 9 órakor megrendültek a két to­rony harangjai, a vári érezüdvözlők és a török zene, s az ünnepelt bibornok teljes egyházi diszmenetben az egyházba lépett, mely zs­ífoltan megtelt. A disz­nótét ő főmagassága végzé, mely alatt szokásos ágyú-üdvdurrogások a messze vidéknek is hírül vi­­vék a rendkívüli ünnepély szakaszait. A mise-zenét a székesegyház jeles karnagya Seyler Károly tíz ve­zénylő, s a legmeglepőbb kitűnőségűnek mondható, melyet több műkedvelő s vidéki is részvéttel emel­tek. Áldás után a bíbornok a főoltártól székből fő­pásztori magyar szózatot intézett a néphez, mire a Te Deum következett a nagyszámú ájtatoskodókat elérzékenyitő azon rendkívüli esemény fölött, mely- lyel országunk most 14-ed­szer­­(3 Főmagassága a prímások közöl 14-dik bibornok lévén) kitűnő fér­fiéban megörvendeztetek. — Ezután az érdemes bi­bornok fényes kíséretével palotájába tért át, a ka­tona zene által komoly méltósággal a néphymnus játszatván. Déli 11 órakor a magas vendégek és a fényes küldöttségek egymást felváltva tisztelkedtek, melyeket megemlíteni nem lesz fölösleges: főherczeg kormányzó urunk képviselője s főudvarmester gr. Breyda tábornok tír, a cs.k. tisztikar,pápa ő szentségének a bgretummal küldött grófi küldöttje és udvari prealatusa, a bécsi nuntiattíra küldöttekei és két romai gárdatiszttel; Simor János apát és kanonok tír egy miniszteri ti­­toknok tír és diszmester kíséretében mint a cultusmi­­niszterium képviselői; e megye­ tisztikara s ennek élén m. Jagasics Sándor úr; a helybeli törvényszék, melynek élén öregebb Reviczky Károly elnök tíz; Komárom megye több képviselője; a pozsonyi, nagy­­szombati, egri, pécsi káptalanok képviselői s tagjai; a pest- és pozsonyi­ kerületi tanodai felügyelők; az erdészegylet képviselői; Buda-, Pest-, Esztergom-, Érsekujvár-városok népes választmányai; a pesti tudományos egyetem, s külön a theologiai kar Foga­­rasy Mihály ez. püspök tír által díszesen bemutatva, ns. Szántófy Antal prépost s alesperest tíz jeles szó­noklata mellett a budapesti kerületi papság, kik után a pesti összes elemi- és reál-nyilvános- és ma­gén-iskolák számos tagból álló küldöttsége igazga­­tójok vezérlete alatt; a sz. Ferencz rend,kegyesrend, ir­galmas rend, Bene-rend , kapuczinus rend elöljárói s több tagjai; a pesti kir. képezde igazgatója s két tanára; a sállói esperesi kerület képviselői; Eszter­gom érsekváros küldöttsége; s elvégre a legnépesb küldöttség tisztelgett t. i. a jó és olcsó könyvkiadó társulat érdemes elnöke gr. Károlyi István tír által bemutatva. Az üdvszózatok némelyike latin , leg­nagyobb része magyar é­s egy kettő német nyelven történt, és némelyek remek szerkezettel ékeskedtek, melyekre a kegyes bibornok meglepőleg jeles vála­szokat rögtönzött. 1 órakor a helybeli elemi tanoda 40 fehér­ koszorús szüze énekhangban zengedező ár­tatlan szive érzelmeit. — Meg kell említeni, hogy a testületek nagy része, a sikerült magyar, latin, né­met, görög, héber, arabs nyelveken, üdv-verseze­­tekben is örök időknek adta át hála- és tisztelet­adóját, melyek szép nyomatú röpivekben a vendé­gek közt is kiosztattak. 2 óra után három teremben kétszázat meghaladott fényes áldomás tartalék, mely alatt az utczán a katonai zenekar, s az oldalterem­ben a növendék papok s hely­beli zenészek kara ének­es zenedarabokkal felváltva nevelték a közörömet. Az ebéd folytán ő eminentiája felállva a szentséges római pápa és (3 cs. k. Apostoli Felségének tisztele­tére üdvpoharat emelve, azt szakadatlan kötéljen, zene dobszó és ágyúk moraja viszhangozta; újra a cs. kir. uralkodó ház és hőntisztelt polgári és ka­tonai kormányzó (3 Fenségét éltetve, meg meg felriadt a nagyközönség és a derültség a legeslegnagyobb fokra emelkedett; a közoktatási és cultusminiszter ur s jelen volt képviselői éljeneztettek meg, s majd a főkáptalan, a papság, a megyei tisztség, a küldött­ségek, s más tiszteltebbek is azon szerencsében része­sültek bibornok­i főmagassága üdvözlete által meg­örvendeztetni. Németh György püspök ur a kápta­lan-, Jagasics Sándor megyefőnök ur által a megye-, Bru­neck cs. kir. tanácsnok ur által a jó s olcsói könyv-kiadótársulat, Miskólczy Márton alesperes által a helybeli papság Szabó József tanár által az idegenek nevében szívemelő tisztelet-nyilatkozatok irányoztattak az ünnepelt főpaphoz, s a vendégkoszorú lelkesült kitöréseiből a legszivélyebb ragaszkodásnak jelei ragyogtak fel. Este a város tündérfényben úszott. A sok izlés- és találékonysággal felékesitett seminarium, város­házán, megyeházán, Benedekiek házán, s a káptalan házain kívül feltűnt a vári tuneli vagy is nagy kapu, mely hosszában fénylett, s fölötte bengáli tűz a nagy­szerű basilika éjszak-keleti oldalát kúptalan fensé­gesen megvilágitá. A gazdatisztek obeliskja, az er­dészegylet gúlája, az Érsekváros állványa, a kápta­lan­­kuti gúla. A ragaszkodás és közszeretet legki­válóbb jelét pedig a magánosoknál sűrű­n mutatko­zott transparentek és díszablakok mutatták, melyek közöl a Schwarz , Bleszt, községtanácsosok, Horák nyomdász, Nedeczky nőneveldéje , Palkovics fő­orvos, Feigler építész, Gautner kereskedő, Ráb pol­gár, Sikulsky gyógyszerészé a több mások felett ki­tűntek. 8 óra után 3 ágyulövés jelenté , hogy bibor­nok úr a nép szívnyilatkozatának tanúja kivan lenni, s valóban lovas útnyitók után megindult a katonai­ zene, s utánuk ő eminentiája a pápai követ úrral a nép körül özönlő éljenei közt díszkocsiján kegyes örömmosolyokkal haladt sok kocsi kísérettel a város főbb tízerain végig. A messze hegyeken az alatt örömtü­zek mutatkoztak, melyek közt legna­­gyobbszerű látvány vola az egy mértföldre eső ba­­jóthi kőszénbánya fölött annak derék bérlője Brzorád Rezső által számos fáklya és ezernyi mécslobbok által alkotott tisztelet-fényezőn, s a nánai pályaud­var világítása. Midőn a nép örömittasan Esztergom utczáin tolon­gott, fölötte meglepő égi látvány is emelé az ünnep jelességét i. 1. H­óza felé a délkeleti­ láthatár aljá­ból nagy derengő sugárzat húzódott az égbolton szertetszőt a messze magasba, mi meglehet, hogy a nyűgat felől szépen világító holdból származott sa­játszerű felhőszerkezet­­ala, még­is oly rendkívüli, oly magasztosan szép látványt nyújtott, s az ünne­pély dicsőítéséhez annyiban járult, hogy mind azok, mint e sorok írója is — kik látták, kétszeresen ál­dták az ég Urát, hogy nekünk e napot oly jelessé, oly örvendetessé, oly felejthetlenné magasztalni méltóz­­tatott! A vidéki papság hétfőn és kedden fogja hódoló tisztelgéseit ő főmagasságánál tenni. Jól értesültek szerint ő eminentiájához érkező üdviratoknak pedig vége hossza nincsen. — Az ünnepélyek után a bi­bornok úr, mint a római szentszéktől felhatalmazott szerzetesi visitator, a rendházakat és szerzeteket fogja canonice látogatni. Vezérelje honunk fárad­­hatlan apostolát az ég erősitő malasztja , hogy e megkezdett, nagy fontosságú művet az egyház és hon javára szerencsésen be is fejezhesse! M. Czegléd, april 12. Folyó hó 7-ken vala szerencsénk (3 Fensége A­l­­bert főherczeg szeretett Kormányzó Urunkat tisza­­vidéki utjából visszatérve a czeglédi vasúti állomás­nál üdvözölhetni. — Mely alkalommal (3 Fensége az itt állomásozó katonai parancsnok, járásbeli főszol­gabíró urakon kívül a város részéről megjelent szá­mos üdvözlők közöl derék polgármesterünkkel is hosszabb ideig kegyesen leereszkedőleg beszélgetni méltoztatott; — különösen a város majd 70,000 holdra terjedő gyönyörű rónaságán elszórt tanyák száma, s a városbani házak miféle anyagbeli tétele iránt tudakozódván , polgármesterünk azon alázatos válaszára , hogy a nép itt mint ezelőtt, úgy jelenleg is csak sárból s szalmából építhet, miután a még fenálló tégla­égetési monopólium miatt az építési anyagok magas árát megbírni nem képes, de ele­gendőt a monopólium nem is producál. Ő Fensége kegyesen sajnálkozni méltoztatott *) , ezzel­­3 Fen­sége dörgő éljenzésünk között a villámgőzösön Pest felé repült. — Vajha e boldog találkozást még egy boldogabb siker követné! Alig térünk vala vissza a vasúti állomástól, már a városban azon hir keringett, hogy a czeglédi határ­ban fekvő tanyák, mint állítólag megannyi búvhelyet a rablóknak földig lerontatni, s a gazdasági épüle­tek s ingóságok a városban öszpontosittatni fogná­nak ! Hiába kívántunk némelyeket megnyugtatni, miszerint itt, hol rablók a tanyákon soha fel nem fedeztettek, ilyetén intézkedésre a magas kormányt mi ok sem kényszerithetné, s hogy ily esetben a gazdaság fejlődése, mely — ha valaha — különösen jelen körülmények közt az államnak, úgy mint egye­seknek főérdekében áll, — érzékenyen megszorittat­­nék; a kár, mely a gazdasági ingóságoknak város­bani öszpontosításából származnék, minden kigondol­ható rendszabályok mellett kipótolhatatlan maradna; mondom hiába kívántunk némelyeket megnyugtatni, e hírt már erősen hiszik, s fölötte komolyan aggódnak. E megye erélyes főnöksége által elrendeltetett, hogy a községek régi számadásai egy bizottmány által szigorúan megvizsgáltatván valahára tisztába hozassanak. — Mely bizottmány Czegléden folyó hó elejétől kezdve t. ez. Dankó Endre úr Pestmegye egy­kori munkás és szakértő számvevője, később a magas pénzügyigazgatóság által kinevezett adóügy-rendező vezénylete alatt már működik.— Itt Czegléden — in circa — Csak 18 évi számadások vizsgálatlanok ! — gyönyörű memento a megboldogult rendszerre ! Czegléd ez évben 46 ujonczot adott; a kiállítás teljes rendben ment végbe , mely szeretett főszolga­­biránk ügyes és szelíd bánásának s ritka igazság­­szeretetének gyönyörű műve, — a fiúk danolva, s vetélkedve öltötték fel a magyart annyira illető szép huszár-egyenruhát. — Midőn a czeglédi állomásnál már a gőzösön voltak, ezt danolták : „Isten hozzád szülőföldünk! Megyünk , mert hí Fejedelmünk ! Készen vagyunk parancsára, S ha kell a világ harczára.“ „Isten veled kedves rózsám, Csókold meg még egyszer a szám; Huszár vagyok, a Császáré, Királyomé, s a Hazáé.“ Nálunk szakadatlanul esik, — az „Igazmondó“ ezt megjósolta. — Itt Czegléden már több házak összedőltek; az őszi vetések is, különösen kötöttebb s lapályosabb földekben tökéletesen kiáztak, — a tavasziak alá hagyott fekete lapályos földek szer­feletti nedvességök miatt még jobbadán vetetlenek , — mit rejt a jövendő méhében ? nem tudjuk — T. szerkesztő úr vegye üdvözletemet. R. b) Három évi számadások nyomán kivilágo­sul, hogy a napi jövedelmet diametralis calculus szerint, ide tudva a ki nem bér­lett páholyok, zártszékek és karzatok jö­vedelmeit, kerek számban bizton fel lehet tenni........................................................ 75000 3. Rendkívüli bérletszünetekből: a) Hat rendkívüli egész bérletszünet a 800 4800 b) Hat ilyen, melynek csak fele a színházé 2400 4. Országos pénztári segedelem .... 16000 5. Június 15-től egész augustus 15-ig szaba­don rendelkezhetni a színházról, mivel ezen szünidő alatt nem jár a bérlőknek előadás a két hóra, kerek számban opera­­előadásokkal lehet számítani tiszta jöve­delmet ................................................... 10000 A bizonyos és a régi számadások nyomán jövőre reménylhető jövedelmek öszvege tehát lenne........................................ 153328. Összevetése e két sommának. Ha e két sommát összeállítjuk és a jövedel­mi nagyobb öszvegből...................... 153328 Lehúzzuk a fenebbi kiadást .... 125978 Marad a színháznak minden egyéb kia­dásaira (ide tudván tüzelőfát, felsze­relési költséget, szerző- és íródíjakat, dráma-, operadijt és szóval minden egyéb költségeket)............................. 27350 Jegyzetek a költségekre nézve. 1. jegyzet. Ezen összes díjazatban dráma-opera­­népszinmű szereplő személyzete, rendezőség, fi-és nőkar, zenekar, tánczkar , hivatalnokok , ügyelők, súgók, szabók, házi statisták, díszítők, jegyszedők és cselédek fizetései foglaltatnak. A színháznak min­den személyzete pedig közben közben történhet, ke­vés, változással 220 személyből áll. 2. jegyzet: A költségek 2-dik pontja 25.000 f. adósságról szól. Ezen öszzeg leginkább oly cassa­­hiányok fedezésére fordittatott, melyek most is per alatt vannak, és melyek, ha befizettettek volna, Si­­moncsits János e nagysága nem lett volna kénytelen a veszélyek visszás ideje alatt személyes hitelére pénzt felszedni, csakhogy e nemzeti intézetet fen­­tarthassa, miért is méltán Csak köszönetet szavazhat e nagyságának az ország. Ezen akkor is közben közben felszedett pénzek most fizettettek vissza, és a 25 ezerből fenmaradott somma a színháznak minden oldalról hiányzó felsze­relésére fordittatott. 3-dik jegyzet. Ezen rovat egészen elmaradhatna, ha azon terveim, melyeket a rajzokkal együtt a tisztelt közönséggel rövid idő múlva szinte a Déli­bábban környülállásosan közölni szerencsés teendők, valahogyan létre­hozatnának. A jövedelmeket tekintve. 1. jegyzet. A páholyok bérlete feljebb emeltetvén, a színház bizonyos jövedelme nevezetesen növekedett. A köszönet e helyen csak a nagy közönséget illeti, mely nemzeti intézetének fenntartására, a bérlet fel­jebb emeltetésében ennyi készséggel részt venni és beleegyezni sietett. — Az ez alatti erkélynek ezer volt az ellensége, pedig — a színház jövedelmeit szaporítani az ügyelőnek szinte köteles feladása. Miután az erkélyre fordított költségek f. év ápril elsejéig, tehát 9 hó alatt már is háromszorozra (ha többször nem) megtéríttettek , ezen oknál fogva a nemzeti színháznak ebből eredő haszna világos. 2. jegyzet. A második szám alatti erkélyjövede­lem nagyobb biztosság kedvéért csak 140 előadásra van felszámítva, mit csak kevés szerencsével talán többre is lehetne reményleni. 3. jegyzet. Az 5. pontban érintett szünidőre nézve, melylyel szabadon rendelkezhet most az igazgatóság, a nyilvános köszönet csak ismét a t.­ez. bérlőket il­leti, kik ezen időt a színház gyarapodására át­engedték. Az összevetést tekintve, mutatkozik u­­gyan 27,359 ft­pp, mely minden egyéb költségre fennmarad, rajta is leendünk m­agy a pénztári igaz­gató úrral, hogy ezen sommát, ha csak lehet, fel ne használjuk. Azonban, az előadások változatosságá­val összekötött költségekről csak annak lév­én fogal­ma, kinek hivatása az ilyen intézettel bánni; csak ő tudja, hogy a költségek képzelhetőnek,és ha izaroza­­tonké­nt folynak is, még­is ezerekre rúgnak. A nemzeti színháznak minden tekintetben való díszes és a nem­zethez illő felszerelése, az előadásoknak, díszítmény és jelmez tekintetében való szép és korszerű kiállítása, az ada­ndó operák és színdarabok pontos öszszevágá­­sa, egyedül csak a közrészvéttől függnek. A nagy közönség megkívánja a változatosságot, és épen azon változatosság kívánja viszont a költséget is, mely csak a közönségnek , különösen a dráma irányában kívánatos részvétele által pótolható. — *) A közönséget s egyes gazdákat senki sem hátrál­tatja saját kizárólagos földén, ha téglaagyag talál­ható, — téglavetőt állítani. — Nincs törvény, mely ezt tiltaná. Egyedüli akadály a ,,vis inertiae“ az illetőknél. Szerk. KÜLFÖLD. Németország. Mannheim, ápril 16. Az udv. főtörvényszék végzése a Gervinus elleni vádperben akép szól, hogy a fölségsértés törvényesen az esküt­­tek­elibe tartozik, következéskép az udvari törvény­szék ítélete megsemmitetik s a költségeket az állam­hatóság viselje. Francziaország, P­á­r­i­s, april 14. — A fusioról mostanság ismét beszélnek. Fölösleges megjegyez­nünk , hogy erről 1848 óta mindig beszélnek, és az eredmény nem egyéb beszédnél. Ha a hitnek hitelt adunk, már Nemours­ey készül Chambord gróf meglátogatására, még­pedig több száműzött tá­bornok kíséretében. Nantes, Bretagne fővárosa, a császár elfogadá­sának költségére korlátlan hitelt engedett. A császár utazása, mint állítják, még ez évben megtörténnék. A kormány a legitimista sajtót nagyon zaklatja. Miután a párisiak megintettek az Union de la S­a­r­t­h­e is hasonló kegyben részesült, még pedig következő czímű czikke miatt: Mr. le Comte de Chambord, s ez már rá nézve a második megin­­tés. A Bourbon-ház jogainak védelme, annyi mint a nemzeti fensőség elleni támadás, tudniillik Napóleon megválasztása nemzeti fensőségnek tekintetvén. Minthogy a megintések gyorsan szoktak egymásután következni, a legitimista sajtónak vagy hallgatnia vagy meghalnia kell. Különben a legitimisták irányában azért is oly szigorúak, mert Rómában mindent megmozgattak, hogy a pápa Francziaországba ne jőjön. Vannak .

Next