Pesti Napló, 1853. június (4. évfolyam, 966-991. szám)

1853-06-08 / 972. szám

dásában.’ Hacsak — úgymond — fenhangu fenye­getőzés nem lazítja fel büszkeségét vagy gunyolódó szavak nem gerjesztik fel senkinek sem felelős ha­ragját , úgy Miklós engedni fog az eszély szavának, s Nyugat-Európa határozott magatartása elől csen­desen visszahúzódik. Utoljára pedig Oroszország, ha csakugyan fegyvert fog, nem Konstantinápolyt — mert ez visszavonhatlan lépés volna — táma­­dandja meg, de mindössze a dunai fejedelemségeket szállja meg , s a persa útra nézve oly fontos batou­­mi kikötőt kerítl hatalmába. — A ,,Herald“ ellenben rész­jelnek tekinti a miniszterek tegnapi megtagadó válaszát. Ha Dundas megkapta volna az egyedül czélszerűeknek ismert utasításokat, miért nem lehetne azokat nyilvánítani? hogyan volna ezáltal az orosz­­török bonyodalom nehezítve ? Clarendon már pénte­ken akará elámizni a világot, midőn Menzikoff hg követelményeit nem ismerte el ultimátumnak , ő bi­zonyosan még egyszer fogja magát és a világot elámí­­tani. — Feltűnő, hogy a „Times“ hallgat. Egyet­len szó sem a pénteki miniszteri jelentésekről, sem a tegnapi interpellációkról; semmi commentár Men­­zikoff hg elutazásához. A „Chronicle“ is hallgat, pá­risi levelezője azonban azt jelenti, hogy a párisi jól értesült körökben nincs nagy hit az angol és franczia kormányok közti entente cordiale iránt, s hogy a Párisban lakó oroszok, hivatalos és nemhi­vatalos állásúak, Menzikoff követeléseit jogosaknak nyilatkoztatják , melyeknek megtagadása méltán casus belli gyanánt tekinthető. E szerint Kon­stantinápoly ostroma nagyon valószínűnek tartatik.­­ Az „Advertiser“ oly bizonyosnak tartja Oroszor­szág diplomatiai felsülését, hogy kettőzött óvatos­ságra inti a kormányokat, mert — úgymond — a pétervári kabinet első alkalommal revandhet fog venni. London, jun. 2. Mennyire változtak a whigek és toryk nézetei a külpolitikára nézve, a török-orosz bonyodalom sokkal inkább kimutatja, mint akár Pal­merston bukása a Napoleon Lajosi coup d’ état után, akár Malmesbury rövid munkálkodása. Most a toryk beszélnek leghevesebben az angol-franczia szövetség mellett. Egy uj hetilap, „The Press“, mely D’Israeli közlönyének tartatik, előadja az Aberdeen­­féle bizalmi politikát, következményeivel együtt s igy folytatja: „Palmerston ellenszegül ezen politiká­nak, de siker nélkül. Strattford visszatér Konstanti­­nápolyba s még mindig ott találja Menzikoffot. Még semmi sincs eldöntve. A Porta megüzeni Strattford­­nak, hogy fenmaradása koczkáztatva van, hogy a sz­­siri ügy csak ürügy, s hogy a czár magának akarja az európai törököket alárendeltetni. Ezen követelmé­nyek ultimátumkép adatnak elő, a háttérben egy hajóhaddal és 100,000 főnyi sereggel. Mit kell tenni? Strattfordnak „nincsenek utasításai.“ Clarendon — Rose ezredes előterjesztései daczára — „nem akarja feltenni tehetségét Oroszország álnokságának.“ Múlt szombaton végre összeültek minisztereink és nem igen vidám hangulatban 3—4 óráig tanácskoztak. A fran­czia kabinettől is felszólítás érkezett, hogy kereken feleljenek, akar-e Anglia ez ügyben Francziaország­­gal összetartani. De Clarendon és Aberdeen akkor is haboztak, az orosz czár és Brunow úr iránti bizalom­ról beszéltek , és „hogy Menzikoff­ág bizonyosan túl ment utasításain.“ De Palmerston újólag szilárdul vitatá előbbi nézeteit, s Russell támogatta. A több­ség Aberdeen ellen nyilatkozók, s elhatároztatott, hogy Anglia segítni fogja Törökországot. De úgy halljuk, a miniszterelnök még egyfolytán kétkedik, s még most sem hiszi — a tényeket látva — hogy „a császár őt el akarja ámítani.“ Ha Rose ezredes an­nak idején támogattatik , Francziaország Angliával egyetértésben működik és a dolgok nem így fejlődnek. Törökország, Bé­cs, jun. 5. Tudvalevő, hogy B­a­l­a­b i n­e, az orosz követség első titkára, a folyó ügyek elintézésére­ Konstantinápolyban maradt, s hogy az orosz consulság és postaigazgatóság szintén nem hagyták el a várost. Azt is beszélték Konstan­tinápolyban , hogy mihelyt Menzikors­ág Oroszor­szágba ér, T­­­­­o­m­ur foglalandja el ismét követségi állomását a Portánál. Az új török minisztérium azon tapasztalást téve,hogy az döbbent kabinet által semmi előkészületek sem történtek háború esetére, sőt hogy az, csodás vakságában, még csökkenté a török had­erőt. A Nizam-féle zászlóaljak 1000 főrül 500-ra szállíttattak le. A Divan most nem győzi pótolni a mulasztottakat. — Menzikoff­ág, mielőtt elutazott volna, Redcliff lorddal összekocc­ant, Delacourt pedig az orosz diplomata még csak látni sem akarta. Azonban a franczia követteli villongást kibékülés követé, de az angol követ feszült viszonyban maradt az oroszszal, ámbár még nem tudni bizonyosan, mi történt közöttök tulajdonképen.­­ Az előadott hírek máj­ 23-dikán keltek, van azonban 26-dikáról is egy konstantinápolyi levelünk , melyből következő rész­leteket sietünk közleni. Redcliff lord nagy nyugtalanságot árul el, s sze­retné, ha Delacour még jobban compromittálná ma­gát. Ez azonban egyetlen lépést sem tesz előbbre, sőt újabban ő is nagyobb visszatartózkodással viseli ma­gát. Ezt magától az angol követtől tanulta, hanem eddigelé nem követte volt. Az új török minisztériumot illetőleg, Resid pasa, rövid kormányzata óta, már is többet tett, mint elő­dei tettek egész működésök ideje alatt. A minden nem-mohamedán vallású papság teljes bántatlansá­­gára vonatkozó fermánok már készek, s a­zultánnak aláterjesztvék. A keresztény lakosság jogbiztonsá­gát és jóllétét illetők szintén készülőban vannak. 30,000 főnyi sereg felállítása van elrendelve a Duna mentiben ; parancsnokává N a­m­i­k pasa neveztetett ki. Mihelyt az orosz seregek megszállják a dunai­ fejedelemségeket, a törökök is azonnal be­vonulnak. E rendszabály egészen a balta-limani szerződés értelmében van. Ezzel a Porta arra is kényszerítheti Oroszországot , hogy a szerződést maga is lelkiismeretesen tartsa meg. A divan te­vékeny munkássága már is nemcsak a nyugati ha­talmak bizalmát, hanem egyszersmind az összes tö­rök lakosság teljes hódolatát eredményezi. A zultán, úgy látszik, ismét átengedi magát régi rokonszen­­vének, s engedelmet adott Resid pasának, mindany­­nyiszor megjelennie audientián, valahányszor neki tetszik. Ne feledjük, hogy Mehmed Ali azelőtt ki­nyerte volt a zultántól azon parancsot, hogy egyet­len miniszternek se legyen szabad előtte megjelenni, mielőtt a zultánt előre nem tudósítaná. Ezen parancs most, Resid pasa javára, meg van szüntetve. Hallatszik, hogy a franczia és angol hajóhad paran­csot von a Dardanellákhoz közeledni. Redcliff már küldött rendeleteket Máltába, írt egyúttal kabinet­jéhez is , felkérve azt, bírja rá az angol tőkepénze­seket , hogy járuljanak alapítványokkal az új kon­stantinápolyi bankhoz s igy bizonyítsák be újólag az angolok rokonszenvét Törökország iránt. Bukaresti hírek szerint a bojárok között fenyegető mozgalom keletkezik. Stirbey fejedelem azonban kel­lően intézkedett, s megigéri, hogy mindenkire, bár­mi nagy állása vagy méltósága legyen, ki a köz­csendet megháborítná, a legnagyobb szigort fogja alkalmaztatni. Az ilj török minisztérium legközelebb Garasa­­n­­­n elmozdítása ellen tett óvást. Kisült, hogy az előbbi­­nagyvezér levele , melyben ez elmozdítás he­­lyeseltetik, Nicolajevics úr cselszö­vényének eredménye. Nicolajevics ugyanis azt hive, hogy ő fogja elnyerni Garasanin helyét, s csak ezért mutatkozott oly hajlandónak az orosz követelések irányában. Ezen újabb körülmény az Obrenovicsek hatalmát al­kalmasint öregbitendi és Sándor fejedelmet meg­foszthatja tekintélye végmaradékaitól is. A szerbek bizonyosan sohasem felejtendik, hogy fejedelmök ma­gát orosz játékszerré aljasította. (Úgy látszik azon­ban , hogy Obrenovics inkább keresi az orosz párt­fogást , mint Karageorgevich.) Ide teszszük még a­zultán szavait, melyeket ő a május 18-dikai miniszteri tanácsban mondott: „Min­dent megtevőnk, a­mit tehetünk, hogy Oroszországot kielégítsük, s a szakadást elhárítsuk ; nem a mi hi­bánk , ha roszul üt ki a dolog. Nekem őriznem kell e felségi jogaimat; ismerem kötélyeimet is, és ezeket — bármi körülmények nehezedjenek reánk — fogom tudni teljesíteni. Bízzatok bennem , én is bízom ben­netek.“ Konstantinápoly, máj. 24. Menzikoff herczeg 21-dikén utazott el, C z e r o íf ur 25. vagy 26-dikán követendi. Az orosz czimer levétetett a követségi palotáról. Rifaat pasa az első osztályú Medsidrenddel diszesittetett. O­m­e­r pasát legköze­lebb várják Konstantinápolyba. Delacour fran­czia követ therapiai nyári lakába hurczolkodott át. Az albani tengerpart ostromzár alá vételével meg­bízott hajóhad a Bosphorusba érkezett. —A „Journ. de Const.“ kérlelhetlen szigorral fogja pártját a Por­tának a Görögországgali határper ügyében. Oroszország- Pétervárott — a „H. N.“ sze­rint — a török ügyre nézve következő hangulat uralkodik : „Mióta hírét vettük , hogy Menzikoff­ág nem oly szerencsésen járt el a Portánál követel­ményeivel , mint L­e­i­n­i­n­g­e­n gróf, azóta minden politikai körökben nyomasztó tikkadtság terjed ez. A pétervári kormány, melynek már oly sok sikerült, an­nál fájdalmasabban vehető Menzikorf hg­ küldeté­sének nem sikerültét, hogy a czár ez ügyben mind világi fejedelem, mind a görög egyház főnöke létére váratlan ellentállásra talált. Tehát az orosz diplo­májának évek óta mindenütt sikeres működései, a tengeren és szárazon eszközlött terjedelmes készüle­tek — csatavesztéssel végződnének ? Ez boszantó volna. De legboszantóbb az, hogy az egy ponton tapasztalt ellentállás buzdításul szolgálhat másutt is — a dunai fejedelemségekben, Persiában , a Kauká­zusban — hasonló ellentállásra. Az orosz lelkesül­tek ábrándozása, kik már a Sophia-mecseten láták ragyogni a kettős keresztet, kik már a czári család­ból képzelék felemelkedni a byzanti keletországot, érzékeny csökkenést szenvedett egyházi és világi méltóságok jelentékteljesen kérdezgetik egymást, mi tevő lesz most a czár ? — De még erről nem tudni semmit. Sokat beszélnek, egyrészt a Dunai fejedelem­ségeknek lehetőleges orosz megszállásáról, másrészt Oroszországnak jelenleg csaknem elszigetelt állás­pontjáról. — Az alatt Lebe­die­v úr egy udvari lapban, kénye kedve szerint mesél a törökországi tá­borozás viteléről, míg egy másik udvari lap, az 1812-dik évhez visszatérve, megjegyzi, hogy XII. Károly és I. Napóleon inte például szolgálhatnak mindazoknak, kiknek kedvök kerekednek Oroszor­szágban háborút kezdeni. Kivált az 1812-diki év — úgymond — mindenkit meggyőzhet a felől, mily ke­ményen fogadják itt a hívatlan vendéget, frankkal lejebb. A nedves időjárás aggodalmakat gerjeszt az aratás iránt. Chamberyt hó fedi. Livorno, junius 3. A heti forgalom öszvesen 70,000 zsák búzára terjed, s ára 1 lírával emelke­dett. A Máltából vett levelek máj. 26-kaig terjedők s mit sem emlitnek a brit hajóhad kiindulásáról. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Frankfurt,junius 5. Marschall badeni mi­niszter elbocsáttatása a „Postzeitung“ szerint a ka­­tholikus egyházi viszály kiegyenlíthetése miatt történt. Turin, junius 4. Az 1851-ki vámtarifa változat­lan marad, csupán a nyersezukor vámja szállitatik . Dunavizáll&S. (jun. 7-én) 10', 10“, 0'“, 0 fölött ÚJDONSÁGOK. Budapest Orvosi jelentés. Ő cs. k. Fensége Főhercseg Albert Kormányzó Urunk junius 1 -je óta nátha­, hurut- s a szemek köthár­tyája hurutos izga­tottságában szenvedett. Ezekhez junius 2-án egy kön­nyű hideglelés is jött nagyob izzadással, s jun. 2-káról 3-ra virradó éjjel mellén s homlokán kiütések is jelent­keztek. A fenséges beteg állapota általában kielégítő, — több óráig tartott csendes alvás után Ő cs. Fehér­­herczegsége megújulva ébredett fel. Szathmár, jun. 3-án reggeli 9 órakor. Jelenfy Károly s. k. orvos, Szathmár­­megye cs. kir. physicusa. Láner Antal s. k. orvos, Szathmármegye cs. kir. physicusa. Buda, jun. 6. Második orvosi jelentés. A kanyaró (Masern) kiütése folyvást tart, és az a mell- és hátról az egész testre elterjed; a kiütés már a térdek tájáig ért. Az egész betegségnek , úgy a bütegnek, mint az azt kisérő láznak lefolyása rendes , nyugtalaní­tó jelenségek nélkül. Junius 5-kán Ó cs. Fensége nap­pal sokat aludt, minek következtében álmatlan, ke­­vesbbé nyugodt éje lett. Szathmár, jun. 4. 1853. Dr. Jelenő Károly s. k. szathmármegyei cs. k. physicus Dr. Láner Antal s. k. szathmármegyei cs. k. physicus. — Jókai Mór erdélyi kirándulásából tegnapelőtt nejével együtt körünkbe visszaérkezett. Reményünk lehet tehát, hogy a Jókainé távolléte alatt nem ad­hatott jelesebb darabokat, nemzeti színpadunkon ismét fogjuk láthatni. — A közönségre újból kedves olvasmány várakozik. Legközelebb fog ugyanis megjelenni: „A nagysze­beni királybíró“ czimü regény , „Eszte­r“ szerzőjétől. — Figyelmeztetjük a fővárosiakat, s a vásárra ide­érkezett vidékieket is, kik a műtárlatot még eddig meg nem tekinték, mikép az ez alkalommal kiállított képek csak e hó 15-dikéig lesznek láthatók, mert azon túl újakkal fognak felcseréltetni. — Marastoni festész académiájában a jövő hó folytán a növendékek által készített képek közszemlére fognak kitétetni. — Parád és Budapest között társaság­kocsik felállítása terveztetik, mi a közönségnek sőt a fürdőnek is nagy kényelmére s hasznára leend. — mert mind­amellett, hogy Parád alig van Pesthez 12 mértföldnyire, alkalomhiány miatt csaknem nehezebb­­oda eljutni, mint Bécsbe. Hányan volnának Budapesten, kik, örö­mest tennének kirándulást e közel fürdőbe, néhány napra, azonban az útvonalban eső fuvarosok méreg­drá­gasága visszariasztja őket.­­ A pestvárosi polgári kórházban múlt hó folytán ápoltatott összesen : 442 férfi, 409 nő, 8 gyermekágyas, 10­ fiú, és 10 leánygyermek, 24 elmekóros férfi és 12 nő, összesen tehát 915 személy. Ezek közül felgyógyult összesen 414, elbocsátatott: 37, meghalt 62. Fogyott e szerint a létszám : 513 személylyel, s maradt a kór­házban 402. A meghaltak közös behozatalkor már hal­doklott 4, ezt levonva meghalt összesen : 58. Vidék. Léva. Ju.n. 4. Örömünket kell nyilvánit­­nunk, miszerint a jolsvai jóslat daczára is ámbár még az idei termésből, csűrbe takarítva semmi nincs, reményünk s teljes bizodalmunk van, hogy az ínség e hazában, nem fog bekövetkezni. — Őszi vetéseink igen szépek , sőt mondhatni, buják , és gazdag aratással ke­csegtetnek , — tavaszink ha nem is hasonlók amazok­hoz, de közép termésre itt is számíthatunk; gyümölcs és szénában sem leend hiány, borunk igen is sok lesz, — ide értve mindazáltal a czigány , a praepositiót. — Legközelebb múlt úgy nevezett Urnapi vásárunk , meg­lehetősen ütött ki, volt adó és vevő, szokott menyiség­­ben. A szarvas marhának, különösen a fejősteheneknek, jó áruk volt. — A gabna folyvást egy áron áll­t. i. tiszta búzának pozs. mérete 10. vft, rozsé 9. f. árpáé 7 f. 30. zabé 5. f. 50. kr. kukoriczáé 8. f. — A tisztára kimo­sott kétnyiretű gyapjú mázsája 80 pfton kelt. Nagy-Tőre helységben, pünköst első napja estvérén tűz támadván , három házat egészen elhamvasztott; a vész szándékos gyújtogatás következtében történt, de a tettes nem tudatik ; különös ezen szerencsétlenségnél az, hogy pár év alatt, a most károsultak már három ízben égtek le ; a vétkest nem sikerülhetett felfedezni. A történt kár néhány ezer fára rúg. — — B­é­c­s, május 29. A Lloyd által közlött azon hír, mintha Törökország és Montenegro között az ellen­ségeskedés ismétt kitörése közel­jövőben állana, alapta­lan. Cettinjében kelt levelek erről mit sem tudnak. Külföld, Karlsruhe , junius 1. Ő felsége a würtembergi király, a nagyherczegi család látogatására tegnap ide megérkezett. — Badenban Ispringen protestáns község, lelkészével együtt a régi ágostai hitvallásra visszatért. — Roma, május 23. A bajor király ő felsége legfölebb holnapután szándékozik Nápolyból ide vissza­érkezni , hogy holnap az arnapi egyházi meneten , a Vatikánban részt vegyen. — L o n d o n, junius 1. A királynő s Albert herczeg, a két legidősb herczegnővel tegnap látogatást tenek a száműzött franczia királyi családnál Claremont­­ban. — A genuai herczeg, a szárd követ kíséretében tegnap estve Párisból ide érkezett, s ma d. u. 3 órakor a királynőnél elfogadáson volt. — Lajos Fülöp képcsarnokának árverezése tegnap fejeztetett be , az öszves jövedelem : 38.000 font sterlingre rúg. — A continens bizonytalan helyzete az itteni pénz­­csarnokra befolyást gyakorol, s kevés­bel vagy külföldi papirosokról lehet elmondani , hogy szilárdul állanak. A folyam ma folyvást ingadozott. — A genuai herczeg ő fensége d’A­z­e­g­­­i a szárd követ által kisértetve a királynőnek juius 1-sején Clarendon lord által ünnepélyes elfogadáson be­­mutattatott. — Az egyesült államokbeli kivándorlás Libériába, újabb időkben nagy fejlődést nyer, csupán áprilisben 800 színesnél több vándorolt ezen gyarmatba. — A chinai uralkodó császár 22­ éves, 3 év óta uralkodik, s hetedik, ki a mostani kilátások sze­rint , némely jó tulajdonságai ellenére is, melyek őtet kitüntetik, — családjából talán utolsó — ki Chinát ural­mában tartja. A Mandschu törzs 208 év óta uralkodik. Közintézeteik. 29-ik közi­mé­n­y Ő. cs. k. s Apos­toli Felsége I­ s. Ferencz József legkegyelmesebb Fejdelmünk s Ő Fensége A­l­b­r­e­c­h­t cs. k. Főherczeg Magyarország hadi s polgári kormányzójának a nemzeti LEGÚJABB POSTA. B­é­c­s, jun. 7. — Ő cs. kir. Apóst. Felsége, május 21-dikei legmagasb elhatározásánál fogva, a pozsonyi és sopronyi adókerületi bizottmányok elnö­keinek , Walterskirchen György báró, és Stettner Mátyás udv. tanácsosnak, a földadó­­ideiglenes kivitele körüli jeles érdemeik elismeréséül, a Ferencz-József-rend középkeresztjét legkegyelme­sebben adományozni méltóztatott. Az Ő cs. k. Ap. Felsége szerencsés megmente­­tése emlékéül építendő templomra a cs. k. alsóausztriai országos főpénztár második osztályához f. hó 6-káig újólag bejött 718 frt 22 kr. Az egész öszveg ennél­fogva : 567,809 ft 25 kr.; 326 db arany, 1 souve­­raindor, 73 db huszfrankos, 8 aranyimperial, 5 db porosz öttalléros jegy, 4 db porosz egytalléros jegy, 1 db szász öttalléros jegy, 700 olasz bira, 2 ezüsttal­lér, 1 frédériedor, 4­/2 guinée, 2 db németalföldi tíz­forintos, 2 christiandor, 700 real, 3 spanyol szobor­tallér és 2 ezüstrubel. Őfelsége e hó 4­dikén költözött át a schön­­brunni cs. nyári palotába. Prágai tudósítás szerint, Ferdinand császár ő Felsége nyári lakásra a reichstadti várba költözött.­­Maria, Anna, Pia császárné ő Felsége ma 8 órakor Schönbrunnt elhagyta, s a déli vaspályán Olaszországba utazott. Az olmützi herczeg­érseki székes káptalan , e ha­t­dikán Olmützben tartott conclaveban, cs. k. vá­lasztási biztos Thun gr. ő exlja által ő Felsé­­gének a távirda utján tett jelentése szerint, Fürsten­berg Frigyes tartományi gr. és szé­keskáptalani kanonokot választotta meg olmützi ér­seknek. Báró Meyendorff, a bécsi udvarnál levő orosz követ, szinte 6 hónapi távolléte után, tegnap reggel Sz. Pétervárról Bécsbe visszaérkezett. Az itteni diplomatiához Konstantinápolyból érke­zett hírek szerint, a Porta máj. 24-kén a Konstanti­nápolyban levő követeknek illető kormányaik részére szánt emlékiratot nyújtott át, melyben a török kor­mány békés politikáját kifejti, és az orosz ügyben védelem s közbenjárásért folyamodott. Páris, jun. 3. Azt állítják, mikép a franczia kormány sz. pétervári követét odautasította volna, miképp nyilatkoztassa ki, hogy azon esetben, ha az 1841 -ki kötés megsértetnék, az 1815-ki kötéseket semmiseknek tekintendi. Turin, jun. 2. A „Gaz. Piem.“ királyi rende­letet közöl, mely a pénzügyminisztériumnak 400,000 lírányi hitelt nyit, részleges kölcsönökké alakítás végett a lombardiai lezárulási rendelet által sújtott szardiniaiak javára. A Times azt erősíti, mikép Sz. Pétervárott a keleti kérdés miatt alkudozásokat nyitottak, és hogy a viszály békés megoldásának siettetése végett, Ang­lia és Austria közbenjárásukat fölajánlották volna. Menzikoff herczeg máj. 24-kén Odessából Sz. Pétervárra utazott. Konstantinápolyt május 20-ról kelt tudósítások szerint a török hajóhad a Bosporuson horgonyt ve­tett. A katonaság nagy lelkesedéssel viseltetik a tö­rök ügy iránt. Mindamellett a kilátások békésebb színben alakulnak, a számos orosz kereskedő hajók jelenléte és jövetele miatt Oroszország harczvágyát nem akarják hinni. képes annak számára megszerzendő képeikre szenteltt öszvegek felől: a.) t Dersy Antal, Északbiharmegyében vámos­­pércsjárási cs. k. főszolgabíró 187. számú aláírási iván: 19. fi. 40. kr. pgő pénzben, b.) t Kliáde Károly, Trencsinmegyében pudinójárási cs. k. főbiztos 267. sz. ivén­­ 19. ft. c ) t. H­u­s­z­á­r P­o­n­g­r­á­c­z, Veszprém­­megyében enyingjárási cs. k. főszolgabiró 365. sz. ivén 18. ft. 24. kr. d.) Mirgos b. Barkóczy Antal, ungvárjárási cs. k. főszolgabiró 463. sz. ivén 17. ft. 8. kr. e.) t. Vészics Imre pécsi h. polgármester 566. sz. ivén : 18. ft. f.) A baj­a­i i­s­z­a­e­l­i­t­a köz­ség 641. sz. ivén : 16 ft. 10 kr. g.) tF­arakas Já­nos, jászberényi főbíró 706 sz. ivén : 16 ft. 1(). kr. h.) t. ez. Szeghalmi János, nagykunmadarasi főbíró 716. sz. ivén: 12. ft. 26. kr. i.) A budai zsemlyesütők ezéhe 889. sz. ivén : 17. ft. 15. kr. k.)­­ Keblovszky Lajos, Békésmegyében orosházi cs. k. járáshive 905. sz. ivén: 10. ft. 53. kr. A 29-ik közlemény öszvege : 164. ft. 47. kr. égő pénz­ben. Közli Mát­ray Gábor a nemzeti képcsarnok alakitó egyesület titoknoka. Nemzeti színház. Jun. 6­ dikán : Tamás­bátya kunyhója, szép számú közönség előtt. Az előadás nem oly praecis, mint az előbbeniek; a súgó nagyon szerepelt. Azonban a közönség meg volt elé­gedve, s zajosan tapsolá ki több ízben Komlóssi Idát, Szentpéterit, Felekit, Szigetit. Csak szegény Tóthot a világért sem hírta volna ki, pedig szép játéka — le­számítván az itt ott nagyon is felforgatott szemeket — bizony épen úgy megérdemlő azt. S miért nem hívták ki Tóthot? Mert Harris nagy gazember. Várjuk meg, közönségünk igen jószivű. — Ma adatik először : „Szív és hozomány.“ Vígjáték 5 felv. Irta M­a 11 e f 1 11 e. Francziából for­dította O­r­s­z­ág­h Antal.

Next