Pesti Napló, 1853. augusztus (4. évfolyam, 1019–1042. szám)

1853-08-07 / 1024. szám

helyett mindjárt egy közbenjáró hatalom emelte volna szavát, oly hatalom, mely valóban szívén viseli a ke­resztény lakosság sorsának javulását. Az ügyet azon­ban mindaddig nem tekinthetni végleg eldöntöttnek, míg a pétervári kabinet nem adja megegyezését az itt megállapított kiegyezkedéshez. Mi csak annyit tudunk, hogy Pétervárott is hajlandók az egyességre, s nem akarják minden áron a háborút. Ezzel tehát biztosítva volna a világ békéje, melynek megzavarodhatása csak addig tekintetett lehetőnek , míg aggódni lehet­ , hogy Oroszország vagy valamely más hatalom — titkos czél­­ból — minden áron a háborút akarja felidézni. Eldöntőleg itt bizonyosan Ausztria békeszeretete hatott, mert végre is ezen hatalom magatartásától függ, mennyire, haladhat elő határainak szomszédságában Törökország felé az orosz sereg. — A ma útra kelendő levante-gőzös al­kalmasint találkozni fog az egyiptomi flottával, mely már az Archipelaguson láttatott. Innen testőrök indul­nak Sumla felé. A Porta mindenesetre biztosítani akarja magát mindennemű esetlegességek irányában.­­ Azon hírek, hogy a török lakosság fel akar lázadni, ha az ügynek békés kimenete lenne, lassan kint enyészni kez­denek. Egyes dicsekvő s bántalmas tényekhez már meg­szoktak, s alig beszélnek róluk. A szandiak (a pró­féta lobogója) és a szent dervis inge sem lőnek kifüggesztve.­­ Legfeltűnőbb, hogy honnan veszi a Porta mind­eddigi mind ezutáni hadkészületeihez és költségeihez a pénzt, pedig még ezután is lesz­nek költségek , mert még mindenesetre szükséges néhány hétig a fegyveres várakozás, míg Pétervárából a végleges tudósítások megérkeznek. Úgy hallik, a frank kereskedők nem hiteleznek többé a Portának, s így tör­tént, hogy a várt egyiptomi csapatok élelmezésére vo­natkozó szerződvényeket a Porta saját alattvalóival kötötte meg.­­ A dunai fejdelemségekből azon hírrel, hogy azok többé nem fizetendnek adót a Portának, azon tudósítás is érkezett hozzánk, hogy a m­oldva iroda fel­oszlóban van s a moldva fejdelem ügynöke, Vogori­­d­e­s, a volt samosi fejdelem, elveszté állomását. Be­szélik , hogy ez utóbbi régóta nem kedves embere az előbbinek , s csak Redcliffe és a Porta bírták őt eddig is fentartani. Évenkinti fizetése 60,000 frank volt, ezúttal hát Moldva hasznára van ez összeg meggazdálkodása. Várják az oláh iroda becsukatását, kételkednek, várjon a nagylogothez Aristarchi, kinek rögtön kelle tá­voznia , elfoglalandja-e valaha ismét állomását, igy tehát a török birodalom két főármányosa ártalmatlanná volna téve. Mihelyt a kibékülés megtörténik, az irodák­nak ismét meg kell nyitniok, de bizonyosan más hivatal­nokokkal. (Tr. Z.) Konstantinápoly, jul. 25. — Az O. D. P. konstantinápolyi levelezője többi közt ezt írja : Néhány nap múlva 20,000 emberből álló új helyőrséget várnak ide , melyet az egyptomi hajóhad, minek jövetele már jelentetett, fog magával hozni. Az európaiak félnek, hogy ez új elem a forrongást elősegítheti, mi különben is a török népség kedélyében létezik, és hogy ezen csa­patok , melyek a Porta erősítése végett jönek ide, arra szolgálhatnak, hogy a fanatismus szerencsétlen kitörése által épen az ellenkező czélt segítsék elő. Az egyptomi mozlimek nem a politika, hanem a vallás védelmére jőnek ide , mert amabból mit sem értenek. A vallás azon lekötelező és vonzó eszköz, mely a padisahnak Ázsia és Afrikából segédseregeket hoz; a félhold, a próféta zászlója eszközök, melyek a közönséges mahomedánust közönyösségéből fölrázzák. Konstantinápolynak , ezen dicső császári városnak megpillantása csak lelkesedését, a török kard erejében hitét növelendi. Az európainak is ezen páratlan helyeket látva, azt kell hinnie, hogy itt kö­zéppontja volna egy hatalmas országnak, és hogy egy nemzetnek, mely ily fővárossal bir, még hatalmas­ és életerősnek kell lennie. — Az idegen mozlim, ki ide érkezik , valami ilyest ösztönszerüleg érez és ezért az egyptomi segédsereg megérkezésében van va­lami aggasztó, és mint beszélik, a közemberektől nem annyira félhetni, mint a tisztektől. Ha a harczi párt, mi legkevésbé sem csendesült le, nem lejális, az egyp­tomiak által újólag nagy kísértetbe hozatik. A Duna­­fejedelemségekben a dolgok állása tízszerte komolyabb, mint eleintén gondolták, már azért is, mivel tízszerte több sereg vonult rajta keresztül, mint gyanították. Az adót megszüntették; a hospodároknak a Portávali köz­lekedése orosz parancs következtében felfüggesztetett. A­zultán a hospodároknak megparancsolta , hogy az elfoglalás alatt az országot hagyják el és török földre menjenek. De senki sem tudja, hogy várjon ezen pa­rancs elérkezett-e hozzájuk, és ha igen , az orosz fő­­parancsnok megengedi-e nekik a­zultán parancsának teljesítését, ha engedelmeskedni akarnának. Ez ellen­kezni látszik Gortschakoff tiltakozványával, mely ezt mondja: „Engedelmeskedjetek elöljáró hatóságai­toknak !“ Az angol főconsul onnan minden bizonynyal elutazott, s mondják hogy a franczia is. A Porta 12 millió frankot vett fel Francziaország­­ban , pillanatnyi pénz­zavarának elhárítására. A török TUDOMÁNY ÉS IRODALOM­ Gönczy Pál nevelő intézete Pesten. A physiologia évkönyvei említést tesznek oly esetek­ről , miszerint újan született gyermekek már joggal jöt­tek e világra. Nekünk szigorú vizsgálat nyomán ilyen­nek látszik a Gönczy úr csaknem rögtönzött intézete. Ha az igazgatónak czéljáróli öntudatos tiszta fogalma, eszközeiben jártassága, ha segédtanítók szakértő isme­retei s oktatásbeli buzgósága, ha az intézet növendékei­nek minden testi- lelki mivelődési szükségeit felfogó gondja s átalában az egésznek rendszeres összevágása az oda bízott gyermekek és ifjak jövendője iránt méltán reményt és bizalmat gerjeszthetnek, úgy bizonyára szá­mot tarthat Gönczy úr ezen elismerésre. Ki is állotta első évét, e teremtő, vagy még a mi tán nehezebb, he­terogén és idegen elemekből harmóniás testet alkotni kellett évet becsülettel. Növendékei közt a tanulás-sze­retet, munkásság, és rendtartás józan szelleme uralko­dik. Egy sincs köztök, kinek az év folyamára kiszabott tanulmányról világos fogalmai (a különbség a több és kevesebb közt elenyészthetlen­­ne volnának ; egy sincs, ki az intézetben ész vagy erkölcs tekintetében hátra, sok a ki szembeszökőleg elément , vagy elémentét gátló gyengeségeiből, fonák szokásaiból tisztult. A valóság­gal családinak mondható egyetértést és társalmi han­gulatot mely a fegyelem legkisebb csorbítása nélkül állott fen a növendékek aránylag kevés száma (35 körül) is segítette. Mert akárhogy is forgassuk a dolgot, a leg­­mesterségesb, elmésebb paedagogiai és methodicai fo­gások sem fogják soha megdönteni azon igazságot hogy a tanítónak egyesekre való figyelme visszás arány­ban áll az osztály seregszámával. E bajon soha senki sem segített, soha senki sem is fog segítni . Malt­­thus politico-oeconomiai theoriája szinte minden sereges tanításra alkalmazható. De térjünk vissza az intézetre. A felebb érintett száma a növendékeknek 6 osztályt képezett, melyek közöl kettő elemi, kettő (I. III.) gym­­nasiumi, egy (I) alreál, és egy (I) felreál nevet viselt, s ezeknek megfelelő tudományokban nyert oktatást szi­gorú szakterv szerint. Saját tanítóik valának a követ­kező szakoknak : latin és görög nyelvnek; a német nyelvnek; az ásvány-, növény-, állat- és a mennyiség­tannak ; a földrajznak; a történelemnek; és végre meg­osztva kettő közt a természettannak. És úgy van in­tézve , hogy mindenik ugyanezen tárgyban képezze to­vább azon növendékeket, kiknél az alapot már letette, s a kiknek lelki állapotával megismerkedvén, kétségkí­vül több sikerrel vetheti az általa készített földbe a tudomány magvait, mint akárki más. Mert nincs idő pazarlóbb s akadékos­ dolog a tudományos fejlődés és haladás tekintetéből, mint a tanítványnak, ugyanazon tárgyban, egy kézről más kézre adása, mint az a szigorú osztályrendszerben elvből vagy itt-ott csupa­noecono­miából történik. Csupán a legelső elemi osztály volt, mint kora hozta magával, egy osztálytanító keze alatt, a ki valódi kisdedovói ügyességgel s szelídséggel igen szép és ör­vendetes eredményét mutatá be törekvéseinek. Ezenkívül oktatást nyertek önkénytes vállalkozók a franczia nyelvben , két osztályban; a növendékek leg­nagyobb része vastagpapír munkában (Papparbeit) sokan rajzban, tánczban, mindnyájan énekben és kerti­munkálatokban, végre a testgyakorlatokban. Kedvező szünnap ritkán múlt el a nélkül, hogy mezőre való ki­rándulások a növendékek testét ne edzék, egészségüket fris levegő szívásával ne gyarapítsák , érzelmüket a természet szépségei iránt fogékonynyá ne tegyék s is­mereteik alkalom szerinti bővítését ne eszközöljék. Szó­val mi tapasztalásunk után állíthatjuk, hogy a­mit egy szakjában jártas, magát tüzetesen arra készített, tárgya iránt lelkes buzgalommal viseltető férfi oly fontos ügy mellett és körül, mint egy nevelő- oktató inté­zet, megtehetett és megtett,­­és a­melyek közt nem utolsó czikk a tanszereknek, nevezetesen a természetrajz és tan szakában oly gyűjteménye, mely sok régiebb in­tézetnek is becsületére válnék, s melynek naponkinti használata szorgalmasan igénybe van véve), mindezeket G. ur oly híven, lelkiismeretesen és fáradhatlanul telje­sítette , hogy ritka munkásságáról alig adhatunk elég méltányos fogalmat. Vajha ennyi buzgalom s áldozat ne maradjon elisme­rés nélkül. Y. * széles rézcsövek, melyeknek hossza mintegy 1062 láb, több termet gőzzel fütenek ; egy harmadik, hasonlag 1062 lábnyi hosszú csőrendszer által a víz húzatik fel és csapoltatik le. Az igazgató szobájából beszélő csövek, összesem 1508 lábnyi hosszat képezők , visznek a legtávolabb munkatermekbe­ Hogy némileg kitűnjék, mily mértékben gyarapodott az inté­­zet 1845 óta, csak azt jegyezzük meg, hogy a személyzet 26 főrül 868-ra, az évenként forgalomba jött pénz 155,000 frtról 2,200,000-re , a betűkészlet 1214 mázsáról 5000-re , a f­elhasznált papír 25,950 rizmáról 200,000-re, a vas kézi sajtók száma 20-ről 50-re , a gyorssajtóké 5-ről 10-re, kősajtóké 12-ről 30-ra, a réz- és simító sajtóké 24-r emelkedett. Van ezenkívül a nyomdának 8 bélyegző, 9 szá­mozó , 5 czifra nyomó- és domborító , két szedő és őszi gépe s 60 galváni készlete. Mindent, mi az intézet sokszor ügyének létesítésére szükséges, az intézetben javítnak s igazítnak helyre , van az intézetnek ennélfogva saját ko­vács-, gép- és asztalos­műhelye. kormány határozott hajlamot mutat Ausztria iránt, mert szorongató helyzetében csak ezen hatalomtól várhatja a fenforgó kérdés szerencsés és gyors megoldását. Hogy ehez a politikán kívül az internuntius személyisége is nagy mértékben hozzájárul, az tagadhatlan. Szóval, Ausztria tekintélye és jelentéke két hét óta nagyon gya­rapodott, s az ausztriai és orosz kormány befolyása túl­súlyra kezd emelkedni a keleten. (V.) „B.Z.“ azt jelentő minap, hogy Bécsből erves recla­­matio intéztetett a Portához K­o­s­z­t a menekültnek kiada­tása iránt.­ Ezen jelentés annyiban hibás, hogy ezen ügy jelenleg már nem egyenest a Portát illeti, mely legalább megegyezését nem tagadá meg Koszt­a elfogatásakor. Törvénytelen beavatkozás súlyos vádja csak az amerikai ügynökökre vonatkozik, most azonban, miután a bécsi kabinet — mint hiteles forrás után tudjuk — egyenesen a washingtoni kabinethez folyamodott, a per eldöntése már az ő körökön is túlesik. Mindenesetre még jó idő fog el­folyni, míg a dolog tisztába lesz hozva. (Fr. B.) Szmyrnában július 21-dikén „Novara“ cs. k. ausztriai fregatt fedezetén ünnepélyes gyászmise tartatott a megölt Hackelberg báró lelkéért. Az itt horgonyzó cs. k. osztály parancsnokai s a főbb tengerésztisztek, az ausztriai, tos­­­canai és orosz fő é s a porosz consulság személyzete, s több ausztriai alattvaló részt vevének a gyász­szertar­tásban. (Pl.) Északamerika. Az új-yorki kristálypalota megnyitásá­ról jul. 15-dikén az amerikai lapok végtelen czikkeket hoznak. Reggeli 10 órakor megnyílván a szárnykapuk, kevesebb mint semmi idő alatt, a csarnokok és folyosók telve voltak mindkét nemű fashionable néppel. A palota belseje, száz lábnyi magas üvegkúppal, vakító látványul szolgál, az egész azonban még csak négy hét múlva lesz végkép elintézve. Az épület közepén Washington lovag­szobra áll óriási nagyságban, közel hozzá Columb szobra. Az épület mindkét terme, a keleti és nyugati, be volt füg­gesztve Amerika, Olaszország, Anglia, Francziaország, Ausztria és más nemzetek zászlóival. Északon erkély volt emelve , hol mintegy 500 nevezetes személy foglalt helyet Hughes kath. érsek és W­a­i­n­w r­i­g­h­t protestáns püspök a közönség láttára nyájas kézszorítással üdvözlék egymást Háromnegyedkor kettőre érkezett meg Pierce elnök kíséretestül Washingtonból. Oly fáradtnak látszott , hogy egy széken néhány perczig pihennie kelle, mielőtt jelt adhatna az ünnepély megkezdésére. Dupont százados ekkor rendre szólítván a közönséget , W­ai­nw­r­i­g­h­t püspök ünnepélyesen imádkozott. A „Newyork harmonic society“ d­aralt énekelt. Ezután a (kristálypalotai) társu­lat elnöke, Sedgwick úr hosszú, lelkes üdvözlő beszé­det tartott Pierce elnökhöz, mely utóbbi erre rövid beszéd­ben válaszolt. Végszavait a közönség részéről hangos ,,c­eér”ek, s a zene részéről a halleluja-kar Haendel Mes­siásából szakaszták meg. Erre diadalmi indulót harsogtat­tak, aztán következett a kar Haydn Teremtéséből. A szer­tartás alatt tökéletes rend uralkodott. Estve a tárlat igazgat­­ói fényes lakomát adtak Pierce elnöknek s a külföldi biztosoknak. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Turin, aug. 1. A király ő­sége Speziából visszatért. V­e­­­e n c­z­e, aug. 3. A kukoriczaföldek sokat szen­vednek a tartós szárazság miatt, a gabnaárak folyvást emelkednek. Pár­is, aug. 5. La Guerroniére egy czikke a Fran­cziaország s Anglia részéről Oroszország irányában ed­dig tanúsított mérsékletet taglalja. Oroszország elfoga­­dandja a neki ajánlott biztosítékokat a görög egyház kiváltságaira nézve , s egyúttal kiüríti a dunai fejede­lemségeket , ellenkező esetben háborútól tarthatni. — (Ezen felderítésnek is oly mértékben tulajdoníthatni becset, milyenben a franczia sajtót a keleti kérdésben érvényesnek ismerhetjük.) Pár­is, aug. 5. Rente 77. 75; 102. 50; ausztr. 96. Üzérlet kevés. — La Guerroniére czikke hatás nélkül maradt a börzére. LEGÚJABB POSTA. Mária Henrika cs. kir. főherczegnő Ő Fensége e hé­t­dikén d. e. 11 órakor, a cs. kir. udvari vártemplom­ban veendi fel a bérmálás szentségét, másnap este 6 óra­kor pedig Schönbrunnban , procuratio általi egybekelése menend véghez a brabanti herczeg Ő Fenségével. A magas vőlegényt K­ár­o­ly L­a­j­o­s cs. kir. főherczeg Ő Fensége képviselendi. A „Czas“ szerint a bécsi diplomatikai testület csaknem egészen Bécs körül időz, s ott egy részben a keleti kérdés­nek szenteli magát. Akit Effendi hetenkint kétezer fő a városba, ügyeit végzendő. Bourqueney Schönbrun­­ban sétál, s a császári hárs és tölgyfák árnyában irja békét leheltő sürgönyeit. W­estmores and lord meglátogatja tiszttársait, s észrevételei által ezek lelki nyugalmát hábo­rítja. Csak Bud­ gr. és Mayendorff b. ülnek ma­gánosan , városi palotáikban. Tanácskozmányaik gyorsan ismételtetnek , és sokáig tartanak. Forma szerint ugyanaz utolsó szó váltalik közöttök ezen ügyben. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest- Magyarország herczegprimása, bibornok­i eminentiája helyreállott egészségben érkezvén meg fürdői utjából, f. hó 10-dikén induland Jászóra , hogy ott a zár­dák apostoli látogatását a pápa 5 szentsége megbízásából elkezdje. — Színpadunkon azon idő óta, melyben a színház országgyűlési szentesített törvényczikk által nemzetivé lön , Festetics Leo gróf igazgatósága kezdetéig ada­tott öszvesen 201 drámai uj forditmány, 49 idegen szer­zeményű uj opera, 128 magyar eredeti uj dráma, 9 magyar eredeti uj opera, öszvesen 587 uj darab, s igy az öszves uj daraboknak­ csak­nem egy harmada eredeti volt, mely számok ha nem is elégítik ki a legszigorúbb igényeket, dicséretesen szólnak az intézet haladása mellett. — Nemzeti színházunk igazgatósága Vörösmarty drámaiból szándékozik néhányat színpadra hozni. — Weisz Bernát helybeli nagykereskedő, a pesti bölcsőde javára 100 p­o­ntot adományozott olyképen hogy ezen öszveg , ha a bölcsőde valamikor megszűnnék, más jótékony czélra forditassék. — Degré Alajos írónk, kinek novellái épen most vannak sajtó alatt Müller Emil könyvnyomdájában, Arad megyéből Pestre megérkezett, legközelebb azonban Szombathely vidékére fog ismét elutazni. — „Eszter“ s ,,A nagyszebeni királybíró“ szerzőjétől legközelebb fog megjelenni „Agordiusi csomag,“ s ugyan­, ezen szerzőtől ismét egy új regény — „Tihamér“ — ke­rül sajtó alá. — A Teréz­városi kisdedóvó-intézet bizottmánya egy harmadik iskolát állítana , s e czélra a nyárutczában már házat is vásárolt. — A budapesti hangászegyleti zenede vizsgálatai hét­főn kezdődtek, s a tanárok fáradhatlan munkásságának , valamint a növendékek szorgalmának igen dicséretes ered­ményét tünteték elő. — A városi lámpák olajjali világítására helybeli polgár, Páris, augustus 2. Míg tegnap mindenki hadi­­fé­lelmekkel volt telve, ma a béke reménye áraszt el. A „Constitutionnel“ újabban ismételve belefuván a hadi tárogatóba, felsőbb helyen újból defavoyáltatott s az orosz követnek , ki a harczias czikkek iránt felvilágosí­tást kére, ez alkalommal is azon válasz adatott, mikép egyedül a „Moniteur“ képviseli a kormány nézeteit. A többi lapok, melyek félhivatalos közlések birtokában látszanak lenni, tettleg igen békésen nyilatkoznak. Brüssel, aug. 5. Az „Ind. beige“ egy Turinban , e hő 2­kán kelt távirati sürgönyt tesz közzé , mely szerint a gőzös, melyen ő Felsége Viktor Emanuel Speziából visszatért, egy sziklába ütődött, és annyira megsérült, hogy csak nagy fáradtsággal érhette el a genuai kikötőt. London , aug. 2. Az alsóház üléséből kiemelendő, m­ikép a bizottmány tanácskozása, a tengerparti ön­kéntesek bilije fölött, tegnap ment véghez. A szerint 10,000 ügyes tengerész fogna 5 évre tengerpartok meg­­otalmazására toboroztatni, kik béke idejében évenkint csak 28 napot fognak szolgálni, invasio veszélyének esetében azonban folytonos tengeri szolgálatra, egy évre, s ha a szükség kívánná, továbbra is kötelezték. A bili valamennyi pontjai jóváhagyottak. A „Times“ írja: Gorcsakoff bg igen sokat tett a búza árának a Marklane-ban (londoni gabnapiaczon) felszökkentésére, s a lyoni és manchesteri productív munkásság akadályozására. Jóllehet napjainkban két­szeresen kellemetlen és alkalmatlan , távol fekvő poli­tikai okokból háborút merészteni, még­sem szabad fe­lednünk , hogy azon távolfekvő politikai okok már egé­szen ajtaink elibe nyomultak, s hogy a kenyérkészletet s a munka szükségletét a brit szigeteken máris kelle­­metlenül érintik. A Porta az alkudozásokról komolyan gondolkozik Hogy Oroszország irányábani békés érzelmeit bebizo­nyítsa, az Egyptomból érkező contingenst nem is en­gedi kiszállani. Ezen engedékenységről hajlam, úgy látszik , a franczia kabinet magatartásán alapszik. Francziaország képviselőjének magaviselete többé nem oly határzott, mint azelőtt; javaslatai s nyilatkozatai a bizonytalanság bélyegét viselik magukon. Be kezdik látni, miszerint III. Napóleon a békét minden áron akarja, s Európa hatalmasságai közt egyedül Oroszor­szág nem retten vissza a háborútól. A „Morning Post“ mai számában ismétli azt, mit tegnapi czikkében mondott, s hozzáteszi: augusztus vé­gével az egyesült flották a napéj­ egyenlőségi viharok miatt nem maradhatnak a Besika-öbölben. Vagy a gö­rög vizekre és Máltába kénytelenek vonulni, vagy Dardanellákba menni. Ez feltétlen physikai szükség, ha a hajók biztossága általában érdekeltetik,­­ azonban világos, mikép a flották nem fordulhatnak vissza délnek míg az oroszok Moldovában és Oláhországban vannak Ha tehát nem is lenne más ok, mint az évszak, septem­berben mindenesetre kénytelenek leendnének a Marmora tenger horgonyzó helyeit felkeresni. az e­­gedtetni válalkozott ak eddigint jutányosabbár Fretska ur mellett. vállalkozott ak eddiginé­lu A király , san kényelme utczai s e vidékbeli közönség»61 bizonyo­­előtti tér­rer,re leend, hogy egy idő óta a né&nt arena __Fis­­des bérkocsis állomássá lön. .. y i fürdő h o f orvos tudor , s a hir--e kapott 1 “ D '­­hideg gyórigasgatója által, a pe-* úgyhogy - é odt ro nézet körűl szorgalmasa» o , L ' V a közönség használatára már át fog en. a városerdei u. ««tairágás bérlője legközelebb 40 u, csolnakot szállított, folyvást üresen állnak. A közönség hajózási az itt(?n )18tre csök­kent. Vidék, Székes-Fehérvár, aug. 2. Múlt alkal­mai említők ama hitünket, miszerint az Vettségi vizsgák nagy gymnasiumunknak csak új dicséretet sz­t rendnek, s­em nem csalódtunk. A helybeli érettségi virsgk sikere a legtúlzottabb , s legkövetelőbb igényeket is túlhaladta. Bizonyosan tudjuk , miként a magas kormány álta kiren­delt elnök Kovács Pál ő alga örvendve jelente ki az érdemes tanári kar előtt teljes megelégedését, s az ifjaknak a nyelvekben s egyéb tudományokbani alapos jártassága feletti kellemes meglepetését; mely kedvezi­ eredmény egy részről dicséretes elismerése az ifjak szor­galmának, — mig más részről ünnepélyes tanúbizonysága a főtisztelendő tanárok jelességének , szakavatottságának s buzgóságának. — Valóban a Zircz-cziszterczi rend apátja, helybeli 6 osztályos tanodánkat tetemes áldozatokkal nagy gymnasiummá alakítván, s a magas kormány rendeletei értelmében szervezvén , e tette által nemcsak városunkat, de az egész környéket méltó szent hálára kötelezte , é­s csak a nagy köszönségnek vagyunk tolmácsai, midőn Villax Ferdinand apát ő nagyságának a haza színe előtt újólag benső hálás közönetet nyilvánítunk, mely há­lánkat méltán tetemesen növeli még azon kedvező körül­mény is, miszerint nagy gymnasiumunkban a tanulóktól semmiféle tandíj nem vétetik, s igy az ifjúság, — a sze­gényebb sorsú szülők nem csekély könnyebbségére, — az oktatást ingyen élvezi. — De a legbecsesb körülmény a ta­nulókra nézve az , hogy gymnasiumunk ritka erélyű s tu­dományos igazgatóján főt. B­á­r­a T­e­o­p­h­i­len kívül még a legválogatottabb tanárokkal — egy Bilkol, Lieb­­hart, Minikus, Schönauer, Obadichcsal stb. dicsekedhetik , kik közöl többen rendes szakmájuk mellett a rendkívül előadott nyelvek tudása s alapos taní­tása által (angol nyelv : H o­d o­­­y , franczia nyelv: L­­­e C­­hart) az oktatás és mivelődés szent ügyének kettős szol­gálatot tesznek. — A­kik szorgos figyelemmel kisérik a tudományos oktatás ügyeit — és a birodalmi gymnasiumok állásával közelebbről ismeretesek, egyhangúlag állítják, miszerint gymnasiumunk sikeres tanítása tekintetéből a legelsőbb testvéreivel vetélkedik, s mi örvendve adunk ez állításnak hitelt, miután tanáraink szakavatottságáról, s a tanítás czélszerűségéről az érettségi vizsgák fényes sikerű dús eredménye által szinte meggyőződtünk. — A jelenleg bevégzett tanévben az összes osztályokban 150 tanuló volt, s ezek közöl 16, 8 osztályt végzett ifjú lépett ki a gymna­­siumból. — Az ünnepélyes „Te Deum“ jul. 51-én tarta­tott , mit szavallati ünnepély követett. Keblet emelő volt ifjainkat magyar , német, deák , görög, angol és franczia­­nyelveken szavalva hallani, s a jelenlevő szülőknek — és egyszersmind a tudomány s ifjúság barátainak — szemei­ben a meglepetés sajtolta örömkények ragyogását látni. E szívből fakadt hálás örömkönyek, az elismerésnek eme drága gyöngyei, legyenek a sokat fáradott tanároknak ön­tudatuk mellett , legméltóbb jutalomcsillagai.­­ A sike­rült szavalatokat (melyeket igen szép közönség általános megelégedéssel hallgatott) az érdemsorozat felolvasása kö­veté, mely alkalommal a magokat kihintetteknek ösztönző emlékül s érdemjutalmul könyvek osztattak, s Farkas Ferenci prépost ő nagysága alapítványa folytán az il­lető ösztöndíjak s egyéb alapítványi pénzbeli segedelmi dijak a ft. igazgató által az illetőknek kiadattak. Végre egy szívhez szóló velős beszéddel vett búcsút a ft. igaz­gató a szárnyai alól kilépő 8-dik osztálybeliektől, atyai intéssel s üdvös tanácscsal áldván meg őket. — Lehetlen nem említenünk Minikus Vincze magyar irodalmi ta­nárnak jeles tollából folyt becses értekezését, mely e kö­vetkező thema felől : A magyar, mint anyanyelv oktatástani szelleme az al­sfelgymnasiu­­mo­kban — szól , s mely mint zárszózat nyomtatásban a hallgatóság között szétosztatott. Röviden csak azt jegyez­zük meg, miszerint kedvesbb, s e szép napnak megfelelőbb emléket nem kaphattunk volna, mint jeles Minikusunk értekezését. — Az elemi s egyéb a városban levő kisebb tanodák állapotáról más alkalommal szólandunk. — A Mohács-pécsi vasút az álladalom által, azonban a vasúttársaság költségére, fog építtetni, mely utóbbi Pécs környékén több kőszén-bányákat bir. Az építés rögtön megkezdetik, s a jövő évben befejeztetni fog, a gőzhajó­­zási társulat által előlegezendő költségek kárpótlása fejé­ben , ugyanannak 45 éven keresztül a kezelés és jövede­lem engedtetik át, mely évek lefolyta után az egész pálya­vonal az állam teljes tulajdonává válik. A bécsi államnyomda. A cs. kir. államnyomda, a legnagyobbszerű intézet mű­ködése és kiterjedése felől nemrég hosszabb czikk jelent meg, melyből jónak látjuk néhány részletet közleni. Az eleinte elégségesnek bizonyult 5 lőerejű gőzgépet csakha­mar 8 lőerejűvel kellett felcserélni, s midőn ez sem volt elég, egy pinczeüreget ástak ki és boltoztak be, hol a je­­lenleg is működő 18 lóerejű gépet állították fel, anélkül azonban , hogy ezért a fölötte álló gép akadályoztatnék működésében. A nagyszerű épületben 5000 lábnyi hosszú csöveken terjed a gáz mindenfelé, s télen a megemésztett gáz némely nap 24,000 köblábra rúg. Más, 3—6 hüvelynyi Könyvjelentés. Ifj. P­a­l­u­g­y­a­y I­m­r­e nagyszerű munkája M M­gyarország történeti, földirati s legújabb leírás­a,“ megjelent a másodi melyben a szabad kir. városok leirt első része (magában foglaló Esztergom, Székes Szeged, Nagy­várad, Debreczen, Szatmárnémeti, Ni és Felsőbánya leírását) foglaltatik. Pest, 1853. I Gusztáv sajátja. 8-rét 528. 1. Szeged városa tól (Az első kötet Budapest leírását foglalja P­­­estnek és Budának térképeivel, s teszen 549 lapo főbecse a munkának, hogy hivatalos úton nyer után készült. Részletes ismertetését nemsokára ad

Next