Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-16 / 1055. szám
nai szolgálatra ugy mint gazdasági czélokra egyformán alkalmas magyar faj tetemesen meggyérült. A kerület lovainak összes száma (csikókon kívül) volt 1852-ben 194,967, melyeknek legalább fele már 12—2 éves korukban mezőmunkákra s fuvarra használtatván, a tenyésztési tehetség azokban egészen kiveszett. A létező magán ménesek fentartására kevés gond fordíttatik, s a lovak csekély árai miatt a paraszt sem látja hasznát a lótenyésztésben. Ide járul még az erdélyi híres ménesek elpusztulásának leverő példája, úgy hogy a magas kormány részérőli tartós gyámolitás s egyéb kedvező körülmények hiányában a marhatenyésztés ez ágazatára semmi örvendetest nem remélhetni. A juhtenyésztés folyvást élénk s növekvő figyelemnek örvend, mire a tartósan jó gyapjuárak nagy befolyással vannak. Bárányokat nem számítva, múlt 1852-ik évben a kerület 705,882 db juhhal birt, s a legszebb, legnagyobb juhászatok Békés megyében léteznek, mik is egyrészt a legkeresettebb, kitűnő karatokt gyapjút adják. A kerület legjövedelmesb keresetforrásainak egyike a sertéstenyészet, mely itt minden megyében, de legnagyobb mértékben Arad és Szabolcsban űzetik; a kerület évenkénti fogyasztása tesz mintegy 80,000 darabot, s 50,000 db szalonnája felsőmagyarországi megyékbe vitetik; ez utóbbi időkben észrevehetőig csökkent állatfaj értékesítésére jótékony befolyással lesz a szolnok-debreczeni vasút megnyitása. Hasonló előnyöket nyújtana a könnyebbült közlekedés a három tenyésztésnek is, mely jelenig is már meglehetős élénkséggel űzetik ; a kerülit évenkinti 3000 mázsányi ágyitoll és pehely kivitele mutatja, hogy itt legalább 3 millió lúd s kacsa tenyésztenie minden évben. Méhkosár múlt évben csak 51,032 találtatott a kerületben, mi azt mutatja, hogy e legszebb s legállandóbb jövedelmet nyújtó mellék foglalkozásra nagyobb gond lenne fordítandó. Nevezetes kiviteli czikket képeznek itt akadályok, melyek szaporodását azonban nagyon akadályozza azon körülmény, hogy a nadályfogás nem szoríttatik az őszi hónapokra, úgyhogy idővel majd ez állatkák végképi kiirtásától tarthatni. Mi végre a selyembogártenyésztést illeti: az egykor ültetett eperfatelepekből már csak 73 — s ez is többnyire elhanyagolt állapotban létezik a kerületben, melynek égalja semmi nehézségeket nem gördít a selyemtenyésztés elé, s csak a kellő buzdítás és felvilágosítás, továbbá e termék könnyű s jutalmas értékesítésének módjai kívántainak , hogy az óhajtott virágzásra jusson. A kerület kereskedése 447 nagy-, termény-és kiskereskedő, továbbá 1459 kalmár által űzetik. A nevezetes vásárolt részeredménye a multévi forgalom csökkenését bizonyítja, s kivéve netán a gyapjú, pehely és ágyitoll, s azonkívül a szarvas és hizó marhakereskedést, a többi czikkekben érzékeny pangás uralkodott. A terménykereskedésre csökkentőleg hat a kistermesztők azon csekély belátása, minélfogva tekintetbe nem vévén a többi piaczok árfolyamát, a legelfogadhatóbb feltételeket makacsul visszautasítják; a gyarmatárukereskedést különösen a rosz utak rontják, a rőfösárukereskedést, pedig a gyolcsosok és házalók fosztják meg illendő hitelétől , minélfogva a kamra a kocsivali házalásra hozott légftilalmat tovább is fentartatni kéri. Azon körülménynél fogva, hogy felső Magyarországon múlt évben kőszén- és vízhiány miatt több vasgyár megszüntette üzletét, a debr. kerület számos megrendelései teljesítlenül maradtak. Egy erőteljes és a kor igényeit kielégítő iparüzlet szükségessége mélyen éreztetik a kerületben, azonban a belátás s önbizalom hiánya, gyámoltalanság és csökönösség még a fokonkinti kifejlődést is akadályozzák. Nagy baj különösen az is, hogy az iparos ideje s kis tőkepénze nem csekély részét mellékfoglalkozásokra, u. m. földművelés, bortermesztés, sarhatenyésztésre fordítja. Továbbá daczára a legf. iparutasítás üdvös határozmányainak mégis számos visszaélések tapasztaltatnak folyvást egyrészt a széhek, másrészt a segédmunkások részéről, miknek azonban az iparügy végleges szabályozása általi eltávolítását biztosan remélhetni. Az iparüzlet felvirágoztatásának általános feltételei közé, mik e kerületben még nagyobbrészt hiányoznak, tartozik 1) az iparos fiatalság kellő elemi oktatása , s nagyobb iparűző városokban legalább is alsó reáliskolák alapítása ; az e tekintetben főleg figyelembe veendő népiskolai ügy állását szomorúan festik a kamra által felhozott adatok, mikből kiviláglik, hogy a kerület 181982 iskolaképre gyermekei közöl 1852-ben csak 95,443 — tehát fele sem a fennebbi összegnek — látogatta a népiskolát, és hogy 199 község volt minden iskola nélkül 12) A kis tőkepénz, melylyel az iparosok legnagyobb száma rendelkezhetik , a legmellőzhetlenebb szerszámok beszerzésére is alig elegendő ; ennek folytán az iparos rendesen áldozata lesz az uzsorásoknak — „a társaság elértezett darázsainak“, kik gyalázatos mesterségüket, daczára a fenálló törvények minden szigorának űzik, mivel az iparosok által élvezhető minden hitelintézetek hiányoznak. 3) A nyersanyag hozatalnak és az árueladásnak gyakran hónapokig használhatatlan közlekedési eszközök általi nehezítése az iparos türelmét és kis tőkéjét is kimeríti. Tehát a közlekedés javítása kívántatik. 4) Az iparos viszonyoknak az oly óhajtva várt ipartörvény általi végleges szervezése; s 5) egy erőteljes, művelt, munkás és takarékos iparos sarjadék növelése — szintén e föltételek közé soroztatnak. Mi végre a pénz s név szerint a hitelviszonyok és közlekedési eszközök szükségleteit illeti: elsőre nézve a kamra, egg legalább 500000 ft alappénzzel ellátandó fiókbanknak felállítását Debreczenben, a másodikra nézve pedig a biztos remény szerint jövő év folytában megnyitandó szolnokdebreczeni vonalon, s a tiszai gőzhajózás némely hiányainak megszüntetésén kívül, több országutak helyreállítását s illetőleg építését tartja halaszthatlannak, s e vonalak név szerint következők: 1) a nagyvárad-aradi s nagyvárad-debreczeni, 2) a tokaj-debreczeni, 3) Debreczenből Nagykárolyon és Szatmáron át a bányavárosok felé, 4) a Tiszától, Szentesen, Orosházán, Csabán, Gyulán, Sarkadon át Nagyvárad felé vezetendő vonal. Ezen községi munka segélyével helyrehozandó illetőleg létesítendő vonalok sokszorosan fogják a rájuk fordított költségeket visszatéríteni. Paks, sept. 6. fa. Hogy változik minden , mintha az időnek is meggyőződése volna, úgy bánik velünk: ma fehér nadrágok pompáznak Helder előtt, holnap pikkelyezett tigris gyapotok, ma Moliére fénytopánok, holnap amerikai vizellenesek, ma derült homlok és szaknakalap, holnap maussade és fekete féveg. Mindenütt panasz .... de most az egyszer idő ellen van az. ... A nagy Flanderek, kik 5 órát laknak mindennap a Boulevardokon, pikét órákra híják meg egymást, és pusztítják az idegen szivart, zúgolódván, quintmajorok után, az idő ellen. Boldog Isten, midőn minden oldalról a változó időre panaszkodunk, vajh de kevesen mondhatjuk , mi nem változ. . . . Hélás! sok szobrász nem végezhette be, valamely nagyságnak kezdett oszlopát, a nagy változás miatt. — Változnak az idők, kedélyek, elvek , divatok, érzelmek , szokások, stb. Francziaországban, és mindenütt a nap alatt, hol szeszély, nagyravágyás, hiúság, előítélet, és hír- és pénzszomj uralkodnak, nem említvén a többi szép tulajdonokat, rugóit annyi hihetlen változásnak, miket Tamás-újakkal tapogatunk mindennap, háromszor, hogy elhihessük. Valaki azt mondta, mikép az ember cameleon , kinek egyéb tulajdona nincs, mint a két alak ; csalatkozott Cameleon , az embernek sokszor két háza, két felesége, (lásd a julykat) két orra (lásd az elyzei mezőkön a természetgyűjteményt) és néha két kulacsa van, mit nem szükséges a Tisztujításban látni, mik pedig mind, az embertől nem kivül eső, hanem benne létező attribútumok. Hála az égnek, az idő hamar jóra változik, ce qu’ on ne peut pas dire de tous les hommes, és ma , ismét, érzők a nap melegét, tisztán láttuk a láthatárt, minek legfőkép örülnek azok, kik a st. germaini hadigyakorlatokban részt vesznek. Szólnak az ágyuk, vannak rohamok és ostromok, van tűz , azt hinnéd , sokszor komoly ellenséget látsz magad előtt, ne félj, tréfa játék, csak a hősök számát gerjesztik, mi úgyis van a Campagne alatt. A búza ára felment. Midőn az írók küldöttsége, a sajtó ügyében, megjelent Napóleonnál, kihallgatván őket, azt mondá: La presse a déja fait trois révolutions en France, messieurs! elle ne fera pas la troisième, je vous en réponds, — de ki korlátozza az éhet, melyben örvények nyílnak ? Azért a kormány meg akarván előzni a drágaságot, mindent elkövet, hogy a kenyér ára felebb ne menjen, a pékek hiába parlamentirozván. A rómaiaknak , ily esetben, kenyeret osztott a tanács, de ez nem polgári állapot. A kenyér napi kérdés. Ez az, ami némi aggodalmat szül. A dalszínházak nem sokára megnyílnak. A nagy opera új alakot öltött , homloka olajfesték által különös fényt nyervén. Az opera Comique már megnyílt, s múltkor le Nabob czímű új dalművet adták Halévitől. A darab tele van könnyűséggel , és meglepő áriákkal; szövegében sok pajzán elem létezik; lord Eventale, többi között, halálra unja magát, miért? Sok a pénze, sok az egészsége, sok a szolgája, főkép, sok a felesége. Mit akar tenni ennyi nagy baj között ? bruler la cervelle, de szerencsére jókor megérkezik barátja Cliffort orvos, ki ezen határzatnak ellene mond a természetjog nevében , de leginkább, másodszor, az orvosi egyetem nevében, mely e jogot magának tartja fen. Mi a bajod ? mond az orvos, a sok boldogság! menj vissza Angliába, a ködös ég alá, olts durva szőröltönyt, dolgozzál egész nap , sanyargasd magad, főleg keveset egyél, meglásd, ennyi boldogtalanság boldoggá tesz. A lord követi ez orvosi tanácsot, és valóban boldog lesz. . . . Vannak oly dolgok , mik a magyar színpadon meg nem állhatnának, és itt tetszik, jövedelmez, sőt hirt és nevet szerez. — A szöveg Scribetől van, ki Brieben jószágot vett. Az oppra comique egyike a legkedvesebb színházaknak, hol Midlan énekel, kinek szép és kedves dallamai nemcsak koszorút és pénzt, hanem néhány nap előtt, férjet is szereztek. Michelet nem régen egy kis regényt adott ki, melyben a szereplő személyek havasalföldiek. A Dunát élénk színnel festi benne, elvezetvén az ősfolyamot, eredetétől, egész a fekete tengerig, elmondván mind azon történetet, mely szent hagyományként partjain lakik. Jövőre népmondát szándékozik írni, melynek hősét a dicső és kalanddús törökhatáros székelyföldön keresi. — Michelet-ről, mint jellemzőt megemlíthetem, miszerint egyszer titoknokot keresett. Harminczan jelentvén magukat nála, mind visszautasító, mondván: önök mind gazdagok, mint látom, nekem olyan ember kell, kinek egy sous-ja sincs, csak az tud dolgozni. Ebben nem minden szó ért egyet, úgy hiszem. Végül megemlíthetem, miszerint Hunyadi János czinni drámai költemény készült Párisban. AUSZTRIAI BIRODALOM. Hallomás szerint Császár Ő Felsége azon idő alatt, melyet nem a táborban tölt, Olmützben a herczegérseki palotában szállásoland. A császári sátor a táborban már fel van ütve és elrendezve; az egy kis magaslaton van elhelyezve s áll 1 közép és 2 oldalteremből, melyek födött folyosók által egymással egybekötvék. Ez, valamint a mellette lévő , hihetőleg ő és. fensége Károly főherczeg számára határozott sátor, angol szövetekből készült, tökéletesen viszhatlan s felül légbocsátó nyílásokkal ellátvák. Hozzá legközelebb vannak a középponti iroda sátora s gróf W r a t i s- l av hadseregparancsnok s lovassági tábornok, s a tábornokkar főnöke számára készített sátorok. A Lengyelországba vivő főúttal egy vonalban egy széles közlekedési út van készítve, mely a zászlóőrök tábortüze mellett az egész táboron végig húzódik. Born brünni rendőrigazgató fogja a táborrali idő alatt Olmützben a rendőrségi ügyeket vezetni; a rendőrség száma is már megszaporittatott. Képesítve vagyunk — úgymond a Fr. bl. — Németország katholikus egyleteinek 7 dik közgyülekezeténél Bécsben teendő indítványokról némit közölni. Többek közt inditványoztatni fog, tartassák szentmise Németországnak vallásbani viszonegyesüléseért, mint a hazának legjelentékenyebb ügyéért; hasonlókép az egyesület tagjai buzdíttassanak könyörgésre a hitszakadt görögöknek a kath. egyházzal viszonegyesülése végett. A közgyűlés továbbá fel fog szólittatni, vegye alkalmas módon az idén kezébe a kivándorlási ügyet; ez indítvány előreláthatólag heves vitákat idézene elő, melyek annyival érdekesbekké válhatnak , mivel a tagok közt hírneves utazók és nemzetgazdászok vannak. Az orosz cs. állam-és követségi tanácsos , Fonton úr, ma (sept. 15.) reggel tért Szerbiában tett hivatalos útjából vissza. Az egész fejdelemségben meglepőleg örvendetes fogadtatást tapasztalt. Békeintései a legszebb sikert aratták s mindenütt viharos éljeneket költöttek Miklós czár a magas védúr mellett. Belgrádban Fonton úr Sándor herczegtől f. hó első napjaiban legbarátságosb és szivélyesb módon vett búcsút. Meyendorff báró orosz cs.követ az itteni udvarnál szombaton Olmützből Varsóba menend , ö fölségének Miklós császárnak ott hódolatteljes tiszteletét kifejezni s azután a fejedelemmel egyazon időben megjönni Olmützbe. KÜLFÖLD. Németország. A Hamb. „Portfolio“ jelenti Berlinből : „Egy hitelt érdemlő forrásból vett közlemény nyomán már csekély remény mutatkoznék , hogy a berlini kabinet jelen szerkezetében még tovább is fenmarad. A rövid nyugalom által csak ritkán megszakasztott fárasztó munkálatok az utolsó hónapokban Manteuffel miniszterelnök egészségét annyira megviselték, hogy minden államügyektől a hosszabb időre a visszavonulás önfentartási kötelességgé vált. Ha a miniszterelnök jelen felüdülési utazása ezen testi szenvedést kívánt módon és tökéletesen el nem oszlatja , akkor annak visszalépése annyival kétségtelenebb lehet, mivel a király maga sem idegenkedik többé a megújított elbocsátási kérvényt , a visszahelyezés fentartása mellett, elfogadni. Valószínű utódjául többek közt Bernstorff Albrecht grófot, a bécsi udvarnál egykori porosz követet emlegetik. Hannovera, sept. 8. Hallomás szerint a király mostanig Bacmeister pénzügyminiszter elbocsátási kérelmébe még nem egyezett, azonban valószínűnek látszik , miszerint a pénzügyminiszter mindaddig elbocsátatása mellett maradand, míg a minisztérium többsége azon határozatnál marad, hogy a f. évi ápr. 25-kei törvényjavaslatok változatlanul a kamrák elé terjesztessenek. Most Windthorst igazságügyi miniszter is megjelent Rotenkirchenben , miután a király a korona valamennyi tanácsnokait a közöttük fenforgó differentiáról kihallgatni szándéka. — Gr. Benningsen volt miniszterelnök, ki egy ideig távol volt Hannoverától, az uralkodó miniszterkrízis alatt ide hirtelen ismét viszszatért. Francziaország, Páris, sept. H. A Moniteur jelenti a császári párnak tegnap Dieppebe érkezését. Dieppében nagy búcsúünnepélyek voltak. Csütörtökön lóverseny tartatott. Estve tánczvigalom volt a színházban. Ezt a város a császári pár tiszteletére adta. A császár és császárné nyitották meg a tánczvigalmat. A császár a polgármesternével, a császárné a polgármesterrel tánczolt. A császári úgynevezett fölebbezeti törvényszék a vincennesi összeesküvés miatt elítéltek ügyében ítéletet mondott. Négy egyén a titkos társulatbani részvét bűneklés fölmentetett, és ezek már szabadon bocsáttattak; kettőre nézve a büntetés egy évre szelidíttetett, a többiekre nézve pedig az első bíróság ítéletét, kik közt Jeanne papírkereskedő is van, helybenhagyta. Changarnier tábornoknak, ki jelenleg Helvétiában mulat, a poitiersi és amiensi 1849-diki gyűjtelékből becsületi díszfegyverek küldettek. A Courrier du Pas de Calais jelenti, hogy a császár 20-kan északra utazik. Lillében és Arrasban megállapodik. Lilléből a helfanti táborba rándul, s onnan Boulogneba, Amiensen át Párisba visszatér. Rianzares herczegnő (Krisztina királynő) kétszer hiába kísértette meg, hogy Claremontban elfogadtassék. Az első kérdésre azt felelték, mikép a francziák királynéja épen Spanyolországba szándékozik utazni. Midőn Krisztina az újságokból megtudá, mikép az utazás elhalasztatott, ismét kopogtatott. Erre Claremontban forpaa szerinti családtanácsot tartottak. A jószivü királynő hajlamot mutatott unokahugának elfogadására, de Orleans herczegné, sógora Jon vi 11 e herczegné által pártoltatva, azt mondá, mikép inkább elhagyja Claremontot, minthogy ez asszonyt lássa. A királyné azon kibúvó ajtót találta, mikép Spanyolországba utazásáig egy barátnéja látogatására megy. Krisztina spanyol királyné, Rianzares herczeg, két leánya és Castellijo s Vista Alegre grófek kíséretében, sept. 9-kén Angliából visszaindult Párisba. Isturitz londoni spanyol követ, ő felségét Folkenstoneig kísérte. Jeruzsálemből Párisba épen most érkezett egyházi méltóság azon hírt hozta, mikép a kath. befolyás keleten nagy hanyatlásnak indult. A franczia kormánytól a szent sír kérdésében nyert engedmények régóta nem hajtatnak végre, s mi sem történik, miből a végrehajtást remélni lehetne. Az All. Z. párisi levelezője írja, mikép a hangulat Konstantinápolyban nagyon izgatott; az európai diplomatiával nagyon elégedetlenek az emberek, és a bécsi jegyzéket, bár jogtalanul, nem másnak tekintik, mint Menzikoff ultimátumának. Az utolsó honvédségi osztály illeték kiállítását, mit a Porta akkor határozott el, midőn a jegyzéket elvetni akarta, nem vették vissza, miből azt következtetik, hogy a békés megoldásban igazán nem hittek. A levelezők Konstantinápolyból meglepetéssel nyilatkoznak a nyugati lapok felől, melyek a viszályt kiegyenlítettnek tekintették. Sophiában 24,000 ember állíttatik föl. Az arabok és kurdok a Portának szabad csapatokat ajánlottak. A Dunafejedelemségekből semmi egyéb hír, mint az, hogy az angol és franczia consulok, kik a hatóságokkal viszonyaikat már előbb megszakasztották, czimereiket kormányaik parancsa következtében bevették. A többi consulok páldájukat nem követték. Helvétia, Basel, sept. 6. Hir szerint, felsőbb utasítás következtében, néhány nap óta az itteni rendőrségi irodában azzal foglalkoznak, hogy az itt lakó osztrák alattvalókat a különböző ellenőrségi könyvekből összeállítsák és följegyezzék. Spanyolország, Madrid, sept. 5. A Times, mely a félszigetre mintegy 600 példányban járt, tudomás szerint a spanyol tartományokban megtiltatott, és a határvám hivatalnokoknak is azon szigorú utasítás adatott, hogy minden példányt, mégha takarék-papírul használtatnék is, égessenek meg. A Timest most Spanyolországban inkább fogják olvasni, mint ezelőtt; most csempészeti főczikkal fog tekintetni. A kedélyeket még az is keseríti, mikép a cortesek összehívása, mit a miniszterek legkésőbb od. közepére határoztak, ismét elhalasztatott. A királynő novemberben betegül le, és azután, hogy ez évben összehivassanak, semmi szó. Minden azért történik, mondják , hogy időt nyerjenek és az erszényt megtömhessék, mert Lersundi és társai jól tudják , mikép az összehívó rendelettel halálitéleteket írtak alá. Midőn Lersundi a kormány élére állott és a nemzet előtt nagy phrasisokban jelentette ki, hogy ő a kormányzatot mi igazságosan fogja vezetni, és elődei hibáit és visszaéléseit mikép fogja etörülni, és mikép siet a sajtónak illető rangját és függetlenségét visszaadni, akkor minden párt által jó indulattal üdvözöltetett, sőt a szabadelmű sajtó kész vola , tollát neki odakölcsönözni. Azonban mindabból, mit Lersundi ígért, még mit sem tartott meg, sőt ellenkezőleg némelyekben rosszabb mint a méltán gyűlölt Roncali. Lenne csak a királynő oly jellemezős, mint jó szivű, a bajon könnyen lehetne segíteni; de Spanyolország szerencsétlenségére Ferdinánd leánya nincs azon szellemmel megáldva, hogy a trón körül szórt ármányokon keresztül láthasson. Mindent rágalomnak tart, és minisztereit, mikép ezt mindig tévé, halántéki körül. Szépen meg volt borotválkozva simára, s a bajusza két felé simítva, szemeinek lázas veressége elmúlt s képéről eltűntek a torzító ránczok. Átellenben a derék tisztviselő, sárga-barna arczán a múlt században elsajátított modor, pontos alkalmazkodás és múlhatatlan tisztelet ; bajusza kurtára van nyírva , hogy sok baja ne legyen vele; pedig több gondot ad annál a csodára meghagyott hajporos ezopf, mely tisztes emléket fekete szalag közé fonva ország világ láttára viseli az emberséges ember, s köntösét máig is azon divatra szabatja, melyről nem lehető tudni, vájjon frakk-e az, vagy atilla dolmány felől össze nem gombolható , alól hátra felé húzódik s látni engedi a csípőn alól érő ezüst gombos mellényt. Mögötte áll Palkó a vén hajdú, zsinóros dolmányban. Ez is oly élet , mint ők , együtt nőttek fel, együtt vénültek meg mind a hárman, s Palkó most is csak úgy bánik a nagyságos úrral, mint mikor együtt lapdáztak az udvaron. Megőszült már a haja a legénynek, de így szála sem hiányzik, hosszan, tömötten hátrafelé van az simítva, s lefogva görbe fésűvel, bajusza hegyesebb a csizmadia árnál, s félelemgerjesztőn kétfelé van kenve, azezvonásai oly egyszerűek, hogy három húzással lerajzolhatná egy ügyesebb festő, csak a színével gyűlne meg a haja, kissé nehéz tevén festeni pirosba veréssel. — Méltóztatott kegyeskedni a méltóságos úrnak, szólt Péter úr az asztalhoz állva — becses személyében leereszkedni a számadások megvizsgálása végett, annak okáért bátorkodtam egész alázattal az egészet egy kis systemába szedni, hogy méltóságodra nézve annál könnyebb legyen az áttekintés. Ezzel interálnak, hogy tegye le az iratokat. Ez nagy mérgesen oda tálalta valamennyit az asztara. S nem állhatta meg, hogy ennyit ne mondjon: — De kár, hogy ez a sok szép papiros tele van firkálva. — Ész nélkül beszél kend ? Förmedt rá Jancsi úr. — Hiszen mindegy volna a nagyságos úrnak, ha üres papirost mutatnának is neki e helyett, úgy sem hallgat reá. Nem elég azt tudni, hogy meglopták, még azt is tudni akarja, hogy mit loptak? — Ejnye lepsze lélek fia! Én velem beszélsz igy ? Már most csak azért is végig nézem az egész számadást s te azalatt itt fogsz állva maradni a hátam mögött. — Megeszem azt az írást mind, a mit a nagyságos úr átnéz; dörmögé az öreg szolga. — Fogja be kend a száját! rivallá rá Jancsi ur, mire Palkó, comicus szófogadással tévé markát bajuszos ajkára s csak ugy az öt ujja közöl morogta: — Befogtam már. Jancsi ur erre példás elszántsággal nyujtá kezét a legfelül fekvő csomag után, mely Kárláti János tiszttartó számadásait foglalá magában s elkezde benne keresgélni , mindaddig , mig azon meggyőződésre nem juttott, hogy nem találja az elejét, mire odatolá azt Péter ur elé, ki is rögtön rátalált a keresett lajstromra. —íme itt a kakadi jószágról kelt évi kiadások és bevételek lajstroma. Hallgassuk meg mi is. Kissé unalmas, de jobban tanulságos fog lenni annak megtudása, hogyan gazdálkodtak a Nábob jószágán. Péter ur, daczára hajlott korának, pápaszem nélkül olvasott. .... „Az 1820-ik esztendőben valóban a kakadi uradalomban bevételek, itt substba bizonyittatnak, e következők : Itt elébb félbeszakitá az olvasást Péter. — Méltóságodnak kegyes engedelmével, ide a margóra bátorkodtam egynéhány észrevételt tenni az illető positiókra nézve , ha kegyeskednék azokat meghallgatni. Jancsi úr inte, hogy felajánlja rá magát. — Tehát: ez évben tett a kakadi uradalom gabona termelése 12 ezer köböl tiszta búzát. E szerint alig adta meg a magot, a mit belevetettek, a leggazdagabb földön. — Rosz esztendő volt az idén. Mente a tiszttartót Jancsi úr, meghűlt a gabona, a nyáron elverte a jég, a sok eső miatt kicsirázott az asztagban. — így mondá a tiszttartó maga is, viszonta Péter úr, de télen rá kellett volna ereszteni a birkákat a vetésre, néhol lekaszáltatni a sássát s majd nem hűlt volna meg, jégeső ellen Pozsonyban lehetett volna kármentesíteni, s ott van az irtóztató nagy csűr, ha behordták volna, nem csirádzik ki, és megvan. — Jól van Péter uram, tovább. Majd máskor máskép lesz. Csak bízza kegyelmed azt reám. — Eladódott a tizenkétezer mérő élet, köblét nyolcz forinttal véve. — ennyit adott érte egy győri kereskedő váltó czédusában, — összesen kilenczvenhat ezer forintért, holott én az újságokban olvasom, hogy Pesten tizenegy forinttal kelt a sikeres búza, s könnyen el lehetett volna szállítani, mert az árviz miatt az ökröknek úgy sem volt semmi dolguk. — Igenis, de épen ezen árviz okozta, hogy elvivén a hidat, nem lehetett átkelni a Tiszán. — Baj ugyan , hogy a víz elvitte a hidat, de nem kellett volna meghagyni romlani a gátat, akkor nem vitte volna el. — Ne csak bízza azt kegyelmed rám. Menjünk tovább. — A repező megdohosodott, a vevő utáni várakozásban , úgy hogy nem folyt be érte több 8 ezer forintnál. Ez hibás állapot, mert ahogy én tudom, akkor nem járt eső, hanem a tiszttartó keresztelője miatt a boglyákban fülledt a betakart repeze s attól lett fekete és savanyodott meg. — No bizony. Hát keresztény ember kegyelmed, hogy a tiszttartótól azt kívánja, miszerint fiának keresztelését hátrább való dolognak tekintse holmi világi repczénél ?Csak hagyja azt kegyelmed én rám. (Folytatjuk.)