Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)

1853-09-17 / 1056. szám

követ átnyújta a visszahivatásáról vett rendeletet. A perzsiai követség első segéde és dragománja is szerencsés volt a búcsútisztelgésnél fogadtatni. Egy Tiflisből aug. 15- dikéről érkezett tudósítás szerint, a kaukázusi hadsereg negyedik osztályának Stavropolnál álló első dandára és a hegyi lakosok egy csapata közt véres összeütközés történt. Hir szerint a hegyi lakosokat Schamilnak egy rokona vezényelte , mindkét részről jelentékeny a veszteség. Lengyelország, Varsó, sept. 2. A poseni újságnak következőt írnak: Mind a katonaság, mind a polgári rend között, főleg a falukon, versenyezve pusztít a láz és cholera. Minden élelmiszerek ára emelkedik, s az ínség —jóllehet azt a viszonyainkba be nem avatottak kevésbbé vehetik észre — az alsóbb néposztályokban valósággal nagy. Az itteni szegények nyomora sohasem jó annyira nyilványra, mint másutt, mert az illető rendőri osztály szorgosan őrködik, hogy efféle tünemények lehetőleg eltávolíttassanak , mert a magasabb állami személyek s kivált a herczeghelytartó csak igy maradhatnak kételyben e népréteg valódi állapota iránt. A kormány ugyan roppant összegeket utalványoz a szegények ápolására, ezek mégsem elegendők helyzeteket oly lábra állítani, mint ez az emberség szempontjából s a kormány értelmiben is kívánatos. Bár általában véve sok más is máskép mehetne, mint ahogyan megy , az ezen igazgatási ággal megbízott alsóbb hatóságok nem mindig okai , ha itt ott visszaélések fordulnak elő. Pedig ők mégis minden felfedezett hiányért, akár okai, akár nem , szigorúan felelősek. Innen magyarázható aggodalmas gondolkodásuk, hogy a nyomor sehol se tűnjék ki valósága szerint. —A Dunafejdelemségek eseményeiről keveset jelenthetünk. Oroszország ott oly kényelmesen megtelepedett, katonáink már oly honosoknak s nyugodtaknak érzik ott magukat, mintha valóban helyőrségi állomásaikon, nem pedig táborozáson volnának. A sereget nagyszerű vágómarha-szállítmányok követték, a tárak számára is történtek tetemes lisztvásárlások. Úgy halljuk, hogy ott nem szívesenereszkednek efféle vásárlási és szállítási szerződvényekbe, minthogy ezek inkább a követelés, mint önkénytes szerződés színében jelentkeznek. (B. Z.) TELEGRAM TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, sept. 15. A „Neue preuss. Ztg“ szerint Poroszország egy, száz álgyur sorhajót szándékozik készíttetni. Páris, sept. 15. Egy, 300 millió francnyi kölcsönről terjengő hír még folyvást tart. LEGÚJABB POSTA. Bécs, sept. 16. Gyulay gróf táborszernagy Pétervárából az olmützi táborban megérkezett. Jassy, aug. 31. (Ag. Z.) Épen most hallom, hogy a franczia és angol consulok Bukarestből elutazásukat jelentették, s hogy ezek már el is utaztak. A kedélyeket páni félelem szállta meg. L ü d e r s hadteste Moldovához közeledik. Az epemirigy dühöng Bessarábiában. Bukarest, sept. 5. Gortschakoff fősegéd , közelebbről a határokra megy, hogy Lüders tábornoknak a fejedelemségekbe nyomuló 5-ik hadtestét, mely Odessánál állott, megszemlélje. Minden eddig észrevehető jel után bizonyossággal elfogadható, mikép az oroszok a tétszállásra készületeket tesznek. Ha a viszály békésen kiegyenlíttetnék is, az oroszok kimenetele kedvezőbb évszak előtt nem várható. Jól értesült forrás után állítják, hogy orosz cár ő felsége a török módosítványok visszautasításával egyszerre azon parancsot adta ki, hogy a fejedelemségek TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A földrajz elemei az algymnasium és ipartanoda első osztálya számára irta Batizfalvi István, a rozsnyói ág. hit. ev. gymnasiumban rendes tanár. Öt ábrával. Rosnyón , nyomatott Kék Lászlónál. 1853. 8 rét. 123 l. A P. Napló 997-dik számában röviden ismertettük volt Marusik hason tartalmú iskolai tankönyvét, s ha emlékezetünk nem csal,ugyanott azon elvre is hivatkozónk, hogy az okszerű tanítás igényei szerint nem felülről lefelé , hanem alulról felfelé kell haladni a növendékkel, azaz a részletektől az egyetemeshez, a részektől az egészhez , a concrettel az abstracthoz. Az úgynevezett mathematicai földrajz, oly tanulóra nézve, ki még semmi földrajzi ismeretekkel nem bir, felfoghatlan abstractio. A világtátékok, csillagrendszer, a föld forgása, földrajzi szélesség és kosz, a hold-és napfogyatkozások s több effélék megemészthetlen lomot képeznek a gyermek agyában, ha előre nem bocsátottuk saját lakhelyének, vidékének, megyéjének, hazájának, a szomszéd országoknak leírását mindig tertelmesli, de mindig saját központja körül terjedő környeletben. Mathematicai földrajzzal kezdeni a földrajzi oktatást , vagy a régi népek mesés viszontagságaival a történelmet, annyi, mintha tetejénél fogva kezdenénk házat építeni. A gyermeket ugyanazon utón kell vezetni az ismeretre, melyen az emberiség maga jutott ismeretekre , s ezen út az inductio. Batizfalvi úr felczimzett földrajzi munkája használható tankönyvet képez, de korán fént — mint czime mondja — az iskolák első osztálya számára. Ezen osztály tagjainak a mathematicai, sőt még a physicai földrajz is abrakatlabra lesz, s ha mégis az oktató használni akarja azt az első osztálybelieknél, úgy legfeljebb olymódon fog boldogulhatni, ha zsidó könyvet csinál a munkából, és hátulról kezd haladni eleje felé. A munka szerkezete a szokásos : első része a „mértani földrajz elemei“-t tárgyalja, vagy a földet mint égitestet (2—22); másodika a „természettani földrajz elemei“-t, vagy a földet „magában véve“ (23—46); harmadika a „politikai földrajz elemei“-t, vagy a földet mint emberek lakóhelyét (47—123). Az ábrák a mathematicai földrajzban előforduló tárgyak felderítésére szolgálnak. Mindenesetre az illető tanítók útbaigazító magyarázatainak kell hozzájárulni, hogy a kissé pongyola, a compendiosus nyelvezettel ellenes és sok helyütt megtettektől is nehezebben érthető előadás a tanulók előtt világossá, megfoghatóvá tétessék. Kézikönyvek írásakor mindig szigorúan ügyeljünk a nyelvezet szabatosságára, jól tudván, hogy a könyv nélkül tanultatás országszerte hivatkozik tanodáinkban , s ha a gyermek czikornyásan kikerekített mondatokat, melyekben ittott grammaticai és syntacticai botlásokra is akadunk, nagy nehéz bajjal betanul, kétszerte nehezebb lesz a betanult hibáktól menekednie s a zavarból értelmességre vergődnie. Legyen szabad végezetül örömünket kifejeznünk, hogy valahára a rozsnyói ev. tanoda tanárai is tankönyvek szerkesztésére buzdulnak, mert valóban — míg más tanodákban mindig mutatkozott némi szellemi élénkség, — a rozsnyói tanoda, ennek első szervezője a neves Farkas András ideje óta tudtunkkal nem adott irodalmi életjelt, habár a benne működött és működő tanárok nagyobb része méltán kiérdemlő a tudományos képezettség s gyakorlati tapintatosság jó hírét. A munka kiállítása — elnézvén a papírtól — becsületére válik a rozsnyói nyomdának. Leitfaden beim ersten Schulunterricht in der Ge s c h i c hte des oesterreichiscben Kaiserstaates. Von Victor 11 o r n yá n s z k y. Pest, 1853. Verlag von Gustav Heckenast. 8-rét. 119 lap. Ezen könyvecske ugyanazon szerzőnek sajtó alatt levő, hasontartalmu, de bővebb munkájából van kivonva s mint az előszóból értesülünk, a szerző ezen vezérfonalt magyar nyelven is kiadni szándékozik, miután Ausztria történetei eddigelé magyarul nincsenek kidolgozva. Rövid bevezetés után (1 —15) szerző a tárgyalandó történeteket három főszakaszra osztja: első a közép (15 — 55), második az újabb (56—90), harmadik a legújabb korbeli (91—110) Ausztriának van szentelve. A középkori főszak ismét négy alszakra oszlik : az első terjed 975-től 1282-ig, Ausztria markgrófság alakításától Habsburg Rudolfig; a második 1437-ig, Ausztria első csatlakozásáig Magyar- és Csehországgal; a harmadik 1457-ig, midőn Magyar- és Csehország ismét elváltak Ausztria hűségtől; a negyedik 1526-ig, midőn a nevezett országok másodszor jöttek ausztriai legek alá. Az újabb történet czime alatt az 1520-tól 1789-ig terjedő időköz tárgyaltatik. A legújabb történet az 1789- diki forradalomtól 1853-ig terjed. A 743-ban előadott művelődési adattár igen szűk, alkalmasint, mivel „brevis esse voluit.“ A munkát időszaki átnézet (113—119) fejezi be, az emlékezetes fokpontokat foglalva össze az egész munkából. Nem lehet elismerés nélkül hagynunk a szerző azon eljárását, hogy Ausztria történetei mellett a többi világesemények felemlítését sem mulasztja el s kivált a magyar történelem főpontjait elég részletesen kiemeli. A munkának ezen érdeme leginkább akkor leend szembeszökőbb, midőn az — mint a szerző ígéri — magyar nyelven is megjelenend. „L’histoire ne commence et ne finit nulle part.“ Egyetlen, szervesen összefüggő egészet adni, legnehezebb a történetírónak. — Mi egyébiránt úgy hiszszük, Ausztria történelmét egygyé olvasztani legczélszerűbben oly módon lehet, ha korszakról korszakra mindazon országok történelme adatik elő — lehetőleges összefüggésben egymással — melyek a mai Ausztriának birodalmát képezik ; s Hornyánszky úr vezérfonala ezen feladatnak igyekszik megfelelni, jóllehet azt — már azon okból, hogy elemi tanodák számára kelle adnia kivonatos vezérfonalat — meg nem oldja teljesen. Az adott kivonat után ítélve azonban, remélhetjük, hogy a tisztelt szerző teljesen meg fogja oldani azt készülőfélben levő nagyobb munkájában , melynek első kötete már el is hagya a sajtót. A felczímzett vezérfonal tehát hasznos tankönyvet képez, s ha magyarul is megjelen , hézagot fog irodalmunkban betölteni. Annak idejében el nem mulasztandjuk a magyar elemi tanodák vezetőit reá figyelmeztetni. A kechuák nyelve. A „Wiener Ztg.“ heti melléklapja , „Oesterr. Blätter für Litteratur und Kunsta 36-dik számban jelenti Tschudi legújabb munkáját,a kechua nyelvről“ mely legközelebb a cs. kir. tudományos akadémia költségén Bécsben megjelent. Humboldt Vilmos is, mint tudjuk, sokat irt az amerikai ősnyelvekről, s ő a kecua nyelvet sokkal hátrább teszi a többi, kivált a mexikói nyelvnél. Tschudi ellenben azt az amerikai nyelvek elsejének vallja, mind az idomok és szóképzés gazdagságánál , mind azon képességnél fogva, hogy minden fogalmat határozottan , változatosan és jó hangzattal fejezhet ki. A kechua nyelv a régi peruiak nyelve. Nevét a Kechua-törzstől vette, mely azonban csak Yahnar Hwakak inka idejében kebeleztetett az inkák birodalmába, s melyről nem is tudni bizonyosan, ha valóban azon nyelven beszélt-e, melyet most kechua nyelvnek ismerünk. A spanyol hódítás utáni első korszakban elő sem fordul e név ; a spanyol írók csak „az inkák nyelvének“ vagy „köznyelvnek“ nevezik azt. A XII. században a kecua nyelv országos terjedelme leginkább csak a tengerparti s méhes cordillerák közti hegysíkra szorítkozott; később azonban annyira kiterjedő, hogy a spanyolok bejövetelekor északon Quitótól, délen Chiléig s keleten Tukumanig nyúlt. A nyelv ezen szertelen terjeszkedésének politikai oka is volt. A perui fejedelmek ugyanis oly módon gondolák uralkodásukat legsikeresebben biztosíthatni s alattvalóikat hűségesekké tehetni, ha egynyelvűvé teszik birodalmukat. Ezen rendszernek—úgymond Tschudi — sok előnye volt Amerikában, melyet a számtalan nyelvek és nyelvjárások sokasága oly feltünőleg jellemez , s az inkák, míg uralkodának, mellette tökéletesen czéljukat is értek. Minden úton meghóditott tartományba küldettek férfiak, hogy ott családilag megtelepedjenek s a benszülötteket a főváros szokásaiba és nyelvébe beavassák. Bizonyos idő lefolytával a szülőknek szigorúan megtiltatott, gyermekeiket anyanyelvekre tanítani, s mihelyt lehetett, kicsinye és nagyja kénytelen volt az uj nyelvet használni. A tartományi kormányzók hivatalokkal és katonai méltóságokkal jutalmazták azokat, kik magukat a kecu nyelv tiszta és helyes kiejtése által kitünteték. Egyébiránt e nyelvbeli kényszer hatása Peruban csak addig tartott, míg az illető rendszabályok egész keménységgel kezeltetének , s alig múlt három évtized a spanyol hódítás után, máris Valera Balázs panaszkodik, hogy a kechua nyelv sok tartományban, hol azelőtt divatozott, egészen el van felejtve. A missionariusok figyelmét azonban mindjárt Peru elfoglalása után a kechua nyelv magára vonó, részint mivel az egész roppant inkabirodalomra terjedett, részint mivel legmiveltebb s legkönnyebben megtanulható volt. Az indiánok könnyebben tanulván a kechuát, mint a spanyolt, s a spanyolok is könnyebben azt, mint a többi indián nyelveket; a missionáriusok, miután sajátjukká tevék a kechua nyelvet, előbb ezzel ismertették meg a benszülötteket s azután ezen nyelven adták elő nekik a keresztény tanokat. így aztán két század lefolyta alatt Délamrika nyugoti részén a kedua nyelv oly uralomra vergődött, melyhez csak a franczia nyelvé hasonlítható a XVII. és XVIII. században. A missionariusok, főleg a jezsuiták, nyelvtanokat és szótárokat is nagy számmal készítettek , de Tschudi méltán sajnálja, hogy a kecua nyelv összes irodalma leginkább csak imák, káték és hasonló művek fordítmányaira szorítkozik, míg annak tulajdonképi, nemzeti irodalmát valószínűleg örökös fátyol borítja. A perui történelem évkönyvei tarkaszinü Llamagyapjuból vagy amerikai agave kérgéből fonott zsinórokra vannak felcsomózva — ezen csomók vagy bogok eredeti neve k i p u s z — s ily zsinórok mázsaszámra kiáshatók a régi peruiak temetőiben. A reájok borult tengeri homok sava egyébiránt annyira megrongálta nagyobb részüket, hogy a zsinórok legkisebb érintésre szétporlanak; kisebb részöket a szárazföld óvólag takarta el, s itt a zsinórok még színeket sem veszítek el. Ezen írás kulcsát jelenleg csak igen kevés indián bírja, hanem ezek, mint tiszta indián nemzeti tulajdont a legnagyobb féltékenységgel s legmélyebb titokban őrzik azt. A kedua irodalom legfőbb terménye az ,,011anta‘ nevű szinmű, s ezt Tschudi toldalékkép nyelvtanához csatolta. Proudhon legújabb műve, Proudhon nem talál kiadót legújabb művének: Bölcsészet programmja. Ezen mű, mint mondják, legkevésbé sem vonatkozik politikára, s bizonyosan ezer meg ezer olvasót találna. Párisban körülbelül 80 nyomdász van, kik kiadásokkal foglalkoznak, s mégis egy sem találkozik közöttök, ki világ elé merné állítani egy a kormánytól annyira nem kegyelt személynek munkáját. Átalakult közszellem-e ez vagy minben álló hadtestek a határokon állomásoló tartalékseregek által erősíttessenek. A Porta véghatározata a kiegyenlítési javaslat elfogadását illető új fölszólításra, od. közepére érkezhetik Bécsbe. Róma, sept. 5. „North-Star“ amerikai gőzyacht ugyanakkor érkezett különös véletlenség által Civitavecchiába, midőn azt a kormány, a Mazzini féle complot felfedezése következtében, legerősebb gyanú alá vehető. A rendőrség meglepetve a hajó nagysága s utasainak nagy száma által, azt hive, hogy az a complot támogatására érkezik, s ennélfogva nem engedé a kikötést. A „North-Star“ Nápolyba indult, de ott sem fogadtatván szívesebben, végre Málta felé vette útját. Páris, sept. 12. A tegnapi minisztertanács igen élénk volt, s hírszerint a kabinet két tagja, s főleg a külügyminiszter, igen harcziasan nyilatkoztak. A börzén már tudták, hogy Miklós czár félreveté a módosított jegyzéket. Beszélik, hogy azultán itt sok egyenruhát rendeltetett meg. Vájjon azonban Stratford lord, mint mondják, beadta-e lemondását,—arról még semmi bizonyosat sem tudunk London, sept. 12. A „Times“ szerint Anglia fél, nehogy a Porta egyedül álljon háborúban Oroszországgal. A „Times“ ennélfogva engedékenységet ajánl, s így nyilatkozik : „Azon perezben, midőn a Porta a neki nyújtott segélyt ürügyül akarja használni a daczolásra, oly tekintélyre számít, melyben Európában nem részesül.“ London, sept. 12. Lord Aberdeen tegnap a nap nagy részén a külügyi hivatalban foglalkozott, és éjszakára is a városban maradt. Skótországba utazásának napja még nincs megállapítva. Lord Clarendon is tegnap irodájában dolgozott, s a parliament elnapolása óta alig volt néhány percre távol Londontól. fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Mint az a hivatalos szertartási hirdetmény szerint elintézve volt, tegnapelőtt délután a magyar sz. korona „Albrecht“ hadigőzösön Promontorig érkezvén, — a hajó ott megállott és horgonyt vetett, — Budapestről ellenben egy másik gőzösön, melynek árboczain a magyar nemzeti lobogók is lengtek, öcs.k. Fensége Albrecht Férig Kormányzó a szent jelvények hitelesítése végett a koronának elébe ment. A hitelesítési bizottmány tagjai, mint értesültünk, voltak : Magyarország hű prímása, Scitovszky cardinális , a győri és veszprémi megyés püspök, Eszterházy és Pálffy herczegek, Pálffy Fidél, Keglevich Gábor és János, továbbá Batthyány Iván gróf urak; tanúk gyanánt számosan jelentek meg az ország nagyjai közöl; különösen említeni hallottuk , a pannonhalmi és zirczi főapátokat, főméit, idős Majláth György, Ürményi Ferencz, Apponyi György gr. Jósika Samu b. Károlyi Lajos és György gr. Ürményi József, Sennyey Pál b. Erdődy Sándor gr. Babarczy Antal, s több n. n. — A herczegprímás ő eminentiája ősi szertartás szerint a legnagyobb díszben jelent meg, előtte vitetvén st. Forgách gróf oldalkanonok úr által lóháton a kettős kereszt. Tegnap már korán reggel hullámzott a nép a testvérfőváros utczáin. Kilencz órakor megérkezett a hadigőzös, s a szent korona a kihirdetett szertartás szerint vitetett át a budai várba. Egyfelől a katonaság, másfelől az iskolai ifjúság és ezéhek képezék az egész után a sorfalakat. A merre a vonal ment , a nemzeti zászlók voltak láthatók. A felállított katonai zenekarok a hymnuszt játszák. Az összetódult tömérdek nép mély megindulása tiszteletteljes vallásos csendben nyilatkozott. S a szent ereklye harangos ágyúzúgás közt tért vissza ősi hajlékába. — Főtisztelendő Ja 11osics András és Kricska József kegyesrendi áldozok egy-egy ódát — amaz magyar, ez latin nyelven — készítettek a megtalált magyar szent korona országos ünnepélyére, mely költemények tegnap, nyomtatásban osztattak ki a jelvények Budára szállittatásakor. — A magyar szent korona megtalálása felől következő részleteket közölnek Zimonyből, sept. 11-kéről. A korona s a hozzá tartozó jelvények néhány nap előtt Orsován, a Cserna partján , két ölnyi mélységből ásattak ki, ezután a katonai parancsnokság épületében les közszemléletül kitétetett. Az itt horgonyzó hadigőzös „Albrecht“ tegnap távirdailag utasittatott, hogy azonnal menjen Orsovára s a fontos kincset onnan szállítsa Budára. A gőzöst holnapra várjuk ide, s rendelet adatott ki, hogy érkezésekor 101 ágyulövés tétessék. Midőn a gözös Pétervárad alatt vonul el a jelvényekkel, itt is 101 ágyulövéssel üdvözöltetik, s ugyanaz történik , midőn Budapest alá ér. Úgy halljuk , a koronának megvan minden köve, s egészen sértetlen, csakhogy aranya meghalványult s a bársony elpenészedett, mivel a föld, hova rejtve volt, áradásoknak van kitéve. — Egy mehádiai utas , ki a koronát Orsován látta, beszéli, hogy azt nem messze Magyar-Orsovától, a Duna bal partján , mégpedig a belészakadó Cserna folyócska által képzett félsziget végcsúcsán, az erdőben ásták ki. A hely nedvessége daczára a drágaságok sértetlenül megmaradtak, csak a saruk szenvedtek kissé ; a ládában volt régi koronázási okmányok ellenben nedvesség és penész miatt olvashatlanokká váltak. — Gr. Teleki József classicus munkájából: „Hunyadiak kora,“ megjelent a harmadik kötet, s ezt a negyedik nemsokára követendi. — A zenedei választmány a derék igazgató Mátray Gábor ur fizetését egy harmaddal feljebb emelé. — Az e havi műtárlat megnyittatott, s minden tekintetben becsesebb és gazdagabb a múlt havinál. — „Az ál Pepita“ czimü vígjáték , mely Bécsben oly rendkívüli tetszésben részesült, legközelebb a pesti német színházban is elő fog adatni, s a czimszerepben ugyancsak Schiller k. a. lépend fel vendégképen, ki is jeles működésének elismerése tekintetéből a wiedeni színház igazgatóságától erre szabadságidőt nyert. — Chateaubriand azt mondá Lamartineről , hogy megaranyozá a nyaktilót, B-c pedig azt mondja Pepitáról, hogy megaranyozza az érzékiséget (melynek, mellesleg mondva , nincs szüksége az aranyozásra , kivéve , midőn áruba bocsátják). Mindezen arany szavak nem sokat hoznak a konyhára, ámbár tagadhatlan , hogy a neki hányt virágkoszorúk is sok pénzbe kerülhettek, talán egy kis jószágot is pusztulásnak indíthattak , de ah, ezen virágok mégis csak hervadandók, s nemsokára fonnyadtak lesznek, mint azon imádós érzékiség, mely annyira megkopott, hogy már aranyozásra van szüksége. A nagy hírre kapott amerikai varrógép a „Fehér hajó“ vendéglőben megszemlélhető 10 pirért. Ne féljenek azonban varrdleányaink, hogy kenyerüket elveszi, csak gondolják meg, mióta várunk már a gázvilágitásra. Vidék. Békés megyéből, sept. 12-kén. Mit múlt levelünkben a csekély termésről megirtunk, azt nyomtatás után, újólag megerősíthetjük. Mind a mellett legközelebb, részint ez a mihályi földbérlet, részint bonyolult váltsági ügyek miatt, a búza ára leszállt; tartunk tőle azonban, ha majd a termés jelentékenyebb része, kamatozás végett a földbe vettetik, újra emelkedik. A Folyó hó 14-ben magán-, 15-kén pedig nyilvános tanácskozmány tartatik Gyulán, a közös folyamok szabályozása iránt. Nem lehet nem örülnünk ez üdvös akaratnak, s előleg is kérjük az illetőket az egész megye érdekében: zabolázzák meg e folyókat, úgy azonban, hogy nagyobb községek tőle meg ne fosztassanak. — Mint halljuk, az országos utak kövezése újólag nagy eréllyel fog folytattatni, s mi koránsem tartozunk e hitetlennek közé, reményünket lelkes és erélyes főnökünkben vetve; kimondjuk azonban, hogy a részletes közmunkakiváltságnak barátjai nem vagyunk, melynek azon rosz oldala is van, hogy az erős fogatú lakosok lerázák nyakukról a terhet, a gyengébbek pedig képtelenek a szállításra. Szarvasi főiskolánk czélja felé halad, s o stobor elején tíz tüdős tanárral kezdendi meg pályafutását; nem bírunk különben eléggé csodálkozni , hogy legbuzgóbb apostolai más meghívásokat elfogadnak, s lehet ezáltal is létét és hírnevét biztosítani és emelni vélik. 1. 1. — A pozson-nagyszombati vasút igazgatósága jelenti, hogy a központi irodában ma kezdődik az elsőségi kötelezvények osztalék szelvényeinek elrendelt kicserélése kisorsolható utalvány-jegyekkel. — A gödöllői eperfakerteket olasz selyemtenyésztők vették bérbe. — Szécseny. A Pulszky Ferencz féle elkobzott jószághoz tartozó bútorzat az itteni várban f. évi sept. 17- dikén s a következő napokon a helyszínén nyilvánosan fog elárvereztetni. — Véglesröl. Farbják József napszámos , Susztek Mátyás földész, Lipták Mátyás zsellér, Demikat János klokoczi házald , rablás bűne miatt a f. hó 19-kén helyben összeült rögtönbiróság által egyhangúlag kötél általi halálra ítéltetvén, az ítélet annak rendje szerint kihirdettetett s ugyanaznap délutáni 3 órakor végre is hajtatott. Hasonlag Vaszkó Katalin szolgáló, 61 éves, katholikus és hajadon, gyujtogatási bűn miatt az Érsekújvárod összegyűlt katonai rögtönbiróság által aug. 29-dikén egyhangúlag kötél általi halálra ítéltetvén , ezen ítélet félórával a kihirdetés után rajta végrehajtatott. Közintézetek. Nemzeti színház. Sept. 15-dikén Borgia Lucretia két első felvonása s Pepita de Oliva utolsó előadása két szakaszban. ,,Mi nép tolong, mi zaj riad Alpár határain ?“ Két ellenséges tábor, nyájas olvasó, farkasszemet néz egymással: az egyiknek hite, hogy Pepita táncza isteni; a másiké , hogy nem szép. Amazok azt mondják, hogy aki e tánczot nem tartja szépnek, annak „a művészileg szép iránt nincs veleszületett ösztöne, azt érzéki vaksággal verte meg a gondviselés, az a legkisebbszerű előítéletek , vastag ignorantia , vagy táblabirdi elfogultsággal van eltelve s a legszebb virágból is méz helyett mérget szí,“ mi pedig azt mondjuk, hogy akik igy beszélnek, nem tudják, mit beszélnek. A fogalomzűrzavar oly rettenetes a szegényeknél, hogy bizonyosan képtelenek belátni azon egyszerű okoskodást, melyre a józan műértő alapítja ítéletét, midőn azt mondja, hogy valamely tánczot nem ismer művészetinek, nem, mert „erkölcstelen“, mikép azt az ellenfél maga is szem együgyüséggel kimondja, de, mert minden , a mi erkölcstelen , egyszersmind rút is ; a művészet pedig a rátat egyedül két feltét alatt használhatja alanyul, ha t. i. borzasztóvá vagy nevetségessé képes azt átalakítani : ezen feltéteknek azonban egyike sem teljesül Pepita tánczában , mely ennélfogva osztán csak a ledérség valódias kifejezése marad. Miért ne lehetne a kéjt művészetileg kifejezni? A kéj, magában véve, kívül esik az erkölcsin , anélkül, hogy ezzel ellenkeznék; de mint valódias , mint szellem nélküli, legfeljebb érdekes lehet, nem pedig szép, s mint annak egyoldalú kifejezése, valóban lealacsonyító. Várjon sikerülhetne-e valamely hatalmas A villanyosság használata. Tudvalevő, hogy III. Napóleon két év előtt 50,000 frenyi jutalmat tűzött ki oly felfedezésre, mely által a villanyosság s a villanyos fény az iparra és mesterségekre nézve hasznossá tétethetik. Úgy hiszik, azon természetbúvár fogja elnyerni a jutalmat, ki homokkőedényekből óriási villanyüteget alakított, mely egy reflector segítségével oly világosságot hoz elő , hogy több száz munkás — kivált az építések közül — éjjel csak úgy dolgozhatik mellette, mint nappal. Úgy hallik, hogy Párisban a Rivoli utcza, a quai-ok és boulevardok ezen villanyfényévet fognak kivilágíttatni.