Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)

1853-09-18 / 1057. szám

két első véleményét s a Porta minden méltóságai is a fogadták el Szomorú tényről kell önt, értesítenem. Egész Szam­­­ fiaiban nincs egyetlen törökhitü, ki nem óhajtaná a há­borút , s a közelebbről utcga szelletn­em felfedezett fal­ragaszok még inkább felizgaták a moslimok képzelő­dését. Egy byzanti császári birodalom terve, s a görög­­európai, közelebbi időkben gyakran felmerült össze­köttetésre c­élzó tőkék alapítása, nagy szolgálatokat tettek Törökországnak, s épen nem emelték Orosz­ország tekintélyét. A bolgárok és szlávok mind ide se­reglenek, s Konstantinápolyban bolgár röpiratok jelen­tek meg, melyek ez eszme ellen nyilatkoznak, s az or­thodox egyház pártfogóját semmi tekintetben nem kímé­lik. Sőt egy szláv egyház is javaslatba hozatott, hogy­ a görög egyházzal szemben ellenzék alakíttassék ; ma­gában a hitszakadás kebelében új, veszélyes felekezet képződött. Itten mindenki csodálkozik, hogy az idegen hírlapok békereményekkel telvék, míg itt minden hadilábon áll.­­­A dolgok állásának ily kevéssé ismerését éppn nem vártuk volna a franczia és angol sajtótól , melyek min­dig jól értesülteknek adják ki magukat. A dolog már azon ponton áll, hogy egy, a béke értelmébeni engedé­­­kenység tán az egész birodalomban zendüléseket idézne elő, s a díván egészen két tűz közé szorult, a közben­járó békét sürgető hatalmak és saját alattvalói közé, kik csak háborúról akarnak hallani. A dolgok feszült­sége és bizonytalansága a tetőpontot érte el, s alig­ha sejteni nem lehet, hová vezet mindez. Múlt hó 30-kan a­zultán szemlét tartott az egyptomi táborban Selvi - Burnu mellett. Az unkhiar - skeles­si­­ kikötőhöz érkeztekor a flotta minden hajói a legszebb lobogókkal valónak feldíszítve, s a legénység a hajón, valamint a sor- és csapatokban felállított szá­­razi katonaság is egyhangúlag ismétlé a felkiáltást: „Allah Hamé Jausar Sultanen !“ (Oh, Isten, légy zul­­tánunk segítségére !) A zenekarok harczi indulókat lát­tak , s a flotta és erősségek telepei sil­etítő ágyudörgé­­seket adának. A zultán a Medsidrend nagy ragyogó­­ diszével volt felékesítve, oldalára pompás drágakövek­kel kirakott kard kötve, ds a parton a nagyszeraszkier : Mehemet Ali pasa, a tüzérség főmestere: Ah­met Fethi pasa, a nagyadmirál: Mehmud pasa és a császári testőrsereg főtábornagya , Mehmed Rusdi pasa által a legünnepélyesebben fogadtatott, mire egy pompás arab paripán ülve , a folytonosan üdvkiáltásokat hangoztató csapatokat maga előtt ellépteté.­­.Egy napernyő alakú pompás táborban, mely a selvi-burnu-i hegyen volt felütve, minden tiszteket, élükön Selvi pasa al­­tábornagygyal, maga elibe bocsáta , s beszédet tartott hozzájok, melyben a csapatok magatartását megdicsérő, s különösen Abbas pasa mélyét és tevékenységét emelte ki. Kegy jeléül az egyptomi hadseregnek egy havi zsold­­pótlék ajándékoztatok. A­zultán elutazta megint ágyu­­dörgés, trombitaharsogás és a katonák üdvkiáltása közt történt. Az angol admiral a Besika öbölnél szénszállítási szer­­­­ződéseket kötött, s ebből Konstantinápolyban azt akar­ták következtetni, hogy a franczia-angol hajók a Bos­­porusba fognak nyomulni, miután jelenlegi állásukon a következő időszak miatt nem maradhatnak. Egy konstantinápolyi f. hó 5-ről szóló levél után kö­vetezőt emelünk ki. Közelebbi napokban Konstantinápoly utczáin török nyelven itt izgató röpiratokat találtak. Magam is láttam egy ilyet. Adom azt fordításban következőleg: „Oh hatalmas p­idisah! minden alattvalóid készek, a te császári szolgálatodban javaikat, vérüket és gyerme­keik életét feláldozni. Hozzád illő hát, hogy kirántsd hüvelyéből Mahomed kardját, melyet te az ejubi me­csetben, mint őseid és elődeid, felkötés. Minisztereid ké­­sedelmezése elpuhulásukból ered , s mindnyájunkat a legnagyobb veszélybe dönthet. Hogy ez elhárultassék, derék hadsergeid és hű szolgáid háborút kívánnak a jog és vallás védelmére. Oh padisah, vedd tekintetbe sürgős kérésünket.“ Tudva van, hogy a kisázsiai lazok fegyverfogásán kí­vül­ mintegy 20,000 nem rendes albániai szállt síkra, s önkéntesek csapatai kelnek át a Bosporison, kikel nem annyira a fanatismus és a­zultán ügyeérti buzgalom, mint a zsákmányra és nyers szenvedélyeik kielégítésére va­­­ló kilátás csalogatott elő. Mi teendőjök lesz most e nagy számú bandáknak, melyek európai és ázsiai Törökor­szág minden tájairól összecsődültek, s részint az ország legvadabb törzseihez tartoznak, ha egyformán az óhaj­tott czél küszöbeihez bocsáttatnak ? A felelet nem nehéz. A „Journal de Francfort“nak aug. 22-ről Konstan­tinápolyból írják : A béke nem oly bizonyos, mint hinni akarták ; az egész török birodalom mozgásban van, a redifek felhívása a legalsóbb osztályokat is felizgatta. Rendes és nem rendes csapatok , a szent háborúra tö­rekvők, vonulnak át a tartományokon minden irányban. A török katona kevéssé mindig jancsár. Ezen északnak özönlő embertömegek nem fognak eredmény nélkül visszatérni, mert Konstantinápolyoni átvonulásuk alkal­mával a békétlenkedőket támogathatják. Ezek nagy számmal vannak; a minisztertanácsban tizenötből tizen­egyen vannak a háború mellett, ketten ellene és ketten közömbösek. . . A hatvan első méltóságok viselőiből álló nagy ta­nács, körülbelől épen mint a minisztertanács,két pártra van oszolva: egyik a béke, másik a háború mellett van. A fejedelemségekbeli visszavonulás oly eredmény lenne, mely a hadsereget megnyugtatná, s minden rendetlen­ség nélkül hazavezetné; de ha az nem következik be, könnyen támadhat Konstantinápolyban egy forradalom, mely a­zultánt és Resid pasát buktatja meg. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. és a Berlin sept. 16. Sachsen-Coburg hg. ő fensége ideérkezett és a lovassági hadgyakorlata vezényletét átveendi. — Berlin, sept. Igen beteg. Milano, sept. 14. Burger helytartó ide érkezett. Bologna, sept. 13. Terni és Narnéban (az egyházi államokban) a kenyér drágasága miatt népzavargások történtek. Ott a csendet csapaterősitések biztosítják. Pár­is, sept. 15. A vágó­marha és hús beviteli vámja majdnem egészen megszüntetett. LEGÚJABB FOSTA. Bécs, sept. 17-ken. A főherczeg urak közöl jelenleg az olmützi táborban Károly Ferdinánd, Károly Lajos , Rainer , József és Ernest vannak jelen. Bécs, sept.. 16. Miklós czár ő felségével M­i­k­­a császári trónörökös idősb­­­ó s főherczeg a fensége fia, Olmützbe jövend. London, sept. 13. A Chronicle mondja: A Time­s-nek merész költeménye az, hogy Napoleon La­jos vagy Anglia elhatározta volna, Törökországot há­ború esetében magára hagyni. Ha valami valóság lenne is az állítólagos határozatokból, egy „hazafias angol lap“ legalább addig hallgatna, míg azon határozatok visszavonhatlanok lennének. De, mint mondatott, amaz angol-orosz, valamint franczia-orosz lapok fecsegéséből egy szó sem igaz. A Sunday Times közli Clarendon lord feleletét Nesselrode gróf második körjegyzékére. Lord Claren­don Anglia segélynyújtását a Porta részére Oroszország fellépte által egészen igazoltnak nyilvánítja. A dunai fejedelemségek megszállása a­zultán jogai és a fenálló szerződések világos megsértése , melyre hadüzenés és a flottáknak Konstantinápolyba való rendese lenne a fele­let. A jegyzék azon szavak által fejeztetik be, hogy, ha a régi kiváltságok elismertetnek, Oroszországnak nincs oka a Portára panaszkodni; ha azonban Oroszország új kiváltságok után törekednék, Törökországnak maga ré­széről joga van, ezen követelmények természetét figyel­mesen megvizsgálni , s azokat, melyek méltósága­ és függetlenségével ellenkeznek, elvetni. Konstantinápoly, sept. 1. Az Ind. b­el­g­a­­nek írják : A török fővárosban keringő versió szerint a közbenjáró hatalmak képviselőinek sikerült egy, a tö­rök kormányhoz intézett nyilatkozvány közlését meg­akadályozni. Ez okmány már sajtóban volt, és épen nem hangzott békésen,s csak a követek egyesült törekvésének köszönhető, hogy a czár elégedetlenségére egy okkal többet nem szereztek. Rustschuk, sept. 6. A törökök legnagyobb erő­megfeszítéseket tesznek a dunai várak jó karba­n véd­­állapotba helyezése végett, az erőségek f­lytonosan erő­­síttetnek. Az oroszok a túlsó partnál állva, hagyják, hogy a törököt magukat fegyverezzék, m­intha már bi­zonyosak volnának a törökökön nyerendő győzelemben. Giurgevo, sept. 9. Ma jól értesülni szokott he­lyen beszélték, hogy a fejedelemségekbe eddig majd­nem 200,000 orosz nyomult be. A békerem­ényik az utóbbi napokban nagyon lehangolva valának. Galaczból levelek érkeztek ide azon tudósítással, hogy ottan több bojárok fogattak be, kiknél com­­promittáló iratok találtattak, melyek titkos levelezést tartalmaznak Omer pasával, ki ez után a fejedelemsé­gekben levő orosz hadsereg állásáról a legpontosabban tudósíttatott. Omer pasa egy iratában ezen bojárok fel vannak híva, lehető legtöbb idegeneket toborzani, mert hiszi, hogy őket tervükkel együtt nem sokára az egész világ alőtt támogathatandja. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK.­­ Budapest Fogyhatatlan tömegekben tódul a nép a ma­gyar Szent korona láthatása végett Budára, — s azok szá­­mára, kik a kijelölt déli 2 óra alatt külön akarják a királyi szent jelvényeket szemlélni, a cs.k. főudvarmesteri hivatal a legszivesb készséggel szolgáltatja ki a belépti jegyeket. — Tegnapelőtt a testvérfőváros kivilágittatott. — Tegnapi jelentésünkben hibásan említettük a hitele­sítési bizottmány tagjai között a kassai helyett a győri megyés püspököt. Ez utóbbi ő maga a tanuk között foglalt helyet. — Úgy halljuk, a szent korona kinyomozásának s sze­rencsés felfedezésének története le fog íratni , s nyilvá­nosságra bocsáttatni. Kétségkívül lényeges s közérdekű históriai adalék leend.­­ , __,____ .......... ■ —A" Hilffi Hc­­siági calli. egyleteknek Bécsben sept.19— 22-ig tartandó közgyűlésére a jó és olcsó könyvkiadó tár­sulat részéről képviselőkül kineveztettek : Fogarassy Mi­hály ez. püspök ő maga vezérlete alatt ngos Lipthay Endre apát s kanonok; főt. Danielik János kanonok, Szántófy Antal prépost és esperes; a társulatnak Bécsben lakó egy­házi tagjai ; ft. Hoványi Ferencz, Simor János és Szájbélyi kanonok urak; továbbá :­ngos Brünek József, Simoncsis János tanácsos; Alt Alajos álladalmi ügyvédhelyettes és Rerrich Engelbert urak, kijelentvén egyszersmind, misze­rint a küldöttséghez, a­ki csak akar a társulat tagjai közül, tetszése szerint csatlakozhatik, s egyúttal megkéretik, hogy szándékát előlegesen a küldöttség elnökével tudassa. — T­o­­­d­y Ferencz több heti utazásából visszaérkezett fővárosunkba s fáradhatlan munkásságát ismét az irodalmi ügyeknek szenteli. Reméljük , nem sokára megkapjuk tőle a jeles irodalmi történet harmadik kötetét, szent Katalin legendáját, Faludi munkáinak második felét , az ismeret­len magyar költőket, a Múzeumot. — Magyar költeményeink terjesztésére alig lehet egy egy sikeresb eszköz, mint a zene , — valamint viszont szép áriák meghonosítása s fentartása alig érhető el biztosab­ban, mint jó népkölteményekkel összekötve. — Örömmel láttunk tehát e czélra Tóth Kálmán ifjú barátunk kedélyes vadrózsái közöl tizet szép tehetségű zeneköltő Simonffy Kálmán hazánkfia által igen kedves, s eredeti geniust tanúsító áriákra fűzve. — A zenemű Sza­­lay Györgynő szül. Böszörményi Róza asszonynak van ajánlva. Ára a csinos füzetnek a dalokkal együtt 1 st­pp. — Bizonyos előfordult eset következtében elrendelte­tett , hogy a katonai hatóságoknál alkalmazott gyakorno­kok ezentúl nem tartoznak a katonai törvénykezés alá. — Petra Camara, mint Berlinből írják, hidegen hagyta az ottani közönséget. A berliniek azt mondják, hogy „ő szintúgy mint Pepita sokkal kevésbbé művésznő, semhogy a művészeti székváros igényeinek megfelelhetne.“ Csak jöjön ide , majd itt eldöntik , van-e tánczában mű­vészet? — A magyarországi ügyvédek száma, kiknek az eddigi kihirdetések szerint ideiglen megengedtetett az ügyvitel, 1506, — s így körülbelül hatezer lakosra esik egy. — Helytartósági rendelet által megujittattak azon tilal­mak, melyek a mesterlegények ,,blaumontagujaira vonat­koznak , s a mesterek köteleztetnek feljelenteni a hatósá­goknak mindazon legényeket és munkásokat, kik a tiltott heverdé­napot megtartják. — A szegedi vasútvonal, mint halljuk , 1. évi novem­berben fog megnyílni. — Bécsben legközelebb sikerült vígjáték adatott az udv. színházban „A­lapirók“ czime alatt Freilagtől, melyben elmésen felfedezvék azon ármányok és cselszövények, me-­­­lyekkel a tisztelt journalisták egymás ellen dolgoznak. — Mint halljuk, a darab igen sikerült, de még drastikusabb lehetne, ha a derék szerző egyet hírlapjaink közös figye­lemmel kisérne, s abból genre-képeket válogatna ki szín­padi réczkéül, annak megmutatására, mikép igyekszik né­mely magyar jom­balista az értelmes meggyőzést ott, hol okokból kifogy, a targonczások pórias elnevezéseivel pó­tolni, s igy a vitát, melyben bukását előre sejtő, oly térre vinni át, hová nevelt ember őt nem követheti. — Ha Frei­tag úr kívánja , szolgálhatunk néhány genre-képhez szük­séges adattal. — Vannak tehát comfortable-kocsik is, de csak három , novemberig, mint mondják , lesz tíz, jövő tavaszra pedig negyven. Pestre, nézetünk szerint, ez is elég kevés. — Fölhívás a folyó 1835-diki október 20-ik nap­jától november 1­1­-ig tartandó második országos termény­­kiállitás érdekében. Midőn a rendező választmány e má­sodik őszi termény­kiállitás iránt a termesztő közönség figyelmét ezennel felkérni siet, nem tartja feleslegesnek a termény-kiállításnak már az első alkalommal kifejtett gya­korlati hasznát és czélját ismételve megérinteni. A ter­mény-kiállítás, midőn egyfelől mezőgazdasági termelésünk állását tükrözi elénk, másfelől épen a felállított termeszt­­­mények gyakorlati szemlélete­s összehasonlítása által válik azon tanulságos alkalommá , mely a termelés hiányainak belátására, s annak kellő nemesítésére leginkább vezethet. Ez átalános államgazdászati fontossága mellett, a kiállí­tásnak különösen még azon tüzetes czélja van, hogy a kiállított termesztményekből, nevezetesen pedig a növény- és magküldemények által a magyar nemzeti múzeum ter­mészet­osztályában létező hiányok kiegészíttessenek, s ez által a kiállítás haszna mintegy állandósíttassék. S a ren­dező választmány e kettős , és egyiránt fontos érdeknél fogva a t.­­ermesztő közönséghez , s minden egyes ügyba­ráthoz azon hazafias kérelemmel járul, hogy e czélba vett, a nemzeti múzeum csarnokaiban létesítendő termény­kiál­lításnak , az itt közlött programm értelmében, méltó kivi­telére , a lehetőségig segédkezet nyújtson. A kiállítás programmja: A. Tárgyai: I. Min­den növényi termény, melyet a mezőgazdaság, kertészet és erdészet előállít, a virágok kizárásával. Ide tartoznak : a) Gabnaneműek (Cerealia), mindenféle hüvelyes, olaj, festő- s más ipar- és takarmánynövények, p. o. búza, rozs, rizs, árpa, zab, bab, borsó, repere , mád, napra-for­­gó- , festő-csülleng- , takács- macsonya , len-, kender-, dohány-, fehér-, muhar-magok. — Ezekből küldessék a 6. pont szerint , egyszersmind a kalásznövényekből mintegy 10—20 kalász; a len és kenderből természetben. 15—2­0 szál, kigerebenezve egyes csomag. A czél érdekében áll feljegyezni azt is, hogy hány Szántás után , trágyázott vagy tárgyázatlan földben ter­­mett-e a küldemény ? hogy ez után a hazai termesztmé­­nyek mennyi- és minőségét, a különféle vidékek változa­tosságai szerint felismerhetni alkalom, s egy mezőgazda­­sági statistikának összeállítására anyag szolgáltassék, s ja­vaslat tétethessék egyszersmind az iránt , hogy hol, és mit lehet legczélirányosabban termeszteni. b) Mindenféle g­y­ü­m­ö­l­c­s­f­aj, milyen az alma , ba­­raczk, szilva, narancs, czitrom, berkenye, dió, stb. a di­vatos tájnevezésekkel, még pedig nem csupán a legszebb, de lehetőségig minden fajból valami, hogy tudhassuk: mi minden és milyen terem hazánkban. — Jegyeztessék fel (az 5. pont szerint) a tárgy, beküldő, s a termőhely neve, a megye, s utolsó posta; különösen i­assék le a föld, mely­ben termett, p. o. fekete nehéz, fekete-homokos, veres-agya­gos , meszes, kavicsos vagy homokos volt-e? c) Szőlő, ennek különféle fajai, — a divatos tájelne­vezéssel , s a termőhely leírásával, és ha talán honosítási kisérletek tétettek külföldi fajokkal, az is jegyeztessék fel. d) Mindenféle k­e­r­t­i vetemény, vagy z­öl­d­s­é­g, milyen például a káposzta, kartifiol, tök , dinnye , burgo­nya, répa, hagyma stb. — különösen ezek magvai is. e) Igen kívánatos, hogy a gabnaneműek, valamint egyéb hasznos növények betegségei, mint p. o. az anya­ rozs, üszög,­­ valamint a káros növények magvai, mint vadócz. 16^ R a d o w i t­zárólag vészél­jm­isu­g ismertetni a barmainkon leggyakrabban előforduló külső és belső betegségeket és nyavalyákat, azoknak lefolyá­sát, természetét, okait, gyógyításmódját; a gyógyszere­ket, ezeknek leírását, használtatási módját és gyakorlati elkészítését; — a legszükségesebb sebészi műtéteket, mint az érvágást, genyszalag-, szőrzsinórhúzást, bőr­dugást, csapszúrást (a felfújódásnál), herélést stb., — szóval mire a barmokat tartó gazdának nagy szüksége van az állatgyógyászatból. A kitűzött tantárgyak következők: 1.Abonczia n—z o o t o ni i a és 2. az é 1 e 11 a n— zoophysiologia. Lehet, hogy némelyeket már e két tan nevének olvasása is elriaszt s felkiáltanak, minek a gazdának ezen czifra nevű tudományok­­ ezek csak időt rabolnak : mi csak gyógyítani akarunk tanulni és nem törődünk a zootomia és zoophysiologiával. Az igy gondolkodó jó urak igen tévednek, mert lássák, miért nem tudjuk mi óránkat megigazítani vagy­is gyó­gyítani, ha elromlik? — mert min ismerjük egyes kerekeit, csavarjait, hengereit s azoknak egymássali sza­bályos összeillését, összeköttetését, s igy fel n°m tudjuk találni a hibát, annál kevésbé pedig azt helyre ütni, orvosolni. Épen igy vagyunk az ■ állatok okszerű gyógyításával is, mert hogy meg tud­hassuk ítélni azt, hajjon az állat beteg­e? testének mely része s mely fokban szenved ? — okvetlenül szük­séges előbb ismernünk az állat egészséges testét s an­nak működéseit, — s ez az, mire bennünket a bűncz­és élettan tanít. Ez leírja az állat testének alapját és alakját ké­pező csontokat, megmagyarázván, miként vannak ezek egymással szalagok és porezok által ösz­­vekötve; mely módon tapadnak rájuk az őket mozgató izmok (köznyelven hús) és inak; kinyitván a ko­ponya üregét, a test hosszában futó g­e­r­i­n­c­z­­csatornát, szemünkbe tünteti ezen üregekben rejlő agyat, gerinczagyat mint az érzés középpont­ját, és az ezekből telegrafi huzalként eredő vagy ben­nük végződő különféle vastagságú fehérsárga szálakat, az úgynevezett idegeket (nervus), melyek vagy az öntudat parancsait az állat testében különféle irány­ban széthordják, vagy a test különféle részeire ható inger hatását az öntudattal köztik. A boncz-és élettan magyarázza meg,s mint készül a szájüregben megrágott, innen egy hosszú csőn (garat és bárzsing)a gyomorba és belekbe vitt eledelnek tápláló részéből a fehérvér (tápnya) , s mint ürittetik ki a táplálásra nem alkalmas része az eledelnek, mint b­é­­ sá­r­­ganéj.) Kinyitván az orrüreget, a me­l­lkast, feltárja előttünk a levegőnek útját, melynek kezdetén előőrs­ként a szaglás érzéke székel; élőnkbe tünteti a belégzéskor fújtató gyanánt kitáguló, kilégzéskor pedig összerogyó tüdőt, mi által az élet mécsének égése ápoltatik; kideriti a mellkasban rejlő s szüntelen mozgó szivattyúként működő üreges hasdarabnak vagy is a szívnek rejtekeit; megmagyarázván, mint áramlik ki belőle a vér csövek által a test egyes részeibe, mely csöveket a tereknek — artériáknak nevezzük, mert ha ezeket ujjainkkal tapintjuk, hullámzó ütést érzünk; megmutatja, mint tódul ismét a vér a test egyes részeiből más csőveken vissza a szívbe, mely csőveket, mivel a vért visszaviszik a szívbe , viszereknek, vénáknak, a vérnek a szívből a test egyes ré­szeibe s ezekből vissza a szívbe való folyását pedig vérkeringésnek (circulatio sangvinis) mondjuk. E tan írja le, mint tisztítják a vesék a vért salak­jától húgyalakban , s mint vezetik ezt a h­u­g­y­v­e­z­e­­tékek a húgyhólyagba — ebből pedig a húgy­­cső mint üríti ki azt a testből. Ez avat be bennünket a természet némely titkaiba, leirván a nemző része­ket , azoknak működését, a párzás, a fogam­zás, a képzés, a vemhesség és a szülés folyamát; — megmagyarázza a szemet, mint a leg­tökéletesebb láttani eszközt, a hallást­, tapin­tást, szaglást és ízlést, vagyis az állat öt érzékét. De az állati test ezen egyes részeinek s működései­nek megtanulása által, anélkül, hogy az undorodással kellene küzdenie, az ember egyúttal saját testét is meg­tanulja ismerni, mely kevés eltéréssel igen hasonlít a nagyobb házi állatok testének szerkezete és alkotásá­hoz , s ezen mellékes czél elérése is már magában sok­kal felér. 3. A ló külső termetét ismertető úgynevezett k­ü­­­lömtan(Exterieur) arra tanít bennünket , hogy a ló külső termetéből megismerhessük annak szabályos és szabálytalan alakját és alkatát, előforduló külön­féle hibáit, korait, felfedezhessük a részlelkű kupeczek és lócsiszárok által elkövetett hamisításokat és szépíté­seket, megítélhessük, hogy a ló hány éves ? É­s várjon az lovaglásra, kocsizásra, vonásra, teherhordás-vagy tenyésztésre alkalmas-e? stb. E tan tudása nemcsak a lovat vevő­ vagy eladónak, hanem a lótenyésztőnek is nagy hasznára válik. 4. Az állattenyésztés és életrendtan, mely karmaink okszerű párosítása, nemesítése, nevelése, táplálása­, ápolása­, tartózkodása­ és alkalmaztatásáról értekezik, hogy azok a gazdászati czéloknak megfelel­jenek, vagyis, hogy egészségesek maradjanak s belőlük a lehető legnagyobb hasznot húzhassuk. Ezen czél eléré­sére okvetlenül szükséges 5. a hasznos házi állatok természetrajza , mely az emlősök osztályából a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés, a kutya és a macska különféle fajait s fajtáit , ezeknek tulajdonait, életmódjukat, szokásaikat, kártékonyságokat természeti vad és szelíd állapotjukban írja le, előadván egyszers­mind, miben különböznek ezek egymástól. 6. A­z okszerű p­a­t­k­o­l­á­s, mely megismertetvén ben­nünket a barmok patáinak , körmeinek külső belső részeivel, a patkok helyes elkészítésére, azoknak a patákra való czélszerü ráigazitására s tartós felülé­­sére oktat; leirván egyúttal a hibás patákat, milyenek a ferde-, szűk-, a bak-, a telitalpu, az elhasadt-, az üres­­falú pata stb. s azoknak czélszerü patkolás­módját. Az egésznek könnyebb felfoghatását a különféle paták és patkók mintának látása s az intézet kovácsműhelyé­nek gyakrabbi látogatása igen elősegitendi. 7. A gyógyszertan — Pharmacologis, mint már fentebb volt szó, leirja a gyógyszerek alakját és azoknak gyógyerejét , adagját , elkészítési, vegyí­­tési s alkalmazási módját, minek könnyebb megtanu­lására alkalmat nyújt az intézet gyógyszertára, hol a tanulók az illető tanár vezénylete mellett készítik a gyógyszereket s önmaguk is adják be a beteg állatoknak. 8. A kórtan — Pathologia, mely a betegség lényegével, jeleneteivel, fészkével,jellemével, hevességé­vel, okaival s gyanítható kimenetelével ismertet meg ben­nünket, s azon állapotba helyhez, hogy 9. A gyógytan—Therapia szabályai szerint az előforduló betegség orvoslásának módját és gyógysze­reit meghatározhassuk, vagy­is hogy a betegséget meg­ismerhessük , egészséges karmainkat tőle megóvhas­suk , a megbetegülteket pedig meggyógyíthassuk. Itt főkép azon belkórok fognak kiemeltetni, melyek leg­gyakrabban fordulnak elő s rögtöni segítséget szüksé­gesnek, milyenek a kólika, tüdőgyuladás , agyláb stb. egyszersmind oda járuland az illető tanár igyekezete, hogy ezen 5 hónapi tanfolyam alatt az intézetben meg­forduló beteg állatok gyógyításába a tanulók gyakorla­tilag is beavattassanak. 10. A járványtan, Epizootiologia, a kar­mainkon járványosan előforduló betegségekről érteke­zik: járványosnak nevezek* minden betegséget, mely egyenlő módon, egyenlő okokból, egy időben s többnyire egy nemhez tartozó állatok közt üt ki , s azoknak nagyobb vagy kisebb számát lepi meg; — mi­lyenek a lépfene, marhavész, métely, száj- és lábfájás, himlővész, ebolith stb. 11. A sebészettanban (Chirurgia) nemcsak a kü­lbetegségek fognak előadatni, melyeknek száma, kivált házi állatainknál, igen nagy, ide tartozik p. o. a nyakszirt-daganat, a nyeregtörés , a ló­ megnyilalása, különféle sebek, sérvek, daganatok, csonttörések, külső gyuladások stb . hanem a tanulók a gazdának legszük­ségesebb sebészi műtétesekre, operatiókra, mint az érvágás , csapszúrás stb. is fognak gyakorlati­lag taníttatni, még­pedig a viszonyok és körülmények­hez képest élő vagy elhullt állaton, mire nézve az in­tézet sebészi eszközei gyűjteményének megmutatása, valamint az intézet kóristállóiban lévő, külbetegségben szenvedő barmok gyógyításának­ jelenléte a tanulók­nak a tudomány megtanulását igen elősegítendi. Rövideden: A természetrajzt, állattenyésztést, életrend- és gyógyszertant előadandja Rud­nik Ferencz, cs. kir. tábori orvos és hely. tanár. A kór-, gyógy-, járvány-, parkolás és sebészettant előadandja Sleitzmann Márton, or­szágos állatorvos és hely. tanár. Aboncz-, élet-és külömtant előadandja Dr. Szabó Alajos, r. ny. tanár s hely­­igazgató. Ezen elősorolt tárgyak a kitűzött idő alatt, mint fen­tebb említettük, gazdászati szempontból fognak nemcsak előadatni, hanem egyszersmind a tanári személyzet tel­jes igyekezete oda járuland , hogy az előadottakat tisztelt gazdáink meg is értsék és mégis tanulják. Költ Pesten, 1853. sept. 15-én. Dr. Szabó Alajos, a pesti cs. kir. állatgyógyintézet r. ny. tanára s hely. igazgatója.

Next