Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-18 / 1057. szám
két első véleményét s a Porta minden méltóságai is a fogadták el Szomorú tényről kell önt, értesítenem. Egész Szam fiaiban nincs egyetlen törökhitü, ki nem óhajtaná a háborút , s a közelebbről utcga szelletnem felfedezett falragaszok még inkább felizgaták a moslimok képzelődését. Egy byzanti császári birodalom terve, s a görögeurópai, közelebbi időkben gyakran felmerült összeköttetésre célzó tőkék alapítása, nagy szolgálatokat tettek Törökországnak, s épen nem emelték Oroszország tekintélyét. A bolgárok és szlávok mind ide sereglenek, s Konstantinápolyban bolgár röpiratok jelentek meg, melyek ez eszme ellen nyilatkoznak, s az orthodox egyház pártfogóját semmi tekintetben nem kímélik. Sőt egy szláv egyház is javaslatba hozatott, hogy a görög egyházzal szemben ellenzék alakíttassék ; magában a hitszakadás kebelében új, veszélyes felekezet képződött. Itten mindenki csodálkozik, hogy az idegen hírlapok békereményekkel telvék, míg itt minden hadilábon áll.A dolgok állásának ily kevéssé ismerését éppn nem vártuk volna a franczia és angol sajtótól , melyek mindig jól értesülteknek adják ki magukat. A dolog már azon ponton áll, hogy egy, a béke értelmébeni engedékenység tán az egész birodalomban zendüléseket idézne elő, s a díván egészen két tűz közé szorult, a közbenjáró békét sürgető hatalmak és saját alattvalói közé, kik csak háborúról akarnak hallani. A dolgok feszültsége és bizonytalansága a tetőpontot érte el, s aligha sejteni nem lehet, hová vezet mindez. Múlt hó 30-kan azultán szemlét tartott az egyptomi táborban Selvi - Burnu mellett. Az unkhiar - skelessi kikötőhöz érkeztekor a flotta minden hajói a legszebb lobogókkal valónak feldíszítve, s a legénység a hajón, valamint a sor- és csapatokban felállított szárazi katonaság is egyhangúlag ismétlé a felkiáltást: „Allah Hamé Jausar Sultanen !“ (Oh, Isten, légy zultánunk segítségére !) A zenekarok harczi indulókat láttak , s a flotta és erősségek telepei siletítő ágyudörgéseket adának. A zultán a Medsidrend nagy ragyogó diszével volt felékesítve, oldalára pompás drágakövekkel kirakott kard kötve, ds a parton a nagyszeraszkier : Mehemet Ali pasa, a tüzérség főmestere: Ahmet Fethi pasa, a nagyadmirál: Mehmud pasa és a császári testőrsereg főtábornagya , Mehmed Rusdi pasa által a legünnepélyesebben fogadtatott, mire egy pompás arab paripán ülve , a folytonosan üdvkiáltásokat hangoztató csapatokat maga előtt ellépteté..Egy napernyő alakú pompás táborban, mely a selvi-burnu-i hegyen volt felütve, minden tiszteket, élükön Selvi pasa altábornagygyal, maga elibe bocsáta , s beszédet tartott hozzájok, melyben a csapatok magatartását megdicsérő, s különösen Abbas pasa mélyét és tevékenységét emelte ki. Kegy jeléül az egyptomi hadseregnek egy havi zsoldpótlék ajándékoztatok. Azultán elutazta megint ágyudörgés, trombitaharsogás és a katonák üdvkiáltása közt történt. Az angol admiral a Besika öbölnél szénszállítási szerződéseket kötött, s ebből Konstantinápolyban azt akarták következtetni, hogy a franczia-angol hajók a Bosporusba fognak nyomulni, miután jelenlegi állásukon a következő időszak miatt nem maradhatnak. Egy konstantinápolyi f. hó 5-ről szóló levél után követezőt emelünk ki. Közelebbi napokban Konstantinápoly utczáin török nyelven itt izgató röpiratokat találtak. Magam is láttam egy ilyet. Adom azt fordításban következőleg: „Oh hatalmas pidisah! minden alattvalóid készek, a te császári szolgálatodban javaikat, vérüket és gyermekeik életét feláldozni. Hozzád illő hát, hogy kirántsd hüvelyéből Mahomed kardját, melyet te az ejubi mecsetben, mint őseid és elődeid, felkötés. Minisztereid késedelmezése elpuhulásukból ered , s mindnyájunkat a legnagyobb veszélybe dönthet. Hogy ez elhárultassék, derék hadsergeid és hű szolgáid háborút kívánnak a jog és vallás védelmére. Oh padisah, vedd tekintetbe sürgős kérésünket.“ Tudva van, hogy a kisázsiai lazok fegyverfogásán kívül mintegy 20,000 nem rendes albániai szállt síkra, s önkéntesek csapatai kelnek át a Bosporison, kikel nem annyira a fanatismus és azultán ügyeérti buzgalom, mint a zsákmányra és nyers szenvedélyeik kielégítésére való kilátás csalogatott elő. Mi teendőjök lesz most e nagy számú bandáknak, melyek európai és ázsiai Törökország minden tájairól összecsődültek, s részint az ország legvadabb törzseihez tartoznak, ha egyformán az óhajtott czél küszöbeihez bocsáttatnak ? A felelet nem nehéz. A „Journal de Francfort“nak aug. 22-ről Konstantinápolyból írják : A béke nem oly bizonyos, mint hinni akarták ; az egész török birodalom mozgásban van, a redifek felhívása a legalsóbb osztályokat is felizgatta. Rendes és nem rendes csapatok , a szent háborúra törekvők, vonulnak át a tartományokon minden irányban. A török katona kevéssé mindig jancsár. Ezen északnak özönlő embertömegek nem fognak eredmény nélkül visszatérni, mert Konstantinápolyoni átvonulásuk alkalmával a békétlenkedőket támogathatják. Ezek nagy számmal vannak; a minisztertanácsban tizenötből tizenegyen vannak a háború mellett, ketten ellene és ketten közömbösek. . . A hatvan első méltóságok viselőiből álló nagy tanács, körülbelől épen mint a minisztertanács,két pártra van oszolva: egyik a béke, másik a háború mellett van. A fejedelemségekbeli visszavonulás oly eredmény lenne, mely a hadsereget megnyugtatná, s minden rendetlenség nélkül hazavezetné; de ha az nem következik be, könnyen támadhat Konstantinápolyban egy forradalom, mely azultánt és Resid pasát buktatja meg. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. és a Berlin sept. 16. Sachsen-Coburg hg. ő fensége ideérkezett és a lovassági hadgyakorlata vezényletét átveendi. — Berlin, sept. Igen beteg. Milano, sept. 14. Burger helytartó ide érkezett. Bologna, sept. 13. Terni és Narnéban (az egyházi államokban) a kenyér drágasága miatt népzavargások történtek. Ott a csendet csapaterősitések biztosítják. Páris, sept. 15. A vágómarha és hús beviteli vámja majdnem egészen megszüntetett. LEGÚJABB FOSTA. Bécs, sept. 17-ken. A főherczeg urak közöl jelenleg az olmützi táborban Károly Ferdinánd, Károly Lajos , Rainer , József és Ernest vannak jelen. Bécs, sept.. 16. Miklós czár ő felségével Mika császári trónörökös idősbó s főherczeg a fensége fia, Olmützbe jövend. London, sept. 13. A Chronicle mondja: A Times-nek merész költeménye az, hogy Napoleon Lajos vagy Anglia elhatározta volna, Törökországot háború esetében magára hagyni. Ha valami valóság lenne is az állítólagos határozatokból, egy „hazafias angol lap“ legalább addig hallgatna, míg azon határozatok visszavonhatlanok lennének. De, mint mondatott, amaz angol-orosz, valamint franczia-orosz lapok fecsegéséből egy szó sem igaz. A Sunday Times közli Clarendon lord feleletét Nesselrode gróf második körjegyzékére. Lord Clarendon Anglia segélynyújtását a Porta részére Oroszország fellépte által egészen igazoltnak nyilvánítja. A dunai fejedelemségek megszállása azultán jogai és a fenálló szerződések világos megsértése , melyre hadüzenés és a flottáknak Konstantinápolyba való rendese lenne a felelet. A jegyzék azon szavak által fejeztetik be, hogy, ha a régi kiváltságok elismertetnek, Oroszországnak nincs oka a Portára panaszkodni; ha azonban Oroszország új kiváltságok után törekednék, Törökországnak maga részéről joga van, ezen követelmények természetét figyelmesen megvizsgálni , s azokat, melyek méltósága és függetlenségével ellenkeznek, elvetni. Konstantinápoly, sept. 1. Az Ind. belganek írják : A török fővárosban keringő versió szerint a közbenjáró hatalmak képviselőinek sikerült egy, a török kormányhoz intézett nyilatkozvány közlését megakadályozni. Ez okmány már sajtóban volt, és épen nem hangzott békésen,s csak a követek egyesült törekvésének köszönhető, hogy a czár elégedetlenségére egy okkal többet nem szereztek. Rustschuk, sept. 6. A törökök legnagyobb erőmegfeszítéseket tesznek a dunai várak jó karban védállapotba helyezése végett, az erőségek flytonosan erősíttetnek. Az oroszok a túlsó partnál állva, hagyják, hogy a törököt magukat fegyverezzék, mintha már bizonyosak volnának a törökökön nyerendő győzelemben. Giurgevo, sept. 9. Ma jól értesülni szokott helyen beszélték, hogy a fejedelemségekbe eddig majdnem 200,000 orosz nyomult be. A békereményik az utóbbi napokban nagyon lehangolva valának. Galaczból levelek érkeztek ide azon tudósítással, hogy ottan több bojárok fogattak be, kiknél compromittáló iratok találtattak, melyek titkos levelezést tartalmaznak Omer pasával, ki ez után a fejedelemségekben levő orosz hadsereg állásáról a legpontosabban tudósíttatott. Omer pasa egy iratában ezen bojárok fel vannak híva, lehető legtöbb idegeneket toborzani, mert hiszi, hogy őket tervükkel együtt nem sokára az egész világ alőtt támogathatandja. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest Fogyhatatlan tömegekben tódul a nép a magyar Szent korona láthatása végett Budára, — s azok számára, kik a kijelölt déli 2 óra alatt külön akarják a királyi szent jelvényeket szemlélni, a cs.k. főudvarmesteri hivatal a legszivesb készséggel szolgáltatja ki a belépti jegyeket. — Tegnapelőtt a testvérfőváros kivilágittatott. — Tegnapi jelentésünkben hibásan említettük a hitelesítési bizottmány tagjai között a kassai helyett a győri megyés püspököt. Ez utóbbi ő maga a tanuk között foglalt helyet. — Úgy halljuk, a szent korona kinyomozásának s szerencsés felfedezésének története le fog íratni , s nyilvánosságra bocsáttatni. Kétségkívül lényeges s közérdekű históriai adalék leend. , __,____ .......... ■ —A" Hilffi Hcsiági calli. egyleteknek Bécsben sept.19— 22-ig tartandó közgyűlésére a jó és olcsó könyvkiadó társulat részéről képviselőkül kineveztettek : Fogarassy Mihály ez. püspök ő maga vezérlete alatt ngos Lipthay Endre apát s kanonok; főt. Danielik János kanonok, Szántófy Antal prépost és esperes; a társulatnak Bécsben lakó egyházi tagjai ; ft. Hoványi Ferencz, Simor János és Szájbélyi kanonok urak; továbbá :ngos Brünek József, Simoncsis János tanácsos; Alt Alajos álladalmi ügyvédhelyettes és Rerrich Engelbert urak, kijelentvén egyszersmind, miszerint a küldöttséghez, aki csak akar a társulat tagjai közül, tetszése szerint csatlakozhatik, s egyúttal megkéretik, hogy szándékát előlegesen a küldöttség elnökével tudassa. — Tody Ferencz több heti utazásából visszaérkezett fővárosunkba s fáradhatlan munkásságát ismét az irodalmi ügyeknek szenteli. Reméljük , nem sokára megkapjuk tőle a jeles irodalmi történet harmadik kötetét, szent Katalin legendáját, Faludi munkáinak második felét , az ismeretlen magyar költőket, a Múzeumot. — Magyar költeményeink terjesztésére alig lehet egy egy sikeresb eszköz, mint a zene , — valamint viszont szép áriák meghonosítása s fentartása alig érhető el biztosabban, mint jó népkölteményekkel összekötve. — Örömmel láttunk tehát e czélra Tóth Kálmán ifjú barátunk kedélyes vadrózsái közöl tizet szép tehetségű zeneköltő Simonffy Kálmán hazánkfia által igen kedves, s eredeti geniust tanúsító áriákra fűzve. — A zenemű Szalay Györgynő szül. Böszörményi Róza asszonynak van ajánlva. Ára a csinos füzetnek a dalokkal együtt 1 stpp. — Bizonyos előfordult eset következtében elrendeltetett , hogy a katonai hatóságoknál alkalmazott gyakornokok ezentúl nem tartoznak a katonai törvénykezés alá. — Petra Camara, mint Berlinből írják, hidegen hagyta az ottani közönséget. A berliniek azt mondják, hogy „ő szintúgy mint Pepita sokkal kevésbbé művésznő, semhogy a művészeti székváros igényeinek megfelelhetne.“ Csak jöjön ide , majd itt eldöntik , van-e tánczában művészet? — A magyarországi ügyvédek száma, kiknek az eddigi kihirdetések szerint ideiglen megengedtetett az ügyvitel, 1506, — s így körülbelül hatezer lakosra esik egy. — Helytartósági rendelet által megujittattak azon tilalmak, melyek a mesterlegények ,,blaumontagujaira vonatkoznak , s a mesterek köteleztetnek feljelenteni a hatóságoknak mindazon legényeket és munkásokat, kik a tiltott heverdénapot megtartják. — A szegedi vasútvonal, mint halljuk , 1. évi novemberben fog megnyílni. — Bécsben legközelebb sikerült vígjáték adatott az udv. színházban „Alapirók“ czime alatt Freilagtől, melyben elmésen felfedezvék azon ármányok és cselszövények, me-lyekkel a tisztelt journalisták egymás ellen dolgoznak. — Mint halljuk, a darab igen sikerült, de még drastikusabb lehetne, ha a derék szerző egyet hírlapjaink közös figyelemmel kisérne, s abból genre-képeket válogatna ki színpadi réczkéül, annak megmutatására, mikép igyekszik némely magyar jombalista az értelmes meggyőzést ott, hol okokból kifogy, a targonczások pórias elnevezéseivel pótolni, s igy a vitát, melyben bukását előre sejtő, oly térre vinni át, hová nevelt ember őt nem követheti. — Ha Freitag úr kívánja , szolgálhatunk néhány genre-képhez szükséges adattal. — Vannak tehát comfortable-kocsik is, de csak három , novemberig, mint mondják , lesz tíz, jövő tavaszra pedig negyven. Pestre, nézetünk szerint, ez is elég kevés. — Fölhívás a folyó 1835-diki október 20-ik napjától november 11-ig tartandó második országos terménykiállitás érdekében. Midőn a rendező választmány e második őszi terménykiállitás iránt a termesztő közönség figyelmét ezennel felkérni siet, nem tartja feleslegesnek a termény-kiállításnak már az első alkalommal kifejtett gyakorlati hasznát és czélját ismételve megérinteni. A termény-kiállítás, midőn egyfelől mezőgazdasági termelésünk állását tükrözi elénk, másfelől épen a felállított termesztmények gyakorlati szemléletes összehasonlítása által válik azon tanulságos alkalommá , mely a termelés hiányainak belátására, s annak kellő nemesítésére leginkább vezethet. Ez átalános államgazdászati fontossága mellett, a kiállításnak különösen még azon tüzetes czélja van, hogy a kiállított termesztményekből, nevezetesen pedig a növény- és magküldemények által a magyar nemzeti múzeum természetosztályában létező hiányok kiegészíttessenek, s ez által a kiállítás haszna mintegy állandósíttassék. S a rendező választmány e kettős , és egyiránt fontos érdeknél fogva a t.ermesztő közönséghez , s minden egyes ügybaráthoz azon hazafias kérelemmel járul, hogy e czélba vett, a nemzeti múzeum csarnokaiban létesítendő terménykiállításnak , az itt közlött programm értelmében, méltó kivitelére , a lehetőségig segédkezet nyújtson. A kiállítás programmja: A. Tárgyai: I. Minden növényi termény, melyet a mezőgazdaság, kertészet és erdészet előállít, a virágok kizárásával. Ide tartoznak : a) Gabnaneműek (Cerealia), mindenféle hüvelyes, olaj, festő- s más ipar- és takarmánynövények, p. o. búza, rozs, rizs, árpa, zab, bab, borsó, repere , mád, napra-forgó- , festő-csülleng- , takács- macsonya , len-, kender-, dohány-, fehér-, muhar-magok. — Ezekből küldessék a 6. pont szerint , egyszersmind a kalásznövényekből mintegy 10—20 kalász; a len és kenderből természetben. 15—20 szál, kigerebenezve egyes csomag. A czél érdekében áll feljegyezni azt is, hogy hány Szántás után , trágyázott vagy tárgyázatlan földben termett-e a küldemény ? hogy ez után a hazai termesztmények mennyi- és minőségét, a különféle vidékek változatosságai szerint felismerhetni alkalom, s egy mezőgazdasági statistikának összeállítására anyag szolgáltassék, s javaslat tétethessék egyszersmind az iránt , hogy hol, és mit lehet legczélirányosabban termeszteni. b) Mindenféle gyümölcsfaj, milyen az alma , baraczk, szilva, narancs, czitrom, berkenye, dió, stb. a divatos tájnevezésekkel, még pedig nem csupán a legszebb, de lehetőségig minden fajból valami, hogy tudhassuk: mi minden és milyen terem hazánkban. — Jegyeztessék fel (az 5. pont szerint) a tárgy, beküldő, s a termőhely neve, a megye, s utolsó posta; különösen iassék le a föld, melyben termett, p. o. fekete nehéz, fekete-homokos, veres-agyagos , meszes, kavicsos vagy homokos volt-e? c) Szőlő, ennek különféle fajai, — a divatos tájelnevezéssel , s a termőhely leírásával, és ha talán honosítási kisérletek tétettek külföldi fajokkal, az is jegyeztessék fel. d) Mindenféle kerti vetemény, vagy zöldség, milyen például a káposzta, kartifiol, tök , dinnye , burgonya, répa, hagyma stb. — különösen ezek magvai is. e) Igen kívánatos, hogy a gabnaneműek, valamint egyéb hasznos növények betegségei, mint p. o. az anya rozs, üszög, valamint a káros növények magvai, mint vadócz. 16^ R a d o w i tzárólag vészéljmisug ismertetni a barmainkon leggyakrabban előforduló külső és belső betegségeket és nyavalyákat, azoknak lefolyását, természetét, okait, gyógyításmódját; a gyógyszereket, ezeknek leírását, használtatási módját és gyakorlati elkészítését; — a legszükségesebb sebészi műtéteket, mint az érvágást, genyszalag-, szőrzsinórhúzást, bőrdugást, csapszúrást (a felfújódásnál), herélést stb., — szóval mire a barmokat tartó gazdának nagy szüksége van az állatgyógyászatból. A kitűzött tantárgyak következők: 1.Abonczia n—z o o t o ni i a és 2. az é 1 e 11 a n— zoophysiologia. Lehet, hogy némelyeket már e két tan nevének olvasása is elriaszt s felkiáltanak, minek a gazdának ezen czifra nevű tudományok ezek csak időt rabolnak : mi csak gyógyítani akarunk tanulni és nem törődünk a zootomia és zoophysiologiával. Az igy gondolkodó jó urak igen tévednek, mert lássák, miért nem tudjuk mi óránkat megigazítani vagyis gyógyítani, ha elromlik? — mert min ismerjük egyes kerekeit, csavarjait, hengereit s azoknak egymássali szabályos összeillését, összeköttetését, s igy fel n°m tudjuk találni a hibát, annál kevésbé pedig azt helyre ütni, orvosolni. Épen igy vagyunk az ■ állatok okszerű gyógyításával is, mert hogy meg tudhassuk ítélni azt, hajjon az állat betege? testének mely része s mely fokban szenved ? — okvetlenül szükséges előbb ismernünk az állat egészséges testét s annak működéseit, — s ez az, mire bennünket a bűnczés élettan tanít. Ez leírja az állat testének alapját és alakját képező csontokat, megmagyarázván, miként vannak ezek egymással szalagok és porezok által öszvekötve; mely módon tapadnak rájuk az őket mozgató izmok (köznyelven hús) és inak; kinyitván a koponya üregét, a test hosszában futó gerinczcsatornát, szemünkbe tünteti ezen üregekben rejlő agyat, gerinczagyat mint az érzés középpontját, és az ezekből telegrafi huzalként eredő vagy bennük végződő különféle vastagságú fehérsárga szálakat, az úgynevezett idegeket (nervus), melyek vagy az öntudat parancsait az állat testében különféle irányban széthordják, vagy a test különféle részeire ható inger hatását az öntudattal köztik. A boncz-és élettan magyarázza meg,s mint készül a szájüregben megrágott, innen egy hosszú csőn (garat és bárzsing)a gyomorba és belekbe vitt eledelnek tápláló részéből a fehérvér (tápnya) , s mint ürittetik ki a táplálásra nem alkalmas része az eledelnek, mint bé sárganéj.) Kinyitván az orrüreget, a mellkast, feltárja előttünk a levegőnek útját, melynek kezdetén előőrsként a szaglás érzéke székel; élőnkbe tünteti a belégzéskor fújtató gyanánt kitáguló, kilégzéskor pedig összerogyó tüdőt, mi által az élet mécsének égése ápoltatik; kideriti a mellkasban rejlő s szüntelen mozgó szivattyúként működő üreges hasdarabnak vagy is a szívnek rejtekeit; megmagyarázván, mint áramlik ki belőle a vér csövek által a test egyes részeibe, mely csöveket a tereknek — artériáknak nevezzük, mert ha ezeket ujjainkkal tapintjuk, hullámzó ütést érzünk; megmutatja, mint tódul ismét a vér a test egyes részeiből más csőveken vissza a szívbe, mely csőveket, mivel a vért visszaviszik a szívbe , viszereknek, vénáknak, a vérnek a szívből a test egyes részeibe s ezekből vissza a szívbe való folyását pedig vérkeringésnek (circulatio sangvinis) mondjuk. E tan írja le, mint tisztítják a vesék a vért salakjától húgyalakban , s mint vezetik ezt a hugyvezetékek a húgyhólyagba — ebből pedig a húgycső mint üríti ki azt a testből. Ez avat be bennünket a természet némely titkaiba, leirván a nemző részeket , azoknak működését, a párzás, a fogamzás, a képzés, a vemhesség és a szülés folyamát; — megmagyarázza a szemet, mint a legtökéletesebb láttani eszközt, a hallást, tapintást, szaglást és ízlést, vagyis az állat öt érzékét. De az állati test ezen egyes részeinek s működéseinek megtanulása által, anélkül, hogy az undorodással kellene küzdenie, az ember egyúttal saját testét is megtanulja ismerni, mely kevés eltéréssel igen hasonlít a nagyobb házi állatok testének szerkezete és alkotásához , s ezen mellékes czél elérése is már magában sokkal felér. 3. A ló külső termetét ismertető úgynevezett külömtan(Exterieur) arra tanít bennünket , hogy a ló külső termetéből megismerhessük annak szabályos és szabálytalan alakját és alkatát, előforduló különféle hibáit, korait, felfedezhessük a részlelkű kupeczek és lócsiszárok által elkövetett hamisításokat és szépítéseket, megítélhessük, hogy a ló hány éves ? És várjon az lovaglásra, kocsizásra, vonásra, teherhordás-vagy tenyésztésre alkalmas-e? stb. E tan tudása nemcsak a lovat vevő vagy eladónak, hanem a lótenyésztőnek is nagy hasznára válik. 4. Az állattenyésztés és életrendtan, mely karmaink okszerű párosítása, nemesítése, nevelése, táplálása, ápolása, tartózkodása és alkalmaztatásáról értekezik, hogy azok a gazdászati czéloknak megfeleljenek, vagyis, hogy egészségesek maradjanak s belőlük a lehető legnagyobb hasznot húzhassuk. Ezen czél elérésére okvetlenül szükséges 5. a hasznos házi állatok természetrajza , mely az emlősök osztályából a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés, a kutya és a macska különféle fajait s fajtáit , ezeknek tulajdonait, életmódjukat, szokásaikat, kártékonyságokat természeti vad és szelíd állapotjukban írja le, előadván egyszersmind, miben különböznek ezek egymástól. 6. Az okszerű patkolás, mely megismertetvén bennünket a barmok patáinak , körmeinek külső belső részeivel, a patkok helyes elkészítésére, azoknak a patákra való czélszerü ráigazitására s tartós felülésére oktat; leirván egyúttal a hibás patákat, milyenek a ferde-, szűk-, a bak-, a telitalpu, az elhasadt-, az üresfalú pata stb. s azoknak czélszerü patkolásmódját. Az egésznek könnyebb felfoghatását a különféle paták és patkók mintának látása s az intézet kovácsműhelyének gyakrabbi látogatása igen elősegitendi. 7. A gyógyszertan — Pharmacologis, mint már fentebb volt szó, leirja a gyógyszerek alakját és azoknak gyógyerejét , adagját , elkészítési, vegyítési s alkalmazási módját, minek könnyebb megtanulására alkalmat nyújt az intézet gyógyszertára, hol a tanulók az illető tanár vezénylete mellett készítik a gyógyszereket s önmaguk is adják be a beteg állatoknak. 8. A kórtan — Pathologia, mely a betegség lényegével, jeleneteivel, fészkével,jellemével, hevességével, okaival s gyanítható kimenetelével ismertet meg bennünket, s azon állapotba helyhez, hogy 9. A gyógytan—Therapia szabályai szerint az előforduló betegség orvoslásának módját és gyógyszereit meghatározhassuk, vagyis hogy a betegséget megismerhessük , egészséges karmainkat tőle megóvhassuk , a megbetegülteket pedig meggyógyíthassuk. Itt főkép azon belkórok fognak kiemeltetni, melyek leggyakrabban fordulnak elő s rögtöni segítséget szükségesnek, milyenek a kólika, tüdőgyuladás , agyláb stb. egyszersmind oda járuland az illető tanár igyekezete, hogy ezen 5 hónapi tanfolyam alatt az intézetben megforduló beteg állatok gyógyításába a tanulók gyakorlatilag is beavattassanak. 10. A járványtan, Epizootiologia, a karmainkon járványosan előforduló betegségekről értekezik: járványosnak nevezek* minden betegséget, mely egyenlő módon, egyenlő okokból, egy időben s többnyire egy nemhez tartozó állatok közt üt ki , s azoknak nagyobb vagy kisebb számát lepi meg; — milyenek a lépfene, marhavész, métely, száj- és lábfájás, himlővész, ebolith stb. 11. A sebészettanban (Chirurgia) nemcsak a külbetegségek fognak előadatni, melyeknek száma, kivált házi állatainknál, igen nagy, ide tartozik p. o. a nyakszirt-daganat, a nyeregtörés , a ló megnyilalása, különféle sebek, sérvek, daganatok, csonttörések, külső gyuladások stb . hanem a tanulók a gazdának legszükségesebb sebészi műtétesekre, operatiókra, mint az érvágás , csapszúrás stb. is fognak gyakorlatilag taníttatni, mégpedig a viszonyok és körülményekhez képest élő vagy elhullt állaton, mire nézve az intézet sebészi eszközei gyűjteményének megmutatása, valamint az intézet kóristállóiban lévő, külbetegségben szenvedő barmok gyógyításának jelenléte a tanulóknak a tudomány megtanulását igen elősegítendi. Rövideden: A természetrajzt, állattenyésztést, életrend- és gyógyszertant előadandja Rudnik Ferencz, cs. kir. tábori orvos és hely. tanár. A kór-, gyógy-, járvány-, parkolás és sebészettant előadandja Sleitzmann Márton, országos állatorvos és hely. tanár. Aboncz-, élet-és külömtant előadandja Dr. Szabó Alajos, r. ny. tanár s helyigazgató. Ezen elősorolt tárgyak a kitűzött idő alatt, mint fentebb említettük, gazdászati szempontból fognak nemcsak előadatni, hanem egyszersmind a tanári személyzet teljes igyekezete oda járuland , hogy az előadottakat tisztelt gazdáink meg is értsék és mégis tanulják. Költ Pesten, 1853. sept. 15-én. Dr. Szabó Alajos, a pesti cs. kir. állatgyógyintézet r. ny. tanára s hely. igazgatója.