Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-11 / 1051. szám
egyezik abban, hogy a Porta a kiegyenlítési javaslatot visszautasítá. Az „A. A. Ztg“ levelezője is ekként nyilatkozik, s Bujukdere-ből aug. 22-től kelt levelét következő czélzatokkal végzi. „Mesebeszédnek látszik azon állítás , mintha az angol kormány a török kincstár részére egyenes fizetéseket tett volna, lord Redcliffe több ízben értekezett ugyan Muchtar bey pénzügyminiszterrel, de ezen értekezésnek egyéb okai is lehettek. Nevezetesebb az, hogy körülbelül három hét óta a gyanítható csatatért, Bulgáriát angol tisztek utazzák be. Magasabb rangúak is vannak közöttük; többi közt egy tábornokot is neveznek. Ezen utazásokat Neale várnái brit consul küldetése előzte meg, ki Tirnován keresztül Widdint s Belgrádot is bejárta. Ezek oly tények , melyek legalább is azt bizonyítják, hogy a háború lehetősége az utósó perczben ismét úgy tűnik fel, mint az előbbiekben. W. A szulinai torkolat elhomokosodása által sok hajó ki nem indulhatván, ezeknek kapitányai az orosz consulátushoz először egy memorandumot, később pedig egy x óvást nyújtottak , minek következtében m. hó 25-kén a tisztitó munkálatok megkezdettek. Dunai fejdelemségek. Jassy, aug. 30. A kereskedő világ az üzlet tökéletes pangásáról panaszkodik. A fejedelemségek állapotának bizonytalansága minden vállalatot meggátol. Moldovában és Oláhországban a bojár a főfogyasztó, ez azonban Oroszország szigorú fellépte által oly szelid félénkké vált, hogy küszöbét sem meri átlépni, s a háború rövid időm kitörését szentül hiszi. Anglia és Francziaország sajátszerű viselete figyelmet érdemel. Míg e hatalmasságok a bécsi értekezlet határozataira nézve Ausztria és Oroszországgal teljes egyetértésben lenni látszanak, míg London és Párisban a keleti bonyodalmat megoldottnak tekintik, addig s ugyanakkor a franczia és angol consulok Bukarestben czimereiket levétetik,az oláhkormánynyal minden viszonyt megszakasztanak , s alattvalóikat Görögország védelme alá helyezik. Hasonlóra van kilátás Jassyban is. E fölött az illető consulok lakásain mindenki meghallhatja, hogy ők Oroszország invasióját egy puszta hatalmaskodási rendszabály kifolyásaként tekintik. Anglia képviselője Coughan úr néhány napja kereken nyilvánitá e nézetét hadparancsnok Gorcsakofság előtt, ki az angol és franczia consulok eljárása általi megsértetését panaszrá. Ezen Coughon ugyanaz, ki Anglia érdekét Oláhországban már évek óta ernyedetlen buzgalommal képviseli , s ki 1848 évben a szóba hozott újítások alkalmával, ezeket pártolva a bekövetkezett mozgalmat nagyobb jelentőségűvé tette. Az ausztriai consult egy idő óta hivatalos teendői e várostól távol tartják. Utazásának czélja hírszerint a moldvai postaközlekedés javítása,, s egy a Czernovitzból Jassyba vezető gyoroskocsizási intézet létrehozása. A hoszpodárok a portai kabinethez igazoló iratot nyújtottak az iránt, miért nem utaztak a vett felszólításhoz képest Konstantinápolyba ? Maradásuk fő okául a többi közt azt hozzák fel , hogy alaposan tarthattak attól, miszerint oly sok külföldi sereg itlétének szomorú következései lehetnének az illető belkormányzók távolléte alatt. Mint mondják , Gorcsakov a herczegnek ezen indok felemlítése nem igen volt ínyére. (E czikket a „Wand.“ egy levelezője írja Jassyból, s utóiratul meg ezen aug. 31-ről kell sorokat teszi hozzá). E perczben esik érzésemre, hogy az angol és franczia consul kijelenték Bukarestbeli elutazásukat, sőt hogy már onnan el is indultak. A kedélyeket páni félelem lepte meg. Lüders hadteste Moldvához közelit. Bessarábiában cholera dühöng. — „Ferencz József gyorsgőzös tegnap délután érkezett Bécsbe aldunai útjából. A fejedelemségekben még minden a régi állapotban van. Az oroszok erős osztályokban a Duna partjain tanyáznak, de azért mindenki bízik a béke fennmaradásában. Az üzlet még mindig pang, ennek fő oka azonban a szulinai torkolat elhomokosodása. Alduna, aug. 30. A Satellitnek írják: Lüders hadteste, mely még Oroszország határait nem lépte keresztül, megmozdult. Tegnapelőtt egy ezred érkezett Brailába, és új csapatokat várnak. Fontos eseményeknek nézünk elébe. Nem hiszem, hogy a háború, ha arra kerülne a dolog, tartós lenne. Az oroszok lassan de biztosan mennek előre, és itt még azok között is, kik Oroszországnak nem barátai, azon nézet terjedt el, hogy Konstantinápolyba menetük nem hadút, hanem pompauthoz hasonlítana! A Sulmáni hajókázás még mindig nagy bajokkal jár. A víz állása még mindig oly csekély, hogy vitorláshajók be nem mehetnek reá. Azon gőzös, melynek föltolult homokot kellene szétbontani, csak látszólag dolgozik, valósággal pedig nem. A Törökországgal közlekedés még nincs elzárva. U t órat. A török táborból épen most veszek híreket. A seregek győzelemsóvárok és úgy élnek mint a paradicsomban. Csak rövid idő alatt meg ne bánják. Ugyan e lap más helyen még ezt mondja: Omer pasa igen kellemetlen helyzetben van. Tartalékseregei, mind régszolgált katonák, rendkívül harcziasok. A hadvezér előtt kijelentették, miszerint szilárdan elhatározva vannak az oroszokkal megmérkőzni, s munkáikat nem hagyták el hiában , mint 1849-ben. Omer pasa ezen hangulat által zavarba jött. Egyfelől hadseregének ezen érzületét le nem hangolhatja , másfelől fél, hogy ezen lelkesedés kicsapongásra fajul és a diplomatia combinatioit megrontja. Palotája előtt naponkint 100— 150 ember gyűl össze, kik a háborút kívánják, mint egyetlen eszközt Törökország jóllétére. Oroszország. Az orosz-lengyel határokról, sept. 3. Biztos forrásból most hallatszik azon hír, hogy a tábornagy Varsóban optikai távirda által tudósíttatott a császár jöveteléről. A czár aug. 31-dikén vagy sept. 1-jén a Powowsk mellett összevont csapatokat akarta gyakoroltatni, és elindulások előtt megszemlélni. A császár megérkeztével egyszerre, tehát mintegy 8 nap múlva, az orosz udvarnak a Porta által módosított bécsi tervre vonatkozó nyilatkozatát várták közöltetni. A királyságban átalánosan azt hiszik, hogy a császár követeléseit nem engedi gyengíttetni, annyival inkább, minthogy Nesselrode gróf azon biztosítást tette, miszerint ő felségét csak barátságos tekintetek bírták a bécsi javaslatok elfogadására. Amerika. A „Pays“ egy— amerikai viszonyokat tárgyaló czikke a többi közt így szól. Ha egy ország a hatalom és jólét oly magas polcára jutott, mint az egyesült államok, ha az egy világrészben, mint Amerika, oly jelentékeny szerepet játszik, s Európát adózásra kötelező kincsekkel és minden tengert bejáró nagy hajóhaddal — további határszélekül kettős óczeánnal s tartományul egy Californiával bir , akkor bizonyára lehetlen annak érdekeire és politikai életére, mely a polgári sult világát hullámzásba hozza, közönynyel tekinteni. A washingtoni kabinettől, az őt megillető rangot és legitim befolyást megtagadni senki sem akarja. Nem kellene azonban feledni, hogy e rang és befolyás csak igazságosság és mérséklet által szerezhető meg, nem pedig merényes fenyegetések által. Észak-Amerika nem bír a többi polgárisul társadalmaktól különvált népjoggal. E népjog — hacsak valamely meghatalmazó határozott szerződés nem létez — sem az idegen területnek jog vagy jogigény nélküli megszállását, sem a más nemzet belügyeibe való avatkozást nem engedi meg. Az egyesült államok tekintélyét csupán szerződések fogják a kellő illetékre emelhetni s a fokozatos részvétel Európa közjogaiban s e feladatát a diplomatia csak eszélyes, legális , és békés tevékenységgel fogja eszközölhetni, mig ellenben a hevesség vagy elhamarkodás csak ártalmára leend. TUDOMÁNY ÉS IRODALOMNaptári irodalmunk. II. Igéretünkhez képest röviden ismertetjük a jövő évre kiadott naptárakat. 1. A legnagyobb naptár, mely 1854-re megjelent, a következő czimű: „Müller Gyula nagynaptára 1854-re. Hivatalosan beküldött országos tiszti czim- és névtárral. Dr. (Montedégoi) Albert Ferencz, Arany János, Bajnok Antal, Beöthy László, Bérczy Károly, Császár Ferencz, Degré Alajos , Dervarics Kálmán , Erdélyi János , Fényes Elek , Dr. Gárdos János, Gömöry Frigyes , Greguss Ágost, Hosszufalusi László, Jókai Móricz , Kerkapolyi Károly, Kőváry László, Lanka Gusztáv, Lévay József, Lisznyai Kálmán, Dr. Lövy Samu, M . . . Julia, Obernyik Károly, Pompéry János, Szabó Pál, Székely József, Szelestey László, Szőllősy Benő , Tompai Mihály , Tóth Endre és Kálmán, Urházy György , Vahot Imre, és többek közremunkálásával szerkesztette Friebeisz István. Harmadik évi folyam. Pest. Müller Gyula sajátja.“ . Ezen naptár nagy-rétben csinosan van kiállítva, tartalmaz — a vásárok jegyzékén s a tulajdonképi naptáron kívül — 292 sűrű, de tiszta s jó olvasatu lapot. Ára öt huszas. Ezen naptár, tekintetbe véve tartalmát, három főrészre oszlik : egyike kalauzolónak mondható, másika mulattató, harmadika oktató. A kalauzoló részhez tartoznak : a vásárok lajstroma, hol a nevezetes: ausztriai és külföldi vásárok napjai is feljegyezvék (II—XIV); a naptár, Pest városa délvonala és sarkmagasságához alkalmazva, Montedégoi Albert Ferencztől, melyben török-arab naptár is foglaltatik s egy időjárási naptár kezdetik meg 1303 óta (XV—XVI) ; továbbá a felséges császári királyi uralkodó ausztriai ház tagjainak névsora (181), a birodalmi tanács, a miniszterek s a legfőbb rendőrhatóság névjegyzéke (182) , ezután az országos tiszti névtár, (183—292) melyben a magyarországi kormány, a különfelekezetű egyházak, a legfőbb semmitő törvényszék tisztjei, Magyar-, Horvát- és Tótország, a szerb vajdaság és temesi bánát nevezetesebb városainak tiszti kara, az ezekben lakó ügyvédek , orvosok, sebészek, gyógyszerészek, mérnökök és oktatók, a pesti közintézetek kezelői, a magyarországi öt kormánykerületbeli hivatalnokok, a magyarországi cs. kir.pénzügyi tiszti kar, a mármarosi cs. kir. kamarai kezelőhivatal, a magyar álladalmi számvevőség, postatiszti hivatalok, és — mit eddigi naptárainkban sajnosan nélkülözünk — országos gazdatiszti czím- és névtár, továbbá Erdélynek Magyarországéhoz hasonló leírása , végre pedig azon ügyvédek jegyzéke foglaltatik, kiknek a legfelsőbb helyen helybenhagyott ügyvédi rendszernek értelmében az igazságügyi minisztérium által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pesti cs. kir. főtörvényszék területére meg van engedve: a postaügy (122—125), és a budapesti kalauz (125 —128). Hogy ilynemű jegyzékek, részint egyes helyekről be nem küldött jelentések, részint a nyomtatás és kiadás közben előforduló változások miatt, mindig némi hiányosságot mutatnak, az természetes , de utoljára is, mit tegyen a szerkesztő ? Adja is azt, a miről adatai vannak, — se részben valóban mondhatjuk, hogy valamennyi magyarországi naptár között Müller Gyula nagy naptárát illeti az elsőség. A mulattató részben , mely „Szépirodalmi csarnok“, czime alatt külön rovatban (1988) foglaltatott össze, találkozunk verses és prózai dolgozatok tarka seregével, többnyire legnevesebb íróink tollából. Ezen szépirodalmi csarnok egészben véve az olvasottabb osztály igényeire van számítva; annál örvendetesebben lepetünk meg, hogy oly darabokat is találunk benne, melyek — anélkül, hogy a miveltebbnek is ne nyújtanának elheletet — kedves, érthető és tanulságos olvasmányul szolgálhatnak az úgynevezett alsóbb társadalmi rétegek tagjainak is. Ilyenek többek közt, hogy a versekkel kezdjük: „A magyar falu“ Pompéry Jánostól, „A jó szív csodát tesz“ Erdélyitől, „Néprege“ Tompától, „Belgrád ostroma az 1455-ik évben“ krónika Gömöry Frigyestől, „Allegória“ Aranytól; a prózai munkák közöl pedig „Szolimán és Fia“ történeti beszély Obernyiktől, „Az utolsó csatár“ Jókai Mórtól, „Kállay Sarolta“ Vahot Imrétől, s kivált „Városi és falusi élet“ beszély Bérczy Károlyról. — Részletes bíválgatásába egyébiránt ezúttal sem az elsoroltaknak, sem az alább elsorolandóknak nem akarunk ereszkedni: elég legyen annyit megjegyeznünk, hogy senki sem fogja idejét sajnálni, ha elolvassa, mert a közlött munkák többnyire olyanok , melyek valóban túl fogják élni a naptár évét; ha pedig gyengébbek is találkoznak , ezek hálistennek rövidek, s igy a roszból is — ha ugyan van — a legkisebb választatott ki. Álljanak itt tehát egyszerűen a még nem említett szépirodalmi dolgozatok czímei, s az olvasó a hozzájuk csatolt írói név után maga is könnyen hozhat következtetéseket. Versek: „A kunyhó siralma“ Lévaitól, „Forró nyári délután“ Tóth Endrétől, „Kemenesi násznép“ Szelestey Lászlótól, „Csillag ragyog“ Hosszúfalusi Lászlótól, „Miklós legény“ Sző 11ősi Benőtől, „Karancsalji dalok“ Lisznyai Kálmántól, „Magyar kocsmáros“ Tóth Kálmántól, „Jóslatok 1854-re“ Lauka Gusztávtól. Prózában: „Megitta!“ egy felvonásos vígjáték Degré Alajostól; „Kis Cleopatra“ Székely Józseftől; „Szeleburdi, vagy egy tévedésből történt kabátcsere következményei“ Beöthy Lászlótól; „Komoly tréfák, és sokszor kis lyukon át is nagy dolgokat lehet szemlélni“ Lauka Gusztávtól; „A csillagjóslat,“ történeti novella Császár Ferencztől; „Álmom és nem“ Dervarics Kálmántól; végre „Báthory István,“ történeti jellemrajz Urházy Györgytől, mely tisztán történelmi hangjánál fogva tulajdonkép nem is a szépirodalmi munkák közé sorolandó. A szerkesztő hódolván a naptári szokás által szentesített modornak, a szépirodalmi csarnokot megtoldá néhány nélkülözhetlen adomával. Jó adomát írni talán még nehezebb, mint jó epigrammát, és óhajtanék, hogy esetes és nemzeti adomairodalommal is dicsekedhetnénk, minőt például az angolok s kivált a francziák tudnak felmutatni. Nem akarunk a „szépirodalmi csarnok“ érdeméből levonni semmit, de őszintén bevalljuk, hogy a harmadik főrészt — az oktatót — nála becsesebbnek tekintjük. És örülünk, hogy becsesebbnek tekinthetjük. A mulatság vasárnapra való, a tanulás minden napra: helyes ennélfogva, ha a naptárak szerkesztői jobban gondoskodnak olvasóik tanítása, mint mulattatásáról. Ha egyéb sem volna e rovat alatt, mint Kerkapolyi Károly gazdászati pályamunkája, Fényes Elek statistikai jegyzetei, Szabó Pálnak a marhák száj- és körömbetegségéről s Lövy Sámuel a tetszhalálról írt czikkei, máris e rovatnak adnék az előnyt, pedig az említett értekezéseken kívül egyéb, nem kevésbé hasznosakat is találunk még benne. Az olvasó egyébiránt megengedi, hogy ezen rovatbeli tárgyak ismertetésében is lehető legrövidebben járjunk el. A nagy naptár kiadója múlt évben a következő jutalomkérdést tűzte volt ki: „Mutattassék meg számítás által, melyik a leghelyesebb arány, melynek akár nagy, akár kis jószágon a földmivelés és állattenyésztés s igy a szem- és takarmánytermesztés között is létezni kell, ha a gazda a lehető legnagyobb hasznot állandóan akarja biztosítani, s hogy e számítást könnyebben megérteni lehessen , az értekező világosítsa fel állítását példával. A számítások nyomán nyerendő adatokból következtetve azután, fejtessék meg és ismét számokkal mutattassék ki, váljon elérhető és biztos sikerrel eszközölhető-e ama helyes és szükséges arány az eddigi háromnyomású szokott gazdálkodási mód és közlegelő mellett hazánkban. Ha pedig ezen óhajtott arány az ugaros három forduló és közlegelő mellett el nem érhető , ugyan e helyett eszközlendő tagosítások mellett, mily gazdasági rendszer, mily vetésforgással legalkalmatosabb, az ország különböző vidékein, egy részről a számokon alapuló helyes arányt, másrészről a különböző éghajlatot, földmineműséget, fekvést, és népességi viszonyokat tekintve.“ ítélő birákat Benkő Dániel és Török János urak kéretvén fel, ezek a beküldött munkák közöl annak itélék oda a jutalmat, mely ezen jeligét viselé : „Die Umstände bilden den Fruchtumlauf.“ Ezen munka, melyet Kerkapolyi Károly irt, képezi az 1854-ik évre kiadott nagy naptár tanulságos czikkeinek elsejét (89—106.) A második értekezés Fényes Elekünktől van ily czimrael: „Statistikai jegyzetek az ausztriai birodalomban lakó nemzetiségekről“ (106— 112). A szerző lehetőleg megmutatván Häusler- és Fröhlichféle statistikai munkák hiányait, saját számítása szerint adja elő az ausztriai birodalom nemzetiségeit. Méltán mondja számításáról a tudós hazafi, hogyha az nem tökéletes, de mindenesetre részrehajlatlan s az igazságot bizonyosan megközelítő. Olvasóink bizonyosan szívesen veendik, ha e számítás végösszegeit ide tesszük. Fényes szerint az ausztriai birodalomban van jelenleg : Német . . . . 7,727,566. Magyar . . . . 6,155,124. Olasz . . . . . 5,445,023. Cseh . . . . . 3,748,287. Ruthen . . . . 3,024,438. Lengyel . . . 2,167,348. Tót ... . . 1,687,042. Horvát . . . . 1,455,151. Szerb . . . . . 1,256,832. Vend . . . . . 1,172,939. Bolgár . . . . 12,940. Oláh . . . . . 2,434042. Zsidó . . . . . 697,032. Örmény . . . . 12,417. Franczia. . . . . 5,691. Összesen 37,001,763. Államtanárunk két észrevételt csatol értekezéséhez: egyik, hogy Ausztriában egy nemzetiség sincs , mely absolut többséggel bírna (még a szláv sem, habár ennek minden fajait együvé tesszük is, mert ekkor még 14 millió szlávnak ellenében 23 millió nem szláv népesség áll s ennélfogva igazságosabb, a politikailag is czélszerűbb elvet nem lehetett kimondani, mint a különböző nemzetiségek teljes egyenjogúságát; másik, hogy az ausztriai birodalomban lakó fő nemzetiségek közöl csak a magyar az, mely egész tömegében kirekesztőleg az ausztriai birodalmat ismeri hazájának, míg a többi fő nemzetiségek csupán elszakadt ágai a más országokban uralkodó anyatömegnek. A szerző következőleg fejezi be czikkét: „így a magyar az ausztriai birodalom integritása fentartásának természetes szövetségese; s reméljük , sőt hiszszük , hogy a magas kormány bölcs intézkedései következtében a magyar elem az összes ausztriai birodalom integritásának nem leendellenese, hanem inkább a legnehezebb percekben is legerősebb, leghívebb s legőszintébb támaszát és sarkkövét képezendi.“ Ezen czikket követi „Erdélyi krónika“ (113 —115) Kővári Lászlótól az 1852 és 1853-dik évek nevezetesebb napjairól. Ezután jő : „Anyák, ne bízzátok csecsemőiteket idegen emlékre“ (115—119) Gregusstól, hol is a kissé czifra czím alatt sokszor elmondott, hanem soha elégszer el nem mondható dolgok olvashatók. Továbbá Halványi Jánostól adatik elő ,,A vakok ügye“ (119—122) általában, és Magyarországban. ,,A marhák száj- és körömbetegsége ellen használt csalhatlan s olcsó szer“ (129—132) Szabó Páltól, bizonyosan ki nem kerülendi gazdáink figyelmét. Olvasásra méltók egyszersmind a dr. Grundfest után kidolgozott utasítás „a hideg fürdő és ivóvíz használatáról“ (131—134) s Bajnok Antal czikke ,,a tejvaj zsiradék, kávé s csokoládé hamisításáról“ (134—137). Lövy Sámuel a „tetszhalál és a tetszhalott felélesztéséről“ (137 —145) értekezik népszerű előadásban. Ezután „Lee William csodagyógyszere pálinka- és sóból“ (145—148) s különféle „gazdasági gépek“ (148 150) vannak leírva, s az utóbbiakhoz két csinos ábra mellékelve. Tanulságos és mulattató egyszersmind az „ismertetés a léghajózásról“ (150—161), melyhez kilencz rajz van csatolva. Dr. Gárdos czikkében „a rangnótismusról“ (161 167) az úgynevezett állati delejesség tüneményei magyaráztatnak. „Női munkák“ czime alatt (167—171) M .. .. Julia csinos díszmunkákra nyújt utasítást, kilencz ábrával. »Magyar nemzeti szinház“ czime alatt végre (172__ 180) Zabolek kellő részletességgel előadván nemzeti színházunk eddigi történeteit, annak jövőjére nézve többszerü hasznos inditványnyal lép fel, melyeket ezúttal nem sorolunk elő egyenként, hanem Csak óhajtásunkat fejezzük ki, bár a jólértesült és jóakaratú szerzőnek szavai ne hangozzanak el a pusztában. íme , tisztelt közönség, Müller Gyula nagy naptárának tartalma. — Könnyen megítélheti kiki, hogy csak magának szerez hasznot és mulatságot, ha árva öt húszast nem sajnál érette. * bocsátatott közre s szerzőjénél kapható: van , avagy asszonyi hivatás tudománya. Iskolai tanulmányul irta Kálniczky Endre, Losonczi evang. tanító. 1852. Pesten, nyomatott Trattner Károlyi betűivel. 53. 1. E könyvecske az eddig elhanyagolt német különszerv nevelte és e módját röviden és iskolai modorban (kérdések és feleletekben) ecseteli, s a leányiskolák és nevelő intézetek számára az asszonyi hivatáshoz szükséges szabályokat tartalmaz. — Ára 10 pengő kr. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Stettin, sept. 7. A „Wladimir“ fedezetén gróf Lieven, és Petroff, Dury és Budt kabinet futárok érkeztek Kronstadtból. Berlin, sept. 7. A „Staatanzeiger“ jelentése szerint, a vámegyleti államok meghallgatása után a gabnabeviteli vám sept. 15-kétől 1853 dik év végéig felfüggesztetik. Stockholm, sept. 3. London satöbbi Themserévhelyek, hivatalos jelentés szerint, a cholera által látogattatnak. Drezda, sept. 7. Ő felsége a porosz királyné tegnap esti 8 órakor érkezett a pillnitzi udvarakba. Itt mulatója hihetőleg szombatig tartand. Hága, sept. 7. Az első kamara 22 szóval 16 ellen fogadta el a vallásközségek fölötti hivatalos felvigyázatra vonatkozó törvényjavaslatot. Verona, sept. 7. Az itteni provincia 13 congregatio Ő Felsége a császár eljegyzése által indíttatva, tegnap szerencsekivánati feliratot nyújtott át gr.Radetzky tábornagy ő exoljának. LEGÚJABB POSTA. Bécs, sept. 10. öcs. kir. Ap. Felsége az olmüczi hadgyakorlatokra , eddigi rendeletek szerint, szerdán, sept. 14-kén fog elindulni. Wratislaw gróf, a tábor parancsnoka,lovassági tábornok, hétfőn fog odamenni. Hir szerint Miklós czár az olmüczi tábort meglátogatná. A magas vendéget Gyulay gróf kisérné Ausztriába. Bécs, sept. 9. — Párisi telegráfi tudósítás nyomán az „Assemblée Nationale“ egy közleményt hozott, mely szerint az orosz császári kabinet azultán által tett módosításokat elvetette volna; hasonló hír keringett múlt szerdán az ottani börzén is. Biztosan állíthatjuk , hogy erről itt a jelen óráig mit sem tudnak. (D. C.) Az ausztriai hajóhadosztály, mely „Novara“ és„Bellona“ fregátokból és „Huszár“ briggből áll, mikép a „Trieszt.Zrg“ jelenti, múlt hó 20-kán Smyrnából Varlába ment; a „Novara“ 24-kén Smyrnába tért vissza, hol „Artemisia“ goelette is horgonyon feküdt. Brüssel, sept. 7. Az Ind. belga bécsi levelezője sept. 4-jétől jelenti, hogy oda Dániának egy követe érkezett, kinek küldetése a holsteini végrehajtási költségek fizetésére vonatkozik , melyek ellen , tudomás szerint, Dánia panaszt emelt. Ugyanazon lap párisi levelezője némely nem elég világos közleményt hoz azon titkos társulatról, melynek főnökei nem rég Helvétiáben összejövetelt tartottak. Páris, sept. 6.A börze ma nyomott volt, bárha alig azon keringő hírek miatt, melyek szerint az egyesült flották a dardanellákba behajóztak. A flottáknak ott jelenleg nincs mit keresniük, hacsak talán Konstantinápolyt nem akarják lődözni. — Soulé, amerikai követ a spanyol udvarnál, még mindig Párisban mulat, s Dronyn de Lhuysval darab idő óta gyakori és hosszú értekezletet tart. Ennek horderejét mély titok fedi, hozzávetések szerint, az értekezlet Kelet, Olaszország és Spanyolország ügyeit illetné. A Journal des Debats rövid kivonatát közli azon emlékiratnak, melyet a Porta a gyakran említett módosítványok tárgyában a nagy hatalmasságokhoz intézett. A Times az emlékiratot terjedelmesebben bonczolja, s néhány helyét közli is. Párisban és Dieppében egyszerre több befogatás történt. Több vidékről nyugtalanságróli hírek érkeznek, mikagabina árának növekedése következtében történtek. Galacz, sept. 2. Szerbiára vonatkozólag a Porta 63 Gortschakoff tábornok között utóbbi időben, úgy látszik , élénk sürgönyváltás folyt. Egy futár , ki Gortschakoff által Resid pasához valószínűleg Szerbia ügyeiben is küldetett, odaútjában a török előőrsök által elfogatott, s Omer pasa táborába vitetett, honnan fedezet alatt továbbszállitatott. Várnánál azonban csaknem új veszély érte, mert egy csoport fanatizált segédsereg által majd megöletett. Konstantinápoly , aug. 29. A Porta késznek mutatkozik mindenre, ide mutatnak legalább a folytonos seregszállítások Bulgáriába , és a többi intézkedések. A török-franczia lapok tudósításai szerint naponként több több vitéznépek csatlakoznak Törökországhoz. Több arab és kurd főnökök önként fölajánlották szolgálataikat, és ezek képesek 30,000 jó lovat és jól fegyverzett sereget kiállítani, mi a csatatéren nagyon rettenetes fogna lenni. Továbbá Anglars franczia tiszt egy zászlóalj vadász csapatot szervezett, a vincennesi vadászok mintájára, mely több kívánni valót nem hagy fel, s mely már Várnába el is hajózott. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest- cs. k. F e n sé ge katonai s polgári Kormányzó Ur csak rövid ideig fog magas jelenlétével szerencséltetni , miután hirszerint az Olmütz-vidéki táborba szándékozik rándulni. — Ő Fensége Lajos, bajor kir. herczeg, idősb testvére Fejedelmünk fenséges jegyesének, Erzsébet bajor kir. herczegasszonynak, tegnap este Budára váratott, látogatóban fenséges rokonánál , Albrecht főherczeg Kormányzó Urunknál. A magas vendég ünnepélyes fogadásához a nemzeti színház is készül járulni, kegyes biztosítást nyervén , hogy