Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)

1853-10-18 / 1082. szám

azonkívül két dolog van, melyek egyáltalában szüksé­gesek mindenkire nézve, ki kormányunk által megbi­­zatva a külföldre megy: az egyik az amerikai lobogó szentsége, a másik az amerikai polgár védelme. Legyen háború vagy béke, én, mivel nemzeti lobogónk véd­­szárnya alatt indulok ki, ezen elveket oltalmazni tudan­­dom.“ A­mi Poroszország és Északamerika közt vitá­­zatok és tárgyalásokra közelebb netalán alkalmat szol­gáltat, az bizonyos pontot illet, mely fölött a két kor­mány közt diplomaticus után már többes értekezletek váltottak. Jia t. i. egy porosz alattvaló Északamerikába költözött ki, anélkül hogy alkotmányszerű kötelességé­nek eleget tett, vagy tartománya kormányától kiköltö­zési engedélyt kapott volna, úgy az netaláni visszatéré­sekor legott elfogatik, s szabott időre egy jegy­ zászló­aljba soroztatik , ha mindjárt kimutatni képes is , hogy ő északamerikai polgár. Ily esetek már többször fordul­tak elő, s az északamerikai követ minden eziránti köz­benjárása sikernélküli maradt. Csak nem rég is hasonló sors ért egy poroszt, ki az itteni alattvalói kötelékből kilépett, és északamerikai polgárrá lön. Vroom úr most ez ügyet újra , s elődjénél komolyabban tárgyalja, s az érintett egyén szabadonbocsáttatását követeli. Mindaz­­által annyival kevésbbé várható, hogy az itteni kor­mány a szabadonbocsátásba egyezzék, mivel itt mindig az elfogatás törvényes végzés által történt, s az észak­amerikai szabad államok sem tűrnek ellenmondást, ha egyszer valamire nézve törvényhatóságaik ítéletet hoztak. (Lloyd.) Francziaország, Pár­is, oct. 11. A császár és csá­szárné tegnap a tuileriákban voltak. Az első megláto­gatta a Louvre melletti munkálatokat, s néhány lovas szakaszt a tuileriák udvarán gyakoroltatott. Estve a császári pár a St. Martin-kapui színházban az előadáson végig jelen volt.­­ Vasárnap Narvaez tábornagy tisz­teletére ebéd adatott St. Cloudban ; ez alatt Goyon tá­bornok sürgönyökkel érkezett meg Bécsből, s a biliárd­teremben hosszan értekezett a császárral. — A porosz követ, valamint Rothschild úr is meghívást kaptak Com­­piegneba. — Az ideigl. kormánynak Francziaországban levő egykori tagjai, név szerint Lamartine, Marie, Gar­nier-Pages, Dupont (de l’Eure) és Cremieux írásban mély sajnálkozásukat fejezték ki Arago családjának a fő­t­t, hogy Párisból távollétök miatt a temetésen sze­mélyesen le nem róhatták a végső tisztelet adóját. A császárné északi utazása alkalmával fogadalmat tett, mely szerint jelen leend amiensi szent Theodosiának, kinek csontjai a római katakombákban megtaláltattak, ennek szülővárosában, Amiensban leendő elhelyezésénél. A reimsi érsek, a franczia püspök és a westminsteri érsek, Wise- ID - bibornok ez ünnepélyen szinte jelen leend. Franczia lapok jelentik, hogy a varsói tábornak oct. 6-án föloszolnia kellett. Párisban azon hír is elterjedt volt, hogy Paskiewi­cs herczeg a parancsot már megkapta, hogy a fejedelemségekbe menjen, a parancs­nokság átvételére. A La Presse írja: Az angol-franczia hajóhadnak a dardanellai tengerszorosba menetele jelenleg be­­végzett tény, s kívül áll minden kétségen és vitatko­záson. Ezen tény következménye a török-orosz kérdésnek két­szeres elbonyolítása, olyannyira, hogy azt ezentúl a bécsi, olmützi vagy varsói igérmények ki nem bo­nyolíthatják. Ha Oroszország császára a Porta nyilvános h­adüzene­­tére és a moldva-oláhországi fejedelemségek kiürítésé­re tett formaszerinti fölhívásra ott akar maradni,­­ való­ban ott marad, akkor fölhatalmazza, szükségesíti Kon­­stantinápolynak Anglia és Francziaország általi örökös tengeri elfoglalását. Akarhatja-e ezt Miklós czár, ki maga helyezte magát azon szoros alternatívába hogy vagy a fejedelemségeket az orosz seregek által kiürítéssé, vagy pedig tűrje Konstantinápolynak az angol-franczia hajó­had általi tengeri elfoglalását? A czárnak határozni kell. Ez állás , mint van, határozatlan ideig nem tarthat: tehát vagy kivonulás vagy háború! Ezek a mi következ­tetéseink, s kevés kivétellel ezek a T i­m e s­é i is daczára azon reménynek, melyet a lap a bécsi értekezlet új munkálkodásában látszik helyezni. Franczia lapok szerint, a németországi protestáns lel­készeknek Berlinben tartott congressusa (evangelischer Kirchentag) több elvek közt imezt formulázta : Az állam által elismert egyháznak ne álljon sem akaratában, sem hatalmában megakadályozni azon tagjait, kik tőle kü­lön felekezet alakítása végett az elválást hasznosabbnak tartják. Egyetlen fegyver, mit az elszakadók ellen hasz­nálnia kell: a persvasió. Helvétia, a be­doni tó mellől, oct. 10. Abünd­­neri napi­lapban egy jegyzék olvasható, mely szerint Turinból Churba egy hivatalnokhoz küldött levélből ki­világlik, hogy Tessin canton némely radical főnökei azon tervet űzik, hog­y cantont Helvétiától elszakasszák s Piemontba bekeblezzék. Bern, oct. 9. A st. galleni újság jelenti, mikop a feldkirchi kerületi kapitányság az ausztriai határhe­lyekre rendeletet küldött, hogy az ausztriai mesterlegé­­nyek és gyármunkások vissza ne utasíttasanak. A bre­­genzi kerületi hivatal is ad útleveleket a famunkások részére „napszámos“ név alatt. Dánia, Flensburg, oct. 10. A slezvigi alkot­mányt illető rendelet terve az első czím elején következő czikkelyeket tartalmaz. „Slezvig herczegségünk dán koronánk él­választhatón része. Az örökösödé­st illetőleg ott zsinórmértékül szolgál az 1853. jul. 31 -ki trónöröködési törvény.“ Továbbá, ez okmányból követ­kező fontosabb szabályok kiem­elendők . Azon ügyekre nézve, melyek külügyi, pénzügyi, hadügyi és tengeré-­­zetügyi minisztériumunk hivatalos hatáskörébe tar­toznak , slezvigi herczegségünk monarchiánk többi ré­szeivel közös törvényhozás és igazgatással bír. Az evang. lutheránus egyház Slezvig herczegségünk országos egyháza. Csak evang. lutheránus keresztények lehetnek egyház-és iskolapártfogók, az egyház és az egyház va­gyonának kormányzatában csak azok vehetnek részt. Slezvig herczegségünkhez kibocsátandó hivatalos­en­­delkezések ezután is dán és német nyelven, az eddigi alakban, szerkesztetnek. A kettős kiadvány hiteles. Slezvig herczegségünk tartományi rendeinek gyűlése törvényes közlönye ezen herczegség különböző rende­inek. A gyűlé­s áll 43 képviselőből, ezek közöl a pap­­ságból, 4 a lovag rendből, 5 a nagyobb földbirtokosok­ból, 10 a városi választó kerületekből és 2 a vegyes vá­lasztó kerületekből választatik. A tartományi rendek gyűlésében minden követ tetszése szerint a dán vagy német nyelvet használhatja. A gyűlés jegyzőkönyvei mindkét ny­elven vitetnek. Ha biztosunk vagy valamelyik mellé rendelt hivatalnok vagy a gyűlés elnöke szólni a akar, mindkét nyelvet kell használnia. Olaszország, Róma, sept. 30. A szent kollégium tagjai utasítást kaptak, hogy hivatalos közlekedéseik­ben, a francziák császárával szemben minő kifejezések­kel éljenek. Régi szokás, hogy karácsonkor minden bí­bornok az uralkodó k­aholikus fejedelmek egyikét s ennek nejét üdvözölni szokta. Ez alkalommal az ausz­triai császár Majestas Apostolica, a portugali király rex fidelissimus, a spanyol uralkodó catholicissimus, a franczia uralkodó rex chris­­i­a­n­i­s­s­i­m­u­s­nak neveztetik. Ez utóbbi czimzet azon­ban a francziák császárát illetőleg megváltozik, mikép­pez a szertartási titkárnak a bibornokhoz intézett körle­veléből, kitetszik: „Eram­entiás ur­­ miután e szentsége a megbízó levelet vette, mely által a francziák császára ő felsége gróf Reyneval urat mint követet a szent­széknél fölhatalmazza, a szertartási congregatio alálírt titkárának alázattal, kötelességéből folyólag, értesíteni kell, miszerint ön ő felségét jövőben azon fejedelmekhez számítsa, kikhez a szent kollégium karácsonkor üdvözlő iratot szokott intézni. Erre nézve az ide mellékelt minta megtartandó. Mély tisztelettel stb. Roma, sept. 20. 1853. „Minta.“ A császár és császárnéhoz. Megszólítás: „Szentséges császári fölség (Sacra Imperiale Maestá).“ A szövegben először : „Szentséges császári fölséged (Yostra Sacra Imperiale Maestá).“ Később: „Fölséged (Yostra Maestá).“ Végül: Mélyen meghajlok, vagy leg­mélyebb tisztelettel (Profondamente m’inchino, o lo pro­­fondissima rivivenza).“ Alatt: „Szentséges császári felségednek (Di vostra Sacra Imperiale Maestá)“ Alá­­zás: „legalázatosabb, legengedelmesb,legelkötelezettebb szolgája (umilissimo, devotissimo, obligatissimo servi­­tore.)Czimzet: A francziák császárja (vagy császárnéja) ő szentséges császári fölségehez (Alla Sacra Imperiale Maestá l’Imperatore (o la Imperatrice) de’ Fran­cosi).“ Az egyházi államokból írják az A. Alig. Z.-nak, hogy H­oy­os cs. kir. tábornok, Urbani Ferd. pietralungai 23 éves fiatal ember halálbüntetését, ki kedvesét sze­relmi dühben meggyilkolta, 5 évi fogságra változtatta. Lord Minto Turinból, Genuán által Florenzbe uta­zott, s a tele­t ott szándékozik tölteni. Fl­orencz, octob. 4. A Journal de Franc­fort írja, hogy Miss Cuningham ügye a madiai pár történetének párja leend. A nagyherczeg kérlel­­hetlen. Baldasseroni százados, a miniszter fia, ki a fiatal hölgy befogatásával megbizatott, azt hive, mi­szerint e parancsnak ő császári fenségétől megerősittetni kellene, mire a herczeg kijelenté a törvénynek egész szigorávali végrehajtását. Mr. Scarlett, az angol ügyvivő , ki a külügyminiszternél lépéseket tett, ezen feleletet nyerte: „a fensége kérlelhetlen.“ A vádlott anyja is magánkihallgatást kért a főherczegnétől, azon­ban a vigasztaláson kívül egyebet nem nyert. A nagy­herczeg ez ügyben következőleg nyilatkozott: „Anglia Oroszország ellen háborút akar folytatni, s ellenzi azon védelmet, mit a császár hitsorsosi fölött akar gyakorolni. A protestánsok nem kevésbé kegyelendők mint az or­­thodoxok. Ha Oroszország császára, Anglia akarata sze­rint, hissorsosit nem védelmezheti, akkor Nagybritannia királynéja ő felségének sincs joga az övéit védeni.“ Genuában több (mint mondjuk 140) emigráns elfo­gatott volna, kik most a szárd kormány költségén Ame­rikába küldetnének. Genuaből a Virgilio által 16 befogott menekült hozatott oct. 11-kén Nizzába, innen Villafrancába vi­tettek, s még több szállítványt vártak. A pápai kormány a gabna, burgonya, liszt, és hüvelyes veteményeknek vám­nélküli behozatalát engedte meg 1854-dik febr. végéig. Turinból, oct. 12 kéről jelentik, hogy ott Lajos F­ü­l­ö­p özvegyének és J­o­i­n­v­i 1t e herczegn­ek meg­érkezését várták. Holland, N­­a­n­g­a , oct. 10. A Nederlander erő­síti, miszerint a kath. szertartás minisztere a király tar­tományi biztosait (kormányzóit) értesítette, hogy a kor­mány a pápa részéről hivatalos tudomást ven 1 érsek és 4 püspök kinevezéséről, so szerint a hatóságok azok­kal hivatalosan közlekedhetnek főpapi czimekhöz csa­ládi nevüket hozzátévén. Nagybritannia, London, octob. 11. Az egy ideig hallgatag „Post“ mai száma így nyilatkozik: „Anglia és Francziaország méltóságával ellenkeznék, valamint eszélytelen is volna , a czárt még továbbá is tervezetek­kel árasztani el, vagy pedig oly békét szorgalmazni tőle, mely neki is egészen érdekében fekszik. A feltáruló há­ború a Porta szövetségeseit nem teendi ingatagokká. Sőt inkább ők el vannak határozva Törökországot ily hatalmas szomszéd ellen fegyveres kézzel segíteni. A bosporusi flották a feketetengereni közremunkálásul a zultán rendelkezésére állanak , s minden további rend­szabály, mi netalán a zultán segélyére szükségesnek látszanék, szíves készséggel fog alkalmaztatni. Most már az autocratán van a sor, kiegyenlítési feltételekkel lépni elő. Tévedne , ki egy tegnapi lap azon állításának adna hitelt, hogy „a czár most már ismeri azon felté­teleket , melyektől a nyugati hatalmak nem fognak el­­állani.“ — A „Spectator“ tegnapi száma visszapillant ama tömérdek meetingre, melyek az utóbbi hetek alatt török, görög s mindenek felett orosz elleni ügyekben tartottak, s melyek a figyelmes észlelőt meggyőzték arról, hogy az ország jelenleg voltaképen maga sem tudja, mit akar. Fényes ellentét gyanánt ugyan e lap az amerikai meetin­­geket emeli ki, melyeknek irányzata szorosan meg van határozva, hol világos, logicus beszédek tartatnak s hol a yankeek ehhez úgy értenek, mint senki más. E jelen­ség okát a „Spectator“ a két kormánynak a néphezi különböző viszonyaiban keresi. Az amerikai kormány minden nagyobbszerű, az országot érdeklő kérdésekben sokkal nyíltabb eljárást követ, mint az angol, holott és utóbbi is végre szinte csak a népre kénytelen támasz­kodni , de azért nem­ enged kártyáiba pillantani, minek természetes következése az, hogy az ország a politikai ügyekre nézve egyiptomi sötétségben tapogatózik, s John Bull a hazafiúi meetingek alkalmával, a politiká­­bani járatlansága által gyakran elveti a sulykot. W. L. Törökország, a Sumla mellett öszpontosított s Omer pasa parancsnoksága alatt levő hadtest soraiban annyi a menekült, kiknek nagyobb részére vezénylet van bízva, hogy a „Cop. Ztg C.“ szerint a cs. kir. inter­­nuntius a Portát e részbeni kötelezettségeire emlékez­tetni volt kénytelen. Resid pasa erre, egy Konstanti­­nápolyból f. hó 4-kén kelt irat szerint, ünnepélyes ígé­retet ten, hogy a mennyiben oly menekültek forognának kérdésben , kik ausztriai alattvalók , a kellő intézkedé­sek Sumlába azonnal el fognak küldetni. (W. L.) A „C. Z. C.“ jelenti: A Portának ide megérkezett manifestuma oct. 2-káról kelt. Ezen irat 4-kén kézbe­üitetett a követségeknek Konataninápolyban ,­­ ugyan azon nap reggelén Somiéba és Er­erumba megküldetett, hol azonban Mehemed Ali pasa hadügyminiszter lete mér­ni. hé 27-kén közzétételt, minélfogva a há­borúra készen tartassák minden, miután e rendelet hadszenet követendi. E tényeken alapuló valószínű szá­mításhoz képest a hadizenet oct. 7-ke­n este SuTMa­ba volt, s ha Csak különös akadályok nem jöttek közbe, oct. 10-kén már a cs. orosz főhadi­szállásra megérkez­Konstantinápoly, oct. 3. — Ha Törökország magatartásának teljes hitel adható, akkor az orosz-tö­rök vitának rég várt megoldása kard által fog megtör­ténni. Itt Konstantinápolyban legalább ez az átalános nézet. . A védhatalmak,az igaz, csaknem homlok­egyenest el­lenkező értelemben működnek, a törökök azonban egy­szerre haderejökben bizakodva nagykorúaknak jelentek ki magukat, s a bölcs tanárokat állítólagos jogai sérelmével egy mérlegbe vetik. S ebben fekszik ama mindig valóbbszinűvé váló nézet oka, hogy a háború elkerülhetlen, feltéve , hogy Oroszország seregeinek visszarendelése által békés tárgyalásoknak nem fog új kaput tárni. . A minisztérium a közérzülettel lépést halad, s a szol­gálat különböző ágai közt a legnagyobb egyetértés uralkodik. A nemzetgyülekezet ülése, a nyert ered­mény következtében, nagy érdeket gerjeszt. A kezde­­ményezés az ulei­áktól jött,­­ midőn a tanács jegyző­­könyve aláírására került a sor, Resid pasa volt az első, ki felkelt s azt pecsétjével ellátta. E példát mindenki lelkesedve követte. A serailban a határozat szentesítése legkissebb akadályra sem talált.­­ Eszerint a bécsi jegyzék szükségeseknek talált módosításai fegyverrel fognak — ha kell — kivívatni. Tr. Z. Dunai-fejedelemségek­ Bukarestből f. hó 7-éről Írják a „Fr. Bl.“-nak, hogy az orosz seregek jelenleg a Sabar folyó és Sinteshtin mellett öszpontosítva állanak. Bukaresten keresztül ismét négy zászlóalj vonult a tá­borba. Gorcsakoff herczeg főparancsnokon kívül vala­mennyi orosz tábornok elhagyta a várost. Átalában be­szélik, hogy Omerpasa Gorcsakoff herczeget a dunai fe­jedelemségekből­ kivonulásra felszólította, s erre neki tíz napi határidőt engedett. Ha ezen határidő alatt a ki­vonulás meg nem történik, vagy ha az orosz tábornok támadólag lép fel s átkel a Dunán, akkor Omer pasa a török seregekkel bevonul Oláhországba. Valószínű csata­tér gyanánt ama vidéket említik, hol most az orosz se­reg öszpontosítva áll, vagy pedig az Olt vize melletti ke­rületeket. A „Med. W. írja: Az orosz megszálló sereg egész­ségi állapota nem a legörvendeteses­b. A tizenhét utan alapított kórházban, melyek közül kettő főkórház, az egyik Bukarestben, a másik szorosan a Pruth mellett, az epemirigy ütött ki. W. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest-­­ cs. kir. Apest. Felsége legkegyelme­sebben rendelni méltóztatott, hogy a görög nemegyesült püspökségek alapvagyonuknak biztosítása és világosságban tartására az eddig a papi rendből kinevezett két egyházgondnok (Epitrop) helyett, minden püspökség­nél két, a polgári rendből levő és ingyen szolgálatot teendő egyházgondnok neveztessék ki. Minélfogva ez állomásra, belátással biró, becsületes és polgári állásuk által független és a mennyiben lehet a püspökség székhelyén lakó fér­fiak, habár katonai állásnak is, felterjesztendők. __A magas oktatási minisztérium elren­deli, hogy a német nyelv Erdély minden gymnasiumában, mint köteles tantárgy tanilassék, s hogy minden a nyilvá­nosság jogával biró vagy bírni akaró magángymnasiumok­­ban a német nyelvbeni oktatásra hetenkint 2 — 4 óra fordit­­lassék. Az ily magángymnasiumoknál 1848 óta alkalmazott tanítók, annak idejében tanképességek és a német nyelv­­beni jártasságuk iránt vizsgálat alá fognak vétetni.­­ A magas közoktatási minisztérium elrendelte, hogy az alsó reáliskolák megürült tanszékeinek­­ betöltésénél eddig szokásban volt csődületi vizsgálatok megszűnjenek, és azok helyett általános , bizonyos megha­tározott időszakokban előforduló vizsgálatok hozassanak be mindazon jelöltek és tanegyének iránt, kik magukat ké­­pességi okirattal kívánják ellátatni. Ez általános képességi vizsgálatok e folyó iskolai év második szakaszának kezde­tén fognak életbe lépni, és azontúl minden iskolaév végén történendik. A jelen iskolai félév végéig, az eddigi csődül, vizsgálatok, azon esetekben, melyekre nézve a betöltés ki­­tüzetett, vagy el nem halasztalhatik, megtörténhetnek.­­ A magas közoktatási minisztérium el­rendelte, hogy ezentúl a bábák okleveleiben , tanultak légyen bár egyetemben vagy lyceumban, kitétessék , hogy mesterségük gyakorlatának köre, nem mint eddig egy bi­zonyos országra, hanem „az ausztriai birodalom minden koronaországára“ kiterjedjen.­­ A magas kereskedési minisztérium el­rendelte , hogy az építkezési hatóság állását szabályozó ideigi­ rendelet f. évi nov. 1-jén Magyarországban is ha­tályba lép. Ennélfogva az építési igazgatóság Magyaror­szágban 8 osztályra esik, s minden egyes helytartósági osztály mellett egy építészeti igazgató osztály leend a mű­­számvevő osztálylyal. Az építészeti igazgató, mint köz­­építészeti főnök közvetlenül a polgári és kat. kormányzó­ság alatt álland. — D. Lewis L. r. k. t­a­n­á­r urnak nyilvános leczkéi a magyar kir. egyetemben ma veszik kezdetöket. Óhajta­nék, ha a magyar ifjúság, melyet az egyetemi tanulmányok Pestre gyűjtöttek, a kedvező alkalmat megragadná, s fel­­nevezett tanár úr előadásaiban minél számosabban s minél buzgóbban részt venne. Akár technikai , akár más abstract tudományos vagy humanisticus, akár politikai szempontból az angol nyelv ismerete nyitja meg a tudás, tökél­etesedés s haladás leggazdagabb forrásait az önképzési ösztönnek sőt e nyelv tudása már önmagában kamatozó szerzemény. D. Lewis tanár úr mind az angol, mind a franczia nyelv­nek tökéletes mestere, tanmodora egyszerű , biztos és kön­nyű. Avatottságát ide vonatkozó irodalmi munká­i is tanú­sítják , név szerint a Jacotot tanrendszerének alkalmazása mind az angol mind a franczia nyelvre, valamint az ide tartozó kiadása lady Montague leveleinek angol és német nyelven. Nagyobb kényelem végett Dr. L. ezenkívül magán órákat is elfogad, egyszersmind szállásán (Jósef téren, gr. Cziráky házban, 4. sz. a. 3. emeletben) külön tanfolyamot szándékozik nyelvkedvelők számára rendezni. Ne hagyjuk a szép alkalmat használatlan s hálátlan elenyészni. — A pestvárosi községtanács, a szegények ápo­ló­i­n­t­é­z­e­t­é­n­e­k felépítését­­a józsefvárosi zergentezá­­bsal elhatározta. — Buda főváros első polgármestere, W­a­lf­h­e­i­m J­á­­n­o­s úr lemondását a magas kormányzósághoz benyujtá. Hosszas és maradandó emlékű szolgálatai méltánylatául, a nyugalom után eredő kérése hihetőleg teljesittetni fog. (­­ Volt magyar kir. egyez, tanár, bőld. Frank I­g­n­á­c­zu­dós könyvtárát, mint tudjuk, Pest városának ha­gyományozta, oly rendelettel,hogy az a közönség haszná­latára állítassák fel mentül előbb. A tisztelt nevű hagyo­mányozó s illetőleg alapító halála óta több év telt el ; a még nem tudjuk, a t. város gondoskodott e már e könyv­tár közhasználatra bocsájthatása felől. A gazdag könyvtár tán még a ládákban hever ? A szúrás szavai szerint nem kell a gyertyavilágot a véka alá rejteni. — A magyarországi terménykiállítás részére gazdag küldemények érkeznek. Nagy Mihály úr te­mesvári borkereskedő, ki üzletét Amerikáig kiterjesztő egy kis gyűjteményt külde fel tokaji, somlai, villányi, vilá­gosi, neszmélyi és magyaráti borokból. A derék Ha­vasnő, és Bezerédy István részéről közbuzdításul gyönyörű selymet fogunk látni. _ Müller Emil kiadó könyvnyomdásznak sikerül­vén Szelestey László költőnk „Kemenesy czimbalom“ czim­ü népköltemény-füzérét a szerzőtől tulajdonává tenni , e népkölteményeket a nép kezébe kí­vánja juttatni. Ennélfogva e költeményeknek a ponyvairo­dalom munkáival vetélkedő árt szabott, s előfizetést nyit a 30—40 fametszvénynyel díszítendő munkára. Az előfizetési díj tekintve a költséges kiállítást, hallatlan olcsó, u. m. 18 p. kr. Finom satinirozott papíron egy példány ára 40 kr. A versek közé nyomandó képecskék sikerülten szépek. Becsületére válik Riedl urnak. A képek, a mutatvány után ítélve, a versek kezdő sorát jelképezik, vajjon hogy adná képben majd Riedl ur e sort: „Eszem adta kis barnája?“ — A műegylet iránti részvét naponkint növekedik, a részvénydíjak egyre küldetnek be" a vidékről. E napok­ban Temesvárról érkezett több részvénydíj, melynek gyűj­­tését Capdebro kir. tanácsos t­r buzgóságának köszön­hetni. E részvét hisszük nem fog csökkenni, ha meggon­v­­eljük az egylet közvetlen és közvetett hasznait, hazai mű­vészetünk általa eszközlendő emelkedését s a közmiveltség azon lendületét, mi a művészetnek ez egylet által is éb­resztett szeretetéből ered. — A műegylet idei műlapja Münchenben elkészült és mint Hanfstaegler az egyletet értesité, a próbanyomat a jövő héten érkezendik Pestre. A műlap Wéb­er hazánk­fiának szép művét „M­átyás király bevonulását Budára“ adja. A műlap sikerültsége felől kezeskedik Hanfstaegl­er művészkeze. — Az oct. — nov. havi műtárlat több igen szép képet mutat fel. E tárlat egyike a legérdekesebbeknek. Barabá­sunktól két szép művet találunk ott, ő Fensége Albrecht Fő­­herczeg arczképét (gr. Braidatlonok tulajdona) s sz. Hilde­­gardot (oltárkép). A sok jó közt mint legjobbakat említ­jük meg a következő műveket: Puliantól (Düssel­dorfból) rajnai tájkép; Haanentől éjjeli tájkép ; R­i­­gaudtól , cs. kir. Apóst. Felségének körútja, (mind-­ kettő Jelenffy Ágoston ügyvéd ur tulajdona); Borsostól a drótos, ifj. Mar­kót­ól képzeleti tájkép (Horváth Ede ur tulajdona). — A szerb herczegségi kormánynak a nem áltilü fele­­kezetekre kiadott, és általunk is közlött rendelete igazolá­sául a Szb. Nov. után pótlólag adjuk, útiként a szabad vallásgyakorlat, s a templom és kápolnák épitethetéseérti folyamodás megengedtetik. A múltkor említett azon felté­telről, hogy t. i. az igy községileg egyesülendő nem óhitű felekezetbeliek tartozzanak gyermekeiket a görög vallásban nevelni, — a Szb. Nov. nem tesz említést. — A lapjainkban többször említett s múlt csütörtökön részletesebben is ismertetett tűznélküli gépre nézve Bo­gács úr nyilvánosan felszólalván, magának vindi­álja az elsőség dicsőségét. Minél több hazánkfiai lépnek fel terem­­­tőleg a gépészet világában , annál inkább kell örvende­nünk; de épen azért kívánatos, hogy az illetők egymást ne gyanyálgassák alaptalanul, sőt inkább a mennyire lehet segítsék. Bogács úr gépe vagy mint ő mondja „örökmoz­donya“ jeles lehet a maga nemében, mi nem ismerjük azt; épen azért neki sem kell K­o­m­l­ó­s­s­y gépét, melyet ő nem ismer, előre elkésettnek jelenteni. Csak dolgozzanak mind a ketten , majd kitűnik, melyiké jelesebb, s melyiké sike­rül? Bezzeg Komlóssy nem gyanúsította Bogácsot, pedig igazán némi bizalmatlansággal nézünk Bogács úr művének elébe, ki laicás létére azt igényli, hogy az „örök moz­donyt melynek feltalálásán eddig a világ legnagyobb s legtudósbb kapacitásai hasztalan törték eszöket, — ő fogja létrehozni ! Minden törekvés hasznos, s mechanikai ész­­törések mindig szülhetnek jót, — de alleluját nem mon­dunk, mig B­­ur kivitt művét nem látjuk. Komlóssy ellen­ben lehetséges javítás kivitelén fáradozik. A pest-szolnoki vasútvonalon tegnap nagy szeren­csétlenség történt. Addig is, míg hiteles külforrás után, ez esemény felől részletes tudósítást adhatnánk, a szerencs­ét­­lenül járt vonaton utazók elbeszélése után írhatjuk, miként a mozdony a pályából kiugorván, a töltés oldalán leha­nyatlott, s hat vagont magával rántott. Egy emberélet esett áldozatul. Tegnapelőtt éjjel egy nő vete le magát a lánczhid­­ról, hogy magát a Dunába ölje. Azonban a középoszlop aljára esett, hol összezúzva találtatott. Közintézetek. Nemzeti színház october 13-kén először. Sári-F­ári Eredeti ,víg népszínmű 4 szakasz­ban, dalokkal és zenével. Irta Szigligeti. Zenéjét szerkesztette Doppler Károly. — Mily különfélék a privát-gusztusok , ez estve újólag alkalmunk volt tapasz­talni, egy kövér asszonyság azt monda, hogy Argil és Tündér Ilona százszor jelesebb ezen darabnál ; egy sovány űr azt, hogy a darab még a Ri­peknél is roszabb; egy harmadik valaki vagy valakiné azt, hogy csak Lárifari, egy negyedik, hogy csak Lári stb. Mi inkább azt mond­juk, hogy Fári. . . Azonban hagyjunk fel a tréfáldozással, és szóljunk komolyan­ Egy hét lefolyta alatt ez a második eredeti uj színmű, melyet az igazgatóság előadatott. Örven­dünk, hogy a két uj darab kőről Fárifárit magasabb, t. i. nemzetirodalmi szempontból is tekintve, jelentőkkel bíró­nak mondhatjuk. Meséje magyar népi adomán alapul, s tele van ímezve mulattató mellékességekkel. A főeszme jó komikummal bir: egy öreg zsugori (Fáncsy) mindig nn­­.D..íl a. Cs'­­ ki őt megbuktatni akarja , mindig el­e­ven azt, ki rajta valóban segíteni óhajt. A darab ördö­­ge rí, (Udvarhelyi M.) ki a Szerencse csillagának tár­tai* ’ anc­yala Lári, (Szentpéteri) ki Vészmadárnak van végezve. Az a furcsa, hogy az ördögöt angyalnak, az angyalt ördögnek nézik. A kifejtett főeszme kivitele azon­ban nem elég marguírozott. A „nők iskolájának utánza­tában is igen letördelvék az eredetinek komikus élei, noha aga­datlan , hogy a műnek erre vonatkozó szakasza még így is a legszebb hatást gyakorlá. Egyébiránt csattanós ha­­áspontokban az egész darab gazdag; legcsattanóbb azon­ban mindenesetre az „erdei részlet,a­hol a kincskeresők hátán csattog a kérlelhetlen falum lábszíja. Bohózatos, az

Next