Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)
1853-10-27 / 1090. szám
pedig akként, hogy — hitem szerint — teljes oka lehetett , irányában kitüntetett méltánylásunkkal megelégedni. — Valóban, azon tartós élénkség, melylyel Slezák mutatványai, közönségünk által kerestetének, felöttő lehetett olyak előtt, kik alföldi városunkat apathiára hajló jellegéről jegyzék meg eddigelé. — Azonban a tapasztalás azt láttatik igazolni, hogy közönségünk úgy a szellemi,mint a gymnastikai ügyességnek szives becsülője, s ezt erszényének — ha az vétetnék igénybe - rovására is, kész bebizonyitni. — És, ha az említettem lovardában oly szívesen áldozott városunk tapssal és erszénynyel a művészetnek: kérdhetné valaki, mi oka mégis , hogy körünkben koronkint megjelenő vándorszínészeink tengeni is alig képesek? Vagy tán csak látványos , szemkápráztató , s érzékeinket nagy szabásokban ingerlő jelenetekbeni gyönyörködésre volna népünk hajlandó? s fogékonytalan, a társadalmi és háziéletnek nem zajos , de annál hivebb ecsetelése méltánylatára ? oh nem! Adjatok csak nekünk alkalmas színházat, s abba ügyes színművészeket; ígérem, hogy városi közönségünk, bármely vidéki várossal ki fogja a versenyt állhatni a színművészet pártolása tekintetéből. Vagy tán ez óhaj tandó időszak is majd csak a vasútnak beköszöntése utáni kornak van fentartva? Oh de sokat halasztunk mi el azon vasúti korra! mi, kiknek kívánatos volna több több dolgokban megelőznünk a vasutat inkább, mintsem hogy a vasút által sokakban mi előztessünk meg ! Az őszi napokkal beköszöntöttek hozzánk a folytonos esőzések, mik által a kiszáradt földnek szántása, vetése könnyebbé, de alföldi utaink annál járhatlanabbakká levőnek. A mezőgazda betakaritá csűrébe a szérű áldását s pinczéjébe a sajtó termelését. Mindkét tárgy tekintetében nálunk is, mint országszerte mindenütt, gazdáink, a középszerűség színvonalánál alantabbi fokon állanak. — S vájjon, nem egy láthatlan kéz mutató ujjai észrevehetők-e e részben, ujjak, melyek arra intenek bennünket, hogy feszítettebb munka és ipar, s takarékosság által szerezzük meg, mit a mostoha természet, tönükk megtagadott. — Ki tudja, a közelebbi időkben, termés dolgában folytonosan mostoha és szűk esztendők által, nem azt akarja-e tőlünk megértetni a gondviselés, hogy szűnjünk meg magyarokul már valahára, egyedül a földnek támaszkodni termékenységére, s termésbeli hiányokat nagyobb szorgalom és ipar kifejtésével erőködjünk pótolni? Szerencsések mi! ha e leczkét tanúságul veendjük,, s igy magunkra nézve keserűből is édest eredményeztetünk. Az oktoberi napokkal, mint mindenütt a hazában, úgy nálunk is, az új iskolai év beállott, s a tanítások megkezdettek úgy a római katholicusoknak, a kegyes rendiek által vezérlett nyilv asgymnasiumában, mint a reformátusok collegiumában. Ez utóbbi tanintézet, új arczot ölte magára, a nyolcz osztályú gymnasiumnak nyilvánossági rangra emeltetése által. Azonban nemcsak a gymnasium, de a jogacadémiai és theologiai intézetek is újból vannak szervezve. A gymnasiumi tanárok — kik felső helyen megerősíttetének — működésüket mind megkezdették, a megerősítés ideje után hivataláról leköszönt Szekeres Sándor úron kívül, akinek helyét Szekeres Pál úrral, (a visszalépésnek testvérével) felsőbb helyről leérkezendő megerősítésig, időközilegesen tölte be az iskolai főigazgatóság. A gymnasiumi tanár urak tanulnak ily renddel: Kovács Pál, tanít vallást és latin nyelvet.Kiss András, latin és hellen nyelvet. Lengyel ’Sigmond történelmet , német nyelvet és hellen nyelvet. Gelenczey Pál természettudományokat és mértani. Tóth József mértant és német nyelvet. Osterlamm Ernő bölcseleti előkészületet, természettudományt és német nyelvet. Tüdős János latin, hellen és anyanyelvet. Ladányi Gedeon latin, hellen nyelvet és történelmet. Félegyházi Benjamin latin nyelvet, történelmet és földrajzot. Némethi Lajos vallást, történelmet és mértant. Szegedi Sándor anya- és latin nyelvet. Szekeres Pál vallást, természetrajzot, anya- és német nyelvet. Nagy Károly a zene- és énekművészetet. Beregszászy Pál a rajztant. Örvényi Vilmos a gymnastikát. A jogacadémiában négy tanár működik : Szűcs István előadja az átalános polg. törvénykönyvet és egyházjogot. Búzás Pál a jogi és államtudományokba bevezetést 63 államismét (statistika), Tooth István a jogbölcseletet büntető-, váltó- és bányajogot. Kallós Lajos az eddig érvényes magyar magánjogot, peres és nem peres jogügyekbeni eljárást. -- Nincs ugyan még a jogacadémia, ez ideig is, felsőbb helyről megerősítve, de az óhajtva várt megerősítési rendelet, alapos hiedelem folytán nem sokára megérkezendik. A theologiai praeparandiai intézetben Aranyi István előadja a hittant és egyháztörténelmet. Révész Bálint a gyakorlati lelkészettant és keresztyén erkölcstant. Lugossy József és Menyhárt János az exegeticumokat. Vecsey József a bölcseletet. Török József a vegy- és népszerű orvostant. Veres László és Thót Ferencz az elméleti és gyakorlati neveléstant. A három tanintézet, tudniillik gymnasiumi, jogakadémiai és theologiai, egymástól lényegesen elkülönítvék; mindegyik tanárkar, önállólag egymástól, rendezi és igazgatja belügyeit. Az eddigi öszves professorátus élén álló úgynevezett rectorprofessori hivatal megszüntettetvén, mindenik tanárkar élén egyegy igazgató (Director) élt, a felsőségnek szoros felelőséggel tartozó. — A theologiai intézet igazgatója Török József, a jogacademiáé Szűcs István , a gymnasiumé Kovács Pál. — Mindegyik igazgatónak felelősséggel egybekapcsolt hivatalos teendőiben, orgánumul egyegy pedellus van állítva, mely által az eddigi — a kisebb deákok által teljesittetni szokott — apparitori szolgálat meg van szüntetve. A collegiumi tápintézet is megnyílt 50 szegényebb sorsú növendék számára, kik theologiai, jogacademiai, és a gymnasium VIII-dik és VII-dik osztálybeli ifjak közöl neveztetvén ki, egy , a tanárkaron kívül álló bizottmány felügyelése alatt élvezik a tápintézeti jótékonyságot. Az 50 közöl 10 egészen ingyenes, 40 pedig havonkint 3 pengő forint pótpénzt fizet. Asztali szolgálattevő 10 szolgagyermek semmit sem fizet. — A tápnövendékek kapnak naponkint fris kenyeret, s rendesen két — egy héten kétszer pedig, úgymint vasárnap és csütörtökön , három — tál ételből álló ebédet; különös gond fordíttatván az étkezés közbeni rendre, illemre és tisztaságra. Mennyi újdonság s változás egyszerre a collegium életében! — Azonban változzék bármikép külalakjában e tanintézet, csak abban ne , mi eddig mindenkor volt, hogy neveljen ez, minél nagyobb számban , értelmes, józan felfogású , tudományosan kiképzett, szilárd jellemű, nemes szivü , szerény és hasznos polgárokat, úgy továbbra is folytonosan fog ez intézet a lépteit éber figyelemmel kísérő közvéleménynek kedvező hangulatával találkozhatni!an. (Lapszemle.) Az „5 szer r. Cor re spon denz“ oct. 25-dikei számát a következő czikkel nyitja meg : „A számos befogatások Francziaországban, s a békételenségi mozgalmak Olaszországnak némely nem Ausztriához tartozó részeiben több mint eléggé tanúsítják, mily csüggedetlen buzgalommal folytatja a felforgató párt romlás-szülő tevékenységét, s örvendenünk kell, látván, hogy az illető kormányok mily gyors és erélyes elhatározottsággal léptek föl a köznyugalom és rend megzavarására célzó vakmerő kísérletek ellen. Mi is, valamint a Páriában megjelenő „Patrie“ azt hisszük, hogy az anarchikus párt sem az ország helyzetét, sem általában az európai közönség hangulatát nem ismeri. Mi meg vagyunk győződve, hogy Francziaországban szintúgy mint Olaszországban a legmostohább esetben is csak egy sivár zenebona, minden kilátás nélkül, valamely szembetűnő eredményre fogott volna kifejleni. Ámde épen azért, mivel e párt nem a közönséges józan emberi értelem szabályai szerint számít, s mivel eszközei megválasztásánál sem a lejalitást, sem a humanitást nem szokta tekintetbe venni, valóban szükséges az ő kitörései ellen erős gátat húzni, nehogy az elővigyázat és gondoskodás hiányát czéltalan, s a békés polgárok érdekeit mindig érzékenyen érintő pusztításokkal kelljen pótolni. Ezen alkalommal tapasztalni valánk kénytelenek, hogy maga Piemont, mely eddig a politikai menekültek iránt oly vendégbarátinak mutatkozott, sem maradt ama vétkes kísérletektől ment. Mert mikép az ottani hatóságok hirdetményeiből kétségtelen bizonyossággal kiderül , a gabnadrágaság az anarchistáknak csak óhajtott ürügyül szolgált, hogy ezen fonalhoz sajátlagos terveik keresztülvitelét köthessék. A menekültek viselete oly kormány irányában, mely csak nagyon is és pedig több fontos érdek kockáztatásával kész volt őket tűrni, bizalommal megajándékozni, sőt különféleképen segélyezni is , szükségkép kézzelfogható hálátlanságnak mondható, ámbár e jeleneten senki sem fog megütközni, ki a czimboráló párt elveit és elemeit némileg ismerni tanulta. Az puszta tűréssel nem elégszik meg, valamint azzal sem, hogy ideiglenesen a czélhoz eszközül használtatik, mert az a dolgok régi szent rendének romjain akar uralkodni. Őt semmi, bármi néven nevezett rendes alkotmány nem elégíti ki, mert ő az államok kebelében nem az államélet megváltoztatott alakját akarja, hanem a közösen érvényes politikai, vallási és társadalmi intézmények felforgatását, kívülre pedig egy új utópiai állam tagozást határozott mérték és czél nélkül. — Nem lehet félreismerni — imigy végzi az O. C. — hogy a keleti krízis a forradalmi factiók gonosz kivonatait és reményit ápolja. A vad szenvedélyek tüze titkosan gyúrt meg, s különféle ürügyek leple alatt folytonosan ég. Ámde biztosan ismételjük — nem félve attól, hogy az események állításunkat meghazudtolják — miszerint ez átkos remények valósulni nem fognak; az összes kormányok bölcsesége egyesülten egy rendes és békés állapot minden barátinak végtelen többségével KÜLFÖLD. Németország, München, oct. 18. Az ausztriai császár innen elutazta előtt számos rendjelet, egyszersmind legnagyobbszerű ajándékokat osztott ki. Az ő Felsége oldala mellé adott üdv. tisztek és adjutánsok nagybecsű burnót-szelenczéket vagy gyűrűket kaptak. E bőkezűség egészen a kamravadászokig kiterjedt; a szolgálati és parancsőrök pénzbeli ajándékokat nyertek, egészen 20 aranyig, s a főlovászmesteri karnak a szolgálattevő személyzet számára kiosztás végett nagy öszveg küldetett át. A szegények is gazdag adományban részesültek. A 13-dik gyalogezred parancsnokságához a magas ezredtulajdonos 30 vitézségi érmet küldött kiosztás végett azon altisztek és vitézek közt,kik az utolsó hadeseményeknél (a nevezett ezred második zászlóalja résztvett Slezvig-Holsteinban a Dánia elleni harcban) magukat különösen kitüntették. Francziaország- Páris, oct. 21. Compiègneből jelentik , miszerint a császár a st. quentini kereskedelmi kamara követei előtt a keleti kérdésre kiterjeszkedett. Elismeri, szólt volna a császár, hogy ezen bonyodalom a kereskedelmet és közlekedést mennyire gátolja, de utoljára azon reményét fejezte ki, hogy a kérdés megoldása rövid idő múlva kedvezőleg fogna bekövetkezni. Az orosz nyilatkozvány megérkezésének híre általánosan elterjedt és azt valósággal hiszik. A nyilatkozvány éles hangú volna , és azt mondják , miszerint a lapok fölszólíttatták, hogy a czár ez utóbbi nyilatkozatait ne közöljék. A nyilatkozványnak különben annyi jelentőséget tulajdonítanak, hogy a császárnak nagy sietséggel Párisba minisztereihez kellett visszatérni. Ezernapban Ledru Rollinnak két ügynöke fogatott el, kiknél annak nyilatkozványai valának. Hogy a londoni menekültek álmodozásairól fogalommal bírjunk, elég annyit említeni, miszerint főnökei azt ígérik, hogy hat hónap eltelte előtt a tuileriákban fognak lenni. Toursban több egyén elfogatott, Pas-de-Calaisban is számos befogatás történt. Azonban többeket elbocsátanak. Az Orleans javak igazgatója Rocher és Lajos Fülöp gyermekeinek volt nevelője Regniernél házmotozások voltak .Úgy hallatszik, hogy az Opera-comiquebeli öszszeesküvésben Rouland főügyész szólani fog. A befogottak bűne többnyire annyira bebizonyítva van, mikép elitéltetések várható. Politikai körökben beszélik , hogyey pasa török követ a franczia kormányt fölszólította volna, miszerint a hajóhadak ne csak a Dardanellákba menjenek, hanem hogy a krími orosz réveket is szállják meg. Azt beszélik, hogy a franczia tiszteket nem egyenesen a kormány küldi, hanem hogy bizonyos számú törzstiszt engedelmet kapott volna a Törökországba való menetelre. Hozzáteszik, hogy a Portát arra sürgetik, miszerint a menekülteket lehetőleg mellőzze, kik a törökországi háborúnak idegenszerű jellemet adhatnának. Megjegyzik, hogy Napóleon Lajos a császárnét, ki rendesen baloldalán szokott lenni, néhány nap óta kocsiban, színházban, s mindenütt, hol hivatalosan megjelen, jobb oldalán hordozza. Tudomás szerint régi franczia szokás, hogy a király nejét, ha érdekes állapotban van, ezen tiszteleti helyen hordozza. III. Napóleon ezen szokást ismét behozta, és azt erősítik, hogy a császárné érdekes állapotban volna. A császárné Compiégneben a vadászatokat kocsiban kíséri. A Moniteur a londoni sajtó törökbaráti czikkeit utánnyomatja. A Journal des Débatsnak ismét vannak magán tudósításai Konstantinápolyból Raymond segédszerkesztőjétől, melyek szerint megvalósul azon gyanítás, hogy Omar pasa nem teend komoly támadást. Ezen levelezés szerint azt beszélik, hogy a törökök Ázsiában , tudnillik a Kaukázusban kísérlenék meg a fegyver szerencséjét , kezet nyújtva azon hódíthatlan hegyi népeknek , kik Oroszországgal annyi év óta küzdenek. Ducon tengerészeti miniszter egy rendelet alkalmával, melynél fogva a múlt évi tengerészeti budgetből 5 millió franknak a jelen budgetbe lévő áttétele megengedtetik, a Moniteur ben Francziaország jelen haderejét fölmutatja. Jelentéséből kitűnik, hogy jelenleg Francziaországnak két hajóhada van negyven hajóval, hogy ez év végén még tizenhárom vegyes hajója lesz, és a jövő év első hónapjában hat gőzös szálland tengerre, a Napoleon gőzös mintájára építve. Páris, oct. 21. A Patria ma igen hitetlen hangulatú, és az ausztriai seregleszállítás fölött rázza Minerva fejét. Ezen leszállítás addig mit sem jelent, (?) míg az ausztriai kormány csak azokat bocsátja el, kifejt december végével különben is elbocsátott volna (?). A kormánynak azután is négy 120,000 emberből álló korosztálya marad rendelkezése alatt, mi összesen 480,000 embert teszen. így hangzik a nevezett lap okoskodása, mi különböző hírekre szolgáltat alkalmat. Ezen bizalmatlanság a leszállítás iránt a franczia kormánynak egy jegyzékéből veszi eredetét, melyben azon kérdés merült föl, hogy Ausztria minő szerepet fogna játszani, ha az oroszok a törököktől megveretnének? Ezen kérdésre még nem feleltek. Bizonyossággal gyaníthatni, hogy e hit ép azon gyengével bir, mint a Sare bizalmatlansági szavazata és az ausztriai katonai létszám fölötti tudatlansága. Arago Ferencznek nagyszerű emléket emelnek. E czélra bizottmány ült össze az öreg Dupont de lEure elnöklete alatt. E bizottmány tagjai a tudományos politikában ismert nevek ; a lajstromban Humboldt és Struve neve is fénylik. A Pays azon, Miklós czárnak tulajdonított nyilatkozat daczára, hogy ő irtó háborút fogna folytatni, egy czikket közöl, mely azon csendes szerepre mutat, melyet Francziaország és Anglia az orosz és török seregek öszszeütközése alkalmával megtartani gondolnak. A Pays ismétli, hogy a harcz most, a Porta háborúüzenete után kiderülhetlen volna, midőn Oroszország többé nem hátrálhat. Csak az a kérdés, hogy a mellőzhetlen harcz minő jellemmel bizand, és minő következményei fognak lenni. Hogy a czár irtóháborúra czélozna, a Pays nem hiszi, mivel tudja, hogy Törökország fenállásával minő fontos európai érdekek állnak kapcsolatban. Európa most mindkét ellenségnek szabad tért enged s békés közbenjárását félbenszakasztja, de el van határozva, a haszontalan vérontás megakadályozására ismét föllépni, mihelyt a harcz egy kissé tartós lenne. Mindenesetre biztosságban lehetni, hogy míg Anglia és Francziaország hajóhadai Konstantinápoly előtt állanak, Törökország nem forog azon veszélyben, hogy orosz tartománynyá váljon. Oroszország jól tudja, hogy nemcsak Anglia és Francziaország, hanem az egész a súlyegyen érdekében aggódó Európa ellene lesz , mihelyt komolyan czélozná Törökország elfoglalását, és a muzulmán nép kiűzését. Az orosz politika azonban eszélyesebb, mintsem ezen szerencsétlen harcz alkalmával egész Európát maga ellen keltse, és a czár bizonynyal várja a pillanatot, midőn új javaslatok következtében becsülettel visszavonhatja magát. Páris, oct. 20. Bukarestből vett egyenes magántudósítások szerint, azon szerencsétlen országban minden pereben várják a háború kitörését.Ilyen szép, száraz idő jár, és ha Omer .pasa rögtön át akar menni a Dunán, az idő ebben nem akadályozandja. Bulgáriai jelentések szerint a tábornok kész arra, hogy Kis-Oláhországba bemenjen. Az orosz tábornokok kezében nincs eszköz, mivel ellene állhassanak; ők az egész dunai vonalt nem tarthatják megszállva, s maguk is mondják, hogy a törökök átlőnek a folyón. Az oroszok hadvonala nem terjed túl az Argis folyón, mely Oláhországot két részre (nagy és kis) vágja, és a fejedelemség ez utolsó része egészen üres, s csatamezővé válhatik. A moldovaiak és oláhországiak csodálkoznak azon közönyösségen, melyet Európa irányokban tanúsít, és sajnálják az interventiót, mi eddigelé nem használt egyebet, mint hogy meghosszabbítá ezen rájuk nézve súlyos állapotot. Valóban , egyedül ők azok , kik szenvednek, elválasztva Törökoroszágtól ezen subtilis megkülönböztetés által háború-tény vagy háború-eset, a védelem joga alatt elnyomva, s a hatalmaktól lenézve, mint kik minden népjogon alól állanak, ők szerencsétlenségeikben meghajolnak , mint azon régi népek, melyeket a balsors enyészetre kárhoztatott. Törökország mozdulatlanságra kényszerítve hat hónap óta hallja e tartományok jajkiáltásait, és a zálogfoglalás terhe alatt sintődnek azon kereszt nevében, melyet közösen imádnak. Mi a hatalmasságokat illeti, ezek feledni látszanak a kereskedelmi érdeket, mely őket ezen országokhoz köti. A fejedelemségek igen szép gabonát olcsó áron termesztenek. Gyáraik nem lévén , franczia, angol és ausztriai gyárakból veszik mindazon fényűzési czikkeket, melyeket a lakosság a polgárisodás külalakjának tart. Békés megoldást várva, a foglalás minden csapással meglátogatta őket. Epemirigy és idegláz uralkodik a hadseregben, és egyedül Bukarestben harmincz kórház létezik. A tisztátlanság, mi az orosz katonának egyik hibája, őt minden rész behatásoknak kiteszi. Az orosz katona a falusi, városi népen kárpótolja magát. Nem lehet gondolni, hogy a szerzési ipar és elsajátítási lángész mennyim kifejlődve van náluk. A főbb tisztek a dolgok ezen állapotát nem szüntethetik meg, s elnézésök annyi, mint fölmentés. Az orosz és török sereg között nagy a különbség. A török katona jól táplálva és öltözve lévén, öntudattal bir. Ő nemzete érdekeit illetőleg, tudja, hogy van hazája, a kezdeményezés és fölbuzdításra nézve úgy bánni, mint más etaberrel, hanem épen ez a tisztelet a legjobb fegyver ellene, ő bizonyosan erősen fog neked udvarolni, és te nem utasíthatod őt el, hanem ehelyett magasztald őt országos erényeiért. — Ez mindig shabkban tartja őt; én próbáltam és sikerült. — Valahányszor könnyelmű csapongó, vagy hegyke, alacsony czélzatokkal közelít, a nagy tisztelet mindannyiszor kényteti őt országos renomméejának érzetére , a lehető legkényelmetlenebbül érzi magát oly asszonyokkal szemben, akik mindig nagy tetteit emlegetik előtte, mindig országgyűlési beszédeit magasztalják, mikor ő meleg nyilatkozatokra készül, s mikor legtüzesebben ostromolna, akkor úgy bámulják, mint a Nelson szobrát, a ki négyszer magasabb más embernél s akinek nem szabad onnan az oszlop tetejéről leszállni. Ezért ő tégedet nagyon együgyünek, ostobának fog tartani, hanem az rád nézve jó. — Kicsoda is ez? szólt Fanny, megnyálazva Honjának hegyét. Szépkiesdy Imre gróf. S utána irá : — Nagy és tiszteletreméltó férfiú. Valami mulatságos helyzet volt ez; e hölgyek titkos rendőrsége, kik jegyzeteket raknak az emberek nevei után, hogy előre tudják, kivel van dolguk ? — Itt jön egy másik nagyságos úr. Ezen czim nélkül nem tudom, hogy ismerné e őt valaki a világon ? Semmiféle tulajdonságát sem ismerem, pedig minden hónapban van hozzá szerencsém. De egyet mégis megjegyeztem róla: azt, hogy fölséges étvágygyal bír és mindig azon panaszkodik, hogy nem tud enni. Nagyon kellemetes ember; ebéd előtt azon panaszkodik, hogy nincs étvágya, ebéd után, hogy megterhelte magát; ha nem kínálod, megharagszik és éhen marad. Ezzel legkevesebb baj van. — írjuk utána: báró Málnai Georges (nem György) — kellemetes ember. — Itt van egy kedves bohó, gróf Erdey Gergely. A legkellemesebb fiú valamennyi között, ki tréfás ötletével az egész társaságot mulattatni bírja. Produkálja a világ minden nemzeteit ellesett alaktalanságaikkal, a kalapja föltevésével angolt, spanyolt, francziát, és zsidót állít elő. A legkevésbé veszélyes ember, épen azért mert olyan bohó, épen azért minthogy oly szeretetre méltó, nem lehet félteni senkit, hogy beleszeret. Képtelen volna egy tapasztalatlan tizenhat éves lyánkat elcsábítani; minden nagyravágyását abban látszik helyezni, hogy másokat megnevezessen. Mondhatni, olyan ártatlan mint egy gyermek, úgy hogy bátran el lehetne küldeni fiatal lyányokkal bálba, mint garde des dames-ot, senki sem szólná meg őket érte. A nevetők mindig az ő részén vannak. — Gróf Erdey Gergely, jegyző Fanny. Kedves bohó. — Menjünk tovább , gróf Louis Karvay. Nem is lehet őt képzelni máskép, mint egy megfordított névvel Louis Karvay. Tökéletes világfi Talleyrand korából. Mindenkire figyelmez és követeli, hogy mindenki figyelmezzen rá, kérdést csak azért intéz hozzád, hogy lássa, mennyire nem tudsz neki megfelelni; valóságos kísértet, melyről soha sem tudhatod, hogy mivel bántad meg. És azután elharagszik esztendőkig, és nem mondja meg, hogy miért; egy levélboríték, melyen Louis helyett Lajosnak van forditva, elég rá, hogy elduzzogjon érte holtig ; ha valaki jön hozzád, midőn ő nálad van, s azon valaki nálánál rangra alábbvaló, és te azon hibát találod elkövetni, hogy az etiquette szabályai ellen felkelsz helyedről, midőn csak meg kellene magadat hajtanod, vagy épen eléje megy, Louis megharagszik és azt mondja, hogy őt megbántottad. Az asztalnál kit ültess mellé és vele átellenbenez meg épen kétségbe ejt, mert meglehet, hogy valami ismeretlen oknál fogva valamelyikre haragszik, s akkor azt hiszi, hogy kiszámított álnokságból ültetted mellé, és férjednek ellensége lesz. Utasítást pedig senkinek nem ad afelől, hogy neki mi tetszik és mi nem ? Hanem tessék azon másoknak törni a fejeket, hogy az ő agyafúrt szeszélyeinek titkaiba behatoljanak. Ennek a neve után írjuk azt, hogy tüskés gentleman. (Megint non-sens). Most jött gróf Sárosdy főispán. Derék jó érzelmű ember, de rettenetes aristocrata. Parasztokkal, szegény emberekkel örömest tesz jót, de azt nem kívánhatják tőle, hogy őket embereknek ismerje el. Jobbágyainak bizonyosan legjobb dolguk van egész Magyarországon, de nem nemes embert még csak írnokai közt sem szives. Ez egy kissé feszesen fogja magát irányodban viselni, de szerencsére szive jó, s a jószivhez vannak kulcsaink. És nem volna utolsó vállalatot szabadelvűbb eszmék számára meghódítani s úgy hiszem, hogy ha mi szövetkezünk ellene, a diadal annyi mint bizonyos. Itt egy kissé meg kelle állapodni azon vitakérdés felett, hogy melyike a két hölgynek bír nagyobb előnyökkel és hatalommal e győzelemre? s miután mind a kettő a másikra iparkodott hárítani az elsőbbséget, a kérdés eldöntetlen maradt , azután még egy csomó nagyságos és méltóságos az következett, kik kisebb, nagyobb mértékben szinte igénybe vették Szentirmayné figyelmét, különben nagyobbrészint olyan emberek, akiket egyszer látunk s azután elfelejtünk, mint valami üstökös csillagot Most jöttek a tekintetes és tiszteletes urak, természetesen ezek már mind meglett férfiak, mert azon időkben nem igen osztogatták fiatal embereknek a tekintetes czímet. De ezek a tekintetes urak mindig a legkönnyebben bánható osztálya voltak a társadalomnak: a tekintetes urak soh£ sem szokták azon törni fejeiket, hogy mikor haragudjanak meg valamely etiquetto szabály elmulasztása miatt? Derék becsületes emberek, a kik mindenkit meghallgatnak, mindenkinek igazat adnak senki czimét el nem felejtik és a magokéval meg vannak elégedve , a tréfát felveszik s örömest visszaadják nem csinálnak komoly képet a hol mindenki vigad s nem nevetkezeznek, a hol más figyelmet kint u’ esztendő óta köszörült napi és heti sajtó fegyverek"’tarkabarka képeket festve a tekintetes világ conservat vismusa , esökönössége, naev nináil u ? ! 1 volt i MAI i/ibnf i ’ j kévés dohányu n n f ’ ha/‘ T - egy ia 'munkájából ki nevelnittó llvenis ria • ,hogy ?bban magyar de,n & táblabirík C9 a mi legsajátságosabb, ezek a bohó táblabirák, ezek a tekintetes urak magok azok a vil « néke net tVás árolják éa olvassák, mert ha Ok nem ven,m tudom , h°gy kinek a számára gyakorolná a betűvetés nemes foglalatosságát a magyar Helicon ? (Folytatjuk.) meg fogja azokat hiúsítani a jognak, az elismert jónak, s a törvényes hatalmaknak kényszerítő erejével. AUSZTRIAI BIRODALOM. Hallomás szerint Ő Fölségeik Ferdinánd császár és Mária Anna császárné f. hó 27-én érkezendnek nyári lakhelyükről Reichstadtból Prágába. Beszélik, hogy e napokban egy hivatalos nyilatkozvány fogna közzététetni Ausztriának a török-orosz viszálykérdésbeni állásáról.