Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)

1853-10-20 / 1084. szám

%1853. negyedik évi folyam. ELŐFIZETÉSI föltételek. Vidékre postánküldve: Pesten házhozhordva . Évnegyedre 5 fr. — kr. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. Félévre . 8 „ — „ Évnegyedre 4 .. — „ .. Egy hónapra lfr. 30 k. p A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő Drintcza 8-dik szám. k 1083 Szerkentési iroda: Drintcza 8 sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el Csütörtök oct 20-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. hirdetések öt hasbes petit sora 4 pgő krajcárjával számittatik. A beiktatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. — A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap reggeli órákban. Folyó évnegyed első hónapja vége felé járván, azok számára, kik az előfizetéssel elkéstek, ezennel kéthónapos előfizetés nyittatik PESTI NAPLÓ novemberi s decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 frt 40 kr. pp. Kik azonban a folyó évnegyedre (oct.-dec.) a lapot teljes számban beírni akarják, előfizetési ára vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással 4 frt p.p. Az előfizetési dijak elfogadtatnak minden cs. kir. postahivatalnál — és Pesten e lapok kiadó-hivatalában uri-utcza 8. sz. a. 1-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében úri- és kigyó-utcza szegletén. Az előfizetési leveleket bérmentesittetni kérjük. „Pesti Napló“ kiadó hivatala. Bécs, oct. 18. A mai és tegnapi lapokban közlött török okmányok, melyek Konstantinápolyban i. h. 5-kén keltek, már a 12 és 13 közti éjjel érkeztek ide; miért nem jutottak elébb a közönség birtokába, ennek okát nem nehéz kitalálni; az európai börzék ideggyöngesége mellett az ily közlemények mindig bizonyos előkészítést igényelnek. A telegraf még a nevezett éjjel szorgalmasan működött és Ahmet effendi, ki amaz okiratokat az itteni követségnek meghozta, másnap reggel a válaszszal ismét útnak indult. — Maga a hadszenet bírálatába nem ereszkedünk; rajta is feltűnő azon higgadtság és önmérséklés , mely által a törökök a jelen krízisben az 1829-től oly kedvezőleg különböznek. Tegnap híre járt, hogy magántudósítás szerint az ellenségeskedés Ázsiában már kezdetét vette. Egyszersmind az is hallatszik, hogy az oroszok Ázsiában csak az önvédelemre fognak szorítkozni , hogy az ottani készületek s nagyobb hadtest összevonása csak látszólagos, hogy az oroszok főhatalmukkal a Duna felé vonulnak , s mihelyt a törökök Ázsiában támadólag járnak el, (miként azt tegnapi levelemben odessai tudósítás nyomán közlöltem) Widdintáján a Dunán át fognak kelni s egyenesen Konstantinápolynak tartani. E hirt tegnap egy igen jeles, és hadtudományi iratai által újabb időben hírnevessé lett katonatiszttel közöltem ez iránti nézeteit kérdezvén tőle. Ő azt felelte, hogy az ily eljárás az oroszok részéről strategikailag helyes lenne s példa gyanánt a bajorokkal a háborút idézte, midőn a mieink Csehországból lassanként visszavonultak, sőt még Prágát is ott hagyták s mig a bajorok jó messzire bele mélyedtek Csehhonba, azalatt az ausztriaiak München felé siettek s onnan diktálták a békét. Hogy Radetzky tb nagy hasonlókép működött, midőn Veronába viszavonult s mig az ellenségaz egyik oldalon győzedelmeskedni vélt, az ősz tábornok a másikon nyakon ragadta, — köztudomású dolog. Az említett szakértő azonkívül oda nyilatkozott, hogy Oroszhonnak ázsiai tartományaira nézve a töröktől annál kevesebbet kell tartania, mert az ottani éghajlat, ha szinte sikerülne is a törököknek valamire előbbre nyomulni, a muhamedánusok természetével és szokásaival annyira ellentétben áll, hogy nem sokára önszántukból odahagynák ama kietlen tartományokat. — Konstantinápoly elfoglaltatása mind a mellett nem oly könnyű dolog, mint a minőnek látszik, főleg ha az egyesült hajóhad a tengeri oldalt fedi, mint hogy a város körüli dombokon emelkedő váradok a védelmet tetemesen könnyítik. Ausztria állása a keleti kérdésben napról napra világosabb lesz s őszinte örömünkre szolgál, hogy azt elettől fogva helyesen ítéljük meg. Idézzünk egy két erre vonatkozó tudósítást. A jólértesült Nürnberger Corresp. azt írja : ,,Az orosz császár utazása s az ausztriai és porosz uralkodók varsói látogatása, a netalán előrelátott sikert nem eredményezték; a czárnak — egy „Alliance“ megkötésére vonatkozó kívánatot Ausztria sem Olmütz sem Varsóban nem teljesítette , hanem azon megjegyzéssel válaszolta meg, hogy az ilyen szövetség a keleti kérdés ügyében szükségkép európai háborút idézne elő. Berlinben a czár sokat fáradott , hogy Manteuffel urat egy Orosz és Poroszhon közti szövetségi szükséges és hasznos voltáról meggyőzze, Manteuffel ur azonban Poroszhon eddigi magaviseletét, mint jövőben is fentartatandót , igazolta. A varsói conferentia előtt az ausztriai és porosz uralkodók előbb egymással értekezletbe léptek , s a teendő iránt megegyeztek.“ Egészen hasonló értelemben nyilatkozik a tekintélyes német lapok többsége , valamivel tovább s alkalmasint nagyon is messzire megy a würtembergi Staatsanzeiger, midőn Párisból azt közli,hogy az ottani diplomatia a franczia külügyminisztériummal együtt a béke fenmaradhatását még most is reménye, mivel Ausztria és Poroszban Varsóban engedékenységet ajánlottak, Angol és Francziaország pedig oda nyilatkoztak volna, hogy a harcz színhelye nem Törökhonban, hanem másutt (?!) lenne. A Rámában szállásoló franczia sereg mindenesetre szaporíttatni fog.“ A franczia lapok szinte folyvást azon véleményüket nyilvánítják, miszerint Ausztria közönyös fog maradni, sőt ha egy lapnak hitelt adhatni, ezen közönyösségi határozat a franczia kabinettel ottani követünk által hivatalos utón közölve jön. U. i. Épen most halljuk, hogy a török hadüzenet f.h. 9-én jutott Gorcsakoff herczeg kezébe; ha e hir való, e hó 24-kén kezdődnék a nyílt harcz, ha a diplomatiának eddig nem sikerült vizet önteni — vagy a kanóczra vagy a puskaporra! Kemenesvidékéről, oct. 14. Hogy azon vád, melyet e lapok szerkesztősége vidéki , levelezői hanyagsága ellen emelt, fölöttébb igazságos, nem lehet tagadnunk, s részemről lelkiismeretesen elmondván a „mea culpát“ ezennel íráshoz is fogok. . . . Szellemi életünkről bajos volna valami nevezeteset mondani. Olvassuk ugyan szorgalmasan a lapokat, de keveset okulunk — nem azért, mintha azok nyomos és a reális életre jótékonyan ható eszméiből tanulnunk nem lehetne, hanem, mert bizonyos rögeszméktől szabadulni nem tudunk, melyek nyomán mindent az időtől várunk s erre bízzuk saját teendőinket is, feledve azon igen reánk illő pár Borocskát, melyre a költő már oly rég megtanított bennünket: „Kútba esett az utas, s szent Miklóst hívta segélyül. Megmentlek — mond ő — ám de mozogj magad is !“ Társas köreink az orosz-török problémákon törik fej őket a helyett, hogy a jobb magyar irodalmi termékekre előfizetnének. Távol ábrándokba sülyednek, s a közel eső módokat a nemzeti jóllét biztosítására elhanyagolják. Pedig hitem szerint nem lehet szebb és legálisabb feladat, mint mit e lapok is oly szemesen felkaroltak : a műveltség nemzeti iránybani fejlesztése, s az anyagi jólét biztosítása. Azonban annyira mi meg sem sülyedtünk, hála Istennek, mint azon miskolczi levelező, ki még az előfizetési íveknek is hadat üzen. Szegény, szegény magyar irodalom, ha még azt is fölöslegesnek tartják, mit érdekedben tesznek! Szegény, szegény magyar író, ha még a te sovány kenyerednek is akadnak irigyei! . . . Szombathelyre Szuper és Szőlősi magyar színésztársulata váratik. Tagadhatlan, mikép a társulat egyike a legjobb vidéki magyar társulatoknak s azért méltó okunk van hinni, hogy kellő pártfogolásban részesülendnek. Jelenleg Kapuváron (Sopron megyében) mulattatják a buzgó és lelkesült közönséget, mely megmutatja nekik, hogy egész lélekkel magyar. Szuper nagy nyereség lenne a magyar nemzeti színháznál is , ha az opera iránti pazar lelkesültség megengedné a drámai személyzet kellő kiegészítését. Kőszegen nagy ünnepélynek voltunk tanúi. Emléket állítottak az ott elvérzett horvátoknak. Az ünnepélyen számos katonai főbb tiszteken kívül Horvátország bánja le. Jellasics is jelen volt. Vajha a közös haza gyermekei jövőre soha meg ne hasonljanak. Sárvárott a modenai herczeg időzött egy pár napig. Termésünk a legroszabb, mit csak képzelni lehet. A búza, ha felmérőt ad , nagy szerencse, míg a rozsból szemem láttára elcsépelt tizennégy kereszt öt mérőt adott, s pedig igen gazosat. Az árpa mit sem ér, majd egészen haszonvehetlen, csupán a zabad némely helyeken két köbölt keresztjéből. E mellett a vetéssel el vagyunk maradva a késő aratás miatt. Eladnunk nem lehetett még semmit, mert ha tán kerülne is , időnk nem került a cséptetésre — mi természetesb tehát, mint hogy meggyűlt más tartozásainak fedezhetésére sok szegény embernek kenyeret keresni segítő marháját kellett elvesztegetni. Bizony elég a bajunk. — A szőlő nálunk is mint másutt fölöttébb savanyu s azért a szüretek még nem kezdődtek meg. Szükséggel meglehetősen el volnánk látva; de nagyrészét a Rába mentén fekvő réteknek elöntötte az árvíz s igy a mellett hogy iszapos , el is veszté tápláló erejét. Hanem azért mégis tánczoltunk egyet kisasszonynapkor a kemmenesi fürdőben s kedves szépeink ugyan csak megjárták a magyart. Il a magyar szépek magyarul szépen tánczolnak, csak hivatásukat teljesitik ugyan, de mégis megérdemlenek egy pár sort tán azon lapokban is, melyek idegen szellemű művésznő idegen tánczárói hasábokat írtak. A hideglelés rendkívüli nagy mértékben grassál vidékünkön, alig van ház, melyben négy öt beteg nem volna. Nagy mezei gazdát s nevezetes publicistái talentumot vesztettünk a végső elgyengülésben meghalálozott Ernuszt József úrban, valamint a korán eltemetett Reissig Alajosban is, kit igazán a közszeretet karolt életében, mig sírján most a közös részvét és fájdalom viraszt. X. Békésből, oct. 14. Képzelem, hogy azt gondolja tisztelt szerkesztő úr: no hiszen tele beszéli most fülemet ez a rost békési levelező, a török-orosz ügyféki provinciális émelygős combinatiókkal; mert azt, ki esztendő számra hallgat lapom számára , aligha egyéb szólaltatta meg, mint, hogy ez érdekessé válni kezdő napi kérdésben, ő is vessen egy falusi voksot a közvélemény ládájába. — Ne vélje t. szerk. ur, hogy mi itt a vidéken annyira saturálva volnánk a politizálással. Praktikusabb emberek vagyunk, mint önök ott a fővárosban hiszik. Mi nem széllel élünk, hanem kenyérrel, és azért igen természetes, hogy nem a levegőben kapkodunk, hol nincs mit keresnünk, hanem minden figyelmünket az a prózai föld veszi igénybe, melyből élünk és táplálkozunk. — Az a nevét sem tudjuk miféle tenger, hol most egymást éri a hadihajó, korán sincs előttünk annyi fontossággal, mint egy békalakta mocsár saját határunkon; s a nagy-és kishatalmasságok minden szövetkezésének , fontosságban elébe teszünk egy kis vízszabályozó társulatocskát. Lehet ember, ki e politikával tán kinevet bennünket, mi azt hisszük, hogy van annyi eszünk, mint a tordai malacznak. Egy szóval, szerkesztő úr, míg önöknél ksét napot a török háború foglal el, mi azt mondjuk, végezze mindenki a maga baját, mi is végezzük a magunkét, s ássuk a hosszúfoki csatornát! A munkálatot a vízmentesítendő földtér birtokosaiból álló társulattól, egy bécsi német vette át, s Roth Sámuel mérnök felügyelete alatt, e hó elejétől fogva, folyik a csatorna ásás és töltésezés. Községi életünk, fokozatos változtatások által készíttetik az egészen újjáalakuláshoz. Az árvabizottmányok (mikről lesz alkalmunk tüzetesebben is értekezni) az egész megyében már fölállítvák, a békésínek kivételével,amely még megerősítve nincs. Sajnos, hogy a községek, melyeknek a bizottmányok szervezése körül szabadkéz volt hagyva, nem voltak eléggé fölvilágosítva ezen testület s annak egyes tagjai munkaköréről , s így jön, hogy az állomások díjazásában, egyátalában semmi arány nincs. A bizottmányban kétségkívül legfontosabb szerepe van a jogtudó ülnöknek, ennek vállaira nehezül az egész árvaügy rendezése és vezetése , mégis, néhol ennek van legkisebb fizetése, s a pénztárnoknak , — kinek viszont igen kevés teendője van , — a legtöbb. Ugyanazon állomások különböző helyeken igen visszásan láttattak el fizetéssel, így pl. a kicsiny K. Tarcsán, hol az árvapénztár alig egy pár ezer írtból áll, épen úgy díjazzák a jogtudót mint Békésen, hol százezer körül van a pénztárban , s százannyi a munka is mint amott; Berény pedig 100 pengővel többet fizet törvénytudójának mint Békés, holott alig van egy harmadrésznyi dolga és jövedelemforrása. Ezen abnormitásokon azonban , hisszük és reményljüik, segíteni fog a felsőbb intézkedés; merthogy így nem jól van, azt igen könnyű belátni, de hogy azért van roszul, mert a községek maguk sem tudták, mit hogy kell tenniök, és így a hibák, semmi másnak, mint járatlanságuknak eredménye , az is való. A jegyzői hivatalok rendezése, szinte megkezdetett. A legelső változtatás, úgy látszik, fizetéseik leszállítása lesz. Mi, kik ismertük az eddigi jegyzői állás tömérdek teendőit és nehézségeit, sajnálni tudnánk őket e jövedelemkevesbítés miatt, ha nem hinnők, hogy nemcsak a fizetés, hanem a hivatal is okvetlenül rendeztetni, és így nemcsak a fizetés, de a munka is kevesbíttetni fog, kell hogy kevesbittessék , mert ekkorig a jegyző olyan valami volt, hogy szép ember lett volna az, ki e hivatalt definiálni tudta volna. Parancsolt neki boldog, boldog talán, s ő teljesítette mindenki szavát, mert ő nem tudhatta , ki alatt áll hát tulajdonkép, ki az ő gazdája? Ez nem maradhat tovább így. Ez másként fog lenni ezentúl. Ügyvédeinket is már rendezték. Sokan igen kedvesen vették volna, ha tudomásukra adatik elmozdittatásuk oka, így sokan csak azért is Bécsbe utaznak, hogy megtudhassák: mi volt alapja elmozdittatásuknak ? Egy pár eset van már tudomásunkra, miszerint a magas igazságügy-minisztérium, tudatván az illetővel kimaradása okát, ha ez, a vád alól magát igazolhatónak érezve, annak megengedéséért folyamodott, a magas minisztérium minden készséggel szolgáltatott erre módot és alkalmat. Minek következtében számosan készülnek magokat igazolni. Aratásunk eredménye nagyon silány volt. Búza árpa, zab 3—4 magot adott; a kövér föld általában sokkal roszabbúl fizetett, mint a sovány. Kukoricza van elég, egy váltó frt vékája; búza köble 18—20 vírt; árpa- zabé 7—8. Isten velünk 1 Doroma, oct. 15. A természet törvényei örökösek, változhatlanok. Ezek egyike szerint az egyesült erők működnek (vires unitae agunt). A tapasztalás ez axiomis,úgy az anyagi, mint a szellemi téren naponkint igazolja. — Ez elv alakilag felállítva lévén, azon kell lennünk , hogy azt anyagilag az életbe átvigyük, és erőinket egyesítsük. Erre buzdíthat a fejedelmi: „Viribus unitis“ symbolum is. Soha a magyarnak erre nagyobb szüksége nem volt, mint épen most, nem azért pedig egyedül, hogy megcáfoljuk ama baljóslatú közmondást, mely szerint: átok fogta meg a magyart, hogy az soha össze nem tart; de legfőkép azon okból, hogy ez elv alkalmazásával valahára már igyekezzünk min javunkat minden irányban a sociális téren emelni. Az erőegyesítésnek egyik eszköze a biztos és gyors érintkeztetés. Ennek ismét nagyszerű és bámulandó tényezői: a vaspályák, gőzhajózás, távírdák stb. melyek a világ külön részeit is öszveköttetésbe hozzák, az elszórt erőket egyesíteni képesek. Különösen pedig szükséges a szoros érintkezés a személy- és vagyonbiztonság tekintetéből. Erre egy borzasztó eset, mely városunkban múlt september hó 12 én magát előadta, ismét elegendőkép megtaníthatott. Estel hét és nyolc óra közt néhány gaz zsivány tört be egyik vagyonosabb közlakás hajlékába, és lett megtámadás, pénzkövetelés. Szerencsére a szomszéd észrevette a neszt, és lármát ütött, mire ismét jön harangfélreverés, szaladgálás, lárma, és mire irtózattal emlékezhetni — a megfutamodó zsiványok részéről visszalövöldözés, mit az öszvetódúló népség természetesen nem viszonozhatott. Az ég nagyobb veszedelemtől mégis megotalmazott. Ez egyetlen eset képes az embert gondolkozásba meríteni a felett, mikép lehetne most a fegyverhiányt biztosság szempontjából némileg kipótolni ? *) Lám az *) Itt minden hamis felfogás és félremagyarázás ellen nem mellőzhetjük kijelenteni azt, hogy az itt ott felmerülő rablás és gyilkolás nem a fegyvertartás tilalmának következése. Gonosz tettek, gyújtogatás, öldöklés , rablás, orgyilkosság stb nemcsak Magyarországban követettnek el. Ily szomorú híreket nemcsak a birodalom egyéb tartományaiból veszünk időnkint, hanem Európa minden részeiből, még onnét is, hol minden háznál tartathatik fegyver, ahol tehát magát a megtámadott hasonló fegyverrel védelmezheti. — A német, franczia és angolországi büntető törvényszékek előtt mindenütt folyvást tárgyaltatnak hasonló bűntények. — Ez ugyan nekünk nem egyenes vigasztalás, de legalább azon következtetésre vezet, hogy a baj nem kizárólag hazánk baja, hanem minden európai társadalmaké közösen. Kétségkívül helyes tisztelt tudósító úrnak eszméje, a községeket ily megtámadásoknál közös és egyesített ellenállásokra buzdítani , de szükséges más részről, hogy az alatt, míg az államhatalom munka- és vagyonbiztosító törvények, rendőrség és korszerű társadalmi intézkedések által a kihágásokat elhárítani igyekszik, mins mind ember biztonság okáért lépett a társadalmi szövetségbe, biztonság végett épített falvakat és városokat, biztonság végett lett egy ember a másiknak oly közel szomszédja. Tudnillik biztonság végett egyesítette erőit. Ámde az ide czélzó eszközök ekkorig vagy önmagukban, vagy pedig az alkalmazásban tökéletlenek. Lesz azonban idő, midőn nemcsak az egyes községek lakossága, de több helységek is egymás közt szorosabb összeköttetésben leendnek, vagy, mint egyik barátom tréfásan emlegeté, a távirdai sodrony egyik falu templomtornyától a másikéig fog vezettetni. Valóban a felebbi rémítő eset komolyabb elmélkedésekre vezethet. Már csak azon egy körülmény is, hogy a harang legottan félrevezetett, és a lakosok összecsoportosultak, mutatja, mikép ösztönszerű az emberben a vágy: erejét a másikéval egyesíteni. És ezt meg is teszi, valahányszor erre felhivatik. Úgy de épen ott a bökkenő, hogy sokszor , mikor kellene , fel nem hivathatik. A fölebbi esetben a szomszéd véletlenül hallotta meg a neszt, és jajveszéklést. S hátha meg nem hallja , ekkor elmarad a harangfélreverés, és az üldözöttek megszabadítása. Tehát azon szükség merül itt fel, hogy hasonló esetekben a szomszéd ne esetlegesen, hanem biztosan tudomást nyerhessen a veszedelemről. Vagyis azon szükség merül fel, vajha a házak egymással olyatén összeköttetésbe hozatnának , hogy rablás , tűz , veszekedés , avagy egyéb baj esetében a szomszéd erről biztosan tudomást nyerhessen, és így rövid idő alatt egy utca, vagy negyed talpra állhasson, és segítséget nyújthasson. Egy ily közlekedési vállalatnak , melynek részletes (technikai) egyszerű, és mégis biztos kivitelét ügyavatottakra bízhatni, kiszámíthatlan jó következései leendnének. Minden esetre a kormány e részben parancsolólag léphetne fel, és a vállalat szabályait formulázhatná, s létesítését sanctio mellett áldásosan eszközölhetné. Dixi, et salvavi animam. Kovách Pál, lelkész. AUSZTRIAI BIRODALOM. Bécs. September végéig a császár Ő Felsége szerencsés megmentésének emlékéül építendő fogadalmi templomra következő eszi etek gyűltek be: 1,029,052 ft. 550,kr. készpénzben,és 52,722 ft.0kr. állam-és magán kötelezvényekben; értékesített arany és ezüst ingóságokban 33,552 ft. 51 kr.; kamatokban 641 ft. 4. kr. továbbá a megajánlott, de még begyűjtendő készpénzbeli ősziét tesz 145,068 ft. 35 krt. (6. C.) A dunai gőzhajók alkalmazása megszüntettetvén, a levelek Törökországba menesztése most oly módon megy végbe, hogy a posták elindulása Bécsből Belgrádon át minden hétfőn esti 10 órakor, s megérkezésük Konstantinápolyban minden második, reá következő szerdán délfelé; az elindulás Bécsből Trieszten át minden kedden esti 9 órakor, a megérkezés Konstantinápolyban pedig minden reá következő második vasárnap történik. (D. C.) Egy itteni (bécsi) lap Bukarestből f. hó 10-éről közli, hogy a Porta Moldva és Oláhország fejedelmeit letette. Az imént érintett lap továbbá Orsováról f. hó 12-kéről az iránt értesít, mikép a Viddinnel szemközt fekvő Kalafátban aggodalmak uralkodtak a törököknek a Dunáni gyanítólagos átkelése miatt, hogy az orosz hadsereg jobb szárnyát megtámadhassák , mivel, úgymond, a török parancsnokok ott igen sok hajót gyűjtöttek össze. — Nincs előttünk tudva, honnét merité az érintett helyi lap e közleményeket. Mi csupán azon megjegyzést tenni vagyunk kötelesek, hogy sem egyik sem másik hír egész a jelen óráig hivatalos, vagy rendkívüli tudósítás által igazolva nincs. KÜLFÖLD. Németország, München, oct. 12. Az Alig. Zung. tökéletes jegyzékét közli az ausztriai és bajor uralkodó házak közt kötött eddigi házaságoknak; 580 év óta mostanig nem kevesebb mint huszonegy ily házasság köttetett. Ferencz József császár Ő Felségéé a huszonkettedik. Hamburg, oct. 10. A senatusnak mindkét utolsó szombat esti ülése az alkotmányügyre vonatkozott, s a mint halljuk, a vitatkozás e kérdés fölött igen viharos volt, s eredménye azon végzés van, hogy a Poroszország és Ausztriától kibocsátott jegyzékre ne adassák válasz. Francziaország. Páris, ont. 13. Egy német lap dicsérőleg emlékezik a francziák, különösen a párisiak könyörületességéről, jótékonysági érzelmeiről. A többi közt ezt mondja: „Ők jóllehet takarékosak sőt az üzletben fösvények , de nem azok a szegények irányában. A papság, mely különben nem gazdag, a mi kevéssel bir, azt megosztja a szükölködőkkel. Az irgalmas szüzek a néptől úgy tiszteltetnek, mint az üdv angyalai. — Ezen hölgyek még a külvárosokban is, melyeket a legdurvább és legelvadultabb nép lakja, úgy tiszteltetnek mint szentek , és jaj annak , ki őket illetlenséggel megbántaná. Ők a betegeket a kórházakban ápolják, az iskolákban tanítanak, vezetéseik alatt kisdedóvodák vannak , az árva gyermekeket fölszedik és nevelik, de még többet tesznek , ők nem várnak arra, míg a nyomort megtalálják, ők a nyomort a kunyhókban keresik föl és a vigaszt oda viszik. Amália királynétól alapított központi intézetek St. Antoine külvárosban fekszik. Közölök kettő három vezeti az egész Francziaországban ez első sale d’ asyle-t; felügyeletek alatt gyakran 4 500 gyermek van, és még soha sem fordult elő eset, hogy közölök egy is megsérült volna. — Mint a csendőrségnek , nekik is egész városban, s városrészekben őrségeik vannak, hogy ha szerencsétlenség történik, ha valamelyik háznál valaki beteg lesz, nyáron egyenkint, a szülők, a gazdik, a lelkészek és néptanítók, embereket nevelői, a munkásság hasznát és érdemét megismertetni, a tulajdon s mások jogai iránt már a zsenge kebelben tiszteletet gerjeszteni, s mindenek előtt ártalmas szenvedélyeket kiirtani törekedjünk. Szerk.