Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)

1853-11-23 / 1112. szám

Hideg, ködös időnk jár, már tíz nap óta, a nap vér­vörösen nyugszik le; az üstökös után ez ad legtöbb anyagot a műveletlen népnek a babonás combinatiokra; pedig a bámulás helyett okosabban tennének, ha fát hordanának, hogy megne fázzanak a télen. — A midőn e sorokat végzem, már kiderült, a köd eloszlott, a nap szépen világit, tehát vége mindennek — azaz minden babonának, ábrándnak. De legyen is !! 1. 1. (Lapszemle.) Gazdasági Lapok. Az egy­mást érő európai események egy idő óta háttérbe szok­­­ták lapunk hasábjain a Gazdasági Lapokat, s szemlénk fonalát újból felvéve, mostan azoknak több (37—47) számaira pillantunk vissza. Mindenek előtt az angol mezőgazdasági életből adott k­értek kötik le figyel­münket , különösen pedig az angol állattenyész­tés, ama nagyszerű eredmények által, melyeket az angol gazda az állat természetének pontos tanulmányo­zása , s évekig kitartó következetesség által márig ki­vívott, ésannyira, hogy állati terményének tulajdon­ságait csaknem szintoly önkénytesen módosítgatja, mint a gyáros a maga készítményeit. Az angol a ló, szarvas­­marha , juh és sertés tenyésztésénél mindig bizonyos czélt tűz ki magának állatai párosításánál, s attól a szerint, a­mint a­­­o­ gyorafutó vagy nehéz tehervonó lovat , bő tejelő vagy hizékony marhát akar, egy perezre sem távozik el. Fő jelleme az angol állattenyész­tésnek mindenesetre : a hústermelés, szarvas­marhánál a vonóerő és tej , juhnál a gyapjú , értékes mellék haszonvételek ugyan, de mindig csak mellék s alárendelt haszonvételek. Az állattenyésztés egyes ágainak ilyetén tüzetes ütése mellett , igen termé­szetes , hogy a gazda csakhamar jelességre vergő­dik , s e jelességnek az angoloknál legfényesebb példáját adá az 1851-ben rendezett w­i­n­d­s­o­r­i állatkiállítás , mely nemcsak a világnak legjelesebb állatait mutatá fel, hanem az ez alkalommal tartott beszédekben egyszersmind tanusstá azt is, h­ogy e ki­állítások az angoloknál nem puszta kedvtöl­tés, nem múlékony és jelentőség nélküli fitogtatás, hanem a ko­molyabb és tanulságosabb verseny, — verseny, mely az ország számtalan helyein évenkint megtartatik, s mely folytonosan hol egyik hol másik irányban a leg­meglepőbb tenyésztési haladást hozza és szüli. — N­­a­­v­a­s József kir. tanácsos úr folytatólagosan a hegyal­jai bortermesztésről értekezve, az ottani szőlőmivelés hanyatlásának okaihoz, milyenek : a munkáskéz drága­sága, a vinczellérek s munkások romlottsága, az általá­nos pénzhiány, a szőlőket s borokat illető adó, a zsidók visszaélései, s bizonyos hegyi szabályok hiá­nya — még hozzá számítja az egyes szőlőbirtok nagy terjedelmét, a legnagyobb szőlőbirtokosok gondatlansá­gát, továbbá a nevelésnél divatozó egy­némely káros el­járást, milyen a sima metszés (helyette rövidre, vagyis legalább két alsó szemre való metszést tanácsol), nem kevésbé lényeges hibának tekinti, hogy a flegyal­­ján a tőke hajtásainak ritkítását nem gyakorolják, ellen­ben nagyon alant kötöznek, mi hasonlóul káros a für­tökre , valamint azt sem helyesli, hogy a tők nem sor­ban, hanem rendetlenül vannak ültetve, de még sokkal károsabb a jó munkára nézve azon szokás, miszerint Ilegyalján a szőlőt többnyire szakmányban (in accord) dolgoztatják. Mindenek felett pedig kárhoztatja t. ér­tekező azon irányt és igyekezetét, miszerint Ilegyalján leginkább az asszóra alapszik minden munkálódás, a­helyett hogy minőséget és mennyiséget bizonyos fokig egyeztetni iparkodnának , s szerinte a körülmény egyik kútfeje annak, hogy a hegyaljai szőlő csak ritka évben fizeti vissza a költséget, s még ritkábban ad jutalmazó jövedelmet, s hogy végtére folytonos és biztos borkereskedése nincsen. — A szőlőmivelés barátjai bizonyosan érdekkel olvasták a szőlő­vész iránt több oldalról hozott értekezéseket, úgy­szintén a mustmérleg használatának leirását is. — A ker­tészet köréből Szontagh Gusztáv szokott kedé­lyességével, s életreható gyakorlatias modorban adja elő ezidei dinnyetermesztését; különösen ta­nulságosak a válfajok megállandósítása körül tett észre­vételei. Gyakorlati szakismerettel tárgyaltatnak a gyü­mölcsfák növése s termékenységének elősegítése , a ve­tőmag beáztatása, mint üszög elleni szer, a zabnak nö­velése a gyom elhatalmazása ellen , a mezei csigák el­hárítása, a lueterna soros mivelése közbevetet növények­kel , továbbá a juhnemesítés alapszabályairól , a csikók neveléséről, a tehenek meddőségéről, a szőrféreg, lép­­fene, kergeség s ügetőségi nyavalyák gyógyítása és el­hárításáról közlött czikkek is Végül egyebeket mellőzve még a czukorrépának szeszgyártásrai alkalmazását emeljük ki, mire nézve a lémnek (alcoholnak) czukor­­répábeli kivonására egy , minden eddigieknél haszno­sabb és kevesebb költségbe kerülő új franczia módszer ismertetése különös figyelmet érdemel. (D. C.) Az utóbbi napok azon mindenesetre jelenté­keny tapasztalást szolgáltattak, hogy a törököknek a jobb Dunapartra visszavonulásáról érkezett hír követ­keztében az árfolyamok m­ég London és Parisban is, hol pedig többes rokonszenv tevékeny a török ügy mel­lett, h­atárzottan javultak. Ha ezen jelenséget értelmez­nünk szabad, úgy az bizonyosan a pénzvilág azon ösz­­tönszerű értelmében nyugszik, hogy egy, az orosz kor­mány magas becsületérzetének szolgáltatott elégtétel, kapcsolatban Oroszország felséges uralkodójának köte­­lezőleg és ünnepélyesen tett ígéreteivel, miszerint a Porta területépségének nem megcsonkítását, hanem lé­nyegesen folyvást csak a keleti egyház szabadalmai­nak célmára irányzott kívánalmai teljesítését akarja, a legerősebb kezességnek látszik lenni a békés állapo­tok helyreállítására s azon feszültség megszüntetésére nézve , mely jelenleg egész Európát átrezgi. A vagyon­­nal birók természetes és jogos törekvése s a pénzerők iránya általában az emberiség legmagasb érdekeivel e tekintetben tökéletesen egyesül. Az anyagi érdekek kellő virágoztatására nézve a világbéke szintoly nélkülöz­­hetlen kincs, valamint a humanitás és előhaladó mű­veltség legmagasb czéljainak előmozdítására nézve.­­ Ezen az anyagi érdekek emelkedésének mai napijaink­­b­an kétségtelenül magasb jelentőségére irányzott te­kintet teszi valamennyi ország kormányainak és kor­­mányzottainak kötelességül: szeretni a békét és azt gon­dosan megóvni, egyszersmind minden megháborító és egyoldali­ tekinteteket eltávoztatni oly kérdés elintézé­sénél, melynek komolysága oly végzetteljes hatalommal lépett, különösen a legújabb időkben,előtérbe. KÜLFÖLD, Németország. A „Preuss. Correspondenz“r.ek tudó­sításai vannak Hannoveréből novemb. 18-káról, melyek az ottani új minisztériumot tökéletesen megala­­kítottnak jelentik, s az illető közzététel a legrövidebb idő alatt váratik. A új kabinet tagjaiul a következő személyek jelöltetnek: u. m. miniszterelnök és pénzügy­miniszter : L­ü­­­k­e­n ; külügyminiszter : Lenthe; hadminiszter : Brand­is tábornok; belügyminiszter: Wedemeyer; igazságügyi : Busch főtörvényszéki igazgató; Culusminiszter , Bergmann consistoriális tanácsos. Karlsruh­eból nov. 19. a „N. P. Zsg.‘‘ azon tudó­sítást veszi, hogy az ausztriai kormány a badeni kormány és freiburgi érsek közötti viszályban közbenjárását aján­lotta, melyet hírszerint az utóbbi már el is fogadott volna. Francziaország, Paris, nov. 17. Tegnap regg. 5 órakor hozott a szajnai eskü­szék ítéletet az úgynevezett opera comiquebeli complett tárgyában. Az ülés, mely tegnapelőtt esti 8 órakor két órai félbenszakasztás után ismét megkezdetett, egész éjszakán át tartott. Miután az elnök a tárgyalásokról rövid áttekintést adott, az es­­küttszék 10­2 órakor további tanácskozás végett vissza­vonult s csak 5 óra múlva léptett ismét a terembe. Íté­lete tagadólag hangzott 6. vádlottra nézve, ezek között volt Bratmnano, és igenlőleg a többire nézve. Ama hat vádlott azonnal szabadon bocsáttatok, miután az es­­küttszék ítélete elüttök felolvastatott s az elnök fölmen­­tetésöket kihirdette. Midőn aztán a többi vádlott beve­zettetek s az esküttszék reátok vonatkozó ítélete felol­vastatott, a bírák visszavonultak, a büntetés alkalma­zásáról tanácskozandók. 4 órakor a teremben megjelen­vén ke­zdődött az ítélet felolvasása, mely hét vádlottra nézve deportatiót, háromra nyolczévi száműzetést, egyre tíz évi fegybörtönt, háromra hét évi, ötre öt évi fegy­­börtönt, egyre öt, egyre pedig három évi fogságot hatá­rozott. Valamennyi elitélt eltávozott egyetlen szó nélkül. Bécsi hírek szerint az aldunai legújabb események miatti feszültség az ottani diplomatk­us törökben a­ leg­felsőbb fokra hágott. A viszonyokban könnyen új fordulat­­pont állhat be Baraguay d Hilliers új franczia követnek Konstantinápolyba megjelenésével , kinek tulaj­donképi küldetését még folyvást nagy homály fedi, az ausztriai külügyminiszter a franczia követtől az indokokra nézve írott felvilágosítást kapott ugyan , de annyi bizonyos, hogy az itt nem volt megnyugtató, s a franczia tábornok küldetésében a nagyhatalmak közti uj bonyodalmak csirá­ját hajlandók látni. A franczia ,,U­nivers“ következőleg ir. Egy od­. Lí­kéről kelt levél Bukarestből tények felől értesít, miknek valóságáról kezeskedhetünk. Előszari közzététele alkal­mával a császári m­anifestunnak , mely következő szavak­kal végződik : ,Akkor aztán az orthodox vallás védelmére szállandunk síkra* a Bessarábiában levő ezredhez tartozó két lengyel ment ezredeséhez s igy szóltak : ,Epen a csá­szár manifestumát olvastuk, s mivel úgy akarunk csele­kedni mint jó katonák, elbocsáttatásunkért jövünk esedez­ni, minthogy mi katholicus létünkre a görög vallásért nem csatázhatunk.* Az ezredes kérdést intéze Pétervárra, maga miheztartása végett, a­minek folytán azon paran­csot kapta, hogy a két katonát lövesse főbe. Négy más katona erre tüstént előállott s hasonlólag nyilatkozók. Ezek Moldovában szinte agyonlövettek. Az orosz tisztek előtt hallgattak a többi lengyel katonák. Ismételjük, miként ezen tények valósága felől kezeskedhetünk. M. P. A franczia Patrie, szerint Ghika herczeg, Mol­dova hospodárjának családja Francziaországba érkezett. Állítólag a herczeg maga is legközelebb oda váratik. Dijonban legújabban öt politikai elfogatás történt, úgy­h­gy összes számuk most már tizennyolczra megy. Mint tudva van, egy titkos társulat nyomára jöttek ott, s e miatt szinte sok házkutatás történt. Olaszország, Roma, nov. 6. Ma déltájban azon hir terjedt el, miszerint Pápa a szentsége d.u. 3 órakor St. Giuseppeben fogna prédikálni. Én azonnal a hely­színére siettem , hogy jó helyet kaphassak. Délutáni 2 órakor iszonyú némitö­meg gyűlt, össze a Cam­po Vacei­on, s tolongott az ünnepély kijelölt helye felé. St Giuseppe de' Balegnami egy kis templomocska még a 16-dik szá­zadból , az egykori mamertini borton fölött, melyben Sz. Péter, bilincsekbe verve, fogva ült. Ezen, a mély­ségben levő szent hely és a felső templom közt, egy kápolnában fából faragott feszület áll, nemes, tiszteletre méltó alakban , mely, mint csodakép, igen nagy tiszte­letben áll. Ezen feszület nemrég ünnepélyes körmenettel St. Carlo templomába vitetett, hol 15 napon át nyilvá­nos ájtatosság végett volt kitéve. Mára volt az idő ki­tűzve, melyben a csodakép előbbi szűkebb helyére ismét visszavitet­sék , s ép ezen ünnepélynek kellett szolgál­tatni alkalmat a szent atya megjelenése­­s prédikálására. A sz­ giuseppei templomajtó előtt egysz­­es márvány­oltár áll, melyre a via di Marforio felöl két lépcső vezet fel. Mind a két fölmenetnél a sveiezi gazda állott középkori jelmezben s az oltár körül a főpapság gyüle­kezett össze. Az oltár karzata vörös bársony szőnyeggel vonatott be s reá egy vánkos tétetett. A processio a csodaképpel elvonult. Midőn az oltárra fölpillanték, látom ő szentségét a könyöklő közepére előre lépni, fehér talárban, vörös capfia­ és széles stólá­val. Fejét fehér fejketécske fedi. Arcza örömtől sugár­zott, meglátván a sűrű, messze kiterjedő népet. A je­lenlevők számát 25 — 30,000-re teszik. A zugás lecsi­­lapu­lt, s messze messze, egy hangot sem lehet elhallani, s csak a legszélső részekről volt még hallható némi moraj , végre ez is lecsöndesült s mély csend jön. A sz. atya beszédének tartalma körülbelől következő: „Ti láttátok a megfeszítettnek thaumaturgiai képét,­­mely egy hordozható kis oltáron állott, az említett oltár előtt), s azt a legbuzgóbb ájtatossággal tisztelté­tek , s nem állhattam ellen szivem kivánatának, hogy e fölötti örömömet előttetek ezennel ne nyilvánítsam. Alkata más szavakat kölcsönöz erre nekem a mai evangélium: ,,,A mennyeknek országa hasonló azon emberhez, ki jó magot vetett el földjébe.“ Igenis, Jézus Krisztus ez utóbbi napok alatt jó magot vetett a ti­sziveitekbe. (Rövid ma­gyarázat.) De ugyanazon evangélium igy folytatja: „Mi­dőn azonban az emberek alunnának, eljött az ellenség, konkolyt hintett a búza közé, s a­zzal eltávozott.“ Így tör­ténik ez jelen időnkben is. (Magyarázat.) A jóérzelműek­­nek tehát nem kell aludni. Miben áll pedig ezen álom ? Abban , hogy az ember nem mozdul, tehát a rest­­ség­ben, és abban , hogy az ember rüstelli még szemeit is föl­nyit­ni, tehát a kábaságban. Mozogni kell, föl kell használni a megmentés és üdvösség minden eszközeit, fel kell nyitnunk szemeinket, s Isten akaratára tekintenünk, nem a csábítókra s­elámítottakra. Ezt akartam nektek mon­dani. Hat évvel ezelőtt azon apostol templomában prédi­káltam, ki legelső utánza a keresztfa halálát. (Andrea della Vallé); ma pedig azon szent helyen szólok hoz­zátok, melyen sz. Péter ezen városért imádkozott­, s oly sokat szenvedett. Sz. Péter, egyesülve Sz. Pállal, erősítsd kérlek. karjaimat, melyeket könyörögve emelek föl az Atya istenhez, a Fiú Istenhez, s a Sz.Lélek Istenhez, a legszentebb­hez. Há­romsághoz: isteni áldásért könyörögvén az egész szent egy­házra, különösen pedig az uralkodókra, hogy az egyház hatalmát Isten akarata szerint használják; áldásért könyörgök a papságra, hogy az nemcsak szavai, hanem példája által is áldásterjesztőleg hathasson; könyörögvén az üzlet embereire, hogy Istent mindenkor szem­ek előtt tartván, mindenekfölött igazságot gyakoroljanak ; könyörögve a szenvedők és szegényekért, hogy keresztényi türelemmel állhassák ki ne­héz kisértésüket. Igen, mindezekért imádkozom Istenhez, s ez értelemben adom reálok apostoli áldásomat. Az egész beszéd mintegy óranegyedig tartott. A sz. atya hangja csengő volt, kimondása átalánosan érthető. A beszéd bevégeztével a sz. atya a templomba vonult vissza, hol a bevégzett isteni tisztelet után a n­gy sze­­krestyében fogadá lábcsókolásra a Falegnan­i (ácsok) társulatának tagjait. Ő szentsége visszamentben útját Capitoliumon keresztül vette, a szent feszület pedig ismét a kápolnába tétetett le. Nagybritannia, London, nov. 16. Az ok, mi a cabinet minden számításait bizonytalanokká teszi, f­a­­zisban van. Mondják, Napoleon lord Cowley irányában azon reményt nyilvánító , miként hiszi, b°gy habár egyenesen nem fogna is az orosz-török háborúba avatkozni, et, a franczia császárt, nem akadályozandja, hogy a szerződvények szentségét erősebb rendszabá­lyokkal is védje. Napóleon Angliától nem kiván egye­bet, mint neutralitást. A mai kabinet-tanács, mint állíttatik , fontolóra ve­­endi a különféle jelenségeket, mik egy önálló franczia politika legközelebbi életbeléptetését jelentik. Lord Aber­deen magát, a Francziaországgal közösen megkísérlett flotta-demonstratiók, úgy szinte a török birodalom inte­gritásának épentartása iránt ismétlőkig tett nyilatkoza­tai által megkötötte; minden szépítési kísérletekre az orosz hadnyilatkozvány félremagyarázhatlan id­e­­tlen: fog-e tehát az angol miniszter az ellen kifogást tenni, ha a szom­szédország következetesen azon ösvényen ha­lad , mire Anglia és Francziaország eddigelé közösen lépjenek . Ez a kérdés. S mivel e kérdés eléggé élesen jelentkezik, ennek folytán megújul azon hír, hogy lord Aberdeen e dilemmán meg fog bukni. Azonban ez nem v­aló. Tagadhatlan , hogy az Aberdeen-féle béke-idill­­yek sím­a felszíne alatt, egy messze elágazó palmerstoni politika habzik és áradoz , azonban Palmerston nyilvá­nosan , s egy részben ügytársai irányában is az ártat­lant játsza, s ő, a­m­ig lehetséges, igyekezni fog a véd­vet megtartani, melyet neki Aberdeen név szerinti pre­­miersége nyújt. Ma este Aberdeen lord szívélyes egyet­értés jeléül a minisztereknek Argyilliousban, estélyt adand. A city több jelentékeny kereskedője , kik orosz czik­­kekkel is üzérkednek, tegnapelőtt lord Clarendonnal ér­tekeztek, hogy tőle megtudhassák : váljon az Oroszor­szággal! közlekedés legközelebb nem veszélyeztethetik-e? Előterjeszték ő lordságának, hogy Angliából épen ez időszakban Pétervárott tetemes áruvásárlások iránt tör­ténnek szerződvények, mik legközelebb érvényesekké lesznek; hogy ezen czikkek nagy részben s olykor egé­szen is előre fizettetnek ki, ennélfogvást érdekükben áll tudni, hogy a jelenlegi politikai constellatiók közt ta­nácsos-e ily szerződvényeket kötniök. A lord erre vála­szolt, hogy ő felsége kormánya folyvást azon van, mi­ként a háborút kikerülje : m­indazáltal taná­csos az elővigyázat minden a­féle szer­­ződvényekre nézve. Sőt a nemes lord némi rej­tély is’ol kijelenté, hogy az Oroszországgal közlekedés­ben álló kereskedők jól cselekednének, ha tő­kéiket nem koczkáztatn­ák. Ez utóbbi szavakra nézve nem kereskedhetünk, s csupán úgy hozzuk fel azokat, mint a Baltic kávéházban hallottakat, hol az orosz ke­reskedők összegyűlni szoktak. A barátságos viszonyokra nézve, melyek eddigelé minden diplomaticai jegyzékváltások daczára is Angol és Oroszország közt, fentartottak, úgy látszik komoly változás történt. A kezdeményezés azonban Oroszország részéről indult ki. Portsmouthba néhány nap előtt egy gentleman érkezett, ki kevéssel azelőtt Pétervárra meg­hívást kapott, hogy a vitorlagyártás vezetését az orosz flotta számára átvegye. Ez állomást nem soká tartotta meg, s mint mondva van, visszament Portsmouthba, minthogy ő s minden angol társai, kik az orosz hajó és fegyvergyárakban foglalkoztak, rögtöni elbocsáttatást nyertek. London, nov. 17-kén. A tegnapi cabinettanács­­ban, mely harmadfél óráig tartott, valamennyi miniszter részt vett. A ,Chronicle‘ úgy látszik, az ausztriai neutralitás komolysága felől kezeskedni hajlandó: ,,A bécsi udvar bölcsen elhatározó, a montenegrinusokat egy Oroszor­szág javára czélzó diversio merényletében akadá­lyozni.“ Miután ezek folytául minden anti-orosz nem­zetiségeket, az igen is új foglalásokból álló Orosz­országban szemle alá vett igy a lengyeleket, finne­ket, kr­vaiai tatárokat, k­sukazusbelieket és affghano­­kat, mint a czár ellen kétségbeesett harczra készeket fel­sorolja, s innét azon következtetést vonja, hogy az érez kolosz agyag lábon állván, egyetlen jól irányzott taszítás­sal könnyen arczára a porba dönthető, végre következő megjegyzésre méltó fordulatot tesz: „Nem tartozik­ Európa politikájához, valamelyikét a nagy­ hatalmasságoknak hasonlítgatás által jelentéktelenségre törpíteni, de az egész világ által óhajtott béke, csupán a kívánalmak mérséklése által Oroszország részéről biztosítható. A harcz, mely most folyamatban van, a veszélyes záradé­kokat, mik a különböző időkben Törökországra erősített egyezményekben foglalvák, megsemmisítette.“ A jelen körülmények közt nem lehet arról szó, sti­­pulatiókat újítani meg, melyek egyik hatalmasságnak a másik belső ügyeibe avatkozása ürügyéül szolgáltak mindenkor. Barátságos segélyével a nagyhatalmassá­goknak mindig marad ideje a czárnak, méltányos ki­egyezkedést kezdeményezni, de ha ez alkalom meg­ragadására nem hajtanék, könnyen tapasztalhatná , mi­ként legveszélyesebb ellenei még nem jelentek meg a hadsorompók közt. A „Times“ megc­áfolja azon felfogást, mintha Gor­­csakoff herczeg hadi cselből eresztette volna át a törö­köket a Dunán. Azok szerinte még ugyan nyílt csatát nem nyertek, mindazáltal magukat az orosz összes erő ellen, 60 angol mérföldnyire saját főhadi­szállásuktól fentartották. Ha Omer pasának sikerülne győzelmet nyerni, — mondd egy ismert szabadelvű lord, — ak­kor a ,Times* e feletti vezérczikkét Jasch Általival­ kezdené. — A ,Morning Chronicle* az edd­gi bulit ti­­nikból következő morált von ki:,,Európa egyszer min­denkorra kigyógyult azon hiedelméből, hogy Oroszor­szág ellenállhatlan volna. A császári seregek hónapok óta°eg vitázhatlan birtokában voltak a fejedelemségek­nek s a legkényelmesebb alkalmuk volt a legelőnyö­sebb állásokat elfoglalni, valamint készületeket tenni a Duna megvédésére, s az azoni átkelésre. A bessarábiai s pétervári út szinte nyitva állott erősítő seregek s tár­szekereik számára. A czár megválasztotta ellenét,a harcz­­tért és az időt, és mégis a­ hadi működések első kezdeté­nél stratégia, tactica és katonái számára nézve gyöngének mutatkozik. A tartalék seregek nagyoroszodig­ és Len­gyelországból után lehetnek ugyan , de még nincsenek jelen, s az ok, egyedül katonaság­i pénz, valamint szer­vezés hiánya volna. A még veszélyes harcz az ázsiai határon, talán az ország minden rendelkezhető erejét igénybe veszi, s az­eszélyesség parancsolja , a rö­bd időközt, mialatt a tenger még szabad, elegendőket használni. A miniszterek, igy szól a ,Hérald*, nem fogják tovább is állítani akarni, hogy bölcsességök a harczott Orosz-és Törökország közt megakadályozó, de jelenleg kötelességük, az európai háborút elhárítani. És ahogy határozatlanok maradnának , akkor elkedvetlenítik a Portát s felbátorítják a czárt. Törökország Konstantinápoly, nov. 10. Teg­nap és ma a besikai flottához tartozó franczia-angol hadihajók a Bosporusba érkeznek. Ekképen rövid időn az egész flotta Konstantinápoly előtt horgonyoz. Igen föltűnő átalánosan , hogy csupán franczia hajók érkez­nek. Azon hír , miszerint az angol és franczia admirá­­lok közt meghasonlások történtek, mert az előbbi a ha­jók menetelénél Konstantinápoly felé a kölcsönös meg­állapodáshoz nem tarta magát — annyival inkább valósul, minthogy a franczia admirál, ugyanazon napon, midőn megérkezett s az áthágásra figyelmessé lön , Besikába visszament. A megkülönböztetés, melylyel jelenleg a franczia főhajóhad iránt viseltetnek , hahogy a fenebbi hír csakugyan való, úgy tekintethetik , mint egy neme az elégtételnek, s e szerint a meghasonlás megszűnt­nek tartható. A fegyverkezés itt folytonosan tart, úgy hogy a már lé­tező sereg m­egkettőztetve leend. Ha a­zultán Drinápolyba táborba száll, a nagyhatalmasságok köve­tei állítólag oda kísérni fogják , s az alatt erős őrizet európai idegen hadakból tartand a fővárosban rendet. Fuad effendi határozottan rendkívüli politikai biz­tosét neveztetett Omer pasa táborában. Az oláhok e választással általán igen elégületlenek. Itt azzal akar­ják őket vigasztalni, hogy Fuad effendi azon bántalom miatt , mely őt herczeg Menzikoff részéről élne, Orosz­országnak határozott ellenségévé lón, s hogy afféle a la Balta Limani egyezményre nem lesz hajlandó ráállani. Tsb­elka, a lengyel iró, ki két év előtt törökké lön s Mehemed Sadik effendi név alatt élt, i. h. 8-kán má­sod rangú Ferik pasává neveztetett.. Ezen kívül ke­resztény-török katonaság rendezésével foglalkozik. , Dunai-fejedelemségek- A Duna-fejedelemségekből hallhatni, hogy a franczia consul Jassyban a fen­­sőbb hatóságtól utasítotték Moldva elhagyására, úgy mindazáltal, hogy eddigi állomáshelyétől messze ne tá­vozzék. Mint mondják, Jassyban a porosz consult kérte föl, miszerint ott a franczia alattvalók és szövet­ségesek védelmét magára vállalná. Állítatik, miként a franczia consul egyelőre Lembergbe menend s csupán iroda­főnökét hagyja hátra Jassyban, ki mindazáltal hi­vatalos színezet nélkül marad ott. Az ottani angol consulhoz hasonló utasítások , csupán a sürgönyöknek, talán a rosz idő miatti elkésése miatt, nem érkeztek, ámde az utasításokat bizonyossággal várják. Moldva közigazgatási viszonyaiban eddigelé semmi lényeges változások nem történtek, azonban hírlik, miként rö­vid idő alatt, egy magas orosz hivatalnok veendi át a moldvai igazgató­tanács elnökségét. Készületek létez­nek már is, az egykori uralkodó fejedelem Szourdza Mihál palotáját az orosz helytartó számára elrendezni. Oroszország, Sz. Pétervár, nov. 11. Tegnapelőtt Zarskoje-Seloban , az egész császári család jelenlétében ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, mely alkalmával az orosz fegyverek győzelmére isteni segélyért esdekeltek. Az udvar tegnap Gatschinába rándult, s onnan dec. 6- kán tér vissza Sz. Pétervárra. A Morning C­h­r­o­n­i­cl­­ hez érkezett tudósítá­sok szerint nov. 1-jétől kezdve egész keleti Oroszor­szágban ujjonczozás rendeltetett. Lengyelország, V­a­r­s­ó , nov. 11. Csatatérről a tu­dósítások, legyenek azok valók vagy hamisak, nem igen érkeznek ezen fővárosba, mert a censura ecsetével azo­kat úgy kitörli, hogy a hold lakóit csupa szemmel tisz­tábban ki lehetne venni, mint ezekből a befestett betűk­ből valamit kiolvasnia. Jóllehet azonban, hogy ez után valaminek tudomására nem juthatni, azonban a P. Z. levelezője azzal biztatja magát, hogy más után mégis mindent megtudnak. (V.) Ázsia, Hongkong, septemb. 27. A Peking éléstá­ról szóló hir még nincs megczáfolva, de bebizonyítva sincs. A Peking- Gazette legújabb számai jelentik, "hogy a lázadók junius 19 ken megjelentek Ilonán tartomány fővárosa Kao-fung előtt s ezen dátum és július 31-ke közt a sárgafolyam északi parthosszában sok, eldöntés nélküli harcz folyt. így beszélnek a császáriak; általá­nosabb, egyszersmind hitelesebb azon tudósítás, hogy Keang-ping s a sárgafolyamtól 100 milesnyire északi- r­e fekvő más városok a pártütők birtokában vannak. Más részről ismét azt mondják, hogy a császár utolsó mentő eszközül a chinai falakon túli mongol-tatár főnö­kök ajánlott segélyét elfogadta. Ha ez valósul s a párt­ütők megveretnek , akkor ő mennyei felsége hihetőleg szerencsés lesz saját alattvalói helyett a mongolok által trónjáról letétetni. A sárgafolyam iszapos partjai fog­nák képezni a tatárok és chinaiak közti uj határt. Amoy szigetet egy nagy császári flotta ostromolja s a lázadók elégséges tengeri erő hi­ányában ezen állomást aligha megtarthatják. Az üzlet Chinában teljes pangásban van. Shanghai elesett. A külföldiek telepei m­egkiméltettek Lanton meg csöndes. /■ 1 •• 1 ° I ' Cl­U/iLH lllu USll­lSOK C meg a következőket emeljük ki: A már korábban kö­­tt hírek egy Oroszország és Dost Mah­o­m­­ közti szövetségről azóta sokszor ismételve jön s mar az attal ,3 nyernek valószínűségben, mivel ég azon időben három különböző pontról érkeznek hozzán u. m. tengeren a persiai tengerübölből Bombayba, Sei­de­n át a Bolan-úton, és Peshaverból. Egyébiránt Di Mahomed és alattvalói már rég meggyőződték , ha Anglia az ő birtokukra vágyik s hogy rájok néz egyéb menekvés nincs , m­int ab Oroszországgal! szól szövetkezés. E­z utóbbi hatalmasságnak ily szövetség létesítésnél még egészen más szándékai is lehetnek mi az inno-brit kormányt némi nyugtalanságban tartat

Next