Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)
1853-11-26 / 1115. szám
veszteglenek : ők élénken conjecturáznak, saját nézetük szerint csoportosítják a hatalmasságokat és kabineteket, a való, télig való vagy egészen valótlan tudósításokból csalhatlan következtetéseket húznak a jövő események folyamára, s tanúsítják rokon- vagy ellenszenveiket azon mód és modor által, melyben a nap eseményeit előadják. Ha mindez a józan és mélyebbenlátó előtt néha nagyon különösnek, sőt némelykor kissé nevetségesnek mutatkozik is, mindamellett e viszony elválaszthatlan a hirlapírás lényétől és jellemétől, melyet az egyéni nézet és személyes vélemény nyilvánításának szabadsága törvényesen megillet. Ámbár mi az ilynemű eljárást ártalmasnak ismerjük, úgy viszont becsülni is tudjuk az önálló sajtónak hasznait, mely bizonyos erős korlátok közt az inkább vagy kevésbé elterjesztett egyéni véleményeket nyilvános méltatás alá bocsátja, s mint minden emberi dolgokban, úgy ebben is a részét a jóval együtt elfogadjuk. Ha ennélfogvást hírlapjaink előadásmódja és conjecturális politikája — mennyiben azok a törvényes korlátokon túl nem lépnek —, a kormányhatóságok beavatkozáskörén kívül áll, úgy az is világos, hogy a külföldi kormányokat illetőleg a rokon- vagy ellenszenvekre , melyeket ausztriai lapok előadnak, a császári kormány még kevésbbé gyakorolhat befolyást. Azon Francziaországnak Ausztriáhozi állásában a Wanderernek ő felsége Napóleon császár kormánya ellen szintoly alaptalan mint nem igazolt gyűlöletessége, s azon üres okoskodások, melyekkel azt sarlangozza, a cs. kir. kormánynál s a legmagasb körökben szintoly határozott rászólásra talál, valamint a „Morgenpost“ czim alatt itt megjelenő lapunak oroszok iránti nevetségességig menő gyűlölsége. Mi ezen két lapot megneveztük, mivel épen ezek utolsó számai tüntetik ki, különösen erős vonásokkal az érintett irányzatokat. De más itteni lapoknak a török-orosz ügy állása és kifejtéséről közlött vezérczikkeiből is eléggé bebizonyul, mikép ők a hatalmaknak egymáshozi viszonyairól sokszor nincsenek magukkal tisztában , és hamis föltevésekből szükségkép téves következtetéseket vonnak. A mi feladatunk nem lehet — mond az O. C. — hogy a hírlapi controversiák és conjecturák tömkelegébe az Ariadne fonalát vigyük. Haszonnélküli dolognak azonban nem tartjuk a közönséget , s főleg a hírlap-olvasó közönséget, emlékeztetni, hogy mindabban, mit az időszaki sajtó a nagyhatalmaknak egymáshozi viszonyairól, úgyszinte a Célállapotokról s az egyes hatalmak indokai és politikájáról közöl és előad, nem foglaltatik egyéb, mint az illető szerkesztő uraknak magán nézetei és hajlamai.“ A Wiener Lloyd novemb. 24-ei számát következő czikkel nyitja meg : „Az egyesült flottáknak a Fekete-tengerhez közeledése — magában véve nem lényeges jelentőségű— egyazon jelek közöl, melyek a tengeri hatalmaknak Oroszország irányában követett politikájában fordulatot mutatnak. Francziaország és Anglia békés hangulatát sz. Pétervárott igen ügyes és kitűnő módon zsákmányolták ki. Lord Redcliffe és De Iacour urnák azon feltételek elfogadását kelle tanácsolniok, melyeknek elvezetéséhez egykor járultak. Orosz hadsereg lépett át háborúnyilatkozvány nélkül a Pruthon , s szállotta meg a török birtokot, tényleg magához ragadván ott a kormányt. — Ily situatio nem maradhatott fordulatpont nélkül, s nekünk úgy látszik, hogy e fordulatpont már bekövetkezett, hogy ezen tett dolog igen rövid idő múlva — mihelyt az angol parliament egybegyül — mindenki előtt világos lesz. Máris a megsértett nemzeti érzés tudata Anglia- és Francziaországban alulról fölfelé egészen a legmagasb körökig hatott. — Azon fordulat, melyet a tengeri hatalmak politikája vesz, s mely a flottáknak a Fekete-tengerhez közeledésében nyilatkozni kezd, meglehet, rövid idő alatt a békét idézendi elő. A finom hallású és tapintatteljes orosz diplomatia — Menzikoff herczeget nem számítjuk hozzá — már alkalmasint észrevette, hogy most még a béke fentartására egy kedvező momentum van, mely ily kedvezően aligha térend vissza többé. Vajha használtatnék az Ila használatlanul hagyatik, akkor jósolni merjük, hogy rövid idő múlva a diplomatikus jegyzékek s a hivatalos angol és franczia lapok más hangon fognak szólani. Akkor nem azon biztosítékokról leend aztán szó, melyeket a Porta adjon Oroszországnak, hanem kezességekről, melyek Oroszországtól fognak kivántatni, hogy a dunai fejedelemségek fegyveres megszállása többé ne újulhasson meg. Nem arról leend akkor szó, micsoda viszonyok közt hagyják el a London és Párisban levő orosz követek ama fővárosokat, hanem hogy a franczia és angol követek minő feltételek alatt fognak maradni Sz. Pétervárban. Akkor arról leend szó, mily esetet tekintendnek a tengeri hatalmak casus belli-nek, nem pedig, mint azelőtt, mily esetet fog Oroszország annak tekinteni.“ AUSZTRIAI BIRODALOM. Ő és. fensége Estei Erzsébet főherczegnő december hó közepe táján fog Brünnbe visszatérni, s ott ismét állandóul lakást foglalni. Mai 1a nd-ból novemb. 20-káról írják a „Trieszter Zig“-nak : „E hét első napjaiban Gardone-ban (Brescia tartomány) a csendőrség bizonyos Ronchi-t, bergamoi orvosdoctort fogott el, midőn a közel Helvétiából, lázitó iratokkal gazdagon ellátva, szülővárosába visszatérni szándékozott. A nála talált levelek, proclamatiók és lázító röpiratok jövő sorsát igen szomorúnak tüntetik föl. Az utóbbi napokban itt és Bergamoban több előkelő személyek fogattak el, kik, közvélemény szerint a fentebb érintett eseménynyel nem alap nélkül hozatnak összefüggésbe. A házkutatások alkalmával lázító iratokon kívül még legújabb keltű igen compromittáló levelekre is akadtak volna. A szükséget szenvedő néposztály ínségének enyhítésére a mantuai csász. kir. buzgó delegátus befolyásával 800,000 húszasra terjedő jelentékeny pénzöszveg gyűlt össze, oly meghagyás mellett, hogy az részint a kenyérdrágaság és zordon évszak ideje alatt munkatehetlen ügyefogyottak fölsegélésére, részint pedig nyilvános utakra és egyéb építkezésekre fordítandó. KÜLFÖLD Németország. A berlini „Correspondenzbureau“ imezt mondja : „A keleti kérdésben ma nagyobb jelentőségű tudósítások nem érkeztek. Csak a börze gazdag mindkét oldalróli hírekben, azaz reá nézve kedvező s nem kedvezőbben. Jelentőséggel bír, ha megvalósul, hogy Párisból a franczia követhez Bécsbe utasítások menesztettek, melyek szerint az ausztriai kormánytól határozott nyilatkozat kivántatnék a keleti kérdésbeni további magatartása iránt, egyszersmind értésére adatik, hogy egy Oroszország javárai eljárásnál, a franczia kormány , Törökország harci működéseit mind vizen mind szárazon támogatni fogja. Párisban Ausztria magatartása iránt félreismerhetlen figyelem uralkodik. Onnét újonan hírek terjesztetnek az ausztriai külügyi miniszter, Bud gróf visszalépéséről, mely híreknek azonban a jámbor óhajtásnál egyéb alapjuk nincs.“ Francziaország, Páris, nov. 19. Lieven hgne elhalászta elutazását, mindazáltal készen van az útra azon esetben, ha a kérdések komolyabb fordulatot vennének. Magas és kivételes állása az előkelő társaságban, neki és salonjának szokatlan jelentőséget kölcsönöz, mi miatt dutazása nevezetes jelenségül vétethetnék. Egy politikai salonban arról volt szó minap, hogy Lamoridéretlnok, miután pétervári küldetéséből visszatért, egy emlékirat vázlatát tevő papírra, melyben ő statistikai kiforrásokra és saját ítéletére támaszkodva, meg igyekszik mutatni, miként Európa Oroszország valódi hatalma fölött áltatásban tartatik , csak hogy nagy véleménynyel legyen ezen állam felől. A tábornok ezen emlékiratot jelenlegi számkivetésében valószínűleg bevégzi, melynek kiadásával a dolog felvilágosítására nézve sokat fogna tehetni, mivel föltesznek róla annyi igazságszeretetet, hogy netaláni ellenszenvek által a valóság elcsavarására nem engedi magát vezettetni. Paris, nov. 20. Az orleansi család közeledése gróf Chambordhoz a napi beszéd tárgyául szolgál itt a főbb körökben. Mindazáltal a tettleges fusio épen nem ment véghez, s a nemoursi herczeg és gróf Chambord Frohsdorfban egyedül csak találkozzanak, s kölcsönösen s atyafiságosan üdvözlők egymást. Beszélgetésük 20 perczig tartott, melynek folyama egészen köznapi s általános dolgokat tartalmazott; a dynasticus kérdés és fusio szóba sem jött, s a búcsuvétel legnagyobb szivélylyel ment véghez. Páris, nov. 20. Ma két órakor ment véghez Fontainebleauban a nagy lovaglás , melyet a park nagy sétányán a hatodik huszárezred a két felség tiszteletére tartott. Az ünnepélynek a legszebb idő kedvezett. A császári pár közelében következő magas személyek valának láthatók, úgymint : Napolon herczeg, Mathild herczegnő, Stephanie nagyherczegnő, Murát herczeg és herczegnő, Chimayhg ésegnő (a Moniteur sorozata szerint) , Svéd és Oroszország, valamint Brazília , Bolívia és Chili követei, Waulowski gróf és grófnő , Clary gróf és grófnő, gróf Lagrange, Vernet Horace stb. Az egész fontainebleaui népesség összesereglett ezen ünnepélyre , melynek jeles sikerüléséért, a császár a huszárok ezredese Neynek, méltánylatát kifejezé. Hir szerint gróf Waleovszky rögtöni elutazásának Londonból Fontainebleauba semmi más czélja nem vala, mint egy ugyan azon időben Konstantinápolyba küldendő angol és franczia sereg felőli értekezlet, hogy e seregek az oroszokat, ha hogy a Dunán átkelnének, visszavessék. Perigueuxban s a nyugati megyék más városaiban lázító falragaszokat fedeztek fel. Sőt azt is hírlik, hogy Lyonban barikadkészítésre kezdemény létetett. A falragaszokon ily nyomatott fenyegetés volt olvasható: „Halál a molnároknak!“ A rendőrség rendszabályokhoz nyúl, minek folytán az öt frankos pénzdarabok megcsonkítását büntetni fogja, minthogy még mindig találkoznak, kik a császár képének nyakán vágást tesznek. A „Journal de Debats“ban olvassuk: az ausztriai főconsul, Laurin úr visszahivatása Bukarestből, nagy sensatiót okozott a Fejedelemség népességében. Az Oláhországban lakozó ausztriaiak száma 40,000-re megy. Ezek Laurin úr személyében értelmes képviselőt birtanak. Helvétia, Bern, nov. 19. Az uj genfi kormány f. hó 28-kán hivatalába lépend, s egy nagy tanácsokal álland viszonyban, mely többségére nézve a letűnt dictator Fazy- és rendszerének híve. Csak a jövő év végivel fog egy új nagy tanács választathatni. Tehát gyakrabban megtörténendik, hogy az államtanács a nagy tanács ellenében kisebbségben leend , minek az lehet eredménye , hogy az első képtelenné válik a kormányzássá, s annálfogva vissza kellene vonulnia. Nagybritannia, London, nov. 19. A „Times“ ma a keleti nagyhatalmaknak megmutatni igyekszik, miszerint azoknak kötelessége, semlegességükből ki is egyesülve nyugattal Oroszország ellen föllépni. A „Times“ ezen nagy fontosságú czikkét azon, különben is senki által kétségbe nem vont tétellel kezdi, hogy t. i. a diplomatia hangja az izakcsai árgyúk dörgése által hosszabb időre elnémíttatott. Most Török- és Oroszország közt minden múlt vagy jövendőbeli viszony új kérdésnek van alávetve , a török-orosz szerződések, elkezdvén a kainardsini (1774) egész a balta-limaniig, mind semmik; az orosz foglalások által kierőszakolt viszonyok a fejedelemségekben, a keleti egyházban stb. véget értek. De ha Oroszország az ottomán haderőt összemorzsolná is, még akkor is minden kétség kívül nemcsak az eddigi kötések újóbbi megerősíttetését kívánná, hanem új, Kelet függetlenségét veszélyeztető föltételeket szabna elő. „Ily kimenetelhez“, s ezt nem is szükség mondani. „Nagybritannia, Francziaország és a német nagyhatalmak becsülettel s józan politikával nem csatlakozhatnak. Oroszországnak csak az marad fen választandó, mi módon akar igényeiről lemondani; ha a törökök által valóban megveretik , elveszti 100 éves dicsvágyának eddig kiküzdött minden gyümölcsét, ha pedig győzelmeskedik a török ellentállás fölött, készen kell neki állania arra, miszerint Törökország háta mögött a világnak legalább is két legnagyobb hatalmára fog bukkanni, melyek bölcs vonakodással fognak ugyan még fegyverhez, de ha a háború egyszer kitörik, bizonyára a fegyvert le nem teendik mindaddig, míg az európai béke ellenségét rendre nem utasították, s becsületes kiegyenlítési föltételeket nem szabtak eléje.“ „Ha a német hatalmak ezen krízisben, a nyugati hatalmakhoz, a béke érdekében , szívvel s lélekkel csatlakoznak, lehetetlen kétségeskedni, miszerint Európa elég hatalommal bír, akaratának háború nélküli kivitelére. A fejedelemségekbeni hadmunkálatokat vagy az időjárás, vagy határozott eredmény elérése valószínűleg nemsokára félbenszakasztandja. Mi volna akkor a hatalmak combinált közbenjárásának könnyebb, mint elhatározottsággal , szükség esetében erejöket vetni a mérlegbe, s újabb ellenségeskedések kitörése esetében védszövetséget kötni az ottomán kormánynyal ? A hatalmak igen középszerű eredménynyel iparkodtak kiegyenlítési javaslatokat terjeszteni elő ; hát épen nem képesek azokra rászorutni ? Oroszország német szomszédainak semlegességét annyira becsüli, mint meg ugyanannyi súlyt saját mérlegében, s reméli, miszerint azt nemsokára oppositióra viheti nyugat ellen. Németország közremunkálása nélkül lehetetlen a czárt és zuhant békére kényszeríti. Ha Oroszországot kiegyezkedésre lehet is bírni, ez csak elszigeteltsége, s az öszves hatalmak egyhangú határozata által hozathatik létre. Ha iy egyezség nem létesülhetne, ily határozat nem hozathatnék, akkor midenesetre látandjuk, miszerint ellenségeskedésekbe vagyunk bonyolódva, de e szerencsétlenégteljes események vége még messze távolban van, s a nyugati hatalmaknak nemcsak a távol háború veszélyeivel , hanem az izgatottság és a dolgok állásának hirtelen változása elemeivel is kellene küzdeniük, melyek máris az egész európai szárazföldön mindig növekedő hatalommal kezdenek forrásnak indulni.“ London nov. 17. A Dardanellákban levő angol flotta hiteles adatok szerint következő hajókból áll: Britannia (120 ágyú)Trafalgar(120) A.,noo(90)Rodney (90) Vengeance (81) Bellerophon (78) Arethusa (50) Leander (50). Ezen nyolc vitorlás hajóhoz következő in gőzös járul: Sanspareil (71 ágyús, 350 lóereje) Retribution (28 ágyú, 800 1. e.) Furiosus (16 á. 400 1. e.) Tiger (16 á. 400 1. e.) Firebrand 1. (6 á. 400 1. e.) Sampson (6 á. 467 1. e.) Niger (14 á. 400 1. e.) Wasp (14 á. 400 1. e.) Fury (6 á. 515 1. e.) Inflexible (6 á. 580 1. c ) Ardent (4 á. 200 1. e.) Caradoc (4 á. 350 1. e.) Shearywater (4 á. 160 1. e.) Spitfire (4 á. 140 1. e.) Triton (4 á. 260 1. e.) öszvesen 885 ágyú, 5332 lőerő és 8852 katona. E tengeri erő nagyobbítására után van 2 vitorlás hajó és 4 gőzös: Queen (116 ágyús) és London (90 á.) Terrible (21 á és 800 1. e) Agamemnon (90 á. 550 1. e.) Leopard (16 a. 560 1. e.) Highflyer (21 á. 250 1. e.) Ha tehát ezen erősítés megérkezik, a Dardanellákban levő brit flotta 29 haditanasággal. . London, nov. 17. Ha való — Így szól egy irat a „Times“ kiadójához, — hogy az orosz fegyver- és hajógyárakban foglalkozó minden munkás , ő felsége a czár parancsára rögtön elbocsáttatott, mint történhetik, hogy ő felsége Victoria királyné hajói Portsmouthban állomásaikból kimozditatnak, helyt adandók egy „Aurora“ nevű orosz fregatnak. A béketársulat oktalan elvei még bizonyára nem kaptak érvényre az admiralitás épületében. Ha ez nincs így , akkor sir J. Graham az orosz fregatoknak meghagyandja, hogy az angol kikötőkből vonuljanak ki. Törökország- Konstantinápolyból. Egy rajnai s ugyanazon időben több más német lap , az ,Augsburger Allgemeine Zeitung, ismeretes és sokfelül megcáfolt czikke ellen; a legújabb keresztényüldözésekről , Törökországban, a Konstantinápolyban tartózkodó német nyilatkozatát teszi közzé, melyből a legjelentékenyebb helyeket vonjuk ki: Az , Allg. Augsb. Ztg., valamint ennek nyomán több helybeli lapok Németországban, az orosz-török bonyodalom kezdete óta s kivált utóbbi időkben oly irányt vett föl és követett, mely a német vagy európai publicistika oly nevezetes orgánumának hasábjain, az ozmán államokban élő németek figyelmét ki nem kerülhető. A nevezett lap ezen iránya, a szerkesztőség vezérczikkei, de különösen élesül Törökország belsejéből küldött czikkek sorozata által (czimek: Törökország belső állapota) kifejezve , Törökország s ennek igazgatása ellen keserű ingerültség és ellenségeskedés jellemét viselik, mik az efféle polémiára mindazoknak kötelességévé teszik a feleletet, kik ezen ország kebelében évek óta tartózkodva, a dolgok valódi állását közelebbről látják, s azokról alaposabb ítéletet mondhatnak, mint az „A. A. Ztg.“ szerkesztősége. A nélkül, hogy a nevezett czikket részletesebben taglalnék, minden elfogulatlanabb külföldi át fogja látni, hogy a törökországi iszonyatosságok nagyobb része, összefoglalva az egész országból, még akkor is, ha igazak volnának, a legkisebb európai állam bűnlajstromát sem múlnák fölül, sőt alig közelítenék meg, s e szerint magukban a tényekben a keresztény üldözés vagy effélé bűnök rendszere éljen nem foglaltatik. A mi igaz, maradjon igaz , az ellenség irányában is, s miért ne oly nép irányában, mely a vendégszeretet szép erényét nagy mértékben gyakorolja ? A valóság az, hogy a többször nevezett czikk kényszerűségből íratott, s futólag legyen mondva, nem nagy honfitársi szeretetet tanúsít, ha az ,Aug. All. Ztgl túlzó tudósításaival távoli rokonait és barátait az itteni németeknek aggodalom- és gondba ejti, valamint kevés közszellem és a német érdek nem helyes felfogásának bizonysága , hahogy az itteni német kereskedelemnek rémrajzai által hitelzavart okoz. S maga kárával tapasztalandja, mikép azon törekvés : ily eszközökkel rég elmúlt dolgot föleleveniteni akarni — ön hitelén mily csorbát ejthet a fölmerülő kérdések tárgyalásánál, az igazság és méltány minden barátai előtt. Az örmény püspök és érsek választása fölötti viszálynak azzal vetettek véget, hogy tökéletes választási szabadság engedtetett. A congregatio egy rendeletében kijelenti, hogy ő az örményeknek engedett választási reformot illetőleg, a levantei kath. községek különböző szokásait tekintetbe vette. Dunai fejedelemségek, Belgrád, nov. 19. a törökök, kik a város alsóbb részein laknak, az itt vezénylő pasa fölhívására, a várba vonultak. A város e szerint a mohamedánusoktól megszabadult. Szerbiában komoly csatákra látszanak készülni, írott röpivek keringenek szerb nyelven, mik a törökök ellen eléggé nyers hangon szólanak. Többek közt egy ily röpiven ez áll: Szerbek, készüljetek egy nagy jövő elibe. A czár a mi utalmunk. A Kassovánál elesett szerbek nemes vére ezer hangon kiált az égre bosszúért. A törökök durvaságának elég tere nyílik Ázsiában. Mi ó- és igazhitű keresztények jogos birtokunkból erőszakkal nyomattunk ki a moharaedanusok által ! — most tehát a visszatolás ideje megérkezett. Gyülekezzünk egybe a czár hívására, ki bennünket már néhányszor kimentett a szorultságból. Belgrád, nov. 113. E napokban hagyta el a polgári perügyekbeni törvénykezési eljárásról szóló törvénykönyv a szerb herczegségre nézve a sajtót, az most közzététetik s a jövő év jan. 1-jével életbe lépene. Tudomás szerint ez országban 1844. év óta egy rendszeresen szerkesztett közpolgári törvénykönyv létezik , így az érintett procedúrát annál nagyobb feszültséggel várták , mivel az illető , annyira szükséges törvények vagy csak ideiglenes kibocsátott rendeletek által pótoltattak, vagy pedig épen nem is léteztek. Most tehát e törvénykönyv behozatala által egy, az igazságszolgáltatásban általánosan érzett szükségen kitelhetőleg lesz segítve. A kormány továbbá, mint hallom, egy büntető törvénykönyvet s a perügyekbeni eljárást szándékozik kidolgozni, mely munkálatnál az ausztriai koronaországok számára a legújabb időben kiadott munkákat fogná kizsákmányolni, mi a jó sikerre kétségtelenül a leglényegesb befolyással bírna. A fensőbb közoktatási ügy e tartományban a folyó iskolaév kezdetével újan szerveztetett. Az ezen czélra dr. Simonovics Plato főiskola felügyelő által kidolgozott terven közösen résztvettek az iskolabizottmány, a közoktatási minisztérium, a senatus, egyelőre egy, kebeléből és különféle legfőbb hatóságokból "összeállított bizottmány, melynél az egyház is Péter tudós metropolita által képviselve volt, és végre az uralkodó fejedelem gondnoksága alatt az öszves minisztérium. — Ezen utánszervezés különösen a gymnasiumot és lyceumot illeti. A gymnasium tanfolyama 6 évről 7 évre terjesztetett ki, a lyceumé pedig 5 évről 3 évre szállitatott le. A gymnasium-igazgató minden előadástól föl van mentve s így csupán az intézet igazgatásával foglalkozik, oly rendszabály mely a fáradhatlan felügyelőnek fő felvigyázata által támogatva, a választott tanárok hivatásképességétől s a tudvágyó szerb ifjúság fogékonyságától a legjobb gyümölcsöket ígéri. A tudományokon kívül ezen intézeteknél több nyelvnek tanulása is el van rendelve, e nyelvek: a német, franczia, görög, deák. A német nyelv az egész gymnasiumi és lyceumi tanfolyam ideje alatt, tehát 10 éven át, adatik elő, miből a legbiztosabb reményt táplálhatni, hogy a növendék képes leend azt tökéletesen sajátjává tenni. A többi nyelvek megtanulására szinte megfelelő időköz van kitűzve. Az ószláv nyelv is be van hozva, mi hihetőleg arra fog szolgálni,hogy a szerb, a szláv nyelvről ismeretet szerezvén, a káros iránya nyelvújítókkal majd daczoland, miután egy némely szerb tudósnak jelen divatos lengesége : az ismeretes kisértők vágyainak, őket anyanyelvűktől elpártoltatni s csapai betűrendjükhöz vonni, csak az ó-szláv nyelvbeni tudatlanságuknak —■ mely nyelv semmi más mint az ó szerb —tulajdonítható. Az iskolai szünnapok is ez utan szervezet által tetemesen megrövidíttettek. Az eddig szokásban volt két hónap helyett csak az egy július hónap van szünidőül engedve, ezenkívül a minden héten szünnapul használt csütörtök is meg van szüntetve, mely rendszabályra az orthodox egyházban előirt sok ünnep szolgáltatott természetes alkalmat. A gymnásiumnál 14 s a lyceumnál is 14 tanár alkalmaztatott; a gymnasiumi tanárok fizetése 700, a lyceumbelieké 1200 pontra van határozva. A gymnasiumi igazgató ez utóbbiakkal egyenlő fizetést hoz. Ezenkívül mindezen tanítók fizetése 10, 20, 30 évi tanárkodás után időszakonként öregbítetik , az államkincstár költségein nyugdíjazhatók, s így ez államszolgákról a tartományban most lehetőleg gondoskodva van, egyszersmind azon állapotba helyezvék, hogy fenséges hivatásuknak akadálytalanul felelhessenek meg. ■— A könyvtár számára szükséges könyvek, úgy szinte gépek, minták s egyéb a különféle tudományok előadásához szükséges egyéb eszközök megszerzésére az államkincstárból évenkint 1000 p.forint engedélyeztetett. A kormány ezenkívül még költségén bizonyos számú szegény de jó elmetehetségű ifjakat is tart, s e czélra évenkint több mint 3000 p.forint fordíttatik. A tanuló ifjúság egyenruhát is kap. Az egyenruha hasonlít a közoktatási minisztérium hivatalnokokéihoz, kivévén a himvarratot, mely egészen megszüntetik. Oroszország a „Hamb. Nachr.“ Pétervárról nov. 15. ezt írják: „Az orthodox oroszok szemeiben a keleti kérdés tökéletesen vallásszerű jellemet öltött. A nyilatkozmányban a Porta mint egyedül vétkes és kihívó rész tüntettetik föl, s ennek folytán Karitigin úz orosz múzsája, egy a trónörökös nagyherczegnek ajánlott, s a mai katonai újságban lenyomatott költeményében némileg ugyanazon hivatalos húrt érinti, mintegy a legfőbb manifestum kiegészítéséül. Íme itt az oroszból szórmén áttett ömlengés : „,,Mióta nem félelmes Törökországnak Oroszország ? Honnan ered az ottománok bátorsága ? Tán az időtől, mióta győzelmes szuronyaink és zászlóinkat a daczos Balkánon átvittük? Oly idők és helyekre akar-e Törökország emlékeztetni, mik véres hirezek tanúi, oly nevekre, mint Orlow, Rumianzow isiuwarow? nem ismeri-e az oroszok hatalmát Ázsia ? Ki vannak-e feledve Navarin, Tschesrae, Adrianopel, Otschakow, Kapui, Braila, Ismail, vagy az utolsó hareztér, mely majdnem utat nyitottKonstantinápolyba? S Törökország mégis hadat mer üzenni ? ! Arosznak kell őt ez őrjöngésre hajtania! A hold az éj hatalmában látszik elveszni, vagy leszállóban volna nyűgöt csillaga ? Vesse bár a bajvívó keztyűt Törökország elénk, mi egyedül az igaz ügy nevében szállandunk harczba, és a Mindenhatóban bízva, soha nem fogjuk magunkat megszégyenleni! Czárunkházi szeretettől s Krisztusbani hitünktől áthatva szálljunk a sikra! Mert a csaták zajában védve fog bennünket a legszentebb kereszt, s az egyházak imája követni. ““ A „Journal de St. Petersbourg“ ismét egy levelet hoz Konstantinápolyból. Ebben a szárazföld újságainak minden tudósításai a béke és rend felől Törökországban mesének tartatnak. A hírhedt gülhanei Hattisheriff a keresztények addig valamennyire tűrhető sorsát megnehezítette volna. A Hattisherif a keresztények és muzulmánok egyenjogúsítását, az adó egyenlő kivetését és elosztását, s az összeírás szabályozását igérő. A fejadón kívül a keresztényeknek egy egész sorozat közvetett adót is kell fizetniük, különben természetbeni kiszolgáltatásokra köteleztetnének. Az államszükségekre megkívántabb adók fölvevése különben oly igazságtalanul történik, mint kivetése, s kegyetlenségektől kisértetik, mit sem tagadni, sem szépíteni nem lehet. A keresztények vagyon és személy, sőt nejeik biztonsága bármely fanatkus muzulmán s pénzvágyó pasa kegyének el van átengedve. A jelen pillanatban, úgymond a nevezett lap, minden utak török szökevény-s fosztogató csapatoktól hemzsegnek, a legveszélyesb fanatismus által fel ingerelt dühvel rohannak ezek a szegény rajákra, kik sehol sem mernek megjelenni, házaikat, vetéseik és szántóföldeiket odahagyják, s kik, ha az üldöző muzulmánok kezeibe kerülnek, várakba szoktatnak stb. Látszik, miként a nevezett lap erős színekkel fest, minőkkel egykor egy híres lap szokott, de melyek az Österr. Corresp. által gyorsan felvilágositottak. Lengyelországi tudósítások szerint, nem látszottak az oroszok arra számítani, hogy a törökök a Dunán oly jelentékeny haderővel keljenek át, mert noha egyelőre az Oláhországban összevont sereget tökéletesen elégségesnek hitték a törökök legyőzésére, újabban gyorsmenetekben nagy hadtömegek küldetnek a csatatérre. Minden ezred, mely délkeleti Lengyelországban állomásozott , parancsot kapott rögtöni indulásra , s a késő időszak daczára is már uton vannak az Aldunához. A vásárlások Lengyelországban, és az élelmiszerek szállítása a Dunafejedelemségekbe szakadatlan és folyns a mindig növekvő élelmi czikkek drágaságára ott és a szomszéd vidékeken nagy befolyással van. — Ralisból jelentetik, hogy szakadatlanul új hadak mennek a Dunához, hol a sereg betegség következtében sokat szenved. Az egész orosz császári biro