Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)
1853-12-06 / 1123. szám
kodó vers nem raid, — következőleg nem intipel , — következőleg nem is igaz művészet. Ezen okoskodást, reméljük, a tisztelt úr logikája következetesnek fogja találni. Hogy azonban mi is kissé alkalmazásba vegyük a mi logikánkat, azon észrevételt bátorkodunk tenni, miszerint nagyon furcsának tartjuk, hogy ugyanazon „infiniment petit“ óriás, kinek Berzsenyi, Kazinczy, Vörösmarty csupa semmiség, Arany, Tompa középszerűség, Petőfi öntudatnélküli tehetség , az most egyszerre Garayt mégis költőnek tartja. Vagy talán csak nagyúri leereszkedés ez? Vagy pedig, ami a kávéházban állitatik, az lehet versben máskép is? — Azonban inkább hisszük, az egész csak jónak hitt „captatio benevolentiae.“ * A Divatcs’arnok legközelebb megjelent két száma már az uj dolgozó társ Friebeisz István úrnak, kihez ezentúl a szerkesztőségbe való kéziratok utasítandók, kezelése mellett adatott ki, s valóban becses tartalommal bir. A szépirodalmi részben Bulyovszkiné, Tompa, Gyulai, Szemere nevével találkozunk ; Csengeritől Homer jellemzését vesszük; ezenkívül találkozunk Omer pasa és Ca talani rövid életrajzával (Omer pasának arczképe is közöltetik igen elkerült fametszetben.) Különben megtartatván az eddigi belső oeconomia, a szokott rovszok egygyel szaporodtak: „Mozaik,a mely miscellaneákat, adomákat , élez és tréfákat tartalmaz. A lap tulajdonosának irodalmunk egyik derék bajnokának, Császár Ferencz úrnak e választáshoz és változtatáshoz szerencsét kívánunk , és reméljük is, hogy a Divatcsarnok, melynek említett két utóbbi száma méltán szép várakozásokra jogosít, mindamellett sikerrel fog törekedni azon czél felé, hová mint a szerkesztőség maga kinyilatkoztatja — „emelkednie kell is, ha némi eredménynyel akarja szolgálni az irodalmat, s általa legdrágább kincsünket, a nemzetiséget ! “ Feltesszük a magyar közönség műveit érzületéről, hogy az újult erővel megindult vállalatot kellő pártfogásával támogatandja. — Garay árváinak felsegélésére Komáromból egy névtelen egy ezüst ftút küldött bérmentve e lapok szerkesztőjéhez. A szegények fillérei is fel vannak jegyezve az Urnák könyvében. Ha hazánkban mindenki, kiftot vagy csak egy két garast nélkülözhet, követné e lelkes névtelen példáját, úgy az árvák jövője biztosítva lenne. A küldött egy frtot a takarékpénztárba tett öszveghez csatoltuk. A takarékpénztári könyvecske az árvák gondnokának kezébe tétetett. — Taglioni k. a. utolsó felléptealkalmával rendkívüli élvezetünket némileg megzavaró azon rettegés, hogy a karcsillárok világa elalszik s nem kissé boszantá a közönséget a légszesz iszonyú büdös szaga. Míg a gasometer a városban zsákonként árulja a légszeszt, a színház sokszor ki van téve a kellemetlenségnek, hogy a légszesz gyakran kifogy vagy lámpamécsként pislog. A kellemetlen szag pedig az olajlámpák barátait megerősíti azon hitben, hogy a légszesz-világítás elválhatlan e szagtól a azon óhajtatnak szerez súlyt, hogy állítasaék vissza az olajvilágítás. Mellékesen megjegyezve, miként a légszesz egyenlő folyása az illető gép jókarban lététől s a kellő felügyelettől függ, és hogyha az olaj és kander el nem éghet, e világítás is kiállhatlan bűzzel jár, ezúttal csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy nem nagy bölcseség kell ahhoz, hogy a légszesz vízzé és szénsavvá elégjen s igy rossz szagot ne áraszon hat. 1. üveg hengerek ráillesztésével a lángokra, léghuzamot, vagyis elegendő é 1 e n y-t (Oxygen) vezetünk a lángra, mi a légszesznek tökéletes elégését eszközli. Ha az olajos kanderot füsszel vagyis nem elegendő léghuzamban engedjük égni, az is bűzös; a színházbani rész szagot sem az elégett hanem a kellő léghuzam hiányában elégetlenüll maradt s kifolyó légszesz okozza. — Figyelmeztetjük a nemzeti színház igazgatóságát azon kopott, töredezett kárpitra, mely a színpad mélyén a tánczelőadások alatt használtatott s ha jól emlékezünk egy faluvidéket ábrázol. Kérjük , javítassa ki. •A Londonból érkezett értesítés szerint az ausztriai bortermesztők is figyelmeztetni fognának a jegeczesedett borkő árának emelkedésére és azon körülményre, miként a franczia bortermés csekélysége és a borkőnek a pezsgőporgyáraknák nagyobbodó fogyasztása miatt ez árnak emelkedése még várható. Hivatalos hirdetések kivonata. DEBRECZENI Pál és Garas András az ellenök Máriássy Béláné által indított szóbeli per tárgyalására 1854. jan. 3- re idéztetnek a borsodmegyei törvényszék elé. KERESZTURY József lipótutczai 182. sz. a. 18810 pfra becsült háza dec. 24. elárvereztetik. WOHLFAHRT Ágoston budai vízivárosi 160 sz. a. 6064 pfra becsült háza jan. 19. és másodszor febr. 20-án elárvereztetik. CHRISTEN Lajos budai országúti 360 sz. a. 6168 pfra becsült háza jan.23. és e bb. 22 elárvereztetik. A TELEKKÖNYVFELVÉTELI bizottmányi munkálatok, a Cziffer és Vedrőd adóközségek kerületében, nevezetesen : Cziffer, Puszta- Páty, Tót-Ujfalu, Körtvélyes , Vedrőd, Páld, Puszta-Födémes, Majthény, Nagy- és Kis-Lengvicz, Sárfő, Kápolna, Igrám, Csa,taj, Német-Gurab, Bakony, Gocznőd , Geszt helységekben december 2-án Cziffer helységben megkezdetnek s egész bevégeztetésükig folytattatnak. MUZSIK József és STASSENREITER Jozefa kőbányai 14% fertály szőlője dec. 30. másodízben elárvereztetik. PETERZILL Hersko birtoka Micskén dec. 16-án becsáron alul is eladatik. GERGELYFI József 2100 pjra becsült háza s telke M. Szigeten jan. 24. és febr. 23 elárvereztetnek. GAJZÁGÓ Manó számos újvári kereskedő ellen csőd rendeltetett. Megjel. dec. 31-ig. SZENTISTVÁNYI Gyula lőcsei lakos és bányaigazgató hagyatéka ellen csőd nyittatott. Bejelentés 1854. febr. 27. BURKUS Pál h. m. vásárhelyi földmivelő ellen csőd nyittatott. Megjelenés 1854 jan. 14-ig. A PELSŐCZI megyeház kerületi fogházzá alakítása árlejtés utján a Gömörmegyei főnöki hivatalnál dec. 20-án ki fog adatni. A költségvetés 13204 frt és 40 khra pp. állapitatott meg. A TELEKKÖNYV felvételi bizottmányi munkálatok a Nagyszombat városi fekvőségekre nézve dec. 2 kezdetnek meg. Azok,kik az ONACHTA báró család pócspetrii, nagy-varsányi, aranyos-mihálydi és magyi puszta birtokhoz igényt tartanak, 45 nap alatt ellenbeszédüket a kállói törvényszéknél adják be. A GIRINGER Móritz csődperében, a vagyonátengedés jogkedvezménye iránti igények tárgyalására, a zalaegerszegi törvényszék által dec. 29-re jelöltetett ki. Az 1850 OSKOLAI ÉVRE két, a kamarai bemutatáshoz tartozó s évenkint 100 s illetőleg 80 pírtól álló iskolai ösztöndíjakra decemb. végéig csőd nyittatott. LANG Pál budai kalapgyáros ellen csőd rendeltetett. Megjelenés febr. 18-ig. HACSEK B. pesti kereskedő ellen csőd rendeltetett. Megjelenés febr. 18. SZEIDL Ferencz és neje Mária józsef külvárosi szőlőhegy utczai 17. sz. a. 7450 pjra becsült háza jan. 28-án harmadszor árvereztetik. 1020 3—3 Épen most jelent meg INXKENAST GUSZTÁVNÁL : TIHAMÉR. Regény. Irta KISFALUDY KÁROLY. Kiadta a Kisfaludy - társaság. 128 lap kisé rét fűzte. Ára 48 kr. p. p. Ajánljuk e szép regényt mind a nagy költő tisztelőinek emlék-kiadásképen a mai napra, melyen annak nyughelyét több buzgó hazafi uj és szebb síremlékkel diszesitette , mind a regényolvasás kedvelőinek általában, megjegyezvén azt is, hogy kiállítása díszénél fogva ajándékul is különösen beillik. EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (úri - és kigyóutcra szögletén,) megjelent és általa minden könyvárusnál kapható : TOLDY FERENCZ KÉT KÖNYVE] Az egészség fentartásáról. Második, javított kiadás. Kis 8 adrét, 11 lap,ára fűzve 48 kr pp. Pesten , 1851. 1018 Folyvást nyitva marad M A 105* a cs. kir kizárok szabadalmazott czinklemez- mosóteknős mosókészület raktára Pesten Koronautczában Szupp-ház 13. sz. a. Ezen mosókészület már minden cs. kir katonai kórházban és kaszárnyában , ugyszinte minden nyilvános intézetben , és általában minden közönséges háztartásnál, hol az minden háziasszonyra nézve legnélkülözhetlenebb czikknek ismertetvén el , már 50,000 darab van használatban. E készülettel a fehérruhák bámulatos módon gyorsan megtisztulnak és rendkívülileg megkiméltetnek, és minthogy a fehérruháknak úgynevezett kitűzése fölösleges , annálfogva az idő, fa és szappan megkiméltetik. Ára egy olyan Czinklemez-készületnek, mely mindegyik közönséges mosóteknőre alkalmazható l frt 40 krtól 3 frt 30 krig p. Fa-mosóteknő czink-készülettel ellátva : 3 írttól 6 frt 30 krig. Egészen czinkmosóteknő, készülettel, 4 írttól 14 frtig. Mindegyik háziasszonyhoz, ki e készületből vásárol, kivonatára, egy mosóné küldetik, s őt e készületteli mosásban beoktatja. Ugyanitt van a cs. kir. szab. ruhamángorló- és szénfütésseli téglázóvas-raktár is■ NEUMAYER JÓZSEF, durch) Jin Verlage von G. J. MAJ\Z in REGENSBURG ist erschienen und i alle Buchhandlungen (durch Deibel in Pesth) zu beziehen fciiiry, S. J. J. P-, compendium theologiae moralis. Editio inf^ - Germania prima ad oplimarum editionum fidem accurate impressa.^ 9 fi 9M. In* 1030 1 A A 4021H 4—10 IRDETESEK. Ur. Dupont párisi orvos NÖVÉNY -SZAPPANA 47-féle legnemesb hegyi növényből készítve, mely legbizonyosb és legjobbnak tapasztalt szer a szeplő, vörös folt, pörsenés, sömör, kanyaró stb. ellen. Egy darab 24 kr. p p FOG-PÉP a fogak tisztán és épségben tartására. Egy szelencze t frt p p HAJFESTŐ kenőcs, a hajszakáls bajusznak barnára vagy feketére festésére jótállás mellett. Egy nagy köcsög ára 3 frt. pp. KATONA-SZAPPAN (Savon de l’Armée), csinos papiros-tokban, mely két toilette- és egy barna borotválkozó-szappant foglal magában, ára 40 kr. p.p. Főrakihely : Mosch és Társánál Pesten színháztéren „magyar király“-nál. Áraltatnak még a következő helyeken: NAGYVÁRADON ADONYBAN : Reichel Ignácz urnái. ARADON : Weisz Jakab urnái. ESZTERGOMBAN : Thauss J. C. urnái. FEHÉR-TEMPLOMON : Klies J. G. urnái. GYÖNGYÖSÖN : Weiser L. C. urnái. ILLOKON : Kiess Eduárd gyógyszerész urn. KÁROLYVÁROTT : Ghilardi J. urnái. KÁROLY-FEJÉRVÁROTT : Megay C. M. és ., „ Bartha G. urnái. LOVRINBAN : Telbis Benedek gyógysz. urnái. LIPPÁN : Baan J. urnái. LUGOSON : Zunft J. urnái. MAKÓN : Polliczer M. urnái. NAGY-KÁLLÓN : Hartstein J. urnái. NAGY-KIKINDÁN : Zwekics E. urnái. PÉCSETT Kiss Sámuel és Sonnenfeld József urnái. Obetko S. urnái. SZABADKÁN : Deapotovits István urnái. SZATHMÁRON : WeissJózsef urnái. SZEGSZÁRDON Jäger J. F. urnái. SZÉKESFEHÉRVÁRON : Jandl Jakab urn. TEMESVÁRON : Georgievics N. urnái. UTIJ_r : KRAYER Max. urnái. ; Teich Zsigmond urnái. UNGVÁRON : Pollak L. és fia uraknál. VÁCZON : Horváth J. F. urnái uKBAN : P°PÍC' István «nál. ZÁGRÁBBAN : Bukall Istv. és társa urakn. — Miután a zágrábi zene egylet önmagára hagyatva, a közönség részvétlensége miatt feloszlásnak indul, az illetők felső helyre folyamodnak aziránt, hogy az egylet „országos intézetté“ tétessék, s hogy segélyzésére évenkiüli 2810 frt adassék. E kérés teljesítése esetében az egylet utan alakittatik, a nagyobb terjelmet nyerend. — A „Srb sk i Dnevnik“ a Karloviczon , Pest és Budán létező úgynevezett szerb nemzeti alapítványok gazdagságára hívja fel a figyelmet, s figyelmeztetését azon óhajtás kifejezésével kíséri, hogy a tőkék nemzeti mivelődési czélokra fordíttassanak. Ez óhajtás feleslegessé váljon a magas kormány azon legújabb intézkedése mellett, hogy az ily alapítványok világi tagok által kezeltetve, az alapítók eredeti akaratuk szellemében fordítassanak művelődési czélokra. E czél, mint tudjuk a tanítók képezése; s miután a budai alapítványokból nemcsak a szerb ajkúak számára képeztetnek tanítók, hanem oly egyházközségek számára is,melyek csak a vallási, de nem egyszersmind nyelv és nemzetiségi rokonságban élnek ma már a szerb atyafiakkal , azon óhajtás nehezen lesz teljesíthető , hogy a művelődés sikerében egyedül a szerb nemzetiség részesüljön. Közintézetek. A pestbudai hangászegyleti zenede részéről ezennel közhírré tétetik , miszerint ezen egyletnél a járnok állomása, 180 párt évi fizetéssel, megüresült. Akik ezen állomást megnyerni óhajtják , képességük és erkölcsiségekről szóló bizonyítványokkal ellátott folyamodványaikat, melyekben azt is kimutatni kötelesek, hogy 100 parti cautidt fizethetnek, i. é. dec. 15-dik napjáig a zenedében nyújtsák be. — Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. •— Nemzeti színház. Dec. 5-dikán bérletszünetben : Taglioni Pál, Taglioni Mária és Müller Károly utolsóelőtti felléptekül, másodszor: „Az átbűvölt nők“, ballett képben, Leuven és Maziliertől, újonan kidolgozva Taglioni Páltól , zenéje Ádámtól. Ez után „la Sequidilla.“ A tánczokat megelőző „Ilka“ első felvonása, — Nem tudjuk, mily közönség gyönyörködött ez este Camara tánczában , hogy azonban olvasóinknak némi fogalmuk legyen a magyar színház ez esti közönségéről, csak annyit jegyzünk meg, hogy egy pár száz ember kénytelen volt a színházból visszamenni, mert nem kaphattak helyet. 6 cs. kir. Fenségek Albrecht Főherczeg és Hildegard Főherczegasszony szintén eleitől végig kisérék az előadást, sőt — midőn ennek végével a Seguidilla zajos kívánatra ismételtetett — ők is helyben maradtak s megnézték másodszor is. Magáról az előadásról már múlt alkalommal szólottunk ; jelenleg csak azon tényt kell említenünk, hogy Taglioni ez este két ízben boríttatott el koszorúkkal, melyekről bizton merjük állítani, hogy nem voltak szerződésileg kikötött koszorúk: ez nemcsak onnan kiviláglik, hogy a koszorúk száma — miként sebes röptük után nagyjából felszámíthatók — jóval meghaladta a , ,negyven“-et, hanem onnan is , hogy egészen részrehajlatlan helyekről röpítettek. Igazságosan feltehetjük, hogy e koszorúk egy része, Taglioni kisasszony mellett, Müller és Taglioni urakat is illető. Minél többször látjuk e művészeket, annál több szépséget fedezünk fel játékukban. Örömünkre szolgál megjegyezhetni, hogy a közönségnek naponkint növekvő lelkesedése Taglioni k. a. iránt kellő öszhangban áll a művészeti nemes ízléssel. Másnap, u. m. vasárnap, dec. 4-dikén, rendkívüli előadásul ismét ,,A t átbűvölt nők“ kerültek színre. Ez est egyike volt a legélvezetesbbeknek, melyek színházunk történetében korszakot képeznek. Rachel és Aldridge fellépte nem maradhatott befolyás nélkül, azon közönségre, mely a méltánylat babérját már csak a vasárnapi daraboknak kezdé nyújtani. A közönség felkezdé ismerni a nagy művek mély szépségeit, lelke fogékonyabb jön oly érvek befogadására is, miket az észlelés szokott előkészíteni, mik azon hatásban élnek sokáig a kebel fenekén, mely czéljául nem tűzi ki a pillanatnyi felderítést. Ily korszakot képez , hiedelmünk szerint, Tagito a kisasszony szereplése is színpadunkon ízlést nemesített. A közönség azon része is, mely nem régen még az érzés-izgató bacchanti táncznak tömjénezett, a tiszta művészet, a művészi szép oltárára tévé le áldozatát és soha egy tánczosnő sem részesült e színpadon őszintébb, méltánylóbb fogadtatásban, mint Taglioni k. a., ki nem a szemeivel, nem ingerlő mozdulatokkal kivánt hatni hanem azon költői alakzatokkal, az alak azon plastikai szépségeivel, a táncz azon elragadó hatalmával , mely Terpsychorét a musok közé avatá. Színpadunktól csak néhány lépésnyi távolra nyit, mint az új phraseologia szokta mondani, a tropikus virág, miért siet mégis a közönség szokatlan részvéttel oda, hol a kábító testiség alakjával nem találkozik, hol előtte egy gyönyörű egyszerű fiatal leány állott szende mosolyával, szemérmes tekintetével. Ez alakzatok , e mozdulatok a régi kor szobraira s nem a meleg égalj élveire emlékeztetnek,e leánykánál figyelmünket nem az idom, a külső szépség, hanem a szabályszerű mozdulatok szép kifejezése, nem a test, hanem sokszor csak a kéz hanyatlása ragadja meg, s miért tör ki mégis elragadtatásunk feltarthatlanul, miért kiáltunk fel önkénytelen, ”ah mi szép, mi gyönyörű!“? Ez a művészet diadala, a művészet hatalma, mely a hideg márvány által is tud hatni. Ezért mondjuk mi, miként Taglioni k. a. szereplése korszakot képez színházunk történetében. Ismételjük: Ízlést nemesített. Müller K. ur, kiről első alkalommal is teljes méltánylattal emlékezünk, szép, kellemes és művészi tánczában nekünk mindig úgy tűnt fel, mint a férfiúi ügyesség megtestesülése. A férfinak testi tulajdonai között kell állania az ügyességnek is. Dumas hites „Muscoielaire regényében ez eszmét testesíté meg, a férfiúi tulajdonokat 4 férfi által személyesítve. Müller úr e tulajdonok egyikét a köttőiség zománczával vonta be , s tánczának művészete, valamint mozdulatainak szépsége bámulatra ragadott. A balletet a „Seguidilla“ spanyol táncz fejezi be, s a szép öltözet, a labourettek csengése, a gastagnettek csattogása, a szilaj táncz reánk egy szép egész hatásával bírt. E tánczban mi, és mondhatjuk, a közönség is csak e néptáncz szépségét ismerők fel, e táncz alatt tőlünk távol maradt minden oly hatás, mely a képzelet által e táncznek tulajdonítható kifejezés értelemből ered egyedül. E táncz, csak szépsége, a művészpár csak művészete által kivánt hatni. — Ilka egy jelenete után gyöngyös pártában, veres szalagokkal, kurta magyar szoknyában, s piros csizmával csendes lépéssel lépett elő Taglioni k. a. Müller ur karján, kinek apró kucsmájához kurta-száru pipa volt dugva , s termetére ezüst sujtásos mellény szorult, s a kis bő gyolcsgatya lobogott. — Megváltjuk, nem hittük, hogy e művészpár tánczunkat oly hatással fogja eljárni, mint a minővel eljárta azt, mert hiedelmünk szerint a magyar táncz el nem tanulható és csak czigányzene mellett járható el igazán. Azonban bevalljuk , miként színpadunkon a lassú magyar s a csárdás még senki által sem járatott el annyi bájjal , jobban, tüzesebben , jobb kedvvel, mint e derék művészpár által. Már most hisszük , hogy szép tánczunk a külföld színpadain is meg fog honosulni. Örülünk a csinos öltözéknek. Elgondolhatni a közönség elragadtatását, a számtalan kihívást, az igazán szűnni nem akaró éljeneket. — Taglioni kisasszony ma is elboríttatott a páholyokból hulló virágeső által, mely alkalommal igen helyén találtuk volna a rendezőség azon elmaradt intézkedését, hogy a köszörűk és virág felszedésében Taglioni kisaszonyt az intézet szolgái segítsék. Ennek elmulasztása figyelmetlenség volt, mint az iszonyú, rosz színpadi világítás is , melyről egy két szóz újdonság rovatunk is szól. A zene gyönyörű. De a solo violine művészibb kezelést igénylett. Ily magány partiek művészi nyirettyűt kívánnak ; szerencsésen járjon a művészpár s ha erre jár , szóljon be mindig hozzánk. — Ma adatik : Mikulás. Eredeti népszínmű 4 szakaszban, népdalokkal és tánczczal. Irta B o n kó. HIVATALOS. A vallás és közoktatási miniszternek 1853. augustus 31-kén kelt kibocsátványa, *) a bécsi, prágai, lembergi, krakkói, olmützi, gratzi, insbrucki és pesti egyetemeken a tanszaki tanulmányok *) Bírod. törv. lap 1853. oct. 15-ki LXVI. db. 196. sz. hallgatóinak leczke-látogatása és iparkodása fölötti őr-működés tárgyában. A tanulók szorgalmas leczkelátogatása és tudományos előmenetele iránt fönálló szabályoknak biztos, részrehajlatlan és kellő idejéni alkalmazása és ezáltal hatályos siker elérése végett, miután az 1850. évben a tanszaki tanulmányok iránt kiadott általános rendelet 53. és 55. §§-nak erre vonatkozó határozatai az eddigi tapasztalatok szerint kielégítőknek nem mutatkoztak, következőket találom rendelendőknek : 1. Jövendőben a tanártestület az iskolai év megnyílta után minden hónapban legalább egyszer köteles összegyűlni a végett, hogy a tanulók leckelátogatási szorgalma iránt tett észrevételeit kicserélje, azok fölött tanácskozzék, s ennek folytán azon rendszabályokhoz nyúljon, melyeket a tanszaki tanulmányokat tárgyazó többször említett törvény azokhoz csatol. Ezen rendelkezés a most kezdődő iskolai évvel lépene hatályba. § 2. Azon út és mód, melyen a tanitók, hallgatóik szá- mára és más különös viszonyrai tekintettel, a leczkelátogatás fölött őrködni kötelesek, a mint ez az 1851. julius 5-kén 6485. sz. a. kelt miniszteri kibocsátvány szerint eddig történt, továbbra is belátásukra bízandó ugyan. Azonban ők különös figyelmet kötelesek azon tanulókra fordítani , akik az egyetemi pálya első évében vannak, vagy akik szegélypénzt élveznek, vagy végre a kiknek maguk viselete szorgalmuk kétségbevonására immár okot adott. 3. Minthogy a puszta leczke-látogatás, buzgó iparkodás és valódi tudományos előmenetel nélkül csak igen felületes nyereség lenne, ennélfogva minden tanártestületek a fenebb idézett törvény 51. §-ra, a tanítók pedig arra figyelmeztetnek, hogy kötelességük, hallgatóiknak tudományos iparkodása felől maguknak ítéletet képezni. Amennyiben immár e végre nemcsak a tanítóknak a tanulókkal beszélgetései, hanem a tanulóknak a tanító vezetése alatt, és az általa kitűzött feladatok fölötti egymás közötti vitatkozásai, nem különben írásbeli kidolgozványai kiválólag alkalmasak, és ezen eszközök már több tanárok által kitűnő sikerrel alkalmaztatnak, azoknak átalános behozatala sürgetőleg ajánltatik. 4. A tanártestületeknek fenőbb említett havonkinti értekezletei alkalmával a vitatkozások és beszélgetések ügye is szóba hozandó, és mindenik tanító köteles azon feladatokat és főkérdéseket, melyeket ő a vitatkozások vagy a tanulók írásbeli kidolgozásai tárgyául választott, az értekezleti jegyzőkönyvhöz mellékelni. Az 1850. oct. 4-jén kelt törvény (bírod, törvénylap, 370. sz.) 73. és 74. §§-ban, és az 1850. october 8-kán kelt törvény (bírod, törvénylap 430. sz) 92, 93. §§-ban foglalt korlátolások a jelen rendelkezésekre is alkalmazandók. Thun s. k. Telegraf! tudósítások. S t o k h om, novemb. 25. Tegnap nyitotta meg őfelsége a király az országgyűlést egy trónbeszéddel,melyben következő tétel fordul elő . Felhivatva királyi tisztem s Európa jelen politikai helyzete által, körülményes előterjesztését adatandom védelmi ügyünk szükségletének s mindannak , mi megkivántató arra, hogy az az ország önállóságának megvédelmezésére alkalmas állapotba helyeztethessék. Verencze, decemb. 2. Az illető bizottmány a desenzanoi vizvezetvényt elég erősnek nyilatkoztatta a legnagyobb teherszállítások hordására. A Veronától Bresciáig vezető vonal ennélfogvást 1854. évi jan 1-jén határzottan át fog adatni a közforgalomnak. Trieszt, dec. 3. (Heti tudósítás.) Csekély üzleti tevékenység. Kávé ára felszökkent. A czukor ára az üzlet végefelé szilárdabb. Gyapot, korlátolt kelet mellett árát megtartja. Buza és kukoricza kelete kissé élénkült. Róma, novemb. 28. Nagy tevékenység uralkodik a Nápoly felé vezető vasút építésénél. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS