Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)

1853-12-06 / 1123. szám

kodó vers nem raid, — következőleg nem i­­nti­­p­­­e­l , — következőleg nem is igaz művészet. Ezen okoskodást, reméljük, a tisztelt úr logikája következe­tesnek fogja találni. Hogy azonban mi is kissé alkalma­zásba vegyük a mi logikánkat, azon észrevételt bátorko­dunk tenni, miszerint nagyon furcsának tartjuk, hogy ugyanazon „infiniment petit“ óriás, kinek Berzsenyi, Ka­zinczy, Vörösmarty csupa semmiség, Arany, Tompa kö­zépszerűség, Petőfi öntudatnélküli tehetség , az most egy­szerre Garayt mégis költőnek tartja. Vagy talán csak nagy­úri leereszkedés ez? Vagy pedig, a­mi a kávéházban álli­­tatik, az lehet versben máskép is? — Azonban inkább hisszük, az egész csak jónak hitt „captatio benevolentiae.“ * A Divatc­s’arnok legközelebb megjelent két szá­ma már az uj dolgozó társ Friebeisz István úrnak, kihez ezentúl a szerkesztőségbe való kéziratok utasítandók, kezelése mellett adatott ki, s valóban becses tartalommal bir. A szépirodalmi részben Bulyovszkiné, Tompa, Gyulai, Szemere nevével találkozunk ; Csengeri­­től Homer jellemzését vesszük; ezenkívül találkozunk O­m­e­r pasa és C­a t­a­l­a­n­i rövid életrajzával (Omer pa­sának arczképe is közöltetik igen elkerült fametszetben.) Különben megtartatván az eddigi belső oeconomia, a szo­kott rovszok egygyel szaporodtak: „Mozaik,a mely miscel­­laneákat, adomákat , élez és tréfákat tartalmaz. A lap tu­lajdonosának irodalmunk egyik derék bajnokának, Csá­szár Ferencz úrnak e választáshoz és változtatáshoz sze­rencsét kívánunk , és reméljük is, hogy a Divatcsar­nok, melynek említett két utóbbi száma méltán szép vára­kozásokra jogosít, mindamellett sikerrel fog törekedni azon czél felé, hová mint a szerkesztőség­ maga kinyilatkoztatja — „emelkednie kell is, ha némi eredménynyel akarja szol­gálni az irodalmat, s általa legdrágább kincsünket, a nem­zetiséget ! “ Feltesszük a magyar közönség műveit érzüle­téről, hogy az újult erővel megindult vállalatot kellő párt­fogásával támogatandja. — Garay árváinak felsegélésére Komáromból egy név­telen egy ezüst ftút küldött bérmentve e lapok szer­kesztőjéhez. A szegények fillérei is fel vannak jegyezve az Urnák könyvében. Ha hazánkban mindenki, ki­­­ftot vagy csak egy két garast nélkülözhet, követné e lelkes névtelen példáját, úgy az árvák jövője biztosítva lenne. A küldött egy frtot a takarékpénztárba tett öszveghez csatoltuk. A takarék­pénztári könyvecske az árvák gondnokának kezébe tétetett. — Taglioni k. a. utolsó fellépte­­alkalmával rend­kívüli élvezetünket némileg megzavaró azon rettegés, hogy a karcsillárok világa elalszik s nem kissé boszantá a kö­zönséget a légszesz iszonyú büdös szaga. Míg a gasometer a városban zsákonként árulja a légszeszt, a színház sok­szor ki van téve a kellemetlenségnek, hogy a légszesz gyak­ran kifogy vagy lámpamécsként pislog. A kellemetlen szag pedig az olajlámpák barátait megerősíti azon hitben, hogy a légszesz-világítás elválhatlan e szagtól a azon óhaj­­tatnak szerez súlyt, hogy állítasaék vissza az olajvilágítás. Mellékesen megjegyezve, miként a légszesz egyenlő folyása az illető gép jókarban lététől s a kellő felügyelettől függ, és hogyha az olaj és kander el nem éghet, e világítás is ki­­állhatlan bűzzel jár, ezúttal csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy nem nagy bölcseség kell ahhoz, hogy a légszesz vízzé és szénsavvá elégjen s igy rossz szagot ne áraszon ha­t. 1. üveg hengerek ráillesztésével a lángokra, léghuzamot, vagyis elegendő é 1 e n y-t (Oxygen) vezetünk a lángra, mi a légszesznek tökéletes elégését eszközli. Ha az olajos ka­­nderot füsszel vagyis nem elegendő léghuzamban engedjük égni, az is bűzös; a színházbani rész szagot sem az elégett hanem a kellő léghuzam hiányában elégetlenüll maradt s kifolyó légszesz okozza. — Figyelmeztetjük a nemzeti színház igazgatóságát azon kopott, töredezett kárpitra, mely a színpad mélyén a tánczelőadások alatt használtatott s ha jól emlékezünk egy faluvidéket ábrázol. Kérjük , javítassa ki. •A Londonból érkezett értesítés szerint az ausztriai bortermesztők is figyelmeztetni fognának a jegeczesedett borkő árának emelkedésére és azon körülményre, miként a franczia bortermés csekélysége és a borkőnek a pezsgő­­porgyáraknák­ nagyobbodó fogyasztása miatt ez árnak emel­kedése még várható. Hivatalos hirdetések kivonata. DEBRECZENI Pál és Garas András az el­­lenök Máriássy Béláné által indított szóbeli per tárgyalására 1854. jan. 3- re idéztetnek a borsodmegyei törvényszék elé. KERESZTURY József lipótutczai 182. sz. a. 18810 pfra becsült háza dec. 24. elárve­­reztetik. WOHLFAHRT Ágoston budai vízivárosi 160 sz. a. 6064 pfra becsült háza jan. 19. és másodszor febr. 20-án elárvereztetik. CHRISTEN Lajos budai országúti 360 sz. a. 6168 pfra becsült háza jan.23. és e bb­. 22 elárvereztetik. A TELEKKÖNYVFELVÉTELI bizott­mányi munkálatok, a Cziffer és Vedrőd adó­­községek kerületében, nevezetesen : Cziffer, Puszta- Páty, Tót-Ujfalu, Körtvélyes , Ved­­rőd, Páld, Puszta-Födémes, Majthény, Nagy- és Kis-Lengvicz, Sárfő, Kápolna, Igrám, Csa­­,taj, Német-Gurab, Bakony, Gocznőd , Geszt helységekben december 2-án Cziffer helységben megkezdetnek s egész bevégez­­tetésükig folytattatnak. MUZSIK József és STASSENREITER Jo­zefa kőbányai 14% fertály szőlője dec. 30. másodízben elárvereztetik. PETERZILL Hersko birtoka Micskén dec. 16-án becsáron alul is eladatik. GERGELYFI József 2100 pjra becsült háza s telke M. Szigeten jan. 24. és febr. 23 elárvereztetnek. GAJZÁGÓ Manó számos újvári kereskedő ellen csőd rendeltetett. Megjel. dec. 31-ig. SZENTISTVÁNYI Gyula lőcsei lakos és bányaigazgató hagyatéka ellen csőd nyitta­tott. Bejelentés 1854. febr. 27. BURKUS Pál h. m. vásárhelyi földmivelő ellen csőd nyittatott. Megjelenés 1854 jan. 14-ig. A PELSŐCZI megyeház kerületi fogházzá­­ alakítása árlejtés utján a Gömörmegyei főnö­ki hivatalnál dec. 20-án ki fog adatni. A költségvetés 13204 frt és 40 khra pp. állapi­tatott meg. A TELEKKÖNYV felvételi bizottmányi munkálatok a Nagyszombat városi fek­­vőségekre nézve dec. 2 kezdetnek meg. Azok,kik az ONACHTA báró család pócs­­petrii, nagy-varsányi, aranyos-mihálydi és magyi puszta birtokhoz­ igényt tartanak, 45 nap alatt ellenbeszédüket a kállói törvény­széknél adják be. A GIRINGER Móritz csődperében, a va­­gyonátengedés jogkedvezménye iránti igé­nyek tárgyalására, a zala­egerszegi törvény­szék által dec. 29-re jelöltetett ki. Az 1850 OSKOLAI ÉVRE két, a kamarai bemutatáshoz tartozó s évenkint 100 s ille­tőleg 80 pírtól álló iskolai ösztöndí­jakra decemb. végéig csőd nyittatott. LANG Pál budai kalapgyáros ellen csőd rendeltetett. Megjelenés febr. 18-ig. HACSEK B. pesti kereskedő ellen csőd rendeltetett. Megjelenés febr. 18. SZEIDL Ferencz és neje Mária józsef kül­­városi szőlőhegy utczai 17. sz. a. 7450 pjra becsült háza jan. 28-án harmadszor árve­­r­eztetik. 1020 3—3 Épen most jelent meg IN­XKE­­NAST GUSZTÁVNÁL : TIHAMÉR. Regény. Irta KISFALUDY KÁROLY. Kiadta a Kisfaludy - társaság. 128 lap kis­é­ rét fűzte. Ára 48 kr. p. p. Ajánljuk e szép regényt mind a nagy költő tisztelőinek emlék-kiadáské­­pen a mai napra, melyen annak nyughe­lyét több buzgó hazafi uj és szebb sírem­lékkel diszesitette , mind a regényolvasás kedvelőinek általában, megjegyezvén azt is, hogy kiállítása díszénél fogva ajándékul is különösen beillik. EMICH GUSZTÁV nemzeti könyv­­kereskedésében (úri - és kigyóutcra szögletén,) megjelent és általa minden könyvárusnál kapható : TOLDY FERENCZ KÉT KÖNYVE] Az egészség fentartásáról. Második, javított kiadás. Kis 8­ adrét, 11 lap,­ára fűzve 48 kr pp. Pesten , 1851. 1018 Folyvást nyitva marad M A 10­5* a cs. kir kizárok szabadalmazott czinklemez- mosóteknő­­s mosókészü­let raktára Pesten Koronautczában Szupp-ház 13. sz. a. Ezen mosókészület már minden cs. kir katonai kórházban és kaszárnyában , ugyszinte minden nyilvános intézetben , és általában minden közönséges háztartásnál, hol az minden háziasszonyra nézve legnélkülözhetlenebb czikknek ismertetvén el , már 50,000 darab van használ­atban. E készülettel a fehérruhák bámulatos módon gyorsan megtisztulnak és rendkívülileg megkiméltetnek, és minthogy a fehérruháknak úgynevezett kitűzése fölösleges , annálfogva az idő, fa és szappan megkiméltetik. Ára egy olyan Czinklemez-készületnek, mely mindegyik közönséges mosóteknőre al­­kalmazható l frt 40 krtól 3 frt 30 krig p. Fa-mosóteknő czink-készülettel ellátva : 3 írttól 6 frt 30 krig. Egészen czinkmosóteknő, készülettel, 4 írttól 14 frtig. Mindegyik háziasszonyhoz, ki e készületből vásárol, kivonatára, egy mosóné küldetik, s őt e készületteli mosásban beoktatja. Ugyanitt van a cs. kir. szab. ruhamángorló- és szénfütésseli téglázóvas-raktár is■ NEUMAYER JÓZSEF, durch) Jin Verlage von G. J. MAJ\Z in REGENSBURG ist erschienen und i alle Buchhandlungen (durch Deibel in Pesth) zu beziehen fciiiry, S. J. J. P-, compendium theologiae moralis. Editio inf^ - Germania prima ad oplimarum editionum fidem accurate impressa.^ 9 fi 9M. In* 1030 1 A A 4021H 4—10 IRDETESEK. Ur. Dupont párisi orvos NÖVÉNY -SZAPPANA 47-féle legnemesb hegyi­ növényből készítve, mely legbizonyosb és legjobbnak tapasztalt szer a szeplő, vörös folt, pörsenés, sömör, kanyaró stb. ellen. Egy darab 24 kr. p p FOG-PÉP a fogak tisztán és épségben tartására. Egy szelencze t frt p p HAJFESTŐ kenőcs, a haj­­szakál­­s bajusznak barnára vagy feketére festésére jótállás mellett. Egy nagy köcsög ára 3 frt. pp. KATONA-SZAPPAN (Savon de l’Armée), csinos papiros-tokban, mely két toilette- és egy barna borotválkozó-szappant foglal magában, ára 40 kr. p.p. Főrakihely : Mosch és Társánál Pesten színháztéren „magyar király“-nál. Áraltatnak még a következő helyeken: NAGY­VÁRADON ADONYBAN : Reichel Ignácz urnái. ARADON : Weisz Jakab urnái. ESZTERGOMBAN : Thauss J. C. urnái. FEHÉR-TEMPLOMON : K­lies J. G. urnái. GYÖNGYÖSÖN : Weiser L. C. urnái. ILLOKON : Kiess Eduárd gyógyszerész urn. KÁROLYVÁROTT : Ghilardi J. urnái. KÁROLY-FEJÉRVÁROTT : Megay C. M. és ., „ Bartha G. urnái. LOVRINBAN : Telbis Benedek gyógysz. urnái. LIPPÁN : Baan J. urnái. LUGOSON : Zunft J. urnái. MAKÓN : Polliczer M. urnái. NAGY-KÁLLÓN : Hartstein J. urnái. NAGY-KIKINDÁN : Zwekics E. urnái. PÉCSETT Kiss Sámuel és­­ Sonnenfeld József urnái. Obetko S. urnái. SZABADKÁN : Deapotovits István urnái. SZATHMÁRON : Weiss­­József urnái. SZEGSZÁRDON Jäger J. F. urnái. SZÉKES­FEHÉRVÁRON : Jandl Jakab urn. TEMESVÁRON : Georgievics N. urnái. U­TIJ_r : KRAYER Max. urnái. ; Teich Zsigmond urnái. UNGVÁRON : Pollak L. és fia uraknál. VÁCZON : Horváth J. F. urnái uK­BAN : P°PÍC' István «nál. ZÁGRÁBBAN : Bukall Istv. és társa urakn. — Miután a zágrábi zene­ egylet önmagára hagyatva, a közönség részvétlensége miatt feloszlásnak indul, az illetők felső helyre folyamodnak aziránt, hogy az egylet „országos intézetté“ tétessék, s hogy se­gélyzésére évenkiüli 2810 frt adassék. E kérés teljesítése esetében az egylet utan alakittatik, a nagyobb terjelmet nyerend. — A „S­r­b s­k i Dnevnik“ a Karloviczon , Pest és Budán létező úgynevezett szerb nemzeti alapítványok gaz­dagságára hívja fel a figyelmet, s figyelmeztetését azon óhajtás kifejezésével kíséri, hogy a tőkék nemzeti mivelő­­dési czélokra fordíttassanak. Ez óhajtás feleslegessé vál­jon a magas kormány azon legújabb intézkedése mel­lett, hogy az ily alapítványok világi tagok által kezeltetve, az alapítók eredeti akaratuk szellemében fordítassanak mű­velődési czélokra. E czél, mint tudjuk a tanítók képezése; s miután a budai alapítványokból nemcsak a szerb ajkúak számára képeztetnek tanítók, hanem oly egyházközségek számára is,melyek csak a vallási, de nem egyszersmind nyelv és nemzetiségi rokonságban élnek ma már a szerb atya­fiakkal , azon óhajtás nehezen lesz teljesíthető , hogy a művelődés sikerében egyedül a szerb nemzetiség része­süljön. Közintézetek. A pestbudai hangászegyleti zenede ré­széről ezennel közhírré tétetik , miszerint ezen egyletnél a járnok állomása, 180 párt évi fizetéssel, megüresült. A­kik ezen állomást megnyerni óhajtják , képességük­ és erköl­­csiségekről szóló bizonyítványokkal ellátott folyamodvá­nyaikat, melyekben azt is kimutatni kötelesek, hogy 100 parti cautidt fizethetnek, i. é. dec. 15-dik napjáig a zene­dében nyújtsák be. — Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. •— Nemzeti színház. Dec. 5-dikán bérletszünet­­ben : Taglioni Pál, Taglioni Mária és Müller Károly utolsóelőtti felléptekül, másodszor: „Az á­t­bű­völ­t nő­k“, ballet­t képben, Leuven és Maziliertől, újo­­nan kidolgozva Taglioni Páltól , zenéje Ádámtól. Ez után „la Sequidilla.“ A tánczokat megelőző „Ilka“ első felvonása, — Nem tudjuk, mily közönség gyönyör­ködött ez este Camara tánczában , hogy azonban olva­sóinknak némi fogalmuk legyen a magyar színház ez esti közönségéről, csak annyit jegyzünk meg, hogy egy pár száz ember kénytelen volt a színházból visszamenni, mert nem kaphattak helyet. 6 cs. kir. Fenségek Albrecht Főherczeg és Hildegard Főherczegasszony szintén eleitől végig kisérék az előadást, sőt — midőn ennek vé­gével a Seguidilla zajos kívánatra ismételtetett — ők is helyben maradtak s megnézték másodszor is. Magáról az előadásról már múlt alkalommal szólottunk ; jelenleg csak azon tényt kell említenünk, hogy Taglioni ez est­e két ízben boríttatott el koszorúkkal, melyekről bizton merjük állítani, hogy nem voltak szerződésileg ki­kötött koszorúk: ez nemcsak onnan kiviláglik, hogy a koszorúk száma — miként sebes röptük után nagyjából felszámíthatók — jóval meghaladta a , ,negyven“-et, ha­nem onnan is , hogy egészen részrehajlatlan helyekről rö­pítettek. Igazságosan feltehetjük, hogy e koszorúk egy része, Taglioni kisasszony mellett, Müller és Ta­glioni urakat is illető. Minél többször látjuk e művé­szeket, annál több szépséget fedezünk fel játékukban. Örömünkre szolgál megjegyezhetni, hogy a közönségnek naponkint növekvő lelkesedése Taglioni k. a. iránt kellő öszhangban áll a művészeti nemes ízléssel. Másnap, u. m. vasárnap, dec. 4-dikén, rendkívüli elő­adásul ismét ,,A t átbűvölt nő­k“ kerültek színre. Ez est egyike volt a legélvezetesbbeknek, melyek színházunk történetében korszakot képeznek. Rachel és Aldridge fel­lépte nem maradhatott befolyás nélkül, azon közönségre, mely a méltánylat babérját már csak a vasárnapi darabok­nak kezdé nyújtani. A közönség felkezdé ismerni a nagy művek mély szépségeit, lelke fogékonyabb jön oly érvek befogadására is, miket az észlelés szokott előkészíteni, mik azon hatásban élnek sokáig a kebel fenekén, mely czéljául nem tűzi ki a pillanatnyi felderítést. Ily korszakot képez , hiedelmünk szerint, Tagit­­o a­­ kisasszony szereplése is színpadunkon­ ízlést nemesített. A közönség azon része is, mely nem régen még az érzés-izgató bacchanti táncznak tömjénezett, a tiszta művészet, a művészi szép oltárára tévé le áldoza­tát és soha egy tánczosnő sem részesült e színpadon őszin­tébb, méltánylóbb fogadtatásban, mint Taglioni k. a., ki nem a szemeivel, nem ingerlő mozdulatokkal kivánt hatni hanem azon költői alakzatokkal, az alak azon plastikai szépségeivel, a táncz azon elragadó hatalmával , mely Terpsychorét a musok közé avatá. Színpadunktól csak né­hány lépésnyi távolra nyit, mint az új phraseologia szokta mondani, a tropikus virág, miért siet mégis a közönség szokatlan részvéttel oda, hol a kábító testiség alakjával nem találkozik, hol előtte egy gyönyörű egyszerű fiatal leány állott szende mosolyával, szemérmes tekintetével. Ez alakzatok , e mozdulatok a régi kor szobraira s nem a meleg égalj élveire emlékeztetnek,e leánykánál figyelmünket nem az idom, a külső szépség, hanem a szabályszerű moz­dulatok szép kifejezése, nem a test, hanem sokszor csak a kéz hanyatlása ragadja meg, s miért tör ki mégis elra­gadtatásunk feltarthatlanul, miért kiáltunk fel önkénytelen, ”ah mi szép, mi gyönyörű!“? Ez a művészet diadala, a művészet hatalma, mely a hideg márvány által is tud hatni. Ezért mondjuk mi, miként Taglioni k. a. szereplése korsza­kot képez színházunk történetében. Ismételjük: Ízlést ne­­mesített. Müller K. ur, kiről első alkalommal is tel­jes méltánylattal emlékezünk, szép, kellemes és művészi tán­czában nekünk mindig úgy tűnt fel, mint a férfiúi ügyes­ség megtestesülése. A férfinak testi tulajdonai között kell állania az ügyességnek is. Dumas hites „Muscoielaire r­egényében ez eszmét testesíté meg, a férfiúi tulajdonokat 4 férfi által személyesítve. Müller úr e tulajdonok egyikét a köttőiség zománczával vonta be , s tánczának művészete, valamint mozdulatainak szépsége bámulatra ragadott. A balletet a „Seguidilla“ spanyol táncz fejezi be, s a szép öltözet, a labourettek csengése, a gastagnettek csat­togása, a szilaj táncz reánk egy szép egész hatásával bírt. E tánczban mi, és mondhatjuk, a közönség is csak e nép­­táncz szépségét ismerők fel, e táncz alatt tőlünk távol ma­radt minden oly hatás, mely a képzelet által e táncznek tulajdonítható kifejezés értelemből ered egyedül. E táncz, csak szépsége, a művészpár csak művészete által kivánt hatni. — Ilka egy jelenete után gyöngyös pártában, veres szalagokkal, kurta magyar szoknyában, s piros csizmával csendes lépéssel lépett elő Taglioni k. a. Müller ur karján, kinek apró kucsmájához kurta-száru pipa volt dugva , s termetére ezüst sujtásos mellény szorult, s a kis bő gyolcsgatya lobogott. — Megvált­juk, nem hittük, hogy e művészpár tánczunkat oly ha­tással fogja eljárni, mint a minővel eljárta azt, mert hiedelmün­k szerint a­ magyar táncz el nem tanulható és csak czigányzene mellett járható el igazán. Azonban bevalljuk , miként színpadunkon a lassú magyar s a csár­dás még senki által sem járatott el annyi bájjal , jobban, tüzesebben , jobb kedvvel, mint e derék művészpár által. Már most hisszük , hogy szép tánczunk a külföld színpa­dain is meg fog honosulni. Örülünk a csinos öltözéknek. Elgondolhatni a közönség elragadtatását, a számtalan ki­hívást, az igazán szűnni n­e­m akaró éljeneket. — Taglioni kisasszony ma is elboríttatott a páholyokból hulló virágeső által, mely alkalommal igen helyén találtuk volna a rendezőség azon elmaradt intézkedését, hogy a kö­szörűk és virág felszedésében Taglioni kisaszonyt az in­tézet szolgái segítsék. Ennek elmulasztása figyelmetlenség volt, mint az iszonyú, rosz színpadi világítás is , melyről egy két szóz újdonság­ rovatunk is szól. A zene gyönyörű. De a solo violine művészibb kezelést igénylett. Ily magány partiek művészi nyirettyűt kívánnak ; szerencsésen járjon a művészpár s ha erre jár , szóljon be mindig hozzánk. — Ma adatik : Mikulás. Eredeti népszínmű 4 sza­kaszban, népdalokkal és tánczczal. Irta B o n k­ó. HIVATALOS. A vallás és közoktatási miniszternek 1853. augustus 31-kén kelt kibocsátványa, *) a bécsi, prágai, lembergi, krakkói, olmützi, gratzi, insbrucki és pesti egyetemeken a tanszaki tanulmányok *) Bírod. törv. lap 1853. oct. 15-ki LXVI. db. 196. sz. hallgatóinak leczke-látogatása és iparkodása fölötti őr-mű­ködés tárgyában. A tanulók szorgalmas leczkelátogatása és tudományos előmenetele iránt fönálló szabályoknak biztos, részre­­hajlatlan és kellő idejéni alkalmazása és ezáltal hatá­lyos siker elérése végett, miután az 1850. évben a tan­szaki tanulmányok iránt kiadott általános rendelet 53. és 55. §§-nak erre vonatkozó határozatai az eddigi ta­pasztalatok szerint kielégítőknek nem mutatkoztak, kö­vetkezőket találom rendelendőknek : 1. Jövendőben a tanár­testület az iskolai év meg­nyílta után minden hónapban legalább egyszer köteles összegyűlni a végett, hogy a tanulók lec­kelátogatási szorgalma iránt tett észrevételeit kicserélje, azok fölött tanácskozzék, s ennek folytán azon rendszabályokhoz nyúljon, melyeket a tanszaki tanulmányokat tárgyazó többször említett törvény azokhoz csatol. Ezen rendelkezés a most kezdődő iskolai évvel lépene hatályba. § 2. Azon út és mód, melyen a tanitók, hallgatóik szá-­ mára és más kü­lönös viszonyrai tekintettel, a leczke­­látogatás fölött őrködni kötelesek, a mint ez az 1851. julius 5-kén 6485. sz. a. kelt miniszteri kibocsátvány szerint eddig történt, továbbra is belátásukra bízandó ugyan. Azonban ők különös figyelmet kötelesek azon tanulókra fordítani , a­kik az egyetemi pálya első évé­ben vannak, vagy a­kik szegélypénzt élveznek, vagy végre a kiknek m­aguk viselete szorgalmuk kétségbevo­nására immár okot adott. 3. Minthogy a puszta leczke-látogatás, buzgó ipar­kodás és valódi tudományos előmenetel nélkül csak igen felületes nyereség lenne, ennélfogva minden tanár­­testületek a fenebb idézett törvény 51. §-ra, a tanítók pedig arra figyelmeztetnek, hogy kötelességük, hallga­tóiknak tudományos iparkodása felől maguknak ítéletet képezni. A­mennyiben immár e végre nemcsak a tanítóknak a­­ tanulókkal beszélgetései, hanem a tanulóknak a tanító vezetése alatt, és az általa kitűzött feladatok fölötti egymás közötti vitatkozásai, nem különben írásbeli ki­­dolgozványai kiválólag alkalmasak, és ezen eszközök már több tanárok által kitűnő sikerrel alkalmaztatnak, azoknak átalános behozatala sürgetőleg ajánltatik. 4. A tanár­testületeknek fenőbb említett havonkinti értekezletei alkalmával a vitatkozások és beszélgetések ügye is szóba hozandó, és mindenik tanító köteles azon feladatokat és főkérdéseket, melyeket ő a vitatkozások vagy a tanulók írásbeli kidolgozásai tárgyául válasz­tott, az értekezleti jegyzőkönyvhöz mellékelni. Az 1850. oct. 4-jén kelt törvény (bírod, törvénylap, 370. sz.) 73. és 74. §§-ban, és az 1850. october 8-kán kelt törvény (bírod, törvénylap 430. sz) 92, 93. §§-ban foglalt korlátolások a jelen rendelkezésekre is alkalma­zandók. Thun s. k. Telegraf! tudósítások. S t o k h o­­­m, novemb. 25. Tegnap nyitotta meg ő­­­felsége a király az országgyűlést egy trónbeszéddel,mely­­ben következő tétel fordul elő . Felhivatva királyi tisz­tem s Európa jelen politikai helyzete által, körülmé­nyes előterjesztését adatandom védelmi ügyünk szük­ségletének s mindannak , mi megkivántató arra, hogy az az ország önállóságának megvédelmezésére alkalmas állapotba helyeztethessék. V­e­r­e­n­c­z­e, decemb. 2. Az illető bizottmány a de­­senzanoi vizvezetvényt elég erősnek nyilatkoztatta a legnagyobb teherszállítások hordására. A Veronától Bresciáig vezető vonal ennélfogvást 1854. évi jan 1-jén határzottan át fog adatni a köz­forgalomnak. Trieszt, dec. 3. (Heti tudósítás.) Csekély üzleti tevékenység. Kávé ára felszökkent. A c­z­u­k­o­r ára az üzlet végefelé szilárdabb. Gyapot, korlátolt ke­let mellett árát megtartja. Buza és kukoricza kelete kis­sé élénkült. Róma, novemb. 28. Nagy tevékenység uralkodik a Nápoly felé vezető vasút építésénél. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS­

Next