Pesti Napló, 1854. április (5. évfolyam, 1218-1242. szám)
1854-04-30 / 1242. szám
hírt terjesztették, hogy az athéni kormány e támadásra , Francziaország és Anglia által ösztönöztetett, s ők remélik is, hogy e két hatalom azon pillanatban, midőn egy igen sajnálatos harcz kezdődik a m. Porta s Görögország közt, a helléneket és vagyonukat utalom alá veendi. „Szükséges uram e balhitet eloszlatni. Francziaország és Anglia a Porta szövetségesei s Oroszország igazságtalan támadását vissza akarják utasitni segitni. E czélból szárazi és tengeri erejöket Keletre küldötték. Ők ennélfogva nem vehetik azokat uralmuk alá, kik Oroszország híveiül lépnek fel, s őket személyökre úgy mint vagyonukra nézve az általok előidézett háború minden következményeinek átengedendik. Fogadja ön stb. Baraguay d’ Hilliers.“ Dunai fejedelemség. Jassy, apr. 21. Néhány nap előtt érkezett ide König az uj porosz consul. Hivatalos látogatásait megtette az orosz cs. alelnök gr. Osten-Sackennél, a moldva minisztereknél, Ausztria és Görögország képviselőinél. Hivatalos tevékenysége azonban csak rövid tartalmú volt, mert a porosz kir. consulság egy ide érkezett sürgöny folytán bevonta lobogóját, levette consuli czimerét s viszonylatait a helyhatóságokkal megszüntette. Ez esemény az itteni lakosságra oly benyomást tett, hogy mindenütt csak arról beszélnek. Az itt létező ausztriai alattvalók most már feszülten néznek saját kormányuk elhatározása elé. — Ma érkezik ide Paskievits hadnagy testőrserege, 80 cserkeszből álló. A szállásmesterek már ide érkeztek s tovább is utaztak. Mondott testőrsereg nem fog itt megállapodni, hanem már holnap útját Galaczba folytatja. — Mint tudjuk, az önkényteseket kisérő pap megszökött. Nyomára jöttek, hogy Erdélybe menekült. Arról is beszélnek, hogy a moldvai kormány nyomozására intézkedéseket tett. A ma ide érkezett postával levelek érkeztek Odessából, melyek szerint e város előtt 15 angol és franczia hajó jelent meg s a féli bombázás kezdetét vette. Hadi mozgalmak Délkeleti csatatér. Az alább következő távirati sürgönyök közt olvassuk a franczia „Moniteur“ azon tudósítását, hogy az oroszok Csernavodánál erősen megverettek, azonban az „Oest. Corr.“ e csatát jelentéktelen következményűnek mondja. Ám legyen bárhogy, annyit mindenesetre bizonyít az hogy az oroszoknak előnyomulása a Dobrudzsából még igen erősen gátolva van a török katonák vitézsége által. A bécsi „Presse“ pedig hoz egy magán távirati sürgönyt, mely igy hangzik: „Bukarest april 25. Paskievitsig ma ide érkezett. 19 és 20-ban Kalafat és Kalarashnál véres ütközetek fordultak elő, melyek azonban nem voltak döntő eredményűek. Az orosz csapatok a Trajánsáncznál e pillanatban oly mozdulatot tesznek Rassova felé, melynek czélja, Musztafa pasát Szilisztriától teljesen elvágni.“ Mi a kalafati ütközeteket illeti, ezekről más tudósítások is tesznek említést, így az „Engl. Corr.“szerint Bécsből Londonba táviratozták, hogy az oroszok 16án Kalafátnál támadást tettek, de visszavezettek; veszteségök 800 ember; részleteik azonban még bevárandók. Meg vannak azonban győződve, hogy ezeknek legalább is annyi eredményük volt, hogy az oroszok meggyőződtek az e pontoni előhaladás lehetlenségéről. Kalarashra nézve nem tudjuk, az Olt közelében levő vagy a Szilisztria irányában fekvő értendő-e ? Ha ez utóbbi értetik, úgy Szilisztria nem lehet oly nagy veszélyben, mint ekkorig mondák. Ámde hisz e veszélyt mindeddig bukaresti tudósítások hirlelék, valamint az oroszok előhaladását is a Dobrudzsában, mikkel érdekes lesz a következő bukaresti ápril 20-ai levelezést szembe állítni. A levél így szól: „Van okom gyanítni, hogy itt egy jól szervezett compánia létezik, mely felülről nyer támogattatást, s melynek feladata, a csatahireket meghamisítani, s hazugságokat terjeszteni, hogy a külsajtót zavarba hozzák, úgy hogy nagy fáradságba kerül, a valódi tényállás iránt magunkat tájékozni. Némely külföldi lapok szerint, melyeket kézhez vettünk, a törökök a Dobrudzsát puskalövés nélkül hagyták volna oda; az oroszok már rég keresztül mentek a Trajáncsatornán, s még Várnát is fenyegetnék . Mindez teljesen hamis. Az oroszok tegnap reggelig egy lépést sem tettek a Trajánsánczon túl; ők az utolsó napokban a bolgár falu Csernavoda melletti szögben pontosították össze magukat, s most valószínűleg Rassova ellen fognak indulni. Visszavonulásuk a tengerpartról tény, mégpedig nem önkénytes. A tegnapi levelemben említett ütközetek Küsztendzse előtt 10-én, és Karassa előtt (mintegy a Trajánsáncz közepe táján) 12. és 13-án az oroszokra igen vészthozók voltak s veszteségük tetemesen felülmúlja a kulcsait. Csak a napokat nem határozhatom meg pontosan.— Ha a tegnap érkezett brailai és galaczi leveleket összeállítom , úgy az ütközet Küsztendzse előtt 9-én kezdődött, s 10-én az oroszok megveretésével végződött, kik közül sokan a Karamurat és a tenger mellett fekvő mocsárokba vesztek ; az ütközet Karassu török falu előtt 12 és 13-kán történt, s hasonlag az oroszok visszavonulásával végződött. E tényekről jót állhatok, de további felvilágosításokat ennek a túlsó partról kell bevárnia.“ — Továbbá mondja ugyan a levelező : „Az oroszok minden kísérletet Szilisztria alatt vagy felett az ágyúzás alatt kikötni, ekkorig nagy veszteséggel visszautasíttattak a törökök által. Másrészről a felette elkeseredett harcz az innenső parton is foly, Gyurgyevó felett, továbbá Szimnitza és Turnunál majdnem szakadatlanul. Mindebből azt láthatni, hogy az oroszok dunai átkelése a törökök harczvágyát és halálmegvetését még fokozta.“ E levél adatait már most összevetve a felebbi két távirati sürgönynyel, az események a Dobrudzsában mintegy következő rendben fordulhattak elő : 9 és 10én támadást tettek az oroszok Kasztendzsénél, e legszélső ponton a tenger felé, s visszavezettek. 12 és 13-kán hasonló sors érte őket Karassunál, a Trajánsáncz közepén; s ekkor Csernavoda szögében pontositák magukat össze, hogy mint a Presse sürgönye mondja, Rassova ellen oly mozdulatot tegyenek, mely által Musztafa pasát Szilisztriától elvágják; azonban a „Moniteur“ sürgönye szerint a törökök nem várták be a támadást Rassovánál, hanem az oroszokat Csernavodánál megverték. — Ez körülbelül a tényállás a Dobrudzsában, mint ez az eddigi tudósításokból kitűnik. Vederemo! A Turnu és Szimnitza közt 10-én előfordult ütközetről következő részletek érkeztek: A törökök (6000 ember) Sáli pasa vezénylete alatt, éjjel átmentek a Dunán, miután egy előőrst elfogtak, korán reggel az orosz sánczokat három pontról derekasan megtámadták. A meglepett oroszok nagy veszteséggel vonultak vissza, de nem sokára tetemes erősítéssel visszatértek, mire a törökök két orosz sánczot szétrombolván ismét a túlsó partra visszatértek. Egy török bulletin is megjelent, mely a kalafati mart. 26-ki ütközetről szól, mondván, hogy ez ütközetben, mely Pojanánál történt, 1000 orosz lovas, és 400 kozák, kiket egy töltés választott el a törököktől, 300 török lovast nem mert megtámadni, hanem 20 halott és sebesültet vesztve visszavonultak. A bulletin főleg Skenderbey, Mercier és Du Puy vitézségét emeli. A „J. de Const.“ megerősíti ama hírt, hogy az egyes, flotta egy parlamentar hajója Odessa előtt az oroszok által golyózáporral fogadtatott. Az admirálok Kavarnában ennélfogva elhatározták az angol és franczia kereskedő hajókat Odessából erőszakkal kiszabadítani. Meglehet, hogy e pillanatban a támadási intézkedések már meg vannak téve. Az Alig. hg pedig Stambulból 13-ról azon tudósítást hozza, hogy az angol- franczia flotta Várnából Odessába ment, e várost megbombázni. Egy jassyi 21-ki tudósítás pedig mondja, hogy e bombázás valóban megtörtént. Sőt Brodyből ápril 21-ről jelentik •• „1 gőzös és 12 sorhajó fekszik Odessa előtt; 3 orosz parti hajót elfogtak. Odessa bombáztatott; a parti ütegek némi kárt tettek a hajókban; de végül elhallgattattak; a város egy része lángban áll.“ Az „Engl. Corr.“ végre írja: „Stambulból ápril 18-ról hoznak az esti lapok egy távirati sürgönyt, mely a brodyi tudósitásokat megerősíti. Odessa bombáztatott s részben szétromboltatott; az orosz ütegek vitézül ellentálltak; de elfoglaltattak.“ L. a leguj. post. Stambulból april 13-ról jelentik , hogy 12,000 franczia útban van Gallipoliből Drinápolyba; azonban gallipolii 17-ki tudósítások mondják, hogy ott a segédcsapatok magokat sánczolják. 5000 ember dolgozik azokon. Blajár falutól egész a Marmora tengerig, mintegy 6 millónyire építik azokat, melyek szilárdított táborul szolgálandnak. Katonai utakat is készitnek, Ő3 legnagyobbszerű élelemszertárakat állítanak, s így bizton remélhető, hogy jó és víg életök lesz! Míg ekként a segédcsapatok erősen sürgölődnek Gallipoliban, hogy tábort üssenek, addig Londonból írják, hogy ott a fegyverkezések szakadatlanul tartanak, de lassan, a csapat és lószállítás pedig annál is lassabban, mint mit angol türelem elbírhat. Mindennap várnak, jelentenek hajókat, melyek lovasokat fognak szállítani, de mindekkorig csak a Victorie gőzös ment el egy gyalog ezreddel. Azonban Woolwichban a lovas tüzérség elszállítására 3 szállító hajó fekszik. Woolwichban egyszersmind 72 nehéz löveg készült a Porta számára; a felebbi 3 szállítóhajó közöl visz el néhányat. — De rendkívüli gyorsasággal szerelték fel a Curacoa hajót, mely a keleti tengerre megy. A portugál posta szerint a 23, 7. és 28-ik gy. ezred 12-én Gibraltárba érkezett. Éjszaknyugati csatatér: Kopenhága, ápril. 25. Angol hajók naponként hoznak elfogott orosz hajókat. A Bulldog angol hajó a nagy Beltben vett állomást s az angol hadihajók által kalauznak fog használtatni. Az oroszok, mielőtt az Aland szigeteket elhagyták, a legnagyobb kegyetlenségeket követték el. Nem elég, hogy az összes kalauzokat elvitték, még minden 100 ember közöl egy férfit a hadseregbe ujonczoztak, a bárkákat és hajókat felégették; a lakosok most nyomorban vannak, mert csak halászatból éltek. Az angol kormány és nép teljesen megelégedhetek az angol flottának a dán vizeken fogadtatásával. A Cumberland a kiegei öbölbe érkezett; 4—5 nagy franczia hajó egy angol hajó vezetése mellett a nagy Belten keresztül ment. A „Königsb. Hart. Ztg“ írja : Constantin ahg személyesen vette át az orosz flotta parancsnokságát Helsingforsban s lobogóját ápril 1-jén kitűzte. A „Hamb. N.“ írja : A czár a flottához is beszólította a veteránokat; egyszersmind egy tartalék- evező-flottilla alakítását megrendelte. TUDOMÁST ÉS MŰVÉSZET. Állandó pesti műtárlat. XI. (Martius-április.) Műtárlatunkban, mint rendszerint, főkép a tájfestészet van képviselve. Szemlénket azonban ezúttal az arczképeknél kezdjük. Simonyi Antaléi (5. és 16. sz.), úgy látszik, jól találják, de kivitelök kissé kemény és száraz; ellenben Pejacsevics gr. arczképe , a hótól (33. sz.) oly mesteriséggel van kivive, melynek párját kereshetni; e festvényen semmi lazura, semmi retouche, az egész mintha egy öntetből volna. Ennek szomszédjában Klimkovicstól találunk egy arczképet, mely ismét kibékít a festész előbbeni műveivel. Átmenve a tájfestvényekhez két gazdatavi látképet találunk, melyek a jó tájképek közé tartoznak, csakhogy inkább gazdatavi részletek, mint egész látképek. Sozot, magyar vidékében (7. sz.), kétségtelenül Rah tanítványának ismerjük , ki bírván a természet művészeti szemléletével, átvarázsolja a nézőt Magyarország alföldjére. A hűs, bár túlhomályos árnyék, mely az előtért borítja, oly öszhangot képez a staffage-al, a végzett napi munka után hűs mocsárban kipihenő bivalokkal, hogy élvezetünket csak a nagyon is szennyes szinjellem képes némileg háborítani. Egyébiránt jobb, hogy a tiszta szinjellemet áldozta fel az öszhangzó egésznek, mint megfordítva. Bayer kis téli tájképe (12. sz.) s nyári tájképe, mindkettő gyenge. A schwarzwaldi vasárnap reggele legkisebb tanúságot sem tesz a természet tanulmányozásáról. Az előtérben álló fa hátsóbb részei úgy vannak kivive , mint a háttérnek kell kivive lenni : a távol hegyek ellenben oly kirívólag zöldek, minőnek még a középtérnek is alig kell lennie. E tájképnél főleg öszhangra kellett volna ügyelni, miután az alakok úgyis elég tarkaságot idéznek elő. A bajor hegységi jelenetek (14., 15. és 28. sz.) valóban sikerült kivitelek- s színezeti tisztaságuknál fogva tetszeni fognak ugyan a laikusnak, de nem az avatottnak , kit e képek távolról porczellán festésre emlékeztetnek. Sziklás és kövecses ösvény például az előtérben sohasem látszik oly tisztára söpörtnek és kisimítottnak , miként azt Ger asch úr előttünk feltünteti. Khoor József Budáról egy középtenger melléki tájképpel (22. sz.) lépett fel. Nem hiszszük, hogy a természet bárhol ilyen legyen. A zöldesség annyira sötét, hogy az előtérrel összeolvad. — Azonban menjünk tovább. Raffalt cserépkályhás képén a legegyszerűbb motívumok, mondhatni, oly ártatlanul előadvák , hogy a szemlélő gyönyörködve nyugtatja rajta tekintetét. Tornau szarvasmarháit , Weixlgaertner juhait nem akarjuk bántani, de nem is szólunk róluk s jövőre jobbat várunk. Remi van Haanen három tájképe a legkisebbek, hanem egyúttal a legjobbak közé tartozik; könnyed technikájukban a mesterre ismerni. Strass geschwandtner kozákjainak rajza jó, a lovak bonettanilag helyesek, csak a fényeletek alkalmazvák nagyon pazarul; a zöldes színjellem pedig a fehér ló szügye mögött nagyon sérti az öszhangot. A berlini Schmidtnek két tengeri képe sokkal inkább ügyes ecsetet, mint természeti tanulmányt árul el; az utóbbinak tekintetében dicsérendőbb a bécsi Schmith tengeri képe , hol a hullámok sokkal természetesebben hömpölyögnek, s észre sem venni az ecsetnek annyi esetlegességeit, melyeket különben is csak a legbiztosabb kezű mesternél szenvedhetünk meg. Holzer erdei részletében mesterre mutat azon biztosság, melylyel az összes lombozat van kivive; balra, a verőfényes részről keskeny kilátás, nagyon sikerült; a középtér árnyrészlete nagyszerű hatást gyakorol, ha nem kissé bágyadtan zöld. Jó szerkezetű munka Friedlaender Frigyes képe : „Hemmling János a nancyi csata után, a brüggei kórházban.“ Hemling képet készül festeni a kórház számára ; a sebéből még föl nem gyógyultnak szenvedő kifejezése jól van visszaadva; a rajz elég szabatos; a világítás szelíden s öszhangzatosan ömlik át az egészen. Hogy Friedlaender úr Waldmüller tanítványa, leginkább a szerzetes arczából tűnik ki. Ily tanítvány mindenesetre becsületére válik mesterének. A bécsi Krüger tájképe a gyengébb művek egyike : az egésznek színjelleme kellemetlen, a középtér fái nagyon görcsösek; ezen festésztől már jobbat láttunk. S e ha 11 év toronyőre nagy, hatásra számított mű. A különféle világítás közti ellentet túlságosan erős : a gyertyavilág átlátszó világos sárgája épen oly túlzott, mint a holdnak zöldes fénye. A toronyőr arczán is tetemes nappali világítás látszik. Különben mind világítás, mind távlat helyesek. Waldmüller szerencsekivonatához jövünk. Ha az ausztriai parasztok életéből kell jeleneteket előadni, úgy Waldmüller a maga helyén van. A gyermekek és unokáktól környezett nagyapa és nagyanya oly mesterileg és érzelemteljesen tükröztetik vissza a vidor, enyelgő öregséget, a többi alakok pedig oly naivul és természetesen képviselik az ifjúságot s férfias erőt, hogy szívesen megbocsátjuk az itt ott előforduló rajzhibákat, péld.a leánynál, ki a megakadt szerencsekivánónak súg, és egyéb alakoknál, melyeket nem akarunk felemlíteni. Tökélyest csak az istenség teremthet. Gergő tükör előtti leánykája épen nem sikerült. — Fájdalmasan esik látnunk, hogy oly hazában, hol a művészet még gyermekkorát éli, ezen művészet egyik vivője, tehetséges létére, nem átallja művészetét tévutakra vezetni. Ha ezt netán az uralkodó ízlés iránti tekintetből teszi, úgy tette annál kevésbbé megbocsátható, miután derék művésznek, még ha félreismertetését kockáztatná is, nem kellene letérni a jó útról. Egyetlenegy műértő dicséretét, kell, hogy többre becsülje, mint száz óvatlannak brávózását. Ha a hús és mellékdolgok kivitele körül oly pazar a festész, ha mindezeket mintegy rózsaillattal borítja, úgy sohasem emelkedhetik azon velős erőhöz és élethez, melyet egy Tizian, Veronese Pál, Rubens és mások természethű és felséges alkotásai túlvilági bőségben tüntetnek elő. Ezt azért mondjuk el, mert Gerg 11 é már sokkal műszabatosabb festményeket láttunk, s — reméljük — látandunk is. Nem kell megfeledkeznünk Gurlitt nagyvázsonyi részletéről, melynek kedves vidéke jó hatással van.Brudermann utócsapatra semmi nevezetes. 0 11 életképén nincs mit dicsérni, de sem kifogni. A néző figyelmét magára vonja még egy vízfestmény Se hall értől, különösen gondos kivitelénél fogva. A sorsolás végett megvásárlott olajfestményeket és rézmetszeteket a közönség már nagyobb részt ismeri; az előbbeniekre nézve óhajtanék, bár élvezhetőbbekké tétetnének, így például Markó szép tájképének fénymázra van szüksége, s a könyörtelen emberek azt mindeddig megtagadták tőle. " ...."" ".......... A photographiához. Daguerre találmánya óta a daguerreotypia és photographia terén évről évre újabb meg újabb haladás vehető észre. A javítások közé tartozik a Bécsben lakó photograph Friedmann egészen új eljárása, ő ez új eljárás útján létesített arczképeket tachytypeknek nevezi, melyek is — előállíttatásuk legközelebb jövőben rendkívül tökéletesedvén — különös figyelmet igénylenek. Eddig a daguerreotypek csak rézlemezeken valának előállíthatók, de mennyi bajjal jár ezek elkészítése, mily kevéssé tartósak azok, amily kényelmetlen a visztükröződés, melynél fogva a képet csak egy bizonyos szempontból nézhetni! Friedmann eljárása folytán daguerreotypek bármiféle sima anyagon s bármely nagyságban előállíthatók; a rajz nem enyészik el, bármikor teljesen megtisztítható. Hozzá jár még, hogy ezen eljárással a kép 3—8 másodpercz alatt készül el, s így e rendszer különösen ideges gyengeségű személyek és gyermekeknél alkalmazható. Ezenkívül a kép nem is megfordítva , hanem természetes állásban létesül, írják, hogy Friedmann képei már eddig is közrészvétnek örvendenek. A szerző már lépéseket is tett, hogy Ausztria, Francziaország s a vámegylet területén szabadalmat nyerjen az új tachytypek számára, melyek a legközelebbi müncheni iparműtárlaton is ki fognak létetni. Magyar könyvészet, 107—109 (336—338.) A zöld vadász. Regény. Irta „Eszther,“ „Gordusi csomó“ sat. szerzője. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. 1854. kis 8-rét. Első kötet : 255 1. Második kötet : 284 1. Harmadik kötet : 276 1. Ára az egész munkának 3 pft. 110 (339.) Állattan, középtanodák használatára irta Miháka Antal. Második füzet (melylyel a munka be van fejezve, s melyhez következő közös czim adatik : Állattan felsőbb gymnáziumok használatára, 170 fametszvényi rajzzal.) Pesten kiadja Heckenast Gusztáv. 1854. 8-rét IV és 129—240 (Ara e második füzetnek 30 pk. 111(340.) Állattan felsőbb iskolák számára készítette Leunis János, hildesheimi tanár s több természettudományi társulatok tagja. Magyarra fordította Jancsó József, a magyar természettudományi társulat rendes tagja. Első rész. Második füzet. Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nagy 8-rét. VIII és 97—213. Ára e második füzetnak 36 pkr. ff fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest, a buzgó iskolatanácsos n. Haas Mihály prépost úr főfigyelmet fordít a közelemi iskolákra.A minthogy e buzgóság teljes méltánylást érdemel, úgy lehetlen fel nem ismerni azon nehézségeket, mikkel az elemi oktatás átalakításánál a derék tanácsos úrnak találkozni kell, miután intézkedései azon régi tanmódba ütköznek lépten nyomon , mi a tanítást bizonyos mechanismushoz köti s az önmagát képző gondolkozást, észlelést kizárja. Hogy az elemi tantárgyak közöl csak egyet említsünk, vegyük figyelmünkre az írástanítást. Erre nézve országszerte még mai nap is azon mód használtatik, minélfogva a gyermekek betű másolásával töltik el az éveket anélkül, hogy évek után is képesek volnának könyv nélkül valamit írni. E mód czélszerűtlensége felöl a t. iskolai tanácsos úr meggyőződvén, eltökélő magát, hogy Lövényi József urnak úgynevezett tteny-irásmódját hozandja be az elemi iskolákba, mely Írásmód Lövényi ur által Szőnyi intézetében és több tanintézetben már rég feltűnő sikerrel használtatik. Ez Írásmód terjesztése érdekében Lövényi úr a főtiskola tanácsos ur által a népesebb vidéki városokba fog küldetni, hogy egyszerű de sajátságos módjára az elemi tanárokat megtanítván ez írásmód mentül elébb elterjedjen. Kiküldetése Székes-Fehérvárra szép sikert eredményezett. Két és fél nap alatt ott a tanárok és 40-nél több gyermek tanulta meg a könyvnélküli írást, anélkül hogy a gyermekek előbb csak egy betűt másoltak volna is le. Nem sokára ily küldetésben Esztergom és Szegedre menenk, úgy halljuk, hogy a fővárosi elemi tanítók is, azon próba után, mely előttök létetett, elhatárzák megtanulni ez üteny-irásmódot. Jövő csütörtökön nyerendik Lövényi úrtől az első utasítást, ki, mint látjuk, fáradhatlanul s teljesen önzéstelenül fáradozik módszere terjesztésében. Sok ily buzgó férfiút minden szakban. Módszerének behozatalát a pesti elemi iskolákba azon körülmény is sürgeti, mert jelenleg ahány iskola, szinte annyi módszer van, s ha a pesti ember más városrészbe költözik, gyermekének meglehet újra kell kezdeni azt, mit másutt másképen tanult. Az oktatási ügy terén, az utolsó öt év alatt tett tapasztalatok alapján az ausztriai oktatási ügy átalakítása terveztetik. Az új rendszer alapvonalai a következő pontokba foghatók össze : A vallásoktatás nagyobb tertelmet nyerend. Ennélfogva az egyházatyák (írók) művei szorgalmasan tanulmányoztatnak s a katholikus moral alkalmazást nyerend a tudományokra, családi, községi és állami életre. A köteles tantárgyak szakok- és mellék tudományokra fognak felosztatni s fő gond fog az élő, főkép a franczia, angol és olasz nyelvek gyakorlati tanulmányára fordittatni. — A községrendszer, mint biztosan értesittetünk, újon átdolgoztatván, nem sokára életbe fog lépni. A közel évek tapasztalatai kimutatták a középutat, melyen a községek szabadsága s a kormány felügyeleti hatalma egymást súlyegyenlőleg találkozhatnak. Míg a község önállósága elvben fentartatik, addig az állam orgánumainak a község ügyére nézve főkép rendőri tekintetben s a község vagyonkezelése feletti őrködés érdekében egyenes befolyás fog engedtetni. Ez uj szervezés alapjául a régen fenálló lombard-velenczei községrendszer szolgál. — Heckenast Gusztáv buzgó kiadónknál e napokban ismét több magyar és német munka jelent meg. A magyar művekről könyvészeti rovatunk tesz említést, a hozzánk beküldött német munkák közöl pedig Hornyánszky történeti művét (az ausztriai császárság történetét) és Stifter Adalbert (a legjelesb német beszélyírók egyikének és Aprentnek a reáliskolák számára a német költők és prózaisták legjelesbjei műveiből gyűjtött olvasó könyvét azért említjük fel, hogy alkalmilag egy ily tartalmas magyar olvasókönyv kiadására hívjuk fel Heckenast urat. Hisszük, hogy jelesb íróink között akad több vállalkozó ily hasznos munka szerkesztésére. Egy jól szerkesztett Anthologia mint Wolf Hausschatza, mint Stifter olvasókönyve még mindig hiányzik irodalmunkban. Hornyánszky történeti munkájának magyar nyelveni megjelenése szinte szükséget pótolna. — A budapesti elméleti államvizsgáló bizottmány ez iskolai év nyári szakáni működését ismét megkezdé. Az államvizsgálatra bocsáttatni óhajtók folyamodványaikat a bírói és az államtani közigazgatási osztály elnökénél benyújthatják. — Múlt évben említettük már, miként az új épület mögötti, valamint a vasút, czukorgyár és hengermalom közti szabad puszta tér feltöltése és egyenvonalzása terveztetik, s hogy ez utóbbi, terv szerint, vásártérül fogna kijelöltetni. Azóta az újépület feltöltésének szüksége kerül leginkább előtérbe, s mint a P. Ll.-ból értesülünk, az ez érdembeni költségvetés 160.000 pártban állapíttatott volna meg. Ez öszvegyi forrásból fog merittetni s a városnak három nagyszerű vállalata, u. m. a szegények háza, a körösi telken építendő tanintézet s a redoute-épület mellett, e tér feltöltésének költségeit a város pénztára elbírná-e, nem feszegetjük. De a czél, mi e feltöltéssel fogna elévezni, tán felesen is visszafizetné a kiadás költségeit. Azonban hiszik, hogy e kiadási öszveg nagy részben meg fogna takaríttatni a hatóság azon helyes intézkedése által, minélfogva a szemét és düledék ezentúl egyedül oda fogna hordatni. A vasutigazgatóság a külföldi trains de plaisirek példájára május elsején s azontúl minden ünnep és vasárnap külön személyvonatot inditand Palotára (d. u. 3 órakor) s onnan Pestre (májusban esti 8, azontúl 9 órakor). Méltánylattal kell fogadni a közönség kényelme érdekében keletkezett ez intézkedést. A közönség, hisszük, használandja e kellemes és olcsó módot, mely által a város bősége és porából az éltető zöld lombok alá juthat. Mint halljuk, a palotai vendégház oly erélyes haszonbérlő kezébe jutand, ki vállalatainak hasznosítását a közönség érdekével összekötni tudta eddig is s kinek erélye és leleményessége kezességül szolgálhat arra nézve, hogy e kellemes és érdekben, vonzó erőben emelkedendő mulatóhelyen a közönség igényei kielégittetést fognak találni. — Bérczy Károly úr „Világ folyása“ czímű beszélygyűjteménye a tervezett és ígért 32 év helyett 42-re terjedvén, a munkának húsvétra kitűzött megjelenését e körülmény május 20-áig késlelteti. A t.er. előfizetőket addig is elnéző várakozásra, az ivtartó urakat pedig a künn lévő iveknek sájus 15-éig beküldésére kéri. Pesten, april 29-én 1854. Számvald Gyula, kiadó.