Pesti Napló, 1854. április (5. évfolyam, 1218-1242. szám)

1854-04-19 / 1232. szám

1854- ötödik évi folyam ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidékre postánküldve : Pesten házhozhordva. Évnegyedre 5 fz. — kr. p. _ Félévre 10 . ., A havi előfizetés , mint a sirmonkinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, n­agy ügyek­ tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz Intézendő: Orl-uteza 8-dik szám. Szerkesztési Iroda: Orl-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Félévre . 8 „ — „ „ Évnegyedre 4 „ — „ Egy hónapra 1 fr. 30 kr­p. HIRDETÉSEK és MAGÁN VITÁK. Hirdetések itt ha­sábos petit­ sora 4 pg5 kraj­cárjával számittatik. A be­­igtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefize­tendő a Magánviták öt ha­sábos sora 5 pengő krajcár­jával számittatik. — A fölvé­teli dij szinte mindenkor elő­re lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és inneputáni napokat kivéve • ívnyi alakjában, mindennap reggeli órákban. • Jelen Előfizetési felhívás második évnegyedi april-juniusi folyamára. Vidékre postán küldve 5 írt. b­udapesten házhoz hordással 4 írt. p.p. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. posta­­hivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, uriutcza 8. sz. 1-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében, úri- és kigyó­utcza szegletén-----Az előfizetési levelek bérmentve k­edendők. Pesti Napló kiadó­hivatala. Április 19. Budapest, ápril 19. Egyik jellemvonása a magyar fajnak, hogy Fejedelmeinek sorsát nemzeti ügynek tekinti, az Uralkodó Dynastia minden sarjában állami léte szilárdságának egyik zálogát tiszteli, örömeit s viszontagságait megosztja, s az önlétéhez csatolt trónnak fényét, hatalmát és függetlenségét utolsó csepp vérével támogatni kész. Ez onnét van, mert magát a magyar nemzet egy évezered óta a Fejedelem szent személyétől elválaszthatatlan ugyanazon egy organismusnak érezte, m­ely üdvét egyedül úgy képes fellelni, ha ezen nagyszerű, a Gondviseléstől boldogságra te­remtett Organismus minden testi és szellemi műkö­dései zavartalan öszhangzásban működnek. Bármely fennakadás ez Organismus normális működésében, bármely részletes eltérés ime mű­ködéseknek a létközösség által igényelt harmóniá­jában csak ideiglenes lehet, mert a czél egysége, melyet e nemzetnek, s Fejedelmeinek Isten keze örök idők óta kitűzött, — mert a köz­boldogság , e végső kifejezése az érdek-egységnek, mely a magyart az Uralkod­ó Házhoz köti, — minden divergens hatást és hajlamot önkénytele­nül s ösztönszerüleg is szükség­kép visszaterel ter­mészetszerű rendes öszhangzó­­vágásába. Mig egy részről hódolattal ismerjük el a Feje­delem atyai törekvésének majdnem naponta ez irányban nyilvánuló jeleit, s az ostromálla­pot megszüntetését is, melyet mai szá­munkban közlünk, ennek drága bizonyságául ve­szünk , s örömmel ragadunk meg egyszersmind minden alkalmat, kitüntetni azt, hogy a felséges Dynastia örömnapjait mint a nemzet örömnapjait üljük meg, s hogy e közérzetera nyilvánítása ál­tal is törekszünk fiúi szeretettel azon organikus öszhangzást helyre­állítani, mely a­­magyart nagy­­gyá és boldoggá, s a trónt legyőzhetlenné és boldogítóvá tenni képes. E hét három ily nagy örömüerepet hoz a ma­gyar nemzetre. Még csak néhány nap, s nagyra hivott ifjú Fe­jedelmünk fogja menyedzőjét ülni,s a­z uj a­u­s­zt­r­i­­ai császárnéban Magyarország Ki­rálynéjának is fogunk hódolni. Tegnap kelt továbbá össze Bécsben szeretett kor­mányzónk fivére, a p­e­s­t­b­u­d­a­i ka­tonai kerületben működő fens. Károly Ferdinánd fha, özvegy Erzsébet főherczegasszony Ő Fenségével,üdvö­zölt J­ó­s­e­f főherczeg , Magyarország nádora idősb leányával. A legbensőbb tisztel­ettel fogja fő­városunk, s vele az egész ország népessége üdvö­zölni a megérkező fenséges párt, s a lelkes főher­­czegasszony épen és változatlanul találkozandik a szeretet és hála azon mély érzelmeivel, melyekkel bennünket több mint félszázados áldott igyekezet a feledhetetlen nádor szent emlékéhez köt. A mai napon üljük végre I. Ferdinánd ausztriai császárnak, és Magyarors­zág e néven­­-ik királyának születése 61-ik évnapját. E kegyes Fejedelem dicső Uralkodása alatt fa­junk erkölcsi és szellemi­­értéke oly fokra emelke­dett, mely nyolcz korábbi század eredményével bátran mérkőzhetik, s mely a felséges Uralkodó Ház legmagasb védelme, s a nemzeti egyenjogú­ság szent pajzsa alatt a nemzet jóravaló tö­rekvéseinek ujabb századokon keresztül kiinduló pont és szilárd kilap gyanánt fog szolgálni. Emelkedett lélekkel s forró hálával imádkozzunk a nagyszivű Fejedelem s felséges párja hosszú életéért, hogy kiapadhatatlan jótékonyságuk iste­ni örömeit, s magasztos indulataik földi jutalmául, még számos éveken át élvezhessék. Heti tájékozás. Pest, ápril 16-án. Egy hét óta már alig lehetséges az egymással ellen­kező napi hírek közt biztos támpontot találni. A taga­dás szelleme, egy mephistophelesi gondolat látszik a világon keresztül járni, hogy a mai nap reményét a holnap kárörvendve semmivé tegye. Merre csak nézünk, semmi egyéb mint ellentmondások, melyeknek megol­datása, mint a múlt év minden ellenmondásainál, a kardra bizatik. így lord Aberdeen egyszerre orosz ellenné lesz s a minisztertanácsban kinyilatkoztatja , hogy nálá­nál senki inkább el nem vetheti az orosz politikát — és a­mint Palmerston azt követeli, hogy az öreg ha­bozó Dundas, a sinopei csata tétlen nézője feketeten­geri parancsnokságától elmozdíttassék, ekkor Aberdeen ennek ellenszegül s védelmezi kegyenetét — és Orosz­országot. Francziaországban a hadseregek a földből terem­nek, a hadikészületek a legnagyobb mérvekben fizetnek — és most, midőn a francziák végre Gallipoliban a Mar­mora tengerre, a török földre elérkeztek, hová a szoron­gatott dunai hadsereg segélykiáltása hozzájok lehat — most kisül, hogy a franczia katonák nem jól tudják el­viselni a tengeri utazást, hogy sülyben szenvednek s egészségök végett még egy ideig a gallipolii jó levegőn kell tartózkodniok. Ne csaljuk magunkat. Azon forró vérű lelkek, kik a franczia tűz gyors fellobbanását s a parliamenti ökölü­téseket Oroszország ellen valamely mélyebb kedélypo­litika hajnalának tartották, kénytelenek már most is be­vallani tévelyeket. A politika számít, de nem érez. Ez volt régóta az orosz politika erős oldala, az egyet­len mód, melyet Angliától eltanult, s meg kell vallani, hogy a tanítvány egész a legújabb időkig felülhaladta mesterét. Még csak az utolsó napok is megmutatták ezt, s Ausztria kitartásának egész ereje kellett hozzá, hogy egyike a legnagyobb tényezőknek a jelen politikai szá­mításban t. i. Poroszország azon erők összegét ne nö­velje, melyek felett Oroszország rendelkezhetik. Ausztriának az utolsó napokban a kis de hatalmas párt felett, mint most Berlinben az orosz barátokat ne­vezik, kivivott győzelme annál fontosabb, miután az ha­talmas keresztvonást tett Oroszország számításaiban. Ha Poroszország az orosz részén állandóit, az egyesült flottáknak állása a Feketetengeren annál súlyosabb lett volna, mert azon tengeren csak az odavaló, tehát német, dán vagy svéd kalauzok segélyével lehet járni. Már pedig Dánia, és mint az utolsó napokban mondva volt, Své­zia is sokkal kevésbbé semleges mint oroszérzel­mű — ekként az egyesült flottáknak ama tengeren me­rőben ellenséges partok közt kellene működnie, míg Oroszországnak minden kikötők nyitva állnának,­ min­den segélyt készen talált volna. Ausztria diplomatiai győzelme Berlinben tehát oly horderejű, milyennek még csak kevéssel ezelőtt is nem gondolták volna, és már a legközelebbi napok bebizo­­nyíthatandják, hogy Ausztria politikája egy más irány­ban is ép annyira önálló mint leyális volt. 89—1232 Heti szemle az angol köz­élet felett. London, april 12. o­­kr., Oldott kéveként széthulló volt napi eseményei­ben a múlt hét. Kezdetén szalmaszálhoz fűződőnek tűnt fel, végén erős vashorgonyhoz lánczoltnak valósult a török birodalom jövője.­­ „Míg a czár hóditó sergei­­nek győzelmes fegyvere előtt erősség erősség után dől meg, s nemcsak az egész Dobrudzsa jut Éjszak uralma alá, de a Vidinen alul a Dunán átkelt orosz csapat már Szerbország fölött is hatalmaskodik , addig az ottomán birodalom belsejében a keresztény lázadás gyorsan ter­jed, s a görög király odahagyja a török ügynök távozta által hűtlennek declarált Athént, közelebb vonulandó színhelyéhez a forradalomnak, melynek titkon élén áll. — Konstantinápolyban pedig, melyet viszont a görög követ hagyott oda, diplomatiai összeköttetést szakított a m. Portával, — valamint a birodalom mohamedán népességű vidékein, a baljóslatú síri hallgatagság nyi­ladozó méhe a kitörésnek, melyet elkerülhetetlenné ten a barátai által radikálreformokra oktalanul siettetett­zultánnak ismert legújabb rendszabálya, a mecseteket s a birodalom vallásos alapítványait — háromnegyedét az összes földbirtoknak — államtulajdonnak kinyilat­koztató , s ez által egyrészről a korán s törvény fölött őrködő ulemák főnökét a hatalomból visszalépésre szo­rító, másrészről a nemzeti egységet a legválságosabb időkben megrontó, s a harczias közlelkesedést teteme­sen lelohasztó.­­ Ez alatt kelet nyugati barátai­ és szövetségeseinek segédsergei még mindig csak uton vannak, a tengeren pedig Dundas­s Hamelin admirálok elnézik , mint rontják le orosz hadihajók a Feketeten­ger ázsiai partjain, a veszélynek kitett városokat, és veszik őrségeiket fedélzeteikre , é­s mint szállítanak a Feketetenger európai partjaira csapatokat, a Dunán át­kelt holditó had segítségére. Keletnek szomszédai pedig tollukat tompítják csak az egymással s a franczia csá­szárral váltott levelekben, mig a közös ellenség fegy­verét csapásokat osztogatva élesíti. — Ausztria nem többé a Dunán, hanem a Balkánon átkelését az oro­szoknak jel­öli ki mint olyant, mely által határzottabb cselekvésre iitetnék, és Poroszország a pétervári béke­galamb hozta zöld ágat sietve tűzi keblére, állandó semlegességének jeléül.“­­ Ily képekben festék le a múlt hét elején érkezett nagyszerű távirati tudósítások a közügy állását, a török birodalomnak lenni s nem lenni közt lengő sorsát; s e képet elevenebben kiszíne­zek Russell lordnak a görög király eljárása, s az osztrák seregeknek szerb határokon öszpontosittatása tárgya- Tisztelt londoni levelezőnknek számszerint eső megelő­ző levele kezünkbe* nem jutott. S­z­e­r k. ban adott ki nem elégített felvilágosítása. — Azonban a hét végén, mintha a közügyek folyását láthatlan va­rázs­vessző érintette volna, rögtön tulbizalom tárgyává lön a kedélyeket előbb megfélemlített, s feszült aggály tárgya — a jövő. — „Dundas Várna alatt horgonyoz, s hadának egy osztálya az oroszokkal már összeütkö­zött. Napier, a csak előre tekintő admirál, lakonikus rövidségű hadszavában legényeihez kijelenté abbeli szándékát, mikép nem bevárni, de fölkeresni terve az ellenséget, é­s ugyane hadszavában valóságos tr logi­kával felhívja önkényteseit, hogy miután a tűz gyorsa­ságától s szabatosságától függ az eredmény ... élesítsék ki szablyáikat, mely logikának az az értelme, hogy jól czélzott gyors ágyutüzelés után, vesse át magát minden legény az ellenséges hajóra, s oszsza ott vágásait mint tudja s találja; a száraz seregeknek is főtiszti kara, élü­kön Napóleon­ig és Raglan lord elvégre már tengerre sietnek a már török földhöz közeledő csapataik után. Shamyl Ázsiában, Omer pasa Dobrudzsában fényes győzelmet vívtak a merész ellenségen; a dán király fo­gadta a brit admirált, s éjszaknak tartó kormánya be­adta lemondását; az ausztriai s porosz státushatalmak közti véd- s dacz-szövetség megerősítés alá küldeték fel Bécsbe; végre — mi legsúlyosabb — Közép- s Nyugat-Európa nagyhatalmainak képviselői Bécsben a megszakadt volt conferentiát megnyitottnak s állandónak nyilvániták, a hadeseményeknek éber figyelemmel ki­sérésére ; — továbbá a török birodalom épsége­s füg­getlenségének , valamint a Dunafejedelemségek kiürít­tetésének, mint a béke sine qua non-jának, és a régi orosz-török szerződések szükségessé lett revisiojának tárgyában közös jegyzőkönyvet írtak alá; legvégre — mi, ha való, legeslegfontosabb — az Albert k. herczeg vezénylete alatti osztrák had a Dunán Szerbországba átkelt.“ — Ha a hét végén sebes egymásutánban érke­zett e híreknek csak fele is igaz, s a közügyek csak ne­­gyedrésznyileg is léptek át a phazisba, minőben levő­nek az imént összefűzött tudósítások rajzolják , úgy a múlt hétről elmondható, hogy végnapjaiban önmagá­nak fordított hátat. Azonban, daczára a közügyek e meglepő s nevezetes fordultának, még mindig nincs ok túlbizalomra. Nincs mindaddig, mig a bécsi jegyzőkönyv határozatait vérbetűkkel s kard élével nem fogja írni a négy nagyhatalom a harcz mezejére. Ha Ausztria hada nem fogná megelőzni a csaták terén az oda csak május végével érkező nyugati segédseregeket, mely ideig a török birodalom keblében kiütött lázadás tőre a külel­­lenség szuronyával találkozhatik a betegen lüktető szív táján, s közös haláldöfésre egyesülhet: úgy nem lehetetlen, hogy az ekkor minden oldalról érkező se­gédseregek feladata nem lehetene már egyéb, mint a totemnek katonai tisztelgések mellett eltakaríttatása. — És ekkor kelet gordiusi csomója meg volna ugyan old­va, de az európai, vagy ez esetben világhatalom egyen­súlyának nagyobb joga, roppantabb kérdése követelne kettévágatást. — Valószínű ugyan, hogy mindez be nem fog következni, de az sem valószínűtlen, hogy ha csak sietősb politikát nem követ a félhold négy szö­vetségese, a dolgok legalább némileg ekként alakulhat­nak.­­ És egy kisebbszerű elszigetelt katasztrófa is közrengést idézhet elő. Hír kering az iránt, hogy­ útban van már London fe­lé a rendelet, mely Bunsen lovag itteni berlini követet, bajnokát a közép-európai egyesülésnek a nyugati stá­tusokkal, visszahívja. Ha e hír, mely sok hitelre talál, valósul, úgy igen különös színben tűnik fel a porosz kormány járulása a legújabb jegyzőkönyvhez. A parl­ament holnap, kedden, fogja ülését húsvét­­utánig megszüntetni. A holnapi zárülés ezenfelül már két tekintetben is fontos teend : a kormánytól felvilágo­sítások fognak kiválhatni az osztrák-porosz véd­ő dácz­­szövetség, a Bécsben legközelebbről aláírt jegyzőkönyv, s általában Anglia viszonyai tárgyában, Ausztria s Porosz­­országgal, Russell lord pedig gyászbeszédet fog tarta­ni az eddig csak élő­halott, de a kormány szombati ka­bineti határzata óta már hamvadozó tetem­­ a parlia­menti reformbili fölött. Az is meglehet, hogy nem Rus­sell lord fogja a temetkezési éneket intonálni, hanem helyette a kormány egy másik tagja azt is kijelenteni, hogy a ház vezére nincs többé. Mert hogy némi alappal bírnak ama rebesgetések, melyek szerint Russell lord a szombati kabinetülés után felmondta volna eddigi szol­gálatát a kormánynak, bizonyítja azt a reformbili tár­­gyábani kijelentésnek mától holnapig történt elnapolta­­tása, minthogy eddig Russell lordban talán a múlt de­cemberi Palmerstonként egy „második gondolat“ vil­lanhat meg. (Lapszemle.) A „W. Lloyd“ ismert nevű szerkesz­tője , e lap húsvétvasárnapi számát a következő tájé­kozó czikkel nyitja meg : „Az orosz seregnek a Dunáni átkelése a közfigyelmet ismét azon aránytalanságra vonta, melyben a hadviselő felek hadkészületei egymáshoz állanak. Míg Oroszor­szág habozás nélkül fejti ki teljes erejét, a nyugati ha­talmak a rendelkezésekre álló segédeszközöket nem a várt és remélt módon használják fel. Elvonva a flot­táktól, melyek a balti és a fekete tengeren mindenesetre parancsoló nagyságban jelentek meg, mit tettek eddig Anglia és Francziaország ? Seregeik lassabban mint kellene s csekélyebb számmal mint a mennyi a sikerre szükséges volna érkeznek Törökországba. Ha majd a háborúban arra fog kerülni a dolog, hogy összeütközés alkalmával az ellenséggel szemközt nagyobb erő állít­tassák fel, Oroszország a siker e­lőfeltételét jobban fogja teljesíthetni mint ellenes. Tudva levő dolog, hogy két félrendszabály soha sem tesz egy egészet, legke­vésbé pedig háború esetében. Kétszer ötvenezer em­ber, mely két részre osztva egyik a másik után érkezik meg a csatatérre, egyenként könnyen tönkre verhető, míg az egyesült százezer győzedelmet fogott volna aratni, Párisban és Londonban, de különösen az első Szerda, ápril 19-én, fővárosban rövid időn el fogják ismerni azt, hogy a szárazföldi hadviselés bágyadt modora a franczia fegyver becsületét könnyen elhomályosíthatja s ép oly könnyen a nyugati hatalmaknak szokottnál tovább tartó elkülön­­zöttségére vezethet. Annak, ki szövetségeseket keres, melyek a háborúban egész erejökkel léphetnek fel, vagy kénytelenek fellépni, nem szabad saját erejével tarta­lékban maradni. Nyilvánvaló, hogy Oroszország, mielőtt még az an­gol és franczia seregek nagy mennyiségben érkeznének a török földre, a török hadsereg fölött jelentékeny előnyt akar nyerni. Sz. Pétervárott bajosan hiszik, hogy e háború által bármily körülmények közt egyenes területi hasznot vagy befolyást nyerhessen Oroszország. Bizonyára távolról sem akarják remélleni, hogy Stam­­bul ezúttal elfoglalható legyen. Oroszországra nézve elég előny már az is, ha e háborúban kárt nem vall, elég dicsőség, ha fegyverét gyalázat nem éri. Ha ily hatalmas ellenekkel szemközt nem kell hátrálnia, szel­lemi győzelme határozó. Akkor e harcz által haladni fog, előre, haladni az emberek véleményében, mihelyest e vélemény nem kénytelen csökkenni. Nem lehet be nem látni, hogy ama szellemi súly, melyet a háború első lecsapásai majd a mérlegbe vetnek , e világrész összes politikai színezetére jelentékeny befolyást fognak gyakorolni. Egy hónap alatt el lesz már döntve, vájjon a flották e háborúban másodrendű szerepnél nagyobbat fognak-e játszhatni ? Ugyanennyi­ idő alatt az is ki fog derülni, vájjon az orosznak szárazföldi győzelmet az angol és franczia tengeri sikert nemhomályosítandják-e el ? s ha igen, ki tudja, nem keletkezik-e általános bár­­gyadtság és langyulás; nem fognak-e majd a fenyegető baj elháríthatása fölött kétségbeesni s megelégedni az­zal is, hogy ez egy időre háttérbe tolassák? Ily ered­mény épen nem lehetlen azon esetre, ha a nyugati ka­binetek a félelmetes ellenség ellen kezdett háborút to­vábbá is fél határozottsággal, fél erőfeszítéssel s lehető csekély pénzáldozattal folytatják. AUSZTRIAI BIRODALOM. (D. C.) A nyilvános lapokban közlött azon hir, mely szerint Ő Felsége a császár fő­he május 1-jén Prágába utazni szándékoznék, képesítve vagyunk annyiban té­vesnek nyilatkoztatni, mennyiben Ő Felsége nem május 1-jén már, hanem csak később fogja ezen utat Prágába megtenni. B­é­c­s, ápril 12. A két német nagy állam között tör­tént egyezményről azt halljuk, hogy az itteni kabinet a porosz részről tett javaslatok- vagy­­is inkább pótlék­­pontokhoz járulásra nyilatkozott; már az is bizonyos volna, hogy itt a Hesz báró által kabinetje utólagos jóváhagyásának reményében elfogadott módosításokat, melyek egyébiránt az egyezménynek tisztán katonai részére vonatkoznak, helyeselte, úgy­hogy most az egyezmény ratificatiojának (az ausztriai cs. meghatal­mazott részéről már alá van írva) lényeges akadály többé aligha áll útjában. A­mi egy déli német lap köz­leményét illeti, miszerint Poroszország azon hozzáadást kívánja , hogy az egyezkedő hatalmak addig, míg az egyezmény érvényben áll, sem maguk az orosz határon átlépni nem fognak, sem pedig megengedni, hogy ez más oldalról történjék, jó lesz e közleményt némi óva­tossággal fogadni. Véleményünk szerint azon nyilatko­­­zatok után, melyeket Hesz báró Berlinben az itteni ka­binet szándéklatairól tenni megbizatva volt, a porosz kir. kormány ily kivonata egyelőre lehetlenség volt.­­ A Mecklenburg György herczeg missióját illetőleg jól­értesült forrásból utólagosan még azt halljuk, hogy azon versio az egyedül helyes, mely szerint a görögök jogai egy különös szerződvény által lesznek biztosítan­­dók, más szóval: M e n z i k o ff herczeg ultimatissi­­muma az orosz politikára nézve, mint eddig, úgy ezután is irányadó maradand. — Meyendorff bárónak a f. hó 9-ki bécsi jegyzőkönyv aláírása a négy nagyha­talmasság által hivatalosan tudtára adatott, egyszers­mind az okmány egy másolata is kezéhez szolgáltatott. Mihelyt a két német nagyállam közti külön-egyezmény közölve lesz, erről, mint halljuk, a pétervári udvar leg­ott rendkívüli utón fog értesittetni s az ezt illető missió hihetőleg Ausztria által induland ki. — A svéd kir. követ Mannsbach tábornok tegnap délelőtt értekezleten volt a külügyminisztériumban. — Vallomás szerint alapos ok létezik azon hiedelemre, hogy Svédország politikáját az Anglia és Francziaország által foglalt állás értelmében módosítani el van határozva. — Bu­­karestből értesítenek, hogy a Matsin melletti ütközet­ben L­ü­d­e­r­s tábornok egy unokaöcse életét vesztette. (Ost. Corr.) Bécs apr. 17. A tegnapi birodal­mi törvénylapban közzétett legfelsőbb elhatározá­sok által az ostromállapot Magyarországban, a Szerb vajdaság és temesi bánságban, ugyszinte Galliczia és Lodoméria királyságokban, Krakkó nagyherczegségben és Bukovina hűségben­­. évi május 1-jétől kezdve meg van szüntetve, minek következtében az illetékes polgári hatóságok és tör­vényszékek lépnek az őket törvényesen illető ha­táskörbe. Magyarország és a vajdaságra nézve némely bű­nös cselekvények az új polgári törvényszékek ha­tálybalépése időpontjáig hadtörvényszéki eljárás alatt maradnak meg; ezen hatálybalépés azonban már czéljához siet s legközelebb fog bekövetkezni. Ezen legfelsőbb elhatározások egy fontos szakaszt tartalmaznak a birodalom szervezete folyamában, melly most mindinkább közelit végéhez; de miben­­nek még különösen tiszteljük a magas bölcseség tényét s a mi legkegyelmesb Urunk bizalomteljeg

Next