Pesti Napló, 1854. május (5. évfolyam, 1243-1267. szám)
1854-05-31 / 1267. szám
nem egyéb faalkotmánynál, miket ismét felette könnyen felépíthetni. A fődolog mindenesetre a várt övező védművek, s ezek még a Dunára néző homlokban is csak igen keveset szenvedtek. Szilisztria meglehetősen egy kör felét képezi, melynek 2000 lépésnyi átmetszője a Duna felé van fordítva. A helyet 1ó erőditvényi komlokzat, mindegyik 550 lépésnyi, veszi körül. 1828 és 29-ben a várnak a kapu előtti könnyű műveken kívül csak két külműve volt, t. i. a limani és zsengel tabiassi ráncz, melyek a Dunával kapcsolatot képezik s főleg e folyam feletti árkodásra vannak rendeltetve. A glacis 2—4 lábnyi magas volt, ez árok 8—10 lábnyi mély. A hajlás és ellenhajlás mészkővel volt burkolva. Az elsőn egy 8 láb magas, 20 láb erős mellvéd emelkedett,melynek belső lejtője torlaszsorral volt ellátva. Az igen meredek kül lejtője a várfok mellvédének rőzsével, a közép sáncz gyeppel volt fedve. A várfokok 10 ágyút fogadhattak be, melyek résekből lőnek s minden homlokvonalban 4, oldalban egy volt. A különben is oly rövid árokvonal feletti árkodás úgy is gyönge volt. A vizi oldalon 2, a szárazin ismét 2 kapu vezetett be, most csak 1. Az árkot nem lehet vízzel megtölteni, mert annak feneke a vizszinén felül fekszik s sehol abba semmi patak nem omlik. Azóta a fenyegető háború közeledtével főleg több uj falerősségeket állítottak, melyek mint önálló külművek nagyobb tarthatóságot kölcsönöznek a várnak. Szilisztria legdélibb részéről nyúlik be egy 200 lábnyi magas sík , s itt sem esik le jobban, mint hogy hajláson mindenütt tűztelepeket állíthatni. E magaslatról 8000 lépésre a legdélibb várfoktól be lehet látni az egész várat egész annak a Dunára néző torkáig. A múlt hadjáratban itt állítottak az oroszok telepeket alig 600 lépésre a fő sáncztól s így nemcsak hátulról támadták meg a várat, hanem golyóik az egészet bejárhatók. Ez volt tehát gyönge oldala a várnak. Ezért Kuczkowsky tlek —Muchlisz pasa — buzgósága folytán e magaslatokon két szélesfalú, bombaszilárd helyiségekkel s felfedett ütegekkel ellátott külön erősség építtetett Szilisztria déli részében, mintegy 800 lépésre a fősáncztól, s így a leggyöngébb oldal a legerősebbé vált. A dunai oldalon a leginkább kitett műveket a vagföldből emelték s rőzse és gyeppel fedték, sőt és most néhány ágyufokot és földműveket emelnek a Duna és a vár éjszaki homloka közt fekvő téren, hogy ekként az árok jobb védelmét létesíthessék. Bombaszilárd hely kevés van ugyan, de a törökök szokták ezeket maguknak földásások és sánczfedezetek által megszerezni, melyekbe lőszerkészleteiket is el szokták helyezni. Most a vagyonos lakosság nagy részének elvonulása után mégis nagyobbára a fegyverképes lakosság ott maradt, a 12 rendes ezredből álló helyőrséggel s derék tüzérséggel a védelemben részt veendő. 1828-ban mint tudjuk, az ostrom tökéletesen meghiúsult; s csak 29-ben is a vár a bezárulás után 44, az első párhuzamos vonal felállítása után 35, a 3. párhuzam után 25, s miután iszonyú aknák által a roham lehetségessé lön, még 9 napig tartotta magát; s ekkor is csak a kalmácsai csata hírére adta meg magát, pedig akkor csak 3 rendes ezred védette, s igy feltehetni, hogy most legalább is 7—8 hétig tartani fogja magát, mely idő elég a szövetséges sereg összepontositására. Addig Omer pasa védelemre szoritkozandik s Szilisztriának végfenyegetése is csak a legkedvezőbb körülmények közt ösztönözhetné őt támadó fellépésre.“ Egyébiránt azt mondja a „Med. Wochenschrift“ levelezője, mikép fogalmunk sincs arról, hogy mily pusztító módon folytatják az oroszok a háborút; a zászlóaljakat és századokat úgy viszik a tűzbe, mintha vágás- és golyómentesek volnának. Ez főleg áll a rassovai és szilisztriai sánczokról, mert Rustsuk aránylag még kevés lődöztetésnek volt kitéve; azonfelül a manoeuvrek oly vigyázatlanul intéztetnek, melyből a területismeret teljes hiányára, a hadszolgálati tapintatlanságra és alkalmatlan kémekre lehet következtetni. Csak két példát, minek szemtanúja volt levelező. Murlánnál, egy nyomorult pusztánál Rassova felett, estszürkületkor 12 kis ágyunaszád állíttatott fel s éjjel 10 embert két ágyúval tettek partra; ugyanakkor Csernavoda tájáról két gyalogzászlóalj és egy dzsidás század vezettetett Rassova ellen, míg az ismeretes 8 galaczi ágyunaszád a dunai részről az éj homályában Rassova előtt állt fel. Korán reggel combinált ágyúzást kellett volna e nagyon sokat szenvedett városka ellen intézni, azonban a sánczok mögött felállított török tüzérek a zárlócsapatokat oly jól számított gyilkos tűzzel üdvözlék, hogy az oroszok egy teljes üteglövést sem tevettek; azalatt Kusgun, Demitra és Belikenből egyiptomiak és rendetlenek érkeztek, a Murlánnál kiszállt orosz legénységnek útját a Dunához elvágták, s egy ember sem tért többé vissza, mert egy rész levágatott, a másik a mocsárba veszett, így Tatarizánál is, Szilisztria felett, 500 embert tettek partra, kiket a Tsitalieben fekvő albániaiak és rendetlenek mintegy félmildnyire a Dunától hagyának jönni, sánczokat hányni, ütegeket állítni, sőt még ebédet is főzni; végre azonban a délnyugati redoutban létező tüzérség kirontása és Tsetalie és Kadikolból egy combinált támadás szinte feléig megsemmisítek az oroszokat, anélkül, hogy ezek sokat tehettek volna védelmükre ; még azok közöl is sokan, kik a csolnakokra juthattak, halálukat találták a Dunában Vadu-Szilisztria közt. Szilisztria vára, havaléban az oroszok kezébe esik, min itt nagyon kételkednek , alig fogja megélni azon sok emberéletet, mely itt el fog veszni, annál inkább, mert teljesen hiszik, hogy Musza pasa a várat csak mint romhalmot fogja átadni. Az oltenitzai tegnap jelentett csatáról a következő részleteket veszszük : ,,13-án Oltenitzánál véres ütközet volt. Az oroszok a hajnali órákban 14-én át akarták kelni a Dunán s hadműködéseiket Turtukaiból Ruszsuk ellen megkezdeni. Egy elszánt s halált megvető török hadosztály átkelt a balpartra , mig a török tüzérség heves tüzelést kezdett az uj hajóhidra s a fáradságos és költséges művet szétrombolta. A nap forró volt s sok töröknek is életébe került; azt tudjuk, hogy az oroszok sebesültjeiket 289 kocsin szállították Bukarestbe, minden kocsin 384 ember volt.“ A dunai csatatérről érkezett egyéb tudósítások a következők : Máj. 18-án már 9000 ember érkezett az angol-franczia segédseregből Ruscsukba. Beket és Radova közt az angolok és francziák számára tábort ütnek, melybe rövid időre szállni fognak. Az uráli kozákok s 3 dragonyos ezred, melyeket Bukarestbe vártak, Urizseniben megállapodtak,s más rendeltetést várnak. A hangulat Oláhországban az orosz kormány ellen mindig elkeseredettebbé válik, az orosz hatóságok pedig mindig barátságtalanabbakká lesznek. Feszülten néznek azon a krajovai sorsa elé,akik Kis-Oláhországban ideiglenes kormányt akartak állítani, s ezért Bukarestben haditörvényszék elé állíttattak. Az erdélyi határhoz közel fekvő helységekben mindig sűrűbben jelennek meg a kozákok; e vészmadarak száguldozásaiból azt gyanítják, hogy Oláhországban nagyobb csapattestek vannak mozgásban. Éjszaknyugati csatatér. Kielből, máj. 25- ről Írják, mikép oda egyszerre két vaspályavonat érkezett merő látogatókkal, kiket a franczia hajóhad nagyszerű látványa csalt oda, melynek hajói holnap fognak vizet és szenet felvenni, s miután a szél nyugatnak fordult, valószínűleg el is vitorlázni. Stockholmból máj. 22-ről jelentik . A 19-bén este érkezett finn-orosz posta semmi újat sem hoz az angol flotta mozdulatairól. Wyborg város egy része, a vár védállapotba helyeztetése folytán lerontatott. A svéd-norvég hajóhad Stockholm előtt horgonyoz, de csütörtökön valószínűleg legtöbb hajója czirkálásra kiinduland. Hamburgból 26-ot jelentik, hogy a dán kormány Kiel körül az összes helyelőljáróságokat felszólittatá, • I NDOMÁK ÉS IRODALOM Egressy Gábor vendégjátékai és a színi kritika. (Vége.) Nehogy czikkünk igen hosszúra nyúljék, felhagyunk a shakespeari jellemek előadatásának elemzésével s utasítjuk olvasónkat e lap 1252., 1258. és 1262-dik számaira, hol azokról szólottunk. Legyen szabad ezúttal csak azt kiemelnünk, mi azon jótékony hatás, mit mi Egressytől színézetünknek különösen óhajtunk. Tanuljanak meg színészeink — szavalni ! Valamint a festészet alapját a helyes rajz, úgy a színészetét a szavalás képezi, s mégis színészeink semminek sincsenek hiányában olyannyira, mint épen a szavalatnak. Egressy ebben mester. Vajha minél több színészünk választaná őt mintaképül, főleg a fiatalabbaknak nem ajánlhatjuk eléggé, hogy magukat különösen a szavalatban igyekezzenek kiképezni. Kinek szavalata helyes és szabatos, hisszük, hogy taglejtéseiben sem fog szertelenségekre vetemedni s képes leend úgy tárgya felett folytonosan uralkodni, mint egész játékát is kellően mérsékelni. Egressy mint színész oly magaslatára emelkedett a művészetnek, mint szinügyi író pedig oly fényes jeleit adta tudományos műveltségének, hogy a bírálónak — kivált, ha összes dramaturgiai tanulmánya csak színházi látogatáson alapszik, s ő maga még semmi nyilvános bizonyságát nem adta bírálói hivatottságának — valóban a legnagyobb tartózkodással kell föllépnie, midőn oly művészről akar ítéletet mondani, ki — ha működése nem szorítkozik csupán a magyar színpadra — Európa legelső színészei között ragyogna. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy Egressy minden bírálat felett áll, de azt, hogy magához méltó bírálót igényel; ilyen pedig fájdalom nem találkozott , mert kénytelenek vagyunk megvallani, hogy a nyilatkozatok, melyek a lapokban vendégjátékairól megjelentek, nagyon hasonlítanak azon naiv ítéletekhez, melyeket gyermekek szoktak meglett emberekről mondani. Annál rosszabbul esik találkoznunk ez úgynevezett bírálatokban oly hanggal is, melyet képzelt felsőségi alapérzeténél fogva hegykének, fitymáló és tiszteletlen modora miatt pedig uracsosnak méltán nevezhetni. Mit is mondjunk azon lap észrevételére, mely könnyedén odaveti, hogy Egressynek Learhez nincs „physicum“a mit azon másikéra, mely — takarózva ugyan valamely állítólagos földszinti bérlő szavaival—Cordélia személyesítőjének szép előadására nyersen megjegyzi, hogy „aki ezt drámai játéknak tekinti, annyit ért hozzá mint a csizmám“ ? Egy harmadik lap jószívű tanácsokat osztogat Egressynek a hanglej .............'i-á+m-M.'-.-». .................. tésről, megrója őt, hogy Keanből (a mint kellett) „hetyke fráter“t csinált s hogy bárói rangú szeretőjével — midőn ez neki találkozót ad — úgy édeleg, mint a szeretők szoktak. Egy negyedik (a Budapesti Hírlapban), mely egyébiránt a Budapesti Viszhanggal még legméltányosabban szólt Egressyről, nem akarja megengedni , hogy tlamletben párvonalt lehessen húzni Egressy és Dawison közt s e szerep helyesebb felfogását az utóbbinak tulajdonítja. (Mi az ellenkezőt nyilvánítottuk.) Ismét a hölgyfutári bölcsnek oly fogalma van a drámai illusióről, hogy Leart, miután több napig szélben, esőben barangolt, sáros csizmában s kissé foltos arany sarkantyúval kívánja felléptetni ... De ne csodálkozzunk, hiszen ez észrevétel ugyanazon széplelkű kritikus tollából eredt, ki Dumast szalagféregszaporaságú regényeiért a „nagy Dumas“-nak nevezé. Mennyi eltérő véleményt fog kiáltani az olvasó. De még hagyján, ha kritikáinknak az volna főbajuk, hogy csak véleménykülönbségeket mutatnak , nagyobb rész ennél a részrehajlás, melyet oly gyakran tapasztalunk. Hogy egy jeles színésznőnknek, kit mi érdeme szerint becsülünk, férje a színházi rovatot kezeli egy helybeli lapban, az nyilvános titok; s kik irodalmi köreinket jobban ismerik, azt is tudják, hogy azon feljebb említett coteria, mely a kritika ellen összeesküdött s leginkább a Hölgyfutárban szokott nyilatkozni, öntudatlanul is ugyanazon férfi által kormányoztatja magát, kinek egyébiránt szellemi felsőségénél fogva ez uralmat gyakorolni nehezen nem eshetik. Mi hajlandók vagyunk elnézni az udvarlónak, ha imádottját netalán mérték felett magasztalja; szívesen megbocsáthatjuk tehát a férjnek is, ha neje irányában kissé elfogult; de mindenesetre lovagiatlan eljárásnak tartjuk, midőn a kedvenczet más érdemeinek devalválásával látjuk emeltetni. És ez történik különösen Komlóssy Idával. A B. P. HirLp és a Hölgyfutár mindig tudnak valamit felhozni e művésznő ellen, Bulyovszkiné magasztalásában pedig kifogyhatlan a Hölgyfutár, sőt még olykori megrovásai is csak rejtett békék :nem kellett részrehajlásról panaszkodni, miután Bulyovszkiné leghevesebb imádói sem tagadhatják, hogy Komlóssy Ida legjelebb színésznőink közé tartozik ? A P. Napló többször czélzott e részrehajló eljárásra, minap a családi érdekekről s a „csizma“ kritikáról ejtett néhány szót : s íme a Hölgyfutár, mely nem is volt általunk megnevezve, magára ismer az arczképben, rettenetesen megharagszik s kiönti ellenünk mérgét egy igen hosszú és igen goromba szidalomban, mely talán becsületére válnék a legnyelvesebb korának, melyre azonban magyar irót képesnek nem hittünk. Elnevezi színi referensünket személysértőnek, ignoránsnak, impertinensnek és arrogánsnak, —s e két utóbbi czimet még „legszelídebb kitételének mondja ”). S miért teszi mindezt ? Mivel a hegyke és uracsos kritikát, kivált ha még mellékes érdekek vezetik, nevetségesnek találtuk. Csak meg ne ártson szegénynek ez a nagy harag. A jámbor kritikus — kinek megnyugtatására legyen mondva, hogy becses személyét már csak azért sem lehetett szándékunk megsérteni, mert nem ismerjük azt — továbbá azzal bizonyítja be a mi kritikánk roszaságát, mert 1 szőr Egressy nekünk Keanben is tetszett; mert 2-szor Kean szerepét Egressyhez képest kicsinynek nyilatkoztattuk; mert végre 3-szor Tóthnak azon bckét mondtuk, hogy talán akarva sem tudna roszul játszani. Ezen „példás műbotlás“okra Berecz szerkesztő úr is ráadja sanchóját, s megjegyezvén, hogy ilyeneket kifogyhatatlanul lehetne idézni, kellemesen csiklandozza kíváncsiságunkat. Leghatalmasabb azonban az utolsó vágás. Azt mondja ugyanis a hölgyfutári kritikus hogy mi „gyáván visszaélve az anonymitás köpenyével még gorombáskodunk!“ Lássa, édes úr, hova ragadhatja az embert az indulat, ön feledi, hogy jómaga is az anonymitás védsáncza mögött hősködik, és feledi még inkább, hogy azon emberek, kik nem csupán a Hölgyfutárt, de a P. Naplót is olvassák, bizonyosan azt fogják ítélni, hogy a gorombaság nem a mi részünkön van. S így „az anonymitás köpenyévek gyáva visszaélése szintén nem reánk vonatkozhatik. Miért is nem ereszti le ön sisakját, anonymes bajnok ? Mily érdekes volna nevéről ismerni az embert, ki oly gyönyörűen ir ! De hagyjunk fel a tréfával. — Azért, amit mi irtunk, nincs mit pirulnunk, mert csak meggyőződésünket fejeztük ki s a megrovandó hibát nevén neveztük. .. Szükségesnek tartjuk ehhez még néhány szót adni. A Hölgyfutár érdemes szerkesztősége szives volt kijelenteni, miszerint polémiájával nem a Pesti Napló szerkesztőjét, hanem csupán szinbírálatát akarja illetni. El is várjuk, hogy valamint mi mindig a tárgynál maradunk s a személyt érintetten hagyjuk, úgy bárki más is óvakodjék az eszmecserét a személyeskedés terére vinni át; de kijelentjük egyszersmind, hogy minden bántalomért, melylyel dolgozótársaink lapjainkban közrebocsátott közléseik miatt illettetnek, ha visszatolásra nézve solidáris kötelezettséget vállalunk el. S épen ennélfogva ezennel nem hagyhatjuk megrovás nélkül, ha éretlen kaperáskodó viszketegnek bármely lapban tér nyittatik kölcsönös pajtáskodási tömjénezésekre, párt erőltető bálványozásokra, művészi érdemek gyöngédtelen uracsos fitymálására, s üres átalánosságokban az alapos, férfias, és részrehajlatlan kritika elaltatására. Valóban nagy calamitás, ha fiatal emberek, kik a természettől ösztönt és képességet nyertek az értelmiség mezején működhetni a társadalom javára, a természet primitiv adományaival s egy kis iskolai porral beérve,a tudás,miveltség és alaposság tekintélyét követelve, s még is a tudást és tudományt gúnyolva, a mélyebb szakképzést mellőzve, felülnek a pegazusra, s onnét nemcsak játszva s ingerkedve, hanem egyszersmind kizáró igényekkel akarják egyéni rokon- és ellenszenvek befolyása alatt adni az irányt az ízlésnek, s osztogatni a tudomány és művészet babérait. E korcs növényzetet nyesegetni, s a szilaj elemeket jó és a szükséghez képest szigorúbb szóval is lehetőleg idomítva, a szorgalom, tanulás, és szerénység vágásába visszavezetni, — lapjainknak mindig egyik állandó feladása leend, anélkül, hogy haszontalan meddő vitatkozásokkal, s hozzánk nem méltó polémiákkal, az amúgy is szűk tért, a kölcsönös ingerlésekben semmi kedvet nem lelő közönségtől elvonnék. Szerk. Igazítás. Lapunk tegnapi számában e rovat negyedik hasábján, az első jegyzet utolsó sorában: „In ut talpa“ helyett „lax, ut talpa“ olvasandó. Magyar kömyvészet. 171—3(400 — 2). Világ folyása. Beszélyek. Irta Bérczy Károly. Pest, 1854. Számwald Gyula sajátja. (Emsch Gusztáv könyvnyomdája és bizománya.) Három kötet, kis 8 ad rétben: 202, 206 és 222. A három kötet ára 3 pírt. (Irodalmi rovatunk tüzetesen fog szólni e becses beszélygyüjteményről.) 174(403). Illendőségtan, vagyis a mivelt és jó erkölcsü magaviselet szabályai. Toldalékul : életre hasznos tanulságok gyűjteménye. Irta Lasku Károly. Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. 16 rét. VIII. és 415. 175—6(404—5) Ujabbkori ismeretek tára. Tudományok s politikai és társas élet encyclopaediája. Hatodik kötet első és második füzete: Paxton — Spanyolország. Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nagy 8-rét 224 177(406). Erkölcsi és vallásos olvasókönyv. Népiskolák számára. (A ,népiskolai könyvtári. kötete.(Sárospatak. A főiskola betűivel és költségén 1854. 8-rét 63 1. (Ára kötetlen 6, kötve 9 pkr.) 178(407). Világ és földismeret. Népiskolák számára. Első rész. (A „népiskolai könyvtár“ III. kötete.) Sárospatak. A főiskola betűivel és költségén. 1854. 8-rét. 96 1. (Ára kötetlen 8, kötve 12 pkr. 179(408). Természetrajz. Népiskolák számára. (A „népiskolai könyvtár“ IV. kötete.) Sárospatak. A főiskola betűivel és költségén. 1854. 8 rét. 160 l. (Ára kötetlen 16, kötve 20 pkr.) • *) Ha ezen czimek „legszelídebb“ kitételek a Hölgyfutárban, vajjon mik lehetnek a kevésbbé szelídek ? hogy mennyi csapatokat szállásolhatnak el e kikötő város körül. A Moniteur jelenti, hogy a csapatok elszállítása Francziaországból és Algériáből keletre be van fejezve. A hajóhadak erősítéseket nyernek. Parceval-Deschénes hajóhada, mely 8 új gőzöst kap, 31 vitorlából áll. Brunt hajóhada egyesül Hamelinnel. Tinon hajóosztálya, mely a görög vizeken a kalózságot irtja, 14 hajóig szaporíttatik, melyek közül 9 gőzös. Azonfelül 17 gőzfregát és korvet teljesen felszerelve marad a touloni kikötőben, minden pillanatban kész a császár parancsára 12,000 embert elszállítani. Végre 14 egészen uj sorhajónak rendeltetése tartalékhajórajt képezni. 7 ezek közöl csavargépekkel van ellátva. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI UJDOZSÁGOK. Budapest. A nagytéren, a német szinház körül létesített sétány részére a cs. kir. Fensége Albrecht félig Kormányzó úr 40 darab öntött vas lóczát ajándékozott. A legfelsőbb törvényszék egy büntényi eset alkalmából elhatározta, hogy a vádlott által tett ajánlat, valamely orzott jószág értékének megfizetésére, miután az nála már megtaláltatott s a vádló azt birtokába vette, a 187 és 188 §§-ok értelmébeni elégtételnek nem tekintethetik. Egy polgári jogeset következtében pedig elhatároztatott, miként a fájdalompénz, melyet valaki testi sérülés folytában a sértőtől követelhet, halála esetében a sértettnek, örököseit is illetni fogja, habár a sértett ebbeli igényét törvényesen nem kereste is. ■— A Garay-árvák részére Százvárosról Molnár József igazgató tanár úr utján, Bethlen Albert tanuld adományát, 1 portot kaptunk. A derék igazgató úr előbbi küldeményéről lapunk 60-ik számában tettünk említést. Marm. Szigetről Fehér Bertalan ref. tanár úr 15 frt 40 pert küldött az árvák részére, mint több lelkes hölgy és több jószivü ember szives adományát; Marosvásárhelyről pedig Thúróczy Pál úr e czélra 2 pártot juttatott hozzánk. Köszönjük melegen ez adományokat. —A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél f. hó 20-ig 155 fél biztosított értéke tett 181,440 portot. A f. hó 21-től 27-ig s így két nap alatt biztositó 201 fél értéke tesz 154,930 portot. Az e hónapban biztosított érték együttvéve tesz tehát 336,370 portot. A biztositó feleknek ekkorig mutatkozó száma a tavadnál nem sokkal kisebb. E tény azonban azon körülménynek tulajdonítható hogy a biztosítások ez évben a mostoha időjárás miatt csak későn eredtek meg, azonban a részvét, amint a fenti kimutatás és illetőleg egybehasonlítás mutatja, feltűnőleg emelkedik. A biztosított értékek öszvegében mutatkozó fogyatkozás okát leginkább abban kell keresnünk, hogy a repete-vetés az ország több vidékén nem sikerült. Ismert dolog, hogy leginkább a repete szokott biztosítatni. E számok is azonban örvendetes jeléül szolgálnak a jégverés ellen biztosító intézet iránti részvét emelkedésének. Ha a biztosított értékek öszvegét a birodalom többi országainak ily intézeteinél biztosított értékek öszvegével összehasonlítjuk , ez összehasonlítás a többi intézetek számainak arányában intézeteink részéről nagyon kis számot mutathat fel. Mert, mint fájdalommal tapasztalhatjuk , nemcsak az egyszerű földmivelő, a kisebb birtokú mezei gazda, hanem nagyobb birtokosaink sem bírják felismerni ez intézetek jótékonyságát, mert a rosa RBAmitásta a kényelműség még mindig azzal biztatja magát, hogy tán nem veri el a jég a vetést. És midőn elveri, okul-e a gazdanép úgysem, mint nem okul, ha hajléka leégett. Ezért ismételve fejezzük ki ezennel is óhajtásunkat, vajha a községek egyházi és világi elöljárói, vajha mindaz, ki a földmivelővel érintkezésbe jő, vajha néplapjaink és népszerű naptáraink köteleségeknek tartanák a népet az ily jég-és tűzkártérítő társulatok jótékony hatása felől meggyőzni. Ez okból czélszerűnek tartanók, ha a hazai jég-és tűzkártérítő egyletek igazgatói az intézet ismertetését népszerű előadásban nemcsak a néplapok és nagyobb naptárak, hanem a vidéki városokban megjelenő és elterjedt naptárak szerkesztőinek is megküldenék. A nép érdeke mellett saját érdekük megkívánja , megérdemelné e fáradtságot. — Révész Imre szentesi reform, prédikátor székfoglaló egyházi beszédét (az egyházi tanításról) kinyomatván, e beszéd példányainak jövedelmét a szentesi reform. gyülekezet templomában felállítandó orgonára szentelő. Egy példány ára 12 pkr. Példányok Telegdy Lajos könyvárusnál is kaphatók Debreczenben. — A dunántúli helv. hitvallású egyházkerület idei egyházi névtárából írjuk ki a következő érdekes adatokat: Az egyházkerület kilencz esperességében van 279 anyagyülekezet, 61 leánygyülekezet, 21, 578 lélek, 22790 tanuló, 340 rendes fenitó, 32 segéd tanuló, 279 rendes lelkész, 26 segéd lelkész. — Conte P a u l o v i c h cs. kir. százados úr a földrajz-tanítás egy igen czélszerű módjával fogja nemsokára megjelenendő munkájában az elemi iskolák tanítóit és a kisdedovokat megismertetni. Hogy a gyermek a földgömb száraz és vízterületének alakját, fekvését és neveit könnyebben emlékében tarthassa , azon rendszer alapján, mely az éggömbön a csillagcsoportok megjelölésére nézve rég alkalmazást nyert, a föld és vizterületeket, az országokat emberi, állati alakokhoz s közösen ismert tárgyakhoz hasonlítja s szellemdusan készített térképén az országok körvonalai határzottabb képét állítják elénk az alakoknak, mint az ég nagy és kis medvéje. Ázsia p. o. hasonlít e térképen egy bekötött fejű , hajfonattal ellátott emberfőhöz; az európai törökbirodalom egy turbános törökfőhöz, melyen a turbánt a Balkán szegi be a homlokon keresztül egész a Feketetengerig; a Pindus mint pofaszakál nyúlik le az arezonnat. Bámulandó, minő hasonlatosságokat tudott szerző néhány módosító vonal által előidézni. A földrészek fekvésének könnyebb felfogására nézve szerző egy üres planiglobot ajánl, melyen néhány déli 3 egyközű körvonal van. A gyermek az alakokkint kivágott térrészeket e gömbön összerakja, szintúgy mint azon szétvágott tájképeket, melyek összerakatása által szoktattatnak a gyermekek türelemhez. Tájékozásul a gyermek meg fogná magának példajegyezni, hogy Páris a (Ferroetól számított) 20 ik délvonal vagy Pétervára a 60 ik éjszaki egyközű vonal alatt fekszik, vagy hogy Suez (Afrikában) azon ponton fekszik, hol az 50-ik délvonal a 30-ik éjszaki egyközű vonalon megy át. Ezt tudva s innen kiindulva a kivágott alakok összerakatnak, vagy a térrészek az ismert alakokban a gömbre rajzoltatnak. A nevek emlékben tartására nézve szerző a mnemotechnikai elveket vagyis az eszméket rejtő, összekötő és rokonító elbeszélésmódot követi. Csak egy példát említünk. Azon földrész, mely Egyiptomtól Marokkóig terjed, Barbarának neveztetik, ez egy szívtelen bűvész azon barbársága folytán támadt, hogy a földközi tenger által alkotott kettős czipőre sarkat kivánt tenni s a ló (Afrika) nyakából jó nagy darabot vágott ki. Ez nagy barbárság volt s annak emlékére a ló nyakán fekvő országok Barbaria nevet kaptak sat. Paulovich úr rendszere gyakolatisága felől a m. kormány részéről kinevezett bizottmányt meggyőzvén, annak az elemi iskolákbani használata ajánltatni fog. Nyelvünkön is megjelenendő munkája felől még szólani fogunk. Szolgáljon e néhány sor az illető tanítóknak figyelmeztetésül. A kassai postaigazgatóság hirdetménye szerint Kassa és Szigeth, továbbá Kassa és Munkács közt junius 1-től kezdve hetenkint egyszeri málhapostajáratok fognak életbeléptettetni s azokkal egy posta-kalauz kíséretében levél-és kocsi-postaküldemények — ez utóbbiak 40 font súlyig és 3 utas szállítatni. A málkaposta elindul Kassáról Szigetre csütörtökön d. u. 2. órakor, Szigetről Kassára vasárnap délután 1 órakor, Kassáról Munkácsra hétfőn d.u. 2 órakor, Munkácsról Kassára csütörtökön, szerdán d. e. 10. órakor. A lovasposta indul Kassáról Szigetre vasárnap, kedden s pénteken d.u. 2. órakor, Szigetről Kassára vasárnap , szerdán , pénteken d. u. 1 órakor. Soha sem jön a baj egyedül, azt tartják. Egy ifjú élete jön a vigyázatlanságnak áldozata. Az e napokban elhunyt Mocsonyi János legkisebb fia Lucián atyj halálának hírére Pestre sietett a Bánátból, oldalzsebébe