Pesti Napló, 1854. május (5. évfolyam, 1243-1267. szám)
1854-05-07 / 1248. szám
gíg már 14 nap óta nyomában volt e complotnak, s meglepte az összeesküdteket, és midőn végtanácskozásra öszszegyűltek. ■— A Timesnek írják ápril 17-ről: „Az egyes, flottában általánosan azon óhaj nyilatkozik, hogy hadműködéseinek támogatására szárazi csapatokat is nyerjen. Tapasztalt tengerésztisztek nézete szerint 10,000 emberrel képes lenne a flotta Szebasztopolt bevenni, az orosz flottát elfogni, az orosz hadsereget élelmi raktáraitól elvágni, és Odessát ostromolni, vagy legalább a Feketetenger keleti partjain az erősségeket szétrombolni, és az orosz uralmat a Kaukázustól dél felé megsemmisíteni. Mindenki sajnálja, hogy ily nagyszerű flottának támadási tárgya nincs, s csupán ostromzarlásra kénytelen szorítkozni. ... A fővárost időről időre páni ijedelem fogja el, így most is azt hírlik, hogy a vakbuzgó törökök közt flelemgerjesztő hangulat uralkodik a keresztényeknek adott utolsó engedmények miatt. Azonban itt sem törökök, sem görögöktől nincs mit tartani. Az elsők a nyugati csapatok láttára bátorságukat vesztve, resignatioval simulnak végzetükhöz. Jelenleg bármely elhagyott városrészben kiséret nélkül sétálhat egy angol, anélkül, hogy a törökök részéről a legkisebb bántalomnak ki lenne téve. A basibozukok féktelenkedéseinek megzabolázása végett nem sokára egyformán fog megjelenni, mely nagy szigort parancsol minden rendbontó ellen , s valóban itt az idő, hogy e vad nép a török érzelmű bolgárokat kétségbeesésre ne hajtsa.“ — A „Chronicle“ ugyan e napról így ír : „A törökök nyilt bámulással tekintenek az egyes angol katonákra, a mint párosan utczáikon csatangolnak; igen derék fiuknak ismerik el, de úgy mondanak, mit ér, ha beszélni nem tudnak. Ellenben az angol katona nem igen tesz lélektani tanulmányokat, hanem sör és pálinkaházakat hajhász, s Skutariban ezeket nem találván, a kávéházakban jönnek össze s ünnepélyesen csibukokat színak, s a törökökkel jelek és mozdulatokkal közlekednek, amint bírják. A brit katonákat , kik közül sok ezred a karon fehér szalagot hord, sok török zenészeknek nézi, s nem tudja felfogni, mire való annyi zenész , az is feltűnik nekik, hogy a brit katona szolgálaton kívül nem hord oldalfegyvert. Ekkorig még nem volt verekedés, ez sem marad el. A hotelek túl vannak tömve, az árak iszonyúan emelkedtek.“ A dunai csatatérről jelentik, hogy 20-án Mahmudkovnál a karassai után a Trajánsáncznál, Bazardzsikba tévedt egy kozák szobra, s a minden oldalról előnyomuló törökök által lemészároltattak. Omer pasa szeretett volna e kozákokból néhány darabot élő díszpéldányokat azultánnak elküldeni, de katonái már levagdalták őket. Omer pasa 19-én Sumlából Bazardzsikba vonult. Várnába naponként mennek nagyobb kisebb segédseregbeli osztályok, s 24-éig már mintegy 12,000 franczia és 5000 angol leendett. Részvételükről a harczban parancsnokaik megérkezte előtt nem lehet szó. Sumlából hoz a Times leveleket 11-ről. Egy tudósítója írja, mikép megszemlélvén az itteni várműveket, e hely első rendű csapatok ellen 48 óráig sem lett volna tartható azon erővel, melylyel Omer pasa itt előbb rendelkezett; szerencsére azonban az orosz katona gyöngébb a sánczok ellenében, mint más nagyhatalom katonái. Ez oknál fogva lehetővé lesz Omer pasának e helyet megtartani, mert az ellenség időt engedett neki erejét itt öszpontosítni, ahelyett hogy a dunai átkelés után tüstént Sumla ellen indult volna. Most Omer pasának itt 60 zászlóalja, 7 lovas ezrede és 2 tüzértelepje van; azonban Sumla jelen szerkezeténél fogva 100,000 embert igényel. Völgymélyedésben fekszik az, melyet 600—700 lábnyi magas halmok képeznek. E halmok uralnak a városon s azért védetniük kell, de sokkal messzebb fekszenek egymástól, hogy sem egymást támogatnák, s a távolság a város körül e halmok keleti pontjaitól nagyon tetemes. Az éjszaki és déli oldalon mellvédek vannak, melyek az első oldalon 3 mfldön túl mennek. A török katonák ezeket ugyan igen jól védik, de jeles katonaság ellen azok még sem tarthatók, nem tekintve azon veszélyességüket, hogy ha egy el van foglalva , a többi csakhamar utána megy. Láncz-lánczolat derék kereszttűzre alkalmas helyekkel czélszerűbb leendett. Omer pasáról meg kell vallani, hogy ő magában véve gyönge álláspontból csinálta azt, mi lehetséges volt. Még 3 redout hiányzik, de ápril 5-én azokhoz is hozzá fogtak. — A basibozukok egyre féktelenkednek; a lovasság mindig nyomukban van; ha be lesznek fogva, mint foglyokat el fogják küldeni. Omer pasa legjobban cselekednék, ha gebéiket podgyász szolgálatra elszedve, Ázsiába haza kergetné. Gallipoliból érkezett levelek lényegben megegyeznek a Times tudósításaival. Az ottani angol csapatok élelmezése iszonyú rész, még a legszükségesebb is hiányzik egészségeseknek úgy mint betegeknek. A francziák minden tekintetben jobban tudták magukat behelyezni. Azon gondolattól, az összes expeditionális csapatokat Gallipolinál öszpontositani, — végleg eltértek. — A Jour. de Const. szerint Krusenstern tök néhány parasztot, kik a gabinának az ország helyébe szállítása iránt elégületlenségeket fejezték ki, Odessában agyonlövetett. A montenegrói határszélről ápril 16. írják a Srbski Dnevniknek . Az orosz ezredes Kovalevsky Triestig tett útjából ismét viszszatért Cattaróba, honnan aztán Montenegróba megy. Mondják, hogy Danii" az összes önkényteseket, kik magokat a harczra beiraták, Cettinjébe hívta, s ott rövid beszéd után zászlókat osztott ki köztük; mindegyiken kereszt van. Azonfelül minden harczosnak egy réz keresztecskét adott, mely a hadjárat kezdetekor a lövegre tűzetik, jeléül, hogy a montenegróiak a kereszténységért harczolnak. Ennek ellenében halljuk, hogy a törökök Montenegro határán komoly harczra készülnek. A monasztiri pasa proclamatiókat osztat szét a nép közt, melyben a Portaminiszterium s gr. Leiningen abbnagy kört váltott sürgönycsere említtetik, mely szerint az ausztriai cs. k. kormány Montenegro függetlenségének kérdésébe nem bocsátkozott. A Porta a montenegróiakat lázadókul kénytelen tekinteni. A görögök felkelése Törökországban. Mondók, hogy nemcsak Janina és Prevcsa közt, hanem Mezzovónál is tetemesen megverettek a görögök.Ez utóbbira nézve most következő részleteket hoz a ,Tr. Ztg., de melyek görög eredetüknél fogva az ütközetben állott szám erőre nézve óvatossággal fogadandók. A felkelők megverettek, tehát a roppant túlerő nyomta el, ez a veleje a következő tudósításnak : Mezzovo némely lakosai Janinából török segélyt kérvén, Grivas elhagyta állását s ezen Epirus és Thessalia közti fontos közvetítő pont felé indult 4000 emberrel s útjában Trapopulos által a 3 hani erős állásban, 3—400 törököt talált bezárulva, támogattatást remélve Mezzovóban és környékén a lakosok által, ennél erősítést hagyott s maga 100 emberrel Mezzovoba indult, mely ellen 1000 török már útban volt. Grivas a város előtti falukban foglalt állást, de a lakosokban török félelemre talált, kik az előnyomuló törökökkel csakhamar közlekedésbe léptek, úgy hogy Grivas kénytelen volt Mezzovoba visszavonulni; de azalatt már más oldalon is Janinából más 1500 rendes és 2000-nyi rendetlen török sereg érkezett, úgy hogy Grivasnak nem maradt egyéb hátra, mint a mezzovoi házakba venni magát. Ide fordult most az egész török haderő, de minden házat egyenként kelle bevennie , azonban végre 48 órai harcz után a görögök kénytelenek voltak karddal kezökben maguknak utat törni az elvonulásra. Grivas a Pindus déli részébe vonult, hova 16 emberrel érkezett. Petánál pedig 25-én Ozmán pasa verte meg a felkelőket. 3000 felkelő állt Tzavellas és Karaiskaki alatt volt szemközt s 150 lázadó, köztük Tzavellas titkára, elesett. Ennél állítólag papírokat találtak, melyek a görög udvart compromittálnák. Fuad effendi jelen volt az ütközetben s erről jelentést tett a lord főbiztosnak. A török tudósítások a görög felkelést általában mindenütt elnyomottnak jelentik; a „banditák“ feletti győzelem minden ponton tökéletes; egy Papacostas által vezetett 2000-nyi csoport Armyrosnál teljesen megveretett, szintúgy más osztályok is visszaüzettek. Fuad effendi már jelentést is küldött, hogy a lázadó csordák majd maindenütt a török földről elkergettettek, de a csapatok még visszamaradnak, hogy minden lehető csapást Görögországból azonnal a helyszínen leverjenek. A Patrie azon tudósítást hozza, ahogy a hajókapitány, ki Levantéban az ausztriai hajóosztályt vezényli, Bécsből parancsot kapott, miképp hadijárművel a Pyraeusba menjen , az angol-franczia hajóosztálynak ott segélyére leendő a rend helyreállításában Görögországban. — Az Allg.Zrg Szambalból 20-ról hoz egy czikket, melyben határozottan Oroszország ellen nyilatkozik, így szól : ,,A tegnapi Journ. de Const. lenyomtatott egy az „Aeonban“ 12-én megjelent orosz jegyzéket, melyben gr. Nesselrode a görög-török tartományokban kitört fölkelésre nézve kinyilatkoztatja: Oroszország nem idézte ugyan elő a felkelést, de azt a raják helyzete által igazolva látja , s azt támogatni fogja. Hogy ez okmány arra van számítva, e felkelést felösztönözni, annak terjedését előmozdítni, s mindenekelőtt egész Görögországot lángba borítani , ezt nem lehet félreismerni. Mit mondjunk már most a titkos oroszangol levelezéssel szemközt az orosz politika ez újabb próbájára ? Naponként jobban tanúsítja, hogy neki minden eszköz jó, csak czélra vezessen. A hódításra vágyó Albionnal akaró Oroszország keletet, a dicsőség és hatalom után szomjazó Napoleonidával Európa uralmát megosztani; a konservativ hatalmaknak a forradalom rémképét tartja szem elé, s a rajákat szabadsági reményekkel felkelésre sarkalja! A vallás védelmét, a vallásrokonok uralmát hordják szájukon , s csak az orosz uralom terjesztését a szívben . Alig fog elmaradni, hogy e dolgok által Görögország is mindig tovább hajtatik, s a háború Görög- és Törökország közt kikerülhetlenné válik, mindkét államnak , de főleg Görögországnak nagy kárára, mely e háborúban el fog vérzeni, s ismét elveszti azt, mit lételének néhány tizede alatt fáradságosan kivívott.“ Danai fejedelemség. Jassy, april 28. Biztos forrásból hallani, hogy rövid idő alatt 10,000 orosz dragonyos fog Moldvába, még pedig a rendes pontokon Liova és Skulényin át bevonulni. A többség Skulényin át jő. Hogy ez meg fog történni, ebben senki sem kételkedik, mert már élelmezési előkészületek történnek e hadtest számára. Gyalogság s néhány üteg bevonulása is váratik. Álliták, hogy néhány orosz vértes ezred is meg fog éhezni. E csapatoknak rendeltetése lenne, a határon Bukovina és Erdély irányában felállíttatni. A nagyobb helyek, mint Bottuzsány , Foltigeny, Mihhaileny, Piatra stb. erős helyőrséget kapnának. Továbbél hallani, hogy az orosz kormány favásárlásokat tesz, mert, szándéka, több pontokon katonai rebontokat építeni. Ez utóbbi tekintésben a mérnökök már megkezdték volna tevékenységöket. Itt általában igen elcsodálkoznak a nagyszerű , igazolhatlan ellenséges rendszabályokon , s pedig annál inkább, miután Oroszország hadműködései nagy gyorsasággal következnek egymás után. — Galaczi 21 ki levél szerint Paskievits hg Gortsakoff hggel ott egy gőzösön elhaladt s partraszállás nélkül Izmailba tovább ment, honnan nemsokára ismét visszatértek s lejebb mentek. — Holnap üljük meg itt a legünnepélyesebben Nikolajevits Sándor trónörökös születésnapját. —A porosz k. consul még nem utazott el. Hadi mozgalmak Délkeleti csatatér. Egy belgrádi ápril . 9-ki levél így végződik : „Úgy látszik, a Dobrudzsa akar az oroszok sírja lenni, mert az uralkodó dögvészes lázak az ez éghajlathoz nem szokott oroszokat rettentő módon pusztítja “ Azonban ha valósul a tegnapi számunkban közlött tudósítás a nagy csernavodai ütközetről, valamint Matsin és Szakzsa visszafoglaltatásáról, úgy Omer pasa gondoskodott arról, hogy az oroszok a Dobrudzsa dögleletességét sokáig színi ne kényteleníttessenek. Különben nemcsak minlapunk magán távirati sürgönye, és a szintén lapunk tegnapi számában közlött belgrádi 29-ei levél hozá hírül a dobrudzsai fényes török győzelmet, de a ,,Moniteur“ így szól: „Azon tény, hogy az oroszok a Dobrudzsában jelentékeny vereséget szenvedtek, hivatalos úton is megerősíttetik, azonban ekkorig sem részleteket, sem a helyet, hol az öszszecsapás történt, nem ismerjük. Az élénken megtámadott Szilisztria sikeresen ellentáll. Az oroszok már tetemes veszteségeket szenvedtek.“ Egy őrsovai april ,aoki levél pedig mondja, mikép ott már két nap óta beszélnek az oroszok véres megveretéséről a Trajánsáncznál; részleteket is említenek, milyen, hogy pOOO orosz esett s egész Ilicsova mögé szaladtak; azonban szakértők nagyon kételkednek e hírben, s arra hivatkoznak, hogy Omer pasa támadási tervét Stambulban nem hagyták helyben s neki a végleges visszavonulást Suvaláig megparancsolák, tehát nem állhatott rögtön tetemes erővel Lüders előtt; mindamellett az élelemhiány és betegségek által nagyon kínzott oroszok lassú előhaladása vagy a haditervet megváltoztathatta, vagy a felebbi hírek elszórásánál szándékolt hadi csel csak most hajtatott végre. A bukaresti levelek ugyan egy betűvel sem emlékeznek e tényről, de ebből csak az következik, hogy nem az oroszok győztek. Míg ekként az esemény bővebbi erősítését várnék, csak azt jegyezzük meg, hogy a törökök e győzelme főfontosságú csak azért is, mert ekként ők hánuk földét saját erejékel tisztíták meg. Az oroszok kivonulván Krajovából, nyomukban ekként kiált fel egy 28—ki levél : „Hála istennek! szabadabban lélekzünk ! Az utolsó kozákok is elhagytak bennünket 26 és 27-e közti éjjel a közönséges nép átkai és az utolsó napokbanmindig merészebbé váló ifjúság gunykaczaja közt. Visszavonulásuk valódi szökés volt, mert 16án este általában azt hitték, hogy még azon éjjel bevonulnak a törökök, s nem igen volt kedvök az utolsó oroszoknak velük utczai harczba bocsátkozni; azonban a törökök még máig sem érkeztek. Általában a törökök csak a Siulig kisérék az oroszokat, s azontúl csak egyes csapatok bocsátkoztak velük véres búcsúölelésre. A Kalafatba ment küldöttség visszaérkeztéig itt egy választott bizottmány viszi az ügyeket, a nép szívesen engedelmeskedik rendeleteinek, a félelem megszűnt; látszik, hogy csak mesterségesen táplálták azt az oroszok. A vidéken is sehol sem háboríttatott meg a rend; rablóbandák a rendőrség és falusi őrség jeles szervezeténél fogva már 25 év óta nem léteznek. A Milossal érkezett keresztes vitézek követtek el ugyan botrányokat, de miután hetet közölük a parasztok jól megverve az orosz parancsnoknak átszolgáltattak,ez rendszabályokat léptetett életbe ; most e kanyartól is megmenekedtünk. — Kalafati levelek szerint oda Maghieru tbikot mint Kis-Oláhország k. és p. kormányzóját várják.“ Bukarestbe 1 2- ről írják , hogy több száz oláh ácsot bérelt fel az orosz mérnökkar, kik Ostenitzába mentek , hol a Dunára hidat verni készülnek. — B. Budberg a fejedelem volt segédtisztjeit maga segédtisztjeivé fogadta. Az Ind. berger szerint ápril 20-án már 24,000-nyi segédsereg volt Gallipoliban, mely csakhamar Drinápolyba fog előre indíttatni. Jövőben a kiszállási hely Rodostó lesz. A franczia hajó Magellan egy a Szulina torkolatnál felállított orosz osztályra, melynek rendeltetése volt, a Dunán fekvő európai hajók elmenetelét gátolni, gránátokkal lőtt. Az oroszok szaladásnak indultak, mint azt egy máj. 1-jén a franczia tengerészminisztériumba érkezett tudósítás jelenti. A ,,V. Z.“ szerint a Porta azon határozatot hozta, hogy a kőszén hadisugárúnak tekintessék, ekként az oroszoknak a Feketetengeren gőzösökkel hajózást nehezitni igyekezvén. A legújabb „M o n i t e u r“ az Odessa bombáztatása iránti tudósítást következő szavakkal vezeti be: „Hamelin aladmirál tudósításából tudjuk, mily módon viselték magukat az oroszok a „Furious“ Parlamentar hajó iránt. Mint az admiral szavaiból következtethetni, ez eltérés a civilizált nemzetek szokásaitól, mondjuk inkább, ezen merénylet az emberi jog ellen, nem soká marad büntetlen.“ Bizonyosul állítják, hogy az angol kormány elhatározta, még 25.000 embert Törökországba küldeni. Az előkészületek csendben buzgón történnek. A gyarmatokból hívnak vissza csapatokat, toborzó tiszteket küldenek ki s az összes tiszteket, akik félzsolddal szolgálnak, aktív szolgálatba állítják. Hasonlag Francziaországban is egyre tartanak a fegyverkezések. Az Eur megye lapja rendkívüli tömeg bombákról szól, melyek a conchesi kohókban készülnek. A Times távirati tudósításai: Bécs, máj. 1. Orosz versió szerint az admirálok az Odessában fekvő orosz hajók kiadatását kívánták, s midőn ez meg nem adatott, megkezdék a bombázást 18 hajóival. A város kis része szét van rombolva. 1800 ember kísérlete partra szállani meghiúsult. 3 gőzös nagyon meg volna sebesítve. Szilisztria, ápril 25. A bombázás nem tett TUDOMÁST ÉS IRODALOM 49(202). Az ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázata, Magyar-, Horvát-, Toltország, a Szerb vajdaság és a temesi bánság viszonyaira alkalmazva, betűrendes lajstrommal. Irta dr Wenzel Gusztáv, egyetemi rendes jogtanár, a pesti cs. k. megyei törvényszéknél szavazó biró , a magyar akadémia és több bel- és külföldi tudós társaságok tagja. Pesten, Geibel Ármin sajátja, 1854. Előszó és tartalom XII., a munka maga, a betűrendes lajstrommal , 820 lap. Ezen jeles commentár, melyet első pillanatra is szerzőjének, a pesti egyetemi tanszéken Frank Ignácz utódának, s főleg a jogtörténeti mezőn tett buvárlati által ismeretes, alapos tudományu és szorgalmas academicusnak neve ajánl, későbben jelent meg többi pályatársainál, későbben mint p. o. Sz o k o lay elhirtelenkedett commentárja, s mint a Heckenast-féle „Új Törvénytár“ III-ik és IV ik kötetét képező, több jogtudós által irt, egyes részeiben igen becses és gyakorlati, de egészben nem egyöntetű commentár. Az irodalomra nézve valóban szomorú dolog azon mohóság, melylyel mindenki legelső akar megjelenni kiadásával a piaczon . Szokolay, hogy az újdonos polgári törvénykönyv mielőbbi magyar commentálásával igen valószínűleg összekötött anyagi hasznossal, bár Kdi jó neve rovására, el ne szalaszsza, s minden mást megelőzzön a járatlan pályán, már akkor hirdetteté a polgári Törvénykönyv tőle származott magyarázatának eredeti törvényszöveggel ellátott első füzetét, midőn az eredeti magyar szöveg Bécsben meg sem serett, s az első füzet vevői méltán elcsodálkoztak, midőn ezen, állítólag eredeti törvényszöveggel ellátott s az ausztriai polgári törvénykönyvet tartalmazó könyvben minden egyebet találtak, csak az óhajtva várt ausztriai polg. törvénykönyvből egy árva szócskát sem. Igaz, hogy Szokolaynak jogtudományi írói neve ez által sokat vesztett hiteléből, de a vevőközönség egy része csakugyan meg volt nyerve, (nem ugyan hálás elismerésre , hanem morgással kisért adózásra) mert a nevezetes újdonság után szomjazók megvették az ausztriai polgári törvénykönyv legelőször megjelent commentárjának polgári törvénytől üres első füzetét, s azután, bár zúgolódva s megelégületlenül, megvették a másodikat is, s k kevés magyar embernek lévén annyi három s újra három forintja, hogy ugyanazon egy codexnek különféle commentárjait egyenkint megvehesse s hasonlíthassa. „ Heckenast ,ill Törvénytárához“, melyet e buzgó vállalkozó tetemes áldozatokkal ad ki, kitűnő erőket igyekezett megnyerni, tudtunkra e gyűjtemény különféle kötetei Cserneczky, Csacskó, Suhajda, Tóth Lőrincz stb. ismert jogtudományi íróink hozzájárultával szerkesztettek; a III-ik s IV-ik kötetet képező által, ausztriai polgári Törvénykönyv, a kimerítő és bő commentár nagy tömegét tekintve, lehetőleg korán jelent meg; de épen ezen koránmegjelenési s piaczfoglalási törekvésnek tulajdonítható, hogy a commentáron, csakhogy az mielőbb elkészüljön, egyszerre többen dolgoztak , s igy ezen , egyes részeiben , különösen az örökösödési s szerződési részekben igen alaposan s gondosan dolgozott mű nélkülözi az egyöntetűséget; látszik rajta a különféle toll, s egyes részein látszik az elhirtelenkedett dolgozás. Wenzel jogtanár úr, s kiadója Geibel Annin, több időt engedett magának. Bár az elsőbb füzetek elég hamar elkészültek, az egész mű csak 1854-ban fejeztetett be, s a több időn át rá fordított gondos,alapos, egyöntetű dolgozás is látszik rajta. Hála Istennek, itt egy commentár, mely nem vásári munka! Előszavában kimutatja azon álláspontot s vezérirányt, mely őt munkájánál vezeté, s melyből azt megitéltetni kívánja. Elméleti tekintetben megjegyzi, hogy a polgári törvénykönyv körüli mély tudományos fejtegetésekbe ereszkedni, s annak egyes szakaszait a maga jogtudomány-állása szerint akár bölcsészeti, akár jogtörténeti, akár exegetai modorban mindenoldaltilag s teljesen megfejteni, nem tűzte ki feladatait, amire terjedelmes sokkötetű munka lett volna szükséges. De nem mulasztotta el a törvénykönyv keletkezésének, kihirdetésének s ezekhez képesti általános álláspontjának feltüntetését, az egyes rendelések rendszeres összefüggésének, s mennyiben azok által előbbi jogéletünk nevezetesen átalakul, e részbeni főelveinek fejtegetését, s a főbb határozatoknak más nevezetes!) európai (p. o. római, franczia) törvénykönyvek intézkedéseivel rövid összehasonlítását. Gyakorlati tekintetben pedig , onnét indulva ki, hogy az ált. polg. törvénykönyv hazánk jogéletére nézve nem képez valamely önmagában elzárt egészet, hanem csak úgy érthető, ha azt az újabb időben nálunk kihirdetett egyéb törvényekkel pl. az 1852 sept. 16-ki polgári perrendtartással, a bíróságok peres ügyeken kívüli eljárását szabályozó 1853 dec. 17-kei miniszteri utasítással, azősiségi® egyéb birtokviszonyokat szabályozó 1852. nov. 29-ki pátenssel sat. egybefoglalva tekintjük, a szerző figyelembe vette s kellő helyeken felidézte mindazon uj törvényeket, melyek által a polgári törvénykönyv támogattatik , kiegé- szittetik, kétségeinek s nehézségeinek megfejtését nyeri, melyek részint annak életbe léptetését közvetítik, részint gyakorlati alkalmaztatásának formáira vonatkoznak ; figyelembe vette s felidézte továbbá a polg. törvénykönyv egyes rendeléseivel összefüggő azon régibb törvényeket és intézkedéseket is, melyek vagy ezentúl is megtartják érvényességöket, mint p. a. az. katolikusok házasságára, s egyháziak öröködésére vonatkozó törvények, vagy a polgári törvénykönyv határozatait felvilágosítják. — A munkának ezen vezérhányos feladatához képest, szerző oly cpsflupentárt óhajtott adni a kezébe, amely Jflftikígyen csak néhány ■ más munka CQpipilatiója vagy áttétele (p. o. a fetile(és Ellinger fordítása), hanem mind tartalmára, mind alljk- jára nézve önálló czél után törekvő , s igy valóban tu- ' dományos becsű munka, melynek önállósága apalban nem zárja ki a polg. törvénykönyvre vonatkozó eddigi tud.vizsgálatok használását. A bő tartalmú munka felosztása következő: előbocsáttatik a bevezetés, mely általános fejtegetéseket foglal magában apolgári jog f fogalmáról s tárgyáról, a theoria és praxis, elmélet és gyakorlat különbségéről, s rövid pillantást vet a polgári jog átalános kifejlődésére Európában s az európai módon polgáriasodon államokban. (1—8-ik 1.) Azután becses értekezés következik, előleges felvilágosításul, mielőtt szerző magának a Codexnek szakaszonkinti magyarázásába kezdene, úgymint I. A polgári jog történeti előzményeiről Magyarországban (9—181.) II. Az ált. ausztriai polg. t.könyv eredetéről, keletkezési s készületi viszonyairól, s tudományos és legislativ jelentőségéről (18—35.) III. Az ált. ausztr. polg. t.könyvnek nálunk életbeléptetéséről (35—36 1.) IV. Az ált. polg. törvénykönyv s ennek alapján ezentúl fenálló polgári jog rendszeréről (37—40 1.) V. polgári jogunk irodalmáról s irodalmi segédszereiről, megemlítve a legnevezetesb munkákat, melyek a polgári jog tanulását s tudományos tárgyalását elősegítik s támogatják. (40—48 1.). — Következik maga a törvénykönyv, részről részre, szakról szakra magyarázva, a hirdetési nyiltparancscsal, s bevezetéssel a polgári törvényekről általában (51 1. — 667 1.). — végre a függelék (683—748 1.); a szerzőnek végszava, mely némi gyakorlati jegyzeteket tartalmaz, s a figyelmet a polg. jog kiegészítő részét képző s a törvénykönyvre vonatkozó némely momentumokra fordítja (749—767 1.);« a betűrendes lajstrom (767—820) mely a nagy terjedelmű könyv használatát könnyíti, s az egyes tárgyak felkereshetőségét előmozdítja. (Folytatjuk) Magyar Könyvészet. 127 (356). Utazás Kelet-Indiákon, Ceylon, Java, Khina, Bengal. Gráf András : Manó. Pesten. Emich Gimráv könynyomdája. 4-rét. 357 lap, két füzetben. Ára 5 pft. (Mi jön e jeles mű a múlt nyáron nagy és nagyszerű kiadásában, remek festményekkel, megjelent, a P. Napló 1 1037-dik száma részletes ismertetést hozott róla. Most ugyanazon munkát jelentjük a fenczímzett czim alatt, újabb, kisebb és rendkívül olcsó, habár szintén a legdíszesebb kiadásban. A munka vastag velinpapírra van nyomva s szép negyedrésű kötetet képez. Tudathatjuk egyúttal olvasóinkkal, hogy a hozzávaló képek is újra nyomatnak, s önálló albumban nemsokára kiadatnak. Ezen albumot, melynek — mint értesülünk— csak 10 vagy 12 ft. lesz ára, szerezhetik meg maguknak azok, kik a nagy kiadást meg nem vehetvén, a kisebbet vásárolják meg. Az albumot külön is fogják árulni. Egyébiránt úgy hiszszük, nem szükség megjegyeznünk, hogy míg a musska magában, képek nélkül is, becses kincsét képezheti minden könyvtárnak, a képek kellő megértéses megbecsülésére okvetlenül szükséges a szöveget is ismerni.)