Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)

1854-06-03 / 1270. szám

dinbe hogy az ottani török hadtest Kis-Oláhországban 13 gy. zászlóaljra s 2 lovas ezredre szállíttassák le. E csapatok is Sandába irányoztatak. Sumlában Omer pa­sa a maga vendégeit a legnagyobb fénynyel fogadta, hol tiszteletökre nagy szemlét tartatott. Az idegen tábor­nokok a török csapatok magatartásával megelégedve lenni látszanak, mit St. Arnaud a tisztikarhoz intézett megszólításban ki is fejezett. Mondják mindamellett, hogy a tábornokok közt némi feszültség uralkodik a fő­­vezérség miatt. A szövetségesek maguknak kívánják a főparancsnokságot a török sereg felett is, ellenben Omer pasa azt még a segédcsapatok felett is igényli, így szólnak a vidini tudósítások , ámde egy s­­­a­m­b­u­­­i máj. 18 ki tudósítás azt mondja, hogy a három főpa­rancsnok már egymás közt kiegyezett az iránt, hogy St. Arnaud vigye az összes hadműködések fővezényletét. V­á­rn­á­b­ó­l Írják a Timesnek 11-ről, hogy a tö­rök flottát szebasztopoli útjában ide várták, s Czirkasz­­szia partjaira megy. Az egyesült flották pedig 18 iki­stambuli jelentés szerint 20-ára várattak Várnába, hon­nan a Krimiába rendelt szövetséges csapatokat el fog­ják kisérni. Franczia részről Napóleon hg hadosztálya látszik e vállalatra rendelve, miután az a fővárosban pontosíttatik össze , míg a többi franczia csapatok Dri­­nápoly felé indulnak. Odessából írják egy nyugati német lapnak: „Csak most lehet látni az ellenséges bombák és ágyúgolyók pusztító hatását — ezek teljességgel nem oly jelenték­telenek, mint eleinte el akarták hitetni. A ,Tiger- fogoly angolainak sorsát Sz Pétervárott fogják eldönteni; ad­dig is szigorúan őrzik és elszigetelik, s még itteni lako­sokkal sem szabad közlekedniök. Az itteni helyőrség­­ 2.000 emberre megy fel, ezt onnan tudhatni legpon­tosabban, mert a czárnő nevenapján a Michailowski ko­lostor és a tenger közt fekvő csapatoknak ennyi zsemle és pálinka-adag osztatott ki. A kereskedés teljes pan­gásban lévén s a vámhivatalok szünetelvén , a ki­kötő vámhivatalának hivatalnokai, 93-an, engedtek a felszólításnak és besoroztaták magukat. A P­a­­­r­­­e szerint a Niger angol avisogőzös a genikaléi tengerszoros bementénél egy az abáziai par­ton tett kémszemelés alkalmával partra vettetett, azon­ban sikerült kigázolnia s­ztambulba érkezett kijavítta­tás végett. Lyons hajóosztálya a georgiai partokon czirkált s máj. 20-án Baltsiknál ismét az egyesült hajó­rajhoz kell csatlakoznia. Athén­ból írják a Moniteur­nek, hogy a tudósí­tások mind Epirus, mint Macedóniából kedvezőn hang­zanak. Epirusban a hellének által lázadásra késztetett községek egymásután leteszik hódolataikat Fuad effendi kezébe. Az Athos hegyi lakosok elborzadván a felkelők tetteitől a török hatóságok uralmát kérték s azoknak hűséget fogadtak. Éjszak­nyugoti csatatér. A Moniteura kopen­hágai franczia követtől következő sürgönyt közöl máj.. 28 ról: „3 gőzfrogát szétromboló a hangői külerőssége­­ket. Az angoloknak 3 halottjok s néhány sebesültjök volt. Az oroszok veszteségének tetemesnek kelle lenni. A Magicienne, mely e tudósítást hozta, 23-án este Na­pier admirált Hange előtt hagyta ; mondják, hogy a fő­erősséget készül megtámadni. A Daily News Páriából e sürgönyt hozza : „Hi­teles forrásból hallom , hogy 12,000 franczia és 5000 angol Své­ziába megy, ott ez állam háborúnyilatkoza­­tát Oroszország ellen támogatni. E szempontból fontos, hogy az „Aftonbladet,“ a své­­dek művelt osztályának orgánuma, főleg pedig a ke­reskedő világé, a következő figyelemre méltó czikket tartalmazza: „Meg akarjuk kísérteni, egyelőre nem az egyesült Své­zia és Norvégia, hanem csak az elsőnek különállva katonai erejét kimutatni, valamint azon le­hetőséget, hogy mi a keleti tenger másik oldalán meg­jelenünk, főleg pedig azon esetleget, hogy egy orosz sereg a befagyott alandi öblön átjöjön. A budget sze­rint a svéd hadsereg hadi­lábon 85,000 gyalog, 5,564 lovas, 4,416 tüzérből áll, egészben 94,980 emberből. A gothlandi honvédséget, 8,000 embert, és a 13,000- nyi tartaléksereget hozzászámítva, mintegy 116,000- nyi haderővel rendelkezünk. Az első vonal régi csapatokból , a második újonczokból állna. Az anyagszerek és szükséges szállítóhajók beszerzése nagy erőfeszítéseket és pénzáldozatokat igényelne, de 3 hónap alatt az expeditio vitorlakészen állhatna. Már 60000 ember Finnland visszahódítására nem lenne ugyan elégséges, de ha a háború folytatására pénz­zel gyámolítnak, úgy 120,000 ember Sz.Pétervár felé in­díttatván tekintélyes, sőt rettentő haderő lenne, most, midőn az orosz csapatok Kis-Ázsiában, a Dunánál, az ausztriai határon s Lengyelországban el vannak szórva. Azon felül könnyű feladat lenne, 60,000 francziát a finn öböl egy partján vagy szigetén kiköttetni, s itt biz­tos hadműködési alapot nyerni egy svéd-franczia had­sereg számára Sz. Pétervár közelében.“ Budapest. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 28-kán kelt legfelsőbb elhatárzásával Csarada György cs. kir. udvari ágenst és magyarországi földbirto­kost cs. kir. udvarnokká kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége elrendelte, hogy az eddigi két hadrendőrezred osztály - parancsnoksága Kra­­kóban és Pozsonyban önálló ezredparancsnoksággá alaki­­tassék át, s a hatodik ezredtől hat szárny elkülönöztetvén, ebből Sopron részére egy uj ezred-parancsnokság képez­­tessék, ani által az említettek legénységi számának keves­­bítésével a hadrendőrségi ezredek száma 16-ról 19-re nö­vekszik. — Dr. Fáik hazánkfia , kinek irodalmunk már is so­kat köszönhet, ismét egy új mű lefordítása által kívánta jelét adni azon jó akaratnak, melylyel irodalmunk ismerte­tésén , jobb műveink átültetésén fáradozik, hogy egy nagy közönség előtt, t. i. a nagy Németországban is ismeretesek legyenek azon nevek, melyek a magyar irodalomra diszt hozának. A nagyon elterjedt „Neues belletristisches Lese- Cabinet“ legújabb f­iz­etei Dr. Fáik fordítása után Jókai „Török mozgalmak“ (Halil Patrona) czímű regényét adják. „Die weise Rose“ a regény fordított neve. A nagyon szép és jó fordítás felöl biztosít bennünket Dr. Fáik neve. — Figyelmeztetjük az illetőket, hogy a nemzeti színla­­pokon egy idő óta, botrányos nyomtatási hibák kerül­nek elő.­­ A marhahús emelkedő ára és azon körülmény, hogy piaczunkon az eladó marhák nagy száma jelen meg (a P. Ll. szerint e napokban 1548 darab szarvasmarha hajtatott ide eladás végett) azon humorteljes fótumra emlékeztet bennünket, midőn a hajó a tengeren ég el. A marhák emelt ára a kimért hús árának emelését vonja maga után ; igy okoskodnak a husárusok s a hús árának 10 krról 13 krra emelését sürgetik. Mint halljuk , a hús ára csakugyan 13 krra emeltetett, s mi a 10 év előtti árhoz képest untig elég drágán fizetjük az élelmi czikkek legfontosbi­­kát. A husárusok a marhák drágaságára hivatkoznak. — E drágaság természetes következése azon nagyszerű vásárlá­soknak, melyek a keleten működő hadsergek számára azon tartományokban léteznek, honnan hajtatik fel a vágóhida­­inkra kerülő marhák nagy része. Ha e körülményen egyelőre segíteni nem lehet,ha a kimérendő hús emelt ára igazolni fog­ná a marhakereskedők számítását , bizonyosan tekintet le­end a lakosok azon osztályára, mely munka közt töltött napjai alatt leginkább igényli a hús­eledelt s mely , mint tudjuk, ugyan egy áron fizeti a gazdagokkal a húst, s a marha kevésbé táplálóbb részét nyeri, miután, ez tagadha­tatlan, a jobb falat a gazdagok asztalára kerül. E körül­mény Európa fővárosaiban, a­mint erről bővebben szól­tunk, azon követendő rendszabályt hozta életbe, hogy a marha különféle részei, különféle áron méretnek ki, hogy ha a szegényebb osztály nem kap oly jó húst, mint ki többet és rendesen vizet a vágószékbel és a vágólegény figyelmét meg tudja jutalmazni, legalább ne fizesse egy áron a rosszat a jóval. Hisszük, hogy ez intézkedés nálunk is életbe lépend. Mai tárczánk erre vonatkozó czikke egy szakbeli férfitól az illetők figyelmét méltán igényli. * Pesti ló-verseny jun 1­én 1854. Trial Sta­kes. Új lovarok. A 2-ik ló tételét visszakapja. 1. gr. B­a­t­t­h­­­á­n­y István 6 éves sárga k. A v­i­a ap. Faugh a Ballagh,an. Barbarina (lov. a tulajdonos). 2. gr. Kinsky 0 c­­­a­v 5 év. sötét p. k. Irene, ap. Sheet Anchor an. Chaldeau­ Princess (lov. a tulajd.) Irene az indulástól kezdve végig vezette a futást, mely nagyon lassú volt, és könnyen nyert. gr. Apraxin D. gr. Csáki Béla, gr. Hunyady János, gr. Hunyady László és gr. Károlyi Sándor bánatot fizettek. S­z­é e Ti é n­y i-d­i­j: 100 arany. Tét 10 arany, fele bá­nat. A tétesz 40 aranyig a második lóé, azonfelül az elsőé. 1. Auersperg hg 5. e. sőt p. k. S z e 11 a, ap. Provost an. Sally és 2. Carter R. ur 4. e. p k. Muffin, ap. Sweet­meat. an. Miss Martin bánatot fizettek. 3. gr. Hunyady József 5. e. sőt p. k. Galvanism ap. the Doctor. an. Shadow-kaneza. (lov. Joy) 4. gr. Kinsky Octav 3. e. vii. p. k. Blue Book ap Cowl. an. Hampton-kanéza. A fu­tás nem volt sebes, mindkét ízben Galvanism vette a ve­zetést át. Blue Book hasztalan iparkodott. Könnyű nyerés. Északi-német dij. 900 pft. Tét 250 ft. — fele bánat. — A 2-ik ló tételét visszakapja. 1. gr. Batthiany István p. in. D­e­e r's Y i 11 e r ap. Deerslayer, an. Confe­derate. 2. Carter R. ur p. k. M­o­n­a Lisa, ap. Blenheim, an. Hilda, (lovar­icuson). 3. gr.­Harrach F. fele. k. Gipsy ap. Cameleon, an. Sally. A futást elején vezette Deer­s Kil­ler, Mona Lisa második, Gipsy pedig harmadik volt , de már a fél m.snél megkezdődvén az elsőség feletti harc. Mona Lisa előnyom­ult és annak utánna, hogy egy darabig Deer's Killer mellett nyargalt, az utolsó negyed m. snél át­vevén a vezetést egy ló hosszával nyert. A futás sebes és igen érdekes volt. Hazafi díj: 100 arany. Tét 10 arany. — Fuss vagy fizess. A tétesz fele az első, fele a második lóé. 1. Horváth Edmund ur 6. év. p. k. ap. Murat, an. Christine. 2. Hunyady József gr. 4 év. p. k. Opal, ap. Bob Peel, an. Agate. 3. Hunyady József, gr. 6. év. p. k. Sylph, ap. Goudistone, an. Martingale, bánatot fizet. 4. Lichten­stein Ferencz bg 5. e. p. k. O­n­i­x, ap. Bob Peel — an. Agate (lov. Sharp). Nagyon sebes futás — Onyx kezdet­től vezetett, és mintegy lő hosszával,de nem könnyen nyert. Ivadék- verseny. Tét 100 pírt, tele bánat. 1851- ki máj. 1-én, elzárva. 7 aláíró. 1. Batthiany István gr. fék. k. Három a t­á­n­c­z, ap. Da Capo, an. Supella. 2. Dőry Lajos b. p. m. Mr. J­u­l­e­s, ap. Tummeldich an. Sunflower. 3. Zichy Aladár gr. p. k. Brown—Bonnet, ap. Claudius, an. School-Miss. A futás aránylag sebes — Mr. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÜLDÖZftáSOK *) Szívesen veendjfik, S­z­e­r­k. # KÖZGAZDÁSZAT A húsk­érdés. A „Pesti Napló“ folyó évi 31-dik számában a hálas „Kultur der Gewerbe und des Landbaues“ lap után közlött hús és munka czimű czikkre kérem az­ szerkesztő urat, mint már ez ügyben Pesten 1848-ban jóformán akkor az idők viszonyai miatt siker nélkül ma­radt tervemnek jelenleg, mint a t. szerkesztőség által is melegen ajánlott alkalmi tárgynak megújítási helyet nyitni. Fenérintett számban, hol Londonból, Páriából és Pé­­tervárról a húsok úgy nehézségeikre, mint az egyes da­rabok már osztályzott fekvéseikre nézve három ököráb­­ráján nyomtatva valának,­­ hamisan adattak; mert ámbár ama londoni husárszabályozó bizottmány igen üdvös szolgálatot tett a szegényosztályú népre, hogy a nyomasztó egyenlő husárt eltörölte, de az avatatlansá­­got és a valódi szakértést, úgy a húsok aránytalan ne­hézségei, mint a rajz csak theoretikai beosztása által elárulta. Vegyük a londoni húsosztályozási ábrát, és nészünk szét rajt egy kevéssé, és a tévedést azonnal látni fog­juk , miután az ökör eleje húsrészéhez egész Európá­ban,— úgy szintén a londoni ábrán is e következő szá­mok alatt jegyzett húsnemek tartoznak: 8, 18, 16, 15, 13, 12 és 14. A hátulsó részhez tartoznak: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10 és a 11 alatti számok. Most már tessék ítélni, — ha csak nem egyes mon­strumokról van a szó , — hogy hol találkozik ökör, ki­nek a hátulja — mint a londoninak — 659 fontot, az eleje pedig csak 356 fontot nyomott, holott különösen pedig a britanniai ökröknél, melyeknél az első rész, mint teszem a mi bikáinknál, a nyak telehúsossága miatt min­dig 60-tól kezdve egész 150 fonttal többet nyom a há­tulsó résznél. Példa erre a párisi ábra alatti ökör: hol az első rész 487 fontot, a hátulsó rész pedig csak 412 fontot, — tehát itt már 75 fonttal — kevesebbet nyo­mott a hátulsó rész az első résznél, holott a londoninál a hátulja nyomott 203 fonttal többet. Ez az tehát, mit a rajz, vagy az ábra megc­áfolására felhozok, mit különben a húsnehézségek aránytalan be­osztása miatt még néhány sorral folytatok, miután egy­­általjában nem megmagyarázható, ha teszem egy ökör­nek vesepecsenyéje? 140 font, fehérpecsenyéje? 110 font, rostélyosa?? 110 font és hátszíne 120 font; hogy a társ, és az ezzel kapcsolatban függő nyak, mely két­­rész együtt, bármely más húsrésznél jóval nehezebb, hogyan nyomhatott arasznyi vastagsága mellett csak 90 fontot; holott a csak kisujjnyi vékony fajta hús, azaz : a vékony dagadó 70 fontra tétetett? Az itt következő első ábrán csak a húsrészek hovás tartozását akarom mutatni, a (1. Hátulsó része az ökörnek, azaz : első osztályú hús. —­ 2. Első része az ökörnek, 2. és 3. oszt. hús.) Az a betű alatti vonal után a far felé van 8 oldalborda. Az a betű alatti vonal előtt a fej fele van 5 borda. Te­hát az ökör öszves 13 bordája közt úgy Londonban, Párisban és Pétervárt ,­­ mint szintén Bécsben és Pesten is csak az 5-dik és 6-dik borda közt történik a kereszt­­választá­s. Meg lehet tehát győződni, miután úgy nálunk , mint említett városokban, fen az ökör hátán az a betűnél a fő-keresztválasztást balra a társ, jobbra pedig a rostélyos képezi, hogy úgy nálunk mint említett városokban a mészárosság közt igen csekély a különbség. Tehát ter­mészetes, hogy e tekintetben a szegényebb népre a kön­­nyebbítést szintén említett városokban, mint nálunk sem adhatja egyéb, mint a valódi tapasztalattal az igen kí­vánatos czél felé magát vezettetni hajlandó illető ható­sági akarat. Minek biztos kiviteléről majd alább al­kalmam leend okot érinteni. A londoni próbául felhozott ökör 1015 fontot nyo­mott és fontja 13 párjával 240 pftba számíttatott. A husosztályozás következtében azonban a szegény osz­tályú népnek amaz üdvös ut teretett, hogy az öszves 13 kros húsnak több mint egy nyolczadrésze majdnem az árszabály felén ugyanazon ökörből kaphatóvá téte­tett. — Nekünk ugyan nincsenek a fagygyú nélkül ily nehéz ökreink, de miután előttem az 1015, vagy az 500 fontot nyomó ökör közt létező több vagy kevesebb hús- vagy csontkülönbség beosztása épen nem feladat, tehát a ha­sonlítást egy 508 fontot nyomó ökrön teszem. Próbául a húsárt 10 porra tegyük. Egy 508 fontot nyomó ökörnek húsa teszen löpkraj­­czárokkal, 85 ft 44 pkrt. Nálunk a husosztályozást csak e következő ábra sze­rint lehet híven kivinni. (Brnst-Kigel) 14 „ X 12 kr.rr: 2 frt. 48 kr. 11. Virágos társ a második es 6­ik bordák közt **) 40 „ X 12 kr.— 8 frt. — kr. 168 a általában összesen 12 kr.val 33 frt. 36 kr. Harmadik osztály. 12. Köröszt fartő 14 fft X 6 kr. — 1 fr. 24 kr. 13. Lapoczka eleje 30 ,, X 6 „ 1­3 ,,— „ 14. Nyak a két első *) A felsárnak csak egy kis széle látszik, a többi, és a nagyobb rész a fartő alatt van. **) A virágos vagy vastag ta­j a lapoczka alatt fekszik, és csak ez utóbb említett kivettével látszatik, így tehát egy 508 fontnyi marha 85 fr. 44 pkrjával részletenkint kivágatnék, s egy egy font általános kö­zépára 10 pkr lenne. Osztályozás nélkül azonban a sze­gények, és a csak ritkán húst vásárolható, kényszeritte­­tik a húsnak legroszabb részit is — ped­g még hasz­nálhatatlan — nyomtatókkal megvenni, holott az osz­tályozás által a húsnak 4/s részét 10 kr helyett, 6 krért is kaphatná. Én könnyen elhiszem, hogy akadnának a középál­­lásúak közt olyanok, kik azt fognák mondani, hogy a hús-osztályozás által kényszerítve lettek a húst 10 kr. helyett 12 vagy 14 krjával fizetni. Erre azonban a nagy mathematikai felelet igen könnyű, azaz : ha naponta kel­ 4 a hús, tehát vegyünk családunk számára 2 a 14 krost, és cselédjeink számára pedig 2 a 6 krost, és a régi bundás 40 kr kifutotta. Tehát csak a közép­­osztályú nép lenne az, a­ki az osztályzás által mit sem vesztene. Ellenben a szegény osztály sokat nyerne. A gazdagnak pedig alkalom nyujtatnék kedve szerint vá­logathatni. Most már térjünk át azon pontokra, melyek nélkül a húsosztályozás lehetetlen. Ellenben a majd alább elő­sorolt módokkal Pesten egy hét, a hon többi városiban pedig pár hét alatt az osztályozás biztosan és sikerrel életbeléptethetik. 1- szer. Miután a pesti marha-hetivásárok zsinórmér­tékül szolgálhatnak az egész honra, a husárt Pesten készíthetni, tehát elmaradhatatlan szükséges lenne : az ő cs. kir. Fensége főherczeg Kormányzónk kegyes rendeletével egy — mint minden nagyobb európai vá­rosokban — fizetéssel ellátott és körülbelül 4 hivatal­nok, és egy talpraesett, és úgy a bel- mint a külföld minden e tekintetben divatozó szokásokkal ismeretes egyén becsmester és husbiztos név alatti állással felru­házott vegyes bizottmányt kinevezni, mi­által nemcsak Pest, vagy a hon, de még Bécs is e rendezés mellett találná bizonyos hasznát. 2- szor. A pesti, és a többi magyarhoni mészárosok­nál törültetnék majd akkor el az eddig csak homálylyal borított azon szokás, hogy teszem ők nyereségül a fél bőrt kapják reá, pedig minden mázsa húsnál, 4 font apadót. — Einwage. — A pesti mészárosnak úgy mint a bécsinek, semmi apadó felöl követelése ne legyen. Ellenben hagyassák meg neki, mint szintén a bécsinek, az egész bőr mint fáradságért megkívánható kis haszon, azaz a bőr ne jöjjön számításba. Ha ez történik, akkor úgy is csak egy negyedrészt kapna a bőrből, mint csa­ládjára fordítható tiszta hasznot, miután h­árom része a bőr­értéknek úgy is a költségekre felmegy, 3- szor. Ha lehet, a­mi pedig egy főtényezője a jó pesti heti vásároknak, — állíttassák fel Pesten is mint Bécsben egy „hús pénztár“ — legalább 100,000 port­­tal, — hogy az eladó Pesten is mint Bécsben marhá­jáért készpénzt kaphasson. — E tőke, miután az el­adásnál vagy kifizetésnél az eladótól hetenként egy ka­mat — teszem egy pár 200 portos ökörnek 2 pengő fo­rint lehúzásával — megfordíttatik, szintén mint Bécsben a húspénztár évenként 52 kamatot hozna. Ámbár e ka­matfizetés eleinte egy kevéssé soknak látszik, de mi­után e fizetés alól a mészáros ki van véve, az ökörke­reskedő pedig ezen fizetésre, mint Bécsben is, előre szá­mít a vevésnél, és épen nem gondol 5 vagy 15 forint lehúzással, csak pénzét mindjárt kaphassa meg. Ez­ál­tal aztán készen lenne e tekintetben a honban a hitel, miután­­ a hajtási időt is ide számítva , csak sokkal inkább adhatná a hizlaló a kereskedőnek marháját két h­ói, mint 2 vagy 3 hói hitelre. Mindemellett még a tő­kének azon szép előnye is volna, hogy a pénz­t arány­lag a mészáros vagyonértékéig adhatná, 4- szer. A hindusztánoknál roszabb, de Pesten mind­amellett már életbe is lépett azon szokást,­­ hogy a czéhmester vagy talán vagyona által több behatást gyakorló egyes mészárosnak a rendes székjén kívül még egy „fin­á­l“ székje is legyen, — meg kell szüntetni. Miután pedig a szabad concurrentia nem hozá meg a tőlem már 1848-ban ellenzett jó hatást,— különösen ha a szabad concurrentia mellett még ár­szabály is létezik, — tehát az ügyet oda kellene irá­nyozni, hogy Pesten csak annyi szék legyen, — körül­­belül 60 — hogy egy általános népszámítás után egy­­egy mészárszékre hetenként legalább 35 mázsa húsel­­adás essék. Mert ha egy mészáros Pesten naponta nem fogyaszthat el 5 mázsa húst,, úgy az osztályozás általi rendezés is könnyen hajótörést szenvedhet, miután sok fiók mellett, és kevés húseladással a mészáros kétsze­rezett haszonnal sem élhet úgy, mint azt ellenkező esetben kevesebb haszonnal és több húseladással sok­kal jobban űzheti. Végre pedig jó lenne,­­ és különösen 10 év óta egy a rendezetlenség, más pedig az ez idő óta nagyobb­részt kárral dolgozás következtében oly számosan va­gyont vesztett pesti mészárosoknál azon ámbár sajnos, de valódi tényre is gondolni, hogy a­kik konyháink fő­­szükségleteit látják el, nekik is élni kell, és hogy a­ki nekünk csizmát tisztít, legalább a mázt fizessük meg neki, vélytánt a fáradsági díjt egy más alkalommal is megadhatjuk. A­mely mesterembernek tehát bármely kis üzleti haszna nincs, annak pénze fogy és hitele csökken. Már­pedig e nélkül megszűnik az iparok és mesterségek minden gondolható józan kezelése. Miután azonban a pénz és hitel­hiány mellett is él ugyan az ember az utolsó garasig, de a sintődve tengődött végórának azon­ban mégis következnie kell. Már pedig­ a pesti mészá­rosoknál — nem ám a nagy haszonadással — hanem a hitellel összekötött rendezés által a nélkül lehet se­gíteni, hogy a nehezü­lést bárki is érezné. A mi pedig több, nem is létezhetik oly nép, ki a mészáros kárán akarna olcsóbbságot keresni.*) E tárgy felett, t. szerkesztő úr engedelmével, —• többször is szeretnék szót emelni. Arbauer Lipót. Magyar könyvészet. 195(422). Az i­stenfélő gyermek, vagyis ima­könyv gyermekek és ifjak számára. Irta Tóth Károly. Második kiadás. Pesten. 1854. 16­ rét. 264 l. Négy fa­­metszvénynyel. (Ara kemény papirkötésben 16, vászon­kötésben 24, bőrkötésben tokkal 30 pkr.) 194(423). Gyónás-és ál­do­zás­i aj­tatosság gyermekek számára. Ötödik kiadás. Pesten. 1854. Nagy 16-rét. 32­­. képpel. (Ara fűzve 3, aranyos kemény kö­tésben 6 pkr.) 195(424). A missi­o ismerete. Pesten. 1854. kis 8-rét. 12 . (Ara fűzve 1 pkr.) 196(425). A bűnbánó keresztény, vagyis gyó­­nász, sz. áldozást és búcsúi oktatások és imádságok, vala­mint reggeli, délutáni és esti ájtatosságok, különösen mis­­sio alkalmával. Pesten 1854. Kis 8-rét.'72. 1. (Ára ke­mény kötésben 6 pkr.) 197(426). Bibliai történetek a helvét vallásu ifjúság számára, szorosan a biblia szerint kiszedte Dobos János. Második kiadás. Pesten. 1854. Bucsányszky Ala­josnál. 8-rét. 228 1. 198(427). A szent históriának rövid sum­mája. Bővített és javított kiadás. Sárospatakon. Nyoma­tott a főiskola költségén és betűivel. 1854. Kis 8-rét. 47 1. 199(428). Kis képes biblia, vagy az ó-és új­szövetségnek főábrázolatai 90 képekben és versekben elő­adva a kisebb gyermekek számára. Irta Grynaeus Ala­jos, czimz. kanonok, hittudor és tanár. Második kiadás. Pesten, 1854. Bucsánszky Alajosnál. 12-rét. 45­1. (Ara 6 P­kr.) 200(429).­­ v­a­l­ó­d­i szakác­ss­ág, vagy leg­újabb, alapos és teljes pesti szakácskönyv, oly gyűjtemény, mely. . . . sat. Saját tapasztalata és sokféle kísérletei után pontosan és érthetőleg leirva kiadta a szakácsságban kü­lönösen jártas magyar gazdasszony. Pest, 1854. Kilián György tulajdona.8-rét. 2751. (Ára 1 ft 40 kr.pp.) 201(430). Enyelgések kis gyermekek számára. Szines képekkel. Pest. Geibel Árminnál. Kis 4-rét. 16 levél. (Ára, kemény kötésben, 54 pkr.) Első osztály. 1. Vesepecsenye 16 a? X 14 kr.2 3 frt. 44 kr. 2. Rostélyos 18 „ X 14 kr.1 4 frt. 12 kr. 3. Fehérpecsenye 16 „ X 14 kr.= 3 frt. 44 kr. 4. Felsár széle 16 „ X 14 kr.=, 3 frt. 44 kr. 5. Fartő 70 „ X 14 kr.= 16 frt. 20 kr. 136 a általában összesen 14 kr.val 31 frt. 44 kr. Második osztály. 6. Felsár *­ 30 a X 12 kr.= 6 frt. — kr. 7. Hátszín 40 ., X 12 kr.= 8 frt. — kr. 8. Lapoczka-szél 30 ., X 12 kr.= 6 frt. — kr. 9. Hátszín vékony 14 „ X 12 kr.= 2 frt. 48 kr. 10. Szegy szárny bordával 70 X 6 „ «= 7 „ — „ 15. Szegyközép 40 „ X 6 „ = 4 „ — „ 16. Szegyfő 16 „ X 6 „ = 1 „ 36 „ 17. Dagadó 12 „ X 6 „ =1 „ 12 „ 18. Csontos hátszín 12 „ X 6 „ = 1 „ 12 „ 19. Pofa 10 „ X 6 „ = 1 „ — „ 204 a általában öszvesen 6 krjával 20 fr. 24 kr. *) Lásd a „Pesti Napló“ I. évi 31-ik számában az ösz­­szes ábrákat.

Next