Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)
1854-06-04 / 1271. szám
általában nemcsak politikusnak és igazságosnak, de rendkívül kíméletesnek is találja. Ha a közönség hangulatától függene, a kis „Danae-ország“ rövid uton eltörültetnék, Cobden és Bright az újkori Acheusoknak nem tanácsolhatnának jobbat, mint azt, hogy szegődjenek a békepártiakhoz,s kalózság helyett inkább gyapottal foglalkozzanak. Lord John mérséklett és higgadt szavai a 23-ai jegyzőkönyvről ezen okmány jelentőségét a „Daily News“ és „Chronicle“ szemeiben fagypontra csökkentik. A ,Times több nap óta jól indokolt hallgatagságot fejt ki; mindenről szól, csak a jegyzőkönyvről nem. Disraeli tegnapi kikelései lord John Russell ellen, ez utóbbi részére rokonszenveket költenek, annélkül, hogy a kormány ennek hasznát látná. Feltűnőleg épen ma rebesgetik, hogy fontos politikai események készülnek a Downing-streetben, s némely körökben egész bizonyossággal várják Aberdeen lemondását. London, máj. 29. Egy hadügyminisztérium behelyezésének themája felkelti a coalitioi kabinet minden apró féltékenységeit. Elhatárzó helyen nem beszélnek többet arról, hogy Palmerston lord hadügyminiszterré tétessék. Sőt épen ellenkezőleg, mialatt a militia fölötti rendelkezés eddig a belügyi államtitkár körébe tartozott, most meg akarják fosztani Palmerston lordot tekintélyének ezen részétől. A peeliták, igen jól ismervén a veszélyt, mely őket a Palmerston lord s Napóleon császár közti összebeszélés által fenyegeti, meg akarják szilárdítni állásukat az által, hogy párthíveik közöl egyet, Mr. Sidney Herbertet akarják hadügyminiszterré emelni. Sidney Herbert pedig Woronzoff sógora, s mi azon különös látványban részesülnénk , hogy két sógor vezetné a harczoló felek operatióit. Mr. Drummond ma estve interpellálni fogja a minisztériumot: „vájjon szándékában van-e a kormánynak lépéseket tenni, hogy az ország összes haderejét egy felelős miniszter kormányzása alá helyezze ?“ Oroszország, Sz. Pétervár, máj. 25. Egy uj utcáz a leggyorsabb ujonczállítást rendeli meg. Még több ! Azon kerületekben, melyekben elég ifjú ember az ujonczköteles korból nem létezik — hogy a kellő számú fiatal embereket összegyűjthessék — még magasb korra is visszamennek, s még 30 éves férfiakat is besoroznak . Hadi mozgalmak Délkeleti csatatér. Azon néhány nap előtt keringett hírt, hogy Musza pasa, a szilisztriai parancsnok máj. 22-én parlamentarit küldött az orosz táborba, bukaresti és vidini tudósítások határozottan tévelyesnek mondják. Nem a törökök, hanem az oroszok küldtek egy külörősség egyik fokának légbe repítése után parlamentárit Szilisztriába, kinek azonban Musza pasa azt felelte, hogy 4 nap múlva ad választ. A betegek bombamentes helyiségekben vannak a várban elhelyezve, s így ezek annál kevésbbé képezhették a parlamentirozás tárgyát, miután a betegeknek más kórházba leendő szállítása könnyen eszközöltethetett volna a samlai után. Szilisztria átadásáról még legkevesebbé sem lehetett volna szó. A török tüzérség az ostrom alatt felette használhatónak mutatta magát s porosz oktatóinak becsületére válik, az oroszoknak okozott veszteség pedig roppant; ezt 8010 halottra és sebesültre teszik az ostrom alatt. A kórházak Nagy-Oláhországban teltek betegek és sebesültekkel s a helyiségek hiánya nagyon érezhető. Ily veszteségek után természetesen nem igen lehet meglepő a következő bukaresti máj. 30-ai tudósítás : „Az oroszok nagy veszteséggel Szilisztria már szétrombolt erőművűiből lő távolságon túl visszahúzódtak. A kísérlettel, a várat rohammal bevenni, teljesen felhagytak. Az ostrommunkálatokat Schilder töek most egész rendszerrel űzi.“ Azon csodálatos bukaresti tudósítás, mely szerint a törökök Nikápolyt odahagyták volna, a krajovai 24 ki és vidini 26-ki jelentésekben nem nyer megerősittetést. Nikápoly ugyan oly pont melyre őrszemmel kell lenni. Birtoka a hátulróli támadásra megnyitja az utat Vidinbe, s a Balkánszorosokhoz. Nikápoly meg volt erősítve s a vármüvek mindig is javíttattak. A sziklás kövekből készült várháziak egy halmon olvelőeüvei vannak, melyek a Dunáit lenyúlnak. De hosszú külvárosok környezik a várat, s meglehe, hogy a külvárosokban beszálláson csapatok a várba húzódtak vissza, ott esemény, mely jelentéktelenségénél fogva Vidinbe nem is jelentetett. Ugyan ily alappal bírhat a Turtukai odahogy isáról szóló bukaresti hir is. Azon ausztriai cs. kézirat, mely az ausztriai csapatoknak a birodalom északi határán felállítását elrendeli, máj. 22-én jön Bukarestben tudva. Ez a bukaresti lakosok közt a legörömteljesb hatást idézte elő. A helyőrség mélyen hallgat. Általában a fejedelemségek elhagyásáról most többet beszélnek mint valaha. Boszniában Bihac várát erősítik, s a raktárakat ló- és élelemszerrel látják el. Ostrozac, Krupa és Novi is védállapotba helyeztetnek. Bánjavikéban állítólag elsánczolt tábor fog állíttatni s abba jelentékeny számú basibozukok szállíttatni. Krajovai 24-ki kereskedelmi levelek szerint ott is el volt terjedve azon hir, hogy Stirbei fejedelem oda fog érkezni. Az ideiglenesen alakított polgári kormány, bojár tanácsból szervezve, gyorsan népszerűvé tette magát; a török katonák magok viseletével is mindenütt meg vannak elégedve.“ 81 a m b uból azon jelentést vesszük, hogy Várnában a nagy haditanács csakugyan már összegyűlt. Riza pasának részvételéből azt következtetik, hogy Omer pasának adott esetben a fővezérség alóli fölmentést kézbesíti. Hasonlóan ír az Oss. Tr. május 22-ről. A Scekper török gőzösön értekezlet tartatott, melyen a franczia-angol és török főparancsnokokon kívül még a m. Porta két minisztere is jelen volt. Ez értekezlet czélja teljesen el van érve. Riza pasa, Mehmet és Aguiah pasákkal, lehető kímélettel s anélkül, hogy büszkeséget vagy önszeretetet sértsenek, tudtul adák, mikép St. Arnaud viendi a főparancsnokságot az összes angol-franczia és török csapatok felett, és hogy Omer pasának ennélfogva hadműködéseire nézve magát alá kellene rendelnie. Omer pasa ez utasítást teljes jó akarattal s látszólag minden keserűség nélkül fogadá. A „J. des Debats“ máj. 15-ről közöl stambuli tudósításokat, melyek szerint a franczia és angol csapatok mozdulatairól lehetetlen valami bizonyosat tudni; szerintök azok még nem mozdultak ki helyükből, de a rendkívül sok szállító hajó, mely jelenleg a gallipolii és szambuli kikötőben van, parancsra vár, azt gyaníttatja, hogy a tengeri utat fogják követni.— Azt is írják innen, hogy a csapatok számára Gallipoliba szállított húsnak ausztriai fontja 48 párba kerül, a második szállításnál pedig már 54 hrba fog jönni. A „Chronicle“ a következő tudósításokat hozza a dunai csatatérre : „Várnából máj. 1- ről Írják : A törökök kémszemelvén Kis-Oláhországot meggyőződtek, hogy a tudósítások az orosz álláspontok erősségéről telve voltak hazugságokkal, így Bailesti és Motzatzuiban, melyekről azt hirdeték, hogy roppantul meg vannak erősítve, semmi erőditvényeket sem találtak. Ez a török tábornokokat jövőben eszélyesebbekké teendi. Azonban még most sem tudja senki, mennyi orosz van a Dobrudzsában. Nem értik az ellen Fabius taktikáját s mindent Ausztria állásának tulajdonitnak. Várnában ostromra készülnek, egy hajót sem bocsátnak a kikötőbe, mely a titkos jelzéseket nem tudja. Angolok és francziák consulaik ajánlata mellett belépnek a török hadseregbe, többnyire magas ranggal, de kevés hasznot tehetnek, mert törökül nem tudnak.“ Dundas admirál, a Retribution kapitánya, Drummondnak ápril 17-iki jelentését beküldötte, melyből a fontosabbakat közöljük: „Én, úgymond, utasításom szerint a Niger brit gőzcsónak és a Descartes franczia gőzfregattal Odessa felé vitorláztam, 13 -án reggel a Fontaine fok világító tornyához érve, egy dán hajót meggátoltam a kikötőbe evezésben. A Niger pedig két orosz kereskedő brigget a mólón kívül elfogott, melyek legénységét én azonnal fedélzetemre vettem, csak az utasokat bocsátom szabadon. Az odessai parancsnok egy tisztet küldött fegyvernyugvási lobogóval, ki a Furious csónakja ellen tett támadás iránti világositásokat volt adandó. Én minden szóbeli nyilatkozatot e tárgy iránt visszautasítottam. Másnap a parancsnok egy segédtisztje hasonló czélból jött hozzám, kit szintén nem fogadtam el. 14-én d. u. végre egy tiszt hozott egy levelet önhöz (Dundasház), melyet ide zárok. (E levél nincs közölve). Egészben 13 hajót fogtunk vagy romboltunk el. Legénységük 51 ember. A Heath 6 hajót fogott el, melyek a Dnieperbe akartak kőszénrakományukkal bemenni. Én e rakomány..kat (a hajók angolok voltak) felvásároltam a kormány számára s gőzöseink közt úsztám el ; a hajók jó szolgálatot fognak tenni a kőszénnek Herakliabi sz.állisáánán. — Én jól megvizsgáltam Obessa helyzetét s úgy hiszem, hogy az ottani erőditvények nem képesek a flottát a kikötőbe futásban meggátolni. Egészben 60 — 70 löveg van ott, 8 éjszaki oldalról oly all st lehtne ott (foglalni, honn mindkét mólót el lehetne fog) .lui. Én Odessát 15- kén éjjel hagytam oda.“ Azt hisszük, felesleges megjegyezni, hogy e jelentésre következett aztán Odessa bombáztatása. Egy brit hadihajó fedélzetéről, 16 mildre délfelé Rafiától (azoni part) így ír egy levelező máj. 9-től: „Az admirálok Szebasztopol előtti találkozásuknál elhatározták, a cserkeszekkel közlekedésbe lépni. E czélból a part valamely pontján ki kellett kötnünk s velők vagy nélkülök Ghelingiket megtámadni. A cserkeszek számára sok lőszert vittünk fedélzetünkön. Brock kapitánynak, Stanton mérnökkari tisztnek és Dr. Sarellnek az ország helyébe, egészen Samylhoz kellendett menniök, látandók, várjon lehet-e vele közös hadjárati tervet megállapítani. Előbb azonban Lyons admirálnak Kaffába kellett mennie , melynek kikötőjében állítólag 3 orosz gőzös horgonyzott. 8-án megérkeztünk az öböl elé , sűrű köd volt, s midőn ez elhúzódott, világosan kivehettük, mily ijedtséget idéztünk elő a parton. Mindenki futott a városból s igyekezett megmenteni holmiját, a kozákok fel s alá nyargaltak , de a kikötőben csak 4 kereskedőhajó feküdt , gőzöst nem lehete látni. Megszámláltunk 5, 3 és 6 ágyúból álló három üteget; az egyik az orosz lobogót lengette s mögötte egy kis magaslaton egy lovas ezred s tüzérség állt. Az ausztriai és szárd consulok felvonták lobogóikat. De mi semmit sem akartunk a városnak tenni, miután nem lehete a gőzösöket elvenni. Ezért mindnyájan nyugodtan reggelihez fogtunk , s aztán parancsot kaptunk, lőtávolságon kívül menni. Az üteg néhány lövést tett reánk, de miután átláták, hogy golyóik nem érnek el minket, abban hagyták. Részünkről nem történt lövés, az admirál bizonyosan azt hivén, hogy okosabb a lőszert a cserkeszeknek ajándékozni, s így tovább vitorláztunk. A keresett 3 gőzös Kertbe ment, hová a sekély víz miatt nem követhettük.“ Most midőn Hamelin és Dundas admirálok jelentést tettek, hogy Szebasztopol meglődözése egy szárazi sereg támogatása nélkül sikertelen, ismét komolyan foglalkoznak a csapatoknak Krimia és Kaukázusba leendő szállításával. Ily körülmények közt érdekesek azon röpiratnak némely helyei , mely nem rég „Russia and England“ czím alatt Palmerston sugallatai folytán megjelent : „A Kaukázus és a Feketetenger birtoka, Krimiát is oda értve , mond a szerző, alapítja Oroszország hatalmát délen. A Krimia a Kaukázustól csak a cimmeli Bosporus szoros útja által van elválasztva. Két órai tengeri út után 50000 cserkeszt lehetne a Krimiába belevetni, és ezek támogattatva egy angol-franczia gyalog és lovas hadtesttel, az oroszokat oldalban és hátulról támadnák meg , minden helyőrséget a félszigeten kiirtanának, Szebasztopolt bezárolnák, s a várost és orosz flottát bombáznák, mig hajóhadunk a tengeri részről zúzhatná agyon.“ — „Küldjétek britt gyalogságot és tüzérséget a Kaukázusba, mond szerző egy más helyen, s a győzelem a tiétek. A világ semmi hatalma sem képes az igy támogatott cserkesz lovasságnak ellentállni. Mi hazaárulásnak nyilvánítjuk kabinetünkben, ha egy 40—50000nyi hadtestnek a Kaukázusba küldetésével az ellent haladéktalanul meg nem alázzuk. A franczia kormány kész e rendszabályt elfogadni, s ha lord Aberdeen elmulasztja vagy elkésik vele, úgy megérdemli, hogy törvényszékeié a 11 i 1tass ék.“ Éjszaknyugati csatatér. A második orosz hadi bulletin is megjelent a keleti tengerről, mely mondja, hogy az angol flotta, mely Ilangoud előtt állt, a 26 hajóból álló franczia hajóosztály megérkezte után 6 gőzön által a Hange-Udd erőműveit : Gustavswärt, Gustav Adolfot és Skanshokaot megtámadtatá, még pedig 68 és 96 fontosokkal , de öt órai Csata után erősen megrongálva kénytelenek voltak visszavonulni. Tudjuk azonban, hogy az orosz hivatalos jelentések nem a leghitelesebbek, s azért csak kötve higyünk azoknak. A Magicienne legénysége 23 án hagyván el Napier hajóhadát a 22-ki eseményt csak kémszemelésnek mondja, mely a 6 ágyús Dragon kíséretében egész Gustavswár falai alatt létetett. A két hajó tetemes kárt tett az erősségben, szól a legénység, a Dragon kapott ugyan néhány golyót, de keveset szenvedett. Napier csak 24-én akará a főtámadást tétetni. FŐVÁROSI Ig VIDÉKI ÜJDOSSÁGOK Budapest. Ö Cg. kir. Apostoli Felségének f. évi apni 16-kán kiadott legfelsőbb rendelete értelmében az Erdélyország részére rendszeresitett helytartóság hatálya május 29-én életbe lépett s az nap az örzs-'-es személyzet a kormányzói helyettes B o r d o I o lovag altábornagy úr által hivatalába ünnepélyesen bevezettetett — De.s. kir. ApostoliFelséges, évi máju 27 én Laxenburgban kelt legfelsőbb elhatárzásával Vucasovic Bilint consistorialis tanácsost és podcerkavjei lelkészt bródi vidéki főesperessé, és Domacinovic Péter péterváradi lelkészt és alesperest alsó szerémi főesperessé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Nem sokára, talán hetek múlva, az ország fővárosa falai közt üdvözlendi a Fejedelmet és Felséges Nejét. Az Ifjú Fejedelemné, ki a költői kor szebb képei között tán lelke elé varázsló azon nemzetet is, melyről a történet könyvéből sok dicsőt, sok emelőt olvashatott, most először lép azon ország földére, melynek fiait „lovagias“ czímmel tisztelte meg a megvesztegethetlen história. Ez ország iránti rokonszenve első alkalommal is mi szépen nyilatkozott az ifjú Császár s Királynénak,ki a magyar ruhát ölté fel deli termetére. Már e körülmény is intésül szolgálhat azokra nézve, kik a nemzeti ruha iránt nem viseltetnek kellő pietással s kik a régi dolgok halmazába kívánnák eltemetni az ősi köntöst is. A magyart a magyar ruha megilleti. Minden magyaron e diszöltöny legyen, ha tiszteleteit mutatja be a Felséges Párnak. Itthon hazájában vágyik a magyart megismerni az ifjú Fejedelemné s a magyar hű maradjon önmagához. E hűség nemcsak akként nyilatkozhatik, ha nyelvét ápolja, hanem ha az ősök hagyományaihoz, s ezek közt fő jellegéhez, gyönyörű öltözetéhez ragaszkodik. A Fejedelem dicső utat s példát nyitott, midőn az állam magyarországi tisztviselőit a nemzeti köntösbe öltöztető, s a magyar miveit osztálynál a nemzeti ruhát diszöltönyül elismerni méltóztatott. * A Rákoson tegnap tartott lóversenynél következő sikerrel futottak : az első dijra (nemzeti dij, 230 arany, 30 aranyat érő serlegben): 1. C a r t c r R ur lova Margarite; 2. Batthyány Istv. gr. 1. Deers-Killer ; 3. Hunyady József gr. 1. Cora; 4. ugyanannak lova Black Boy. — A másodikra (gróf Károlyi István megújított tőrversenye 5,000 pft.) 1. Bielb. 1. Smaragd; 2. Harrach Ferencz gr. 1. Don John ; 3. Gaschin-Rosenberg gr. 1. Viscount Niclas ; 4. Carter R.ur 1. Muffin; 5. Kinsky Octáv gr. 1. Zeta; 6. Hunyady József gróf 1. Julián ; 7. Lichtenstein Ferencz hg 1. Onyx. — A harmadikra (Eszterházydij 500 pft): 1. Harrach Ferenez gr. 1. John; 2. Horváth Edmund ur pej kanczája ; 3. Liechtenstein Ferencz hg 1. Onyx; 4. Hunyady József gr. 1. Black Boy. — A negyedikre (Hack-Stake s tét 10 pft; aláíró 45): 1. Károlyi Sándor gr. 1. Brava; 2. Eszterházy Antal gr. 1. Res Rover; 3. Bohus János ur 1. Star. —Az ötödikre (Batthyány Hunyady-dij 100 arany) 1. Hunyady Józsif gr. 1. Galvanism; 2. Hackle Tamás ur 1. Nun. A hatodikra (ostordij , tét 10 arany; „fuss vagy fizess“) Kinsky Octáv gr. 1. Martha. A futtatás részleteit jövő számunkban adandjuk. — E napokban hagyta el a sajtót Hiepver „Hunting Field“ czimű munkájának Szalbek György általi fordítása „Vadászok könyve“ czim alatt Podmaniczky Frigyes utazásához hasonló díszes kiadásban. A munka Wenkheim Béla báró és Batthiány László gróf uraknak, mint a kopászat lelkes pártolóinak ajánltatik elismerés jeléül. A kiadó Számvald Gyula. A munkában előkerülő fametszeteket Riedel készité. E metszeteket mindenki könnyen egybehasonlíthatja az eredeti mű angol metszeteivel s ez egybehasonitás után igazoltnak találandja azon magasztalásunkat, melylyel szólottunk a múltkor Riedel vésőjéről. A „Vadászok könyvéről bírálati rovatunk bővebben szóland.— A pesti kereskedelmi és iparkamara a f. hó 15-kén megnyitandó müncheni iparműkiállitásra iparosaink által küldött mintegy 30 darab tárgyat rendeltetése helyére már meginduá. Azon kevés tárgyak közt, mik a tárlaton hazánk iparát némileg képviselendik, a legdiszebb helyek egyikét foglalandja el Beregszászy úr magyar körösfából készített angol gépezettel készült zongorája. E zongora még néhány nap közöttünk marad s ez idő alatt honi iparunk barátai számára közszemléletre tétetik ki, hogy mindenki meggyőződhessék a felől, miként szorgalommal és tárgyszeretettel iparosaink is mutathatnak fel sikerültebb műveket. A tehetős osztály részvététől, jóakaratától függ, hogy iparosaink igyekezetükben ne lankadjanak, s ha bennünk lesz annyi önbecsülés, hogy az idegen művet nem becsüljük többre a hasonértékű honi készítménynél, akkor iparunk is, a kifejtés azon fokára emelkedhetik, hová hivatott azon értelmi tőkénél fogva, mely iparosainknál feltalálható. Beregszászy úr ez iparosok közé tartozik. Zongora-tára van a nagy hid utczai 9-ik sz. a. házban. Közintézetek A műegyletuj igazgató választmánya tagjaiul a következők választottak, meg u.m. Gr. Andrássy Manó 88. Barabás Miklós 88 Kubinyi Ágoston 86. báró Prónay Gábor 85. Marastoni Jakab 85. Karlovszky 84. Ürményi József 83. Wéber 81. Lieder 80. Tasner Antal 79. Szenczey 79. Vrányi György 78. Zitterbarth József 78. Mandello Ign. 74- Canci 74. Szekrényessy József 73. Sterio 72. Giergl 71. gr Pejacsevich János 69. Kis Bálint 69. Feszl Frigyes 68. Horváth Ede 68. Fuchs Rudolf 66. Molnár József 65. Ürményi Ferencz 65. K. Podmaniczky Lajos 64. Gerster 63. Drássy 62. Wiener Jakab 61. Pentsch 58. Megyasszay 57. Kanszer 55. Reisz 52. Szabó János 51. Adler Mór 48. Komlóssy Ferencz 46. Breisach Manó 46. Eckstein Adolf 41. Witting E. 37. szavazattal. » S ezzel végződik az első ének. A másodikban költőnk a magyarokhoz menvén át, Lajost és országnagyait írja le. Azalatt a törökök elérvén határainkat, a Szerémségbe törnek be. Tömöri Pál (így), az érsek s ama részek főkapitánya, Visegrádra megy, a királyt a történekről tudósítani. Országgyűlés, közfelkelés, segélykérés az idegen fejdelmektől, s egyéb készületek közt Szulimán a Száván is általszáll. A harmadik ének csak Magyarország leírásával foglalkozik ; a negyedikben a négy kor leírása után Ovid szerint, mely az epos folyamatával semminemű összefüggésbe nem tétetik, a szávai átkelésről tudósított király rendelkezik, de Szapolyai Moldva felé, a nemesség nem mozdul , Szulimán Pétervárad alatt, sehonnan semmi segítség. Lajos tehát megindul, reménylvén, hogy útközben hozzá szövetkeznek a magyarok; megállapodik Érden , hol lova halálából sokan roszat sejtenek; csak Bátori András csatlakozik a királyhoz, míg Szapolyai Erdélyben mozgatja a dolgot — Szulimán már Újlak felé. Az ötödik ének Tömöri Pál foganatlan erőködéseit írja le Pétervárad raegoltalmazásában, miknek meghallása után a király Tolnára száll, hol néhány csapat s némi kevés pápai s lengyel segédhad csatlakozván hozzá, a nádort Eszék megvédésére akarja küldeni, de a főurak , nem tartozván a királytól külön harczolni, vonakodnak, mire Lajos, kemény feddő beszéd után, maga indul előre, vezérekül Tömörít és Szapolyai Györgyöt nevezi, kik Mohácsra szállanak. Ennek leírása rekeszti be az ötödik éneket. A hatodik énekben az itteni táborozás bő leirása után, Podmaniczky a király elibe küldetik, jövetelét s a harczot sürgetni, azalatt hogy a vajda és Frangyepán követei várást javasolván, Lajos Brodericust, a kancellárt, küldi a mohácsi táborba azon javaslattal, hogy várassanak be a közelgető hadak. A hetedik énekben maga a megérkező király inti a türelmetlen magyarokat, már Tömöri maga is rá áll, midőn ennek serege küld követeket a tanácsba, s általok ütközetet kiván, mely végre elhatároztatik. A bán jelenti közeledését s haladékot kiván, mások is, és Perényi Ferencz látnoki hangon vég veszedelmet jósol, ha ily csekély erővel állatik a harcz , de siker nélkül. A nyolczadik énekben hosszas kitörések után Magyarország romlása, a szerencse állhatatlansága stb. felett, Tömöri rábírja seregeit hogy a török elől vissza Mohácsra vonulva, a királyéihoz csatlakozzanak, igy végre a horvátok, s egyéb csapatok s némi készületek megérkezvén,a had dolga elintéztetik. Ethemát hosszas elmélkedések után folytatja a kilenczedik ének is. A tizedikben, a halandóság feletti kitérés után, a nádor körülhordozza a királyt a táborban, buzdító beszédet mond a sereghez , mialatt a törökök feltűnvén, bár a nap már estvére hajlott, Tömöri sürgetésére a hadi kürt megszólal, (a tizenegyedikben) a sereg imádkozik, Szulimán pedig áldozattétel után, s miután egy sátora felett feltűnt hullócsillag s a főpap jóslata seregét kedvező siker reményével élesztette, annak hírére, hogy a magyarok, előjáró hadaiban immár nagy pusztítást tesznek , egész hadával támadást rendel. Eleinte visszanyomatik a magyarok által; a királyi dandár is előnyomul; midőn a török ágyuk rendetlenségbe hozzák a jobb szárnyat; ezzel megtolatik a horvát bán; a király eltűnt és egy hoszszas intermezzo után, melyben a magyarokat védi, hogy nem ők hagyták el királyokat, hogy feslett erkölcseikért büntette igy isten stb. vég erőlködéseit írja le a magyar tábornak, mig az a török ágyuk torkába kerülvén, részben megfutamlik, nagyobb részt lekonczoltatik. A tizenkettedik ének első felét, hosszas értekezés után a régiek hét érdemkoronából, Lajos király apothe o s isa foglalja el; a második fele már csak mintegy utólag írja le a Csele patakjába fuladását; majd Tömöri halálát adja, bő lajstromát az elesett fő embereknek, a a törökök dúlásait az ütközet után. Ezekhez végül még egy tizenharmadik ének is járul a csatát közvetlenül követett eseményekkel : Szapolyai Szegeden, mindenfelől közelítő segédhadak, a királyné futása, Szulimán Budán, pusztítások, visszatérés, berekesztés. S ime ez Liszt! Mohácsi veszedelme. Mit alkotott Zrínyi a szigeti kis eseményből, s mivé zsugorodott a mohácsi nagyszerű romlás Liszti keze alatt! Történetíró, nem költő, rendezi itt tárgyát; szoros históriai egymásutánban adja az eseményeket, beszélve rőlük, nem festve azokat, általánosan mindent, egyéni éles rajz és szinezet, s így szemlélhetőség nélkül. Hiányzik a két fél párhuzamos felmutatása is : a törökök közöl alig ismerkedünk meg egy-egy alakkal közelebbről, de még csak erejével, készületei s intézkedéseivel sem. Epizód nem szakasztja meg a fő történet folyását, változatosságot hozva a különben egyszínű nagy egészbe, kellemes nyugpontokat nyújtva s egyszersmind uj érdekkel élesztve a fáradni akaró figyelmet; de annál szaporább kézzel van az egész a tárgygyal szorosan össze nem függő hoszszadalmas leírások és elmélkedésekkel átszőve,mik annál zavaróbban és fárasztóbban hatnak, hogy gyakran épen a felgerjedt érdek helyein vezetnek félre a megkedvelt tárgytól. Jellem nem festetik, mert e leírások annak nem mondathatnak. S hiányzik végre, mi a históriai eposzt valóságos epopoeává teendő, a csodálatos, melyre a szerző törekedett, de melyet megteremteni nem birt. Mert hogy a magyarokat isten akarta megbüntetni e csapással, hogy isten indította fel Szulimánt e nép ellen, azt mondja ugyan költőnk, de mi nem látjuk. A rész és jó előjelek a két félnél nem tagjai egy nagyban működő machinának;s Lajos apotheosisa, igen ügyetlen gggsaaggg —A I. .1.II.1.1 ■.'■-■■■K.■■n.ii—B utánzása a szigeti hősökének Zrínyinél, mely az előzményekkel nincs semmi összefüggésben. És igy költeményekkel és egyéb mellékművekkel bővített verselt história inkább e mű, mint epos, mely azonfelül a balul választott sehéma, úgymint a kilencz rövid sorra szakadó hármasnál fogva, szavakban áradoz s erőtlenségéből csak ritkán bir kiemelkedni. Mindazáltal a munka nincs reánk nézve becs nélkül, bár e becs a költemény határain kívül fekszik. Egyes adatok elhintvék az egészben, mik közönségesen nem ismeretesek , tán épen mondái eredetűek; maga a tárgy felfogása , a szerző világnézete, mint visszasugárzása kora nézeteinek, érdekkel bir, s elég gondos előadása a nyelvbúvár halászatának ittott termékeny szemeket nyújt. Azért méltó volt Liszti munkáit, mik első, bécsi, kiadásukban a legritkább magyar könyvek közé tartoznak, a „Nemzeti Könyvtáriban újra közzé tenni. Vannak Lisztinek a „Mohácsi Veszedelmen“ kívül még egyéb költeményei. A magyar királyok és fejedelmek 57 szakaszban, melyek mindenike hat hat négyes versszakból áll; a szerencsének állhatatlanságártól, tanköltemény, két ének a hold, szűzhöz s Magyarország czimeréhez. .Mindezekben szinte a leiró és elmélkedő irány érzik elő, a tisztes érzület, helyenkénti felmelegedés és ékesgető előadás a valódi költői szikra hiányát egyáltalában nem pótolja. Magyar könyvészet. 202(431). Vadászok könyve. Hiepver után Szalbek György. Pest. 1854. Kiadja Számvald Gyula. Emich Gusztáv könyvnyomdája és bizománya Diszkiadás 8-rétben. 1201. (Méltóságos Wenheim Béla báró és Batthiányi László gróf uraknak, a kopászat lelkes pártolóinak, elismerés jeléül.) Ára 2 ft 30 kr p.p.