Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)

1854-06-02 / 1269. szám

Ennyit a 21-diki rohamról; későbbi tudósítások azt mondják, hogy 22-iki capitulatios ajánlatok ép oly ke­véssé vezettek eredményre mint a 16-ikaiak; az ágyú­zás 24-kén he­tnapi fegyvernyugvás után ismét meg­kezdetett, de minden nagyobb siker nélkül. Muszapasa és Mehmed bej, a mérnökkari igazgató, oly intézkedé­seket tesznek az erélyes védelemre, hogy capitulatiót bizonyosan nem várhatni. Részletes­ tudósítások nem érkeztek, hogy azonban az oroszok azóta sem vívtak ki semmi sikert Szilisztria előtt, mutatják a tegnapi legújabb rovatunkban közlött 23. és 26-iki tudósítások, melyekben azon következte­tésre jutottak, hogy az oroszok, négy sikertelen roham után, az ostrommal fel akarnak hagyni. Az oltenitza-turtukan­, és a gyurgyevo­­r­u­s­­­s a k i­történtekről semmi biztos­ tudósítások nem érkeztek. Bukuresti 21-diki tudósítás szerint Sziszt­óv­nál máj. 18-kan folyt csata. Az oroszok nagyobb csa­pattömegeket öszpontosítottak Turnu és Szimnitzánál, s készületeket tettek, az átmenetet Colomandánál egy hídfővel megerősítni. Azalatt egy gyalog és egy vadász­ezred átkelt a Dunán, a szisztóvi álláspontot kémsze­melni. A török parancsnok oldalállásban várta azokat, megtámadtatok, s hosszabb ideig védvén magát e had­oszlopok ellen, ezek végre a Dunán át visszahúzódtak. O­m­e­r pasa visszavonván csapatjainak egy részét Kis-Oláhországból, hallani, hogy a derék Halim pasa azon utat fogja megsz­állani, mely Nikápolytól az Oz­mán völgyében egész Lordsa városig vezet, hol az első Balkán-szorosok vannak, mi mindenesetre jobb , mint ha örömtelen bevonulást tartott volna az elhagyott Kra­­jovába. Egy más tudósítás szerint Halim pasa Szilisz­­triáig vonulna, s azon utat szállná meg , mely onnan a Jantra völgyében egész Tarnaváig terjed, hol két ágra szakad és stratégiailag igen fontos. S t­a m­b­u­­­b­ó 1, máj. 1­5-ről írják : „Végre az expe­­ditionális csapatok test tömege hosszas habozás és fecsegés után mozgásba teszi magát. Holnap, 16-án, a skutarni ang­olok, elől egy könnyű dandár, Várnába vi­torláznak. Gallipoliból holnap Napoleon­ig egész had­osztálya megindul Stambul felé; legfelebb jun. 5-éig teljes számban fog ide érni. Ez a szárazi utón indul tovább. Az angol csapatokat megelőzi Várnában Roos lord­ulik. Ő Sumlába megy, Omer pasának a küldöttség­ért a hg nevében köszönetet mondani, — egyszersmind vele fontos értekezletet tartani. Várnában t. i. mielőbb nagy értekezlet fog tartatni. Roos tábornok és Canow ezredes (Behrem pasa) vannak e tárgyak előzményeivel megbízva. Természetesen a kölcsönösen megvitatandó haditerv forog fen. Ebből is láthatni, mily alaptalanok az Omer pasa letétele iránti hírek. Tudósításaink a flot­tákról máju 9-kéig terjednek. A flották négy osztályra szakadtak. Az első a szebasztopoli kikötő előtt őrködik, a második a krimi­­ partokon, a harmadik Batumnál ál­­lomásoz, a negyedik a Feketetengeren czirkál. Mielőtt az első osztály Szebasztopol elé ért, több könnyű orosz gőzös kimerészkedett a Feketetengerre s egy 300 tonnás angol kereskedő­hajót elfogtak; azonban az angolok közeledtével el kelle hagyniuk zsákmányukat s megelé­gedtek, hogy Szebasztopol ágyúi alá rejthették magukat. Biztos hírek szerint a szebasztopoli kikötőben 17 orosz vitorlás sorhajó van 1608 ágyúval, és pedig a három fedélzetes 120 ágyúval, s 12 más sorhajó, mind­egyik 84 ágyúval. Ezen sorhajókon kívül különféle hajóromokat használnak úszóütegekül; továbbá 7 vi­­torlafregát mindegyik 54, 7 vitorlakorvette és brigg, mindegyik 20 ágyúval , s több apró hajók. — 14-ig terjedő e­lenes tudósítások szerint, az angol-franczia hajók 25—30 mfldnyire czirkáltak a kikötő előtt. 14-ig egy lövés sem változott. Három orosz aviso-gőzös a kikötő előtt áll, az ellenséges hajók mozdulatait figye­lemmel kísérők. Éjszakny­ugat­i csatatér, Stockholmból máj. 2­4-ről Írják, mikép egy futár küldetett Dániába,ki fel­­szólítást vitt az ottani kormányhoz, hogy egyesülve Své­zia és Norvégiával a nyugati hatal­makhoz csatlakozzék. Kopenhágából máj. 27-től jelentik, hogy a had­ügyminiszter előkészületeket tesz Kopenhága, Frideri­­cia, Alsen és Düppel védelmére, mire nézve már régibb idő óta kidolgozott tervek forognak fen. M­áj. 19 é ig Kronstadtból a rendes hajózás még semmi esemény által nem volt megszakítva. A semleges kereskedelmi hajók az ottani kikötőben úgy mint ren­desen ki- és bejártak, azonban Konstantin­shg paran­csára az ottani helyőrség nejei és gyermekeinek megtil­­tatott a Kronstadtban tartózkodás.­­A ,,J. de St. Petersb.“ két jelentést hoz a finnlandi parancsnoktól máj. 8 és 9-éről az ellenségeskedések megkezdetéséről a finn öbölben. 8-án,úgymond, a csa­var­hajó Hangoudhoz közeledett s ott horgonyt vetett. Azelőtt való este, 7-én két gőzfregát s egy angol gőzös me­gjelent a witsandi tengerszorosban, a Hullán sziget és a Hangoud félsziget partja közt az Eckenass város­ba vezető csatornához közel s megkezdők a tüzelést a Witsand előtt felállított üteg ellen. — A­­ ki­jelentésben azt mondja az orosz tbk,hogy a Hangoud előtt horgonyzó hajóraj semmit sem kezdett, a witlandi üteget megtáma­­d­t fregátok pedig visszaüzettek. Fides penes auctorem. Hivatalos hirdetések kivonata. ELÁRVEREZTETNEK: 1. Egy HINTÓ kerepesi utón 6. sz. a. jun. 9-én. 2. CSIPKE és fehérnemű raktár Pesten a. piaczon Ullmann házban jun. 3. 3. HÁROM HOLD szántóföld Pesten a tö­rökőrön jun. 23. 4. SZABÓ János és neje házuk Beregszá­szon jul. 20. 4. JÓÓ András szathmári lakos háza, föl­de , kaszállója jul. 12. 6. Özvegy VÖRÖS Antalné és gyermekei háza Szegeden jul. 1. 7. KASSAY Károly és neje házuk Pesten tavasz mező és ör. utczában 661 sz. a. jul. 22. 8. BERTALAN Anna 139. h. birtoka D. Földváron jul. 24. 9. 1800 al . BOR a bicskei álladalmi urada­­lomban jun. 12. 10. Böfög kereskedési ÁRUCZIKKEK Pes­ten, váczi utczában a Nádor-vendéglő átellené­­ben. jun. 13. 11. KRIZSÁK Mih­ háza Porbalon és sző­­lei jul. 13. 12 BÚTOROK, mükertészeti növények Pesten Terézváros 3 rózsautcza. 27 sz. a. jun. 7-én. 13. ÜVEGKERESKEDÉS. Buda, viziváros, főút 39. sz. jun. 10. 14. ERDÉLYI áruczikkek fehérhajóutcza. 1 sz. jun. 8. 15. TÍZ DB. DUNAGŐZHAJÓZÁS, 1­ db. rimabrezói bányarészvény a megyei törv. szék III. teremében jun.­­ 16. B. PODMANICZKY Andor és neje részbirtoka Tisza-Földváron (2285 h. sat.) jul. 24. 17. ALBRECHT József és neje házuk Pesten, tehén utcza 158. sz. jul. 25. 18. MILLETITS Mladen háza Győrött jun. 13. 19 SCRIBA a Bálint és Anna házak Bu­dán Krisztina város 41­­. sz. jun. 8. 20. STAUB Mátyás háza Csobán­kán jul. 1. 21. GYURICH Zsivkó pomázi lakos sző­lője jun. 6. 22. PAVEL Ferencz lakháza Pócsme­­gyeren, jun. 2. 23. LENCSÓ Mihály és Mária háza Budán Krisztina­ város 102. sz. a. jul. 3. 24. MATULAY András háza, Pesten fe­­renczkülvárosi temető utczai 14 sz. a. jul. 3. 25. BÉKÉS Antal javai Gálszécsen jul. 6. 26. SZABÓ Sándor háznélküli M tel­ke Tótfalun jun. 2. 27. HÁZI BÚTOROK Pesten kÖlyök ut­cza 11. sz. a. jun. 2. 28. STADLER János házaGyőrött jul. 12. 29. 30J­akó veresbor Sz. Endrén 586. sz. a. jun. 2. 30. KÖVY Sándorné háza S.Patakon jun.30. 31. TARNÓCZY Antal ingóságai Alattyánon jun. 13. 32. BATARD, fedves kocsi, gabrielet ke­repest ut, Kasselik házban jun 8. 33. Tíz db bécsi ÉLETBIZTOSÍTÓ inté­zeti kötelezvény Pesten a teréz - külvárosi I.bíróságnál jun. 6. PÁLYÁZATOK: 34. A BUDAPESTI postahivatalnál egy nö­­vendéki állomásra jun. 10-ig. 35. A KUNSZ­ MIKLÓSI adószedő hivatal­nál a­zin. oszt. id. adószedő állomásra jun. 30. 3­1. A RÓZSAHEGYI dohány és bélyegpapír eladási raktárnál a segédi állomásra jun. 15. 37. BÁTHI adószedő hivatalnál a III. v. adó­szedő állomásra jun. 30-ig. 38. A SZLATINAI sóbányafelügyelői hi­vatalnál egy hut..őri állomásra jun. 15 ig. 39. A SUGATAGI sóbányafelügyelőségnél I. mázsáréi állomásra jun. 15 -ig. 40. A TURBATI, sidaveczi, visói és berle­­bási alerdészi állomásokra (Mármarosban) és a kőrösmezői erdészeti gyakornoki állomásra jun 30 ig. 41. A MAGYARORSZÁGI építészeti hiva­talnál egy irnoki állomásra jun. 15-ig. 42. A LAIBACHI kath. állami gymnasium­­ban a nyelvészeti szakbeli tanítói állomásra jun. 14-ig. 43. A SELLYEI erdőmesteri állomásra jun. 30 ig. 44. A HRA­DEKI kincstári iskolánál a szol­gai állomásra jun. 30-ig. 45. A KIRÁLYMEZŐI erdő és számtartói hivatalnál egy szergondnoki állomásra junius 30-ig. 46. A KOLOZSVÁRI füvészkert kertész­ állomására jun. 15-ig. A BÉCS-BUDAI országúton a táti nagyhid építése árlejtés utján máj. 29-kén kiada­­tik. A PÉCSVÁRADI alapítványi uradóvendég­lőben történendő építkezés jun. 14-én árlej­tés utján kiadatik. A SOPRON kerületi megyék hivatalszol­gái és börtönőrei számára szükségelt ruhá­zati czikkek jun. 26. árlejtés utján a szállí­tásra vállalkozónak kiadatnak. 1547. hold majorsági javai MAJTÉNYI Károly csődtömegének sz. Iványon jul. 20. Özv. Tarnóczy Ignáczné két rendbeli Steinfeld Miklós rendelkezésére Pesten 1813. sept. 17. kibocsájtott, 1853­ dec. 15. s il­letőleg 1844. jan. 5-én fizetendő 500. és 545. pfről­ szóló Lapedató József által elfogadott, engedmény útján magára átruházott váltók elveszvén, köröztetnek. fővárosi és vidéki diddisápok. Budapest- A belügyminisztérium a W. Z. máj. 31-ki számának hivatalos részében az állatok megdühödése és az emberek víziszonyának elhárítására szolgáló utasítást tesz közzé. Ez utasítást, az illető rendelettel legközelebb adandjuk. — Eddig azt tapasztaltukba e tapasztalás vajmi jól esett a nemzeti színház minden barátjának, hogy a vidéki ma­gyar ember ha Pestre jön, nem csak elvkeresésből, de a kötelesség érzetével, a kegyeletnek bizonyos nemével láto­gatja meg a nemzeti színházat. Ezért a vásárnak ideje alatt, ha színházba menénk, ott fogjuk találni az ország minden vidékét képviselve; mennyi ismerős,mennyi becsületes ar­­czon tükröződött az öröm, a megelégedés az előadások alatt. De most csak a fabódék mutatják,hogy vásár van, a színházból hiányoznak azon vidéki atyafiak, kikkel talál­koznunk ott mindig jól esett. Miért van ez most így? nem azon meleg szív él e most is a vidéki magyar ember kebe­lében, mely őt a színházba vonta ? nem él többé benne az élvvágy ? nem azon jelesekkel találkozhatik-e a színpadon, kiknek tehetsége ez ország büszkesége. De tán e bajnak oka ismét a kezelés, az ügyvezetés boldogtalanságában rejlik, minél fogva a vidéki ember a belváros nagyon ke­vés pontján akadhat színlapra, mely őt az előadandó mű­vek felől értesíthetné. Míg a német színház szinlapját mindennüvé kifaggatja az erély, addig csak néhány szeg­leten bukkanunk egy magyar szinlapra s ott hol legtöbb nép jár, mint például, hogy csak egyet említsünk, a vá­­czi- és koronautczák szegletén, soha sincsen szinlap. De e nélkül is tudhatják barátaink, hogy a nemzeti színház­ban mindennap előadás van, ki az ügy barátja, az ügyben lelje fel a vonzó erőt.­­­­ A Rákoson tegnap tartott első futtatásnál a tegnap­előtt általunk közlött díjakra következők voltak a nyerte­sek : Az elsőre 1. Kinszky Octav gr. (Iréné) 2. Batthyá­ny István gr. (Avia); a másodikra (Széchenyi díj) Hu­­nyady József gr. (Galvanism.); a harmadikra és ne­gyedikre 1. Carter R. (Mona Lisa) 2. Batthyány István gr. (Deer’s Killer); 3. Harrach Ferencz gr. (Gipsy); az ötödikre (hazafi díj) 1. Liechtenstein Ferencz hg (Onyx) 2- Horváth Edmund, hetedikre 1. Dőry Lajos (Mr. Jules) 2. Batthyány István gr. (Három a táncz.) 3. Zichy Aladár gr. (Brown-Bonnet.) — Hazánkban a sok vizivó mellett akadhat olyan is, ki a bort mértéken túl szereti és sokszor tapasztalni kényte­len, hogy a borban nem csak igazság, de mámor is rejlik. Bacchus­e hívei részére és a vegytan dicsőségére megje­gyezzük miként, egy franczia vegyész találmánya szerint 160 gramm czukorviz és 15 decigramm eczet-savas Ammo­niak nem csak józanná teszi tüstént a mámoros főt, ha t. i. a gyomor étellel nem túlterhelt, hanem a főfájást is ké­pes megszüntetni. Ez ellenszer használ azon állapotban is, mit a német „Katzenjammer“ mű szóval szokott kife­jezni, minek nálunk eddigi gyógyszere a borhely leves volt.­­ A műegyesületi tagok évi közgyűlése a n. muzeum kisebb termében tegnap tartatott meg. A választmányi ta­gok utan választattak. A pénztárnoki tisztséggel egybekö­tött titoknoki hivatal évi fizetése 1000 pártban állapíttatott meg. Markó nagy művész hazánkfiának ajánlata köszönettel vétetett. Ez ajánlat felől a nagy művész levelének közlen­­dése által értesitendjük a közönséget. A gyűlés eredménye felől bővebben szólandunk. Vidék- Székesfehérvár, máj. 28. Ki az ember­­baráti s hazafius szeretet nemes sugallatát követve, a Garay­­árvák ügyét szóval és tettel városunkban oly melegen pártolá, s elősegité : Zs. E. ur, e lap kedves tollú levele­zője ma kísérte az örök nyugalom helyére szeretett édes­anyját. Ő is mint kesergő árva a szomorú ünnepély alkal­mával enyhülést érezhetett a nagy számmal megjelent ro­­konkeblű barátok s tisztelők részvevő kifejezésében! Alig voltunk még hasonló alkalommal meghatóbb jelenet szem­tanúi. Ki a Zsembery-család szeretetteljes s példás házi körét ismeri, könnyen fölfoghatja a veszteséget és a gyászt, melyet a család közkegyelet tárgya, az édesanya halála okozott; de enyhítse a veszteséget a részvét, mely a bol­dogult sirhalmára ne felejtset ültet, az élőknek pedig vi­gasztalást nyújt! E­g­r­e­s­s­y Gábor körünkbe érkezett, s igen méltányos föltételek mellett 6 válogatott színműben lépend föl. Előre örvendünk a rég nélkülözött műveltebb ízlésű elő­adásnak, mely az „Arany Király“-féle s­ehez hasonló ponyva literatura foltjait velünk elfeledteti. Hogy vándor­­szinészeink a műveltebb osztály s különösen a gyengéd nőnem rovására magoknak az aesthetikátlan parlagi kicsa­pongásokat oly szabadon megengedik, s mégis részvétlens­é­gről panaszkodnak : a kölcsönösség eszméjével meg­egyeztetni nem tudjuk. Csalatkoznak színészeink közöl azok, kik azt hiszik, hogy a színpadon a fonákságon kívül más tárgyat is föl lehet erőtetni nevetségül, csak hogy a karzat kielégíttessék ? Sok van a közéletben, mi való, s még­sem szabad a „művelődés iskolájában“ megemlíteni, ha az által­a gyengéd érzelműek megbotránkoznak. E tárgyról máskor bővebben szólandunk. Nem hagyhatjuk végre említés nélkül a Kress Teréz és Mina leánytestvérek zene­ estélyeit. Különösen az ifjabbik, (Teréz 12 éves) a hegedűn rendkívüli ügyességet tanusít. Innét Veszprém s Pécs felé vették útjukat; ajánljuk őket a zenekedvelők figyelmébe. Kötzintézetek. Nemzeti színház. Május 31-dikén: A szép marquisnő. Dráma négy felvonásban. Balzac eszméje után Kövér Lajos. — De Langeais herczegnő a párisi nagyvilág éke, imádók környezik őt, hanem ő csak hódításaiban gyönyörködik és nem szeret. Montriveau tábornok valódi nagy ember és híres, sok veszélyt leküz­dött kemény férfi , a szerelemben idegen. Ily férfit meg­hódítani nagy inger a herczegnőnek. Meghódítja. A ke­mény férfi feltétlenül hódol, csak neki él, csak viszont sze­­relméért esd. A herczegnőnek „fejében van szíve,“ ő nem akart egyebet, mint a büszke férfit lábához hajtani, s miután e czért elére, válásról gondolkodik. A politika, a vallás, a társadalmi helyzet ürügyeket szolgáltatnak a tábornok mindinkábbi távolítására. Ez végre belátja, hogy csak játék volt egy kaczér nő kezében, s beszólni, vagy inkább bün­tetni, vagy még inkább másokat, kiket a hölgy neta­lán áldozataiul kiszemelne , menteni készül. Hatal­mába ejti a nőt , kinyilatkoztatja neki , hogy most erővel megnyerhetné tőle, mit szerelmétől megtagadott, hogy azonban e dit neki már nem kell. E férfias nemesség fordulatot idéz elő a nő lelkében , s midőn a tábornok azt mondja, hogy a gyalázat bély­­gét akarja sütni homlokára, a herczegnő térdre omolva kéri, hogy tegye ezt, mert így legalább övé lehet ezentúl kizárólag. E megadás lefegy­­verzi a tábornokot: elválnak. Most a nő szeret már, s a férfi nem. A nő cseng, irogat hozzá, kiteszi magát szándé­kosan a világ nyelvének , hijába ! Utolsó kísérlete , a tá­bornokot visszanyerni, meghiúsulván , zárdába megy, de ezen végkísérlet meggyőzte a tábornokot a nő valódi sze­relméről s újra felgerjeszté az övét is. Mecyen, hogy ked­vesét felkeresse. — Ez a darab meséje Balzacnál,ki a nőt következőleg jellemzi : „Inkább makacs , mint szilárd jel­lemű, inkább hevülékeny, mint lelkesedő, inkább fő, mint szív, egészen hő, egészen kaczér, egészen párisi. Szeretett fényt és ünnepélyeket, fontolni nem tudott, vagy csak későn, gondatlansága csaknem költészeti volt; büszke , de szive mélyében alázatos is; erősnek hitte magát, mint egy fel­nyúlt nád, de nádként meghajtandó is, ha erős kéz súlyát érzi. Sokat beszélt vallásról, mit nem szeretett, mit azon­ban oszlató szerül kész volt elfogadni.“ Kövér drámáját összehasonlítva e regénynyel, úgy vagyunk , mint midőn nagy kép után készült miniature-másolatot látunk, mely azonban csattanós részletekkel van megtoldva s kirívób­ban színezve. A regényben tisztán lélektanilag van indo­kolva a tábornok kiábrándulása ; a drámaíró egy napló­hoz folyamodott, melyet a tábornok ellop kedvese asztalá­ról : hamis vonás a nemes férfi arczképén. A regényben, mihelyt bekövetkezett a fordulat a nő lelkében, többé semmi visszaesés nem történik; a drámában a tábor­nok kegyetlenül megesketi a lekötözött hölgyet, hogy őt szereti, s a hölgy — miután nőiségében megalázottnak vallja magát — ismét mint herczegnő, üres aristocraticus felsőségét akarja érvényesíteni. Bántó az inasok jelenléte is a megalázás jelenetében. A dráma megkicsinyítette, el­­közönségesítette a regény alakjait, de valljuk meg, a kö­zönség felfoghatásához is idomította. Puszta ,schlageffect­­­re van számítva a párbajban elesett áldozat bemutatása is; ezen párbaj nélkül, mely a regényben elő nem fordul, a dráma is ellehetett volna. Heléna is csak a drámaíró hozzá­­toldása, melyet azonban csak azért roszalunk, mert költői igazságtétel szerint a tábornoknak, miután a herczegnőtől elszakadt, Helénához kellett volna fordulnia. A dráma be­fejezését, leszámítván a különös családtörvényeket, meste­rinek mondhatjuk, s ez egészen a dráma szerzőjéé. Helyes­nek találjuk azon változtatást is (a drámában előadott jel­lemekhez képest), hogy a tábornok nem gyalázat bélyegé­­vel, de szépsége megsemmisítésével fenyegeti a kaczé­rt A beszélgetések szerkezete, bár itt ott hosszas, oly jeles.D­uo e részben Kövér magas helyen áll színműíróink közö­tt Hogy Delangeais herczegnőből Delange marquisnő, Montriveau marquisból pedig perszü­letésü Bourignard le­tt, közönyös változtatások. Végszavunk csak az, hogy Kövérnek ez új drámája mindenesetre igen szép nye­remény szintű, irodalmunkra nézve, s a kedvező fogadtatást, melyben részesült, valóban megérdemli. De ezúttal ismételjük a mű rövid ismertetésekor előadott véle­ményünket! miként óhaj­­tandó, hogy Kövér műveinek, tárgyait a magyar történet­ből s a magyar családi életből merítse. Franczia zamatú műveket franczia íróktól, nyerhetünk bár­mennyit, de a magyar drámaírónak más hivatása is van, mint csak a jó eredeti művek számát gyarapítni. A nemzeti színpadnak külön czélja is van, magyar drámaírónak külön hi­vatása is van. Az előadás mindkétszer sikerült vala. Bulyovszkiné a czím- és főszerepben bizonyságát adá e genre-ben nagyhivatottságának. Latkócziné annyit te­remtett Marsay Helénából, a­mennyit lehetett. A táborno­kot Feleki adta, nem tagadjuk, helyet felfogással és sike­rülten, de némely jelenetben Szigeti alkalmasint jobban töltötte volna be helyét. — Közönség még mindig nem oly számmal, min­t a dráma, különösen pedig az eredeti dráma követelhet. * A tegnapi színházi tudósítás második szak­asza eb­be a rendes újdondászi — jegy sajtóhibából tétetett. — Ma pénteken adatik először : Három óra egy helyett. Vígjáték 4 felv. Benedix után B á n­c­s y L. Telegraf! tudósítások. Athen, máj. 26. Franczia és ap­­oi csapatok szál­lottak ki a Pyraeusban. A porosz miniszterresidens közbenjárására a király engedett, a nyugati hatalmak ] A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. sz. a. képviselőinek, kik azzal megelégszenek*, következő concessiókat tett : Semlegesség-nyilatkoztatás a király részéről egy a hatalmak képviselőinek adott audientián, a minisztérium megváltoztatása. Következő miniszteri névsorozat kering : Elnök és pénzügyminiszter Mau­­rokordato; tengerészminiszter és helyettes elnök Kanaris; belügyi m. Rigas Palamides; kül­ügyi m. Pericles Argyropulos; vallás és köz­oktatási m. A­­p­sill­as; hadügy m. Kalergis; igazságügyi m. P­e­t­r­a 1 i­s. Ezzel a krízis bevégzettnek lenne tekinthető. Bukarest máj. 27. Valamint Turtukait, úgy Ni­­kápolyt és Listovot is a törökök kardcsapás nélkül oda­hagyták , de ez utóbbi helyeket az orosz nem szállot­ták meg, mint az elsőt. Slatinában kórhiát állíttatik 400 beteg számára. Szilisztria hősileg védi magát. Az oro­szok bombázása okozott ugyan né­mi kárt, de csakha­mar ismét helyreüttetett. A minap jelentett ottomán Parlamentár a szilisztriai kórházak kimértetését kérte, 8 kérelme legott megajánltatott. Vonatkozólag a fenéből athéni sürgönyre m. hó 26- ról, az abban jelentett események felől még követ­kező részleteket közl­ünk trieszti tudósítónk szerint: 25- bén tizenöt gőzös jelent meg angol franczia csapatok­kal a pyrousi kikötőben. Anglia és Francziaország kép­viselői huzamos tanácskozásokat tartottak a görög ka­binettel melyeknek következtében s a kir. porosz követ­­közbenjárása által, a görög kormány elállót­ szándékától, Lámiába visszavonulni, s igy jött létre a sürgönyben említett egyezmény. Trieszt, máj. 30. A Pyraeusban 8000 franczia partra szállott s már angol csapatok is megérkeztek. Stambul, máj. 22. A segédcsapatok indulására Gallipoliból Drinápolyig a magas Portától 30,000 te­hervivő ló s 4000 ökörfogat kéretett. Nem sokára va­lamennyi hadvezér össze fog jönni Várnában. Legújabb posta: Krakó, máj. 29. „Hiteles levelek után írhatjuk, miként a f. hó 26-kig Varsóba érkezett orosz sereg száma 25—30,000 ember 75 ágyúval. Ez csak előcs­a­­pata a 100,000 emberből álló gránátos hadtestnek, melynek előhaladását a kownosuwalkii utor, már je­lentettük. Az érkezett csapat néhány na­pi szünidő után Zamoscon át Kamienicere rendeltetik . Az egész gránátos test követi őket nyomban.“ Ezt írják a bécsi Pressnek. E hir nem azon tollból ered-e, a­mely a roppant nagy dragonyos hadtestet is lábra állitá? Páris, máj. 28. A „Moniteur“-b­en olvasható a táviratilag már jelentett hir, hogy a 1­5 angol hajóhad szétrombolta Hangoe szigete különál­ló erősségeit. A legfontosabb erősség előtt máj. 23-'Jikán volt a hajó­had, hogy ezt is megtámadja. A „Moniteur,“ szólván a legközelebb Bécsben alá­írt új jegyzőkönyvről, azt maondja, hogy ezen jegyző­könyv által az angol-francz­a egy­ezmény (melynek czélja a mostani háború,­ az ausztriai poroszszal össze­olvad (miután ez épe’n a bekövetkeze­ndő háborurai te­kintettel köttetett) ; négy kabinet közös és folytonos czélja tehát : a török terület épsége­k kiürítése. ^ Máltában kérlelek, miként a védflotta egy része Kaf­­fát (a régi Theodosiát Krím keleti partján) lődözé. En­nélfogva valótlan volna azon állítás, hogy Lyons az orosz partot illető feladatának meg nem felelt. Istambulból írják a ,,Constitutionnel“-nek, hogy át. Arnaud tábornagy veendi át— közmegegyezés folytán — a franczia, angol és török sereg fölötti pa­rancsnokságot. A tábornagy Y­u­s­z­u­f tábornokot ajánlá a basibozukok parancsnokául. Legújabb a csatatérről. A tudósítások 27-éig terjednek. Musza pasa minden intézkedéseket megtesz Szilisztria megvédésére. Az oroszok még rést nem lőttek ; eddigi előnyük csupán egy kül erősség egy fokának elfoglalásából áll. Szilisztriá­­ban mielőbb fölmentő sereg érkeztét remélik. A Duna is interveniált az ostromlottak javára; a Duna magas víz­állásánál fogva az ostrom a vízi részről félbeszakadván; ez elemi esemény az oroszok több aknáit is megsemmisítette, az ostromló seregek nagy része kénytelen volt a bal partra átmenni. E magas víz még leapadása után nagy iszapot hagyván hátra, minden nagyobbszerű mozdula­tot majdnem lehetetlenné tesz. A szárazi részről Szi­­lisztriát bezárolták és bombázták. Oltenitzánál 50,000 ember van öszpontosítva. Paskievits hg terve, a balparton öszpontosított csapa­tokat mielőbb a jobb partra átszállítani, hogy hadműkö­­déseit Omer pasa álláspontja ellen minél hatályosab­ban támogassák. Ez ellenében hallani, hogy a segéd­seregek folyvást érkeznek Várnába, s május 28 k án a segédseregek egy része Sumlába érkezők, a többi köve­­tendő. Z­ó fi­át úgy erősitik mint Kalafatot; 5—6 mfld­­nyire a vidékről a nép begyűjtetett, hogy e sánczokon dol­gozzon. Nikápolynál az oroszok átkelését várják s min­den intézkedéseket megtesznek fogadásukra. - 1 -■ - - -- - ------..........— ~ • - -- — 1-7....— .­ Bécs, május 30. Arany: 41^/1. Ezüst: 353/1. Dunavízállás. (Június 1-jén) 7', 5 ', 3'" 0 fölött. Felelős szerkesztő: T ÖRÖK JÁNOS.

Next