Pesti Napló, 1854. július (5. évfolyam, 1291-1316. szám)
1854-07-21 / 1308. szám
és rajzolás, szavai a művészet érzékével is. Igen nagy tudás ide nem való, hanem igénytelen művelt lélek és nemes szív, ki a maga körét, határait tiszteli és betölti. E szerint van kilátásunk a közeljövőben praeparandiára, de hol marad és meddig késik, e vidék számára, Miskolczon vagy Kassán egy vasárda, *) diákosan : reáltanoda? Mindinkább jelenkezik egy ily intézet szüksége a szerint, a mint a gymnasiumok rendezése jobban megfelel a tudományos czélnak, s az ó nyelvek mind lényeges részét teszik a gymnasiumi oktatásnak. A pataki főiskolai összes ifjúság száma ez év alatt volt és pedig a theologiai szakban száznyolcvan, a gymnasiumban háromszázhetvennégy, az elemi osztályban harminczkettő, összesen az egész iskolai létszám 590. A sárospataki főiskolának egy nagy tárháza, a bibliopolium, újabb elrendelést igényelvén, annak vezetőjévé Soltész Ferencz tanár kineveztetett. E könyvesház annyi példányát leírja főleg a klassikus írók műveinek, hogy méltó tudatni a nagy érdemű közönséggel, miként sehol sem kaphatni olcsóbban e műveket. Iskolai elöljárók, könyvárusok, kik netalán megrendeléseket tennének, forduljanak Soltész Ferencz tanárhoz. Gyors és pontos szolgálat, mi eddig oly gyakran elmaradt, ezentúl nem fog hiányozni. A tanárok közöl Soltész János „Schmarda állattanának“ lefordítását bevégezte. Zsarnay Lajos a görög új szövetség nyomatásával van elfoglalva. Erdélyi János és Somosai István tanárokra a főiskola történetének megírása bízatott az egyházkerületi küldöttség által. Az e lapokban, ön rendes levelezője által említett hellén-magyar szótár írásában részt vesznek az érdemdús Somosai János, ki eddigelé héber-magyar szótárral is gazdagító irodalmunkat, theologiai munkái mellett; Zsarnay Lajos, Kálniczki Benedek, mindkettő a görög exegesis és nyelvtan professorai; Molnár István, Bakó Dániel, ki már egy latin magyar szótár írásában is részt ven; végre a három grammatikus : Finkei József, Soltész Ferencz, Somossi István, az ismeretes görög nyelvtan szerzői. Ezek az iskola kebelében jelenleg folyó irodalmi és tudományos törekvések. Cserháti lev nemzeti színházunk ügyében. VII. Csak azon szinműintézet boldogul és felel meg nemzeti közművelődési rendeltetésének (mint más színintézetek történetéből, életéből tudjuk,) mely minél több írói dijosztalékot fizet ki. Maga a közgazdászat philosophiája követeli, hogy a munka kellően dijaztassék. És várjon mi józan okkal is követelhetni, hogy míg az intézet saját előadó művészeit — érdem szerint-e vagy nem’ most nem vitatjuk, — állítólag tehetsége szerint díjazza , addig épen az intézet szellemi tápláléka szerzői, biztos fennállása tényezői, a különben is eddig igen méltatlanul elhanyagolt írói kar dolgozzék érdekében, oly kegydíjért, mely alamizsnának igen is, de jutalomnak nem tekinthető. Mi igen is ismerjük azon ellenvetést, mely abban keres erősséget, hogy a páholyok finomabb ízlésű előkelő közönsége az eredeti , különösen népszínművek többszöri ismétlése folytán,melyek, állítólag, csak a naponkint tapasztalható közélet prózai s a tisztultabb ízlés igényeit ki nem elégítő képeit hozzák látványul) unalom és boszuság miatt elmaradoz az előadásokról és igy előre megfizetett gyönyörélveitől fosztatik meg; de ez, tisztelettel legyen mondva, méltatlan ráfogás és aristokrátiánkat érdemetlenül sújtó ámítás. Mi épen azon időszakban laktuk egy ideig állandóbban a fővárost, midőn eredeti drámánk aránylag legszebb virágzásban állott, és benső örömmel láttuk nagy számmal begyült legelőbbkelőinket, eredeti színműveink 10— 15-ik előadásában is gyönyörködni. És végre, ha a fennebiti állítás igaz volna is, az soha sem szolgálhatna egy nemzeti rendeltetésű intézet művezetőjének irányadóul. Ez intézetünk nem egy osztály mulatságául alapíttatott, azért a művezető kötelessége, minden lejális és közerkölcsiséggel megegyeztethető nemzeti irányú eszközökkel oda törekedni, hogy minél nagyobb közönséget biztosítson magának, nem anyagi, hanem erkölcsi haszon tekintetéből. A mely színház egy osztály iránti hódolatból a tömeget, a nagy közönséget ignorálja, a rendeltetését tagadja meg, mert nincs kire közművelődési hatását gyakorolnia. És e hatás csak népszerű eredeti művek által, melyek, mint a tapasztalás mutatta , leginkább vonzanak, eszközölhető. És ime mégis a nemzeti színház intendaturája után fölvett díjazási rendszerével e forrást tömte be, melyből életerejének legbiztosabb gyarapodását meritheté vala. Maga a páholyközönség is, szembetünőleg hanyagolja el idegen zamatu drámai előadásainkat s igy lassan kint majd csak az operákat látogatván, könnyen megtörténhetik, hogy a szavaló drámát egészen cserben hagyanda. Mi meg vagyunk győződve, hogy a jelen kérdésben is az ügy szeretetéről s őszinte nemes irányáról ismeretes országos bizottmány erélyes támogatására számolhatott volna intendáns gróf úr, ha az észszerű indokolást megkísérli vala, s a dráma ezen életfeltétele mellett felszóllal. S ezt elmulasztván, elháríthatja-e a nemes gróf magáról a már érezhető eredményért az erkölcsi felelősséget ? A fölmutatott szomorú képekben, azt hiszszük, eléggé kimutattuk azon siralmas állapotot, hova az intendáns gróf ura drámai ügyet életbiztosító elemei avatatlan, műértetlen — hogy ne mondjuk szándékos kezelése által eljuttató. Lássuk már most, mi sükert idézett elő az annyira kegyelt opera ügyében ? AUSZTRIAI BIRODALOfl. , ec 8, jul. 16. Gortsakoff hg tegnap ismét conferentiát tartott Bud-Schauenstein gróf úrral, s a különben jól értesült körökben úgy hiszik, miszerint ez lett volna az utolsó beszélgetés, melyet a lig nemsokára bekövetkezendő elutazása előtt tartott az ausztriai külügyminiszterrel, miután tökéletesen meggyőződött volna a felől, hogy az orosz intenzióknak épen semmi kilátásuk sincs többé arra, hogy az ausztriai udvar részéről a Sz. Pétervárott remélt figyelemre méltassanak. Hogy itt Ha valárd, az ön tárczája szerint, a. m. reál, miért ne lehetne valárda a. m. reál-tanoda, Lev. elhatározták az orosz feleletet alkudozások tárgyává tenni, és azt a bécsi conferentiával közleni, tökéletesen valósul; de ép oly bizonyos az is, hogy a nyugati hatalmak követei máris kinyilatkoztatók, miszerint kormányaik épen nem hajlandók az orosz felelet alapján fegyverszünetbe egyezni. Az alkudozások Gortsakoff rggel még e pillanatban is folynak ugyan, de legközelebb ezek is megszünendnek, mert, mint mondók, legkisebb kilátás sincs arra, hogy a hg missiójára nézve kedvező eredményük lenne. A legközelebb felmerülő hírek egy Prágában tartandó congressusról még mindez ideig legkisebb alappal sem bírnak, és oly kevéssé valósulana azon állítás, miszerint nemsokára fegyverszünet fogna köttetni, miután ez, ha még egy barátságos hatalom ajánlaná is, sem a törökök sem a nyugati hatalmak által el nem fogadtatnék, kik, úgy látszik, szilárdul el vannak határozva a támadó föllépést folytatni. A tegnapi börzén a legkülönbözőbb hírek keringtek a csatatérről; nevezetesen tudni akarták, hogy Omer pasa nagy erővel szállotta volna meg Bukarestet, de miután erről még eddig hivatalos tudósítás nem érkezett, e tudósítást mindenesetre óvatossággal kell fogadnunk, ellenben bizonyos, s az itteni követségekhez küldött tudósítás szerint megvalósul, hogy az oroszok mind 7-kén mind 10-kén nagy vereséget szenvedtek, őket Omer pasa már 5-én Dzsurdzsevo mellett megvervén. A török hadsereg nagyja, 15,000 angol-francziával erősítve oláh földön van s mind Dzsurdzsevo mind Oltenitzából Bukarest felé nyomul. Nyilvánvaló, hogy ezen, az orosz fegyverek dicsőségére nézve nem épen kedvező események nem maradhatnak befolyás nélkül az itteni kabinet és Gorzsakoffág közötti diplomatiai alkudozásokra, annál kevésbbé, miután biztos tudósítások szerint az oroszoknak az eredeti rendeletekkel ellenmondásban álló mozgalmai a czélból létettek volna, hogy Gortsakoff hű missióját támogassák. KÜLFÖLD. Németország, München júl. 15. (Az ipar m a tárlat megnyitása). Ily fény- és mozgalomteljes szép napot régóta nem látott Bajorország fővárosa; az ég maga is mosolyogni látszott hozzá, mert hosszú komorkodás után a felhőtlen legszebb kék szint mutatta. Alig rajzolhatom le önnek kellőleg azon hatalmas benyomást, melyet a felséges üvegpalota az ő alkategységében a belépőkre tesz. A karzatok egyikéről végig tekintve, a legmélyebb tisztelet értelme ragadja meg a kebelt a fáradatlanul előhaladó teremtő szellem, s a szerkezet- és összeállításbani szépnek és öszhangzatosnak rendező képessége és hatalma iránt. Pedig a kiállítás még nincs bevégezve, még itt amott hiányok tűnnek szembe, melyek azonban néhány nap múlva el fogtak enyészni. A megnyitási ünnepély ő felsége a király megjelenésével kezdődött, ki királyné ő felségét vezette, s kiket a kir. ház herczegei és herczegnői követtek. Dörgő éljenek vegyültek a néphymnusz hangjai közé, a szökőkútvizek csevegése megszűnt, és von der Pfordten beszédet intézett ő felségéhez. Rövid visszapillantás után a kiállítás keletkezése és kifejlődésére, átment a németországi kiállításokra, fölemlítvén az ausztriaiakat is, végre szót ten a vámegylet iparmű-mutatványairól, melyek utolsója 1844-ben Berlinben téteték ki szemléletül s számra mintegy 3000-ig, körülbelül egy millió áru-értékben terjedett. A legközelebbi egylethoni kiállításnak 1849 dik évben Berlinben kellett volna megnyittatnia, de a politikai zavarok azt lehetlennték. Azalatt a dolgok egy szerencsés fordulata állott be ; mi most a nagy Ausztriát valamennyi birtokrészeivel a közös nagy német hazába foglaltan üdvözölhetjük. A bajor királyi kormány felhívására Németország minden részeiben egy különös élénk buzgalom felett. Több mint 6600 kiállító van e palotában képviselve; Ausztria ezekből több mint egy harmadrészt vesz igénybe. A beadott készítmények jelessége egyenlő fokon áll a nagyszerűséggel, melyet még eddig a szárazföldön egyetlen kiállítás sem érhetett el. — Február 27-kén jön a palotának első oszlopa felállítva s ápril közepén az épület már bevégzetten állt. Térnagysága 217 — 500 négyszeglábnyi, magassága pedig 87 lábnyi. Minden, az összehatásra meghívottaknak versengő buzgalma a beszédben legtisztelőbb elismerést nyert. Végül ama remény fejeztetett ki, hogy az összehatás ezen fényes eredménye a nagy haza minden törzsei öszveségének érzületét megszilárdítani s minden életkérdésre nézve jelentékessé tenni fogja. Ő felsége a király válasza ismétlé amaz örvendetes meggyőződést, miszerint a most bevégzett műnek a nemzeti érzületre befolyása nagy és messzeható lesz. — Egy futó áttekintése a tárlati iparmutatványoknak édes meglepetéssel tünteti fel előttem a német ipar és művészeti élet hatalmas előlépéseit, és nem minden büszkeség nélkül mondhatom ma is már, hogy az általános szózat csak csodálatot fejez ki Ausztria műkészítményire nézve. Ezen elismerés azon mértékben lesz majd általános, melyben azok belső minősége és árai közelebbi vizsgálat alá vétetni fognak. Nagy köszönettel tartozunk mindnyájan a bizottmányi tagoknak, és különösen az ausztriai bizottmány főnökeinek , eu 11 er csász. tanácsos , valamint Burg lovag kormánytanácsos uraknak, kik fáradhatlan törekvéssel iparunk jeles műveit a kiállítás valódi fényében tüntették föl. — Különös érdemet szerzett magának dr Hermann bajor kir. miniszteri tanácsos (a statistikai bureau főnöke) a catalogusnak még a tárlat megnyitása előtti szerkesztése által. Ily munkának nehézségeit tapasztalásból kell ismernünk, hogy ezen valóban példásan rendezett catalogus becsét kellőleg méltányolhassuk. Az 26 nagy nyomtatott ívre terjed, s a tárgyakat osztályaik úgy mint tartományaik szerint rendezetten adja; végre a betűsorozatos rendszer is meg van tartva. Az utóbbi napokban mennyire gyűltek halomra a tárgyak, mutatja azon körülmény, hogy az utólagosan beküldött művek jun. 21-kétől 27-kéig számszerűit több százra terjedtek,— így tehát a német szorgalom ezen nevezetes műtárlata meg volna nyitva. Holnapután a közmegtekintésnek fog átadatni. A mai ünnepélyt illetőleg, azt mint igen méltót s valamint külsőképen fényteljesnek, úgy belbecsében helyesen felfogottnak kell jelölnünk. Mindaz, mit München nagyban felmutathatott, itt egybegyűlve volt minden méltóság, valamennyi idegen diplomata, az összes követségi személyzettel, s a jó társaság színe, rendkívüli számban töltötték meg a helyiség tágas téreit. A díszítés igen izlésteljes volt. A város utczái is valódi ünnepies alakot öltenek. Ma az itt jelenlevő kiállítók, tárlati hivatalnokok és elöljárók nagyszerű lakomát (bankett) adnak. kel kiséri. Egy feltűnő előttünk, mégpedig az, hogy Oroszország czárja a Porta keresztény alattvalói fölötti külön védjogi igényével nem hagyott föl, s ragaszkodik ahoz, miszerint ezen kérdés belügynek tekintendő, mi az idegen hatalmakat nem érdekli, s annak az európai egyensúlylyal semmi köze. S épen ez Oroszország igénye, mi mindjárt kezdettől fogva a harcz kiindulási pontját képezte; kezdettől fogva ez volt főtárgya az orosz panaszoknak és tiltakozásoknak, úgy hogy el lehet mondani, miszerint az orosz kabinet ma is, annyi diplomatiai erőfeszítések, s több vagy kevésbé sükerült annyi mesterfogások után még mindig a Menzikoff 1853-ks jegyzékénél áll... . Ép ezen vallási védjog az, melyet a sz.pétervári kabinet a Portával egyezmény által akart rendezni, s ép ez az, mit a Porta mindig határozottan elutasított. A „Jour des Débats“ az orosz kabinet ezen következetességét az orosz intézmények sajátságos jelleméből magyarázza ki, valamint azon jelenleg túlsúlylyal biró nézetből, melyben a politika a vallással oly szorosan öszszecsatolva van, hogy a császár minden alattvalójának az orthodox vallást el kell ismernie, s még e hit külföldön élő hívei is az orosz nemzetiséggel feloldhatlan kötelék által vannak összekötve, mi egykor az egész földet el fogja borítani. B a c c i o c h i gróf, a kormány titkos megbízásával Olaszországba utazott. — Nápolyból írják, miszerint a franczia és ottani kormány közt uralkodó feszült hangulat növekedő állapotban van. Mindaz iránt, mi franczia, nagy bizalmatlansággal viseltetnek. A politikai elítéltekkel folytonosan szigorúan bánnak, így gróf I n t c rd o n a t o ezredesnek, ki tudomás szerint két barátjával Máltából visszatért és Sicziliában a királyi csendőrökkel harczba keveredett, a király parancsa következtében minden rokonai, barátai, szolgái a messinai citadellába zárattak. Páris, júl. 16. Reggel. A Moniteur kimentő tudósítást közöl a császár boulognei és calaisi kirándulásáról, és a brit admirálhajóni látogatásáról. A keleti tengeri expeditiós hadtest elszállítása meg fog történni. Nincs kétség benne, miszerint az első szállítmányt egy második fogja követni, és hogy a tél beállta előtt hatalmas szárazi erő gyűjtetik össze Sz. Pétervár közelében, gazdagon fölszerelve ágyúval, lőszerrel, élelmiszerekkel s egyéb szükségesekkel. Azonban mitsem hallani, várjon ezen csapat még e nyáron használtatni fog-e támadásra, vagy pedig a jövő tavaszt bevárja. Némely merész képzelődő tehetség arról álmodozik, miszerint e hadcsapat rendeltetése volna Fagy hidmester urat bevárni, hogy ennek segítségével Kronstadtot hajók nélkül is megtámadhassa, vagy pedig a part valamely pontján szilárd állást foglalhasson. Ezen kalandos hozzávetéseket csak mellesleg említve, mint hitelest hozzuk föl, hogy az expeditiós hadtest a jövő télre aligha fog hazatérhetni. A tengerészeti minisztérium megtudta, hogy a Finnlandba rendelt három árboczos és 300 tonnás orosz hajózz Orion, Odessából Livornoba ért, és ott szmleges vásár végrehajtása után toskanui útlevelet vett volna. Császári gőzös küldetett ki, hogy az Oriont elfogja, ha az a tengerre szállni bátorkodnék. 11-kén az orosz hajó elfogatott és Toulonba küldetett. Spanyolország. Az O’Donnel tábornok alatt kitört katonai lázadás, ha az eddig érkezett tudósításoknak hitelt adhatni, sajátságos kimenetelt látszik venni. E fölkelés, ha, mint előre látható, el fog is nyomatni, következményei még sokáig gyakorlandják az egész országra hatásukat, sőt valamint a mostani fölkelés csak folytatása a tizedik ezred f. évi február havi lázadásának Saragossában, még több hasonlót vonhat maga után, ha a vezénylő államférfiaknak nem siikerülene elvégre bedugni azon forrásokat, melyek a sajnálandó katonai forradalmaknak Spanyolországban alapul vagy legalább alkalmas ürügyül szolgáltak. Mert ha feltehetjük is, hogy O'Donnel tábornoknál személyes motívumok is hatottak, hogy őt katonái szeretik, amint ezt a saragossai fölkelésnél elég világosan tanúsították, s hogy ő ezen ragaszkodást arra használta, hogy magát, a száműzési rendelvényért regboszulja, úgy ez indok semmi esetre sem az egyedüli. O’Donnel elég gyakran kockáztatta életét a királynő trónjáért a véres csatamezőkön; ő mint van Halen utódja egyike volt a legvitézebb vezéreknek a carlisták ellen, hadműködéseinek köszönhetni főleg a legfontosb vár Morelia elestét s vele a carlista hadsereg utolsó maradék részének a bergarai szerződés utáni elcsüggedését.Bárha Arguelles,Calatrava,Abrantes higgel stb. egyike az alkotmányos párt fővezetőinek 1835- ben a Toreno minisztérium alatt, vezére az akkori katonai fölkelésnek az Estatuto real ellen s az 1812-ki alkotmány mellett, mégis gyakran határozottan a moderádiok mellé csatlakozott az exaltádok ellen s e párt legkitűnőbb tagjaival, Martinez de la Rozával stb. Mária Krisztina királynőt követé, midőn ez, miután a ludianai hg,Espartero, az exaltádok kabinetének éléreállott, 1840. octoberben leköszönt s déli Francziaországba elhajózott. De ép ezen körülmények jellemzik eléggé Spanyolország jelen helyzetét; elég jelentős, hogy ép a mérsékelt párt, hogy ennek tagjai, kik a korona iránti ragaszkodásuk és hűségök legkétségtelenebb bizonyítványait adák, kik vétőkkel ügyekvének Izabella királynő trónját fentartani, a leghatározottabb ellenzéki emberekké — nem a korona, hanem a Mária Krisztina által nevezett titkos kormány ellen — változtak. A tudvalevőleg leglegálisabb férfiak voltak azok, kik, a cortesgyűlésnek m. évi novemberben történt feloszlatása után s miután a San Louis minisztérium a Lersundy minisztérium nyomába lépvén, egyik önkényes tettből a másikba ment át, a koronának kimutatták azon veszélyes utat, melyre a kabinet az országot terelni készül s kik, köztük O’Donnel is, ezért száműzve lőnek. Ép a szélső kinövésektől ment, az ország kellékeinek megfelelő alkotmánymű végbefejezése volt az, mely a hétéves polgári háború által ütött sebeket behegesztő, mi a hazafiakat kiengesztelő, az ország oly sokáig lebilincselt erői alig sejtett lendületet vettek, azelőtt nem ismert jólét terjedezett, ipar, kereskedelem és hajózás felvirágzottak és azt eszközli, hogy az 1848-ks viharok szinte nyomtalanul haladtak el Spanyolország felett.De mennél inkább törekedett egy, az új boldog állapot iránt ellenséges párt korábbi állapotot a ravaszság, cselszövény és önkény minden eszközeivel visszaállítani, boldogtalan vállalat, melynek már 1850-en Narvaez írigy, valenciai hg erélyesen, de sikertelenül ellene szegült, annál észrevehetőbben merültek fel a régi párt-surlódások és harszok, az anyagi jólét határozottan hanyatlott s az ország pénzügyi forrásai lassanként kiapadtak. Ezért bármennyire kell is az O’Donnel alatti forradalmi felkelést kárhoztatni s bármily mélyen fájlalandó a meglazul katonai fegyelem rákfenéje. Spanyolországtól egyedül a kormány határozott visszatérése a korábbi alkotmányos vágásba háríthatja el a végzetteljes jövőt, s a hasonló fölkelési kísérletek örökös visszatérését. Nagybritannia, London, júl. 13. A Times következő fenyegető czikket közöl Poroszország ellen : „Miután Anglia és Francziaország szövetsége a keleti kérdésben szilárdul megalapítva és ezen hatalmak ellenségeskedése Oroszország követelései ellen nyíltan kijelentve való, közelebbről azon szükségesség merült föl, hogy a német hatalmak maguktartása megfontoltassék és napról napra, lépésről lépésre leküzdessék azon befolyás, melyet eddig Oroszország némely német udvarra gyakorolt és még mindig folytonosan gyakorol. Ezen befolyás annyira nyúlós, hogy azon pillanatban, midőn legszilárdabb reményben vagyunk , miszerint a késlekedés időszaka végre lejárt, hirtelen majd itt, majd a német szövetségben új ellenzék keletkezik, s minden kellemetlenül emlékeztet, hogy Oroszország még azon államokban is, melyek jegyzőkönyvek és kötések által a nyugati hatalmak politikájához vannak csatolva, még mindig párthívek és titkos szövetségesekkel bír. Nem mintha okunk volna kétkedni, hogy az ausztriai császár következetes szilárdsággal ragaszkodik azon politikához, mely mellé nyilatkozott, és hogy a háború folytató hatalmak irányában tett kötelezettségeit teljesítni akarja , de a nehézségek, melyekkel Ausztriának küzdeni kell, fölszámíthatlanul növekszenek azon akadályok által, miket útjába azon államok gördítenek, melyek legbensőbb szövetségesei volnának; mert az utóbbi hónapok tapasztalata kétségenkívülivé téve, hogy Poroszország és néhány kisebb német udvar az alkudozásban nagyrészint azért vett részt, hogy Oroszországot mindazon segélylyel ellássák, mit egy látszólag tőlök is kárhoztatott ügynek merhettek hozni. Tavasz kezdetén a négyhatalmaknak magától Ausztriától indítványozott egyezménye, Poroszország habozása és a berlini orosz párt cselszövénye miatt meghiúsult. Az egyezményből jegyzőkönyv lett, melyhez Poroszország akarata ellen járult; ezen jegyzőkönyvet egy Ausztriávali kötés követte, melyben a háború esetlege egy vagy két esetre korlátoztatik, miknek beállása, mint gondolják, nem vola valószínű. Ausztria azután a Portával egy további és külön szerződés fölött alkudozott, miáltal a fejedelemségek megszállását átvette, és már a császtábornokoknak a Kis- Oláhországba nyomulásra a parancs elküldetett volt, midőn Poroszország ezt hűtelem és haragos nyilatkozata ürügyéül használta , miszerint ő az április 20-ai szerződéstől visszalép, ha a fejedelemségek megszállása, mikép ez minden valószínűséggel bírt, az oroszok erőszakos kiűzése által létrejöne. Eközben Manteuffel ezredes a czár feleletét Berlinben elhozd, s jóllehet mindaz, mi ezen közleményről tudatik, nyíltan ellenkezik a négy hatalom által fölállított elvekkel, Poroszország azzal negédeskedik, hogy ő abban további alkudozás alkalmas alapját látja és ezért emissariusait Európa több pontjára kiküldötte. Mi mindazáltal tévedésnek tartanék azt hinni, hogy Manteuffel ezredes Angliába küldetéssel bízatott volna meg, mert Bernstorff gróf, udvarunkhoz kinevezett uj porosz követ, holnap érkezik ide, s kétségkívül a potsdami békeszerző utolsó javaslatainak átadója. Mellesleg megjegyezzük, mikép Oroszország egyik föltétele, hogy tudniillik Anglia és Francziaország az ottomán területet az orosz sereggel pari passu ürítse ki, a bambergi értekezlet indítványával azonos, s kétségkívül az értekezletnek orosz ügynökök adták kezébe. Keveset tesz, vájjon a porosz király ezen cselszövények áldozata vagy pedig mestere, de minden esetre cselszövény környezi, mely nem szégyenli rangját egy német udvar szolgálatában kizárólag Oroszország részére prostituálni, és a mely királyi urának lelkesedését eredménydús ravaszsággal zsákmányolja ki. Ha a nemzet nagy tömegével és minden állású becsületes emberek egész phalanxával, kik a trónörököstől a legfiatabb altisztig készek hazájuk iránti kötelességeiket teljesíteni, Poroszország becsületét, valamint Európa közös érdekét védelmezni, azt összehasonlítjuk: a camarilla jelentéktelen kisebbséget képez Ez egy factio összeesküvése, mely nagyrészint a külföld eszköze és csak a poroszországi reactionarius párttól támogattatik. De ezen factio Poroszország jelen állásában mindenható és a nyugat-Európa politikájának nyújtott látszólagos engedmények, miket az a királynak megengedett, csak arra valának kiszámítva, hogy azok által a közvéleményt megcsalják, a kamaráktól csalárd ürügy alatt kölcsönt csikarjanak ki és az európai értekezletben megtartsák azon állást, melyet az orosz ura és mestere javára, és német hazája rovására használ. Nyiltan szólunk, mivel meg vagyunk győződve, hogy Poroszország elejétől kezdve a nyugati hatalmakkal és Ausztriával csalárd játékot űzött, hogy minden sakkvonásai tulajdonkép báró Budbergtől vagy Oroszországból diétáltattak, és hogy, ha nagy változás nem áll be, a bekövetkező világesemények folyamában még kétértelműbb és ellenségebb játékot fog űzni. Azon háborúban, melyet Oroszország támadó politikája ránk kényszerített, komolyabb érdekek forognak koczkán, semhogy ily mesterkedést tűrni lehetne; és Poroszországnak, mely Európa főállamai közt legkevésbé erős és legkevésbbé biztosított, nincs joga, azon hatalmas országok politikája ellen, melyek őt bizalmukkal és barátságukkal megajándékozták,fegyvert ragadni és megállást parancsolni. Úgy látszik, hogy Poroszország, mely minden határán a négy hatalom támadásának ki van téve, feledte, hogy jelenlegi területi fekvését kevésbé saját ereje és egységének, mint az európai államjognak köszönheti, s ha megmaradna azon után, melyről mind Ausztria mind Anglia által távolíttatik, azon veszedelemnek teszi ki magát , hogy Európában oly háborút gyújt föl, melynek legbizonyosabb és legközvetlenebb áldozata maga fogna lenni. De anélkül is hogy ezen legszélsőbb következményekre gondolnánk , s csak azt téve föl , hogy Poroszország azon elszigetelt és önző állásban maradna , melyet most e kabinet elfoglal, ez is elég arra, hogy más hatalmak Poroszország kényelme vagy nézete iránt minden tekintettel feloldoztassanak. E pillanatban a porosz keleti tengeri révek gazdag nyereményben részesülnek az indirect orosz kereskedés által és Anglia s Francziaország ellenségeinek tevékeny kereskedelmi segélyt nyújtanak. Ha mindazáltal a porosz kormány a szövetségesek engedékenységével szerfölött visszaél, és helyzetét föl akarja használni, hogy a keleten szükséges hadműködéseket megakassza, s kötelezettségei alól magát Francziaország. Páris, jul. 14. A „Journ. des Debate“ ma összefoglalja azon különböző versiókat, melyek az oroszok császárjának az ausztriai sommatióra tett feleletéről keringenek és következő megjegyzések