Pesti Napló, 1854. július (5. évfolyam, 1291-1316. szám)

1854-07-23 / 1310. szám

ban levő papirospénzt tökéletesen ezüst értékre emelni s annyira kétség­telen azon meggyőződése, miszerint ez a nemzeti kölcsön által eszközöltetni fog, hogy az most kötelezi magát ezen kölcsön kamatainak ezüst- vagy aranypénzben kifizetésére. A kölcsön ára oly módon van megállapítva, hogy az, ki az államnak 95 forintot bankjegyekben, vagy, a­mi ugyanaz, államjegyekben kölcsönöz, 100 forintról kap kötelezvényt, mely évenkint ö­t forint kamatot ezüst vagy aranypénzben hoz, melynek egyik fele 2 frt 30 kijával minden január 1 jén s másik hasonló fele min­den július 1-jén fizettetik ki. Ha egy pénzzel bíró ma pénzét a takarékpénztárba viszi, akkor ez neki évi kamatul száz forintért négy forintot fizet papirosban. Ha pedig pénzét hypo­­thecalis biztonság mellett, kölcsönzi ki, akkor a legma­­gasb kamatok, melyeket elfogadni szabad, minden száz forinttól öt forint papirosban, mi ma nem ér annyit, mint négy e­z­ü­­s­t forint. Most ellenben az államtól 100 forintnyi kölcsönért, ö­t forintot ezüstben kap, és mindjárt a befizetésnél öt forint nyeresége van, melyet az állam neki minden 100 forintnál elenged. A mondottakból kiviláglik . Először, hogy az állam, még az utolsó években is, hasonló kedvező f­öltételek alatt oly kölcsönt , mi­lyen a most munkába vett, soha sem kötött. Másodszor, hogy a pénzzel bírónak nincs már alkalma, pénzét oly hasznosan kikölcsönözni, mint most, az állam részére. Harmadszor, hogy a korábbi — 1851­­. évben — kibocsátott, s ezüst pénzben kamatozó állam­­kötelezvények, daczára annak, hogy öt percenttel többe kerültek, mint a most kibocsátandó kölcsönök, mindamellett oly általánosan kedvel­tek voltak , hogy birtokosai azokat nem sokára jóval a szerzési áron fe­lül adhatták el. N­e­g­y­e­dsz­­­­r , jó lélekismerettel hozzá tehetjük még, hogy, miután e kölcsön megköttetett, valószínű­leg egy másik soha sem leend ily olcsón kapható. Általa a birodalom folyópénzért­éke, s a birodalom hi­tele helyre lesz állítva, s azután Ausztria , ha netalán jövőben még pénzre lenne szüksége, azt ugyan oly föl­tételek alatt, mint az 1848 előtti utolsó években, nyer­heti meg, midőn t. i. tetemes fel pénz fizettetett, hogy valaki egy öt percentes állam­kötelezvényhez jut­hasson. Akkor 110 forintot sőt ennél is többet fizet­tek egy százforintos hasonló kötelezvény elnyer­­hetéséért. A kölcsön megnyitásának első két napja lefolyt s az aláírásoknak nem egészen ismert eredményében okot lel­hetünk a legmagasb birodalomra. (3 cs. kir. Apostoli Felsége nyitá meg az aláírók sorát. Alattvalói közöl többen oly helyzetben vannak, hogy nagyobb öszveget írhattak alá, mint maga a Fejedelem. Ő Felsége, ma­gán birtokára nézve, mint tudva van, országának nem leg­gazdagabb embere. Ferdinánd császár és király, az Anyacsá­szárn­é és F­eren­cz Károly félig bu­zik azon birtok jövedelmeit, mely a Habsburgház legi­d'őbb­­jeit illeti. Ha azonban minden alattvaló tehetségéhez ké­pest, a haza javá­n azon példához aránylag k­ind alá, me­lyet mindenkinek a Fejedelem nyujtott, úgy a kölcsön ma­ximuma sokkal haladná meg a kívánt mennyiséget. Lich­tenstein Alajos hg, bár uralkodó hg, de Ausztria ne­meseihez tartozó és E­s­z­te­r­h­á­z­y Pál hg, világitó pél­dányaiul mennek elő Ausztria históriai és vagyonos neme­seinek. A nemesség mint osztály az 1848-tól megnyi­tott kölcsönöknél kevés részt v­tt, mi oly tény, mely köztu­domású korviszonyokban találja fel igazoltatását, de ez­út­tal bizonyosan kifejtendi rendkívüli mértékben erejét. (II.) C­z­e­g­l­é­d julius 20-án, T. szerkesztő úr ! Hazafias örömmel sietek jelenteni, miként szeretett megyei főnökünk ő nagysága szívélyes felszólítása kapcsán Czegléd városa az uj államkölcsönre 100,000 pftot hazafias készséggel meg­ajánlott legyen. — Gyönyörű alkalmat nyújt a magas kormány a birodalmi népeknek életrevalóságukat jelenleg kimutathatni , s le­gyünk őszinték : adhatjuk-e pénzeinket jelen körülmények közt biztosabb kamatozásra, mint ma­gának a státusnak, — mely a kölcsön alapszabályai szerint — az ezüst agróját tekintve közel 7- et biztosit? Hogy azoknak, kik az Ö cs. k­i­r. A p­o­s­t­a­­­i F­e­l­s­é­­g­e legfelsőbb felhívása folytában a nagy nemzeti kölcsön­ben részt kivának venni, a befizetendő egyes részletek me­­nyiségének kiszámítására nézve útmutatás szolgáltassák,kö­vetkező felvilágosítások nyuttatnak, minél a négyéves be­fizetési időszak feltételéből történt a kiindulás. Ennélfogva minden aláirott összegnél esik 20 frt. után egy részletre 28Vá kr. 50 ,, ,, ,', ,, 1 frt 11V«­kr. 100,, „ * * 2 „ 22Va ,, 500 ,, „ „ „ n „ 52y4 „ 1000 „ „ „ „ 23 „ 55 „ Még me­gjegyeztetik, hogy, miután az elv állíttatott fel, minél fogva évenkint tíz egyenlő részlet fizettetik­ be, ezek­ öt hetes időközökben egymás után következend­­nek. Végre még köztudomásra juttatik , hogy mind a szabályszerű 5%-os cautio letétele , mind a részle­tes­­ befizetés Pest­ és Buda következő közpénztá­rainál történhetik : 1. A cs. kir. kamarai főfizetőpénztár­nál Budán a várban, bécsi kapunál. 2. A császári királyi nemzeti fiókbanknál Pesten, József tér 13. sz. 3. A cs. kir. kam. gyű­jtőpénztárnál Pesten Lipótváros színháztéren és Budán uriutcza 44. sz. 4. A császári királyi adóhivatalnál Pesten a megyeháznál és Budán Krisztinaváros a cs. kir. szolgabirói hivatal épületében a tábormezőn (kis­házban). Budán, jul. 19. 1854. A cs. kir. budai helytartósági osztály elnöksége. Telegraff tudósítások. Paris július 21. Madridból f. hó 17-köről vett tu­dósítások szerint Valladolid a mozgalom mellett, nyilatkozott, a főkapitány és kormányzó fogságba vet­tettek, progressista tábornokok vették át a parancsnok­­sá­got. A minisztérium beadta lemondását. A királynő C­o­r­t­­o­v­á­t bízta meg. 17-kén est­e 10 órakor Mad­ridban fölkelés történt. Fegyverzeti csoportok mutat­koztak vezetőikkel. Madrid 18-kán reggel: A fölke­lés a­z éjszakán át túlnyomó maradt. A királyi csapa­tok vitézül küzdenek. Torlaszok állíttattak. A „Gazetta di­­Madrid“ az u­j kabinetet közli, melyben 3 progressista és 3 moderados van. G­a­r­r­i­g­o­n ezredes Madridban a lovasság parancsnokává neveztetett ki. Egész Cata­lonia fölkelt, a harcz több ponton foly. San Se­­b­a­s­t­i­a­n­b­ó­l f. hó 19-kéről jelentik : Espartero Saragossába megy, hogy a mozgalom élére álljon. Z­a­­b­a­­­a Esparterohoz csatlakozott; Pampeluna már a mozgalom mellett nyilatkozik, valamint Puycerda is. Az első városban a főkapitány a hű csapatokkal a citadellába vonult. London, július 19. Malmesbury lord a felső­­házban kinyilatkoztatta, miszerint indítványát, az Au­sztria és Anglia közötti s a Dunaie­jedelemségek meg­szállására vonatkozó levelezés előterjesztését illetőleg bizonytalan időre elhalasztja. London, jul. 20. Russel az alsóházban, a hábo­rú folytatására 3 millió ft. sterling hitel engedélyezése végett indítványt jelent be. Danzig, jul. 20. N­i­c­o 1­a­­ gőzös most érkezett ide; Baresundot 18-án hagyta el. A nyugati hatalmak hajóhada vele egyszerre indult az Alandszigetekre. — Semmi jelentékeny esemény nem fordult elő. Legújabb posta Bécs, jul. 21. A keleti ügybeni alkudozások állásáról ma biztos forrásból azt hallhatni, miszerint az ausztriai cs. kir. kabinet a fenforgó kérdés rendkívüli fontosságánál fogva, minden old­alról vizsgálódva és fontolva, elsietés nélkül megy előre, mindazáltal a csász. orosz kabinethez intézett követelései mellett szilárdan áll, és G­o­r­c­s­a­ko­ff herczegnek mi reményt sem nyújt, hogy e tekintet­ben valami engedményhez juthatna. A cs. franezia követség holnap vagy holnap után sür­gönyöket vár Páriából, a franezia kabinetnek Oroszország feleletérőli nyilatkozatával. Az erre vonatkozó sürgönyök is egyszerre fognának megérkezni. A C. Z. C. Írja : A Timesnak Bécsből, júl. 16-káról kelt a­zon távirati sürgönye, miszerint az ausztriai ultimátum, a Dunafejedelemségeknek egy hónap alatt leendő kiüríté­sét­ követelő fölhívással, e nap Sz. Pétervárra elindult vol­na, önként értetődik, hogy téves, miként ez a jul. 17-ki best. Corr. czikkéből is eléggé kiviláglik. Párisból tudósítások érkeztek Luneville mellett egy tá­bornak állítólagos felállításáról. Okul Poroszország maga­tartása hozatik föl. A C. Z. C. mondja : Itt Bécsben jól tudjuk, miszerint e, hírből egy szó sem igaz, és hogy Po­roszországnak állítólag megváltozott magatartását tulajdon­kép senki sem hiszi, habár orosz ügynökök legnagyobb te­vékenységet fejtenek ki ily hírek terjesztésére. Paris, júl. 18. Spanyolország irányában az itteni politika más fordulatot von. Nevezetesen a jóakarat feltűnő, melylyel egy oly külö­nös tekintélyben álló lap, mint a Constitutionnel a spa­nyol ügyek emelkedését felfogja és annyival inkább feltűnőbb, a mennyiben álláspontul az alkotmányt ve­szi mondván : „Spanyolország az eredmény ép azon elemeivel birt, minőkkel bir Anyolország, úgy mint derék , hazaszeretettől lelkesített , nemzeti szellem­től mélyen áthatott néppel, gazdag, hatalmas, engedmé­nyekre kész és a szabadság előmenetelének kedvező aristokratiával, s egy uralkodó de nem kormányzó kor­mánynyal. Az 1848-ki zivatar alatt eszélyesen és bol­dogan megállva, Spanyolországnak egyébre szüksége nem volt, mint pénzügyében rendet, alkotmányában szilárdságot tartani, és jövője biztosítottnak látszott, ha a kormányra hívott férfiakban a helyzetek felismerése és a jó iránti akarat lett volna.“ A Constitutionnel ezután kimeritőleg megmutatja, miként mindez nem volt igy. Minden kormányt más még képtelenebb szok­ta le. A pénzforrások mindjobban kimeritettek s egyes magán­­személyek vagyonossága a közvagyon romain emelked­vén, a pazarlás nem ismert határt; a hitel megsem­­misittetett, a nép mozgott és nemsokára felkelési kísér­letek támadtak több ponton. — Ekkor a kormány, mérséklet által magát feltartani képtelen mely állan­dó és rendszeres hatalmat kölcsönöz, támaszt az el­nyomási rendszerben keresett, mely elég kemény volt, hogy elkeserítsen, nem elég hatalmas, hogy meghódít­son.“ A Constitutionnel“ szerint ezek okai Spa­nyolország haladásának s a trón rendszeres és bű­nös kiszámítással mind e felett homályban hagyatott A Moniteur, tudomás szerint, mindeddig mindenről hall­gatott, mi Izabella királynő kormányára nézve kedve­zőtlen volt. Most azonban jelenti a felkelés eredmé­nyét. Concha tábornok, ki a franczia kormány által a spanyol nyugtalanságok kitörésekor Bordeauxba utasít­­tatott, rögtön a spanyol határszélre utazott a nélkül, hogy megakadályoztatott volna. A franczia politikábani fordu­­­lat a madridi angol követ lord Howden és a c­ászár közti , értekezlet folytában történt. L. Howden szabadsággal Londonban mulatott, most Madridba tér vissza. A csá­szárrali értekezleten a spanyol ügyek állását világosan fejtegetv­én a felkelés elfojtásának lehetlenségét bizo­nylta be. Értető a császárral, miként Angolország a fel­kelés jóváhagyása nélkül, e felkelésnek nem ellensége, s hogy legjobb lenne a felkelésnek szabad lefolyást engedni, hogy ha be­végeztetett, mérsékeltethessék. Keringő hírek szerint Krisztina királyné, már Ba­­yonnába érkezett, a maga a királynő is menekült volna, miután a felkelés Madridban is kitört; a catalo­­niai hegyek közt carlista mozgalom tört volna ki, Bar­celonában pedig a köztársaságot kiáltották volna már ki stb. Annyi igaz, hogy Krisztina királyné Bayonneba váratik. Legújabb a csatatérről. II. Sze­­beni 18-ki tudósítások sem jelentenek semmi újat a csatatérről. Oroszország hadi mozgalmai úgy látszik inkább Ausztria magatartása, mint Omer pasa hadmű­ködései által vannak zsibbasztva. G a 1 a c­z­i, júl. 13-ai közlés szerint a Mehemed pa­sa alatti török csapatok a félkörben Hirsovától Bada­­baghba vezető utat megszállták. Számos hídkészülék, mely Sumlában jön felhalmozva, követi Dobrudzsában a hadsereget a Dunán leendő átkelés és a Szulina tor­kolatnál álló segédcsapatokkal egyesülés végett. Gyurgyevoban az alkotmányszerű községi ha­tóságot ismét visszaállíták. A török csapatok nem es­nek a város terhére, mert azon kívül táboroznak, s egy katonának sem szabad a városba bemenni engedély nélkül. A napszámosok jó része Parapagniba ment, hol úgy mint Gyurgyevoban sánczokat, hánynak a törö­kök. A török hajók nagy része ágyunaszádokkal meg­szállta a Györgye­vo és Oltenitza közt fekvő, a Duná­val összekötött Jefforte tavat,miáltal czélszerű közleke­dési eszközt teremtettek. Omer pasa Gyurgyevoban am­nesztiát hirdetett a­zultán nevében mindazok számára, kik a jelen háborúban részt vettek, ha most vagy első adandó alkalommal az oroszokkal­ összeköttetést fel­bontják , szükség esetén a török táborba mennek. Egy bojárokból álló küldöttség Kis-Oláhországból jul. 15-én Vidinből Gyurgyevoba ment, az összes lakosság nevé­ben a török főparancsnoknak zultán ő­sige számára hó­dolati iratot átnyújtandó. Kraj­ovai tudósítások szerint jul. 7. óta nem cse­kély orosz csapatok vonulnak az erdélyi határokról Kisoláhország déli határa felé. Ellenben a néhány hét előtt Moldvába indult csapatok visszatérnek Oláhor­szágba. Vidini jul. 17-ki közlések is jelentik, hogy a Plo­­iestiné­ állt hadtest az Olt felé vonul, még­pedig Szta­­lina és Rimnik felé, s valószínűleg a Vede folyónál fog állást foglalni. E hadműködés gátolja Omer pasa elő­nyomulását, mert oldaltámadásnak teszi ki, de az erdé­lyi határ ez által mindinkább puszta lesz az orosz csa­patoktól. Azon bír, hogy Danilo vladika megőrült, alapta­lan, s orosz ügynökök által látszik elszórva lenni, a fe­letti boszankodásból, mert Oroszország ösztökélései el­lenében a bölcsebb tanácsok befolyásának hódol. Akjermanni keresk­­levelek azon aggodalmat fe­jezik ki, hogy e város meg fog mielőbb a flották által támadtatni. A „Moniteur“ jelenti, hogy a fekete és azoni tengeri orosz kikötők ostromzarlása iránt az egyesült flottákhoz rendelet küldetett. Athénből 14-ről jelentik a „Tr. Zig“-nak, mikép Kalergis és Caligas miniszterek nem tagadják, hogy a királyt leköszönésre akarják bírni. Feltűnik, hogy a ki­rályt sétautjain 6 csendőr kiséri. Üzlettudósítások- Pest, júl. 21. Kevésbbé szilárd hangulat, mint előbb; a hetivásári forgalom korlátolt , úgy látszik, hogy a mai szép nap tette e hatást. Általában egyszer mindenkorra megjegyzendő, miszerint az időjárási viszonyoknak elhatárzó befolyása van a gabnaüzletre ; ha az ég borús vagy esőre hajlik, a gabnatulajdonosok vissza­­tartózkodók, ellenben a fogyasztóknak nagy kedvük van vásárlásra, mig szép időjáratnál épen az ellenkező viszony áll be s a tulajdonosok örömest adnak túl készletükön. Az árak egyébiránt változást nem szenvedtek. Reper­eolaj 36—36V4 B mázsája. Bor­szesz: 44 kr. foka hordó nélkül. Gabonaár: pengő pénzben. Baja, jul. 19. — Az uj gabnából: Búza : 5 f. 52 kr. — 6 f. 8 kr. Kétszeres: 4 f. 16 —32. kr. Árpa: 2 f. 2 f. 8 kr. Régi gabnából: Buza:könnyü 4 f. 40 kr. nehéz — 4 f. 20 kr. Kétszeres : 4 f. Kukoricza: 2 f. 40 kr. Bécs, jul. 21. Arany : 29. Hzfi­t: 23. Dunavízillán. (Julius 22-kén: 9­, 8^~ÖTözött. ~ Felelős szerkesztő: JÜHÜK JÁRJOH. .MAGÁN­HIRDETÉSEK. Az utasszállitó­­gőzösök menetei. v» (Küzbenjávó változások külünösen tudatni fognak.) a) A Dunán : BÉCSBŐL LINZBE és onnan vissza naponként 7 órakor reggel. BÉCSBŐL PESTRE : naponként 6 órakor reggel. PESTRŐL BÉCSBE : naponként 12 órakor délben. PESTRŐL ZIMONYRA : Eszéket és Titelt megérintve, úgy le­ mint felfele­ , naponként és pedig szerdán reggeli 7 órakor , más napokon pedig reggeli 6 órakor. PESTRŐL ORSOVÁRA : Zimonynál átrakodva, szerdán reggeli 7 órakor és szombaton reg­geli 6 órakor. ZIMONYBÓL PESTRE : május 3-tól kezdve, naponként 4 órakor reggel. ZIMONYBÓL ORSOVÁRA : szombaton és csütörtökön este. ORSOVÁRÓL PESTRE: Zimonynál átrakodva, kedden és szombaton reggel. b) A Tiszán : SZEGEDRŐL ZIMONYRA: vasárnap és szerdán reggel. SZEGEDRŐL SZOLNOKRA : szombaton a zimonyi gőzös megérkezte után. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE : csütörtökön a pesti reg. vasútvonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL TOKAJBA és SÁROSPATAKRA : hétfőn és pénteken a pesti reggeli vasút­vonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL NÁMÉNYBA : hétfőn és pénteken a pesti reg. vasútvonal megérkezte után TOKAJBÓL NÁMÉNYBA : vasárnap és szerdán reg. a szolnoki gőzös megérkezte után. TOKAJBÓL SZOLNOKRA : szerdán és szombaton reggeli 3 órakor. NÁMÉNYBÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken napviradatkor. SÁROSPATAKRÓL TOKAJBA és SZOLNOKRA: kedden és pénteken délutáni 3 órakor. ZIMONYBÓL SZEGEDRE : hétfőn és pénteken reggel. c) A Száván : ZIMONYBÓL SISSEKRE : hétfőn és csütörtökön 12 órakor délben. SISSEKRŐL ZIMONYRA : kedden és pénztekén reggel. A gőzösök megérkezése Pesten . BÉCSBŐL: naponként este. ZIMONYBÓL : május 4-től kezdve, naponként este. OR­SOVÁRÓL: hétfőn és csütörtökön este. PEST, april 27-én 1854. Az első cs­ k. szab- Dunagözhajózási társaság 1337 7* magyarországi központi ügyvivősége­ GŐZHAJÓZÁSI H I R D E T É S. Alulirt középponti ügyvivőségnek van szerencséje tisztelettel köztudomásul adni, miszt­­szerint a személy- mint az áruszállítások a következő állomásokra Tirrnu-Seve­­rin, Kalafat, Radigevatz és Vidinbe ismét fölvétetnek. Az utas­szállító gőzösök a nevezett állomásokra indulnak Pestről minden szerdán és szombaton — Pest, május 10-én 1854. 1338 7* A duna gőzhajózási társaság magyarországi központi fegyvivősége. 2-4 н■ y, o ókatuly­a›‹ 120 kr.! t p p ❖ 1324 ❖ y. ■‚ ❖ * ■ ο ❖k a t u I v a-‹ 1 40 kr.* S p p ❖ •a-v-ó- -y-Dr. KOCH porosz, kir. kerületi főorvos NÖVÉNY-BONBONJAI a legalkalmasb fű- és növénynedvekből álló bőtartalmu alkatrészeiknél fogva elismert jó hatással vannak a hurut, rekedtség, nyálkásodás stb. bajok­nál, s folyvást kaphatók Budán («HI'AIBERti! Ferenc* udv. gyógysze­résznél, Pesten SZÉKELY József gyógyszerésznél.­­ 370 Előfizetési figyelmeztetés a 1­3 G­A­Z­DA­SÁGI LAPOK 1854. Juliu­g—decemberi félévi folyamára. E lapok feladata : a mezőgazdasági érdekeket képviselni , s egyetemes közgazdasági viszonyaink taglalatára közlönyként szolgálni , különös figyelemmel mégis a jószágok rendezésére. Megjelennek minden csütörtökön másfél—két tömött íven. Előfizetési ár félévre folyó évi julius 4 —től december végéig 5 ft. évnegyedre f. é. jul. 1-től septemb. végéig 2 ft 30 kr. pp. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél (üllői­ uton a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel A. könyvkereskedésében (Kristoftér); vidéken minden cs. kir . postahivatalnál, Pest, 1854. julius A Gazdasági lapok szerkesztősége. A KIADÓTULAJDON08 EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza’8. sz.’a. 1368 I—3 Haszonbérlet. Nyilványossá tétetik, miként Szeged vá­rosától 2 mértföldnyi távolságra fekvő , Ká­rász Imre horgász birtok részének körülbe­­­lül 5100 holdnyi pusztája, akár egészen akár kisebb részletekben , birka-istálok, kukori­­czagörék és cselédlakházakkal együtt, 1854- dik évi Szent-Mihály naptól kezdve 6 egys mást követő évekre magán alku utján ha­szonbérbe adatik. — A föltételek iránt fel­világosítást nyerhetni. Horgoson székelő H­ö­n­i­g János urasági számtartó urnái. Kelt Horgoson, julius 8-án 1854. Farka­s Gábor, m. k., mint Kárász Imre megbízottja. 1360 1-3 Árverés. Folyó évi augusztus 7-kén Csongrádm­e­gyében Szeged városához 2 mérföldnyire fekvő Horgos helységben 100 darabot meg­haladó szarvasmarha s ezek közt sármos ök­rök is továbbá ,mintegy 1200 darab finom gyapjasbirka , fajaik , nemeik s koraik szerint osztályozva, szabad akaratból tartandó árve­rés utján, kisebb falkánkint, el fog adatni. Az ezennel tisztelettel meghívott t. ez. árverezni szándékozók addig is bővebb értesítést nyer­hetnek helyben Horgoson Hőnig János szám­tartó úrnál. Pesten, í juliusi­ 18-án 1854. Légrády Imre,m. k. ügyvéd és váltójegyző.

Next