Pesti Napló, 1854. szeptember (5. évfolyam, 1343-1367. szám)

1854-09-19 / 1357. szám

kapitány haditörvényszék elé fog állíttatni. Ferat pasa (S­­ibk.) ki Anatoliába volt táborkari főnökül rendelve, az utolsó pillanatban hasonló minőségben az expedition­ban résztvevő csapatok mellé rendeltetett, s Várnából már a flottához el is ment. Az expeditio ily hadműködései tervei ellenében az oroszok ellenkészületeiről a következő tudósítások érkeztek: O­d e s s­a i 9-ki tudósítások szerint ott már tudo­mással bírtak arról, hogy az armada Ilan­ Adassiba ér­kezett. Minthogy e pont sokkal közelebb van Odessa mint Szebasztopolhoz, ezért e város elleni diversiótól tartanak. Azon 8 hadihajó, melyek sept. eleje óta Odessa előtt czirkálnak, az armada megérkezése után lőtávolságnyira közeledtek. Minthogy a csapatok Kri­­mia éjszaki részéből legnagyobb részt Szebasztopolba vonattak, ezért most Nikolajev és Aleskiből indíttatnak a legnagyobb sietséggel csapatok Pe­re­k­o -­b­a. Tiraspol­b­ól 9-éről jelentik, hogy sept. 4 és 5-én 6 ellenséges jármű vetett horgonyt a lustdorfi kikötő­ben , ezt mindannyiszor teszik, valahányszor Odessa városát meg akarják látogatni. Mennyi hajó érkezett azóta oda, ezt Odessában nem tudták. Ez utóbbi város fél lakossága már Tiraspolban van, s egy perczig sem kételkednek, hogy az ellenséges armada Odessa meg­hódításával vagy is inkább szétrombolásával fogja hadműködéseit kezdeni. Azon halmok új erődítményei, melyek félkörben ural­nak Szebasztopol vára és kikö­tője felett, be vannak fejezve és teljesen felfegyverezve. Az oroszok Odessában nem féltik Szebasztopolt; úgy hiszik, ha a törökök Kalafatot és Szilisztriát meg tud­ták tartani, úgy az oroszok sem fogják a tauriai félszi­get erődített helyeit harcz nélkül átadni, s e harczra az oroszok minden ponton el látszanak készülve lenni. 30—40 esztendei idejök volt s néhány hét óta a vár­­mű­vek őrségeit nagyon erősi­­k. Állítják, hogy most Krimiában 14 nap óta egy saját 15,000-nyi lovas had­test van, kitünően felszerelt hasonlag lovas tüzérséggel. Bizonyos, hogy a Krimiában nem, mint angol-franczia lapok állíták, a leggyengébb haderők, hanem törzs­csa­patok vannak. A­d­e­s s ai­n-ki levelek szerint a helyőrség ott foly­vást csatlakész állapotban tartatik, miután utolsó na­pokban az egyesült flottáknak mindig több hajói mu­tatkoztak a város előtt; más hajókat nyűgat felé lehet­ vonulni látni. Annenhoff­­lik az odessai parancs­nok védelmi intézkedéseiben fáradhatatlan, de az otta­ni helyőrség is el van azon szerencsétlenségek folytán csüggedve, melyek utolsó időben az oroszokat érték. Valamint Odessában, úgy az összes pontusi pontokon el vannak az egyesült flották látogatására készülve. A Szebasztopol melletti kikötő pontokon erődök vannak építve, ütegek állítva s az utak helyenkint járhatlanok ká téve és aláaknázva. A szebasztopoli előfokok sán­­czok és árkokkal vannak körülvéve s 18 üteggel ellátva, úgy hiszik, hogy Menczikoff hy a várat legrosszabb esetben előbb fogja roppant lőporkészleteivel és a győzelmes ellenséggel a légbe repíteni, mint azt annak támpontul további hadműködésekre átengedni. Az angol lapok következő távirati sürgönyöket hoznak az expeditióra nézve: Time­s. Bécs, szerda. A hajóraszállás minden sze­rencsétlenség nélkül megtörtént s­o­kán a flotta legna­gyobb része felszedte horgonyait. Általában Szebasz­­topolt jelölék az expeditio czéljául. — M. Ad­verti- I ser. Bcs, szerda. Az egyesült flották, melyek Várnát 4-én hagyták el, 8-án Szebasztopol előtt megjelentek. Egész felhője a hajóknak lepte el a tengert Balaklavá­­nál.— D. News. Páris, csü­örtök. Egy therapiai z—ki sürgöny jelenti, hogy a francziák és törökök 5-én Vár­nából elmentek és hogy az angol flottáknak a kigyósziget­­nél kellett velök csatlakoznia. Az idő kedvező. — M. Chronicle. Bécs, szerda. Várnai 5- diki tudósítások szerint az angolok és francziák az­nap indultak el. A törököknek követniük kelle őket. Hiteles. Stambul 7. Te­gnap reggel 6 órakor küldetett a parancs Baltsikba vitorlára kelni. 11 órakor ellenparancs adatott volna. A Custozza gőzös jelenti, hogy 20 hajó elment; a ma­radékrész 6-án este m­ég Baltsikban volt. A várnai tudósítások 9-ig terjednek. A kikötő üres volt. A harczi zaj megszűnt. Az angol-franczia hadse­reg beteg katonái Stambulba mentek. Sept. 18 és 20-ára ismét visszavárják ide azon hajókat, melyek csapatokat szállítottak, új csapatokat veendők fel, melyek Stam­bul, Sumla és Drinápolyban nagyobb osztályokban sept. 8 -án indultak meg. Az angol brigg Concor­dia sept. 9-kén befutott; 8 mozsár üteget vitt fedélze­tén s még az­nap a dunai torkolatokhoz elment, hol az armada kissé megállapodott. Horace Vernet elhagyta Várnát. Ma itt azon hir keringett, hogy a Bosporus kö­zelében orosz hajók jelentek meg; a szambuli 7- diki utolsó tudósítások erről egy szót sem szólnak. Hasonlag Várnából 29 főt jelentik a „Constitu­­tionnel“- nek, hogy azon 28,000 franczia közöl, kik sept. elején a bolgár partokat elhagyják, 3000 a tüzér­séghez tartozik. A második szállítmány Burgaszban fog hajóra szállíttatni. Ugyane lap jelenti, hogy Napó­leon hg parancsnokságát ismét átvette, mielőtt még a lázból teljesen ki lett volna gyógyulva. St. Arnaud egy sürgönye jelenté neki, hogy az expeditioi hadosztályok Várnát 29-kén elhagyják, Baltsikba menendők, és az nap este, melyben e tudósítást vette, már hajóra kell a herczeg. Némely hirese daczára, melyek mondák, hogy a hg Francziaországba vissza fog térni, Így szól a­­Const.“ — egy perczig sem kételkedtünk annak Vár­nába visszatérésén. Tudtuk, hogy a veszély napján ál­lásán leend. A fejedelemségekből a következő tudósításo­kat vészük : Bukarestből, sept. 10-ről ismét egy oly testét jelentik Omer pasának, melylyel az iránta úgy is nagy szeretettel viseltető oláhokat még inkább lekötelezi, a megparancsolá, hogy az oláh tüzérségnek az elfoglalt orosz ágyukból 8 pótlékul azokért adassák , melyeket az oroszok attól elvettek. Az ágyukon egy felirat fogja azok eredetét s az adomány alkalmát az utóvilággal tudatni. — Milos Obrenovits exfejedelem mint az oro­szok en­chef kémje van feladva. Annak egy ügynöke el van fogva. A viszgálat folyamatban van. Egy Omer pasához érkezett jelentés szerint ausztriai cs. k. csa­patoknak Moldvába bevonulása tüstént sept, máso­dik felének első napjaiban három ponton fog végbe menni. Musir Izmail pasa Várnából ismét visszatért, de Bukarestben rövid ideig tartózkodván, Ázsiába el­ment, az ottani sereg feletti parancsnokságot átveendő. Moldvát a törökök, miként most állítják, nem fogják megszállni, hanem Oláhországból is a Duna jobb partjára áthúzódni s a Dobrudzsából támogatva a flotta egy része által a Besszarábia elleni homloktámadást megkezdeni, míg az ausztriai megszállás egész a Pruthig kiterjesztetik. Egy galaczi 6rki levél az orosz csa­patokat a szilisztriai ostrom folytán desorganizáltak­ és bátorságvesztetteknek írja le. „Az orosz hadsereg zi­láltsága a Szilisztria előli tekintetben oly nagy volt, hogy a tábornokok kénytelenek voltak a tartalékok oda vonását azon egyszerű okból abba hagyni, hogy a ren­detlenség és lázadás szelleme az újonnan érkezett csa­patok közé ne hasson s lángokban ki ne törjön. Lüders volt azon tábornok , kinek befolyása a csapatokra még legtovább tartott; de az ostrom vége felé őt nyu­godtan hágják a csapatok élökre állni, a­nélkül hogy csak jelét is adnák, mikép őt a vár ellen követni fogják. A legújabb szambuli tudósítások megerősítik a Perzsia és a Porta közti szakadást; ennek okát az oro­szok karszi és bajazidi győzelmeiben keresik, mik által az orosz kabinet ígéretei nagyobb nyomatékot nyertek. De várjon Perzsia ez uj szövetséghez hű maradand­ e, hahogy a hadi szerencse, mint most bizton várha­t, az oroszoknak itt is hátat fordít? A Portában ez ellenség támadása nem is keltett semmi aggalmat. Az ázsiai csa­tatérről érkezett hírek különben megnyugtatólag hang­zanak. Az oroszok Samyl első jelentékeny győzelme foly­tán minden erejöket megfeszítik, hogy magukat öszpon­­tosithassák s a hegyi lakók előnyomulását meggátolhas­sák. Azonban a Kurukderéig előretolt hadosztályt a törökök utolérték és megverték, szétugrasztották ; ha­sonló vereségeket szenvedtek a többi csas­atosztályok is. Samyl Georgia egész északi részét megszállta; az oroszok az utolsó posta elindultakor 40,000 embert ál­líthattak ellene. Szambulból továbbá jelentik, hogy a rendzava­rások Kariában végeket érik; kevés rendes katonaság, mely a fölkelt helységekbe küldetik, elégséges volt a lázadást leverni és elfojtani. — Szambulban a Krimia elleni expeditió iránti feszültség leirhatóan nagy, ezren­ként várják minden órán a várnai gőzösök megérkeztét. St. Arnaud í eigy neje a veszélyes expeditióban férjéhez csatlakozott, s vele Várnából tengerre szállt. Éjszaknyugati csatatér. A „Times“ egy­­ e­d­sundi sept. 5-ki levele bizonyosnak mondja, hogy a keleti tengeren az idén semmi sem fog többé történni, s hogy a vitorlahajók és kisebb gőzösök sept. 15-ikén fognak hazatérni, a többi pedig od­. közepén követni. A „Times“ tudja továbbá, hogy a franczia csapatok hazatértekben már a Belten átmentek. S ezek után a „Times“ egy menydörgő czikket szól Kronstadt elleni s igy szól: „Napier admirált nem sokára haza várják, s megérkeztéből természetesen azt lehetne következtetni, hogy a hadműködések azon tájakon ez idén végüket értik, és hogy a flotta telelni nem­sokára Angliába jó. Mi reméljük, hogy e hit alaptalan, mert ily határozat, a mellett hogy nem szükséges, időszerűtlen és helytelen, a szövetségesek ügyének ártana, az ellenségnek hasz­nálna. Minthogy a Néva csak nov. 15 kén fagy be , te­hát még 4—5 hétig lehet hadműködéseket végezni, ez­ért kérdi a­„Times“: Miként egyeztessük meg, hogy a­­ hadi munkálat a Feketeren csak most kezdődik s a Ke­leti tengeren már megszűnik? most, midőn magunk erejét és az ellenség gyöngéjét kiismertük, midőn az Edinburgh 500 yardnyira hét öszrövettel rést tudott lőni Bomarsund tornyaiba, miért ne kisérlené meg Chids admiral az Alexander vagy Konstantin erődön is ? Miért sürgették az ágyunaszádok elkészítését, ha már semmit sem akarnak tenni ? stb. Mind oly kérdések, melyeket a közönség csakugyan felvet, de melyre a Timesnek mint Downing street négy meghittjének el­seje felelhetne. „Sveaborg vagy Kronstadt, igy végzi, és nem Spitheadnek kellene most Napier rendeltetési helyének enni.“ Rosz nyelvek e csikket Aberdeen sugallatának mondják , ki mint tudva van , saját nyilatkozata szerint, mindig (mikor már késő volt), „legsürgetőbben intett minden miniszterek közt a hadi intézkedések megtételére és a szövetségesünkkel­ szí­vélyes együttműködésre.“ Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Bécsből Írják azon örvendetes újdonságot, hogy ott jól értesült körökben beszélik, miszerint Ő Fel­ség­e­­­k, Ischlből visszatértek után. Magyarországot szándékoznak meglátogatni. —­ö cs. kir. Ap. Felsége a jó szolgálók kiképzésére alakult Mária-alapitványt ez idén is tetemes összeggel méltóztatott megajándékozni. Ezen intézet nem egészen két év alatt ezer nyolcz­száz szolgá­lat nélküli leányt fogadott fel ingyen, mindennel ellátta, minden házi munkába betanittatá s nekik jó helyeken is­mét szolgálatot szerzett. — Magyarország hercze­g­p­r­i­m­á­s é­s bibor­­nok ő eminentiáját, ki már Esztergomba visszautazott, oct. 10 kére­l­mét Budapestre várják. — Ugyancsak a herczegprimás és bibornok ő eminentiája, mint halljuk, eltökélte magát, hogy a pápa ő szentségétől vett meghívás folytán csakugyan még october­­ben Rómába fog u­t­a­z­n­i, részt veendő a püspö­kök tudvalevő nagy gyűlésében. — A veszprémi káptalan nagyprépostja főt. K­é­r­y János ur 1. hó­t-dikén, élete 62-dik esztendejében meg­­halálozott. — A Szent-latván.­társulat jövő October 8. regg. 10 órakor, a központi papnevelde könyvtártermében tartandja idei közgyűlését. — A belügyminiszter Magyarországban az egyes hely­­­­tartósági osztályokhoz orsz. orvosi tanácsosokká Budára dr Hollan Adolf soproni ideigl. egészségügyi előadót, Sopronba dr Wachtel Dávid budai ideigl. egészségügyi előadót, Pozsonba dr. Heim Károly kassai ideigl. egész­­ségügyi előadót, Kassára dr. Déván Károly nagyszombati megyei főorvost, végezetül Nagyváradra dr. Lanner An­tal szatmármegyei főorvost nevezte ki.­­ Az állami számtan tanszékére a pesti egyetemnél S­t­e­i­n­e­r lembergi egyetemi tanár nevezte­tett ki. — A vall. és okt.ü­gyi miniszter H­á­­­z­­ József hely. oktatót a budai gym­nasiumban ezen intézethez valóságos oktatóvá nevezte ki. — Holnapi számunkban kezdjük meg Magyar László hazánkon afrikai leveleinek érdekes sorozatát. — B­o­e­r Ignácz belvárosi kisdedevő intézet tulajdo­nosa egy igen czélszerű földrajzot készít a kis­dedek számára Benne az öt földrészből csupán a legneve­­zetesb országok és tárgyak soroltatnak el, a­mennyiben a kisdednek ennyi elég is. Meglepő különösen a könnyű modor és a választékosság, miszerint a kiválót mindenhol megérinti. Honunk, mint illik is, valamivel hosszabban van tárgyalva uj felosztása, megyéi stb. tekintetéből. Óhajtható volna, hogy t. könyvkereskedőink közöl vállalkoznék va­laki ezen czélszerű munkácskának kiadására. — Minap jelentettük volt egy Pesten „Omer pasa i­n­d­u­l­ój­a“ czím alatt kiadott zenemű me­gjelentét: ez természetesen csak névleg a híres török vezér indulója; most azonban a valódi Omer-pasa-induló fog megjelenni, melyet B­o­t­o­s I­ úr hozatott meg magának Bukarestből, s zongorára áttevőn, azt a kolosvári ref. col­­légium nyomdájából legközelebb világ elé bocsátandja. Ez eredeti zeneművet Botos úr egy Kolosvárt adandó hang­versenyén egész zenekarral fogja előadni. — Figyelmeztetjük a budapesti közönséget a kedves Munkácsi Flóra k. a. legközelebb felléptére, mely holnap, s­z­e­r­d­á­n, fog történni Senneterre mar­quis n -­ben. A tisztelt kisasszony mindjárt első felléptekor oly szép várakozásokra jogosított fel bennünket, hogy kíváncsisággal nézünk további szerepléseinek ebibe, melyeket már most, miután a kisasszony egészsége telje­sen helyreállott, hisszük, hogy semmiféle akadályok sem fognak gátolni akarni. — A budapesti közigazgatási területre kinevezett tör­vényszéki hivatalnokok rendeletet kaptak, hogy oct. 26-káig azon állomásokon legyenek, hova kinevez­tettek. — Hir szerint a rokkantak házainak régebben indítványozott szervezése nem sokára hatályba lépen­­. — Beszélik, hogy az eddigi rokkant-intézetek helyett a rok­kantak századokra osztatván különböző katonai helyőrsé­gekbe fognak áttétetni. — Az angol udv. főiroda részéről fe­ks­z­ó 1­­ 11­a­t­­tatnak mindazon hitelezők, kiknek netán kö­vetelésük volna az 1851-ben meghámozott Zi­c­h­y-Fer­­raris grófnő vagyonára, hogy igényeiket legfeljebb jövő évi jan. 11-dikéig Londonban (New­ Square, Lincolns, 11. sz.) érvényesítsék, Vidék- Baranyából, sept. 15-éről. Az atya szellemi nagyságát, fi­ban is szokta az ember kutatni s gyanítani, mert a közmondás is azt tartja: a gyümölcs nem messze esik fájától, — s épen azért a gyermek sorsa, apja iránti kegyeletből, érdekel, aggaszt, néha sújt. — Jobblétre szenderült koszorúzott költőnk Garay kinek ne élne szi­vében, emlékében ? — s épen mivel Garay elhunytét a haza jobbjai fájlalják, nem lesz csoda, ha azon szomorú hírre ismét többen feljajdulnak , hogy Garaynak legidősb, 16-dik évbe fordult fia — Ákos — nincs többé!! — Özvegy édesanyja egész csa­ládjával Baranyába lejövén, Bodonyban lakozó Babocsay Pál plébánost, mint testvérét látogatandó, rövid i­t muta­tása alatt a család minden tagja hideglelésbe esett, Ákos pedig a hideglelésből forró lázba s agyvelőgyuladásba, melynek folytán, rövid szenvedés után f. sept. hó 11-kén jobb létre szenderült, 12-én takarittatott el az ifjú hulla bodonyi köztemetőben. S mi, sorsod s pályád résztvevő baráti, Sírjunk e, mint a bús madársereg, Melyből a terhek lelketlen vadászi Egy kedves ártatlant elejtenek ? — Óh, nem sirunk idétlen gyász panasszal, Nem háborítják boldogságodat, Sőt ha majd ismét jó anyád bús arczczal, Vigasztalón mutatjuk sírodat. Itt fekszik kebled elhervadt virága, Im­e keskenyke sírban nyugoszik, De lelke felszállt boldogabb hazába, Te reád ott vár, ott imádkozik. Időjárásunk nem legkedvezőbb, —Mária napjának éjje­lén főkép, de már előbbi éjjelen is kisebb mértékben, a dér a kényesb veteményeket, a m. a hajdinát, mely itt Baranyában nagy mennyiségben termesztedik, tönkre tette, itt ott a kukoriczákon is meglátszik kíméletlen működése. 1. 1. Közintézet. Nemzeti színház. Sept. 16 é8, szom­baton :Ónem féltékeny. Vígjáték 1 felv. E­­­z Sán­­t dór után B. S. F. — Ezen igen mulattató vígjáték után, több operai tag betegsége és gyengélkedése miatt, Ri­c­h­­ter­né asszony első föllépteül operai­egyvele adatott, melyben a tiszt, asszonyság két darabban mutat­tatott be a közönségnek: Meyerbeer Ö­rd­ö­g R­o b­o­r operájának 2-dik felvonásából, Alice és Bertram pár dal • MŰIPAR ÉS IRODALOM. Gyürky András magyar hajó­hajtója. Lapjainknak f. hó 12-dikei számában ígéretet tet­tünk volt, hogy részletesebben szólandunk a magyar hajó­hajtóról, melylyel annak feltalálója, Gyürky András gömörmegyei hazánkfia e hó 11-kén számos műértő vendégek előtt a nemzeti múzeum udvarában kísérletet ten. Ezen ígéretünket jelenleg annyival in­kább sietünk beváltani, minthogy azóta journalistikánk­­ban ezen elmés, eredeti s nagy hasznot ígérő új talál­mányról többnyire felületes, sőt helytelen felfogású je­lem­esek is merültek fel, melyeknek megigazitását, s illetőleg kiegészítését maga a tudományos érdek is igényli. Tartózkodván e találmánynak, melyről a P. Napló először tudósitá (jul. 16-kai számában) a magyar kö­zönséget s melye­t ezután külföldi lapok is jelentettek, további magasztalásától — mit a mű, mely maga di­cséri művészét, úgysem igényel — ezúttal csak annak ismertetésére szorítkozunk, s felmutatjuk aztán azon előnyöket, melyeket annak nagybani alkalmazása fog eredményezni. Fog eredményezni, mondjuk, mert nem tehetjük fel, hogy az nagyban is ne alkalmaztassák, még­pedig minél előbb, még­pedig mindenek előtt ha­zánkban. Ila ez nem történnék, ha ezen találmány is kénytelen volna kivándorolni, mielőtt még nálunk élet­be léphetett volna , úgy valóban méltatlanoknak kellene magunkat ismernünk oly hazánkfiaira , kiknek szellemi tehetsége s szorgalma műveket alkot, melyek a honnak épen úgy hasznára mint dicsőségére szolgálnak, s me­lyek rövidlátó elfogultság miatt mégsem gyümölcsöz­hetnek ott, a hol termettek. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a magyar hajóhaj­ó mintája, melylyel a kísérlet a nemzeti mú­zeum udvarában történt, csak magát az eszmét ábrázolja s egészen különböző annak valódi s nagybani kivitelre szánt szerkezetétől. Balgaság volna tehát azt gondolnunk, hogy például a rugó, mely a kis hajóminta hasában működik, nagy hajónál is alkalmaz­ható lehetne. A vegytan sem fedezett fel még eddig oly anyagot, mely egyszerű s olcsó alkalmazhatóságánál fogva közéletbe­n a gőzerőt háttérbe szorította volna. A mintában látható gépezet ennélfogva, mely a kereket forgásba hozza, itt csak helyettesíti a gőzgépet, mely nagybani kivitelkor alkalmazandó volna. Ezeknek előrebocsátása után lássuk már a magyar hajóhajtó fő szerkezetét, hogy ennek folytán annak jobb és netán gyengébb oldalait is felismerhessük. A magyar hajóhajtó nem egyéb egy víz­szmnleges tér­ben forgó keréknél (hor­zontalos Rád), függőleges ten­gellyel s épen egy vízbe nyúló négy lapáttal (a mintán kettővel). Az említett kerék a hajónak kiálló fara alá van helyezve­, s habár ettől egészen elboríttatik ugyan, a víz színe felett mégis oly magasan lebeg, hogy a la­pátok kormánykerekei mindig szárazban mozoghatnak. Ezt a kisebb famintánál eléggé bebizonyítva találtuk, s így koránsem ez volna tehát a gépezetnek sebzhető a chillesi sarka, mint egy helybeli lap tudósítója véle­kedett. A lapátok részint saját tengelyek, részint a főtengely körül forognak, s ezen forgásukban a holdhoz ha­sonlók. Ha tetszésünk szerint megválasztjuk az irányt, mely felé a vizet — vagy pedig ellenkező oldalra a hajót — löketni akarjuk, könnyen megtudjuk, mely helyen mily állást kell a lapátoknak foglalniok, ha (az említett irány­ban) előbb tetszés szerinti párhuzamos vonalakat hú­zunk a lapátok tengelyei által megírt körre, s azon pon­tokból, melyeken e párhuzamos vonalak a kört átmet­szik, körérintőket (tangenseket) vonunk, így minden pon­ton más-más nyílású szöglet keletkezik. Azon párhu­zamos vonalak, melyek —a két ellenkező oldalról — a kört mellőzőleg érintik, egyszersmind a kör valódi érin­tői. E két párhuzamos érintőnek bármelyikétől kezdve, két-két egyenlő szögletre osztjuk az eleinte élesebb s tovább mindig tompább szögleteket mindaddig, mig az az ellenkező oldalon levő párhuzamos vonal — köré­rintői pontján — 90 foknyi szöglet alatt lesz átmetsz­ve. Ezen szögletosztó vonalak azok, melyek a lapátok kellő állását meghatározzák. Azok megmutatják ugyan­is , 1) hogy a lapát azon érintőnél, hol a szögletek osz­tását kezdettük volt, hatásának sem pontján áll (Null­punkt), az ellenkező oldalon levő pedig legnagyobb te­rével fejti ki erejét a víz ellen; 2) hogy a lapátok min­den, egymással átellenes két ponton, egymáshoz 90 foknyi szögben állanak. Hogy már a lapátoknak, forgásuk közben, bizonyos pontokon a szükséges állást megadhassuk, összekötte­tésbe hozzuk meghatározott számú s átmérőjű kerekek­kel. A közös, vagy fő, vagy kormánykerék középütt áll s a kormányrúd segélyével csupán a kormányos keze által mozgatható. A­hány fokkal fordítja odább a kor­mányos keze ezen kormánykereket, ugyanannyi fokkal odább foglalják el a lapátok 13 előbbeni állásukat, s az irány, melyben a vizet — vagy ellenkező oldalon a ha­jót — lökik, természetesen ugyanannyi fokú szöglet alatt változik. Ebben rejlik az egész találmány titka. Most hasonlítsuk azt össze másféle gőzösökkel. Az újabb kétkerekű gőzösökön a gépezet, különösen a két kerék gépezete, hol összesen 32—40 mozgó lapátot is találunk, nemcsak nagyon bonyolult, hanem nagy sú­lyú is. Ezenkívül e gépezet a hajónak legalkalmasabb helyét foglalja el. Előnyei azonban ily gőzösnek, hogy aránylag a gőzerőhöz, legjobb eredményt mutat fel s hogy csekély vízben is járhat.­­ A­mi az archiméde­szi csavart illeti, ez több százaléknyi erőveszteséggel dolgozik, és aránylag a hajó szélességéhez, sokkal mé­lyebb vizet kíván; előnyei azonban viszont, hogy gé­pezete a gondolhatólag legegyszerűbb, hogy az előb­bemnél sokkal könnyebb, hogy végezetül, a hajó há­­tulsó részében helyeztetvén el, ennek több tere marad szabadon kényelmes a használatra. A magyar hajó­hajtó — szerkezetére, súlyára s az általa elfoglalt térre nézve — a két előbbi gépezet között középben áll. A tapasztalásnak kell még bebizonyítania, vájjon erőki­fejtésére nézve is ily helyet foglalhat-e. A csavarral mindenesetre vetélkedhetik,­­ de az már kétségesebb, vájjon sebesség tekintetében a kétkerekű hajókkal (az aránylag felhasznált gőzerőt számítva) kiállja.De a ver­senyt, jóllehet a minta, az említett múzeumi kísérletkor, két lapáttal, 54—60­3 százalék tiszta erőt fejtett ki. És ha még fontolóra vesszük, hogy a mintahajó, előb­beni kísérletek alkalmával egy lapáttal is minden irányban biztosan (bár valamivel gyöngébben) műkö­dött, könnyen elgondolhatjuk, hogy az eredmény min­denesetre még sokkal kedvezőbb leend, ha az k­é­t la­pát helyett négy gyer működendik. Mindezek folytában Gyürky András magyar hajó­hajtójának kiváló előnyeit a következő pontodban fog­lalhatjuk össze: 1) A hajó, egy ember kezelése által, könnyen akár előre akár hátra felé indítható, s akár nagy akár leg­kisebb körben is oly biztosan kormányozható, hogy ugyanazon kört, melyet előbb elejével megtett, hátul­jával visszafelé is képes megtenni, sőt egy helyen is — saját súlypontja körül — megfordulhat. 2) A gépésznek, mindezen műtéte­k alkalmával, leg­kisebb bajlódása sincs a géppel, mely folyton folyvást rendje szerint működhetik. 3) A hajóhajtó ugyanazon erőkifejtéssel dolgozhatik a legcsekélyebb vizekben is, mint a mélyekben. 4) Becses előny még (mely az 1. szám alattiakból következik), hogy e hajóhajtó segélyével az ügyes kor­mányos megelőzheti a hajónak zátonyba akadását, vagy gyöngítheti e beakadást, vagy pedig — ha már a fel­­akadás megtörtént — a hajót ismét vizen lebegővé teheti. Befejezésül nem mondhatunk egyebet, mint azon már több ízben kifejeztük óhajtásunkat, vajha Gyürky magyar hajóhajtója minél elébb nagyban alkalmaztat­nék, hogy mind szerénylelkü feltalálójának, mind a köznek hasznára lehessen. —s. Magyar köny­veszt­, 362(591). Észjogi alaptan. Irta dr P­a­u­­­o­r Ti­vadar, egyetemi rend. jogtanár, magy. akadem­. lev. taga Pesten. Emich Gusztáv tulajdona. 1854. 8-rét. IV. és 87. 1. (Ára 40 pkr.) 363(592). Szivképző költemények. Szerző Márki József. Pest, 1854. Müller Emil könyvnyomdája. Kis 8-rét. Harmadik füzet: 97—136­­. (Ára 8 pkr.) 364(593). Tudósitvány a holdmező­vásárhelyi ref. algymnasium­ról 1853/1-diki tanévben. Szerkesztette Imre Sándor igazgató. Szeged. Grüun János féle könyv- és kőnyomda. 1854. 4-rét. 13.1. (Adatokkal a gymnasium mult koráról.)

Next