Pesti Napló, 1854. szeptember (5. évfolyam, 1343-1367. szám)
1854-09-19 / 1357. szám
kapitány haditörvényszék elé fog állíttatni. Ferat pasa (Sibk.) ki Anatoliába volt táborkari főnökül rendelve, az utolsó pillanatban hasonló minőségben az expeditionban résztvevő csapatok mellé rendeltetett, s Várnából már a flottához el is ment. Az expeditio ily hadműködései tervei ellenében az oroszok ellenkészületeiről a következő tudósítások érkeztek: Od e s sa i 9-ki tudósítások szerint ott már tudomással bírtak arról, hogy az armada Ilan Adassiba érkezett. Minthogy e pont sokkal közelebb van Odessa mint Szebasztopolhoz, ezért e város elleni diversiótól tartanak. Azon 8 hadihajó, melyek sept. eleje óta Odessa előtt czirkálnak, az armada megérkezése után lőtávolságnyira közeledtek. Minthogy a csapatok Krimia éjszaki részéből legnagyobb részt Szebasztopolba vonattak, ezért most Nikolajev és Aleskiből indíttatnak a legnagyobb sietséggel csapatok Pereko -ba. Tiraspolból 9-éről jelentik, hogy sept. 4 és 5-én 6 ellenséges jármű vetett horgonyt a lustdorfi kikötőben , ezt mindannyiszor teszik, valahányszor Odessa városát meg akarják látogatni. Mennyi hajó érkezett azóta oda, ezt Odessában nem tudták. Ez utóbbi város fél lakossága már Tiraspolban van, s egy perczig sem kételkednek, hogy az ellenséges armada Odessa meghódításával vagy is inkább szétrombolásával fogja hadműködéseit kezdeni. Azon halmok új erődítményei, melyek félkörben uralnak Szebasztopol vára és kikötője felett, be vannak fejezve és teljesen felfegyverezve. Az oroszok Odessában nem féltik Szebasztopolt; úgy hiszik, ha a törökök Kalafatot és Szilisztriát meg tudták tartani, úgy az oroszok sem fogják a tauriai félsziget erődített helyeit harcz nélkül átadni, s e harczra az oroszok minden ponton el látszanak készülve lenni. 30—40 esztendei idejök volt s néhány hét óta a várművek őrségeit nagyon erősik. Állítják, hogy most Krimiában 14 nap óta egy saját 15,000-nyi lovas hadtest van, kitünően felszerelt hasonlag lovas tüzérséggel. Bizonyos, hogy a Krimiában nem, mint angol-franczia lapok állíták, a leggyengébb haderők, hanem törzscsapatok vannak. Ades s ain-ki levelek szerint a helyőrség ott folyvást csatlakész állapotban tartatik, miután utolsó napokban az egyesült flottáknak mindig több hajói mutatkoztak a város előtt; más hajókat nyűgat felé lehet vonulni látni. Annenhofflik az odessai parancsnok védelmi intézkedéseiben fáradhatatlan, de az ottani helyőrség is el van azon szerencsétlenségek folytán csüggedve, melyek utolsó időben az oroszokat érték. Valamint Odessában, úgy az összes pontusi pontokon el vannak az egyesült flották látogatására készülve. A Szebasztopol melletti kikötő pontokon erődök vannak építve, ütegek állítva s az utak helyenkint járhatlanok ká téve és aláaknázva. A szebasztopoli előfokok sánczok és árkokkal vannak körülvéve s 18 üteggel ellátva, úgy hiszik, hogy Menczikoff hy a várat legrosszabb esetben előbb fogja roppant lőporkészleteivel és a győzelmes ellenséggel a légbe repíteni, mint azt annak támpontul további hadműködésekre átengedni. Az angol lapok következő távirati sürgönyöket hoznak az expeditióra nézve: Times. Bécs, szerda. A hajóraszállás minden szerencsétlenség nélkül megtörtént sokán a flotta legnagyobb része felszedte horgonyait. Általában Szebasztopolt jelölék az expeditio czéljául. — M. Adverti- I ser. Bcs, szerda. Az egyesült flották, melyek Várnát 4-én hagyták el, 8-án Szebasztopol előtt megjelentek. Egész felhője a hajóknak lepte el a tengert Balaklavánál.— D. News. Páris, csüörtök. Egy therapiai z—ki sürgöny jelenti, hogy a francziák és törökök 5-én Várnából elmentek és hogy az angol flottáknak a kigyószigetnél kellett velök csatlakoznia. Az idő kedvező. — M. Chronicle. Bécs, szerda. Várnai 5- diki tudósítások szerint az angolok és francziák aznap indultak el. A törököknek követniük kelle őket. Hiteles. Stambul 7. Tegnap reggel 6 órakor küldetett a parancs Baltsikba vitorlára kelni. 11 órakor ellenparancs adatott volna. A Custozza gőzös jelenti, hogy 20 hajó elment; a maradékrész 6-án este még Baltsikban volt. A várnai tudósítások 9-ig terjednek. A kikötő üres volt. A harczi zaj megszűnt. Az angol-franczia hadsereg beteg katonái Stambulba mentek. Sept. 18 és 20-ára ismét visszavárják ide azon hajókat, melyek csapatokat szállítottak, új csapatokat veendők fel, melyek Stambul, Sumla és Drinápolyban nagyobb osztályokban sept. 8 -án indultak meg. Az angol brigg Concordia sept. 9-kén befutott; 8 mozsár üteget vitt fedélzetén s még aznap a dunai torkolatokhoz elment, hol az armada kissé megállapodott. Horace Vernet elhagyta Várnát. Ma itt azon hir keringett, hogy a Bosporus közelében orosz hajók jelentek meg; a szambuli 7- diki utolsó tudósítások erről egy szót sem szólnak. Hasonlag Várnából 29 főt jelentik a „Constitutionnel“- nek, hogy azon 28,000 franczia közöl, kik sept. elején a bolgár partokat elhagyják, 3000 a tüzérséghez tartozik. A második szállítmány Burgaszban fog hajóra szállíttatni. Ugyane lap jelenti, hogy Napóleon hg parancsnokságát ismét átvette, mielőtt még a lázból teljesen ki lett volna gyógyulva. St. Arnaud egy sürgönye jelenté neki, hogy az expeditioi hadosztályok Várnát 29-kén elhagyják, Baltsikba menendők, és az nap este, melyben e tudósítást vette, már hajóra kell a herczeg. Némely hirese daczára, melyek mondák, hogy a hg Francziaországba vissza fog térni, Így szól aConst.“ — egy perczig sem kételkedtünk annak Várnába visszatérésén. Tudtuk, hogy a veszély napján állásán leend. A fejedelemségekből a következő tudósításokat vészük : Bukarestből, sept. 10-ről ismét egy oly testét jelentik Omer pasának, melylyel az iránta úgy is nagy szeretettel viseltető oláhokat még inkább lekötelezi, a megparancsolá, hogy az oláh tüzérségnek az elfoglalt orosz ágyukból 8 pótlékul azokért adassák , melyeket az oroszok attól elvettek. Az ágyukon egy felirat fogja azok eredetét s az adomány alkalmát az utóvilággal tudatni. — Milos Obrenovits exfejedelem mint az oroszok enchef kémje van feladva. Annak egy ügynöke el van fogva. A viszgálat folyamatban van. Egy Omer pasához érkezett jelentés szerint ausztriai cs. k. csapatoknak Moldvába bevonulása tüstént sept, második felének első napjaiban három ponton fog végbe menni. Musir Izmail pasa Várnából ismét visszatért, de Bukarestben rövid ideig tartózkodván, Ázsiába elment, az ottani sereg feletti parancsnokságot átveendő. Moldvát a törökök, miként most állítják, nem fogják megszállni, hanem Oláhországból is a Duna jobb partjára áthúzódni s a Dobrudzsából támogatva a flotta egy része által a Besszarábia elleni homloktámadást megkezdeni, míg az ausztriai megszállás egész a Pruthig kiterjesztetik. Egy galaczi 6rki levél az orosz csapatokat a szilisztriai ostrom folytán desorganizáltak és bátorságvesztetteknek írja le. „Az orosz hadsereg ziláltsága a Szilisztria előli tekintetben oly nagy volt, hogy a tábornokok kénytelenek voltak a tartalékok oda vonását azon egyszerű okból abba hagyni, hogy a rendetlenség és lázadás szelleme az újonnan érkezett csapatok közé ne hasson s lángokban ki ne törjön. Lüders volt azon tábornok , kinek befolyása a csapatokra még legtovább tartott; de az ostrom vége felé őt nyugodtan hágják a csapatok élökre állni, anélkül hogy csak jelét is adnák, mikép őt a vár ellen követni fogják. A legújabb szambuli tudósítások megerősítik a Perzsia és a Porta közti szakadást; ennek okát az oroszok karszi és bajazidi győzelmeiben keresik, mik által az orosz kabinet ígéretei nagyobb nyomatékot nyertek. De várjon Perzsia ez uj szövetséghez hű maradand e, hahogy a hadi szerencse, mint most bizton várhat, az oroszoknak itt is hátat fordít? A Portában ez ellenség támadása nem is keltett semmi aggalmat. Az ázsiai csatatérről érkezett hírek különben megnyugtatólag hangzanak. Az oroszok Samyl első jelentékeny győzelme folytán minden erejöket megfeszítik, hogy magukat öszpontosithassák s a hegyi lakók előnyomulását meggátolhassák. Azonban a Kurukderéig előretolt hadosztályt a törökök utolérték és megverték, szétugrasztották ; hasonló vereségeket szenvedtek a többi csasatosztályok is. Samyl Georgia egész északi részét megszállta; az oroszok az utolsó posta elindultakor 40,000 embert állíthattak ellene. Szambulból továbbá jelentik, hogy a rendzavarások Kariában végeket érik; kevés rendes katonaság, mely a fölkelt helységekbe küldetik, elégséges volt a lázadást leverni és elfojtani. — Szambulban a Krimia elleni expeditió iránti feszültség leirhatóan nagy, ezrenként várják minden órán a várnai gőzösök megérkeztét. St. Arnaud í eigy neje a veszélyes expeditióban férjéhez csatlakozott, s vele Várnából tengerre szállt. Éjszaknyugati csatatér. A „Times“ egy edsundi sept. 5-ki levele bizonyosnak mondja, hogy a keleti tengeren az idén semmi sem fog többé történni, s hogy a vitorlahajók és kisebb gőzösök sept. 15-ikén fognak hazatérni, a többi pedig od. közepén követni. A „Times“ tudja továbbá, hogy a franczia csapatok hazatértekben már a Belten átmentek. S ezek után a „Times“ egy menydörgő czikket szól Kronstadt elleni s igy szól: „Napier admirált nem sokára haza várják, s megérkeztéből természetesen azt lehetne következtetni, hogy a hadműködések azon tájakon ez idén végüket értik, és hogy a flotta telelni nemsokára Angliába jó. Mi reméljük, hogy e hit alaptalan, mert ily határozat, a mellett hogy nem szükséges, időszerűtlen és helytelen, a szövetségesek ügyének ártana, az ellenségnek használna. Minthogy a Néva csak nov. 15 kén fagy be , tehát még 4—5 hétig lehet hadműködéseket végezni, ezért kérdi a„Times“: Miként egyeztessük meg, hogy a hadi munkálat a Feketeren csak most kezdődik s a Keleti tengeren már megszűnik? most, midőn magunk erejét és az ellenség gyöngéjét kiismertük, midőn az Edinburgh 500 yardnyira hét öszrövettel rést tudott lőni Bomarsund tornyaiba, miért ne kisérlené meg Chids admiral az Alexander vagy Konstantin erődön is ? Miért sürgették az ágyunaszádok elkészítését, ha már semmit sem akarnak tenni ? stb. Mind oly kérdések, melyeket a közönség csakugyan felvet, de melyre a Timesnek mint Downing street négy meghittjének elseje felelhetne. „Sveaborg vagy Kronstadt, igy végzi, és nem Spitheadnek kellene most Napier rendeltetési helyének enni.“ Rosz nyelvek e csikket Aberdeen sugallatának mondják , ki mint tudva van , saját nyilatkozata szerint, mindig (mikor már késő volt), „legsürgetőbben intett minden miniszterek közt a hadi intézkedések megtételére és a szövetségesünkkel szívélyes együttműködésre.“ Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. Bécsből Írják azon örvendetes újdonságot, hogy ott jól értesült körökben beszélik, miszerint Ő Felségek, Ischlből visszatértek után. Magyarországot szándékoznak meglátogatni. —ö cs. kir. Ap. Felsége a jó szolgálók kiképzésére alakult Mária-alapitványt ez idén is tetemes összeggel méltóztatott megajándékozni. Ezen intézet nem egészen két év alatt ezer nyolczszáz szolgálat nélküli leányt fogadott fel ingyen, mindennel ellátta, minden házi munkába betanittatá s nekik jó helyeken ismét szolgálatot szerzett. — Magyarország herczegprimás és bibornok ő eminentiáját, ki már Esztergomba visszautazott, oct. 10 kérelmét Budapestre várják. — Ugyancsak a herczegprimás és bibornok ő eminentiája, mint halljuk, eltökélte magát, hogy a pápa ő szentségétől vett meghívás folytán csakugyan még octoberben Rómába fog utazni, részt veendő a püspökök tudvalevő nagy gyűlésében. — A veszprémi káptalan nagyprépostja főt. Kéry János ur 1. hót-dikén, élete 62-dik esztendejében meghalálozott. — A Szent-latván.társulat jövő October 8. regg. 10 órakor, a központi papnevelde könyvtártermében tartandja idei közgyűlését. — A belügyminiszter Magyarországban az egyes helytartósági osztályokhoz orsz. orvosi tanácsosokká Budára dr Hollan Adolf soproni ideigl. egészségügyi előadót, Sopronba dr Wachtel Dávid budai ideigl. egészségügyi előadót, Pozsonba dr. Heim Károly kassai ideigl. egészségügyi előadót, Kassára dr. Déván Károly nagyszombati megyei főorvost, végezetül Nagyváradra dr. Lanner Antal szatmármegyei főorvost nevezte ki. Az állami számtan tanszékére a pesti egyetemnél Steiner lembergi egyetemi tanár neveztetett ki. — A vall. és okt.ügyi miniszter Ház József hely. oktatót a budai gymnasiumban ezen intézethez valóságos oktatóvá nevezte ki. — Holnapi számunkban kezdjük meg Magyar László hazánkon afrikai leveleinek érdekes sorozatát. — Boer Ignácz belvárosi kisdedevő intézet tulajdonosa egy igen czélszerű földrajzot készít a kisdedek számára Benne az öt földrészből csupán a legnevezetesb országok és tárgyak soroltatnak el, amennyiben a kisdednek ennyi elég is. Meglepő különösen a könnyű modor és a választékosság, miszerint a kiválót mindenhol megérinti. Honunk, mint illik is, valamivel hosszabban van tárgyalva uj felosztása, megyéi stb. tekintetéből. Óhajtható volna, hogy t. könyvkereskedőink közöl vállalkoznék valaki ezen czélszerű munkácskának kiadására. — Minap jelentettük volt egy Pesten „Omer pasa indulója“ czím alatt kiadott zenemű megjelentét: ez természetesen csak névleg a híres török vezér indulója; most azonban a valódi Omer-pasa-induló fog megjelenni, melyet Botos I úr hozatott meg magának Bukarestből, s zongorára áttevőn, azt a kolosvári ref. collégium nyomdájából legközelebb világ elé bocsátandja. Ez eredeti zeneművet Botos úr egy Kolosvárt adandó hangversenyén egész zenekarral fogja előadni. — Figyelmeztetjük a budapesti közönséget a kedves Munkácsi Flóra k. a. legközelebb felléptére, mely holnap, szerdán, fog történni Senneterre marquis n -ben. A tisztelt kisasszony mindjárt első felléptekor oly szép várakozásokra jogosított fel bennünket, hogy kíváncsisággal nézünk további szerepléseinek ebibe, melyeket már most, miután a kisasszony egészsége teljesen helyreállott, hisszük, hogy semmiféle akadályok sem fognak gátolni akarni. — A budapesti közigazgatási területre kinevezett törvényszéki hivatalnokok rendeletet kaptak, hogy oct. 26-káig azon állomásokon legyenek, hova kineveztettek. — Hir szerint a rokkantak házainak régebben indítványozott szervezése nem sokára hatályba lépen. — Beszélik, hogy az eddigi rokkant-intézetek helyett a rokkantak századokra osztatván különböző katonai helyőrségekbe fognak áttétetni. — Az angol udv. főiroda részéről fekszó 1 11attatnak mindazon hitelezők, kiknek netán követelésük volna az 1851-ben meghámozott Zichy-Ferraris grófnő vagyonára, hogy igényeiket legfeljebb jövő évi jan. 11-dikéig Londonban (New Square, Lincolns, 11. sz.) érvényesítsék, Vidék- Baranyából, sept. 15-éről. Az atya szellemi nagyságát, fiban is szokta az ember kutatni s gyanítani, mert a közmondás is azt tartja: a gyümölcs nem messze esik fájától, — s épen azért a gyermek sorsa, apja iránti kegyeletből, érdekel, aggaszt, néha sújt. — Jobblétre szenderült koszorúzott költőnk Garay kinek ne élne szivében, emlékében ? — s épen mivel Garay elhunytét a haza jobbjai fájlalják, nem lesz csoda, ha azon szomorú hírre ismét többen feljajdulnak , hogy Garaynak legidősb, 16-dik évbe fordult fia — Ákos — nincs többé!! — Özvegy édesanyja egész családjával Baranyába lejövén, Bodonyban lakozó Babocsay Pál plébánost, mint testvérét látogatandó, rövid it mutatása alatt a család minden tagja hideglelésbe esett, Ákos pedig a hideglelésből forró lázba s agyvelőgyuladásba, melynek folytán, rövid szenvedés után f. sept. hó 11-kén jobb létre szenderült, 12-én takarittatott el az ifjú hulla bodonyi köztemetőben. S mi, sorsod s pályád résztvevő baráti, Sírjunk e, mint a bús madársereg, Melyből a terhek lelketlen vadászi Egy kedves ártatlant elejtenek ? — Óh, nem sirunk idétlen gyász panasszal, Nem háborítják boldogságodat, Sőt ha majd ismét jó anyád bús arczczal, Vigasztalón mutatjuk sírodat. Itt fekszik kebled elhervadt virága, Ime keskenyke sírban nyugoszik, De lelke felszállt boldogabb hazába, Te reád ott vár, ott imádkozik. Időjárásunk nem legkedvezőbb, —Mária napjának éjjelén főkép, de már előbbi éjjelen is kisebb mértékben, a dér a kényesb veteményeket, a m. a hajdinát, mely itt Baranyában nagy mennyiségben termesztedik, tönkre tette, itt ott a kukoriczákon is meglátszik kíméletlen működése. 1. 1. Közintézet. Nemzeti színház. Sept. 16 é8, szombaton :Ónem féltékeny. Vígjáték 1 felv. Ez Sánt dór után B. S. F. — Ezen igen mulattató vígjáték után, több operai tag betegsége és gyengélkedése miatt, Richterné asszony első föllépteül operaiegyvele adatott, melyben a tiszt, asszonyság két darabban mutattatott be a közönségnek: Meyerbeer Ördög Ro bor operájának 2-dik felvonásából, Alice és Bertram pár dal • MŰIPAR ÉS IRODALOM. Gyürky András magyar hajóhajtója. Lapjainknak f. hó 12-dikei számában ígéretet tettünk volt, hogy részletesebben szólandunk a magyar hajóhajtóról, melylyel annak feltalálója, Gyürky András gömörmegyei hazánkfia e hó 11-kén számos műértő vendégek előtt a nemzeti múzeum udvarában kísérletet ten. Ezen ígéretünket jelenleg annyival inkább sietünk beváltani, minthogy azóta journalistikánkban ezen elmés, eredeti s nagy hasznot ígérő új találmányról többnyire felületes, sőt helytelen felfogású jelemesek is merültek fel, melyeknek megigazitását, s illetőleg kiegészítését maga a tudományos érdek is igényli. Tartózkodván e találmánynak, melyről a P. Napló először tudósitá (jul. 16-kai számában) a magyar közönséget s melyet ezután külföldi lapok is jelentettek, további magasztalásától — mit a mű, mely maga dicséri művészét, úgysem igényel — ezúttal csak annak ismertetésére szorítkozunk, s felmutatjuk aztán azon előnyöket, melyeket annak nagybani alkalmazása fog eredményezni. Fog eredményezni, mondjuk, mert nem tehetjük fel, hogy az nagyban is ne alkalmaztassák, mégpedig minél előbb, mégpedig mindenek előtt hazánkban. Ila ez nem történnék, ha ezen találmány is kénytelen volna kivándorolni, mielőtt még nálunk életbe léphetett volna , úgy valóban méltatlanoknak kellene magunkat ismernünk oly hazánkfiaira , kiknek szellemi tehetsége s szorgalma műveket alkot, melyek a honnak épen úgy hasznára mint dicsőségére szolgálnak, s melyek rövidlátó elfogultság miatt mégsem gyümölcsözhetnek ott, a hol termettek. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a magyar hajóhajó mintája, melylyel a kísérlet a nemzeti múzeum udvarában történt, csak magát az eszmét ábrázolja s egészen különböző annak valódi s nagybani kivitelre szánt szerkezetétől. Balgaság volna tehát azt gondolnunk, hogy például a rugó, mely a kis hajóminta hasában működik, nagy hajónál is alkalmazható lehetne. A vegytan sem fedezett fel még eddig oly anyagot, mely egyszerű s olcsó alkalmazhatóságánál fogva közéletben a gőzerőt háttérbe szorította volna. A mintában látható gépezet ennélfogva, mely a kereket forgásba hozza, itt csak helyettesíti a gőzgépet, mely nagybani kivitelkor alkalmazandó volna. Ezeknek előrebocsátása után lássuk már a magyar hajóhajtó fő szerkezetét, hogy ennek folytán annak jobb és netán gyengébb oldalait is felismerhessük. A magyar hajóhajtó nem egyéb egy vízszmnleges térben forgó keréknél (horzontalos Rád), függőleges tengellyel s épen egy vízbe nyúló négy lapáttal (a mintán kettővel). Az említett kerék a hajónak kiálló fara alá van helyezve, s habár ettől egészen elboríttatik ugyan, a víz színe felett mégis oly magasan lebeg, hogy a lapátok kormánykerekei mindig szárazban mozoghatnak. Ezt a kisebb famintánál eléggé bebizonyítva találtuk, s így koránsem ez volna tehát a gépezetnek sebzhető a chillesi sarka, mint egy helybeli lap tudósítója vélekedett. A lapátok részint saját tengelyek, részint a főtengely körül forognak, s ezen forgásukban a holdhoz hasonlók. Ha tetszésünk szerint megválasztjuk az irányt, mely felé a vizet — vagy pedig ellenkező oldalra a hajót — löketni akarjuk, könnyen megtudjuk, mely helyen mily állást kell a lapátoknak foglalniok, ha (az említett irányban) előbb tetszés szerinti párhuzamos vonalakat húzunk a lapátok tengelyei által megírt körre, s azon pontokból, melyeken e párhuzamos vonalak a kört átmetszik, körérintőket (tangenseket) vonunk, így minden ponton más-más nyílású szöglet keletkezik. Azon párhuzamos vonalak, melyek —a két ellenkező oldalról — a kört mellőzőleg érintik, egyszersmind a kör valódi érintői. E két párhuzamos érintőnek bármelyikétől kezdve, két-két egyenlő szögletre osztjuk az eleinte élesebb s tovább mindig tompább szögleteket mindaddig, mig az az ellenkező oldalon levő párhuzamos vonal — körérintői pontján — 90 foknyi szöglet alatt lesz átmetszve. Ezen szögletosztó vonalak azok, melyek a lapátok kellő állását meghatározzák. Azok megmutatják ugyanis , 1) hogy a lapát azon érintőnél, hol a szögletek osztását kezdettük volt, hatásának sem pontján áll (Nullpunkt), az ellenkező oldalon levő pedig legnagyobb terével fejti ki erejét a víz ellen; 2) hogy a lapátok minden, egymással átellenes két ponton, egymáshoz 90 foknyi szögben állanak. Hogy már a lapátoknak, forgásuk közben, bizonyos pontokon a szükséges állást megadhassuk, összeköttetésbe hozzuk meghatározott számú s átmérőjű kerekekkel. A közös, vagy fő, vagy kormánykerék középütt áll s a kormányrúd segélyével csupán a kormányos keze által mozgatható. Ahány fokkal fordítja odább a kormányos keze ezen kormánykereket, ugyanannyi fokkal odább foglalják el a lapátok 13 előbbeni állásukat, s az irány, melyben a vizet — vagy ellenkező oldalon a hajót — lökik, természetesen ugyanannyi fokú szöglet alatt változik. Ebben rejlik az egész találmány titka. Most hasonlítsuk azt össze másféle gőzösökkel. Az újabb kétkerekű gőzösökön a gépezet, különösen a két kerék gépezete, hol összesen 32—40 mozgó lapátot is találunk, nemcsak nagyon bonyolult, hanem nagy súlyú is. Ezenkívül e gépezet a hajónak legalkalmasabb helyét foglalja el. Előnyei azonban ily gőzösnek, hogy aránylag a gőzerőhöz, legjobb eredményt mutat fel s hogy csekély vízben is járhat. Ami az archimédeszi csavart illeti, ez több százaléknyi erőveszteséggel dolgozik, és aránylag a hajó szélességéhez, sokkal mélyebb vizet kíván; előnyei azonban viszont, hogy gépezete a gondolhatólag legegyszerűbb, hogy az előbbemnél sokkal könnyebb, hogy végezetül, a hajó hátulsó részében helyeztetvén el, ennek több tere marad szabadon kényelmes a használatra. A magyar hajóhajtó — szerkezetére, súlyára s az általa elfoglalt térre nézve — a két előbbi gépezet között középben áll. A tapasztalásnak kell még bebizonyítania, vájjon erőkifejtésére nézve is ily helyet foglalhat-e. A csavarral mindenesetre vetélkedhetik, de az már kétségesebb, vájjon sebesség tekintetében a kétkerekű hajókkal (az aránylag felhasznált gőzerőt számítva) kiállja.De a versenyt, jóllehet a minta, az említett múzeumi kísérletkor, két lapáttal, 54—603 százalék tiszta erőt fejtett ki. És ha még fontolóra vesszük, hogy a mintahajó, előbbeni kísérletek alkalmával egy lapáttal is minden irányban biztosan (bár valamivel gyöngébben) működött, könnyen elgondolhatjuk, hogy az eredmény mindenesetre még sokkal kedvezőbb leend, ha az két lapát helyett négy gyer működendik. Mindezek folytában Gyürky András magyar hajóhajtójának kiváló előnyeit a következő pontodban foglalhatjuk össze: 1) A hajó, egy ember kezelése által, könnyen akár előre akár hátra felé indítható, s akár nagy akár legkisebb körben is oly biztosan kormányozható, hogy ugyanazon kört, melyet előbb elejével megtett, hátuljával visszafelé is képes megtenni, sőt egy helyen is — saját súlypontja körül — megfordulhat. 2) A gépésznek, mindezen műtétek alkalmával, legkisebb bajlódása sincs a géppel, mely folyton folyvást rendje szerint működhetik. 3) A hajóhajtó ugyanazon erőkifejtéssel dolgozhatik a legcsekélyebb vizekben is, mint a mélyekben. 4) Becses előny még (mely az 1. szám alattiakból következik), hogy e hajóhajtó segélyével az ügyes kormányos megelőzheti a hajónak zátonyba akadását, vagy gyöngítheti e beakadást, vagy pedig — ha már a felakadás megtörtént — a hajót ismét vizen lebegővé teheti. Befejezésül nem mondhatunk egyebet, mint azon már több ízben kifejeztük óhajtásunkat, vajha Gyürky magyar hajóhajtója minél elébb nagyban alkalmaztatnék, hogy mind szerénylelkü feltalálójának, mind a köznek hasznára lehessen. —s. Magyar könyveszt, 362(591). Észjogi alaptan. Irta dr Pauor Tivadar, egyetemi rend. jogtanár, magy. akadem. lev. taga Pesten. Emich Gusztáv tulajdona. 1854. 8-rét. IV. és 87. 1. (Ára 40 pkr.) 363(592). Szivképző költemények. Szerző Márki József. Pest, 1854. Müller Emil könyvnyomdája. Kis 8-rét. Harmadik füzet: 97—136. (Ára 8 pkr.) 364(593). Tudósitvány a holdmezővásárhelyi ref. algymnasiumról 1853/1-diki tanévben. Szerkesztette Imre Sándor igazgató. Szeged. Grüun János féle könyv- és kőnyomda. 1854. 4-rét. 13.1. (Adatokkal a gymnasium mult koráról.)