Pesti Napló, 1854. október (5. évfolyam, 1368-1393. szám)
1854-10-19 / 1383. szám
megsebesülve , ez állapotban a Coldstream gárda kapitányát, kinek karját ellőtték, kivitte a tolongásból , most a skutarii kórházban régi bajtársai közt fekszik. Omer pasa hadműködéseiről — így írnak Bukarestből oct. 11-ről — most már határozottan hallani, mikép az átkelés Besszarábiába van tervben. Bukarestből a hídkészületeket mind Marsinba vitték. A Dunánál állt csapatok a várőrségek kivételével mind a Dobrudzsába mennek. Omer pasa második szemleutat tesz s oét. 23-kán Brailába érkezik, honnan Sumlába viszszamegy, ott főhadiszállását veendő. Omer pasa és a Bukarestben létező ausztriai tábornokok közt a legjobb egyetértés uralkodik, minden eseményre nézve kölcsönös jegyzékcsere foly köztük. Omer pasa e hadműködéseinek támogatása végett a szövetségesek a Szulina torkolatnál — mint ezt Galaczból oct. 7-ről jelentik — kiterjedt megerősített fegyverhelyet állítottak. Nemsokára Francziaországból jövő csapatok fognak a Szulinánál kiszállni, onnan Omer pasa hadműködéseit oldalban támogatandók. A torkolatnál állított erőditvények nagyszerűk s ágyukkal gazdagon meg vannak rakva. Élelmi raktárak a torkolati ág jobb partján vannak. 3 kis gőzös folyvást jár a folyón, hogy az ellenséges hadállásokat kémszemelje. A franczia kiszálló csapatok hallomás szerint nov elején fognak Szulinába érkezni. Az oroszok által állított hajózási akadályok már régen és teljesen el vannak hárítva. Egy tisztitó gép folyvást működik s a hajózható vizet lehető jó állapotban tartja. Várnából oct. 3-ról jelentik, hogy 3 orosz kereskedőhajó, melyeket franczia czirkálók Odessa közelében elfogtak, a kikötőbe befutottak. Ezek liszt, só és pálinkával vannak rakva, s szándékuk volt Kaffába menni. B e l y é bő 1 Besszarábiából oct. 4-ről jelenti egy kereskedelmi levél, hogy az összes helyőrségek tisztjeinek szigorúan megtiltatott állomásaikat csak egy órára is elhagyni; a legénység egyharmada folyvást készen áll útra kelni. A Pruthnál erősített téli szállásokat készítsenek. A Dunánál folyvást erőditvényeket állítnak, főleg Izmailnál. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. A magyar cs. k. pénzügyminisztérium a magyar országos pénzügyi igazgatóság budai osztályához plauenwaldi Pelikán Antal országos pénzügyigazgatósági titkárt pénzügyi tanácsossá, — Schimann Vilmos csehországi adófelügyelőt pénzügyi titkárrá, — a pozsonyi osztályhoz pedig segédhivatali segéddé Prohászka Antalt, a magyar országos pénzügyi igazgatóság iroda tisztét kinevezte, — végre Szmoka Benedeket, a pozsonyi osztály segédhivatali segédét hasonló minőségben a budai osztályhoz által tette. — Am. oktatásügyi minisztérium hat magyar ifjú részére 400 pártot utalványozott évenkint, hogy azok Bécsben legalább egy évig készülhessenek a gymnasiumi tanári pályára. — Szabályul állíttatott fel, hogy a cs. kir. pénzügyőrök közé lépendő jövedéki-hivatali gyakornokok a főfelügyelők osztályához tartozzanak. — Egy czélszerű intézkedésnek a vasutakra alkalmazása hozatott javaslatba, t. i. a vasutkocsiknak melegített homokzsákok általi füttetése. — Félegyházon, Mezőtúron , Aszódon, Kunszent-Miklóson az evang. kis gymnasiumok megszűntek. A kecskeméti és miskolczi Lisi, valamint a soproni nagy evang. gymnasiumok most szerveztetnek.A pesti evang. gymnasiumi is, mint halljuk, iparkodik alkalmazkodni a szervezeti tervhez. Jól teszi. — Szini Károly úr Bezdébről a magyar írók segélypénztára alapjára egy pártot küldött hozzánk. Köszönettel vettük. — Vannak, kiknek szivök megesett a nemzeti színház intendánsán,s kik megkisérték védelmét azon észrevétellel, hogy ott , hol az Ügykezelőség colegialiter történik, hol minden intézkedés , rendszabály a három tagú igazgatóság többségének határzatából támad , a vád , a korholás minden czélellenes rendszabályért, minden káros intézkedésért nem illetheti kiválólag e collegium egy tagját, nem illetheti egyedül az intendánst, ki vagy a határozatot hozó többség egyik tagja vagy véleményével egyedüli a collegiumban. Az első esetben a bajnak okát nemcsak benne is; a másodikban, ha az igazgatóság körében csakugyan a többség határoz, nem lehet benne keresnünk. Hogy ez okoskodás, e védelem alapos legyen, előbb azt kellene constatkroznunk, hogy a nemzeti színház művezetésében eldöntő határzat egyedül a többségtől keletkezhetik, hogy az intendáns úr az igazgatósági triumvirátus felett nem bír lehetőséggel oly intézkedések életbe léptetésére, miket czélelleneseknek, ügyelleneseknek ismert el a sajtó és a közvélemény.Ha ez úgy volna, akkor constatkrozni kellene azt is, miként az igazgatóság kebelében, a collegium többi tagjában is fellelhető azon törekvés, azon bajnak oka, mi ellen annyiszor kelle felszólalnunk. De mi , azt hisszük, hogy ez mind nem úgy van. Az intendáns urnak hatalma kiterjed oly határokig , melyek között s őt korlátolni nem lehet ; ügyvezetésének kiható ere jét meg nem zsibbaszthatja a többség ellenkezése. E hitre feljogosít bennünket mindaz , mi az igazgatóság kebelében az intendáns úr irányában máris előkerült. A közönséghez átszivárog ez ellenzék, ez egyet nemértésnek hite. Halljuk, miként az igazgatóság tagjai, kikben nincs elég merészség elvállalni a felelősséget az ügykezelés eredménye, e czélellenes intézkedések következése iránt, készebbek kilépni az igazgatóság köréből, mint részesei lenni az intendáns úr tetteinek. Arra mutat ez elhatárzás, hogy az igazgatás többségének tartozik meghat■olni az intendáns magányos akarata, véleménye? mi szükség volna demonstrálni az intendáns ellen, ha ellenében s többség akarata állana ? Az intendáns urnák, ha okoskodásunk hamis, ha a sajtó rosszalása s a közvélemény sújtó hangja ártatlanul illeté őt, mindig hatalmában állott az igazolás, hatalmában állott, sőt kötelessége lett volna lelépni azon állásról, melyen a többség czélellenes intézkedései ellenében egy maga áll tehetlen jó akaratával. De ezt az intendáns úr nem tévé , azon általunk valótlannak állított esetben , hogy mindennek oka az igazgatóság , a többség határzatának végrehajtása által magát azonosítá a többséggel és szinte elköveté a tényt, melyért aztán e miatt nem ártatlanul támadtatott meg. És mit tesz most az intendáns ur, midőn az igazgatóság tagjai elhagyják ? „Majd uj collegákhoz kell ismét szoknia", mond vállat vonítva. Szép dolog a hidegvérüség, de ily esetben a hidegvérűségnek más neve is van. Tudja e az intendáns úr, hogy ilyen magatartása magasabb tekinteteket compromittál? Ha a színház ügyét öntudatlanul akarata ellen intézi ily boldogtalanul, akkor az önbecsülés, az ügyszeretet, az annyiszor emlegetett hazafiság kényszerítik az intendáns utat a letépésre ; ha e boldogtalan kezelésnek nem ő az oka, akkor családi nevének önreputatiójának tartozik e lemondással; hadd lássa a nemzet a jövő kezelésben, miként a czélellenes intézkedésnek nem ő volt az oka, hogy ő szereté az ügyet, és küzdött a tudatlanság és Tiszakarat ellen, s nehogy a színház legszomorubb epochájának emlékével köttessék össze az ő neve is, lemondott. De lehet, hogy az intendáns úr sem azt át nem látja, hogy keze alatt az intézet ügye sülyedt, sem arra magát kötelezettnek nem érzi, hogy az avatatlan kezelés felismerése vagy a többség által reá erőszakolt czélellenes intézkedés mellett leköszönjön, és megmarad áldástalan helyén s ártatlansága esetében készebb elviselni a többség bűneit, mint lemondani hálátlan állásáról. E ragaszkodás, e mindent elviselő tűrés indokát nem ismerhetjük, mert azt gr. Festetics Leo erről feltennünk nem lehet, hogy a 2600 pártnak volna hajlandó annyit feláldozni.Mi tehát ezentúl csak a bizalom kitörésével és reményével tekinthetünk fel azon hatalomhoz, melynek jóakaratú ápolását színházunk irányában többször tapasztaltuk. — A zeneirodalom terén egy uj szerző nevével találkozunk, kinek eddigi művei is nagy figyelmet ébresztettek a műértők körében. E szerző hazánkfia Pető János, pesti zongoramester, ki rövid idő alatt több igen jeles szerzeménynyel lépett a közönség elé. Ezek közöl szép mazurkáit s polkáit s a következőket emlitjük meg: 1. Emlék hazámra; magyar zongorára; ára 30 kr. 2. Deux Etudes, ára 36 kr. 3. Le coucher de soleil, morceau de Salon , ajánlva gróf Szapáry Gyula urnák, ára 45 kr. A nazurok sok kedélylyel írattak. Mind e mit a szorgalmas vállalkozó Rózsavölgyi és társánál jelent meg. A zeneirodalom terén mutatkozó nagy élénkség jeléül említjük még Treichlinger legújabb kiadásait is, u. m. az Omer pasa indulót Schodeltól, ára 15 pkr. Patikárus Ferkó legújabb két csárdását a nyéki és a baracsi emléket, a gr. K. Gy. által szerzett s a Patikárusok által előadott Csicsóka és Pétervásárhelyi emlék czímü csárdásokat. A jövő farsangra van tehát elég új csárdás. Lind Jenni tisztelői pedig kedvesen veendik Taubernek „Ich muss nur einmal singen“ feliratú dalát, melyet zongorára Langer alkalmazott, s mely szinte Treichlingernél jelent meg. E dal az , melyről azt tartják, hogy azt Csak Lind Jenni énekelheti. A Dr. Wagner ur gyógysaszi gyárában történt explosio okául későbbi vizsgálat folytában nem mint említők az ezüst kiválasztásánál elnézésből használt ammóniák s így bor-ezüst képezése, hanem a következő körülmény szolgált. Egy Pesten keresztül utazó photograph a boldogult Rieshez azon kéréssel járult, hogy a fénylapok készítésénél használt és általa egy palackba öntött érczolvadékok maradványából választaná ki az ezüstöt. Mint tudatik a fényképek készítői Jod, Brom, Ammoniak s más érez olvadékkal dolgoznak, ez olvadékok egybeöntetvén a palackban Jodnitrogen (Légiblago N 13) képeztetők, mely folyó állapotban nem kártékony, de megszárítva, ha pehelylyel érintetik is, nagy erővel eldurran. A szerencsétlen segéd a folyadékot több ideig állni hagyá, mely alatt az megkérgesedett, megridegült s midőn azt az üvegből a kísérletet tenni akaró segéd elővevő,— az szilárd állapotban az üveg falaihoz tapadva találtatott. — A folyadék tartalmát s igy a veszélyt nem sejtő segéd a kéreggé vált folyadék elválasztására ollóval a palaczkba nyúlt s a mint a benne képezett Jodnitrogent megérintő, ez eldurrant s őt megölő. Az olló széttörve találtatott meg. Minden combinatio ez okra mutat. A szerencsétlen két árvát s egy vagyontalan özvegyet hagyott hátra. Halljuk hogy ezek részére az orvosi és gyógyszerészi kar kebelében adakozások gyüjtetnek. Az emberbarátok jószívü adakozásait az árvák részére dr Wagner úr elfogadandja. Vidék- Baja, oct. 10-én. September hónak korán hidegen beköszöntött napjai és derék szőlőnket csak hamar megfonyaszták és 19-én a szüretelést meginditani kényteték, mely inkább a bengézéshez hasonlított s a szőlők már az előtt is a rivacs (jeges eső) által meg pusztítva lévén. Száraz napunk volt 26-szor, csak 2-án, 8-án, 22 én és 23-án örvendezteténk meg esővel, mely némileg a megcsontosodott földet szánthatóvá téve; 12 f. meleg volt egyszer, 11 f. kétszer, 10 f. kétszer 19-én és 20-án; 24től 65. 4. f. volt Zélus fölött reggel 6 órakor észleltetve. Városi közönségünk felfogván az államkölcsön fontosságát, a közálladalom javára 169 ezer f. p. áldozott. Ötven ezeret a közpénztár, 10 ezeret p. az árvák háza, s. a. t. Nagy tanodánk megnyittatván eddig 250 ifjú íratta be magát. Elsőleg tanodánk 1816-évben a városi,hatóság által alapitatván, azonnal támadtak buzgó férfiak a tanulást és erkölcsösséget támogatók, ugy néhai „Miszura István városunk néhai bírája és arany érdetipénzes alapitmányából két ifjú 50 v.f. tandijban részeltetik évenkint egyesleg. ,,Madrics János szénkereskedő biztosított hagyományából két ifjú 25 úrban; főtisztelendő „Markovits Antal“ kalocsai kanonok ur alapítmányképpen három ifjút évenkint 50 f.v. három ifjút pedig 30 újban részesít. „Wuits Joachim“ szerb tudós alapitmányából egy szerb fiú segéltetik fel 25 f.vban jutalmi díjjal. A jutalmazások a városi tanácsközség gyámgondoskodása és kijelölése mellett történnek évenkint újdontani kijelölések mellett — kivévőn az utolsót minden vallás tekintetnél- TUDOMÁNY ÉS IRODALOM Magyar academia. — A nyelvtudományi osztálynak oct. 16. tartott ülésében Bugát Pál befejezte phonologiai előadásai cyclusát, az együtthangtan és szóhang-áthasonlításról értekezve. Előadásai sora az Értesítőben világot fog látni. — Néhai Légrády László úr végrendelet utján száz pengő utot hagyott az academia pénztőkéje nevelésére. 113(266). ABC-és olvasókönyv az ausztriai birodalombeli kath. elemi iskolák számára. Ára kötve vászonháztal 10 kr. ezüstben. Bécs, 1854. A cs. kir. iskolakönyv- áruló hivatalban. Kis 8-rét. 102 lap. Mennyire hordja szivén magas kormányunk a köznevelés szent ügyét, eléggé tanúsítja az oktatásügyi minisztériumnak azon hálásan említendő eljárása, melynél fogva arról gondoskodott, hogy elemi iskoláink kor- és czélszerű tankönyvekkel a lehető legolcsóbb áron láttassanak el. Asztalomon fekszik e könyvek elseje és sok tekintetben legfontosbika. Ezen ABC-és Olvasókönyvből fogja ezután száz meg százezer magyar gyermek első tanképzettségét nyerni; e könyvecskével új, és mint erősen hiszem, áldásteljes korszak fog népiskoláinkban kezdődni, szabadjon tehát felőle e lapban, melyet annyi t. iskolaigazgató és tanító olvas, bővebben szólanom. A német legjelesb paedagogok megegyeznek abban, hogy az úgynevezett elemi osztály (Elementarklasse) általános feladata ez: „Einerseits dem Kinde diejenigen Kenntnisse und Fertigkeiten mitzutheilen, welche die Grundlage aller weitern Schulbildung ausmachen, andererseits das Anschauungsvermögen, die Denk- und Einbildungskraft und das Gedächtniss zu üben, die Sprache richtiger, bewusster und fertiger zu machen, das Gewissen zu schärfen und zum Gottesbewusstsein zu erheben.“ Mily tulajdonokkal kell tehát az ABC- könyvnek ezek szerint bírnia? Feleletem e kérdésre oda megy ki, hogy ezen elemi első könyvecske gondoskodjék a gondolkodás vagyis eszmélkedés, beszélés írás és olvasásról, gondoskodjék továbbá a gyermeki kedély erkölcsös vallási előképzéséről. Eddigelé népiskoláinkban többnyire az volt a szokás, hogy a belépő tanonczok a fali ABC elé állíttattak és minden bevezetés nélkül azzal kínoztattak, hogy órahosszat elmondatott velők az egész abc: „Ennek a betűnek neve á; ennek a betűnek neve bé; ennek a betűnek neve ezé stb. vagy pedig el kellett szegényeknek a kézi abc-táblácskáról vagy könyvből mondaniok rendben az abc nagyát , kicsinyét, nyomtatott és írott betűit. E lélekölő hosszas és kínos mechanismus után jött a híres ba, be, bi, bo, bu. Már, hála az iskola nemtőjének, e módszer fölött örökre pálczát tört a didactka. Most, ha iskolába lépnek a tanulók, a tanító velők mindenekelőtt beszédgyakorlatokat tartson. Ezek által kell a gyermekek szívét megnyerni, nekik kedvet szerezni az iskolábajáráshoz, őket felbátorítani, így gyakoroltatnak külső érzékeik, igy képeztetik beszédjök (mert némely iskolába lépő gyermek még csak kevés szónak van birtokában és még roszul is ejti azokat), igy szoktatnak hozzá a tiszta és jó kiejtéshez és megtaníttatnak a gondolkodás első elemeire, miután a beszélés a gondolkodásról van föltételezve. Jól mondja az egyik német paedagog: „Ein Lehrer, der aus irgend einer Ursache das Denkvermögen seiner Schüler brach liegen lässt, versündigt sich an der Menschheit und bringt sich selbst und seine Mitarbeiter um die heitere, fröhliche Stimmung, um den Seelenfrieden, bei welchem allein nur die Arbeit gedeiht. . . . Vom Sprechen muss der Elementar-unterricht ausgehen. Sprechen ist der Schule erste und letzte Aufgabe. Schon Pestalozzi sagt, dass Schreiben and Losen nur dem nütze, der reden könne.“ És ezen elvek szerint van szerkesztve az előttünk fekvő munka. „Tanits természetszerinti egy ez a didactica átalánosan elismert egyik főelve és ez mindig szem előtt tartatott könyvecskénk szerkesztésénél. Könyvecskénk főkívonata tehát szintén az, hogy a tanító, mielőtt az olvasni-tanításhoz hozzá fogna, a könyvecskében fölhozott és más hasonló szemléleti tárgyakkal foglalkoztassa tanítványait. A gyermekek körébe esők ott első helyen vannak megnevezve, és mit e tekintetben idevágó munkák jól ajánlottak, az bölcs választással föl van használva. Pezzalozzi szemléleti gyakorlataiból ott találjuk az emberi test részeit fölhozva ; ott Graseréiból a ház, lakkói és szükségeiről szóló leczkét; ott Denzel rendszeréből, mely az iskolaszobából indul ki és a természet és az életviszonyok szemléletét tűzi ki az első beszélgetések anyagául, a szükségeseket. Szemléltesse meg a tanító tanítványaival e tárgyakat és neveztesse meg velök azokat; beszélgessen velök felölök egyszerű szemléltető modorban a vezérfonalban följegyzett kérdések szerint, és higye el, hogy azon gyermekek, kik gyakorlottak a szemlélés és beszélgetésben, sokkal gyorsabban fognak megtanulni olvasni, mint azok, kik mindjárt a betűk ismeretével és az olvasással kínoztattak. A betűk könyvecskénkben nem következnek a régi abc-rendben, hanem olyképen, a mint azokat a pont és ennek különféle összeállítása és az egyszerű vonalak megismertetése után legkönnyebb utánképezni, rajzolni, és ez azért van, hogy a tanító az irni-tanítást az olvasni-tanítással összeköthesse. Nem találunk többé könyvecskénkben a régi értelem nélküli hangösszetételekre; nincs benne a ba be bi bo bu, nya nye nyi nyo nyu. Nincs semmi haszontalan többé könyvünkben; minden, ami előfordul benne, egy-egy gondolatnak a kifejezése. És ki a magyar nyelv bámulatraméltó jeles tulajdonait akarja megismerni, pillantson csak be figyelmesen könyvecskénkbe és fogja látni, mily sok, csupán csak két betűből álló törzsszónk van. És nyelvünk ezen előnyét más nyelvek fölött igen ügyesen használja föl könyvünk. Alig ismeri a gyermek a hangzókat és egy két mássalhangzót, és azonnal képes leend egész, és pedig körébe eső mondatokat olvashatni. A mondat képezi a nyelvnek igazi elemét, miért is örömmel látjuk, hogy könyvünk különös gondot fordított a mondatokra azonnal az első lapokon. Aztán ne gondolja valaki, hogy ez megint csak valami új haszontalan theória és pedig kivihetlen az iskolában. Épen nem könyvünk, mielőtt 60,000 példányban kinyomatnék, egészen áttanultatott egyszerű palócz gyermekek által, mégpedig minden nehézség nélkül és a legjobb sikerrel. Rajta tehát, tisztelve szeretett tanítóink, kivált ti fiatalabbak! Lelkes Virágunk egykori híres két szava: „Ifjak utána!“ legyen jelszavatok; és látni fogjátok, hogy a legszebb siker fogja tanulmányozástokat és fáradalmaitokat koronázni, és hogy az új ABC-könyv a maga nemében megfelel minden tekintetben a kor és hazánk igényeinek. Szükség már egyszer, hogy a magyar ember lemondjon azon kizáró privilégiumáról, melyet úgyszólván minden egyéb műveit nemzet közöl eddigelé egy maga arrogált magának, és mely szerint szép nyelvét minden szabály nélkül beszélte és b irta is. Bizonyítja ezt még az idén is azon körülmény, hogy több ink.h! programmunkban sok szarvas nyelv és pedig még helyesírási hiba is fordul elő. Már pedig ez szégyen, ez gyalázat. Ennek máskép kell lenni. ABC-könyvecskénk e tekintetben is remekül van szerkesztve és oda törekszik, hogy a tanulók már korán hozzá szoktattassanak gondolataiknak gramatikailag helyes és csinos alakbani előadására. Eddigelé gyermekeink Csak szajkómódra taníttattak legnagyobb részt az olvasásra. Olvastak, és nem értették, amit olvastak. Könyvünk úgy van szerkesztve, miszerint lehetlen, hogy a gyermekek azt ne értsék, mit abból olvasnak, főkép ha a tanító szemlélési és beszélési gyakorlatokat tart az olvasott tárgyakról. Sok helyt kényszeríti a könyv a tanítót és a tanulót is a gondolkodásra. Eddigi elemi könyveink irálya épen nem volt a gyermekek fölfogásához alkalmazva, sem pedig correct. E tekintetben is remekül van könyvünk szerkesztve. A tapasztalás bizonyítja, hogy a gyermekek mit sem hallanak, olvasnak nagyobb kedvvel, mint beszélyeket, vagy mint mondani szokták, meséket. Könyvünk ennélfogva nagy részében mint „mesélő“, azaz elbeszélő lép föl, de túl nem lépi a határokat, és a magasabb czélt soha sem téveszti szeme elől. Mióta átlátták a praktikus tudósok, hogy mily nagy a természettan befolyása a nép jólétére, ezen tan erős állást foglalt el az elemi oktatásban. Könyvünk figyelmét e térre is kiterjesztő, és bölcs tapintattal épen annyit vett belőle föl lapjaiba a legkülönfélébb alakban, mennyi szükséges arra, hogy a tanuló gyermek bevezettessék a természet szentélyébe, hogy nyílt szemmel körülnézhessen, szemlélhessen, a természet nyelvét megérthesse és föltalálhassa az ő műveiben a mindenható bölcs és szeretetteljes teremtőt. E szép czél elérésére ki kell a tanítónak, főleg a hitelemzőnek egészíteni azt, mit könyvünk sokszor csak röviden érint meg. A nemzetiség és valódi hazafiság magva is el van könyvünkben vetve, valamint a trón iránti kegyelet csírája is. Nemcsak tősgyökeres magyar kifejezésekkel van tömve e munka, hanem igazán magyar olvasmánynyal is kedveskedik. A faültetés, virágápolás, kertészet, gazdálkodás, madarak és a házi állatok iránti kímélet apológiájával is találkozunk benne. Eddigelé tankönyveinkből — értjük mindig a praescribáltakat — ki volt zárva az égnek egyik legkellemdúsabb leánya — a költészet, és untató, száraz, életnélküli volt a tananyag legnagyobb része. Zene és költészet volt a classicus óvilágiban és a lovagias középkorban is a nevelés egyik főtényezője, és erős, egészséges nemzetség nevelkedett föl. Prozaikus korunkban e tekintetben sok hiba történt, de érezzük is az ebbeli hiányokat, és könyvünk nagy tért engedett a költészetnek is, — és mikép fognak a jó szülők örvendeni, ha gyermekeik azonnal, mihelyt iskolába kezdenek járni, egy két szép magyaros verset, „mely ropogós mint a jó cseresnye,“ rövid imát, dalocskákat, életszabályt, stb. tudnak minden fejtörés nélkül elszavalni. Mondhatjuk, hogy könyvünk poétikai részei mindannyi drága gyöngyök ifjúsági és paedagogiai irodalmunkban. Hála érettek lelkes szmunknak. „Erziehet die Jugend für die Erhaltung und Förderung der christlichen Civilisation!“ ez C u r tm an szerint a legfőbb nevelési elv, és könyvünk ezen elv szerint készült teljesen és egészen , mi jelességeinek többike. Minden lapja gazdag anyagot nyújt a kedély és szív nemesítésére, és az egészet valódi vallásosság szent szelleme lengi át. Mindenütt mennyi buzdítás a szorgalom és munkásságra, melyre ha valaha , most van szüksége magyar fajunknak ! A nagy betűk elősorolásánál a szentek nevei szebbnél szebb alkalmat szolgáltatnak, szép, utánzásra méltó példák elbeszélésére életökből. A 33-ik czikk Isten mindenhatóságát tünteti a gyermek elé; a 48 és 49-ik egészen a vallás köréhez tartozik. Az olvasmányok a 48 és 49 lapon, aztán a szépnél szebb elbeszélések, és az ünnepekreli kedélyes versesetek valóban megbecsülhetlenek. Ezek után bátran merem állítani, hogy könyvünk megfelel mindazon kellékeknek, melyekkel elemi iskoláink fő taneszközének a kor és hazánk szükségeihez képest bírnia kell. Szabadjon mutatványul néhány verses darabot fölmutatnom e lapok 1. olvasóinak azon kérelemmel, vegyék kezökbe e könyvecskét, olvassák figyelemmel végig és ítéljenek aztán magok belbecse felől. 1. Oh édes őrangyalkám, szépen kérlek, vigyázz rám.Légy vezérem, hogy mig élek, mindig jó és jámbor legyek, s boltom után vezess be az Istenhez mennyekbe. 2. Van két szemem, tisztán látó, mindenfelé forgatható; látok virágot, fát bokrot, látom a kék égi boltot. E két szemet Isten adta, s amit látnak, ő alkotta. 3. Szájam is van, szájam is van énnekem, melynek hasznát én igen jól vehetem; vele sok kérdést tehetek, elmondhatom mit érezek; tudok nevetni, dalolni, imádkozni, a magasztalni téged jó Isten, ki Vagy a mennyekben. 4. Méregből vagy tréfából ne kínozd az állatot, valamint te érezed, úgy érzi a kínokat. — Aki egyszer hazudni mer, hitelt többé nem igen nyer. — A jámbor szülőnek szara oly drága kincs, melynél, ha követjük, hasznosabb semmi sincs. 5. (Nagypéntek.) Jézus függ a keresztfán, szivreható egy látvány, mikép omlik szent vére , lelkünk üdvösségére. Hogy örökös társi legyünk, életét áldozta értünk. A bűnösök feszitik fel, tehát a bűnt kerülnünk kell. 6. (Isten szeme.) A madárkák vígan énekelnek, a virágok illatot lehelnek, leng a lepke, a csapodár, a juh s tehén legelve jár. Az erdőben zöldell a fa és bokor, a sűrűből őz és szarvas kiugor, őket Isten szeme látja, ótalmazza és táplálja. 7. A hímes szivárványt nézd az égen, mily dicső kék és veres színében. Ott ragyogván zálog az nekem, hogy özönvíz többé nem leszen. 8. (Reggeli ima.) Istenem, az éj elrepült, testem lelkem ép és derült; őrizz meg engem ez napon, hogy ne legyen semmi bajom. (Estve.) Isten, ki megőriztél ma, vigyázz reám ez éjszaka. Kicsit nagyot zársz gondodba, bátran fekszem hát ágyamba. (Gyermek, jegyezd meg ezeket!) Mindenkor igazat beszélj, s ha bántnak is érte, ne félj. Ha igazat szólsz, az Isten megsegít bajos ügyedben. A hazugság olcsó kenyér, vele veszt az is, aki nyer. Magyar könyve snet. 405(634). Görög olvasókönyv a görög nyelvtan I. és II. évi folyamára. Feldbausch és Süpfle után magyarítva, és Szepesy I. görög nyelvtanához alkalmazva Winterkorn Sándor, szent benedekrendü áldoz és a győri főgymnasiumban a görög nyelv tanára által. (A magas minisztérium 1853 sept. 10. 8676196 sz. a. kelt rendeleténél fogva engedélyezett munka.) Pest, 1854. Magyar Mihál könyvkereskedésében. 8-rét. IV és 76. (Ára a munkának, melynek eddig csak első harmada jelent meg, előfizetés utján 1 fz. 20 kr. pp.)