Pesti Napló, 1854. október (5. évfolyam, 1368-1393. szám)

1854-10-19 / 1383. szám

megsebesülve , ez állapotban a Coldstream gárda kapitányát, kinek karját ellőtték, kivitte a tolongásból , most a skutarii kórházban régi bajtársai közt fekszik. O­m­e­r pasa hadműködéseiről — így írnak Bukarest­ből oct. 11-ről — most már határozottan hallani, mi­kép az átkelés Besszarábiába van tervben. Bukarest­ből a hídkészületeket mind Marsinba vitték. A Duná­nál állt csapatok a várőrségek kivételével mind a Do­brudzsába mennek. Omer pasa második szemleutat tesz s oét. 23-kán Brailába érkezik, honnan Sumlába visz­­szamegy, ott főhadiszállását veendő. Omer pasa és a Bukarestben létező ausztriai tábornokok közt a legjobb egyetértés uralkodik, minden eseményre nézve kölcsö­nös jegyzékcsere foly köztük. Omer pasa e hadműködéseinek támogatása végett a szövetségesek a Szulina torkolatnál — mint ezt Ga­­laczból oct. 7-ről jelentik — kiterjedt megerősített fegyverhelyet állítottak. Nemsokára Francziaország­­ból jövő csapatok fognak a Szulinánál kiszállni, onnan Omer pasa hadműködéseit oldalban támogatandók. A torkolatnál állított erőditvények nagyszerűk s ágyuk­kal gazdagon meg vannak rakva. Élelmi raktárak a tor­kolati ág jobb partján vannak. 3 kis gőzös folyvást jár a folyón, hogy az ellenséges hadállásokat kémszemelje. A franczia kiszálló csapatok hallomás szerint nov­ ele­jén fognak Szulinába érkezni. Az oroszok által állított hajózási akadályok már régen és teljesen el vannak hárítva. Egy tisztitó gép folyvást működik s a hajóz­ható vizet lehető jó állapotban tartja. Várnából oct. 3-ról jelentik, hogy 3 orosz ke­reskedőhajó, melyeket franczia czirkálók Odessa köze­lében elfogtak, a kikötőbe befutottak. Ezek liszt, só és pálinkával vannak rakva, s szándékuk volt Kaffába menni. B e l y é b­ő 1 Besszarábiából oct. 4-ről jelenti egy kereskedelmi levél, hogy az összes helyőrségek tiszt­jeinek szigorúan megtiltatott állomásaikat csak egy órára is elhagyni; a legénység egyharmada folyvást készen áll útra kelni. A Pruthnál erősített téli szálláso­kat készítsenek. A Dunánál folyvást erőditvényeket állítnak, főleg Izmailnál. Fővárosi és vidéki újdonságok. Budapest. A magyar cs. k. pénzügyminisztérium a ma­gyar országos pénzügyi igazgatóság budai osztályához plauenwaldi Pelikán Antal országos pénzügyigazgatósági titkárt pénzügyi tanácsossá, — Schimann Vilmos cseh­országi adófelügyelőt pénzügyi titkárrá, — a pozsonyi osztályhoz pedig segédhivatali segéddé Prohászka Antalt, a magyar országos pénzügyi igazgatóság iroda tisz­tét kinevezte, — végre S­z­m­o­­­k­a Benedeket, a pozsonyi osztály segédhivatali segédét hasonló minőségben a budai osztályhoz által tette. — Am. oktatásügyi minisztérium hat ma­gyar ifjú részére 400 pártot utalványozott évenkint, hogy azok Bécsben legalább egy évig készülhessenek a gymna­­siumi tanári pályára. — Szabályul állíttatott fel, hogy a cs. kir. pénzügy­őrök közé lépendő jövedéki-hivatali gyakornokok a fő­felügyelők osztályához tartozzanak. — Egy czélszerű intézkedésnek a vasutakra alkalma­zása hozatott javaslatba, t. i. a vasutkocsiknak melegített homok­zsákok általi füttetése. — Félegyházon, Mezőtúron , Aszódon, Kunszent-Mik­­lóson az evang. kis gymnasiumok megszűntek. A kecske­méti és miskolczi Lis­i, valamint a soproni nagy evang. gymnasiumok most szerveztetnek.A pesti evang. gymnasiumi is, mint halljuk, iparkodik alkalmazkodni a szervezeti tervhez. Jól teszi. — S­z­i­n­i Károly úr Bezdébről a magyar írók se­­gélypénztára alapjára egy pártot küldött hozzánk. Köszönettel vettük. — Vannak, kiknek szivök megesett a nemzeti színház intendánsán,s kik megkisérték védelmét azon észrevétellel, hogy ott , hol az Ügykezelőség colegialiter történik, hol minden intézkedés , rendszabály a három tagú igaz­gatóság többségének határzatából támad , a vád , a korholás minden czélellenes rendszabályért, minden káros intézkedésért nem illetheti kiválólag e colle­gium egy tagját, nem illetheti egyedül az intendánst, ki vagy a határozatot hozó többség egyik tagja vagy véle­ményével egyedüli a collegiumban. Az első esetben a baj­nak okát nemcsak benne is; a másodikban, ha az igazgató­ság körében csakugyan a többség határoz, nem lehet ben­ne keresnünk. Hogy ez okoskodás, e védelem alapos le­gyen, előbb azt kellene constatkroznunk, hogy a nemzeti színház művezetésében eldöntő határzat egyedül a több­ségtől keletkezhetik, hogy az intendáns úr az igazgatósági triumvirátus felett nem bír lehetőséggel oly intézkedések életbe léptetésére, miket czélelleneseknek, ügyelleneseknek ismert el a sajtó és a közvélemény.Ha ez úgy volna, akkor constatkrozni kellene azt is, miként az igazgatóság kebelében, a collegium többi tagjában is fellelhető azon törekvés, azon bajnak oka, mi ellen annyiszor kelle felszólalnunk. De mi , azt hisszük, hogy ez mind nem úgy van. Az intendáns ur­­­­nak hatalma kiterjed oly határokig , melyek között s őt korlátolni nem lehet ; ügyvezetésének kiható ere­­­ jét meg nem zsibbaszthatja a többség ellenkezése. E hitre feljogosít bennünket mind­az , mi az igazgatóság kebelében az intendáns úr irányában már­is előkerült. A közönséghez átszivárog ez ellenzék, ez egyet nemér­­tésnek hite. Halljuk, miként az igazgatóság tagjai, kikben nincs elég merészség elvállalni a felelősséget az ügykeze­­­­lés eredménye, e czélellenes intézkedések következése­­ iránt, készebbek kilépni az igazgatóság köréből, mint ré­­­­szesei lenni az intendáns úr tetteinek. Arra mutat ez el­­­határzás, hogy az igazgatás többségének tartozik megha­­t■­­olni az intendáns magányos akarata, véleménye? mi szük­­­­ség volna demonstrálni az intendáns ellen, ha ellenében s többség akarata állana ? Az intendáns urnák, ha okosko­dásunk hamis, ha a sajtó rosszalása s a közvélemény sújtó hangja ártatlanul illeté őt, mindig hatalmában állott az igazolás, hatalmában állott, sőt kötelessége lett volna le­lépni azon állásról, melyen a többség czélellenes intézke­dései ellenében egy maga áll tehetlen jó akaratával. De ezt az intendáns úr nem tévé , azon általunk valótlannak állított esetben , hogy mindennek oka az igazgatóság , a többség határzatának végrehajtása által magát azonosítá a többséggel és szinte elköveté a tényt, melyért aztán e miatt nem ártatlanul támadtatott meg. És mit tesz most az intendáns ur, midőn az igazgatóság tagjai elhagyják ? „Majd uj collegákhoz kell ismét szoknia", mond vállat vo­nítva. Szép dolog a hidegvérüség, de ily esetben a hideg­­vérűségnek más neve is van. Tudja e az intendáns úr, hogy ilyen magatartása magasabb tekinteteket compro­­mittál? Ha a színház ügyét öntudatlanul akarata ellen intézi ily boldogtalanul, akkor az önbecsülés, az ügyszeretet, az annyiszor emlegetett hazafiság kényszerítik az intendáns utat a letépésre ; ha e boldogtalan kezelésnek nem ő az oka, akkor családi nevének önreputatiójának tartozik e lemondással; hadd lássa a nemzet a jövő kezelésben, mi­ként a czélellenes intézkedésnek nem ő volt az oka, hogy ő szereté az ügyet, és küzdött a tudatlanság és Tiszakarat ellen, s nehogy a színház legszomorubb epochájának emlé­kével köttessék össze az ő neve is, lemondott. De lehet, hogy az intendáns úr sem azt át nem látja, hogy keze alatt az intézet ügye sülyedt, sem arra magát kötelezettnek nem érzi, hogy az avatatlan kezelés felismerése vagy a többség által reá erőszakolt czélellenes intézkedés mellett lekö­szönjön, és megmarad áldástalan helyén s ártatlansága ese­tében készebb elviselni a többség bűneit, mint lemondani hálátlan állásáról. E ragaszkodás, e mindent elviselő tűrés indokát nem ismerhetjük, mert azt gr. Festetics Leo erről feltennünk nem lehet, hogy a 2600 pártnak volna hajlandó annyit feláldozni.Mi tehát ezentúl csak a bizalom kitö­résé­vel és reményével tekinthetünk fel azon hatalomhoz, mely­nek jóakaratú ápolását színházunk irányában többször ta­pasztaltuk. — A zene­irodalom terén egy uj szerző nevével ta­lálkozunk, kinek eddigi művei is nagy figyelmet ébresz­tettek a műértők körében. E szerző hazánkfia Pető Já­nos, pesti zongoramester, ki rövid idő alatt több igen je­les szerzeménynyel lépett a közönség elé. Ezek közöl szép mazurkáit s polkáit s a következőket emlitjü­k meg: 1. Emlék hazámra; magyar zongorára; ára 30 kr. 2. Deux Etudes, ára 36 kr. 3. Le coucher de soleil, morceau de Salon , ajánlva gróf Szapáry Gyula urnák, ára 45 kr. A nazurok sok kedélylyel írattak. Mind e mit a szorgalmas vállalkozó Rózsavölgyi és társánál jelent meg. A zeneirodalom terén mutatkozó nagy élénkség jeléül em­lítjük még Treichlinger legújabb kiadásait is, u. m. az Omer pasa indulót Schodeltól, ára 15 pkr. Pa­tik­á­­r­u­s Ferkó legújabb két csárdását a nyéki és a bara­­c­s­i emléket, a gr. K. Gy. által szerzett s a Patikárusok által előadott Csicsóka és Pétervá­sárhelyi emlék czímü csárdásokat. A jövő farsangra van tehát elég új csárdás. Lind Jenni tisztelői pedig kedvesen ve­­endik Taubernek „Ich muss nur einmal singen“ fel­iratú dalát, melyet zongorára Langer alkalmazott, s mely szinte Treichlingernél jelent meg. E dal az , melyről azt tartják, hogy azt Csak Lind Jenni énekelheti.­­ A Dr. Wagner ur gyógysaszi­ gyárában történt explosio okául későbbi vizsgálat folytában nem mint em­­lítők az ezüst kiválasztásánál elnézésből használt ammó­niák s így bor-ezüst képezése, hanem a következő körül­mény szolgált. Egy Pesten keresztül utazó photograph a boldogult Rieshez azon kéréssel járult, hogy a fénylapok készítésénél használt és általa egy palac­kba öntött ércz­­olvadékok maradványából választaná ki az ezüstöt. Mint tudatik a fényképek készítői Jod, Brom, Ammoniak s más érez olvadékkal dolgoznak, ez olvadékok egybeöntetvén a palac­kban Jodnitrogen (Légiblag­o N 13) ké­peztetők, mely folyó állapotban nem kártékony, de meg­­szárítva, ha pehelylyel érintetik is, nagy erővel eldurran. A szerencsétlen segéd a folyadékot több ideig állni hagyá, mely alatt az megkérgesedett, megridegült s midőn azt az üvegből a kísérletet tenni akaró segéd elővevő,­­— az szilárd állapotban az üveg falaihoz tapadva találtatott. — A folyadék tartalmát s igy a veszélyt nem sej­tő segéd a kéreggé vált folyadék elválasztására olló­val a palaczkba nyúlt s a mint a benne képezett Jodni­­trogent megérintő, ez eldurrant s őt megölő. Az olló szét­törve találtatott meg. Minden combinatio ez okra mutat. A szerencsétlen két árvát s egy vagyontalan özvegyet hagyott hátra. Halljuk hogy ezek részére az orvosi és gyógysze­részi kar kebelében adakozások gyüjtetnek. Az emberba­rátok jószívü adakozásait az árvák részére dr Wagner úr elfogadandja. Vidék- Baja, oct. 10-én. September hónak korán hi­degen beköszöntött napjai és derék szőlőnket csak hamar megfonyaszták és 19-én a szüretelést meginditani kény­­teték, mely inkább a bengézéshez hasonlított s a szőlők már az előtt is a rivacs (jeges eső) által meg pusztítva lé­vén. Száraz napunk volt 26-szor, csak 2-án, 8-án, 22 én és 23-án örvendezteténk meg esővel, mely némileg a meg­csontosodott földet szánthatóvá téve; 12 f. meleg volt egyszer, 11 f. kétszer, 10 f. kétszer 19-én és 20-án; 24től 6­5. 4. f. volt Zélus fölött reggel 6 órakor észleltetve. Vá­rosi közönségünk felfogván az államkölcsön fontosságát, a köz­álladalom javára 169 ezer f. p. áldozott. Ötven eze­­ret a közpénztár, 10 ezeret p. az árvák háza, s. a. t. Nagy tanodánk megnyittatván eddig 250 ifjú íratta be magát. Első­­leg tanodánk 1816-évben a városi,hatóság által alapitat­ván, azonnal támadtak buzgó férfiak a tanulást és erköl­csösséget támogatók, ugy néhai „Miszura István vá­rosunk néhai bírája és arany érdetipénzes alapitmányá­­ból két ifjú 50 v.f. tan­dijban részeltetik évenkint egyes­­leg. ,,M­a­d­r­i­c­s János szénkereskedő biztosított hagyo­mányából két ifjú 25 úrban; főtisztelendő „M­a­r­k­o­v­i­ts Antal“ kalocsai kanonok ur alapítmányképpen három if­jút évenkint 50 f.v. három ifjút pedig 30 újban részesít. „Wuits Joachim“ szerb tudós alapitmányából egy szerb fiú segéltetik fel 25 f.vban jutalmi díjjal. A jutal­mazások a városi tanács­község gyámgondoskodása és kijelölése mellett történnek évenkint újdontani kijelölések mellett — kivévőn az utolsót minden vallás tekintet­nél- TUDOMÁNY ÉS IRODALOM­ Magyar academia. — A nyelvtudományi osztálynak oct. 16. tartott ülésében Bugát Pál befejezte phonologiai elő­adásai cyclusát, az együtthangtan és szóhang-áthasonlí­­tásról értekezve. Előadásai sora az Értesítőben világot fog látni. — Néhai Légrády László úr végrendelet utján száz pengő utot hagyott az academia pénztőkéje nevelésére. 113(266). ABC-és o­l­va­s­ók­ö­nyv az ausztriai bi­rodalombeli kath. elemi iskolák számára. Ára kötve vászon­­háztal 10 kr. ezüstben. Bécs, 1854. A cs. kir. iskola­könyv- áruló hivatalban. Kis 8-rét. 102 lap. Mennyire hordja szivén magas kormányunk a köz­nevelés szent ügyét, eléggé tanúsítja az oktatásügyi minisztériumnak azon hálásan említendő eljárása, mely­nél fogva arról gondoskodott, hogy elemi iskoláink kor- és czélszerű tankönyvekkel a lehető legolcsóbb áron láttassanak el. Asztalomon fekszik e könyvek elseje és sok tekintetben legfontosbika. Ezen ABC-és Olvasó­könyvből fogja ezután száz meg százezer magyar gyer­mek első tanképzettségét nyerni; e könyvecskével új, és mint erősen hiszem, áldásteljes korszak fog népisko­láinkban kezdődni, szabadjon t­ehát felőle e lapban, me­lyet annyi t. iskolaigazgató és tanító olvas, bővebben szólanom. A német legjelesb paedagogok megegyeznek abban, hogy az úgynevezett elemi osztály (Elementarklasse) általános feladata ez: „Einerseits dem Kinde diejenigen Kenntnisse und Fertigkeiten mitzutheilen, welche die Grundlage aller weitern Schulbildung ausmachen, an­dererseits das Anschauungsvermögen, die Denk- und Einbildungskraft und das Gedächtniss zu üben, die Sprache richtiger, bewusster und fertiger zu machen, das Gewissen zu schärfen und zum Gottesbewusstsein zu erheben.“ Mily tulajdonokkal kell tehát az ABC- könyvnek ezek szerint bírnia? Feleletem e kérdésre oda megy ki, hogy ezen elemi első könyvecske gondoskodjék a gondolkodás vagyis eszmélkedés, beszélés írás és ol­vasásról,­­ gondoskodjék továbbá a gyermeki kedély erkölcsös vallási előképzéséről. Eddigelé népiskoláinkban többnyire az volt a szokás, hogy a belépő tanonczok a fali ABC elé állíttattak és minden bevezetés nélkül az­zal kínoztattak, hogy órahosszat elmondatott velők az egész abc: „Ennek a betűnek neve á; ennek a betűnek neve bé; ennek a betűnek neve ezé stb. vagy pedig el kellett szegényeknek a kézi abc-táblácskáról vagy könyv­ből mondaniok rendben az abc nagyát , kicsinyét, nyomtatott és írott betűit. E lélekölő hosszas és kínos mechanismus után jött a híres ba, be, bi, bo, bu. Már, hála az iskola nemtőjének, e módszer fölött örökre pál­­czát tört a didactk­a. Most, ha iskolába lépnek a tanu­lók, a tanító velők mindenekelőtt beszédgyakorlatokat tartson. Ezek által kell a gyermekek szívét megnyerni, nekik kedvet szerezni az iskolábaj­áráshoz, őket felbá­torítani, így gyakoroltatnak külső érzékeik, igy képez­­tetik beszédjök (mert némely iskolába lépő gyermek még csak kevés szónak van birtokában és még roszul is ejti azokat), igy szoktatnak hozzá a tiszta és jó kiej­téshez és megtaníttatnak a gondolkodás első ele­meire, miután a beszélés a gondolkodásról van föltételezve. Jól mondja az egyik német paedagog: „Ein Lehrer, der aus irgend einer Ursache das Denkvermögen seiner Schüler brach liegen lässt, versündigt sich an der Menschheit und bringt sich selbst und seine Mitarbeiter um die heitere, fröhliche Stim­mung, um den Seelenfrieden, bei welchem allein nur die Arbeit gedeiht. . . . Vom Sprechen muss der Ele­­mentar-unterricht ausgehen. Sprechen ist der Schule erste und letzte Aufgabe. Schon Pestalozzi sagt, dass Schreiben and Losen nur dem nütze, der reden könne.“ És ezen elvek szerint van szerkesztve az előt­tünk fekvő munka. „Tanits természetszerin­ti­­ e­gy ez a didactica átalánosan elismert egyik főelve és ez mindig szem előtt tartatott könyvecskénk szerkesz­tésénél. Könyvecskénk főkívonata tehát szintén az, hogy a tanító, mielőtt az olvasni-tanításhoz hozzá fogna, a könyvecskében fölhozott és más hasonló szemléleti tár­gyakkal foglalkoztassa tanítványait. A gyermekek kö­rébe esők ott első helyen vannak megnevezve, és mit e tekintetben idevágó munkák jól ajánlottak, az bölcs vá­lasztással föl van használva. Pezzalozzi szemléleti gyakorlataiból ott találjuk az emberi test részeit föl­hozva ; ott G­r­a­s­e­r­é­i­b­ó­l a ház, lakk­ói és szükségei­ről szóló leczkét; ott D­e­n­z­e­l rendszeréből, mely az iskolaszobából indul ki és a természet és az életviszonyok szemléletét tűzi ki az első beszélgetések anyagául, a szükségeseket. Szemléltesse meg a tanító tanítványaival e tárgyakat és neveztesse meg velök azokat; beszél­gessen velök felölök egyszerű szemléltető modorban a vezérfonalban följegyzett kérdések szerint, és higye el, hogy azon gyermekek, kik gyakorlottak a szemlélés és beszélgetésben, sokkal gyorsabban fognak megtanulni olvasni, mint azok, kik mindjárt a betűk ismeretével és az olvasással kínoztattak. A betűk könyvecskénkben nem következnek a régi abc-rendben, hanem olyképen, a mint azokat a pont és ennek különféle összeállítása és az egyszerű vonalak megismertetése után legkönnyebb utánképezni, rajzolni, és ez azért van, hogy a tanító az irni-tanítást az olvas­­ni-tanítással összeköthesse. Nem találunk többé könyvecskénkben a régi értelem nélküli hangösszetételekre; nincs benne a ba be bi bo bu, nya nye nyi nyo nyu. Nincs semmi haszon­talan többé könyvünkben; minden, a­mi előfordul ben­­ne, egy-egy gondolatnak a kifejezése. És ki a magyar nyelv bámulatraméltó jeles tulajdonait akarja megis­merni, pillantson csak be figyelmesen könyvecskénkbe és fogja látni, mily sok, csupán csak két betűből álló törzsszónk van. És nyelvünk ezen előnyét más nyelvek fölött igen ügyesen használja föl könyvünk. Alig ismeri a gyermek a hangzókat és egy két mássalhangzót, és azonnal képes leend egész, és pedig körébe eső monda­tokat olvashatni. A mondat képezi a nyelv­nek igazi elemét, miért is örömmel látjuk, hogy könyvünk különös gondot fordított a mondatokra azon­nal az első lapokon. Aztán ne gondolja valaki, hogy ez megint csak valami új haszontalan theória és pedig ki­­vihetlen az iskolában. Épen nem könyvünk, mielőtt 60,000 példányban kinyomatnék, egészen áttanultatott egyszerű p­al­ó­c­z gyermekek által, még­pedig minden nehézség nélkül és a legjobb sikerrel. Rajta tehát, tisz­telve szeretett tanítóink, kivált ti fiatalabbak! Lelkes Virágunk egykori híres két szava: „Ifjak utána!“ legyen jelszavatok; és látni fogjátok, hogy a legszebb siker fogja tanulmányozástokat és fáradalmaitokat ko­ronázni, és hogy az új ABC-könyv a maga nemében megfelel minden tekintetben a kor és hazánk igényeinek. Szükség már egyszer, hogy a magyar ember lemond­jon azon kizáró privilégiumáról, melyet úgy­szólván minden egyéb műveit nemzet közöl eddigelé egy maga arrogált magának, és mely szerint szép nyelvét minden­­ szabály nélkül beszélte és b irta is. Bizonyítja ezt­­ még az idén is azon körülmény, hogy több ink.h! programmunkban sok szarvas nyelv­ és pedig még he­lyesírási hiba is fordul elő. Már pedig ez szégyen, ez gyalázat. Ennek máskép kell lenni. ABC-könyvecskénk e tekintetben is remekül van szerkesztve és oda törek­szik, hogy a tanulók már korán hozzá szoktattassanak gondolataiknak gramatikailag helyes és csinos alakbani előadására. Eddigelé gyermekeink Csak szajkómódra taníttattak legnagyobb részt az olvasásra. Olvastak, és nem értet­ték, a­mit olvastak. Könyvünk úgy van szerkesztve, mi­szerint lehetlen, hogy a gyermekek azt ne értsék, mit abból olvasnak, főkép ha a tanító szemlélési és beszé­­lési gyakorlatokat tart az olvasott tárgyakról. Sok helyt kényszeríti a könyv a tanítót és a tanulót is a gondol­kodásra. Eddigi elemi könyveink irálya épen nem volt a gyermekek fölfogásához alkalmazva, sem pedig cor­rect. E tekintetben is remekül van könyvünk szer­kesztve. A tapasztalás bizonyítja, hogy a gyermekek mit sem hallanak, olvasnak nagyobb kedvvel, mint beszélyeket, vagy mint mondani szokták, meséket. Könyvünk ennél­fogva nagy részében mint „mesélő“, azaz elbeszélő lép föl, de túl nem lépi a határokat, és a magasabb czélt soha sem téveszti szeme elől. Mióta átlátták a praktikus tudósok, hogy mily nagy a természettan befolyása a nép jólétére, ezen tan erős állást foglalt el az elemi oktatásban. Könyvünk figyel­mét e térre is kiterjesztő, és bölcs tapintattal épen annyit vett belőle föl lapjaiba a legkülönfélébb alak­ban, mennyi szükséges arra, hogy a tanuló gyer­mek bevezettessék a természet szenté­lyébe, hogy nyílt szemmel körülnézhessen, szemlél­hessen, a természet nyelvét megérthesse és föltalálhas­sa az ő műveiben a mindenható bölcs és szeretetteljes teremtőt. E szép czél elérésére ki kell a tanítónak, fő­leg a hitelemzőnek egészíteni azt, mit könyvünk sok­szor csak röviden érint meg. A nemzetiség és valódi hazafiság magva is el van könyvünkben vetve, valamint a trón iránti kegyelet csírája is.­­ Nemcsak tősgyökeres magyar kifejezé­sekkel van tömve e munka, hanem igazán magyar ol­vasmánynyal is kedveskedik. A faültetés, virágápolás, kertészet, gazdálkodás, madarak és a házi állatok iránti kímélet apológiájával is találkozunk benne. Eddigelé tankönyveinkből — értjük mindig a prae­­scribáltakat — ki volt zárva az égnek egyik legkellem­­dúsabb leánya — a költészet, és untató, száraz, élet­nélküli volt a tananyag legnagyobb része. Zene és köl­tészet volt a classicus óvilágiban és a lovagias közép­korban is a nevelés egyik főtényezője, és erős, egész­séges nemzetség nevelkedett föl. Prozaikus korunkban e tekintetben sok hiba történt, de érezzük is az ebbeli hiányokat, és könyvünk nagy tért engedett a költészet­nek is, — és mikép fognak a jó szülők örvendeni, ha gyermekeik azonnal, mihelyt iskolába kezdenek járni, egy két szép magyaros verset, „mely ropogós mint a jó cseresnye,“ rövid imát, dalocskákat, életszabályt, stb. tudnak minden fejtörés nélkül elszavalni. Mondhatjuk, hogy könyvünk poétikai részei mindannyi drága gyön­gyök ifjúsági és paedagogiai irodalmunkban. Hála éret­­tek lelkes szmunknak. „Erziehet die Jugend für die Erhaltung und Förde­rung der christlichen Civilisation!“ ez C u r t­m a­n sze­rint a legfőbb nevelési elv, és könyvünk ezen elv sze­rint készült teljesen és egészen , mi jelességeinek többike. Minden lapja gazdag anyagot nyújt a ke­dély és szív nemesítésére, és az egészet valódi vallásosság szent szelleme lengi át. Mindenütt men­nyi buzdítás a szorgalom és munkásságra, melyre ha valaha , most van szüksége magyar fajunk­nak ! A nagy betűk elősorolásánál a szentek nevei szebbnél szebb alkalmat szolgáltatnak, szép, utánzásra méltó példák elbeszélésére életökből. A 33-ik czikk Isten mindenhatóságát tünteti a gyermek elé; a 48 és 49-ik egészen a vallás köréhez tartozik. Az olvasmá­nyok a 48 és 49 lapon, aztán a szépnél szebb elbeszé­lések, és az ünnepekreli kedélyes versesetek valóban megbecsülhetlenek. Ezek után bátran merem állítani, hogy könyvünk megfelel mindazon kellékeknek, melyekkel elemi isko­láink fő taneszközének a kor és hazánk szükségeihez képest bírnia kell. Szabadjon mutatványul néhány ver­ses darabot fölmutatnom e lapok 1. olvasóinak azon ké­relemmel, vegyék kezökbe e könyvecskét, olvassák fi­gyelemmel végig és ítéljenek aztán magok belbecse felől. 1. Oh édes őrangyalkám, szépen kérlek, vigyázz rám.Légy vezérem, hogy mig élek, mindig jó és jámbor legyek, s boltom után vezess be az Istenhez mennyekbe. 2. Van két szemem, tisztán látó, mindenfelé forgatható; látok virágot, fát bokrot, látom a kék égi boltot. E két sze­met Isten adta, s a­mit látnak, ő alkotta. 3. Szájam is van, szájam is van énnekem, melynek hasz­nát én igen jól vehetem; vele sok kérdést tehetek, el­mondhatom mit érezek; tudok nevetni, dalolni, imád­kozni, a magasztalni téged jó Isten, ki Vagy a mennyekben. 4. Méregből vagy tréfából ne kínozd az állatot, valamint te érezed, úgy érzi a kínokat. — A­ki egyszer hazudni mer, hitelt többé nem igen nyer. — A jámbor szülőnek szara oly drága kincs, melynél, ha követjük, hasznosabb semmi sincs. 5. (Nagypéntek.) Jézus függ a keresztfán, szivreható egy látvány, mikép omlik szent vére , lelkünk üdvösségére. Hogy örökös társi legyünk, életét áldozta értünk. A bű­nösök feszitik fel, tehát a bűnt kerülnünk kell. 6. (Isten szeme.) A madárkák vígan énekelnek, a virá­gok illatot lehelnek, leng a lepke, a csapodár, a juh s te­hén legelve jár. Az erdőben zöldell a fa és bokor, a sűrűből őz és szar­vas kiugor, őket Isten szeme látja, ótalmazza és táplálja. 7. A hímes szivárványt nézd az égen, mily dicső kék és veres színében. Ott ragyogván zálog az nekem, hogy özön­víz többé nem leszen. 8. (Reggeli ima.) Istenem, az éj elrepült, testem lel­kem ép és derült; őrizz meg engem ez napon, hogy ne legyen semmi bajom. (Estve.) Isten, ki megőriztél ma, vigyázz reám ez éj­szaka. Kicsit nagyot zársz gondodba, bátran fekszem hát ágyamba. (Gyermek, jegyezd meg ezeket!) Mindenkor igazat beszélj, s ha bántnak is érte, ne félj. Ha igazat szólsz, az Isten megsegít bajos ügyedben. A hazugság olcsó kenyér, vele veszt az is, a­ki nyer. Magyar könyve snet. 405(634). Görög olvasókönyv a görög nyelv­tan I. és II. évi folyamára. Feldbausch és Süpfle után magyarítva, és Szepesy I. görög nyelvtanához alkalmazva Winterkorn Sándor, szent benedekrendü áldoz és a győri főgymnasiumban a görög nyelv tanára ál­tal. (A magas minisztérium 1853­ sept. 10. 8676196 sz. a. kelt rendeleténél fogva engedélyezett munka.) Pest, 1854. Magyar Mihál könyvkereskedésében. 8-rét. IV és 76­­. (Ára a munkának, melynek eddig csak első harmada je­lent meg, előfizetés utján 1 fz. 20 kr. pp.)

Next