Pesti Napló, 1854. november (5. évfolyam, 1394-1418. szám)

1854-11-01 / 1394. szám

1854. Stedik évi folyam-ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidékre postán küldve : Évnegyedre 5 frt. — kr. p. Félévre 10 F­TM . A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. Pesten házhoz hordva : Félévre . 8 frt — kr. p. Évnegyedre 4 frt — kr. p. Egy hónapra 1 frt 30 kr.p. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő : urintcza 8-ik szám 251—1394 Szerkesztési iroda : Drinte sz za 8. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Hirdetések öt ha­sábos petit-sora 4 pgő kraj­­czárjával számittatik. A be­­igtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdij előre lefize­tendő a Magánviták öt ha­sábos sora 5 pengő krajczár­­jával számittatik. — A fölvé­teli dij szinte mindenkor elő­re lefizetendő a Szerda, nov. 1-jén- HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőn és innep utáni napokat kivéve — jelen­évnyi alakjában, mindennap reggeli órákban. Előfizetési felhívás a gssvx mAVlé November-decemberi két hónapos folyamára. Vidéki© postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhoz hordással, 2 frt. 40 pp. A­z előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. posta­hivat­al­t, és Pesten a lapok kiadóhivatalában, uriutc­­a 8. sz. 1-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében, uri- és kigyó­­uteza s­z­egletén. — Az előfizetési levelek bérmentve küldendők. Parti Napló kiadó­hivatala. London, oct. 24. Áll Szebasztopol, és az orosz hatalom Keleten még­­ Ez főujsága a múlt hétnek. Érdekesek ugyan egyébben is a közel lefolyt napok, de a milliók agyá­ban még mindig csak egy gondolat uralg, a nagy tömeg ajkain csak egy szó forog s ez Szebasztopol, miért is újság varázsával semmi más nem ragadja meg a keble­ket. Kimondhatlanul mohó a közönségben az e vár sors­­forgása iránti tudásvágy, mely is , miután a krimiai hadkaland fővezéreinek egyéb a teendője, mint a benn­­maradtak hirszomját szünet nélküli távirati tudósítások­kal enyhitgetni, s az olvasó világ élveiről a lapoknak második s harmadik kiadásra anyagot nyújtva gondos­kodni, kielégítést keresve csak egyre ingereltetők a múlt heti magán­közlemények ellenmondásai s homá­lya által, így a közvárakozást magasra feszitőleg egyes hírlapi levelezők által állítva jön, hogy nemcsak a szö­vetséges seregeknek Krimiában száma haladja már fö­lül a 120 ezeret, hanem ellenben Menzikoff hg is hadát 100 ezerre szaporító tetemes erősítéseket vet, miből azután azon aggasztó következtetés vonatik, hogy Sze­basztopol erős kapuinak bedöntetése, s a kapuk betör­­tével Krimiának meghódittatása munka s áldozatban oly nagy napokat igénylene, minek Auszterlitz, Fried­land és Moszkó előtt vérben áldoztak le. — Az ekként szülemlett nyu­talanságot még inkább nevelé a,Times* keleti levelezőjének ama bátor kettős vádja, hogy Dundas Szebasztopol tengerre nyiló erődeinek tenger­ről ágyuztatására szólittatván fel sürgetőleg Hamelin által, ebbeli közremunkálását megtagadá s az általa Alma előtt is követett tétlenségi tervet ajánlá ezentúl is gyakorlandónak; s hogy a Krimiában vérző s a cho­lera által is üldözött seregek orvosi segélyben szűköl­ködnek. Ez utóbbi vád alapos volta mellett a „Times“ maga pár vezérczikkben szállván sikra, érdekes polémia keletkezik a lapokban, s a „M. Chronicle“-nek alkal­ma nyilt tanukkal, tényekkel s következő rövid számki­mutatással világot deríteni a vád korhadt voltára: Wel­lington hű hadjárata alatt csak 154 főre esett egy or­vos, s nagy volt a hiány ápolókban is, míg ellenben az almai csata idején keleten (a harcztéren ?) 276 orvos, tehát 97 személyre egy, állott szolgálatkészen, nem is említve a franczia irgalmas apáczákat, s az Angliából Miss Nightingale alatt kiinduló ápoló­nőket. Azonban egyes lapok párbajai s lándzsatörései aránylag apróbb tárgyak fölöitt nem gátják a közsajtót szilvonalára emel­kedni a Szebasztopol előtt alakuló eseményeknek, s jövőt fürkésző múlt heti vezérczikkei úgy a kormány-, mint az ellenzéki közlönyöknek egyaránt annak erős hitében írattak : hogy a czár Szebasztopolt könnyen feladni, koronájának e legdrágább gyöngyét ellene­inek dics koszorújába tűzetni engedni egyhamar nem fogja; hogy Szebasztopol elestével K­r­i­­m­i­a meghódítva még nem leend ,­­ hogy végre Krimia elfoglaltatása csak a végsőkrei elkeseredés kar­jába, de semmi esetre sem a szövetséges hatalmak zsá­molyához vetendi Oroszország önurát. De hát mi fogja megtörni Miklós czár sziklaakaratát ? Talán tengeri knzhatalmának megsemmisítése, s a háborúnak hosszúra kinyujtatása ? „Oroszország a tengeren csak harmadik, de szárazon első, vagy legalább nem második, Európa vezérstátusainak sorában, leszorittatván tehát a vizek­ről, szárazon még mindig nagy s erős marad, külterrbeli veszteségét, belterj-­s tömöttségben csakhamar vissza­nyerő. Nem is alkalmazható Oroszországra Európa rendes mérve, mert az orosz kereskedelemnek vég le­­tiltatása Europa piaczairól, kevésbbé rontaná meg az északi birodalom szív és életét, mint sértené élesen a civilizáltabb ellenfél érdekeit győzelem esetében is; sőt kétséget nem szenved, hogy Oroszország világüzlete csak Éjszakamerika miatt sem paralizálható végké a leghosszabbra kinyújtott háború által is. Tehát száza­dok óta műgondok s vérrel kivívott előnyökről lemon­dásra a czár sem tengeri hatalmának megtörése, sem világkereskedelmének aláásása által, hanem csak szá­­razi seregeknek szent birodalmának belsejébe hatolásá­val kényszeríthető. De tehetik-e Anglia s Francziaor­­szág Éjszak ellen azt, mi egy európai coalitiónak is nehéz feladat volna ? Nem! New-york, odt. elején. Midőn a bankintézetekről szólok, el nem mellőzhe­tem, hogy a specie-basisról és forgásban lévő arany, ezüst, és rézpénzekről említést ne tegyek, melyek az amerikai pénzverőhivatalokban létesíttettek. Az egye­sült államokban öt helyen van pénzverőhivatal, úgy­mint : Philadelphia, — U. S. mint — New­ Orleans, Dahlanega, Charlotte és San Franciscóban, imez utóbbi négy helyütt, azonban csak fiok-branch-intézetek alakítják a philadelphiai hivatal gondnoksága és ve­zérlete alatt. A legelső arany, ezüst és rézpénzei ime nagy köz­társaságnak, 1793-ban, Philadelphiában verettek, és ime nevezett évtől egész 1817-ig, vagy­is 24 év lefo­lyása alatt 52,019,407 darab pénz veretett, minek ál­talános értéke 14,198,593 dollár és 53 cent volt; úgy­mint 5,610,957 dollár 50 cent arany, 8,268,295 dollár 75 cent ezüst, és 319,340 dollár és 48 centet érő réz anyagból készített pénz. Íme pénzanyag 1817-től minden évben többre sza­porodik, és 1854 ik év első napján az aranypénz ér­téke 292,244,291 dollár, 94 cent, az ezüsté 88,039,389 dollár, 90 cent, a rézpénzé pedig 1,513,517 dollár 17 cent, vagy­is általános értéke azon pénznek, mely a köztársaság alapítása óta veretett, 381,797,299 dol­lár és 1 centre szaporodott, és a pénzdarabok száma 508,039,548 volt. Felszólításom következtében a philadelphiai pénz­verő hivatal directora James Ross Snowden úr, tudata velem épen tegnapi levelében, hogy ezen évben, nyolcz hónap alatt az állami pénzverő hivatalokban augustus 31-ik napjáig 34,092,697 dollár arany, 6,251,000 dol­lár ezüst, és 34,947 dollár 17 centet érő rézpénz vere­tett, hozzátevén tudósításához, hogy a san francis­coi pénzverő hivatal közlése csak július hó 31-kéig terjed. Ha tehát ezen öszveget az előbb megnevezett átalá­­nos értékéhez számítjuk a vert pénznek, úgymint: 40,378,644 dollárt és 17 centet, akkor 422,175,943 dollár és 18 centet érő, arany, ezüst és rézpénz lett forgásba bocsátva itten, mióta a pénzverő hivatalok mű­ködése folyamatban van, és ennyi értéke azon vert pénz­daraboknak, miknek két oldalát a köztársaság czime és symboluma ékesíti. Az egyesült államoknak arany és ezüst forrásai Vir­ginia, North Carolina, South Carolina, Georgia, Ten­nessee, Alabama, New­ Mexico, Oregon és California; természetesen ezen utóbbi hely a domestic production — hazai beltermelésnek legjelentékenyebb forrása. Az arany beltermelés mennyiségét, képtelen vagyok biztos számban állítani, csak combinálva, circiter 60 millió dollárt haladhat meg évenként. Mert maga Snow­den úr, a pénzverő hivatalokban deponált arany anya­got 1853-ban 52,857,931 dollárra tette, és 1804-től Amerika aranytermeléséből letett arany anyagot pénzfel verés végett 224,392,334 dollárban alapíta meg, a pénz­verő hivatalok közlése után , az ezüst anyagot pedig szint azon évben 417,279 dollárban. Ezen ásatás azon­ban csak oly ezüst és arany anyagra vonatkozó, mi pénzverésre adatott át. Az egész e. államokban forgásban lévő arany és ezüst pénzhez, számítandó még a külföldi pénzek mennyisége. Ezek behozataláról 1821-től egész folyó év első nap­jáig biztos és tökéletes kimutatással bírok, úgymint: a nevezett első évben 1821, a coin és bullion érté­ke 8,064,890 dollár volt, és a legnagyobb behozatal 1847-ben 1­24,121,289 dollárra haladott fel, míg a múlt évben 1853-ban ime nagy öszegből csökkent a behozatal 4,200,382 dollárra. Harminczhárom év alatt a vert pénz és bulk­on öszszes értéke 278,678,615 dol­lárt teszen, ide nem számítván, mint említeni, a belter­melés legkisebb részét sem. Hogy az arany és ezüst anyagból e nemes érczékből vert pénz mennyi lehet forgásban, majdnem lehetetlen­ség tudni, mert nem tudjuk azon mennyiséget, mi arany­művesektől felolvasztva lett, csak azt, mennyi pénz ve­retett. Mint az évi kimutatásokból látom, harminc-­há­rom év alatt a coin és bullion kivite­l­e, innét Európa és más tartományokba 1821-től egész folyó év első napjáig 293,158,070 dollárt teszen, mit bizo­nyosan tudhatni. Mily öszveg lehet az, mi egyesek által kis sommákban kiczipelve jön, nem tudhatom. De a ki­mutatás után, Amerika arany és ezüstben, a kivitel ál­tal 14­ 479,455 dollárnyi csorbulást szenvedett. A leg­nagyobb kivitel történt 1852-ben, úgymint: 42,674,135 dollár, és a legkisebb, harminchárom év alatt, 1843 ban 1,520,791 dollárra haladt. A külföldi pénzekből rendes forgás alatt vannak, — Angolország, Cuba, és Mexico arany és ezüst pénzei; más tartományokéi nem annyira láthatók a nép között, egyedül pénzváltóknál kaphatók, percentek fizetése mellett. Így áll t. sz. az - Amerika pénzviszonya és olyanok bankszervezetei, mint minőknek lenni tárgyalóm. Mi Magyarországot illeti, meg vagyok győződve,­­ hogy kivált a földbirtokosság a hűbéri viszonyok megszűnése után érezhetőleg nélkülözheti a hitelin­tézetek hiányát, honnét olcsó pénzt kaphasson jó­szágai javítására és rendezésére. Lehetetlen azonban, hogy ily hitelintézetet (mezőgazdasági hitelbankot) nem állíthatna, ha a birtokosok közt akarat és össze­tartás volna. A kormány ily szándékot bizonyosan örö­mest mozdítana elő, mert akkor a birtok jövedelmezőbb s adóviselésre képesebb leend. Kisértsék meg tehát az érdeklettek , készítsenek tervet (s ha jól em­lékezem, van is már egy vagy több a kormány le­véltárába még 1845—1846-ból letéve); s ha a bir­tokos urak jószágaikat az intézetnek zálogul lekötik, akkor a kormány engedelmével az összes zálog értékéig kiadandó hiteljegyeik mindenütt kész fogadtatásra fog­nak találni, az érczpénzzel al­pari leendőnek, s a birto­kost az uzsorások fosztogató markából ki fogják szaba­­ditni. De azt tartom, hogy a sült galamb senkinek sem repül a szájába. Belgrád, oct. 22. Anna­c idejében jelentettem önnek a két püspök halálát , Maximo­vics Nicephorét tudnillik Uzsicseben, és Novakovics Dosib­asét Negotin­­ban; most tudatom önnel a két üres hely betöltését. Az uzsicsei püspökségre az eddigi szabacsi püspök Nesko­­v­i­c­s Joannicius ur, sabacsi püspökké Joannovics Mihály hieromonach, negotini püspökké pedig S­t­o­j­k­o­­v­i­c­s Erasimus, — eddig mindketten tanárok az itteni seminariumban választottak. — Stajkovics archi­­mandrita aradi születésű Magyarországban bölcsészeti és jogtanulmányait a cs. kir. ausztr. fensőbb tanodákban, a theologiát pedig Karlovitzban végezte. 1839-ben az itteni érsek metropolita, Joannovics Péter ur, hold. emlé­kezetű Stankovics karlovitzi érsekhez folyamodott egypár megvizsgált egyén végett, hogy azokat az itt nem­rég felállított theologiai intézetnél alkalmazhassa. A vá­lasztás a többi közt Stojkovics Györgyre esett, ki épen a gergetegi kolostorban volt, a szerzetes rendbe lépendő. Ide érkezve tanár lett a seminariumban, belépett a szerze­tes rendbe, fokról fokra mindinkább előmozditatott, s mint szerb herczegségi alattvaló naturalisáltatván, legújabb időben a seminerium rectosává lön. — Joannovics Mihály Bánján, magában a hűségben született az itteni theol. tanfolyam bevégezte után, mint a kormány növen­déke Kiewbe küldetett, hol még egyszer végezte el a theol. tanfolyamot, s e tudománynak több évig oly elő­menetellel szentelte magát, hogy ugyanott a theolézia magisterévé avattatott fel. Saját kivonatára az itteni metro­polita által megengedtetett néni, hogy Kievben a papi rend­be léphessen. Ugyanott szerzetes, diakon és prespyter lett. Nemrég hazájába hivatott, hol seminariumi tanszéket nyert. A­mit az itteni egyház az elhalt püspökökben, morális és vallásos jellemükre nézve vesztett, gazdagon kipótolandja azt a k­ét püspök kinevezése, miután ezen urak, azon erényeken kívül, melyek egy főpásztort ékesítnek, egyszer­smind a tudományosság hordozói, ami pedig a két elhunyt, a régi s nehéz időkből származó főpapnál természetesen hiányzott. Péter érsek, ki a hazai egyház körül annyi vi­lágos érdemeket szerzett magának, ezután gyámolítva a tu­dományokkal felruházott püspökök által, még biztosabb léptekkel haladand előre a clerus felvilágosításában (Mint tudva van, Péter — szül. Illokon, a szerb vajdaságban — nagytudományú férfin, ki magasabb bölcsészeti és theolo­giai tanulmányait a cs. kir. ausztriai államokban végezte, több évig gymnasiumi tanár volt Karlovitzban; később Milos­iy titoknokává lett , kitűnő szolgálatokat tett, s 1833 óta, mint az itteni orthodox egyház érseke és me­­tropolitája köztiszteletben áll. (Szojkonovics püspök felszentelése ma, vasárnap ünnepé­gesen ment végbe, Mi­hályé pedig 26-kán fog megtörténni, ki archimandritává léptetett elő. Az eddigi titoknoki püspökség ezután nego­­tininek fog neveztetni. T. B­é­c­s , oct. 30. Szebasztopolról vett hireink oct. 23-káig tdevel­­nek, de csupán arról szólnak, hogy ott „semmi eldön­tő“ nem történt. A bombázás félbenszakadás nélkül foly. Minden egyéb tudósítás kétséges, mert hogy az oroszok 86 ostromlövegből 82-őt szétromboltak volna, maguk pedig 360-ból csak 6-tot vesztettek volna el, az erősitgetések daczára is szintoly hihetlen, valamint a börzén ma elterjesztett azon hír, mely szerint Nachi­­moff admirál is elesett. Számok és nevek elcseréltet­nek s egybezagyváltatnak, mikép még azelőtt sem tör­tént soha, midőn a politika még nem volt mindenkinek közjava. A „Presse“ jelenti, hogy, valamint Berlinbe, úgy Bécsbe is sürgöny érkezett Gortsakoff herczeghez,mely­ben az orosz kabinet kinyilatkoztatja, hogy keleti po­litikájának eddigi elveit jövőre is fen kívánja tartani. Az orosz vadász, ki a jegyzéket hozta, 27-én érkezett ide. Ugyan azon lap értesít, hogy az oroszok 18—19- ke közti éjjel nagy kirohanást tettek, s a francziáknak 11 álgyuit és­ 2 mozsarát szegeztek be. Menzikoff her­­czeg jelentékeny lovassági segélyerőt vár, melynek egy része a Dnyeszteren már át is kelt; a hadseregből 12000 ember Baktsiseraj mellett keletileg Balaklaván át kül­detett , hogy a szövetségesek oldalában és hátuk mö­gött diversiót tegyen. Azonban nem igen látszik való­színűnek, hogy ily csekély erejű hadtest a szövetsége­sek tömör állásánál azok positióját csak legkevésbé is komolyan veszélyeztethetné. Bukarestből írják, hogy nagy szorgalommal dolgoz­nak a fejedelemségek szervezeti statútumán. Azon hír, hogy F­u a­d effendi lépend Dervis pasa helyébe, még nem valósult, ámbár nem valószínűtlen, hogy al­kudozások vannak folyamatban a török tartománybiz­tosság más egyénnel betöltése végett. Ausztriai birodalom: G­l­­­k a herczeg moldvai hoszpodár ma (octob. 30.) reggeli 7 órakor utazott el Bécsből, Jassyban a hoszpodári széket ismét elfoglalandó. Különféle hírlapok jelenték az utóbbi időben, hogy Ausztria s a nyugati hatalmak közt a véd- és daczszövet­ség már megköttetett legyen. Ezen állítások teljesen alap­talanok. Az érintett kérdés Anglia és Francziaország ré­széről Ausztriánál ismételve megpendítetett ugyan s ér­tekezletekre is szolgáltatott alkalmat, ámde a jelen óráig egy véd- és daczszö­vetség végleges megkötéséről semmi szó , de kilátás sincs, hogy Ausztria ilynemű lépést teend, míg a keleti kérdés Németországban függőben van. KÜLFÖLD. Németorság Berlin, oct. 27. Azon fontos szerep, melyet a scandináv Észak az ő állása és bel­viszonyai által a jelen európai krízis kifejlődésénél viselni hiva­tottnak látszik, a dán királyságban most történő politi­kai eseményeknek magasabb köz­érdeket kölcsönöz.­­ Miután ott egyszer a dán észállam fogalma nem annyi­ra a fenálló viszonyokból következetesen fejlett ki, mint inkább önkényes politikai számítás által feltalálva s a nagy­hatalmaktól elismerve jön, természetesen önmagá­tól fejlett ki ezen költött politikai egységre nézve egy megfelelő alakzat, következéskép egy­észállami alkot­mány szükségessége. Miután a dán országgyűléssel közlött korábbi javaslatok és folytatott tanácskozások eredmény nélküliek maradtak, hirtelen megjelent az ez évi júl. 26-ról kelt rendelvény, mely által a dán mo­narchia közös ügyeire nézve alkotmány rendeltetett.­­ Ezen az őszállamot illető ügyekre nézve egy 50 tagból álló országtanácsnak kelle hivataloskodni, kik közöl 20 at a király nevez ki, a többi 30-at pedig részint a dán országgyűlés (18 tagot), részint a slezvigi és hol­­steini tartományrendek (5 resp. 6 tagot) részint a lau­­enburgi tartomány (1 tagot) lennének kötelesek vá­lasztani. A sept. 1-jére egybehívott és öszszegyűlt or­szágtanács legközelebb a királytól kinevezett 20 tag által (kik között 12 dán van és kell hogy legyen) ké­peztetek , mialatt a többi 30-nak megválasztatása szükségkép az 1849. évi jun. 5-kei dán alaptörvény módosítása által feltételezettnek mutatkozik. E czélra a dán országgyűlés f. hó - án csakugyan egybe is jött. Tudva van, mily ellenzék alakult annak kebelében, s név szerint a volksthingben a minisztérium ellen, sőt mily vád vitattatok meg ellene a julius 26-kai petro­­gált rendelet, s egyéb, alkotmány­elleneseknek jelölt rendszabályok miatt.­­ Az érintett rendelet által be­hozott öszállam-alkotmányban oly határozványok fog­laltatnak, melyek az 1852. évi jan. 28-kai manifestum tartalmával ellenmondásban állók; ez által az ország­gyűlés és országtanács togozatai közt ellentét van fel­állítva, melynek önmagától azon eventualitást bekövet­­kezőnek kell­ mutatnia, miszerint ily ellentét kiegyen­lítése végett amaz imezzel együtt a politikai színvonalra alá fog nyomatni, így az őszállam-alkotmányban egy szó sincs a sajtószabadságról, holott ez az 1849-ki alaptörvény szerint egész kiterjedésben áll fen; az országtanács tárgyalásainál a nyilvánosság ki van zárva, és mialatt a budget évenként az országgyűlés által helybenhagyandó, a minden másod­évben egybe­­gyűlendő országtanácsnak csak véleményező sza­vazat van engedve, elhatározó pedig csak az új közös adóknál és kölcsönöknél. E mellett az országtanács hiányos képviseleti jelleme az ő szerkezetmódján kívül még azáltal is kitűnik, hogy tagjai évenkint 500 tallér­­nyi megállapított kárpótlást kapnak.­­ Míg egyrész­ről maga az országtanács szükségesnek mutatta fel, hogy a közös állambudget és államszámadolás tárgyában elhatározó szavazatban részesíttessék, azalatt a volks­­thing, trónbeszédjei válaszfeliratában követelé ,hogy a tervezett öszalkotmány, mely egy részét azon körűlés­nek, mely most Dánország alaptörvénye alá tartozik, oly szorosan foglalja be, alapzatában egy valóságos constitutionális és képviseleti alkotmány kell hogy le­gyen, nehogy egész elvében nyílt ellenkezésbe jőjön a Dánország részére készített alkotmánynyal.“ A válasz­felirat kiemelte még, miszerint egy dán országgyűlés sem hagyhat fel soha azon követeléssel, hogy a mo­narchia közös ügyeinek orgánuma „elhatározó ha­talommal felruházott legyen mind az egész államház­tartás, mind pedig a közös ügyeket illető mindennemű törvények tekintetében, és hogy ezen orgánum a kép legyen szerkesztve, miszerint az valóságos nép­képviseletnek mondathassák.“­­ Ezen nyilatkozatok­kal szemközt a korona, tudomás szerint, alkotmány­­szerű jogát használván, a volksthinget feloszlatta; uj választások írattak ki s a miniszterek hivatalukban ma­radnak. A legközelebbi országgyűlés egybejövetelekor ki fog majd tűnni, váljon annak újan választott tagjai, mikép a kormány előre fölteszi, engedelmesbeknek mu­­tatkozandnak e. Ha ez, mikép valószínűleg előrelát­ható, a kormány várakozása ellen ütne ki, akkor a most uralkodó rendszer nyomán a július 26 -i perroválást bizonyosan egy második fogja követni, és az ezen rendszer szerinti legegyszerűbb módon az összeütközés nem annyira kiegyenlítve mint inkább félre há­rítva lesz általa, úgy hogy a dán mind ősz- mind külön-alkotmány oly módon fog helyre igazíttatni, mely többé az absolut monarchia megszilárdulásának semmi akadályt nem vetene útjában. Ebből miféle bel­viszonyok fognának szükségkép fejlődni, könnyen elő­­reláthtaó, valamint azt sem nehéz felfogni, mily visz­­szahatásra nyilandnék e kép a kül­politikai bonyodal­mak által kilátás. Berlin October 28. — Ma kaptuk megerősitte­­tését f. hó 24-kei közleményünknek a gróf Esz­­terházy által Berlinbe vitt választ ille­tőleg. Bud­ gróf az oct. 13-kai porosz jegyzéket semmi bővebb fejtegetés alá nem vette, hanem udva­rias és barátságos módon mind a nyilatkozatért, mind pedig azon újabb biztosításért is köszönetet mon­­­dott, hogy 1.1. Poroszország semmi esetben sem szán­dékozik Oroszországgal szövetségre lépni. Nem történt semminemű ígéret vagy javaslat, s a jelen pillanatban minden támaszpont hiányzik egy Ausztria és Porosz­­ország közti további jegyzék­váltásra. Szintúgy arra sincs kilátás, hogy Frankfurtban egy szövetségvégzés által a helyzetben valamely változás idéztetnék elő. Fr&DOXlaoring, P­á­r­i­s, oct. 27. A hadügyminiszter tábornagy Canrobert tábornoktól, a keleti sereg fővezérétől, a Szebasztopol előtti főhadiszállásról oct. 13-káról kelt következő levelet vett: „Tábornagy ur, „Mikép mai támidai tudósításomban jelentettem volt, a vi-árkokat a 9—10-ke közti éjelen megnyitottuk. Várnunk

Next