Pesti Napló, 1854. november (5. évfolyam, 1394-1418. szám)

1854-11-09 / 1400. szám

basztopol ellen nem történt meg. Egy várnai consulsági tudósítás oct. 29-ki közlések alapján azon állítást fejezi ki, miszerint a szövetségesek a kikötőt és várost nemsokára bizonyosan össze fogják rombolni s aztán elvonulni. Megj­egyzek már egy múlt alkalommal, hogy Krimia meghódításának, Szebasztopol eleste vagy szét­­romboltatása után, nem kell okvetlen a krimiai földön történnie. Vannak pontok, melyek elfoglaltatván, kul­csul szolgálnak Krimia szűk kapujához, melyen belül ha aztán az oroszok bennrekedni nem akarnak, nyakra főre önmaguk fognak kivonulni, csak az orosz géniuszt hagyván Szebasztopol romjai felett nyögni az elmúlt dicsőség felett. Mi ezért ez eventualitást nem tartjuk épen lehetetlennek, sőt nem is valószínűtlennek. E mellett látszik szólni egy odessai oct. 29-ki tudósí­tás is, mely szerint a dunai deltában álló csapatok, ki­véve a várőrségeket, a felső Pruth tájára vonatnak ; e tudósítást pedig megerősíti egy galaczi közlés, mely szerint Lüders töb parancsot kapott, mihelyt hírét veszi Szebasztopol elestének, tüstént Besszarábia déli részét kiüritni , mert attól lehet tartani, hogy a szövetségesek onnan Akerman és Odessa felé fordulandnak, hogy e két hadállást szétrombolják. Azt hisszük , felesleges is említ­ünnk, mikép a szövetségesek ily diversiója az orosz dunai hadállás oldalában Omer pasa támadó fellépését megkönnyítné, sőt előhaladás esetében Krimia torkola­tához az utat is megnyithatná.Különben a bukaresti német hirlap oct. 30-áról jelenti, mikép Dieu ezre­des egy segédtisztje azelőtt való nap Stambulból 4 nap alatt megérkezett s állítja, mikép már e hét folytán fogunk tudósítást kapni Szebasztopol átadatásáról , s hogy a mészárlás borzzasztó, azonban mint láttuk, a félebbi orosz tudósítások még nem igazolják Dieu segédének kimondását, még nov. 2-án sem intéztetvén nagy táma­dás a vár ellen. — Halljuk , hogy az újonnan állított 3 nagy ütegnek leleplezése a franczia vonal második, de már előre tolt párhuzamában csak nov­ elején fog megtörténni. Ez ütegeknél a megrongált ha­dihajókon rendelkezhető állapotba jutott 2300 tenge­­rész katona fog szolgálatot tenni, kik Balaklavánál már partra szállottak. Az Odesszába naponként érkező pos­tafutár orosz tisztektől levelet hoz ottani rokonaikhoz; egy ily levél mondja, mikép Menzikoff­ág szoros sem­legességben tartja magát, a­mennyiben e védelem na­gyobb hadműködésekre vonatkozik. — A Liprandi hadosztály Trakt­rban a magaslatokon és a szaka­dékok közt a Csernaja jobb partján, ez orosz levelek szerint, és oly szilárd állásban van, mint a szövetségesek. A két hadsereg egymást kölcsönösen figyelemmel kiséri s úgy látszik erősítéseket várnak, hogy sikeres csapást intézhessenek. Várnak egyenes tudósítások, melyeket egy bécsi bankárház kapott, ismétlik, hogy az oroszok 26-ki ki­rontásuknál tetemes veszteségeket szenvedtek, és hogy a Konstantin erőd nagyobb részt le van rombolva. A „Globe“ pedig hivatalos forrásból hozza a Hi­malaya várnai oct. 28-ki tudósításait, mely szerint egy tetemes orosz haderő 25-én Balaklavánál 3 török üteget elfoglalt; az angol lovasság megtámadván azt,nagy veszteséget szenvedett; de a Scott Grey­s az 5 dragonyos gárda-ezred segélyére sietvén, az ellenséget tökélete­sen szétverték. Szintúgy megerősíti az oroszoknak 26-án történt kirontását, mely alkalommal sir Lacy Evans verte vissza; az oroszok 1000 halottat hagytak a síkon; az angolok csak 1 tisztet vesztettek, s néhány sebesültet. Várnai tudósítások jelentik azt is, hogy egy Ah­­med nevű volt tatár főnök saját felelősségére egy tatár csapatot alakított , melylyel igen merész és szerencsés guerilla-harczot folytat az oroszok ellen s főleg élelem és lőszer - szál­­tmányaikat elvágja. A „M o n i t e u rt. tudósítása a már más forrásokból ismeretes eseményekről Szebasztopol körül oct. 18-káig következőleg szól: „Az ostromütegek felállítása, melyeket a tér minő­sége hátráltatott, s a vár 14 és 16-iki tüzelése késleltetett, csak odt. 16-kán este végeztetett be, egy­ ötvenfontos hajóágyakból álló üteg kivételével, az úgy­nevezett genuai erőditvényen , melynek rendeltetése volt a vesztegerőd ütegét hátulról megtámadni. Az ágyuk számát az ütegekben 250-re teszik. A tüzelés 17-kén reggel fél hét órakor kezdetett meg, s mindkét részről igen élénken folyt egész 10 óráig. Ugyanazon reggel a flották, melyek részint a Kacsánál, részint a kamiehi öbölben feküdtek, elkezdtek a szebasztopoli bemenet ütegei ellen mozdulni, a vitorlahajók a gőzfregattok által vontatva. A franczia hajórajnak a déli részt s a veszteglő üteget, az angol hajórajnak az éjszaki partot kelle lődöz­­nie. A franczia hajóraj az összes ütegek tüzelése köz­ben mozdult előre 1 1 órakor az első vonalat négy há­rom fedélzetessel s 3 sorhajóval (gőzösök) megala­­kítá; a többi hajók két törökkel lassanként a második vonalba vonultak. Az angol hajóraj állását az éjszaki part irányában fél háromkor foglalta el. A tüzelés 1 órakor kezdődvén, élénken folytattatott mindkét rész­ről egész 3 óráig; ekkor az orosz ütegek lassan lassan elné­mulni kezdtek s végre csak egyes lövéseket tettek egész félhatig, midőn a ha­jórajok, miután öt óráig jól irányzott tüzelést folytattak, horgony helyeikhez visszatértek. A harcz alatti füst s a sötétség, mely a tüzelést félbesza­­b­tá, nem engedé meg az ellenségnek okozott kár meg­­becsülhetését. A franczia parti ütegek még délben szün­­teték meg a tüzelést, mert egy lőportár fellobbanása által megsérültek. Az angol ütegek szakadatlanul lőttek s úgy látszik felhasználták a körülményeket arra, hogy a velük szemközt álló védműveket szétrombolják. 18án reggel a tüzelés ismét megkezdetett az összes üte­gekből, egész nap tartott s több égéseket idézett elő a városban; egy orosz lőporraktár 1 órakor a leve­gőbe repült. 2 órakor Canrobert tbk jelentete Hamelin admirálnak, hogy az azelőtt való napi bombázás a vesztegelődöt, mely a francziákat igen akadályozd, úgy látszik tönkre tette. A bemenet nagy védművei nincse­nek ugyan teljesen szétrombolva, de nagyon összelő­dözve. Hamelin admirál sürgönye következőleg szól : Villé de Paris, a Kacsa előtt, oct. 12. Miniszter úr! F. hó 13-ki levelemben azon közlést tevem exczádnak, mi­kép összes táborkarommal a ,,Mogador“ fedélzetére keltem át, hogy lehető közel a franczia főhadiszálláshoz vettet­hessek horgonyt, s a főparancsnokkal egy általános szárazi és tengeri támadást állapíthassunk meg azon napra, a­mi­dőn az ütegek tüzelésüket megkezdendik. Oct. 14-én va­lóban volt értekezletem Canrobert Ilokkal, kinek nézetei az enyéimmel tökéletesen megegyeztek. Oct. 15-én a „Moga­­dor“ fedélzetén az egyesült flották összes admiráljainak értekezlete tartatott, s az általános támadás intézkedései közös egyetértéssel lőnek megállapítva, aztán a szárazi se­reg tábornokai elé terjesztettek, s ezek által buzgalommal elfogadtattak. Ezen általános támadás od­-1zére jön kitűz­ve, mely napon az ostromütegek tüzelésüket megnyitandók voltak. Mi a hajóosztályokat illeti, ezeknek következőleg kelle felállniok . A f r a c z i a hajóosztály feladata jön, a déli partnak tartani, s mintegy 7 horgonykötél távolság­nyira a vesztegerőd, a Sándor erőd ütegei, s a tü­zéri üteg 350 ágyúi irányában horgonyt vetni. Az angol hajóosztály ellenében az éjszaki parton kö­rülbelül hasonló távolságban a Konstantin erőd, a távirda­­tileg , a Miksatorony ágyúi álltak. Ha tehát excrád egy vonalat képzel, a szebasztopoli bemenet hosszában, ke­letről nyugatra, úgy e vonal mindegyik hajóosztálynak csatarendét 2 részre osztja A török admirál két sor­­hajóval, melyek e pillanatban rendelkezésére állottak, a két franczia vonal éjszaki oldalán volt horgonyt vetendő, az­az: a franczia és angol sorhajók közti állásban. Oct. 17- kén megkezdetett az ostromütegek támadása; minthogy a jég igen csendes volt, ennélfogva az egyesült flották 26 sorhajóját a Szebasztopol előtti vonalba vontatni kelle. Daczára e nehézségnek s a franczia hajóosztály meg­osztottságának, melynek egy része Kamieh, a másik a Kacsa előtt horgonyzott, exczádnak mégis teljes megelé­gedéssel jelenthetem, hogy első vonalunk hajói fél egy órakor a szebasztopoli ütegek tüzelése közt előnyomultak, melylyel azok fél órán túl szemben állottak, a nélkül, hogy azt viszonoznák. Kevés pillanatra reá vésutosan hor­gonyt vetettek s a tüzet élénken viszonzák, de azt csekély számuk miatt meg nem gátolhaták. Később a többi fran­czia és angol hadihajók egymásután megérkeztek s a tá­madás általánossá­gön. Harmadfél órakor az­ orosz ütegek tüzelése gyöngébb kezdett lenni, a vesztegetők­ből teljesen elnémult. Ez a franczia ha­jóosztály főfeladata volt; d­e a mi tüzünk megkettőztetett a szakadatlanul az éj be­álltáig tartott. Azon pillanatban, midőn excellentiádnak irok , még nincs tudomásom szárazi ütegeink sikeréről; azok előttünk kezdék a tüzelést s szárazi oldalról lődözék az orosz erő­­sitvényeket. Ha az oroszok a szebasztopoli kikötő beme­netét öt sorhajó, s két fregat elsülyesztése által be nem zárták volna, legkevésbbé sem kétkedem, hogy a sorhajók — az első tűz elhárítása után — kierőszakolván a kikötő belsejébel bemenetelt, összeköttetésbe tették volna magu­kat a szárazi hadsereggel. Talán több embert akkor sem vesztettünk volna, mint a­mennyit jelenleg vesztünk. De az ellenségtől foganatba vett rendszabályok, hogy t. i. hajói egy részét feláldozá, kényszerítettek bennünket, csak arra szorítkoznunk, hogy öt óra hosszat Szebasztopol tengeri ütegeire tüzeljünk azon czélből, hogy ezeket hosz­­szabb vagy rövidebb időre elnémítsuk, a helyőrség számo­sabb részét az ágyuk körül elfoglaljuk s ily módon szárazi hadseregünket mind anyagilag, mind erkölcsileg támo­gassuk. Csak ma, oct. 18-diban, van időm, excellentiádnak ál­talános átnézetet adhatni ezen összeütközésről, mely né­zetem szerint nagy becsületére válik a fran­czia tengerészetnek. Ezen átnézethez csatolom a holtak és sebesültek névjegyzékét, külön minden hajó ré­széről. Legközelebb részletes tudósítást külden­ek a csata minden fordulópontjairól, valamint a nagyobb kisebb rész­vétről, mit abban minden hajó vett. Az ütközet kezdete­kor a lelkesedés rendkívüli volt, csata közben pedig a ki­tartás nem csekélyebb. Mielőtt a tüzelés megkezdetett volna, ezt jelentetém a hajóhadnak : „la France vous re­­garde !“ — Le jelre következő válasz hangzott: „vive l’empereurs“ Hamelin, Canrobert tábornok sürgönye így hangzik: „Szebasztopol előtti főhadiszállás, oct. 18. Tábornagy úr! Tegnap napkeltekor a tüzelést megkezdtük, az an­gol sereggel egyetértőleg. A dolog jól folyt, midőn egy üteg porraktárának föllobbanása, mi szerencsétlenségre igen jelentékeny vala, támadásunkban némi rendetlen­séget idézett elő. Ezen föllobbanásnak annál komolyabb következménye vala, minthogy ütegeink nagyrészint azon pont körül valának fölállítva, hol az történt. Az ellenség ebből azon hasznot húzta, hogy tü­zét megeről­tető, minek következtében, a tüzérség főparancsnoká­val egyetértőleg helyesnek tartom, tüzelésünket meg­állítani, a szükséges javításokat megtenni, és új ütegek által, melyek az angol seregéhez csatlakoztak, támadá­sunk rendszerét kiegészíteni. Ezen késésem bizonynyal igen sajnálatos, de bele kelle magunkat találni, és én minden szükséges rendszabályt megragadok , hogy mennyire lehet, röviddé tegyem. A vár a tüzet jobban kiállotta, mint gondolni lehetett; a közfalak egyenes vonalú roppant kiterjedésekben, megrakva, mennyire lehet, nagy üregű tengeri ágyúval, az ostromot meg­hosszabbíthatják. Csapataink 17-kén elfoglalták a támadási pont előtt fekvő és a fölött árkodó magaslatot. Ezen pont árbocz­­bástyának neveztetik. Ma este ott egy 12 fontos üteget elfödünk, és ha lehető, még egy második üteget a leg­szélső jobb szárnyon a sáncz felé építünk. Minden támadási eszközeink ezen bástyára öszpontosulnak és én remélem, hogy azt az angol ütegek segélyével, me­lyek bal homlokát lövik, gyorsan leromboljuk. Tegnap reggel 10 óra felé a szövetséges hajóhadak a vár leg­szélső ütegeire a tüzelést megkezdették; mindazáltal még semmi tudósítást nem kaptam, minek következtében a támadás eredményéről valamit mondhatnék. Az angol ütegek a lehető legjobb állapotban vannak, azok kilencz új mozsarat kaptak, melyeknek nagy ha­tást kell gyakorolniok, már tegnap azon ütegnél, mely a vár baloldalán a torony előtt volt fölállítva, rendkívüli föllobbanás történt, mi az ellenségnek igen jelentékeny kárt okozhatott. Az üteg azóta csak keveset lőtt, és ma reggel csak két vagy három ágyú tüzelhetett. Az orosz seregről nincsenek biztos tudósításaim. Mi sem jelenti, hogy eddigi állásukat megváltoztatták volna, hol az erősítéseket várják. Mindazon gyalogsági erősíté­sek, melyeket Gallipoliból és Várnából vártam, meg­érkeztek. Levaillant tábornok táborkarával megér­kezett, miáltal azon öt gyalogsági hadosztály, melye­ket itt parancsnokságom alatt egyesítek, effectiv állású lett. A sereg egészségi állapota igen kielégítő, maga­viselete jeles és mi mindnyájan teljes bizalommal va­gyunk. Canrobert: Fővárosi és vidéki újdonságok- Budapest. Am. vallás és oktatásügyi minisz­térium Magyarország s a magyar szent koronához tartozó országrészek protestáns vallásu lakosai vallási könyvei po­sitiv tartalmának épségben tartását tartván szem előtt, f. é. sept. 20-kán kelt s a magyarországi Helytartáság minden osztályához, a temesvári helytartósághoz és az erdélyor­­szági katonai és polgári kormányzósághoz intézett leirata által e tekintetben kellőleg intézkedik. E leirat szövegé­ből érdekesnek tartjuk a következő sorok kiemelését. „Ér­­tesittettem a felől, miként az elemi iskolákban S­i­m­o­n M. Kr. Fr. L. bibliai mondatokból, tételekből sat., szerkesz­tett s Dobsinán nyomatott keresztény­ vallás tankönyvének két első folyama használtatik vallási tankönyvül. Mindkét folyam rationális irányban tartatik, a mennyiben az evan­­gelika vallástétel lényeges tanait vagy egészen elmellőzi, vagy e tanokat a vallási iratoktól egészen eltérő értelem­ben adja elő. Megfontolván azt, hogy a rationális tanok­nak iskolákbani terjesztése nemcsak a vallás alapját ássa alá, hanem az állam szempontjából, mely csak a törvénye­sen elismert vallástételeket ismerheti el hivatottak­ és jo­gosítottaknak tanaik érvényesitésére iskolákban úgy, mi­ként a nevelésben, azon tanok terjesztése meg nem enged­tetik, a cs. k. helytartóságnak sat. meghagyatik akként intézkedni, hogy a kérdéses vallástankönyvek mind azon evang. iskolában, hol eddig használtattak, kizárassanak s azok helyett oly könyvek vézessenek be, mik az evang. egyház hitvallásával teljesen egyezők.“­­ A legfelsőbb törvényszék ítélete szerint a tényleges bántalom fogalma nem feltételezi a megsértett testének közvetlen megérintését. Ily bántalom az ökölleli fenyegetés vagy gúnyképek stb. által is elkö­vettethetik.­­ A főgymnasiumok számára íratott és Dr. M­i­k­­­o­­s­i­c­h Ferencz tanár által kiadott sloven olvasó­könyv második kötete is megjelent a cs. kir. bécsi is­kola­könyvi kiadásban. Ez olvasókönyv az oktatásügyi minisztérium által az illető gymnasiumoknak ajánltatott. — Mint a P. L. írja, f. hó 18-kán a nemzeti muzeum termében az éjszaki vasút vállalkozói értekezletet fogná­nak tartani a Szobnál eredő s Hont, Nográd, Gömör, Zó­lyom és Borsod megyéket érintő vasút érdekében. Az ér­dekeltek­­nek reményök van, miként magasb helyt anyagi támogatást is fognak nyerni. — A bécsi cs. kir. haditörvényszék f. évi oct. 30-ról tudomásra juttatja, miként Wargha István, 1848-ban az akkori magyar miniszterium titkára Bécsben, ki az octoberi felkelésbeni részvét miatt két évi nehéz fogságra ítéltetett, de megkegyelmeztetvén lakását Pestre tette át, most törvényesen vádoltatik, hogy Kossuth Lajos­sal folytonos összeköttetésben állott, s ennek megbízásá­ból Magyarországban a cs. kormány megdöntésére ezélte újabb összeesküvést indított s erre nézve utasításokat, for­radalmi felhívásokat s más társulati iratokat terjesztett a Magyarországnak az ausztriai államkapcsolat téli erőszakos elszakadására törekvő titkos társulatokban részt ven s a külföldről már ismert közbenjárók utján kapott úgynevezett Kossuth-dollárjegyek tetemes mennyiségét az összeesküvés tagjai közt forgalomba hozta s e pénzjegyek beváltóitól nagy pénzösszeget vett át, hogy azt a társulati czélok el­vitelére fordítsa az országban, nagyobb részét pedig a kö­zépponti bizottmányhoz Londonba szállítsa. Egy ellene még 1853-ik évi ápril. havában megkezdett vizsgálat folytán , miután holtartózkodása nem tudatik, ezennel idéztetik, hogy 90 nap alatt a bécsi haditörvényszék előtt jelenjék meg s magát a hazaárulás vádja ellen igazolja. — S­z­e­b­e­n (Erdélyben) alkudozásban áll a bécsi légi­szesz világító társulattal utczáinak, köz-és magánépületei­nek világítása iránt. Nem sokára Szebenben is lejár az olajlámpák uralkodása. Ez Pest városára még nem oly meg­szégyenítő mint azon jövendölésünk beteljesedése, hogy még Szebenben (Sáros megyében) is hamarabb leend lég az eszvilágítás, mint Pesten. Qui vivra verra, mond az olasz. —■ Brassóból Írják, miként ott múlt hó 28-ka éjje­lén öt perczkor 11 óra után ismét földrengést éreztek. Két gyenge ingás rázá meg a föld kérgét, a­nélkül hogy kárt okozott volna. Aa ily tünemények, természetesen, t. olva­sóink egy részét a földrengés okai feletti elmélkedésre ve­­zetendik. Ezek részére nem tartják érdektelennek megem­líteni, miként P­e­r­r­e­y természettudós (Dijonban) az ed­digi theoriáktól eltérőleg egy uj hypothesist állított fel, t. i. több ezer vulkáni kitörésnek a hold állásával lett egybehasonlításából azt következteti, miként a földrengés is, valamint a tenger­­pálya és dagálya a hold vonzerejé­nek okozata, melylyel a hold a föld hígállapotban levő részére hat. Ez uj hypothesis a tudományok elővitelére alakult társaságnak Liverpoolban tartott ez évi gyűlése elé terjesztetvén az ez alaponi észlelet és kutatás az illető osz­tály fő teendője leend. Ha Perre­y ir hypothesise való­­sulást nyerendne, ez nagy mértékben igazolná Laplace ismert theoriáját.­­ A V. U. 36-dik számában tökkenyérről két érdekes levélkét találunk. A Magyar Mária asszonyság ál­tal sütött tökkenyér a V. U. szerkesztőségi conferentiáján jó ízűnek, parázs és ruganyos bélűnek találtatott. A má­sodik levél azon arányt is meghatározza, melyben a ke­nyér ingredientiái vétettek, u. m. 8 itere liszthez 4 itere selyem tök (vagy más néven úri tök) vétetett viz nélkül Magyar Mária a. szerint az ily kenyér csak falun lehet nyereséges, hol a tök nagy mennyiségben termesztethetik.­­ A szerencsét azért állítja elénk a mythos vak alak­ban, mert szeszélye egyiránt karolja fel az érdemest és az érdemetlent. És ez istennő szeszélye többnyire olyakat áraszt el kegyének kincsével, kik a véletlen áldását vagy # TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. A dalmű a magyar nemzeti színházban. (Folytatás.) 7. Doppler Ferencz mellé mindjárt testvérét Dopp­ler Kiá­r­o­­­y­t helyezzük, ki egy felvonásos komikai operájában a Gránátos táborban mintaképének ugyanazon előnyeit s hasonló kevésbé becses tulajdo­nait fejti ki. A cselekvény valószínűtlenségen alapul, mert az alárendelt az életben soha sem engedhet ma­gának annyit, mint előjárója. Ballet-ürügyként ezen operetta mindig jó szolgálatot teend, mert Benza és Kőszeghy szeszélyei, Mazzi, valamint jövőre Bogya k. a. éneke az eltávozott Tély k. a. helyett — a közönséget mindig mulattatni fogják. 8. E szerző nagyobb műve azonban a lyrai tartalmú Vadon fia, Halm Frigyes hasonló czímű drámája után operává alakítva. Hangszerzőnek a szöveg válasz­tásakor tanácsoltak volt, állna el ebbeli szándékától. Mi a drámában sokszor nagy hatású, operában nem mindig gyakorolja ugyanazon hatást. A kedélyállapo­tok, melyeket a dráma a nyers természeti ember á ala­kításában gyorsan ugyan, de erős indokok által fest, a zenében kiváló tehetséggel párosult tökéletes művésze­tet igény­elnék, hogy pontosan legyenek vázolva. Ha tehát ily óriási feladatok első kísérletekre esnek , nem csoda, ha a kitűzött czél el nem éretik. Szerző egyéb­iránt rendkívüli szorgalmat, tanulmányt s hangtételis­­meretet tanúsít, s czélszerűbb szereposztással s első rendű erők alkalmazásával ezen opera sokkal nagyobb sikert is vívott volna ki magának, s reméljük is, hogy e mű, a közönség elé más alakban vezetve, még teljes érvényre fog vergődni. 9. Császártól a hunok közszeretetben álló mű, mely dallamainak édessége és gyöngédsége, a látszó­lag könnyű, egyszerű, s mégis legczélszerűbb hangsze­rezet, a helyzetek pontos felfogása, s a mély érzelem által, a fájdalom korán elhunyt hangszerző géniuszát, ismeretét és szellemerejét tanúsítja. Dallamokban va­lamennyinél gazdagabb, találékonyság és gyöngédség­ben egynek sem engedve, Császár az őt nagyszerűség­ben felülmúló Erkellel dísze, é­s nagyobb termékeny­sége miatt legnagyobb haszonhozója lett volna ezen in­tézetnek. A végzet azonban a legjobbakat sem kíméli, sem a virágozókat sem a hervadókat. E tragikus hang­mű, melynek minden egyes számát mindenki utánének­­li vagy félhangon dúdolni tudja, a közönség előtt an­nyira ismeretes lévén, felesleg is volna reá szavakat vesztegetni; kiáltó igazságtalanság azonban mind az elhunyt, mind a színház érdekei, mind pedig a színház­­kedvelők méltó követelései ellen, hogy a játékrendből kivonatik a szerző második operája 10. Morsinai Erzsébet. Minthogy a körül­mények, a szerző tehetsége iránt támadt irigykedés és ármány, a betanulás elhamarkodása s a szinrehozatal elhanyagolása miatt e mű nem ragyoghatott úgy mint érdemlé , minthogy mindezen akadályok daczára tet­szett s 8 nap alatt három ízben adatása a színház pénztárának (zavaros időkben) 1600 pftot jövedelme­zett , bizton követelhető és várható mielőbbi színpadra kerülése. A mű regényes jellemű; tárgya egy epizód Zsigmond király ifjúságából Erdélyben, midőn seregé­vel a török ellen indulva, egy vadászaton esetleg a szép Morsinai Erzsébet életét megmenti s belé szeretvén,hogy leírhassa őt, udvari bohócza által magát vele megesketteti. E frigyből származott a nagy Hunyady János s még na­gyobb Mátyás király, mely fényes jövőt a szegény megcsa­latottnak a tulvilági erővel megjelenő Yanya czigánynő nyilvánítja vigaszul élő képletekben. A szöveg ellen egykor ama vád jön emelve, hogy a cselekvényben mi regényes sincs, de ezen vádat maga a tény megc­áfolja, miután az emberi kebel gonosz szellemét a sors égi in­tézkedése paralizálja. A zene már az első vadászkar­­dalban kitünteti jelességét; mesteri azután Erzsébet nagy bravour áriája a czigánynő melodrámájával; igen erőteljes az udvari bohócz jajgató áriája, midőn a medvéktől fél; ugyszinte a következő duett és finálé. A 2-ik felvonásból kiválik a bariton gyönyörű dala s a zár-quintett és kardal. A 3-ik felvonásban a harczosok kara a septett, Erzsébet hatalmas végáriája, s a képle­tes megjelenések kitűnők. Reméljük, hogy Verdi Tro­­vatoreja után, ez lesz a színre hozandó első hangmű. 11. Benvenuto Cellini, Kern Leótól, a szöveg Prechtler Ottótól; vegyes nemű opera, derék tehetséget s művészeti ihlettséget tanúsít a hangszerzőben , ki életviszonyainál fogva egészen más körhöz tartozik s ki annál inkább érdemli minden műértő méltánylását és becsülését,­­ mint­hogy művészeti törekvése és üzelmének csak ke­vés időt szentelhet. A cselekvényt a kanczellárnak Benvenuto Cellini, első Ferencz király kegyencze elle­ni ármányai és üldözései képezik. Benvenuto eretnek­séggel vádoltatik, de később tanitványának a kanczel­­lár gyámleányával, szerelmi­ epizódja által, ki iránt az udvarias franczia király sem marad hidegen s ki a had­­isten szobrának fejébe rejtőzik, a gyanú alól felmentve lesz. A zene sajátszerü, a kardalok erőteljesek, az en­­semblek hatásosak s az egyéniségek és helyzetekhez képest jellemzetesek, miket — hogy kellőleg felfogni és méltányolni lehessen—­ gyakrabban kell hallani. A sajátszerű alkotás iránti hajlam, mely a szerzőnek már ezen első művéből is kitűnik, arra nyújt reményt, hogy a tisztelt művésztől még sok szép fog a színpadra kerülni. " 12. A legeredetibb hangművészek egyike a színpad volt karmestere T h e r n ur. Már néhány népszínmű­hez írt zenéje elárulá e felcsirázó tehetség géniuszát, a­­­z a 1 operájában már erőteljes szárnyakra emelke­dett , Tihany ostromában a megérett mester, törekvéseire a tökéletesülés koronáját tette fel. Ezen opera hősies tartalmú; mindjárt a bevezetési kardal is ily jellemű ; a szerelmi viszonyok szinte ily czélra tö­­rekesznek, a helyzetek megfelelnek az alapnak s a ze­ne a­ kitűzött motívumok után mesterileg és élesen festi a szenvedélyeket, pontosan a cselekvény igényeihez képest. Schódelné aszszony és Jéb úr, ezen elhunyt művészek nagy diadalokat ültek ezen operában. Mint halljuk, a tisztelt szerző újabban egy víg operát végzett be, mely, az abból egyes részeket hallott műértők íté­lete szerint, mind a cselekvény, mind a zene körében kitűnő hatást fog gyakorolni. Uj művekben oly szegény korunknak e jelenet égből küldött kívánatos ajándék leendene, melyen sietve két kézzel kell kapni. Ha Isten is úgy akarja, mint magunk, nem sokára talán többet fogunk e műről hallhatni és jelentketni. A hazai művek e szemléje végén megemlítjük még Béla futását Ruzsicskától, a Cseh­ Bartay Endrétől s a Tündér­lakot az elhalt Szerda­helyi Józseftől; mind a háromnak belértéke és előadása már annyira elavult, hogy korunk ízlésének már mit sem nyújt. Szerdahelyi műve azonban mint vasárnapi darab énekekkel még most is hatással adatik. (Folytatjuk.) Magyar könyvészet. 439—440 (668—669.) Printemps Zsófia. Re­gény. Irta ifj. Dumas Sándor. Francziából fordítva. Pest. 1854. Emich Gusztáv könyvnyomdája. Két kötet kisérét­­ben : 216­­. (A Bécsi Emil kiadta „Regénycsarnok“ XI. és XII. kötete.) Ara­­­ft 12 kr. pp. 441(670.) Magyar hölgyek naptára. 1855. Szerkeszti és kiadja Császár Ferencz Pest. 1855. Müller Emil könyvnyomdája. Kis 8rét. 188­1. Gizela ki­rálynő rézmetszetü arczképével. (Ára 1 pft.) 442(671). Protestáns naptár 1855. évre. Szer­kesztette dr . a 11 a gi Mór tanár. Első évfolyam. Pesten. Nyomtatja és kiadja Länderer és Heckenast. 8rét. 142 . (Ára 24 pkt.) 443(672). Puncs 1855-re. Irta Beöthy László. Harmadik évi folyam. Képekkel. Komárom. Szigler testvé­rek költségén és betűivel. 1855. 8 rét 224 l. (Ára­­­fi 20 kr pp.)

Next