Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)
1854-12-30 / 1442. szám
Sz. pétervári dec. I0- ki tudósítások, melyeknek teljes hitelt adhatni, jelentik, hogy Miklós czar minden más engedményt, mint mely gr- Nesselrodenak mn. hó 28-ki jegyzékében részletezve volt, visszautasitni, s a háborút a legerélyesebben folytatni, szilárdul el van határozva. Ezen levelek szerint az ausztriai cs. k. követnek elutazását Sz. Pétervárról jan.án lehetne várni. Ilfekdt mozgalmak. Délkeleti csatatér. Két tudósítást állítunk egymással szemközt, úgy a mint azokat mai nap kaptuk. Az első megerősíti az utolsó napoknak mielőbbi nagyobb eseményeket ígérő tudósításait, a másik arczul csapja mindazokat. Odessán át 17-ről azon tudósítás érkezett, mikép Montebello tbk, Napoleon császár hadsegéde Canrobert Ibknak parancsot hozott, hogy Szebasztopol várát még ez év lefolyta előtt s minden körülmények közt bevegye. Az Europa gőzös által Triestbe hozott levantei postának konstantinápolyi dec. 18-ai tudósításai közt pedig ezt olvassuk : „Montebello Iboknak azon utasítása lenne, hogy mostanra minden támadó fellépés abban hagyassék. „Ez egymással szembeszökőleg ellenkező hírek közöl melyik igaz, úgy hisszük, majd csak január elseje fogja kideríteni. Az első tudósítás állításának erősítésére így folytatja : ,,A szövetségesek táborában Montebello tök megérkezte óta roppant élénkség és tevékenység uralkodik. Az oroszoknak Liprandi alatt visszavonulása folytán a balaklavai állásból Baktsiszeráj felé az angol hadállások jobb szárnyának váratlan megtámadtatása iránti veszély el van hárítva s a szövetségesek ezáltal képesítve vannak minden rendelkezésre álló csapatjaikat a tengeri vár elleni főcsapásra öszpontosithatni. Menzikofz hgnek megbetegedését e tudósítás megerősíti.“ A felebbi stambuli dec. 18-ai tudósítás pedig többiben így szól:„Krimidből semmi új sem hallatszik; köpenyekben ott még mindig hiány uralkodik. Franczia és angol erősítések lassan kint, de szakadatlanul kelnek át a Bosporuson, többek közt a „Royal Albert“ 1800 emberrel. Az eddig átkelt csapatok 18,000 embert tesznek s 80,000 emberre fognának szaporíttatni, mire aztán a hadműködések Szimferopol és Baktsiszeráj ellen megkezdetnének. Omer pasát ide várják, ő állítólag Riza pasának a hadsereg felöli csekély gondoskodása miatt panaszt fog emelni a vultán előtt. Montebello toknak utasítása lenne, hogy a mostanra minden támadó fellépés abban hagyassák. Cambrigde hg testileg jobban érzi magát, mint most hallani, soha sem volt szellemileg beteg. Lord Stratford de Redcliffe egy köriratot bocsátott ki az angol consulságokhoz, melyben felhivatnák, hogy a portai kormány minden reformtörekvéseit támogassák. Egy trapezunti jelentés szerint 8-ról a karszi sereget az előnyomuló oroszok nagyon szorongatták. Athénből 23-ról a kamrák megnyittatását jelentik.“ Várnából dec. 18-ról jelentik: Az itt létező csapatoknak hajóra szállítása Krimiába, Omer pasa megérkezte óta, ki tegnap Sumlából számos táborkarával ide jött, kezdetét vette, s mindaddig fog folytattatni, mig az összes itt létező ozmán csapatok rendeltetések helyére Krimiába meg nem érkeznek. Omer pasa tegnap két segédet kíséretéből a szövetségesek két parancsnokához Szebasztopol elé küldött. A szerdár előbb Szambulba megy, mielőtt csapatjait Krimiába követné. Az oroszok elleni főhadműködések nem kezdődnének előbb, míg Omer pasa csapatai teljes számban Krimiába meg nem érkeztek, s ő maga a hadműködési terv felöl a szövetséges vezérekkel nem értekezett. Omar pasa akkor csapatjaival mint különálló hadtest fogna egyetértésben a szövetségesekkel működni. (E tudósítás is a támadó fellépés, legalább rövid időre elhalasztása mellett szól.) —Az eleinte Drinápolyból Sum- rába rendelt franczia lovas ezredek, melyeknek a Dunához kellendett vonulniok, ellenparancsot kaptak, s uton vannak Burgasz és Küszlendzsébe. — Desmaret ezredes, ki most élelmezési biztos volt Drinápolyban, ugyanazon rendeltetést nyerte Burgaszban. Delangle ezredes Kasztendzsében térparancsnokká neveztetett ki, s az odaérkező franczia csapatok élelmezéséről fog gondoskodni. Dallonville tbk, ekkonga franczia helyőrség parancsnoka Drinápolyban, tegnapelőtt ide érkezett s a tegnap Konstantinápolyból ide jött Emen gőzösön Balaklavába ment, a Napoleon hg által vezénylett hadosztálynál parancsnokságot veendő át. A „Gazette di Midicinek a csatatérről jelentik: „Az orosz hadsereg betegségek által meg van tizedelve, minthogy még a legszükségesebbeket is nélkülözi; a szövetségeseknek ellenben semmijük sem hiányzik , mindenben bőségök van. — A vitorlahajók lassan kint mind visszatérnek a Bosporusba, ott ki fogván javíttatni s a beikoszi öbölben telelni. Dec. 6-án megjelent Menzikofflig egy pariamenta feje a szövetségesek főhadiszállásán. Ez az első eset, hogy a herczeg velünk közlekedésbe lép Egy gép érkezett meg s az legközelebb megkezdendi tengeralatti munkálatait a szebasztopoli kikötő bemeneténél.“ Odessából dec. 16-ról írják a „Sid“nak . Az Inkermannból Szebasztopolba vezető úton csak úgy hemzseg minden az oda rendelt készletektől. Baktsiszerájban egy ágyúöntöde és lőporgyár van felállítva, mely az ostrom kezdete óta bámulatos sok anyagszert szolgáltatott, 4 millió púd bomba és 1 2 millió púd lőporról beszélnek. (Egy pud , 24% bécsi font). Az ázsiai csatatérről Konstantinápolyba dec. 5-ről érkeztek tudósítások, melyek nagy megdöbbenést idéztek elő a török fővárosban, miután az orosz hadtest Wrangel tábornok alatt váratlan előnyomulást tett Anatóliában s előhadait annyira előre tolta, hogy ezen harcz nélkül kivitt stratégiai mozdulat által a török sereget Karsznál erzerumi visszavonulási vonalától elvágni fenyegeti. Zarif pasa ezen rémhírre minden állomási helyről erősítéseket indított Erzerumba. A legközelebbi tudósítások aligha tudósításokat nem hozandnak, a törökök és oroszok közt Kalehnál előfordult komoly összecsapásról. Fővárosi és vidéki újdonságok Budapest. A helybeli lapok mind azon hírrel kedveskedtek az olvasóközönségnek, hogy a pesti irgalmas nők szolgálók számára vasárnapi iskolát fognak nyitni, és ők nem fognak nyitni és pedig azért nem, mivel már régóta nyitották azt meg. Vasárnap, ünnepnap már délutáni egy órakor telidesteli van szerény lakók a Terézvárosban szolgáló és gyárbeli leányzókkal, kik ott a vasárnapi iskola végett jelennek meg. Tanulnak írni, olvasni, énekelni, oktattatnak a vallásban és két órai tanítás után párosan, ámbár 20 — 24 évesek is vannak köztök, az apáczákkal együtt elmennek a plebánia-templomba isteni szolgálatra. Ennek végeztével hazatérnek az apáczák lakába és ott mulatnak az apáczákkal addig , mig szabadságuk van hazulról elmaradhatni. Ének, víg, ártatlan tréfa, fölolvasások, játékkal töltik az időt, vagy ruhájokat javítgatják. Midőn az idő engedi, a ház udvarában mulatják magukat. —Van azon kívül e tisztelt apáczáknál hétköznap is „külső dolgozó-iskola“ azon felserdült leányokra nézve, kik már rendesen iskolába nem járnak, hanem csak a női kézi mankókban akarják magukat tökéletesíteni. Ezen iskolában pénzért dolgoznak, és minden tanítvány megkapja azt, mit kezemunkája után megszolgált. És csak így lehetséges, hogy szegény leányzók is részt vehessenek ezen oktatásokban. Azonkívültaníttatnak még kézi munkákra az iskolásleányok is. Házuk már szűk, nagyobb után kell nézni, mert már 300-nál több tanítványt voltak kénytelenek helyszűke miatt visszautasítani. Meg nem mondhatni, mennyire ragaszkodnak a kis és nagy iskolások ezen igénytelen apáczákhoz, kik valódi, áldás gyanánt működnek az említett városrészben. — A karácsonyi szent ünnepeket alig lehet ájtatosabban és kedélyesebben megülni, mintha azokat, kiket Jézus magáénak vallott, ártatlan örömben részesítjük, s bennök Jézus főparancsát, mely az Isten és felebarátok iránti szeretet, meggyökeresitjük. így jön Pesten is több lelkes gyermekbarát, kik a szegény árvákra forditák figyelmöket. Megengedi szerénységük, hogy nevüket a nyilvánosságnak átadjuk, mert evvel az árvák szent ügyének használni, példájuk követésére másokat is ösztönözni fő óhajtásunk. Ugyanis a kebelbeli Józsefről nevezett árvaház 31 növendékének Posch J. városi tanácsnok ur díszes karácsonfát szentelt, mig Makk községtanácsos ur egynek egynek kalácsot és egy ezüst hatost, Staffenberger intézeti alelnök dió- és almával, Zangl asszony Budáról 26 kaláccsal, Schmid Péter serfözötr fél akó serrel, s Müller Jakab kávés ur jóféle ürmössel örvendeztetvén meg őket. Isten éltesse a szívélyes emberbarátokat ! — Tóth Kálmán „Szerelmi vadrózsáinak 12-dik füzete megjelent. E füzet 45 költeményt tartalmaz. E II. füzet legjobb ajánlata az I. füzet iránt tanúsított részvét és a költő neve. E csinosan kiállított füzetet utólagosan Szám vad Gyula kiadó szerezvén meg, a még be nem küldött előfizetési ívek hozzá utasítandók. — Sietünk értesíteni fővárosi olvasóinkat, miként Székely Imre művész hazánkfia jan. 5-kén Smidt zongorakészítő termében a Nádor utczai Oszwald házban nagy hangversenyt adand, melynek igen érdekes programmjából egyelőre Liszt Ferencznek az Alvajáró opera motívumaira szerzett nagyszerű ábrándját emeljük ki. E mellett a hangversenyadó egy új szerzeményét, a Hunyady Lászlóból vett motívumokra írt fantasiát fogja először itt előadni. A programm részleteit közlendjük. — Hazánk sok művészszel, sok zeneszerzővel bír. A magyar zene és opera lassanként utat tör magának a zenevilágban, s zeneköltőink nevét ezentúl nemcsak egy két külföldi celebritás jóakaratából ismerendi a világ. Midőn tehát zenénk méltányra, extensív becsre is számíthat , midőn a figyelem a távolból is felé kezd fordulni, igen óhajtandó, hogy találkozzék köztünk oly tekintély, ki zenénkre nézve , a zenetudomány igényeinél fogva oly elveket állítson fel és fogadtasson el, melyektől eltérve, a magyar zene géniusza ellen vétne az eltérő. Ily elvek azonban csak oly férfiak egyesülése által bírnának hatálylyal, kik eddig is a magyar zenére nézve döntő tekintélyek, mint Erkel és gr. Fáy, Svasztics és Mátray. Ez elvek elfogadtatása egy zenészeti lap létezését igényli, melynek feladata lenne a zenészet lényegéről a magasb felfogás ébresztése, s a nemes és igaz ízlés terjesztése mellett nemcsak a műbirálatot,hanem magát a zeneszerzést is oly szilárd alapokra fektetni, mik mindenkire nézve irányul szolgálhassanak. Egy időben szó volt a felől, hogy gr. Fáy István úr a sok idegenszerű, a sok nemzetietlen elemnek zenénkbe becsempészése által ösztönöztetvén egy ily irányt adó lapot kíván kiadni. Azóta sok idő telt el. Ily nézetek vezérelhetik Zellner urat Bécsben, ki „Blätter für Musik“ czimü folyóiratot inditand meg. Zellner ur e vállalatának czélja Bécs zenetörténeti emlékeinek alapján egy oly lapot alapítani, mely tekintélyül álljon a zenevilágban, terjesztve azon elveket, mik a zenére nézve örökre fenállnak s mik a nemesi ízlés előidézői. Zellner úr a zeneirodalomban nagy tekintélylyel bir, sok oldalú lapja tanulságos leend minden zenekedvelőre nézve. Az „ausztriai császállam zenebarátainak társulata“ különös iratban üdvözli e vállalatot, melyre előfizetést Rózsavölgyi és társa elfogad, hol a programm is megtekinthető. — Végre pesti pénzembereink is be kezdik látni, miként a kiskorúság és erőtlenség jelére mutat azon indifferentismus, melylyel eddig leggazdagabb polgáraink, kereskedőink a város érdekeire gondoltak, minden üdvös és haszonhajtó intézkedés, vállalat létesítését idegenek vállalkozási szellemétől vagy erélyétől várva. Ugyanis több nagykereskedő ház s ezek élén Wodianer és Boskovics vállalkozni akarnak Pest városának légszeszszeli kivilágítására, tulajdonkép egy társulat alakítására, melynek czélja a légszeszvilágitás létesítése leend, az alaptőkének egy harmad részét elvállalván s kétharmadára részvényeket bocsátván ki. Hisszük, hogy az illetők ez ajánlata a községtanácsnál teljes méltányra fog találni s hogy a kibocsátandó részvények mind pesti házbirtokosok és kereskedők által fognak megszereztetni. A kolozsvári terménytárlaton részvevők közös dicsérettel említendők a gazdasági egylet ideiglenes kerte, Szász István , gr. Mikó Imre, Macskási Pál, Ditrich, Velics Lajos, Szabó Sámuel, Herczeg Sándor, Gazda Márton, Vincze Ferencz, Mihály Endre, Thúri Jósefné, Keményfy József, Kovács Sámuel, Bőd Károly, Pap József, Biró Lajos, Nagy Ferencz, gr. Kemény Samu, Tisza László, Pataky József, és Fülei István. Az ezek által kiállított termények közöl megemlítjük Szász István marosvölgyi törökbúzáját, mely a párisi tárlatra küldetni rendeltetett, gr. Mikó dobokai tiszta búzáját, a gazdasági egylet burgonyáit, Ditrich kölesét, Keményfy ludasi tiszta búzáját (1 p. m. 99112 font)Nagy Ferencz gránát paszuját, Pataky József kolozsvári tiszta búzáját (mely a tárlaton legszebb volt) s Fülei István portugali kék bükkönyét. Ez eredmény örvendetes kezdetül tekintendő. A selymészetet e tárlaton gr. Teleki Domokos és Tunyogi József tanár urak küldeményei képviselők, nem különben Balogh Pálné és Barabás Ferenczné küldeményei. Ez iparágban Balogh Pálné volt az úttörő. Mint a H. értesít, gr. Teleki D. gazdasága egyik főágává készül a selymészetet tenni. Gr. Mikes Benedek háromszéki Margitgyára üveggyártmányait küldé be. A H. ez üveggyár szép és ízletes gyártmányaira felhívja a hazafiak figyelmét. Jánosi Laura k. a. saját vegyízékű eredeti alakú finom gyertyákat küldött a tárlatra. E találmány, a k. a. titka, középutat tart a stearin és a szebeni legjobb gyertya között, amannak majdnem minden jó tulajdonát ennek olcsósá TUDOMÁNY ÉS IRODALOM« Az 1855-diki naptárakról Folytatás. *) Hátra van még két naptárról szólani; tegyük hát ezt is lehető rövidséggel. A Heckenast kiadta Vas Gereben-féle nagy naptárban szintúgy, mint Müllerében, meg kell különböztetnünk a szépirodalmi czikkeket az oktatóktól, s az utóbbiak és általában az ismertetések itt már nem az aránylag csekélyebb számot képezik. Vas Gereben naptárába dolgoztak (mennyiben t. i. megnevezvék) : Bernát Gáspár („Háromszin“, freskó); „Eszther“ stb. szerzője („Életregény poharazás közben“, bezély); Hamari Dániel („Az emberélet szakai“, embertani értekezés); dr Joachim („A kisdedek táplálásáról“); Tüskeborona („Egy alföldi város“, versezet); Vajda János („A magyar történet könyve“, költemény); Vas Gereben („Két fösvényt“ beszély); Zaár („Két csűd vitéz“ és „Penetházy“, versek). Névtelenül közlött dolgozatok: a gazdászat köréből „a marha-tüdősenyv elhárítása oltás által“, „a czukorrépa eltartása“, „az olajpogácsák hasznáról a gazdászatban“, „mindig Iis vaj“, „Pregszuj gyapjúmosó szere“; a természetisme köréből ,,az arabs ló“ (Abd-el-Kader jegyzetei), „avizi ló“, „az állatok természeti ösztöne s lakhelyeik építése“; a physiologia köréből „az ember- és állattáplálkozás theoriája“; a történelem, élet- és jellemrajzok, népismes természettani ismeretek körében Welligfong, Ira Aldridge, Moore Tamás életrajza, emlékezetes s különösen Magyarországra vonatkozó események tára ( 71-től 1823-ig 1701-től kezdve évről évre); az orosztörök háborúban s vele összeköttetésben levő viszonyok közt szereplő egyének névsora, a londoni zsebtolvajok, a jégesőhárító, a Villanyosság mint világosság forrása, sat.; a szépirodalom köréből „Kvártélyos huszár,“ népszínmű; végre „mesék“ nagy számmal. Az aczélmetszet, mely czimképül szolgál, s Aldridgenek a szöveg közé nyomott arczképe sikerült művek. A versek között „A magyar történet könyve“ czímű nemzeti költeményt különösen kiemelendőnek tartjuk; a többi szépirodalmi dolgozatok közöl Eszther szerzőjének „életregénye“ válik ki. Az ismertető, oktató czikkekre nézve óhajtottuk volna, hogy ezek nagyobb választékossággal szemeltessenek ki, s egyes természeti tünemények magyarázata ne puszta miscellaneák rövidségével, de részletekbe ható fejtegetéssel adassék. Két oly czikk, mint „A villanyosság mint világosság forrása“ és „A villanyosság és magnetismus melegítő hatásai“ több tért igényel nem egészen két lapnál, ha a „Természettan“ közös czíme alá foglaltatnak. E czikkek elsejének írója „visszás“nak nevezi a negatív sarkot, mi csakugyan visszás. Positív- és negatívra civitate donált magyar műszókkal bírunk : igenleges és nemleges. A magnetismus is szélűben delejesség neve alatt ismeretes. „Az emberélet szakai“ czimű fejtegetésben találunk sok jót, hanem a patheticus színezetű előadás sehogysem illik ilynemű tárgyakra, s ezen modort annyival inkább roszaljuk, mert tudjuk, hogy a tisztelt szerző mind elegendő tudománynyal, mind képességgel bir e nevezetes anthropologiai tárgynak czifrátlanabb, egyszerűbb, s mégsem untató előadhatására. Iparkodjunk lehetőleg letenni sallangot szerető hajlamunkról, s kivált tudományi téren ne akarjunk szónokok lenni. Az ismertető czikkek között legjobbak a természetrajz köréből vettek (ide számítván Abd-el-Kader jegyzeteit is az arab lóról), és Moore Tamás jellemrajza. A világtörténelemnek különösen Magyarországra vonatkozó eseményeinek évek szerinti összeállítása igen hasznos adalék a naptárhoz, valamint korszerű a keleti kérdés ügyeiben szereplő nevezetes egyéniségek betürendi jegyzéke is, mely bizonyosan minden olvasót örvendetesen fog meglepni. Menjünk most át Vahot Imre nagy képes naptárához, mely az idén kezdi első évi pályafutását, s mely mind tertelemre, mind a szöveg közé nyomott képek és ábrák számára nézve minden magyarországi naptárak fölött elsőséggel bír, sőt bőség tekintetében alig hasonlíthatjuk azt más, mint Weber lipcsei képes naptárához. A szerkesztő, mint feljebb idéztük szavaiból kitűnik, főleg azon czélt tűzte ki magának, hogy oly naptárt adjon a közönség kezébe, mely a gyakorlati irányú, életreható és korszerű ismereteket világos, népszerű előadással terjeszsze s a leírt tárgyakat leghívebben magyarázó képekkel kisérje. Ha már szemügyre veszszük a naptárban foglalt olvasmányi czikkeket, melyek a 35-dik hasábtól a 326-dikig, tehát majdnem háromszáz sűrűen nyomott negyedrétű hasábra terjednek, s melyek száznál több, nagyobbrészt egészen új és sokszor sikerült ábrákkal vannak fölvilágosítva; ha még hozzátesszük, hogy a közlött czikkek között a szépirodalmi dolgozatoknak alig egy évnyi tér jutott, a többi, hosszabb rövidebb czikkek pedig mind ismertető, oktató jelleműek : úgy kénytelenek vagyunk elismerni, hogy Vahot I. lelkiismeretesen igyekezett megfelelni feladatának, s oly naptárt állított ki, mely valamint váratlanul sok és hasznos olvasmányt nyújt egy tömegben, úgy további évfolyamait illetőleg a legszebb reményekre jogosít. A második évfolyam, reméljük, rendszeresebben is leend összeállítva, mint az idei, s abban helyet foglalandnak oly adalékok is, melyeket az ideiben még nem találtunk. A buzgó szerkesztő nem fogja rész néven vehetni, ha a referens, ki ugyan még sohasem szerkesztett sem naptárt sem egyebet, az előtte levő „nagy képes naptár“ érdemeinek elismerése mellett is egykét tanácscsal lép elő. Azt óhajtaná ugyanis először, bár fejlődnék ezen naptár — egyéb eddigi rovatainak megtartása mellett — egyszersmind magyarországi évkönyvvé, magában foglalóvá a lefolyt (utolsó előtti) év nevezetesebb eseményeit, a történt találmányokat, jelesebb emberek necrologját stb. időrendileg, mégpedig természetesen külön Magyarországra, külön más nemzetekre nézve. S ezen adalékok azok, melyeknek a naptárhozi mellékelése annak becsét bizonyosan emelni fogja. A másik észrevétel a rendszerességre vonatkozik. Ennek hiánya , melyet a szerkesztő maga szándékosnak vall , nem oly hiány ugyan, mely a naptár általános becsét leszállíthatná; sőt megváltjuk, némi kedélyes inger rejlik az olvasóra nézve abban, ha a tárgyak mindig váltakoznak és egy vagy más czikk által váratlanul meglepetünk, de minthogy a naptárnak azonkívül, hogy elolvastatik, hasznos tanácsadóul, keresőkönyvül kell maradnia, melyben egyszerre megtalálhassuk, a mire nézve fölvilágosítást óhajtunk, — tehát mégis a szakmai fölosztást ajánlanék, legalább a hasznos tudnivalók a gazdászat és háztartás köréből külön és egy tagban óhajtanék összefoglalandóknak. Hasonlítson a naptár igenis „oly nagy kerthez, melyben a konyhára való vetemény, a gyümölcsös, a kaszálló rét, a szemgyönyörködtető virágcsoportokkal, fasorokkal, a hazai növényzet a külföldivel, a hasznos a kellemessel váltakoznak,“ — de azért mégis úgy legyen berendezve, hogy hamar tájékozódhassunk, ne kelljen sokáig idestova tévedeznünk benne , ha egyik csoportozatát vagy lúgását elhagyva , p. o. a veteményes kertet vagy ennek egy bizonyos részét akarjuk fölkeresni. Kiemelendő még azon körülmény, hogy e tartalmas naptár aránylag sokkal kevesebb dolgozótárs segélyével van összeállítva, mint többi naptáraink. Azon írók, kiktől Vahot I. nagy naptárában dolgozatok, illetőleg közlemények foglaltatnak, következők: Ba-og István (,Népszerű eszmék a magyar színészet előmozdítása és rendezéséről”); Benefi Soma („A félbajuszú huszár“ vers); Gregus Ágost („Irodalmi és színészeti állapotaink 1854-ben, januártól június végéig“); Hetényi János („A két Arkia,“ római történet) ; Jenevai László (,Mátyás király barátsága, népmonda); Jókai Mór (,A homoródalmási barlang Erdélyben); Lauka Gusztáv („Szatmármegyéről s lakosairól általában, azok jelleméről és szokásairól“); Petőfi Sándor („Megy a juhász Szamáron,“ illustrálva); Tompa Mihál („Kenyérkő,“ néprege) ; Tóth Kálmán („Ki a legény a csárdában“ és „Vén betyár“, versek); Török János (a magyar gazdasági egylet köztelkének alapkövében letett okirat); Vahot Imre („Budavár Mátyás király idejében“, „Farsangi ötletek“, ,,A magyar nőnem hivatása“, „Elmefuttatás a csókról“, „Berzsenyi Dániel élet- és jellemrajza,“ „A magyar színi ügy Aradon“, ,,A nemzeti színház régi, veleszületett betegségének gyökeres orvoslása *)“, „Tanulságos és mulattató egyveleg“ fordittassék. ( három csoportban, és egyebek); Vajda Péter (töredékek annak „erkölcsi beszédedből); Vizer István („Hazánk szűkölködőinek fölsegélésére építendő takarékmagtárak mintája“). Ezenkívül számosak és jelentékesek egyszersmind a névtelenül közlött dolgozatok, melyek közöl főképen kiemelendők : „A házi gazdálkodás és háztartás általános alapelvei“, különösen Mer rém tanár előadásai után; „A szövészet ismertetése;“ „Aldridge, Ira néger színész élete és művészi pályája“; „Egy, a honi irodalmat előmozdító s hasznos ismereteket terjesztő társulat tervi; *)“; a konyha (149, 1), a fürdőszoba és fürdők (279), mosás, és hölgyszobák (282) berendezése; „Az alvás“ (diaetetikai czikk); „Az állatok mechanikája“; „Keleti és éjszaki képek“ (a török és orosz birodalmaknak rövid ismertetése, a török élet és szokások, nevezetesb török és orosz városok leírása, a jelen háborúban fölmerült fontosb jelenetek rajza, stb. számos képekkel s Szebasztopol tervrajzával). A rövidebb czikkeket, valamint a tanulságos és mulattató egyveleg részleteit, melyeknek tartalma utrajzok, adomák, kalandok, jellemrajzok, elmésségek, rövid ismertetések, nevezetesebb események s egyebekből áll, egyenkint előszámlálni szintoly hosszas, mint felesleged volna. A közlöti tartalomból eléggé láthatja már az olvasó, hogy e naptárban igen gazdag adattárt egyszersmind mulattató olvasmányt szerez magának,habár abban a szokásos belletristika csak kevéssé van is képviselve. *) Lásd a P. Napló 1437., 1438. és 1440-dik számait. *) Szerző indokolt nézete szerint ezen orvoslás abban állana, hogy az operát végkép meg kellene szüntetni, melynek költségeit úgyis a dráma jövedelméből szük-ség fedezni, s mely miatt a nemzeti dráma föl nem virulhat. Indítványozza e mellett, hogy — miután a drámát magában az országos pénzsegély felének igénybe vétele mellett könnyű volna fentartani — e segély másik fele szinész-képezde alapítására . Majtyar könyvészet. 567(796). A tündér ország. Uj regék és mondák 7—12 éves gyermekek számára. Stieff H., leánynövelde igazgatónéja után németből magyarra fordítva. Hat képpel. Komárom, 1854. Szigler testvérek költségén és betűivel. 8rét. 108 1. (Ára kemény borítékba csinosan kötve 1 ft 20 kr pp.) 58—9(797—8.) Újabb keresztyén katedrái tanítások, melyeket néhai Komár József rév- komáromi helv. hitv. prédikátor és esperes hátrahagyott irományaiból szerkesztett és kiadott Vári-Szabó Sámuel tiszaföldvári lelkész. Szarvason, Réthy Lipót gyorssajtóján. 1854. 8 rét. Első kötet első és második füzete: 10—10 iv, összesen 320 l. (Ára az első kötetnek 3 pfrt.) *) Csak a társulat czélját s teendőit vázlatosan, jelöli ki „Honunk“ — úgymond a tervező — „jelenben leginkább két hiányt érez : azt, hogy a magyar nemzet minden osztályai között nem találtatnak azon ismeretek, melyek az anyagi s utána a szellemi jólét megalapítására és fentartására kellenek ; s azt, hogy irodalmunk a fenforgó körülmények miatt nem is képes azon kelletnek megfelelni s a szükséges könyveket olcsón kiállítani.“ A figyelemre méltó tervet, hiszszük, leend még alkalmunk nemsokára egész kiterjedésében közleni, s hazánkfiainak előre is ajánljuk azt józan és közjóra irányzott megfontolásába.