Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)
1854-12-10 / 1426. szám
holyrezelő azon gyorsaságot is kiszámíthatná, melylyel az előző vonat halad. Ily viszonyok állnak elő a vonatok találkozásakor is. — E találmány, ha alkalmazásában gyakorlati hasznúnak fog találtatni, a vasútoni utazás előnyeit, kellemét nagy mértékben fogja előmozdítani. __ Az általunk nov. 30-ai számunkban a párisi iparműkiállitásra bejelentettekül említett villámtűztelepeket illetőleg, a tiszt, kiéllitők egy iratot intéztek hozzánk, melyben bennünket arról értesítenek, miképp öszműködésök tárgyául csupán a horgany és szénből álló villámtelepek tökéletesbítését tűzték ki,és azok közhasználatra leendő alkalmazását, bár azt óhajtják, mégis nagyobb készületteli kísérlet hiányában, remélni nemi merik. A t. kiállítók szíveskednek velünk egyszersmind a bejelentésnek ide vonatkozó szövegét a következőkben közölni: „mely pesti inflim elemek és telepek czime alatti készületeink az ilynemű eddigi készületek körül volt lényeges hátrányok leküzdése után, saját modorban készíttettek, az eddigi készületek eredményeit hatásukban nem csak felülmúlják, hanem szakadatlan működési képességük, és a lehető legkisebb tér elfoglalása mellett bármely nagyság iráni előállíthatásoknál fogva, magukat egyszersmind kényelmes és gyors kezelhetésök, tartósságuk, és elhasználás esetébeni könnyű javíthatásunk által azzal is ajánlják, hogy velük minden gőzölgési alkalmatlanságok mellőzve lévén, bárminő helyiségben tartózkodás nélkül lehet működtetni.“ úgy hisszük, nem sértjük a t. kiállítók szerénységét, ha már a felsorolt előnyöket is, igen becseseknek mondjuk, s kísérleteik még további eredményeihez, mint búvárlataik természetes postulátumaihoz nekik jó szerencsét kívánunk. Vidék- Kecskemét, dec. 5. — Valamelyik szépirodalmi lap szemünkre lobbantja , hogy nincs könyvkereskedésünk. Van bizony, még pedig kölcsönkönyvtárral kapcsolatban. Galliának hívják azon kerék embert, ki e könyvtárt alapító, s már ötezer kötetig szaporította, s gyarapítja folyvást a magyar és német irodalom újabb termékiből. Annyi szent, hogy a tősgyökeres lakosság meglehetősen félvállról veszi Gallia igyekezetét. Pedig a havi dij mindössze 48 kr. pengő: mégis sajnálják jelen csekélységet ily haszontalanságra kivetni gyakorlati embereink. Ignoti nulla Cupido, mondhatná a lélektanár, azonban a bölcsész más szemmel nézi ezt. Ugyanis, jelenkorunk a gyakorlati életé; folyvást érgyi (reá!) tanulmányok után kiabál a lapkő, és vidéki levelező: csoda-e aztán, ha fejekbe vették atyánkfiát, hogy hát az elmélet hiú valami,annál inkább,mert hírneves mondássá vált, hogy az élet kineveti a logikát? Ily meggyőződés nyomán, csakugyan a gyakorlati életnek szántuk magunkat, és helyesen, mint következőkből kiderül. Tudniillik, vettük észre, hogy a külföld kiválólag hirdeti rólunk, mily katona nemzet vagyunk. E jó véleményt ápolnunk nemzeti feladat, hazafias kötelesség. Márpedig tapasztalati tény, hogy a tanuló mécs mellett fanyalított test nem üli meg jól a lovat, következőleg, ha délczegen akarjuk megülni a nyerget, mentül többször kell agarásznunk, mely férfias testgyakorlattal bajosan tér össze a szuszamusza olvasgatás. És aztán válnának e fiainkból oly szállegények, oly huszárrá, idomultak, bt könyv mellett görnyedeznének naphosszat, s tán még éjente is ? Ez okból nincs is kecskemétiekből oly elfajult ivadék, hogy könyvolvasással ölje magát. Mindössze öt hat korcsosult a kölcsönkönyvtár előfizetőjévé. A többi Kifizető vagy jött ment idegen, vagy azon keleti népfaj, melynek átka, hogy a világon szétszórtan esze után éljen E jó szokásnak köszönhetjük aztán, hogy a jött ment vendéiek békét hagynak lányainknak, mert Sion virágaihoz szegődnek, mint kikkel váltig cseveghetnek az európai közműveltség termékeiről. Igaz, elég vakmerők azt vallani , hogy Juda lányai szeretetre méltóbbak, mint mieink. Miért? mert szellem tükröződik szemeikből, az ragyog arczukon, az zeng ajkaikról, az vezeti minden mozdulataikat. Már miféle badar beszéd ez ? Nem többet ér-e, ha jövőbelink a tyúkfiltetésről naphoszszat elbeszél? vagy nem tudja el mindent kök úgy, mint akármely párisi delnó , hogy a divatöltöny emeli a test bájait, és a selyembársonyba burkolt alak örökké ingerletes, mondhatni tündértünemény ? Ám vállalkozzanak vetélkedésre, ha bírják, ebben? tudom elülne!, szépeink mellett az irodalmi műve,t élnek. Egyébiránt mi nem vetjük meg a szellemi előnyöket. Mennyire hódolunk ennek, elég tanú rá casinónk. Féltett kincsünk ez, rá is írtuk ajtajára statáriális stílusban, hogy ki küszöbét átlépi, ha nem avatott tag, magának tulajdonítsa a kellemetlen következéseket. Némely bohó e szóvirányban bunkósbotot lát, annál jobb, legalább nem háborgatja izetlen látogatásával mulatságaink sorát. Azért ajáljuk is e lapidáris fenyegetést minden casinónak : tudom istenem, feléjök sem néz az idegen. Ugye csak igy őrizhetjük meg szüzén nemzetiségünket, ha jóeleve elzárkózunk a jöttment vendégek elől? — Nem árt figyelmeztetni más városiakat is, hol úgy alakítanak casinót, hogy a vendég szívesen lábalik, sőt még könyvbe is oda firkantatják nevét, mintha szerencse volna elfogadni az idegent, így lopódzik be hozzánk az idegen erkölcs, így azon veszett műveltség, mely egyebet sem eredményez, csak njitási viszketeget, zavart, és lélekkárhozatot. Hála isten, óva vagyunk ettől, mert mi mindenhez körültekintő bölcseséggel fogunk , mint casinónk ajtaján elég érthetőn kifejezők. Közintézetek. Nemzeti színház. Dec. 9-dikén, az előre hirdetett Kunok helyett, „Lesnievrszka Luiza rögtöni rekedtsége miatt“ Tamás bátya konyhája. Dráma 6 felv. Irta Dumanoir és Dennery, ford. Országh Antal. — Közönség közép számmal. — Az előadás úgy, mint máskor, csakhogy Shellyt Zsivola, Saintclairet Szerdahelyi, Cipét Aubenainé személyesítették. Komlóssi Ida (Eliza,) Szentpéteri (Bird,) Szigeti (Haley) Tóth (Harris,) Feleki (György), László (Bengali), Udvarhelyi M. (Tamás) megtadták szerepeiket s azokat ma is nagy hatással sőt némi szerepnemtudásokat leszámítva, melyeket a hevenyészett előadás kiment, jelesül adták-De bár Tamás bátya még mindig gyakorol hatást a közönségre, a ez azt hosszúsága mellett is szivesen végig nézi, mégis inkább szeretek volna a hunokat hallgatni s valóban haragszunk azon rekedtségre, mely a 12 ezer pfros énekesnőt ma is oly „rögtön“ fogta elő , hogy a Tamás bátyában szereplőknek alig maradhatott fél napnál több idejök az előkészülésre. Dec. 10-dikén, Némethi György úr utolsó fölléptéül : Czigány. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, népdalokkal, zenével. Irta Szigligeti, zenéjét szerkesztette Doppler Károly. — Legyen szabad remélnünk, hogy Némethi úr csak mint vendég lépett fel ma utolszor, s hogy az igazgatóság e képzékeny fiatal népszínműi énekest a nemzeti színház szerződött tagjává teendi. Okainkat erre nézve múlt alkalommal elmondottuk, nem titkolva azt sem, hogy Némethi úrnak igenis van még szüksége kiképeztetésre, akár tekintsük őt mint színészt, akár mint énekest. A nagy számú közönség tetszése, mely iránta ma is nyilvánult, szintén mérlegbe vethető. Évi szerepében , mit eddig Eötvös Borosával adattak, ma Munkácsy Flóra igen kedvezőleg mutatta be magát, s szép játékával emelé éneke értékét is. Legnagyobb tetszésben azonban s legméltóbban Szentpéteri részesült, ki a czímszerepben oly jellemzőleg, oly kifogyhatlan humorral játszik. Midőn Telepi Szabadkán van, szerepeit többnyire Tóth örökli; ma Márton gazda lett belőle. A szerep talán nyert, csakhogy ily nyereség tulajdonkép veszteség. havi Pest, dec. 9. Most vettük kezünkhöz az ,,Ipolybn sajó-völgyi vasút“ ügyében tartott tanácskozomány jegyzőkönyvét, és sietünk azt a közönség tudomd- mására juttatni. A saját képi programmot és felhívást, nézi mely e vállalat érdekében aláírásra buzdításul még ki ér- fog adatni, megelőzőleg a jegyzőkönyv mintegy öszpont letositva eleven színekben tünteti föl e vasút előnyeit és hogy szükségét, mikről a közönséget lapjaink már nem egy (lás- oldalról meggyőzni iparkodtak. Közöljük az említett ,jo- okmányt úgy a mint az a szerkesztőséghez beküldetett: t, és Jegyzőkönyve az ,.Ipolysajtóvölgyi vasútattok ügyében f. 1854. nov. 18-kán délelőtt a ka- nemzeti muzeum teremében tartott taseti nácikormánynak. Jelen voltak : Ágoston Jóíasózsef borsodi birtokos; Appiano József nagykoros meg kedd s a budapesti kereskedelem s iparkamra elnöke; ülni Básy Barnabás nógrádi birtokos ; Birányi Ákos ■Aas a „Budapesti Hirlap“-tól; Czibur János rimamagarány-völgyi vasgyáregyesület igazgató tagja s részélyvényes; Fehr Vilmos, a pesti hengermalom nek igazgatója ; Fekete László nógrádi közbirotokos, úgy is mint am. Gyürky Pálur megbizottjs; Gelyemöry János herczeg Coburg ő magassága vasgyártás igazgatója; Jankovics Béni cs. k. bányahivatalnok; így Kapy Ede nógrádi közbirtokos s kőszénteleptulajdonos; ifj Kirínyi János concordia vasgyárigazgatóné tagja s részvényes; Korizmics László cs. kir. pénzakügyi tanácsos; Kozma Vazul papirgyártulajdonos; e_ Kubinyi Ágoston cs kir. tanácsos, nemz. múzeumi is, igazgató, földbirtokos; Kubinyi Rudolf rimamuránytre völgyi gyáregyesület igazgatólapja s földbirtokos ; Kutikbinyi Vilmos hontgömöri földbirtokos és gyárrészvévenyes; Lackenbacher Jakab nagykereskedő s kő- főszénbnyatulajdonos; Langer F. kőszénbányatulajdonizinos : Moróczi st. a ,,Gazd. lapok“ szerkesztője; Néf lat metli Albert közbirtokos; Perger Ignácz háztulaj- i sit honos, a budap. keresk. s iparkamra alelnöke; Pomepéry János a „Pesti Napló“-tól; Prónay Albert rs , nógrádgömöri közbirtokosSchlosser Károly e Lajos a bsrzéti vasgyár részéről; Soós Ágoston zempléni birtokos; Szekrényessy József pesti úst. háztulajdonos és vállalkozó ; Szentkirályi László 1tt honti birtokos; Szigyártó Sámuel Losoncz város 7 , ügyvéde s képviselője, földbirtokos; Szontagh Pál s több gömöri gyárak képviselője s földbirtokos; Urgmann Bernát földbirtokos és gyárrészvényes Vad tay Alajos nógrádi birtokos ; Visnya József, Miesatbach Alajos kőszénbányatulajdonos képviselője stb. M Legelői Kubinyi Ágoston ur, ki a tanácskozmányt ki felsőbb engedély melltt összehívta, szót emelvén, a re . jelenlevőket a tanácskozmány rendes vitele végett m ideiglenes elnök és tollvivő választására kérte föl , mivel a tanácskozmány egy akar ittal Kubinyi Ágoston urat ki mint ki e tárgyban már előre is működött s egyes ada ép tokát szerzett, elnöknek, s Birányi Ágoston urat, ki ez aj ügyet hirlap utján érlelni s előmozdítani törekedett, toll-vi vivőnek választotta. — Megnyílván a tanácskozmány, ad először is felolvastatott a tanácskozmány tartásának vá megengedésére vonatkozó cs. k. m. helytartósági leirat, ha — továbbá több gömörmegyei gyárak képviselőinek az mi elnöklő cs. kir. tanácsos úrhoz intézett felszólítása, a mi kérdéses vasút ügyébeni tanácskozmány kieszközlése vá végett. Erre elnök úr a tanácskozmányt a megvitatandó gy. Hivatalos hirdetések kivonata. ELÁRVEEZTETNEK. 1. Majthényi László 4 dr.lánczhid-részvénye és 140 db. szelvénye dec. 13. Pesten a váltószéknél. 2. Kollár György 154 sz. a. 239 pftra becs. háza Losoncz Kiszugáron dec. 29. 3. Molnár József után maradt 414 sz. a. ház és földek 4600 pft becsértékben 1855. jan. 17. II. Károlyban. 4. Spitzer Jakab csődtömegéhez tartozó 3 db. pesti czukorgyári részvény dec. 11. Pesten a megyeháznál. 5. Pesten a rendőrigazgatóságnál 3 tiszti lószerszám dec. 14. 6. Puschman Márton s neje pesti józsefvárosi nap utczai 84 sz. a. 7161 pstra b. háza dec. 28. 7. Lenhard Mátyás és Jozefa ingóságai Bugyin dec. 16. 8. Horváth László és Kovács Katalin 160 sz. a 1276 pfra b. házuk 1855. é. febr. 7. Mihályiban. 9. Szemes Miksa 5000 pfra b. dec. 11. Szarvason, telke 10. Kulin Mária örökösei házaik és földjeik Darma helységben dec. 28 és 29. 11. Blana György pesti lipótvárosi 3. korona utczai 101750 pfra b. háza dec. 29. 12. Hegedűs Ferencz 31. sz. a. 1532 pfra b. háza Markotán dec. 31. 13. Szarka János ingatlanságai Kis Árban 1855 é. jan. 24. 14. Jeszenovszky Györgynek 37 sz. a. 300 pfra b. házhelye s telke Pölöskén 1855 é. jan. 24. 15. Ország István 120 pfra b. szőlője 1855 é. jan. 20. N. Kőrösön. 16. Nagy Erzsébetnek 200 pfra b. háza H. M. Vásárhelyen 1855 é. jan. 26. 17. Horváth Gábor s többeknek ingóságai s ingatlanai. Kölese községben 1855 é. febr. 7. 18. Vadinger János 2200 pfra b. telkes háza N. Démen dec. 29. 19. Polácséh Ignácz és Eszter csődtömegéhez tartozó 7622 stra bed. 218 sz. a. ház s egyéb ingóságok 1855. jan. 25. B. Gyarmaton. 20. Aim ás y Emánucl 9568 pfra b. juhai, tehenei, lovai és ökrei N.Fügeden dec 27. 21. Ottik Sándorné csődtömegéhez tartozó pesti józsefvárosi józsefutozat 3 sz. a. 15220 pfra b. ház dec. 30. 22. Janicsár Gábor s neje 20 sz. a. 780 pfra b. háza Tiba helységben dec. 28. 23. Cseh János 10 sz. a. 5603 pfra b. háza D. Földváron 1855. febr. 1. 24. Szücs István 1400 pfra b. háza dec. 29. B. Palotán. 25. B. Sahlhausen Lipót örökösei 25171 pfra b. háza Kassán 1855 jan. 25.PÁLYÁZAT nyittatik: 1. A soproni tszéknél egy bírói segédi állomásra 4 hétig. 2. A Harsány községi jegyzői állomásra 1855. jan. 15-éig. 3. Az Eperjes kerületi főtörvényszékhez 20 jogfiegyelői állomásra négy hétig. HAGYATÉKI ÖRÖKÖSÖK S HITELEZŐK meghivatnak: 1. Klinovszky László hagyatéka elleni hitelezők dec. 15-éig a szobránczkez, szbirói hivatalhoz. 2. Kohn Lázár hagyatéki örökösei 1855. é. jan. 15. napjára a marczali szbirói hivatalhoz. 3. Darvay Károly hagyatéki örökösei 1855 é. jan. 15dik napjára a diószegi Szbirói hivatalhoz. 4. Loránd Sándor hagyatéki örökösei egy év alatt a szegedi kirendelt birósághoz. CSŐD nyittatik: 1. D. Deutsch örökösei és társa vagyonuk ellen,—a hitelezők igényeiket 1855 é. mart. 25 ig a pesti váltószéknél jelentsék be. 2. Szonabend Eduard hagyatéka ellen, — a hitelezők igényeiket 1855. é. jan. 16-ig a kászonyi szkbői hivatalnál jelentsék be. 3. Wein Julia ellen,— a hitelezők igényeiket 1855. é. jan. 16 ig Arad m. tszéknél jelentsék be. 4. Lyubibratics J. vagyona ellen,— a hitelezők igényeiket 1855. é. mart. 27-ig a pesti keresk. törvényszéknél jelentsék be. VEGYES hirdetések: A Békés-Csanád megyében 1855 év folytán épitendő országutakhoz szükséges kötörésre dec. 23-ig árlejtés nyittatik. Szakál János s neje részére kiállított elveszett kötelező köröztetik. G a 11 - an a Móricz elleni csőd megszüntettetett. Ruttkay József féle csődper a Kecskeméti m. törvényszékhez áttétetett. Nagy Ferencznél talált két fő birtokosai egy év alatt a szegszárdi maszéknél jelentsék magokat. Grubi Gerzon az ellene Beck Simon által inditott perbeni képviselésére Repászky Dániel neveztetett ki. B. Podmaniczky Lajos csődválasztmánya kiegészítője tekintetéből határnapul dec. 30-ka tűzetett ki. Neumayer és Pecz Jozefa által kiadott elveszett kötvény megsemmisittetik. Müller Jakab s neje által kiadott elveszett kötvény megsemmisittetik. A bicskei uradalomhoz tartozó Czifra nevű vizi malom árverés utján dec. 27. 3 évre haszonbérbe adatik, pontok Iránt röviden tájékozván, mint első s lényeges kérdés, mindenekelőtt az ipolysajóvölgyi vasut szükségessége s hasznossága került szőnyegre. Ennek bizonyságáulelolvastattak több gömöri gyámnokok emlékiratából , mit azok a kassai keresk. s iparkúrához intéztek , azon helyek, mikben e vasút szükséglete reájok nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik , és számokkal bizonyittatik. Előadatott, mikép az árucsere természete, minélfogva a különböző termelésű vidékek sietnek leginkább a maguk terményeit egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzása felföldi kereskedésünknek, továbbá a kérdéses vasút által érintendő felvidék természettudományokban gazdagsága, miknek kibányázása a közbirodalom és hazánk érdekében egyaránt kívánatos; a mezőgazdászat, melynek számára több százezer kezek fognának megnyeretni, mik most keserves fuvarozással foglalkoznak; a gyár- és kézműipar, mely itt különböző ágazatokban otthonos, de hiányos közlekedési eszközök miatt sem eléggé ki nem fejlődhetik, sem üdvös munkaszellemét tovább nem terjesztheti, — mindezek kiáltólag igénylik az ipolysajóvölgyi vasút létesítését, mely, mint tervezve van, Szoknál kezdődve, Ipolyság, Balassagyarmat, Losoncz, Fülek, Rimaszécsnek Rosnyóig és netán Dobsináig egyik ággal, másikkal Rimaszécstől Putnoknak Miskolcz vezetne. A bányászat, mely az ipar emlője s melynek főpontjai a vasúthoz közel fognának esni, az uj bányatörvény áldásait s kedvezményeit csak a tervezett vasút segélyével élvezendi tökéletesen. E mellett azonnal emlékbe tolul az ipolysajóvölgyi vidék kőszén- és réz-, de különösen vasércztelepekben felenő gazdagsága, mely utóbbi tekintetben e vidék a birodalomnak egyik legjelentékenyebb része, maga látván el több koronaországokat vasműczikkeivel; minélfogva biztosan remélhetni, hogy azon vidéki vasgyáraknak e vasút folytáni emelkedésével az állam olcsóbb sineket nyerhetene vaspályáihoz, mint akárhonnan. Ugyancsak első pillanatra föltűnik e vidék épület- és tüzifábani bővelkedése, mert nem említvén a többi környező megyéket, elég legyen Nógrádot és Zólyomot felhozni, mely két megye összesen körülbelül félmilló hold erdővel bir, s ennek fája általánosan dicsért anyagot nyújt szerszámkészitéshez. De mi e vasutat kereskedelmi s emberiségi szempontból különösen ajánlja, az azon körülmény, hogy e vonal mentében számos piaczok léteznek, melyek jelenleg is már kitűnő kereskedési előnyökkel bírnak, s az ország első piaczaival versenyeznek. Midőn e piaczokról szó van, nem lehet kiváltkép Losonczot nem említeni. Ezen piacz legjelentékenyebb közvetítője a Felföld kereskedésének, tulajdonképi éléskamrája a fölötte fekvő vidéknek s jelesen a bányavárosoknak, minélfogva áldásdúsabb vonalt a tervezettnél hazánkra nézve nem is gondolhatni, mert az fogná, és pedig Losoncz által, sajátkép összekötni az ipardús felföldet a gabnatermő Alfölddel, minek következtében ez utóbbinak ter- 1 ményeit (amannak iparműczikkel vitetvén cserébe) a felföldre könnyen s olcsón lehetne szállítani, s ez által ’ az alulról fölfelé törekvő gabnakereskedésnek tetemes lendületet adni, nemcsak, hanem a felvidék némely ré-szeit csaknem évenkint sújtó élelmi szükségen is sigit- ével nagyrészt elhárítva lenne a kénytelenség azok élel- mezéséről kormányilag gondoskodni. Sőt inkább a felvidék jólléte minden tekintetben növekedvén, midőn a könnyített forgalom által a kölcsönős szükségletek kipótoltatnának, a kereskedés, ipar is földmivelés uj, vndorabb életnek indulna, s a munkának úgy mint az anyagnak és földnek értéke sokszoosodnék : egyszersmind az adó alapja is szélesbülne, s a magas kincstár segélyforrásai uj erőkkel gyarapod- nának. Szóval e vasút által, melynek létesítését annyi közgazdászati szempont sürgetőleg igényli, egyesek így mint a községek, magánosok úgy mint az állam gyaránt nyernének. Ezen előnyöket mutatja nyilván a vaspálya menete a térképen. Míg alsó végével a délkeleti államvaspályába torkolva, az ország szives fővárosa felé nehe- gednék, és ugyanazon állampálya által a birodalom pékvárosához hozná belföldünket közelebb : felső vé- jével oly pontot (Miskolcz) érintene, mely felé a biro- dalmi vasut-helő-terv szerint két vonat vezetend, egyik Tiszán túlról Debreczentől fel Tokajon át, másik abátran innen Pestről fölfelé — mindkettő áldott térést hozván a felfölddel összeköttetésbe. A rimaszécs- Sajó-dobsinai ágazat fontossága, Szepes közelléte iatt, szintén azonnal belátható. Mi az ipolysajóvölgyi vasút kivihetőségét illeti, iségbevonhatlan tény, mikép e vaspálya hely- és itési viszonyai fölötte kedvezők, mert a vonal többire munkáskezekkel bővelkedő völgyeken és síkokon letíz keresztül, miknek kemény földje szilárd alapot ad a vasútnak, s környéke a vasútépítéshez megmutató mindennemű anyagokat, u. m. fát, vasat, követ, vicsot, messet stb. bőven szolgáltat. Ezen tény nyem azon kedvező körülményt hozhatni föl, hogy mig is vidékeken egyedül a pénz az, melylyel egy oly falatnál, minő a vasút, mozoghatni, az ipolysajővösvaspálya nagyrészt oly birtokosokat érdekel, kik magok birnak a vasútépítéshez szükséges anyagokkal, minélfogva remélhetni , hogy azon birtokosok nem vonakodnának a szállítandó anyagokért részvényeket elfogadni. Azonkívül a kisajátítási költségeket illetőleg is megtakarításra tarthatni számot, mivel eddigelé is már többet részéről ingyenajánlatok tétettek e végre. Tehát e vállalatnál a pénz nem játszaná a kizárólagos szerepet, de épen azért, mert nem kellene költséges építéstől tartani, mert az építési anyagok könnyen megszerezhetők, bizonyosan a tőkebirtokosok is örömest járulnának a vállalathoz. Elkészülvén a vasút, könnyebbé válnék azon építési anyagoknak, mikkel e vidék bővelkedik , az egész országba szétszállítása, s ennek folytán a vasútépítés oly helyeken, hol azok hiányoznak, mindjárt könnyebb és jutányosb lenne. Végre az üzletre nézve mgjegyzendő : mikép az a vaspályánál a kőszén és tűzifa nagy mennyisége miatt, mely e vonal közelébe esik, úgy nem különben a szilárd vasutalap következtében, mely igazítást a újra-feltöltést ritkán igénylend, szintén kedvező kilátással bir. El nem lehet hallgatni ez alkalommal, mikép a kőszén, melyből e vasútvonal vidékein már több helyütt nagyobbszerű bányák vannak mivelés alatt (névszerint Kis - Aranyiban, Zagyvár, Pálfalván, Sztráczinban , Palojtán és Ozdon), és az erdőfa, melynek köbölét Losonczon felül egy pengő forintjával vehetni, helyben még nagyon sok jutányos anyagot szolgáltatand a vasutüzlethez, míg, névszerint a fa, forgalomba hozva, értékében tetemesen emelkedni fog, s főleg a külső kereskedésben, államgazdászati szempontból tekintve, fontos szerepet játszhatik Egyébiránt számosak ama vidék czikkei, mik csak a tervezett vasútra várnak, hogy uj forgalmi korszak nyíljék meg számukra, s ezek gyapjú, gubacs, réz, üveg, papir stb. stb. Mindezen érvények és okok világos színekben tűntek föl a tanácskozmány előtt. Miután tehát a szólók előterjesztéseiből s a felolvasott okmányokból mindenki meggyőződhetett az ipolysajóvölgyi vasútvonal rendkívüli szükséges előnyeiről, elnök úr kimondta a határozatot , miszerint a tanácskozmány a nevezett vasút létesítését mundatlanul szükségesnek tartja s óhajtja; erre a császári királyi magas helytartósági leirat rendeletéhez képest a jelenlevők közöl számosan, kik e vasút létesítését kívánják, magukat egy külön lapra följegyezték, és e névsorozat a cs. k. m. helytartóságiosztály elé fölterjesztetni határoztatok oly kérelemmel: engedtessék meg egy gyűlés tartása, melyben magukat a följelentendő tagok és, miután a gyűléstartási határidő rövidsége miatt a tanácskozmányban többen meg nem jelenhettek, azonkívül minden érdeklett°k társulattá alakíthassák a végre, hogy ez azon adatokat, melyek az előmunkálatok megkezdése végetti engedélynek a m. minisztériumnál leendő kieszközlésére a vasúttörvény szerint szükségesek, előkészítse. Végre még azon közhajtás fejeztetvén ki, miszerint addig is hazafiúi kötelességüknek ismerjék a tanácskozmány tagjai a forgalom kimutatására szükséges adatok összeszerzését, — a jegyzőkönyv hitelesítő bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai Kubinyi Ágoston úz elnöklete alatt : Rapy Ede, b. Prónay Albert, Szontagh Pál, Czibur János, Ágoston József, Korizmics László, Kubinyi Rudolf, Németh Albert, Gömöry János, Appiano József, Perger Ignácz, Szentkirályi László urak s tollvivő Birányi Ákos. Telegráfi tudósítások. Berlin decemb. 8. Ő felsége a király némi kis változást szenved egészségében , minek következtében tegnap termét nem hagyta el; mindamellett a szokott előterjesztéseket elfogadja. Berlin decemb. 9. Egy, Pétervárról f. hó 8-káról vett sürgöny szerint M e n z i koff herczeg jelenti,hogy hó 1-jéig Szebasztopolnál semmi újabb esemény nem fordult elő. Turin decemb. 7. A „Parlamente“ által a tizenegyedik franczia dragonyos-ezred átvonulásánál nyughelyekül: Monterone, Viterbo, Montefiascone, Agnapendente, Radicofani, S. Quirico, Siena, Poggibonzi, Fiorentino, Pontadera, Pisa, Viareggio, Massa, Sarzana Spezia, Levante, Settri, Recco, Genua, Voltri, Savera, Finale, Alassio, Porto, Maurizio, Sarremo, Mentone, Nizza jelöltetnek ki. Minden negyedik nap pihenő nap. A Rómábeli elindulás napja még nincs meghatározva. — Az , Armonia“ jelenti az orosz rendkívüli követnek, ifj. Orloff grófnak megérkezését, s két menekültnek kül megkeresés folytán történt kiutasítását. Némely más menekvőket a rendőrség keresett. Bécsi börze dec. 9 töl. (Távirati közlés.) Pécs. Statur,kötelezvény 5^................................... 833 t Ji- Ai/dtony. . . 1839-ki sorsjegyek 250 ftos 1834-ki „ 500 ftos Bécs, dec. 9. Arany: 30. Ezüst: 24 Dunafilállán. Dec. 9-én 7', 11", 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : TOROK JÁNOS, 73 134 223