Pesti Napló, 1854. december (5. évfolyam, 1419-1443. szám)

1854-12-10 / 1426. szám

holyrezelő azon gyorsaságot is kiszámíthatná, melylyel az előző vonat halad. Ily viszonyok állnak elő a vona­tok találkozásakor is. — E találmány, ha alkalmazásában gyakorlati hasznúnak fog találtatni, a vasútoni utazás elő­nyeit, kellemé­t nagy mértékben fogja előmozdítani. __ Az általunk nov. 30-ai számunkban a párisi ipar­műkiállitásra bejelentettekül említett villámtűztele­­peket illetőleg, a tiszt, kiéllitők egy iratot intéztek hozzánk, melyben bennünket arról értesítenek, mikép­p öszműködésök tárgyául csupán a horgany és szén­ből álló villámtelepek tökéletesbítését tűzték ki,é­s azok közhasználatra leendő alkalmazását, bár azt óhajtják, mégis nagyobb készü­letteli kísérlet hiányában, remélni nemi­ me­rik. A t. kiállítók szíveskednek velünk egyszersmind a beje­lentésnek ide vonatkozó szövegét a következőkben közölni: „mely pesti inflim elemek és telepek czime alatti készülete­ink az ilynemű­ eddigi készületek körül volt lényeges hátrá­nyok leküzdése után, saját modorban készíttettek, az ed­digi készületek eredményeit hatásukban nem csak felül­múlják, hanem szakadatlan működési képességük, és a lehető legkisebb tér elfoglalása mellett bármely nagyság iráni előállíthatásoknál fogva, magukat egyszersmind kényelmes és gyors kezelhetésök, tartósságuk, és elhaszná­lás esetébeni könnyű javíthatásunk által azzal is ajánlják, hogy velük minden gőzölgési alkalmatlanságok mellőzve lévén, bárminő helyiségben tartózkodás nélkül lehet mű­ködtetni.“ úgy hisszük, nem sértjük a t. kiállítók sz­e­­­rénységét, ha már a felsorolt előnyöket is, igen becse­seknek mondjuk, s kísérleteik még további eredményeihez, mint búvárlataik természetes postulátumaihoz nekik jó sze­rencsét kívánunk. Vidék- Kecskemét, dec. 5. — Valamelyik szépiro­dalmi lap szemünkre lobbantja , hogy nincs könyvke­reskedésünk. Van bizony, még pedig kölcsönkönyvtárral kapcsolatban. Galliának hívják azon k­erék embert, ki e könyvtárt alapító, s már öt­ezer kötetig szaporította, s gyarapítja folyvást a magyar és német irodalom újabb ter­­mékiből. Annyi szent, hogy a tősgyökeres lakosság meg­lehetősen félvállról veszi Gallia igyekezetét. Pedig a havi dij mindössze 48 kr. pengő: mégis sajnálják jelen csekélységet ily haszontalanságra ki­vetni gyakorlati embereink. Ignoti nulla Cupido, mond­hatná a lélektanár, azonban a bölcsész más szemmel nézi ezt. Ugyanis, jelenkorunk a gyakorlati életé; folyvást ér­­gyi (reá!) tanulmányok után kiabál a lapk­ő, és vidéki le­velező: csoda-e aztán, ha fejekbe vették atyánkfiát, hogy hát az elmélet hiú vala­mi,annál inkább,mert hírneves mondás­sá vált, hogy az élet kineveti a logikát? Ily meggyőződés nyo­mán, csakugyan a gyakorlati életnek szántuk magunkat, és helyesen, mint következőkből kiderül. Tudniillik, vettük észre, hogy a külföld kiválólag hirdeti rólunk, mily ka­tona nemzet vagyunk. E jó véleményt ápolnunk nemzeti feladat, hazafias kötelesség. Már­pedig tapasztalati tény, hogy a tanuló mécs mellett fanyalított test nem üli meg jól a lovat, következőle­g, ha délczegen akarjuk megülni a nyerget, mentül többször kell agarásznunk, mely férfias testgyakorlattal bajosan tér össze a szuszamusza olvasga­tás. És aztán válnának e fiainkból oly szállegények, oly huszárrá, idomultak, bt könyv mellett görnyedeznének naphosszat, s tán még éjente is ? Ez okból nincs is kecs­kemétiekből oly elfajult ivadék, hogy könyvolvasással ölje magát. Mindössze öt hat korcsosult a kölcsönkönyvtár előfizetőjévé. A többi­­ Kifizető vagy jött ment idegen, vagy azon keleti népfaj, melynek átka, hogy a világon szét­szórtan esze után éljen E jó szokásnak köszönhetjük az­tán, hogy a jött ment vendéie­k békét hagynak lányainknak, mert Sion virágaihoz szegődnek, mint kikkel váltig cse­­veghetnek az európai közműveltség termékeiről. Igaz, elég vakmerők azt vallani , hogy Juda lányai szeretetre méltóbbak, mint mieink. Miért? mert szellem tükröződik szemeikből, az ragyog arczukon, az zeng ajkaikról, az ve­zeti minden mozdulataikat. Már miféle badar beszéd ez ? Nem többet ér-e, ha jövőbelink a tyúkfiltetésről naphosz­szat elbeszél? vagy nem tudja e­l mindent kök úgy, mint akármely párisi delnó , hogy a divatöltöny emeli a test bájait, és a selyembársonyba burkolt alak örökké ingerle­­tes, mondhatni tündér­­tünemény ? Ám vállalkozzanak ve­télkedésre, ha bírják, ebben? tudom elülne!, szépeink mel­lett az irodalmi műve,­t élnek. Egyébiránt mi nem ve­tjük meg a szellemi előnyöket. Mennyire hódolunk ennek, elég tanú rá casinónk. Féltett kincsünk ez, rá is írtuk ajtajára statáriális stílusban, hogy ki küszöbét átlépi, ha nem avatott tag, magának tulajdo­nítsa a kellemetlen következéseket. Némely bohó e szó­­virányban bunkósbotot lát, annál jobb, legalább nem há­borgatja izetlen látogatásával mulatságaink sorát. Azért ajáljuk is e lapidáris fenyegetést minden casinónak : tu­dom istenem, feléjök sem néz az idegen. Ugy­e csak igy őrizhetjük meg szüzén nemzetiségünket, ha jóeleve elzár­kózunk a jöttment vendégek elől? — Nem árt figyelmez­tetni más városiakat is, hol úgy alakítanak casinót, hogy a vendég szívesen lábalik, sőt még könyvbe is oda firkan­­tatják nevét, mintha szerencse volna elfogadni az idegent, így lopódzik be hozzánk az idegen erkölcs, így azon ve­szett műveltség, mely egyebet sem eredményez, csak nji­­tási viszketeget, zavart, és lélekkárhozatot. Hála isten, óva vagyunk ettől, mert mi mindenhez körültekintő böl­­cseséggel fogunk , mint casinónk ajtaján elég érthetőn kifejezők. Közintézetek. Nemzeti színház. Dec. 9-dikén, az előre hirdetett Kunok helyett, „Lesnievrszka Luiza rögtöni rekedtsége miatt“ Tamás bátya konyhája. Dráma 6 felv. Irta Dumanoir és Dennery, ford. Országh Antal. — Közönség közép számmal. — Az előadás úgy, mint máskor, csakhogy Shellyt Zsivola, Saintclairet Szer­­dahelyi, Cipét Aubenainé személyesítették. Komlóssi Ida (Eliza,) Szentpéteri (Bird,) Szigeti (Haley) Tóth (Harris,) Feleki (György), László (Bengali), Udvarhelyi M. (Tamás) megtadták szerepeiket s azokat ma is nagy hatással sőt némi szerepnemtudásokat leszámítva, melyeket a heve­nyészett előadás kiment, jelesül adták-De bár Tamás bá­tya még mindig gyakorol hatást a közönségre, a ez azt hosszúsága mellett is szivesen végig nézi, mégis inkább szeretek volna a hunokat hallgatni s valóban haragszunk azon rekedtségre, mely a 12 ezer pfros énekesnőt ma is oly „rögtön“ fogta elő , hogy a Tam­ás bátyában szerep­lőknek alig maradhatott fél napnál több idejök az előkészü­lésre. Dec. 10-dikén, N­é­m­e­t­h­i György úr utolsó föllépté­­ül : Czigány. Eredeti népszínmű 3 szakaszban, népda­lokkal, zenével. Irta Szigligeti, zenéjét szerkesztette Dopp­ler Károly. — Legyen szabad remélnünk, hogy Némethi úr csak mint vendég lépett fel ma utolszor, s hogy az igazgatóság e képzékeny fiatal népszínműi énekest a nem­zeti színház szerződött tagjává teendi. Okainkat erre nézve múlt alkalommal elmondottuk, nem titkolva azt sem, hogy Némethi úrnak igenis van még szüksége kiképeztetésre, akár tekintsük őt mint színészt, akár mint énekest. A nagy számú közönség tetszése, mely iránta ma is nyilvánult, szintén mérlegbe vethető. Évi szerepében , mit eddig Eöt­vös Borosával adattak, ma Munkácsy Flóra igen kedvező­­leg mutatta be magát, s szép játékával emelé éneke érté­két is. Legnagyobb tetszésben azonban s legméltóbban Szentpéteri részesült, ki a czímszerepben oly jellemzőleg, oly kifogyhatlan humorral játszik. Midőn Telepi Szabadkán van, szerepeit többnyire Tóth örökli; ma Márton gazda lett belőle. A szerep talán nyert, csakhogy ily nyereség tulaj­donkép veszteség. havi Pest, dec. 9. Most vettük kezünkhöz az ,,Ip­oly­­b­n sajó-völgyi vasút“ ügyében tartott tanácskoz­­­­o­­mány jegyzőkönyvét, és sietünk azt a közönség tudo­­m­d- mására juttatni. A saját képi programmot és felhívást, nézi mely e vállalat érdekében aláírásra buzdításul még ki ér- fog adatni, megelőzőleg a jegyzőkönyv mintegy öszpon­­t le­­tositva eleven színekben tünteti föl e vasút előnyeit és hogy szükségét, mikről a közönséget lapjaink már nem egy (lás- oldalról meggyőzni iparkodtak. Közöljük az említett ,jo- okmányt úgy a mint az a szerkesztőséghez beküldetett: t, és Jegyzőkönyve az ,.Ipolysajtó­völgyi vasúta­ttok ügyében f. 1854.­­ nov. 18-kán délelőtt a ka- nemzeti muzeum teremében tartott ta­­seti nácikormánynak. Jelen voltak : Ágoston Jó­­ías­ó­zsef borsodi birtokos; Appiano József nagykoros meg kedd s a budapesti kereskedelem s iparkamra elnöke; ülni B­á­s­­­y Barnabás nógrádi birtokos ; Birányi Ákos ■Aas a „Budapesti Hirlap“-tól; Czibur János rimama­­ga­­rány-völgyi vasgyáregyesület igazgató tagja s rész­­ély­vényes; Fehr Vilmos, a pesti hengermalom nek igazgatója ; Fekete László nógrádi közbir­­o­­­tokos, úgy is mint am. Gyürky Pálur megbizottjs; Ge­­lye­möry János herczeg Coburg ő magassága vasgyár­tás igazgatója; Jan­kovics Béni cs. k. bányahivatalnok; így K­a­p­y Ede nógrádi közbirtokos s kőszénteleptulajdo­­­­­­nos; ifj Kirí­nyi János concordia vasgyárigazgató­­né tagja s részvényes; Korizmics László cs. kir. pénz­­ak­­ügyi tanácsos; Kozma Vazul papirgyártulajdonos; e_ Kubinyi Ágoston cs kir. tanácsos, nemz. múzeumi is, igazgató, földbirtokos; Kubinyi Rudolf rimamurány­­tre völgyi gyáregyesület igazgatólapja s földbirtokos ; K­u­­tik­b­i­n­y­i Vilmos hontgömöri földbirtokos és gyárrészvé­­ve­­nyes; Lackenbac­her Jakab nagykereskedő s kő- f­ő­szénb­nyatulajdonos; L­a­n­g­e­r F. kőszénbányatulajdon­i­­zi­nos : M­o­r­ó­c­z­i st. a ,,Gazd. lapok“ szerkesztője; N­é­­f lat met­li Albert közbirtokos; Perger Ignácz háztulaj- i sit honos, a budap. keresk. s iparkamra alelnöke; Pom­­­e­­péry János a „Pesti Napló“-tól; Prónay Albert r­s­ , nógrádgömöri közbirtokos­­Schlosser Károly e­­­ Lajos a bsrzéti vasgyár részéről; S­o­ó­s Ágoston zempléni birtokos; Szekrényessy József pesti ú­st. háztulajdonos és vállalkozó ; Szentkirályi László 1­­tt honti birtokos; S­z­i­g­y­á­r­t­ó Sámuel Losoncz város 7 , ügyvéde s képviselője, földbirtokos; Szontagh Pál s­­ több gömöri gyárak képviselője s földbirtokos; Ur­­g­­­m­a­n­n Bernát földbirtokos és gyárrészvényes V­a­­­­d­­ t­a­y Alajos nógrádi birtokos ; V­i­s­n­y­a József, Mies­­a­t­bach Alajos kőszénbányatulajdonos képviselője stb. M­­ Legelői Kubinyi Ágoston ur, ki a tanácskozmányt k­i felsőbb engedély melltt összehívta, szót emelvén, a re . jelenlevőket a tanácskozmány rendes vitele végett m­­ ideiglenes elnök és tollvivő választására kérte föl , mive­l a tanácskozmány egy akar­ ittal Kubinyi Ágoston urat ki mint ki e tárgyban már előre is működött s egyes ada­ ép tokát szerzett, elnöknek, s Birányi Ágoston urat, ki ez aj ügyet hirlap utján érlelni s előmozdítani törekedett, toll-­vi vivőnek választotta. — Megnyílván a tanácskozmány, ad először is felolvastatott a tanácskozmány tartásának vá megengedésére vonatkozó cs. k. m. helytartósági leirat, ha — továbbá több gömörmegyei gyárak képviselőinek az mi elnöklő cs. kir. tanácsos úrhoz intézett felszólítása, a mi kérdéses vasút ügyébeni tanácskozmány kieszközlése vá végett. Erre elnök úr a tanácskozmányt a megvitatandó gy. Hivatalos hirdetések kivonata. ELÁRVEEZTETNEK. 1. M­a­j­t­h­é­n­y­i László 4 dr.lánczhid-rész­­vénye és 140 db. szelvénye dec. 13. Pesten a váltó­­széknél. 2. Kollár György 154 sz. a. 239 pftra becs. háza Losoncz Kiszugáron dec. 29. 3. Molnár József után maradt 414 sz. a. ház és földek 4600 pft becsértékben 1855­­. jan. 17. II. Károlyban. 4. Spitzer Jakab csődtömegéhez tartozó 3 db. pesti czukorgyári részvény dec. 11. Pes­ten a megyeháznál. 5. Pesten a rendőrigazgatóságnál 3 tiszti lószerszám dec. 14. 6. Pu­schman Márton s neje pesti jó­zsefvárosi nap utczai 84 sz. a. 7161 pstra b. háza dec. 28. 7. Len­hard Mátyás és Jozefa ingóságai Bugyin dec. 16. 8. Horváth László és Kovács Katalin 160 sz. a 1276 pfra b. házuk 1855. é. febr. 7. Mihályiban. 9. Szemes Miksa 5000 pfra b. dec. 11. Szarvason, telke 10. Kulin Mária örökösei házaik és föld­jeik Darma helységben dec. 28 és 29. 11. Blana György pesti lipótvárosi 3. korona utczai 101750 pfra b. háza dec. 29. 12. Hegedűs Ferencz 31. sz. a. 1532 pfra b. háza Markotán dec. 31. 13. Szarka János ingatlanságai Kis Ár­ban 1855 é. jan. 24. 14. Jeszenovszky Györgynek 37 sz. a. 300 pfra b. házhelye s telke Pölöskén 1855 é. jan. 24. 15. Ország István 120 pfra b. szőlője 1855 é. jan. 20. N. Kőrösön. 16. Nagy Erzsébetnek 200 pfra b. háza H. M. Vásárhelyen 1855 é. jan. 26. 17. Horváth Gábor s többeknek ingó­ságai s ingatlanai. Kölese községben 1855 é. febr. 7. 18. V­a­­­d­i­n­g­e­r János 2200 pfra b. tel­kes háza N. Démen dec. 29. 19. Pol­ácsé­h Ignácz és Eszter csőd­tömegéhez tartozó 7622 stra bed. 218 sz. a. ház s egyéb ingóságok 1855­­. jan. 25. B. Gyarmaton. 20. Aim ás y Emánucl 9568 pfra b. ju­hai, tehenei, lovai és ökrei N.Fügeden dec 27. 21. O­t­t­­­i­k­ Sándorné csődtömegéhez tartozó pesti józsefvárosi józsefutozat 3 sz. a. 15220 pfra b. ház dec. 30. 22. Janicsár Gábor s neje 20 sz. a. 780 pfra b. háza Tiba helységben dec. 28. 23. Cseh János 10 sz. a. 5603 pfra b. háza D. Földváron 1855­­. febr. 1. 24. Szücs István 1400 pfra b. háza dec. 29. B. Palotán. 25. B. Sahlhausen Lipót örökösei 25171 pfra b. háza Kassán 1855 jan. 25.­­PÁLYÁZAT nyittatik: 1. A soproni tszéknél egy bírói segédi állomásra 4 hétig. 2. A Harsány községi jegyzői állomásra 1855­­. jan. 15-éig. 3. Az Eperjes kerületi főtörvényszékhez 20 jogfiegyelői állomásra négy hétig. HAGYATÉKI ÖRÖKÖSÖK S HITELEZŐK meghivatnak: 1. Klinovszky László hagyatéka elleni hitelezők dec. 15-éig a szobránczkez, szbirói hivatalhoz. 2. K­o­h­n Lázár hagyatéki örökösei 1855. é. jan. 15. napjára a marczali szbirói hiva­talhoz. 3. Darvay Károly hagyatéki örökösei 1855 é. jan. 15dik napjára a diószegi Szbi­rói hivatalhoz. 4. Loránd Sándor hagyatéki örökösei egy év alatt a szegedi kirendelt birósághoz. CSŐD nyittatik: 1. D. Deutsch örökösei és társa vagyo­nuk ellen,—a hitelezők igényeiket 1855 é. mart. 25 ig a pesti váltó­­széknél jelentsék be. 2. Szonabend Eduard hagyatéka el­len, — a hitelezők igényeiket 1855. é. jan. 16-ig a kászonyi szkb­ői hivatalnál jelentsék be. 3. Wein Julia ellen,— a hitelezők igé­nyeiket 1855. é. jan. 16 ig Arad m. tszék­­nél jelentsék be. 4. Lyubibratics J. vagyona ellen,— a hitelezők igényeiket 1855. é. mart. 27-ig a pesti keresk. törvényszéknél jelentsék be. VEGYES hirdetések: A Békés-Csanád megyében 1855 év folytán épitendő országutakhoz szükséges kö­­törésre dec. 23-ig árlejtés nyittatik. Szakál János s neje részére kiállított el­veszett kötelező köröztetik. G a 11 - a­n a Móricz elleni csőd megszün­­tettetett. Ruttkay József féle csődper a Kecske­méti m. törvényszékhez áttétetett. Nagy Ferencznél talált két fő birtokosai egy év alatt a szegszárdi m­aszéknél jelentsék magokat. Grubi Gerzon az ellene Beck Simon által inditott perbeni képviselésére Repászky Dániel neveztetett ki. B. Podmaniczky Lajos csődválaszt­­mánya kiegészítője tekintetéből határnapul dec. 30-ka tűzetett ki. Neumayer és P­e­c­z Jozefa által kia­dott elveszett kötvény megsemmisittetik. Müller Jakab s neje által kiadott elve­szett kötvény megsemmisittetik. A b­i­c­s­k­e­i uradalomhoz tartozó Czifra nevű vizi malom árverés utján dec. 27. 3 évre ha­szonbérbe adatik, pontok Iránt röviden tájékozván, mint első s lényeges kérdés, mindenekelőtt az ipolysajóvölgyi vasut szük­ségessége s hasznossága került szőnyegre. Ennek bizonyságául­­elolvastattak több gömöri gyám­­nokok emlékiratából , mit azok a kassai keresk. s ipark­úrához intéztek , azon helyek, mikben e vasút szükséglete reájok nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik , és számokkal bizonyit­­tatik. Előadatott, mikép az árucsere természete, minél­fogva a különböző termelésű vidékek sietnek leginkább a maguk terményeit egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzása felföldi kereskedé­sünknek, továbbá a kérdéses vasút által érinten­dő felvidék természettudományokban­ gazdagsága, miknek kibányázása a közbirodalom és hazánk ér­dekében egyaránt kívánatos; a mezőgazdászat, mely­nek számára több százezer kezek fognának megnye­­retni, mik most keserves fuvarozással foglalkoznak; a gyár- és kézműipar, mely itt különböző ágazatokban otthonos, de hiányos közlekedési eszközök miatt sem eléggé ki nem fejlődhetik, sem üdvös munkaszellemét tovább nem terjesztheti, — mindezek kiáltólag igény­lik az ipolysajóvölgyi vasút létesítését, mely, mint ter­vezve van, Szoknál kezdődve, Ipolyság, Balassagyar­mat, Losoncz, Fülek, Rimaszécsnek Rosnyóig és netán Dobsináig egyik ággal, másikkal Rimaszécstől Putnok­­nak Miskolcz vezetne. A bányászat, mely az ipar emlője s mely­nek főpontjai a vasúthoz közel fognának esni, az uj bányatörvény áldásait s kedvezményeit csak a tervezett vasút segélyével élvezendi tökéletesen. E mellett azonnal emlékbe tolul az ipolysajóvölgyi vi­dék kőszén- és réz-, de különösen vasércztelepekben­ fel­enő gazdagsága, mely utóbbi tekintetben e vidék a birodalomnak egyik legje­lentékenyebb része, maga látván el több koronaorszá­­gokat vasműczikkeivel; minélfogva biztosan remélhet­ni, hogy azon vidéki vasgyáraknak e vasút folytáni emelkedésével az állam olcsóbb sineket nyerhetene vaspályáihoz, mint akárhonnan. Ugyancsak első pilla­natra föltűnik e vidék épület- és tüzifábani bővelkedése, mert nem említvén a többi környező me­gyéket, elég legyen Nógrádot és Zólyomot felhozni, mely két megye összesen körülbelül félmilló hold erdővel bir, s ennek fája általánosan dicsért anyagot nyújt szerszámkészitéshez. De mi e vasutat kereskedelmi s emberiségi szem­pontból különösen ajánlja, az azon körülmény, hogy e vonal mentében számos piaczok léteznek, melyek je­lenleg is már kitűnő kereskedési előnyökkel bírnak, s az ország első piaczaival versenyeznek. Midőn e pia­­czokról szó van, nem lehet kiváltkép Losonczot nem említeni. Ezen piacz legjelentékenyebb közvetítője a Felföld kereskedésének, tulajdonképi éléskamrája a fö­­­­lötte fekvő vidéknek s jelesen a bányavárosoknak, mi­nélfogva áldásdúsabb vonalt a tervezettnél hazánkra néz­ve nem is gondolhatni, mert az fogná, és pedig Losoncz­­ által, sa­játkép összekötni az ipardús felföldet a gabnater­­mő Alfölddel, minek következtében ez utóbbinak ter- 1 ményeit (amannak iparműczikkel vitetvén cserébe) a­­ felföldre könnyen s olcsón lehetne szállítani, s ez által ’ az alulról fölfelé törekvő gabnakereskedésnek tetemes­­ lendületet adni, nemcsak, hanem a felvidék némely ré-­­­szeit csaknem évenkint sújtó élelmi szükségen is sigit- é­ve­l nagyrészt elhárítva lenne a kénytelenség azok élel-­­ mezéséről kormányilag gondoskodni. Sőt inkább a felvidék jólléte minden tekintetben nö­­vekedv­én, midőn a könnyített forgalom által a kölcsö­­­­nős szükségletek kipótoltatnának, a kereskedés, ipar­­­ is földmivelés uj, vndorabb életnek indulna, s a mun­­kának úgy mint az anyagnak és földnek értéke sokszo­­osodnék : egyszersmind az a­d­ó alapja is szélesbülne, s a magas kincstár segélyforrásai uj erőkkel gyarapod- n­­ának. Szóval e vasút által, melynek létesítését annyi k­­özgazdászati szempont sürgetőleg igényli, egyesek így mint a községek, magánosok úgy mint az állam gyaránt nyernének. Ezen előnyöket mutatja nyilván a vaspálya menete a térképen. Míg alsó végével a délkeleti államvaspá­­l­­yába torkolva, az ország szive­s fővárosa felé nehe- g­ednék, és ugyanazon állampálya által a birodalom p­­ékvárosához hozná belföldünket közelebb : felső vé- j­ével oly pontot (Miskolcz) érintene, mely felé a biro- d­almi vasut-helő-terv szerint két vonat vezetend, egyik Tiszán túlról Debreczentől fel Tokajon át, másik a­­­­bátran innen Pestről fölfelé — mindkettő áldott téré­­st hozván a felfölddel összeköttetésbe. A rimaszécs- Sajó-dobsinai ágazat fontossága, Szepes közelléte iatt, szintén azonnal belátható. Mi az ipolysajóvölgyi vasút kivihetőségét illeti, i­ségbevonhatlan tény, mikép e vaspálya hely- és itési viszonyai fölötte kedvezők, mert a vonal több­ire munkáskezekkel bővelkedő völgyeken és síkokon let­­íz keresztül, miknek kemény földje szilárd alapot a­d a vasútnak, s környéke a vasútépítéshez megm­­utató mindennemű anyagokat, u. m. fát, vasat, követ, vicsot, messet stb. bőven szolgáltat. Ezen tény nye­­m­ azon kedvező körülményt hozhatni föl, hogy mig is vidékeken egyedül a pénz az, melylyel egy oly falatnál, minő a vasút, mozoghatni, az ipolysajővös­­vaspálya nagyrészt oly birtokosokat érdekel, kik magok birnak a vasútépítéshez szükséges anyagok­kal, minélfogva remélhetni , hogy azon birtokosok nem vonakodnának a szállítandó anyagokért részvé­nyeket elfogadni. Azonkívül a kisajátítási költségeket ille­tőleg is megtakarításra tarthatni számot, mivel eddigelé is már többet részéről ingyenajánlatok tétettek e végre. Tehát e vállalatnál a pénz nem játszaná a kizá­rólagos szerepet, de épen azért, mert nem kellene költséges építéstől tartani, mert az építési anyagok könnyen meg­szerezhetők, bizonyosan a tőkebirtokosok is örömest járulnának a vállalathoz. Elkészülvén a vas­út, könnyebbé válnék azon építési anyagoknak, mikkel e vidék bővelkedik , az egész országba szétszállítása, s ennek folytán a vasútépítés oly helyeken, hol azok hiányoznak, m­indjárt könnyebb és jutányosb lenne. Végre az üzletre nézve m­­gjegyzendő : mikép az a vaspályánál a kőszén és tűzifa nagy mennyisége miatt, mely e vonal közelébe esik, úgy nem különben a szilárd vasutalap következtében, mely igazítást a újra-feltöltést ritkán igénylend, szintén kedvező kilá­tással bir. El nem lehet hallgatni ez alkalommal, mikép a kőszén, melyből e vasútvonal vidékein már több he­lyütt nagyobbszerű bányák vannak mivelés alatt (név­­szerint Kis - Aranyiban, Zagyvár, Pálfalván, Sztrá­­czinban , Palojtán és Ozdon), és az erdőfa, mely­nek köb­ölét Losonczon felül egy pengő forint­jával vehetni, helyben még nagyon sok­ jutányos anyagot szolgáltatand a va­sutüzlethez, míg, névszerint a fa, forgalomba hozva, értékében tetemesen emelkedni fog, s főleg a külső kereskedésben, államgazdászati szempontból tekintve, fontos szerepet játszhatik Egyéb­iránt számosak ama vidék czikkei, mik csak a terve­zett vasútra várnak, hogy uj forgalmi korszak nyíljék meg számukra, s ezek gyapjú, gubacs, réz, üveg, papir stb. stb. Mindezen érvények és okok világos színekben tűntek föl a tanácskozmány előtt. Miután tehát a szólók elő­terjesztéseiből s a felolvasott okmányokból mindenki meggyőződhetett az ipolysajóvölgyi vasútvonal rend­kívüli szüksége­s előnyeiről, elnök úr kimondta a ha­tározatot , miszerint a tanácskozmány a nevezett vasút létesítését mundatlanul szükségesnek tartja s óhajtja; erre a császári királyi magas helytartósági leirat rendeletéhez képest a jelenlevők közöl számosan, kik e vasút létesítését kívánják, magukat egy külön lapra följegyezték, és e névsorozat a cs. k. m. helytartósági­­osztály elé fölterjesztetni határoztatok oly kérelemmel: engedtessék meg egy gyűlés tartása, melyben magukat a följelentendő tagok és, miután a gyűléstartási határ­idő rövidsége miatt a tanácskozmányban többen meg nem jelenhettek, azonkívül minden érdeklett°k társu­lattá alakíthassák a végre, hogy ez azon adatokat, me­lyek az előmunkálatok megkezdése végetti engedélynek a m. minisztériumnál leendő kieszközlésére a vasút­­törvény szerint szükségesek, előkészítse. Végre még azon köz­hajtás fejeztetvén ki, miszerint addig is hazafiúi kötelességüknek ismerjék a tanács­kozmány tagjai a forgalom kimutatására szükséges ada­tok összeszerzését, — a jegyzőkönyv hitelesítő bizott­mány neveztetett ki, melynek tagjai Kubinyi Ágoston úz elnöklete alatt : Rapy Ede, b. Prónay Albert, Szon­­tagh Pál, Czibur János, Ágoston József, Korizmics László, Kubinyi Rudolf, Németh Albert, Gömöry Já­nos, Appiano József, Perger Ignácz, Szentkirályi Lász­ló urak s tollvivő Birányi Ákos. Telegráfi tudósítások. Berlin decemb. 8. Ő felsége a király némi kis vál­tozást szenved egészségében , minek következtében tegnap termét nem hagyta el; mindamellett a szokott előterjesztéseket elfogadja. Berlin decemb. 9. Egy, Pétervárról f. hó 8-káról vett sürgöny szerint M e n z i k­o­ff herczeg jelenti,hogy hó 1-jéig Szebasztopolnál semmi újabb esemény nem fordult elő. Turin decemb. 7. A „Parlamente“ által a tizene­gyedik franczia dragonyos-ezred átvonulásánál nyug­helyekül: Monterone, Viterbo, Montefiascone, Agnapen­­dente, Radicofani, S. Quirico, Siena, Poggibonzi, Fiorentino, Pontadera, Pisa, Viareggio, Massa, Sarzana Spezia, Levante, Settri, Recco, Genua, Voltri, Savera, Finale, Alassio, Porto, Maurizio, Sarremo, Mentone, Nizza jelöltetnek ki. Minden negyedik nap pihenő nap. A Rómábeli elindulás napja még nincs meghatározva. — Az , Armonia“ jelenti az orosz rendkívüli követnek, ifj. Orloff grófnak megérkezését, s két menekültnek kül megkeresés folytán történt kiutasítását. Némely más menekvőket a rendőrség keresett. Bécsi börze dec. 9 töl. (Távirati közlés.) P­é­c­s. Statur,kötelezvény 5^................................... 833 t Ji- Ai/­dto­ny. . . 1839-ki sorsjegyek 250 ftos 1834-ki „ 500 ftos Bécs, dec. 9. Arany: 30. Ezüst: 24 Dunafilállán. Dec. 9-én­ 7', 11", 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : TOROK JÁNOS, 73 134 223

Next