Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)
1855-03-13 / 1501. szám
dékenységet fognak tanusitni, mint sem addig történt. Legalább a következőt mint tett dolgot beszélik. Lord John Russell ide érkezett meghatalmazással ellátva, hogy a conferentiák tartama alatti fegyverszünetbe, ha t. ez kivántatni fogna, beleegyezzék; ezen conferentia folytán , melyet Clarendon gróf Napoleon császárral Boulogneban tartott , e meghatalmazás most visszavételeit. Az általános vélemény itt az , hogy a conferentiáknál hosszú alkudozásokról általában nem lehet szó, hogy azok legfeljebb 5 vagy 6 napig tarthatnak, hogy a kérdések egyszerűen és világosan a négy pontnak minden következményekkel együtti elfogadását fogják illetni, és hogy (s ezt hitelesen állíthatom) Napoleon császár egy tagadó orosz válasz első hírének vételekor legott Krimiába menend. — Azon részletes tudósításokból, melyek az uj császár uralkodásra léptéről Sz. Pétervárból ide érkeztek, csak azokat emeljük itt ki, mik velünk azt tudatják, hogy a csapatok hódolatánál rendkívüli lelkesültség mutatkozik, s más részről Constantin nagyherczeg, különös ünnepélyes módon a birodalom öszves méltóságainak jelenlétében tette le kegyelmes urának és bátyjának kezeibe a hűség esküjét. KÜLFÖLD. Németország. Berlin , mart. 8. Wedell tábornok a dec. 28-kai jegyzőkönyvhez járulás mellett még egy értesítést visz Párisba, melyben közöltetik, hogy további részletes tárgyalások a kötendő szerződvény fölött nem tartathatnak, s hogy azok azon időpontig elnapolandók, midőn t. i. belátható lesz, mily befolyást gyakorland Miklós császár halála a keleti viszonyokra. A leglényegesb követelmények, melyeket Poroszorország Párisban tölt, abban állnak, hogy Poroszország az ő elhatározásainak szabadságát megóvottnak kivánja tudni, ha t. i. Bécsben a conferentiai tanácskozásányok eredménye nem Poroszország érdekében ütne ki. Itt szem előtt tartatik, hogy a nyugati hatalmak talán oly magas követeléseket tehetnének, melyeknél fogva a békés egyesülés majd lehetlenné válik. Poroszország pedig nem akarja magát lekötni, hogy harctereit a nyugati hatalmakéival egyesítse, ha ezeket, a nyugati hatalmak miatt az egyesülés nem létesülhetett. Ellenben Poroszország kész, fegyverét Oroszország ellen emelni, mihelyt e hatalom a méltányos követeléseket, melyek a nyugati hatalmak részéről létetnek, el nem fogadja. Francziaország, Páris, mart. 7. Konstantinápolyi levelek szerint ott azon reményt táplálják, hogy Szebasztopol rövid idő alatt el fogna esni. Niel tábornok a török fővárosbani rövid tartózkodása alatt az orosz erősségnek nem sokára bekövetkezendő elestét jelentette. Egyik barátjának ezt mondta volna: „Si jamais vous entendez parier de mon retour ici, sachez que Szebasztopol est tömbé.“ — A császárnak elutazása állítólag ma este vagy holnap reggel fog megtörténni. Ő a Lyon melletti sathonayi táborba megy. Némelyek úgy vélik, hogy ha már egyszer útban van, tovább fog utazni Marseillebe, honnan Krimiába indulhasson. A békereményekkel szemben nem érdektelen azon hit, hogy a hadsereg táborkarának váza 20 osztály- és 40 dandártábornokkal neveltetnék, és hogy a hajóhad 20 gőzössel szaporultatnék, melyek a tengerészeti miniszter által már megrendeltettek, s 10 hónapi határidő alatt készen kell lenniök. Ha ezen lényeket a keleti sereg alakításával, a touloni és marseillei folytonos seregszállításokkal és a foglaló sereg egy részének Olaszországbeli visszahívásával összeállítjuk, meg kell engedni, miszerint a békés kilátások a franczia kormány nézete szerint nem nagy sulylyal bírnának. Egyébiránt ezen Miklós czár halálához csatolt békereményeknek egyéb körülmények is szárnyát szegik, s nevezetesen a császár azokat nem igen melengelné. A császár a tegnapi minisztertanácsot ezen szavakkal nyitá meg: „Uraim, a nagy esemény a helyzetet csak kevéssé változtatá meg, ezért lássunk a magunk dolgához, mintha mi sem történt volna.“ S valóban a legerélyesebb háborúra készülnek, és a lisz-tek s katonaság útra készülését nagyon siettetik. — A „Constitutionnel“-nek írja bécsi diplomata levelezője. Miután a berlini kabinet nem utaít sem a dec. 2-iki szerződéshez, sem a dec. 28-i jegyzőkönyvet el nem fogadta, mikép azt a párisi kabinetnek indítványozta, hogy a közelebbről megnyitandó értekezletekhez járulása könnyíttetnék, az angol és franczia felhatalmazottak azon utasítást tartalmazzák, „miszerint az értekezletek Poroszországon kívül és közremunkálása nélkül fognak elkezdődni“, minthogy Anglia és Francziaország szilárdan el vannak határozva, azon hatalomnak a béke megkötésében mindaddig semmi részvételt meg nem engedni, míg a négy biztosítéki pontot illetőleg a dec. 2- iki szerződés aláírásával egyenlő sorba nem lépett.“ A „Moniteur“ tegnapi számának nem hivatalos rovatában figyelmet gerjesztett azon hír, miszerint Fikán a tuileriákban adandott hangverseny a császár parancsa következtében nem fog megtörténni. Az udvar ünnepélyét visszavonja, várjon később, ha bármikép diplomatiai úton az orosz czár halála értésére jutand, gyászt is veendő föl, ezt nem lehet meghatározni; de a császár már említett rendszabálya által is oly érzületet tanúsít, melyet minden becsületes embernek tisztelni kell; ő tanúsítja azon méltánylatot, melylyel az ember, az uralkodó kint viseltetett, kinek politikáját fegyveres kézzel leküzdeni késztve van. — Nem kell mellőzni, hogy a „Moniteur“-ben megjelent visszahúzás „par ordre de P Empereur“ igen ritkán használt alakban van adva. Belgium. B r u s s e 11, mart. 7 Az „I n d. B e l g e jelenti. Delfosse tegnap majdnem másfél óráig értekezett a királylyal. Azt erősítik, hogy a képviselők tisztelt elnöke határozottan el nem fogadta a minisztérium alakítását illető ajánlatot. Hozzáteszik, miszerint sajnálkozását fejezte volna ki az iránt, hogy Brouckére és társai azt hivék, mikép nekik lelépniük kellene- Úgy hallatszik, miszerint a kamarának egy más, nemkülönben szabadelvű tagja hivatott volna. Ha jól vagyunk értesülve, ez T e s ch ur. Nagybritannia London, mart. 7. Felsőházi ülés mart. 6. Lucan őrgróf még egyszer szőnyegre hozá Krimiábeli visszahivatásának ügyét a ház előtt, minek folytán több erre vonatkozó levelet olvas föl, s azoknak kinyomatását indítványozza. Az indítvány elfogadtalik. — Bernes lord azon tudósítások előterjesztését indítványozta, melyek a hadüzenet megtörténte óta a különböző angol és izlandi kikötőből kivitt ólom s más hadi contrebanda kivitelét illetik , valamint hogy azon tudósítások is előterjesztessenek, melyek orosz terményeknek az egyesült Nagybritannia és Izland királyságokba ugyanazon idő alatt történt bevitelére vonatkoznak. Indítványának okául azon hírt hozza fel, mely szerint a vámhivatal sanctionálása mellett, hadi készletek küldettek volna Oroszországba. Reméli, hogy a kormány e hírt megcáfolandja. —r Granville lordnak az indítvány első része irányában semmi kifogása sincs, kénytelennek látja azonban az indítványozót, a második pontra nézve egyenesen a kereskedelmi hivatalhoz utasutni Az indítvány némi további discussio után elfogadtatik. Alsóházi ülés: L i d de 11. H. T. kérdésére Sir G. Grey jelenti, hogy a fokról érkezett legutolsó sürgönyök óta a kafferek részéről semmi ellenségeskedések nem történtek. A gyarmat keleti határain a hátterek és írigvek gyakori összejöveteleik mindenesetre nem kis aggodalmat gerjesztettek, a dec. 30-kán érkezett sürgönyök azonban megnyugtatólag hangzanak. A „Times“ az állítólag állomásáról visszahivatott MenzikofF lget mint a keleti háború eredeti krobrandjét, örömteljes utóhanggal kíséri, s katonai tulajdonságainak teljes igazságot szolgáltat. Mint vezető a csatatéren, bizony nem felelt meg ura és mestere várakozásainak, de ellenben rendkívüli tetterőt és kitartást tanúsított Szebasztopol védelmezésében. Nincs példa a történetben, hogy egy ostromlott helyőrség, a hatalmas ellenséggel szemben képes lett volna oly kiterjedt erőműveket állítni föl. A legnagyobb hók, melyet a hűnek csinálhatni, azon tényben rejlik, hogy a város September 26-kán majdnem egészen nyílt tér volt, minden más védelmieszközök nélkül, kivévőn a kikötőben horgonyzó hajókat, míg 5 hónap múlva,a szakadatlan támadások folyama alatt is annyira megerősödött, hogy több szakértő ,személy állítása szerint ostrommal aligha volna bevehető. Ha Gortsakoffág a krimiéi hadsereg főparancsnokává, Osten- Saeken tábornok pedig a második parancsnokság átvételére neveztettek ki, e csere fölött a szövetségeseknek legkisebb okuk sincs panaszkodni. Hogy Rüdiger tábornok a hadügyminisztérium élére hivatott meg, ez az uj czár gondolkozási módjának csak becsületére válik, mert Rüdiger, mint „nagy tapasztalata és mérsékelt jellemű“ férfiú, kétségkívül azon párt befolyása ellen harczoland. A „Times“ megváltja, hogy e harcznak megvannak az ő nem csekély nehézségei. Oroszország segédeszközei még nincsenek kimerítve, s a közvélemény még a legmerevebb despotismus országában is oly erős, hogy ők a czárt kényszeríthetik az általa elfogadott békeföltételek becsületesekül igazolására. Némi tekintetben e feladat II. Sándorra nézve sokkal nehezebb, mint volt I. Miklósra nézve. Ez utóbbi az országra minden tetszése szerinti szerződést rá róhatott volna , míg most az a kérdés, várjon fia és utódja elég hatalommal birand-e azon szellemek tovaütésére, melyeket atyjának eszélytelensége idézett föl. De ha az uj czárnak sikerülene a béke helyreállításának munkája, általa sokkal többet teendett Oroszország rehabilitátiójára nézve , mintha azt Európa „ijesztő vázává s ostorává“ tenné. — A clubbokban tegnap semmi egyébről nem beszéltek, mint Lajos Napóleon ellenzéséről a krimiai vizsgálat irányában, valamint Palmerston lordnak abbeli elhatárzásáról is, hogy a parliamentet feloszlatandja. Honnan származnak mindezen hírek, azt mély homály fedi. Valószínűleg azon hír szolgál azoknak alapul, hogy a Roebuck-féle bizottmány szálka az angol kormány szemében. A „Herald“, mely ezen hírt legelőbb terjesztette el, tegnap vagy roszul fejezte ki magát, vagy pedig ma más gondolatokra tért. Tegnapi közlése szerint Lajos Napóleon a Roebuck-féle bizottmány ellen óvást tett; mai czikke szerint pedig ebből egy szó sem igaz, hanem az angol kormány saját maga elégedetlenségét szövetségeseinek nyakába fájja. Clarandon lord, midőn legközelebb a franczia császárral találkozott, mindenkép azon igyekezett volna, mikép csalhatna ki a császárból egy vagy más nyilatkozatot, melyet a bizottmányelleni óvástételnek lehetne magyarázni, hogy ezen kiáltás közt:—„A franczia szövetség veszélyben van!“ a parliament feloszlattassék, s vele együtt a bizottmány is a fedélzetről ledobassék. — Anglia és Francziaország közt — Claren don lord és Walewszki gróf által képviselve — múlt hó 28-kán egy conventio hitelesíttetetett a török hadsereg részére szállítandó készleteket illetőleg. Egy másik, szintén f. évi febr. 28-kán hitelesített conventio Anglia és Francziaország közt egy villanytelegrafia vonal helyreállítására vonatkozik Bukarest és Várna közt. 1. czikk: Egy villany-telegrafi vonal, mely az ausztriai vonalakhoz csatlakozandik, fog a franczia kormány által Bukarest és Várna közt, Sumán , Szilisztrián és Ruszsukon keresztül létrehozatni. A kiállítási költségek fele, a számadások megvizsgálása után, a munka bevégeztével az angol kormány által fizettetik. 2.) czikk: A franezia kormány ügynökei által a vonalak üzlete és felügyelete felől is gondoskodandik, miért is neki az angol kormány által az erre fordítandó költségek fele megtéríttetik. 3. czikk : Hivatalos sürgönyök a két kormány valamelyikétől, vagy pedig a szövetséges hadseregek főhadiszállásairól érkezők minden más tudósítások fölött előnynyel bírnak a továbbküldetésre nézve, s e pontra nézve mind a két kormány tökéletesen egyenlő lábra állíttalik. Ha a sürgönyök ugyanazon egy időben érkeznek továbbküldés végett, akkor az előbbi elküldés kedvezményezése a két kormány közt szabályszerűleg váltogatva történik. — A „N a t io n a l and Constitutional association“ (nemzeti és alkotmányos társulat) megalakult, s a következő programmot fogadta el: I) A nyilvános ügyek ki nem elégítő és veszélyes állapota s a jobbraváltozás reménytelensége oly kormány alatt, mely kevesek örökös szabadalmává lön, a nép bizton ! TUDOM NY Pa MŰVÉSZET Műtárlat. Egyenesen a febr.—martiusi tárlatba vezetjük olvasóinkat, ami jelenleg összesen 82 mű van kiállítva. Első, mi a műfaj ,írómn szerint szemünkbe ölük, a pesti műegyet 1854 évi próbanyomata, melynek egy példányát az egyleti tagok apják, ábrázolván az Árpád fejedelemmé választatását. Körajz Lemerciertől Parisban, Kovács Mihály után. A körajzról, mint először igen ruszról, nem lehet egyebet mondani, mint azt, hogy Pesten sokkal jobban megcsinálta volna Riion, és nem is került volna olyan sokba, sőt merjük állítani, mikép csak fele árába. Itt is meg lehetett volna hát egy jó ezer forintot gazdálkodni két év alatt, mert, mint tudjuk, a műlap évenkint 3—40110 pártba kerül. Goebel Károly Bécsben. Miklós nagyherczeg cs. k. huszárezredének tisztikarát az olmützi táborból 1853-ki septemberben, álltjá ki kőrajzban. Jó, hogy a két kőrajzot, egyiket másika fölibe akasztották, mert egyik olyan rész levén, mint a másik, egyik sem tűnhetik ki a másik felek. Strixner Pesten. Három aquarel arczképe, mind erő, mind kivitel tekintetében Cornelius e nembeni jeles ecsetéhez hasonlít; kár hogy nem kísérli meg erejt, miután utysó rajzoló is egyszersmind, valami maradandóbb becsű műben. De igaz, majd el is feledem, ugyan miért? hogy egy havi kiállítás után műteremébe visszavándoroljon. B e n k e r t M. Imre Bécsben. Meghalt febr. 21 -kén ez évben Jeles rajzoló és kömelsző, s mint sok jeles tehetség az anyagi szükség elleni harczban halt el. 1852—ki műtárlatunkban „a csábítás“ czimüképe volt, mely mind rajzban, mind compositióbani kitűnő jelessége daczára nem vétetett meg a pesti műegylet által, hanem a cs. k. Belvedere tulajdona lön. Jelenben kiállított sikerült ónrajzai 1852-ben többnyire ki voltak állítva, s jelességek árai már akkor is kitűntek. Tizenhárom darab kő ajza „a semmeringi hegyen átvonuló vaspályaépitmények“, véghagyomány a m. n. múzeum számára Arcképe szinte ki van állítva, mit valóban természeti hűséggel festett. Béke hamvaira ! Szentpétery József, Pesten, két ezüst domborművet adott be. Egyik ábrázolja „Pórus királynak fogságba estét,a másik „Budavár visszavételét.“ Mindkét mű halhatatlanítja a szinte egész életén át anyagi szükséggel küzdő agg művészt. Valóban ily nemben szebbet kívánni nem lehet. Ajánlja a gazdagok figyelmébe, kik ily műveket csekély áldozattal megmenthetnének az enyészettől, s betehetnék a m. n. múzeumba, már csak annak elismeréséül is, hogy méltányolni tudják a művésznek áldozatát, ki egy emberéletet áldozott fel, hogy művészete által honára fényt áraszthasson! Az olajfestmények következők: Sterno Károly, Pesten. Vadászat uta. Jobb mint eddigi művei, csak a kútnál álló fejér paripa kissé rokkantnak látszik. Mechor Ferencz. Münchenben. Lovak istáléban Azon számtalan ilynemű színezett angol nyomásokra emlékeztetnek, melyek a vadász paloták külső csarnokait ékesitik, Melchior W. Münchenben. Vadászati jelenet havasi tájékon, s más két darabja : juhok és kecskék a legelőn, szinérzetre — Farbensinn — mutatnak. A vadászati jelenet azonban oly egymás hátára van ragasztva, mikép egy alak sem válik el a másiktól. Azonban a simító ecset — Vertreiber, — úgy látszik leginkább működött e képeknél Mezei József, Nagy Bányán. Erdőrészlet az avasi vasgyár mellett, Szatmár megyében , két tájképe úgy látszik félénk ecsettel van kezelve, de mind a mellett tanúsága, hogy művész barátunk ügyszeretettel és ihletséggel tör előre a festői pályán, melynek jövendőjét, bár mint igyekeznek is némelyek azt elvenni, fényesen látandjak feltűnni a haza egére. Höger, Bécsben, Pinzgaubeli tájékok. Valóban az a Pinzgau, Berchtesgaden, stb oly stereolyppé változott már a műtárlatokban, hogy az ember irtózik meg is nézni, midőn egész nap azt látja a műárusi kiraka■ tokban. Az ily vidékek épen olyak a müértő szem előtt, mint a „verkli“ a zenész fülének. J a e c k e Henrik, Berlinben. Gerance tájképe , St. Maria del Polsi kolostorral, Calabriában. Megmondok róla véleményünket a múlt hóban. Ha én lem Vilmos, Pesten Miksa és Gáspár a „bűvös vadász“-ból. Nagyon sok benne a rajzhiba, mit a műbizáló választmány alkalmasint nem vett észre, mert különben levétette volna a közöt a sok remek kép közöl (?) Lotz Károly, Pesten. Falusi jelenetek. Pejacsevich Pál gróf ur tulajdona. Igen kedves két kis kép, oly jól esik az embernek a természet ezen egyszerű de nemes utánzását csodálni a két kis darab vásznon, midőn körötte ott pompáznak a sok tulipános ládák, s büszkén követelik, hogy az ember, mint a csúnya lábú pávára ő rájok nézzen, midőn a gerlicze a harmatos és zamatos fűben csókolódzik. Alig bir megválni tőlök a néző, s elfeledi, mikép közel hozzá Haenlein Miksa és Gáspárja háta megött ott leselkedik Samiel kimeredt égő szemeivel préda után Brodszky Sándor , Münchenben. A magas Göli, Berchtesgaden mellett. Hazánkfia dicséretesen oldotta fel azon feladatot, mit a müncheni oskola tanítványaitól megkíván. A halál utáni kapkodást. Lajos bajor kir. főherczeg magánképtárában, ha jól emlékezünk, szinte ily világításban láttuk a magas Göll hegyet, azonban más oldalról. Különben örülünk , hogy hazánkfiát a külföldi tájfestők bármelyike mellé oda állíthatjuk, kik műtárlatunkat festményeikkel megtisztelik. Schleich, Münchenben. Tájkép. Azt elhisszük, hogy Schleich Münchenben lehet, de hogy e tájképecsetét onnan ide küldötte 50 ftért, azt nem hisszük el, mert ott helyben is adott volna neki annyit érette valami műárus. Lö ffier Lipót, Párisban. Gazdagság és megelégedés. Életkép. Oly episod ezen elsatnyult fonák érzelmű társadalom, vagy sokadalomból, melyet világlétnek neveznek, milyen száz meg száz fordul elő. Itt a művész a szegénység gazdagságát, a boldogságot, a családi boldogság által képviselten és igen jól, minek ellentétéül a gazdag de boldogtalan özvegyet egyedül állítja e boldog világ közé, egy pár rajzhiba kivételével a jobb képek közé volna sorozható. Hansch Antal, Bécsben Schmadin patak szerezi felső Lauterbrunn völgyben. A világ- árny jó felosztásával festett fekete szürke kép, mintha kőszéngőz lepné az egészet. Modor, de nem a természet. Mint fia csak mondva csináltatta volna a műbizáló vá-lasztmány, 90jouisd’or az ára, ezt bizonyosan elteszik jövő évre, és ha vagy 30 pftot leenged belőle Hansch, még meg is veszik. C r c t f u s Szilárd, Berlinben. Az ájtatosság. Szóltunk róla múlt alkalommal, gyönyörű kép. M ayburger J., Salzburgban. Kilátás Mária Plain Salzburg melletti bucsujárási helyről, széles ecsettel festett színes vázolat, de színérzéssel festve legalább. Ha némely részben oly finnyás lenne Mayburger J., irányában is a műbizáló választmány, mint volt más kép irányában, ennek sem lenne helye a műtárlatban. Petter F. X. Bécsben. Rózsák. És pedig szépen festett rózsák. Barabás Miklós, Pesten. Egressy Benjamin arczképe. A magyar nemzeti muzeum n. képcsarnoka számára Egressy Benjamin emlékeül készíttette a pestbudai hangászegyleti zenede. Barabásunktól e képnél tökéletesebbekhez vagyunk szokva. Melchior József, Münchenben. Juhok. Az a Melchior család Münchenből csupa lovakat, juhokat és kecskéket küldött; talán azt gondolja, hogy honunkban festve is nagyon keresik ezeket az állatokat. Különben képeik modorosak, s úgy látszik nem a természetről vannak másolva. Loose B., Brüsselben. A falusi szigorú tanítónő. A németalföldi oskola minden tökélyeivel ékeskedő életkép. Gyöngye a műtalalnak Raffalt Ignácz, Bécsben. Tájképek. Ez a Raffalt kifogyhatatlan tájképfestő, mondhatjuk csak úgy dobálja tájképeit, mint Döbler virágbokrétáit. Azért művészi becset ne is keressünk ám bennök. Girscher Bernát, Berlinben. Dachstein-hegy. Jó felosztás, szabatosság, de művészi ihletség nélkül festtett kép, iskolázott, trainirozott ecsettel. Kovács Mihály, Egerben (?). Tanulmányfő. Bizony sok pesti híres arczképfestő tanulhatna róla húst festeni. Or Ta i P e t r i c s Samu , Pesten. Lopott csók. Jó gondolat. Vande Bene, Brüsselben. Állatok. Van itt nálunk elég, és szebb példány is, nem szorultunk oly messziről ide küldöttekre. Schaffer Béla, Bécsben. Gyümölcs csendélet, sága s a korona becsülete végett, minden honbarátot vizsgálatra és beleavatkozásra szólít fel. 2) Eg-. . .-v nemzeti mozgalom szervezendő oly czélból, hogy a közvéleménynek nyomatékos kifejezés külcsönöztessék az aristokratiai egyedáruság fölött, mely szerencsétlenséget és gyalázatot hozott a nemzetre, s azon eszközök felett, hogy az ország legjobb érdekei megmentessenek. 3) A társulat N. and. c. ass. nevet viselendi. 4) Főczélja leend az olygarchiai rendszernek véget vetni, mely a szerencsétlen esetek és a közvélemény félreérthetően nyilvánul,sa daczára , nemcsak a legközelebbi kabineti krízisekben, hanem a mostani minisztériumban is folyton tart. 5) Az olygarchiai kormány legveszélyesebb hatásainak egyike : a titkos diplomatiának rendszere, mely a nemzetet oly politikába vonja bele, melynek sajátképein czéljait épen nem ismeri, s csak akkor tudja meg, midőn annak eredményei már szégyenben, anyagi veszteségekben, igazságtalanságokban s bűntényekben nyilvánul. 6) A választójágok felszólitatnak, hogy ezután a nemességre s annak kedvenczeire csupán a nemesség iránti respectusból ne szavazzanak. 7) Az agitalio eszközei legyenek : népgyűlések, helybeli bizottmányok, adressek és röpiratok.“ P. Ll. — A Roebuckféle vizsgálati bizottmány, melynek tárgyalásain alsóházi többség értelmében a közönség, a laptudósítók és parliament tagok jelen lehetnek, márt. 5-én tartotta első ülését. A közönség számára fentartott szűk tér lehetőleg zsúfolva volt. Két tanú hallgattatott ki : Dundas György parliament tag és Sir de Lacy Evans. Az első több hétig mulatott Balaklavában s vázlatát adá az ottani helyzetnek, mely meglehetősen megegyezett a „Times“ és más lapok által heteken át közlött tudósításokkal : a téli ruhák, sátrak és takarmányban szenvedett hiányról, az utak járatlanságáról, a tábori pocsolyákról, a kikötői rendetlenségről, a tűzifa szükségéről, a sérgek szomorú külsejéről sat. Ő mint szemtanú szólott, anélkül, hogy az okok taglalásába bocsátkoznék. De Lacy Evans tábornok, mint veterán katona, megkülönbözteti ama hajókat, melyeket egy hadsereg ellenséges földön alig kerülhet el , ama hajóktól , melyeket hiányos kezelés idézett elő. Egészben a következőt valló : A szállítás Gallipoli és Várnáig derekasan volt rendezve. Várnát magában nem tartja egészségtelen táborhelynek, s az ott kifejlett betegségekhez hasonlók másutt is, hol ily forró évszakban nagy csapatok táboroznak, épen úgy keletkezhetnek, s akkor 6200 emberből álló osztályát egy fennsíkon helyezte el s ezen óvatosságnak tulajdonítható, hogy betegségekben csak 60 embere halt el. A partraszállás Krimiában czélszerüen volt elintézve; csupán az nevezetes, hogy a francziák podgyászaikat, sátraikat és betegszállító szekereiket mind elhozták kis hajóikon, mig az angolok, kik hasonlíthattam!] több hajótérrel rendelkezhettek , ezeket mind hátrahagyták. Az angol betegszállító szekerek ezenfelül célszerűtlenek is, mert nehézkesek. A sereg csak akkor jutott sátraihoz, midőn már Szebasztopol déli részén megtelepedett. Ha 1000 ember 10 napra dologba állíttatik, jó utat lehetett volna Balaklavából a táborba építeni. Miért nem történt ez, ennek okát tanú nem tudja adni, alkalmasint, mert minden ember a futó árkok ásásával volt elfoglalva. A tűzifa hiánya igen érzékeny nélkülözés volt; a csapatok közt sem fa sem kőszén, bár ez utóbbiról szó volt, nem osztatott ki. Általában sok olyasról volt szó, mi soha sem létesült. Az osztálybeli kezelő lisztek nem értettek a dologhoz (a vitéz tábornok a sereg romlását leginkább e szolgálati ág rész szervezetének tulajdonítja.) Rögtön kijöttek sodrukból, majd ezt majd amazt tervezték, miközben semmi sem történt; végre egy török élelmezési tiszt jött közbe s e percztől kezdve osztálya jobb ellátásban részesült. Az ét-adagok rendesebben kijártak ugyan, de nem a rum. Az ö osztálya betegségek által negyedrész annyi embert sem vesztett, mint más hadtestek. A betegségek fő előidéző oka a munka túlfeszitése volt A faházak későn rendeltettek meg. A takarmányszerzési formaságok igen kárhozatosak voltak s leginkább ezek okozták a lovasság romlását. Tolmácsai használhatlanok valának. Konstantinápolyban elég al