Pesti Napló, 1855. május (6. évfolyam, 1542-1566. szám)
1855-05-30 / 1565. szám
teljesen megjavultak ■ős társaságában an,ét mint megkonokult a javítható tagok lépvissza. Mit mondjak ilyey pásztor népről? Ilyzete nyomoraiban iinem osztozik az iskolábanem zsenge éveitől a nyáj ösztön, mint értelem által a felebaráti szeretet törvén zive vallási eszmék által nem nyom, s tied“ körüli határi pi át, nem morális hitnek, hanem emnek rovandó föl. Ugyan annyi au.i.u .... ...plint a sors a gyennektöl megtagadott, azt a felebaráti részvét az embercsalád iránti gyengédség, s kegyelet legalább részben a férfinak pótolja! Első egyik teendőnk tehát, hogy börtöneinkben bűnhődő embertársaink rendes lelkészszel — rab vagy börtön- káplánnal láttassanak el! Rád. Ausztriai birodalom, Bécs, máj. 28. Prokesch-Osten báró a bécsi értekezleteknél cs. k. meghatalmazott Styriába tett kirándulást, honnét néhány nap múlva ismét visszatérend. R u c k s t u h 1 báró vezérőrnagy pozsonyi katona kerületi parancsnok Ő Felségétől a Császártól az első hadseregparancsnokság 3-ik osztályának főnökévé hivatott Bécsbe meg. Itteni szolgálattételének idejére helyettesévé Pozsonyban Gorizzutti báró vezérőrnagy határoztatott. Bécs, máj. 23. Kormányunk megszakasztás nélkül folytatja közbenjárási kísérleteit, mikép azt az „Oestr. Corr.“ közléseiből láthatni. Az első javaslat, Drouin de Lhuys franczia miniszternek Bécsből elutazta után Páris és Londonban határozottan visszavettetett, ámbár kabinetünk kész volt elvállalni azon kötelezést, hogy a javaslatot Pétervárott ultimátum alakjában szolgáltatja által. Eltekintve attól, hogy abban az orosz flotta kötményszerű kevesbítése gondolatával felhagytak, az sokkal bonyolultabb volt, hogy sem gyakorlatban viszály nélkül valósiktathassék. Az a Feketetengeren a nyugati hatalmak annyi számú hadihajóinak létezését javaslotta, mely szerint azok egyesülten a török hadimarinával az orosz tengeri hatalmat határozott arányban meghaladhatnák. Mennyiben üt el a f. hó 21- kén Páris és Londonba menesztett bővebben és körülményesen motivált javaslat a korábbitól, nem mondhatom meg, s csupán azon megjegyzést teszem,hogy a javaslat a korábbival állítólag lényegesen ezhangzó. Ama nézetet, hogy Ausztria a 3-ik biztosítékpont ügyének rendezését Oroszország s a török Porta egyezkedésének a nagyhatalmak garantiája alatt átengedni javaslata, nem osztom, mivel azáltal a Porta és a nyugati hatalmak közti lényeges viszonylat, t. i. a kötelezettség , semmi külön alkudozást nem folytatni, megszünnék a Porta a nyugati hatalmak befolyása alól kiszabadulhatna. A nyugati hatalmaknak ily tervbe egyezését nem várhatni. Az ápril 30-káról kelt s néhány német udvarhoz bocsátott orosz sürgöny itt nem csekély sensatiót okozott, mindazáltal a szövetségnél az tárgyaltatni nem fog, mivel az nincs magához a szövetséghez intézve, kormányunk pedig a mozgósítási kérdésben most lépéseket tenni nem szándékozik. A bécsi értekezlet jegyzőkönyvei. (Folytatás.) Vill. sz. jegyzőkönyv. Bécs, ápril. 2. — A mart. 29 -i ülés jegyzőkönyve felolvastatvan, aláíratott és elfogadtatott. Francziaország meghatalmazottja jelenté, hogy a márt. 29-ki sürgönyére kormányától nyert válasz által újólag el van tiltva a negyedik biztosíték vitatásába való bocsátkozástól, mielőtt a harmadik pont végkép megoldva volna. Mellőzve a becssúlyt, melyet kormánya arra helyez, hogy a vitatások tárgyrende az értekezlet megnyitásakor kitűzött maradjon; az elnapolás okául ama körülményt is érvényesíti, miszerint a franczia külügyminiszter és a Porta új küldöttje, az értekezleti munkálatokban mindkét,ő résztveendő, rövid időn megérkezik. I. Britannia meghatalmazottjai szintén jelenték , hogy nincsenek felhatalmazva eltérni a tárgyalásoknak eredetileg meghatározott rendjétől, s hogy ennélfogva az alkudozások negyedik alapjára vonatkozó munkálatokban most részt nem vehetnek. G o r t s a k o f fkg, bár az elnapolás imént hallott okainak becsét méltányolja, mindamellett kénytelen az elnapolás fölötti annál élénkebb sajnálatát kifejezni, miután itt az európai hatalmak becsületbeli kötelezettségéről és lélekismeretes kérdésről van szó, melynek a politikához nem kellene közének lenni. T i t o f f ur csatlakozik a tiszttársa által kifejezett nézetekhez. B uogróf, sajnálván részéről a negyedik pont taglalatának elnapolását, reményét fejezi ki, hogy az úton érkezendő értekezleti tagok bölcs közremunkálása lényegesen könnyítend az ekkorra fentartott feladat megoldásán. Arif eff end Francziaország és Nagybritannia meghatalmazottjai véleményével ért egyet Gortsakoff hg megjegyzésére Francziaország meghatalmazottja kijelenti, hogy a negyedik pont elhalasztása kormánya részéről legcsekélyebb különbséget foglalhat magában azon érdek közt, melylyel e kormány azultán keresztény alattvalói irányában viseltetik, és azon érdek közt, melyet az orosz meghatalmazottak erre nézve imént fejtenek ki. Sőt épen ama fontosság, melyet a franczia kormány e kérdésnek tulajdonit, egy okkal több jön arra, hogy meghatalmazottját ne hatalmazza fel az e tárgy iránti előmunkálatokban részvételre azon pillanatban midőn a magas Porta külügyminiszterének közvetlenül várt megérkezése által az értekezlet képesítve lesz, a segélyével tökéletesen elismert tárgyat megvitatni. Gortsakoffay, a franczia meghatalmazott nyilatkozatát tudomásul vevén, nem bírja megfejteni magának az okokat, melyek az értekezletet gátolhatnák abban, hogy az előmunkálatokat rögtön a franczia és ottomán külügyminiszterek megérkeztével meg ne kezdje. Lord John Russell biztosit, hogy az angol királyné ő felsége kormánya, mely azultán keresztény -ttvalói I. M ajid az igazságos és emberi bánásmódé« a mely konstantinápolyi követének közvetítése által világos bizonyítékait nyerte a Porta e részbeni jótakaró szándékának — e pontra nézve közönyösséggel bizonyára nem vádolható. Miután azonban a negyedik pontig pendülő kérdések azultán fenségi jogait igen közelről érintik, s miután az e fölötti tárgyalások oly hatalommal folytatandók, mely az Ottomán birodalommal jelenleg háborúban áll: az e fölötti vitálynak igen gyöngéd jelleműnek kellene lennie, sem ez azon okok egyike, melyek miatt kormánya a negyedik pontnak érintetlenül maradásához ragaszkodik addig, míg a harmadik tökéletesen befejezve nincsen. Gróf Westmoreland tiszttársa véleményét egészben osztja. Az ottomán meghatalmazott a II. Britannia meghatalmazottja által kifejtett véleményhez csatlakozik. Az elnapolás elősorolt okai saként hét ünnepei tekintetbe vételével a legközelebbi ülés közmegállapodással f. hó 9-ére tűzetett ki (következnek az aláírások.) IX. sz. jegyzőkönyv. Bécs, april 9. 1855. — Gróf Bud Francziaország és a magas Porta külügyminisztereinek Drouin de Lhuys és Ali pasa uraknak bemutatásával nyitotta meg az ülést, mind a két küldött meghatalmazással bírván a békealkudozásokban részt vehetni. Azt hiszi, hogy csak az értekezlet közérzületét tolmácsolja, midőn megjelenésüket igaz örömmel s ama nagy súly új záloga gyanánt üdvözli, melyet kormányaik arra helyeznek, hogy az értekezlet munkálatai egy szilárd és tartós béke helyreállításának czéljához vezessenek. Az új meghatalmazottak előterjeszték illető meghatalmazványaikat, melyek átvizsgáltatván s jó és kellő alakban kiállitottaknak találtatván, az értekezleti iratokhoz mellékeltettek. A Vil. sz. jegyzőkönyv felolvasása, elfogadása és aláírása után, a tagok abban állapodának meg, hogy a legközelebbi ülést az uj utasítások megérkeztéig halasszák el, melyeket az orosz meghatalmazottak a mart. 26-ki értekezlet következtében egy innen 28-án elindult futár által udvaruktól kértek. X. sz. jegyzőkönyv. Bécs, aprili 7. 1855. — Jelenlévők: Gróf Buo- Schauensteinésb. Prokesch Osten Ausztria, — Drouin de Lhuys ur ésb. Bourquency Francziaország, — lord John Russell és gróf Westmoreland Nagybritannia — Gortsakoff hg és Titoff ur Oroszország, — Ali pasa és Ariffeffendi Törökország részéről. A f. hó 9ki jegyzőkönyv felolvasása és aláírása után gróf Bud közlé, hogy Gortsakoff hg őt az orosz udvar válaszának megérkeztéről tudósitá. Gortsakoff hg kinyilatkoztatá, hogy udvara, bár tökéletesen méltányolja az értekezlet tagjainak ama nézeteit, mikhez képest a harmadik pont kifejtésére czélzó javaslatok kezdeményezését a sz.pétervári abinetnek engedték át, mindamellett nem érzi magát hivatva az ajánlott kezdeményezés felhasználására; meghatalmazottját azonban, a január 7-ei összejövetelben tett nyilatkozattal öszhangzólag, megbízta : bocsátkoznának az előterjesztett eszközök taglalásába, feltéve, hogy ezek az orosz császár fenségi jogát saját birodalmában nem támadják meg, maguk részéről pedig fogadnák el a módot, melyből lord John Russell a kérdésre nézve kiindult, midőn a marcz. 26-ki értekezletben úgy nyilatkozott, hogy a legjobb s egyedül lehetséges feltételek azok, melyek Oroszország becsületének leginkább megfelelők s egyszersmind Európa biztonságának megőrzésére és a jelen bonyodalmak ismétlődésének meggátlására elegendők. Drouin de Lhuysur mély sajnálatát fejezi ki, azt tapasztalván 18 napi határidő után, hogy az Oroszországnak ajánlott kezdeményezés a javaslat szerzői számára küldetik vissza. Sajnálata annál őszintébb, mivel a szövetségesek merőben ellenkező eredményt várva, javaslataik rögtöni formulázására nem készültek el. Minélfogva úgy vélekedik, hogy a szövetségeseknek az e tárgy iránti egyetértés megalapítása végett azonnal össze kell ülniük. A Gortsakoff hg által tett javaslat fontossága szólót arra bírja, hogy az ahhoz csatolt értelem bővebb felvilágosításai a kérje őt. Am a kérdést intézi hozzá, vájjon sértve látná-e fenségi jogait Oroszország, ha lemondana a szabadságról, korlátozatlan számú hadihajókat építhetni a Feketetengeren ? Gorzsakoff kifeleli, hogy Oroszország sem szerződésszerűleg, sem bármi más módon nem fog egyezni abba, hogy tengeri ereje s hadihajóinak száma korlátoztassék. Egyébiránt osztván az alkudozások halogatása fölött Drouin de Lhuysur által kifejezett sajnálatot, hozzá teszi, hogy Oroszország meghatalmazottjai mart. 26-ka óta készek valának a tárgyalás megkezdésére s ha az elébb udvaroknak leendő jelentésre vállalkoztak ezt csak azért tevék, mert az e részben öszhangzólag nyilvánított óhajtásnak akartak engedni. Mi annak szükségét illeti, hogy Drouin de Lhuys úr nézete szerint a szövetségesek előleges értekezése előzze meg a teendő javaslatokat, ő ebben ellentmondást lát a december-januári előkészítő ülésekben felállított azon elvvel, hogy l. i. az alkudozások négy alapja kifejtésére nzve mindenki egyénileg tökéletesen tartsa meg az értelmezés szabadságát. Báró Bourqueney a franczia külügyminiszter által kifejezett sajnálatot osztva, Gortsakoff lg utolsó megjegyzésére válaszul azt emeli ki, hogy az értekezlet tagjainak jogukban áll egymás közt oly sorozatban tanácskozhatni, mint a jegyzőkönyveket aláírják. Lord John Russell nem titkolja el a Gortsakoff herczeg nyilatkozata általi meglepetését. — Az Oroszországra ruházott kezdeményezésnek, nem volt egyéb czélja, mint becsületének megfelelő javaslatok tételére alkalmat nyújtani. A történelem nem egy nagy és dicső fejdelem példáját mutatja fel, ki fenségi jogainak saját földén megszorításába egyezett, mert ama vágy lelkesité, hogy a vérontásnak békeszerződés által vessen véget, vagy pedig, hogy a szakadásnak s az ebből keletkező háborús csapásoknak elejét vegye. Hivatkozik XIV. Lajosra, ki Dünkirchen lerombolásába egyezett; s egyéb — a II.-Britannia és Francziaország s II.-Britannia és az egyesült államok közt a háború elkerülése végett kötött szerződésekből merített példákra. Ő azt remélé, hogy Oroszország saját ösztönéből s a béke helyreállításának megkönnyítése végett teend e czélra ajánlatokat. Miután azonban a sz.pétervári kabinet az e részbeni kezdeményezést« visszautassá, «Cotitudo«,^ eredményének reménye nézete szerint igen csökkent. Gortsakoff hgy feleli, hogy egy elsőrangú hatalom olyszerű korlátozásokra, mige|.re ford John Russo II czélzott, nem igen hajlandó midig, mig a hadszerencse tartósan nem fordult ellene, példája semmi módon sem alkalmazható Oroszok jelen helyzetére. Mi a lord John Russell szerint csökkent békekilátást illeti, annak megfontolására kéri a lordot, hogy Oroszország csak egy elvet zárt ki a megvitatásból, de minden egyéb, ezen elven kívül fekvő módjait a megoldásnak kész tárgyalni. Drouin de Lhuys úr azt óhajtaná, hogy a méltóság kérdése lehetőleg mellőztessék. A pillanattól kezdve, melyben a kötményt kölcsönös beegyezés szentesíti, senki sem állíthatja, hogy a fenség s ennek következtében a becsület sértve van. Maga Oroszország, midőn az alkudozások folytán bizonyos jogai, például a Dunaszigetek korlátolásába egyezett, csak egészen becsületteljes javaslatokat fogadott el. Gorzsakoff hg megengedi, hogy a becsület védve van, mihelyt kölcsönös megegyezés jő közbe, így gondolkodott Oroszország, midőn a Dunára vonatkozó kötményekbe jó szántából egyezett. Más az eset azonban a feketetengeri haderő korlátozását illetőleg. Nem akarja ugyan minden — a korlátozáshoz rokon indítványnak tárgyalását véglegesen ellenezni, de beegyezése megtagadhatását fenntartja magának. Gróf Westmoreland reméli, hogy a parti államok közötti kölcsönös convenientia elvét az orosz meghatalmazottak nem zárandják ki. Egyébiránt ő is érzi ama sajnos benyomást, melyet a kezdeményezési ajánlat visszautasításának a többi meghatalmazottakra gyakorolnia kellett. Al pasa a franczia külügyminiszter ama nézetéhez csatlakozik, miszerint azon új phasisban, melybe a kérdés az orosz meghatalmazott nyilatkozata által lépett, igen fontos volna a nekik teendő ajánlatokat előleges tanácskozás alá venni. ő nem fogtatja meg, miként lehetne végleges egyetértéshez jutni, ha a meghatalmazottak mindegyike előleges értekezés nélkül formulázott rendezkedési tervet hozna az értekezletre; e mód ezenfelül a szövetséges hatalmak közt fenálló kölcsönös kötelezettségekkel ellenkezőnek látszanék neki. Hozzáteszi azonban, hogy nézete szerint a feketetengeri haderő korlátozása az egyedül kivihető s az egész világra nézve becsületteljes megoldási módul ajánlkozik. B. Prokesch szerint — miután a szövetséges hatalmak az alkudozások négy alapja iránt egyetértésre jutottak, mi sem volna logiaibb, mint ezen alapok alkalmazása iránt szintén megegyezni-Gróf Buol osztja a Francziaország és II. Britannia meghatalmazottjai által a fölött nyilvánított sajnálatot, hogy a sz.pétervári kabinet felelete nem olyszerű, miként további alkudozások kiinduló pontjául szolgálhatna. Ő óhajta vala, hogy a császári orosz udvar ne csupán a kezdeményezés felajánlása okait méltányolta, hanem ama könnyítéseket is alaposan megfontolta volna, melyek ezen út választása által az alkudozások eredményét előmozdítani képesek leendettek Mi a franczia külügyminiszter által indítványozott előleges értekezést illeti, ezt gróf Buol csak a tényállás s az eddig sikeresen követett eljárás természetes következményének tekinti, mely a nélkül, hogy bárki ellen is ellenséges jellemet öltene, az alkudozások menetét csak gyorsítani és könnyíteni fogja. Erre egyrészt Oroszország, más részt Francziaország és Ausztria meghatalmazottjai közt a fölött szövődik vita, várjon a négy szövetséges előleges egyetértése, az előrekészítő értekezletekben Gorzsakoff bg állítása szerint kimondott elvvel ellenmondásban áll e, vagy sem , mely elvhez képesti. a meghatalmazottak, miután a békealapok iránt eszméiket öszhangzásba hozták, egyénileg fenntartják a kifejtés értelmezésének teljes szabadságát Drouin de Lhuys ura dec. 2-ki szerződésből bebizonyítván azt, hogy a szövetségesek kölcsönös kötelezettséget vállaltak arra nézve, miszerint előleges közös tanácskozás nélkül Oroszországgal semminemű egyezkedésbe nem bocsátkoznak s hogy ennélfogva mi természetesebb sincs, mint hogy az alkudozásoknál a szövetségesek egy ember gyanánt találkozzanak Oroszországgal . — Gorzsakoffág, a szövetségi tényt elismerve, a hadviselő és az olyatén hatalom közti különbséget emeli ki, mely bár a hadviselőkkel szövetségben, — de önmaga háborúban nem — áll. Vitatja, hogy a dec. 2-ki szövetség megkötésekor, melynek czélja a békealapok felállítása volt, ezeknek értelmezése nem volt elhatározva , valamint hogy Ausztria a béke helyre nem állása esetére fenntartotta magának a szabadságot megítélhetni, a hatalmak melyike volt az akadály. B Bourqueney nem akarja kétségbe vonni azt, hogy az értekezleti tanácskozásoknál minden meghatalmazottnak fenmarad erkölcsi szabadsága, azonban a deceki szerződésnek szoros következménye az, hogy a szövetségesek a közös eszmét a közös ellenessel szemközt törekedjenek érvényesíteni. Titoff úr tiltakozván az ellen, mintha Oroszország Ausztria ellenese volna, azt állítja , miszerint a javaslatba hozott mód nemcsak egy külön értekezletet alapítana a közös értekezlet mellett, hanem gyakorlati szempontból is sajnos halogatásoknak lenne kútfeje. Drouin de Lhuys úr erre azt feleli, hogy az általa javaslott előleges megegyezés sem új, sem törvénytelen tény. Francziaország jogos utón követeli ezen megegyezést szövetségeseitől; ő részéről épen az ellökelő rendszerben lát halogatásra alkalmat; végül a szövetségesek, miután az orosz javaslatok reményében ők maguk ilyeket nem formuláztak, most kénytelenek ezzel közös megegyezés mellett és legkisebb halasztás nélkül foglalkozni Gróf Bud Drouin de Lhuys úr indítványával egyetért, mind az elvileges szempontnál fogva, mind pedig tekintve a gyakorlati előnyt, melyet alkalmazása igér s mely már az első két pont taglalása alkalmával is bebizonyult, anélkül hogy bármely vélemény rövidségéül szolgált volna. Titoff ur megjegyzésére, hogy a magas Porta kezdeményezése a dolog természetének s a helyzet igényeinek voltaképen jobban megfelel, mint bármi más mód. — Drouin de Lhuys úr azt monda, hogy a szövetségeseknek szivén fekszik e kezdeményezési ügyet az egymás közt tartandó előleges egyezkedésekben kimeritőleg megforgatni. A meghatalmazott urak fenntarták maguknak a nap közös kijelölését, melyen ismét értekezletre jörjenek össze. (Következnek alarrások.) Külföld. Francziaország, Páris, máj. 23. A franczia kormány a napokban valószínűleg jegyzéket közlend a keresi expeditióról, s abban azt állija, mikép ezen adió végre nem hajtását illetőleg a távirdai tudósítást rud*,wártel,nézték. Minthogy Parisban más hadjárati tervet szándékotnak végrehajtani, Krimiába azt jelentették, hogy a keresi expeditió hasztalanná vált, s a sereg parancsnokai ennek következtében az admirálokhoz parancsot küldtek, hogy térjenek vissza. Mi az új hadjárati tervet illeti, erre mindazon erő szükséges lesz, melylyel a szövetségesek Krimiában bírnak. E haderő áll 120,000 francziából, 30,000 angolból, 15,000 piemontiból, 35,000 törökből, lujtó0 egyptomiból, összesen 210,000 emberből. Ebből 80,000-et Szebasztopolnál visszahagynának. A többi 130,000 a Krimia belsejébeni hadjáratra használtatnék. A szövetségesek tudniillik az oroszoknak egy új Inkermannt készítenek, csernajai táborukat megtámadván s Szebasztopol és Simferopol közti összeköttetéseiket elvágván. Ezután az oroszok egész Krimiát odahagynák. — A császár rég idő óta többnyire egyedül dolgozik, a háborúra vonatkozó földábrák és tervek környezetében. Többször töltött így 8—10 órát kabinetjébe zárkózva, midőn a császárnét csak ebédkor látta. Egy az ő kabinetjében levő csengetyű tudósítja őt távirdai tudósítások érkeztéről Krimiéből, melyek egyenesen hozzá mennek, anélkül, hogy valaki elébb láthatná. Nagyon feszülten várják a krimiai legújabb tudósításokat, minthogy Peisser tábornok, ki mihelyt kineveztetése megjelent, azt távirdai után még aznap megkapta, nem fog henyélni, és sietni fog azon bizalmat igazolni, melyet a császár benne helyezett. Mindenek előtt szükség, hogy az orosz sereget hadállásából kiszorítsák és Simferopolba visszanyomják; ez oly vállalat egyébiránt, melyet nagy csata nélkül nem vihetnek ki. Ha a maslaki tartaléktábor csapatai megérkeznek, minek már meg kellett történni, akkor a szövetségesek elég erősek lesznek a támadás megkezdésére. Canrobert tábornok ép ezen terv miatt rendelte vissza a kertsi expeditiót, minthogy szükség volt a hajóhaddal elment 14.000 emberre, s az oroszok elleni hadműködések, a meleg évszak bekövetkezése miatt, tovább nem halaszthatók. — Az „A. Alig. Z.“-nak írják Peisser tábornokról. A tábornok a Bugeaud iskolájábeli katona, őt a hadseregnél nagyon szeretik, mivel vitéz és erélyes a legnagyobb kíméletlenségig; kevésbé szeretik a tisztek, mivel ezekkel gyakran eltaszító büszkén bánik, úgy hogy hadsegédének állása mellette valódi kin. De reá is gyakorol hatást a más erélye. Midőn egyszer új hadsegédet választott, ez neki minden hímezéshámozás nélkül kijelentette, mikép bizalmat nagyra becsüli, de ha nem tartja szem előtt azon tekintetet, melyet egy tiszt magának igényel, egy golyóval fogja fejét szétzúzni. A tábornok és hadsegéde azóta legjobb egyetértésben éltek. Cest un bon lege, mondá P e 1 is se r, et nous avons fait très bon ménage ensemble. P eis s ier volt az, ki a dahrai barlangban 4000 beduint megfojtatott. Ő az ellenséget nemcsak meg szokta verni, hanem szereti megsemmisitni is, s hogy czélját érje, semmi eszköztől nem irtózik. Ott, hol mások fontolgatnak, már ő cselekedett. Utolsó fegyvertette vala, mielőtt Afrikát elhagyó, hogy az alatt, míg Randon főkormányzó 30,000 ember alakítását kívánta Parisban a Taghuat elleni expeditiora, ő saját fejére 6000 emberrel föllépett és az ellenséget tönkre verte. Ilyen az az ember, kit most Krimiában a hadsereg élére állítottak. — A császár ma az iparműkiállítást meglátogatván, a bizománynak kijelentette, miszerint tőle hetenkint egy napot megvásárol, midőn a munkások ingyen mehetnek be a palotába. — Az iparmű-palotai társulatnak a párisi községtanács csali versengése, minthogy ez a bevételből a szegények illetékét követelte, már elintéztetett. A társulat tegnap este engedett, s elhatározó, hogy jövedelmének 10 százalékát a szegényeknek adja. — A munka-fölmondások tartanak. A nantesi munkások mindnyájan fölmondták. — Az akadémiát illető rendeletet visszavették. Fortoul elbocsáttatása bizonyosnak tekintendő. Páris, máj. 25. Ma a börze, a szebasztopoli jelentékeny de véres győzelem hírére emelkedett. — A kiállítás eddigi csekély eredménye, és azon rosz benyomás, melyet a részvényesek kormánytanácsának ügyetlensége és magas bementi ár a közönségre tettek, a kormányt azon gondolatra vezették, hogy a társulat engedélyét, részvényeinek beváltásával magáévá sajátítsa. Tudomás szerint az iparműpalota részvényeiért 4 pdt. kamat biztosíttatott. Ezen részvények három nap óta emelkedtek, valószínűleg a kormány sejtett szándéka miatt. A „Phénix“ gőzös Valenceban 30 mozsarat, 380,000 font lőport és 220,000 font ágyútalapot és egyéb mérnöki műveket vett föl. Belgium Brüssel, máj. 22. Néhány nap óta ismét kering hire, hogy a nyugati hatalmak a kormánynak újólag javaslatokat tettek, hogy Belgium semlegességével bizonyos körülmények között hagyjon föl s együttműködőleg hozzájuk csatlakozzék Ezzel kapcsolatban hozzák Chimay herczegnek rögtön idejövetelét Párisból, Barrot franczia követnek a királynak magán kihallgatását, s a külügyminiszterrek összejövetelét. Levelező azonban kétkedik, hogy az ily javaslatok itt még most is kedvező elfogadásra találnának. A kis Belgiumnak hadilábra állított hadserege is 10,00) emberből áll, mi mindig meglehetős hatalom, hogy az ország függetlenségének tiszteletet szerezzen. A jövő septemberben lesz huszonöt éve, hogy Belgium forradalmát csinálta. A kormány, mint beszélik, a belga függetlenség ezen első századnegyedes ünnepét rendkívül fényes ünnepélyekkel kívánja megülni, s a kamarákat a szükséges eszközökért fölszólítja. Kétségbe sem jöhet, hogy azokat a kamara ne engedélyezné. Vaszország, Syrakuza, máj. 9. Itt újólag több befogatás történt, nevezetesen az egyházi és ügyvédi rend tagjai közt beszélik, hogy nagy összeesküvés volt munkába véve. — Gazaniai közlemények szerint, az Aetna kitörését várják, mint a Vezuval történt. Spanyolország, Madrid, máj. 19. A cortes mai ülésében az alkotmány tizedik alapczikkelye, mely a választókerületek meghatárolását illeti, vita nélkül el-