Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-04 / 1621. szám
Legmingtonban, hol lakását vette, a város és a környék lakosai által nagy számú aláírással ellátott üdvözlő irattal tiszteltetett meg, melyben fel lőnek említve a tábornok hős tettei; föl vannak említve a történeti emlékezetű nevek, mint Vimiera , Almeida, Busaco, Badajoz, Castrillas, Salamanca, Vittoria, Toulouse , Alma , a Szebasztopol előtti futóárkok, Inkerman. A tábornok válasza épen úgy hangzott, amint azt a „Times“, „Daily News“ és más lapokban rajzolt jellemétől várni lehetett. „Ami a Krimiában levő hadsereget illeti — így szól a többi közt Sir G. Brown — teljes bizonyossággal állíthatom, hogy annak magatartása minden dicséreten felül állt, és hogy az angol történelem egy korszakában sem volt több oka a nemzetnek , hogy büszke legyen csapatai magaviseletére. Kérem megjegyezni , hogy én nem egyedül a katonákról, hanem az őket vezénylő tisztekrő is szólok, mert uraim , a hadsereg legénysége nagy mértékben fel van boszankodva a fölött, hogy az angol sajtó egyik lélekismeretlen része kísérleteket tön ezen legénység tisztjeit legyalázni, s azok-rak érdekeit a legénység érdekeitől elválasztani. Nemcsak tévedés, hanem az igazságnak valóságos elferdítése, midőn azt állítják, hogy az angol tisztek hanyagok kötelességeik teljesítésében, és hogy a csapatok sorsa sokkal jobbra fordulna, ha a tiszti állomások nagyobb része oly emberekkel töltetnék be, kik közlegénytől kezdve léptettek előre, mert a csapatok épen azért ragaszkodnak tisztjeikhez, mert csupa gentlemanek.“ — . De amennyire mi emlékszünk, az „angol sajtónak lélekismeretlen része“ soha sem vetette a brit hadsereg tisztjeinek szemökre, hogy ők általában hanyagok volnának kötelességeik teljesítésében, hanem csak azt, hogy nem teljesítették kötelességeiket, mert nem tehették azon egyszerű oknál fogva, mert nem értették meg a katonai szolgálatot s ujonczok valának a tábori életben, vagy, mert más részről a szolgálatban megőszülteknél hiányzott a csapatok sikerdús vezetésére szükséges testi és lelki erő. Ami pedig Brown tábornok urat különösen illeti, az a „lélekismeretlen sajtó“ épen nem vetett szemére hanyagságot, sőt inkább túlságos szolgálati buzgóságát rótta meg, főleg a katonák magas és feszes nyakravalóira, azijjak tisztítására, beretválkozásra sat. vonatkozólag. —■ „Jóllehet — igy folytatja a tábornok beszédét — nekem soha eszembe sem jutott valami kifogást tenni azon férfiak ellen, kik alulról fölfelé küzdék ki állásaikat, s kik közöl sokan, a mennyiben tudom, a köztiszteletet méltán megérdemlik , mégis azt állítom, hogy Angliában a katonai szolgálat kevésbbé lenne népszerű, s a fegyelmet sem lehetne oly erélylyel fentartani, ha a tisztek nagyobb száma ily emberekből állana.“ — „Pillantsunk csak bele a különböző csatákban elesett és megsebesültek névsorába, s hasonlítsuk össze az elesett s megsebesült tisztek számát a közlegényekével, s ki fog világíani, hogy a tisztek majdnem mindig két annyi veszteséget szenvedtek. — A 18-diki rohamnál a harczképtelenekké tett tisztek száma 93-at tett, a katonáké pedig 1308-at , míg az utóbbiak számának, ha az arány egyenlő lett volna, 3000-re kellett volna rúgni. És honnan jön ez ? Onnan , hogy a tisztek, mint angol gentlemanek megszokták embereiknek jó példával menni előre, és hogy az utóbbiak jóllehet készek az engedelmességre, mégis mindig megvárják, hogy vezettessenek. Higyék el önök, minél kevesebbet változtatunk a brit hadsereg összealkotásán, annál jobb lesz az a csapatokra valamint az országra nézve is, és én mindig mélyen sajnáltam, hogy a vizsgálati bizottmány, mely nem rég tarta üléseit, ahelyett hogy olyanokat hallgatott ki, kik nem valának azon helyzetben, hogy sokat mondjanak a fölött, ami felől kérdeztettek, nem küldött Parisba, s nem hozatott onnan néhány franczia tisztet, kik az angol csapatokkal közelebbi érintkezésben valának. És akkor kiviláglott volna, hogy szövetségeseink egészen más nézetet szereztek maguknak csapataink érdemei felöl, mint angol honosaik.“ London, jul. 31. — Alsóházi ülés, jul. 30. Délelőtt a ház a „Limited Liabilitys Kill“ részletezésével foglalkozott. Az esteli ülésben Goderich lord kérdi, mint állnak a dolgok azon hírekkel, melyeket a hírlapok közlenek, miszerint a kormánynak szándékában volna egy olasz légiót alakítni ? Amennyire ő tudja, a kormány előbb kinyilatkoztatta, miszerint épen nincs szándékában olaszokat is fölvenni az idegen légióba. F. Peel feleli, hogy a kormány igenis megváltoztatta nézetét s szándékában van olaszokat is sorozni be az idegen légióba. — Palmerston lord megjegyzi, miszerint oly okoknál fogva, melyeket neki nem szükség terjedelmesebben kifejteni, igen óhajtható, hogy az ülésszak augusztus 14 vagy 15-dikén bezárassák. Reméli, hogy azon tagok, kik indítványokat jelentettek be, azokat mindaddig elnapolandják, míg a subsidiumok, melyek fölött még nagyszámú határozatoknak kell hozatniok, meg nem szavaztatnak. Miért is indítványozza, hogy jövő kedden a napirendre kitűzött tárgyak elsőséggel bírjanak a többi indítványok fölött. Az indítvány elfogadtatik. A Walcott admiral bizonyos papírok előterjesztését indítványozza, melyek a Bath-rend osztogatására czéloznak. Panaszt emel az ellen, hogy rajta s más tengeri tiszteken igazságtalanság követtetett el, miután őket soha nem menthető módon mellőzték. Mellette szólónak a többi közt Manners Jord, és Sir de Lacy Evans, ellene pedig sir C. Wood és Palmerston lord. Utóbbi különösen kiemeli , milyen illetlen dolog volna, ha a koronától az őt illető jogot elvonnák, hogy miután felelős minsztereinek tanácsát meghallgatta, a hadsereg és flotta tiszteinek megtiszteltetésére nézve szabadon rendelkezhessék. A parlamentrei hivatkozás, midőn hasonló kérdésekről van szó, a végrehajtó hatalom jogaiban avatkozás volna. Az indítvány végre is elvettetik. Ezután a segélyezési bizottmányban különböző, a polgári szolgálat költségvetéséhez tartozó tételek megszavaztatnak, ezek közt 3858 font sterling a londoni egyetemnek, 7952 f. sz. a skót egyetemeknek, 9552 f. sz. a kir. collegiumok számára Izlandban, 56,180 f. sz. a brit múzeumnak, nagyszámú tételek különböző kórházaknak, és 38,953 f. sz. a nem conformista papság számára Izlandban. A polgári szolgálat budgetje, összesen tesz 6,500,000 f. sz. mig a múlt évben csak 6,000,000-ra rúgott. — Sor John Russell nem várja be, mig a parliament bezárása elérkezendik, hanem már ma családostul együtt Hawickba megy, hol néhány napig Minto lord vendége leend , onnan pedig Skócziába induland, hol a legközelebbi hetekre Pertshireben egy kis vadászlakot bérlett ki. — Rachel k. a. tegnap nyitotta meg vendégszereplési cyclusát a St. James színházban, mely a zsúfolásig telt volt, s már a legközelebbi héten amerikai útjára induland Itt csak négyszer lépend föl, s minden estvére 200 font sterlinget kap. — Tegnap nagy meglepetésünkre több száz újoncz — fémetek és lengyelek — vonult keresztül Londonon az idegen légiótól, mindnyájan jól megtermett szálas emberek, kik Harwickban kötöttek ki,s a shetliffei táborba mentükben a fővároson vonultak keresztül. Ha Oroszország angol találmányok által legyőzhető, akkor ütött végórája. Alig múlik el egy nap, melyen valamely hadi találmány nem hirdethetnék, nem trombitáltatnék, nem szabadalmaztatnék vagy approbáltatnék s végre ki nem nevettetnék. Panmure lord titoknokának reggeltől estig elég dolga van, hogy azon nagyszámú lángészt mind fogadja, kik találmányaikkal a hadügyminiszter előszobájában várakoznak. Alig lehetséges mindezen javaslatokat pontos tudományos vizsgálat alá vetni, és mégis e végre egy külön bizottmány van kinevezve. Ez nem rég igen kedvezőleg nyilatkozott egy új, Disney kapitány által fölfedezett vető lövegre, mely oly rombolólag hatna, a mint a mostani harczistenek csak kívánhatják. Közönséges üres golyókban a szokásos lőpormennyiségen kívül, mely egy pléhhengerbe marad bezárva, azon tér, mely a lőpor és golyó falai közt fenmarad, egy uj találmányu folyóanyaggal töltetik meg, mely mindjárt meggyulad, mihelyt a községgel érintkezésbe jő, s a mi körülte van, mindent lángba borit, mit még a viz sem képes eloltani. E golyók a közönséges ostrom- vagy pedig mezei álgyukból vettetnek. Egy gyutacs a hengerben levő lőport meggyujtja, a golyó a kívánt távolságban szétpattan, s az égő folyó anyag megéget mindent, embereket, házakat, hajókat, ami csak útjában van. A próbák, melyeket tegnap ezen veszedelmes fegyverrel tettek, igen sikerültek valának. Disney kapitány különben még egy más tölteléket is talált volna föl, mely hasonló módon az ellenség felé kilőve egy egész orosz zászlóaljat több órára megvakitna Ezen kedves találmány azonban, könnyen felfogható okokból gyakorlatilag meg nem próbáltatott. Francziaország, Páris, jul. 31. A „Moniteur“ hivatalos részének élén Magne pénzügyminiszternek a kölcsön ereditényéről, a császárhoz intett jelentését közli, mely is a következő : „Síre! Jövök Hűségednek jelentést tenni a kölcsön ismeretes eredményéről, melyre az aláírás tegnap este 5 órakor záratott be. A még beveendő tudósítások nem oly természetűek, hogy azon eredményeket lényegesen változtatnák. Egy későbbi jelentés egyébiránt a végleges mennyiséget tudtul adandja.Az aláírásban 310.000 személy vett részt. Az aláírt összeg mintegy 3600 millió. Az 50 frankos és ezen alóli aláírások, melyek le nem szállíthatóknak nyilváníttattak, ez összegben 230—235 milliót tesznek. Az aránylagos leszállítás alá vetett 60 frankos és ezen fölüli aláírások 3360 milliót tesznek. A megyékben közel 230,000 egyén írt alá, s többet mint 1 milliárdot. Külföldiek, Európa különböző országaiból — Angolország-, Holland-, Belgium-, Schweizból stb. többet írtak alá 600 milliónál. Ily eredményeknek Sire, melyeket örömest juttatok Fölséged tudomására, nincs szükségük commentárra; valóban hallatlan nagyságuk fennen és eléggé szól. Elérésökre nem volt szükséges sem rendkívüli áldozat, sem izgatás. Az aláíróknak ajánlott illető előnyök valóban kevésbbé valának jelentékenyek, mint a két utóbbi kölcsönnél, mi azonban a 310.000 aláírót nem tartóztatá vissza, hogy a kívánt összegnél majdnem ötször annyit ne ajánljon. A kormány törekvésének czélja nem a közönség buzgalmának serkentése hanem korlátozása volt. Hála a fölséged fölhatalmazása következtében történt megszorító rendszabályoknak , az 50 frankos és ezen aluli aláírások csak egy részét fedezendik a kölcsönnek , és majdnem 550 millió lesz elosztandó a nagyobb aláírásokra. Tehát mindenki részesülni fog, mint illő és a hitelre nézve hasznos. Ezen részesülés az aláírt összegnek valamivel kevesebb részét teendi mint egy hatodát. A biztosítéki tizedek egyedül, a határidő előtt befizetett összegeken kívül, 360 millióra rúgnak. Ezen rendkívüli nyilatkozvány egyik legnevezetesebb sajátsága , hogy a tőkéknek ily rövid idő alatti összehalmozása, két még új kölcsön után, kül bonyodalmak közepett, az átélt élelmi - és járványkrízisek után, megtörténhetett anélkül, hogy az üzletben legkevesb zavart idézzen elő, s az értékes papírok árfolyamát lenyomná. Sőt ellenkezőleg azzal, mi minden kölcsönnél mutatkozni szokott, a mostani a rente árának emelkedése által üdvözöltetett, s a 65 fr. 90 c. megelőző napi folyamról 66 fr. 80 c.-ra emelkedett. Hogy ezen mozgalmat segítsük, hasznos teend, a kincstárba befolyt tőkék azon részét, melyet az aláírások leszállítása visszafizethetővé teend, mihelyt lehetséges, a forgalomból visszavenni. E munka nagy gyorsasággal fog végrehajtatni. Sire! A végrehajtott pénzügyi vállalat, mely tán a legbámulatosb azok között, mi valaha s valahol létesült, nagyon képes lesz azokat fölvilágosítani, kik Francziaország erejében, gazdagsága és hitelének nagyságában, s népszerűségében, mi Európában az általa vitt nemes vállalathoz csatlakozik, még kételkedhetnének. Ezen, minden országból jövő, minden birtok által nyújtott tőkék roppant összefolyása minden bizonnyal a világ előtt legfényesebb, s legmegcáfolhatlanabb bizonyítványa azon bizalomnak, melyet a császári birodalom politikája Francziaország és a külföldbe csepegtet. Legmélyebb tisztelettel vagyok Fölséged igen alázatos, engedelmes és hű alattvalója Magne P.“ — A „Moniteur“ nem hivatalos részének élén olvassuk : A császár és császárné 30-kan este 7 órakor érkeztek vissza Biaritzból. Jóllehet ő felségeik visszajövetele nem jelentetett, a pályafőnél számosan voltak s ő felségeiket rokonszenvvel fogadták. — Ugyan a „Moniteur“ jelenti, hogy a párisi községtanács 100,000 frankot rendelt a Szebasztopol előtt elesett katonák családai közt leendő kiosztás végett, mely összeg különben a Napóleon-ünnepre lett volna fordítandó. — Néhány nap óta több száz kocsi hordja a lőszert Vincennesből a lyoni vasúthoz, hogy az onnan Marseilles tovább Krimiába szálliltassék. A „Marianne“ társulat, melynek pere a jegyrendőri törvényszék előtt foly, több mint 2000 személyből állott, s egész Francziaországban el vola terjedve. Czélja vala : a császárság megbuktatása, s úgy látszik, hogy tervének kiviteléhez közel állott, midőn jelen év mart. 23 kán főemberei a rendőrség által befogattak. Az előleges vizsgálat négy hónapig tartott. — Napoleon hű beszéde — irja a kölni lap levelezője — előbb a császár által volt jóváhagyva, s ezért nyert nagyobb fontosságot. A „Constitutionnel“-ben Granier de Cassagnac ma a herczeg beszédét egy vezérczikk tárgyává teszi A császár a herczeg iránti kegyét azzal legvilágosabban tanusította, hogy a minisztertanácsban javasló szavazatot adott neki. A herczeg már többször vett részt a tanácskozásokban, nevezetesen, midőn külügyi politika val a szőnyegen. — Thouven el jelenti Konstantinápolyból, hogy mindjárt megérkezése után a suezi kérdésben lépett föl, s reméli, hogy a földszoros átmetszését keresztülviszi, az angol ellenállás daczára. Clozaga , spanyol követ, holnap Párisba jő. Zabala, spanyol külügyi miniszter későbben jött, mintsem a császárt láthatta volna. — Az „Ind. beige“ levelezője némely híreket megcáfolni igyekszik. Először is Angolország és Francziaország nem cerélik föl azon szigeteket egészen, melyeket a „Morning Chronicle“ említett, hanem azokból csak némely szomszéd kerületeket , melyek birtoklás tekintetéből mindnyájukra nézve hasznosabbak. Kétségbe vonja tovább, hogy az angol kormány Elgin lordot küldené Konstantinápolyba Redcliffe helyett, legalább most, — valamint azon hírt is, hogy a nyugati hatalmak Európa térképének megváltoztatását akarnák. — A „Constitutionnel“ egy pillantást vet Közép-Európa magatartására. E nevezetes czikket érdekesnek véljük terjedelmesen közölni. „A politikai világ figyelme ismét Európa átalános helyzetére van irányozva*", kezdi czikkét C es e n a. Főleg Ausztriának Poroszországhoz, a nyugoti hatalmakhoz s magához Oroszországhozi viszonyaival, s a német szövetség különböző államainak magoktartásával foglalkozik a világ , végre azon szereppel, melyet a berlini kabinet a keleti ügy folytán játszik, s különböző oldalról a viszonyokat illetőleg a legellenkezőbb, a legtévesebb nézetek terjesztetnek. E chaost rendbe hozni, felderíteni szükséges, mit C e s e n a következőleg kisért meg : „A világon tán nincs kormány, mely a neki okozott kellemetlenséget kevésbbé könnyen és kevésbbé gyorsan felejtené, mint az orosz. Egyszersmind egy sincs, mely a tettetésben ügyesebb volna, mely boszuságát gondosabban elrejteni, s jó indulatának és barátságának, mit nem érez,jelét mutatni inkább tudná. Ausztria az utóbbi időben újólag tapasztalta ezen kétszínű és ravasz politikát, mely, miután a görög faj tulajdona volt, az orosz diplomatia kiváltságává látszik lenni. Mikép tudhatni, Franczia- és Angolország visszautasították az ausztriai javaslatokat. Oroszország egy pillanatra azzal hízelgett magának, hogy a körülményt fölhasználhatja, s Ausztriát a nyugati politikától elidegeníti. Nem volt hízelgés, mit ki ne merített, nem volt cselfogás, mit ne alkalmazott volna tervének valósítására, melyet néhány héten keresztül oly buzgósággal ápolt, mi legalább azt mutatja, hogy rá fontosságot helyzett, s benne hasznot vélt találni. Oroszország Ausztriának a dec. 2-ki szerződésért bizonnyal nem bocsátna meg , de ezt elfeledni látszott A pétervári kabinet a bécsi irányában a legbarátságosb és bizalmasb hangon kezdett beszélni, s a legújabb időben javaslatot tett, vele a béke helyreállítására nézve egyetérteni. Sőt fölajánló, mikép magát külön szerződés által lekötelezi, a négy biztosítékot, mint a jövendő béke föltételeit azonnal elfogadni, ha Ausztria az ígéret kicseréléséül beleegyezik az érintett alapokon Oroszországgal egy kölcsönös egyezményt aláírni. Oroszország Ausztriát egy szemlátomást tőrbe ejtendelte. Midőn a pétervári kabinet indítványát és javaslatát a bécsi kabinet elé terjesztő — helyesen vagy helytelenül — meg vala győződve, miszerint a nyugati hatalmak az alkudozások megszakasztása által eszközölt új helyzet alapján nem egyeznek többé bele egyedül a négy biztosíték alapján alkudozni, s így nem lesz képes ígéretét teljesítni. Midőn Oroszország indítványával föllépett, nem volt más czélja, mint Ausztriát arra kényszerítni, hogy később karjai közé vesse magát, számára egy kétértelmű és hamis helyzetet készítvén. Valóban, mi lett volna eredménye az Ausztria és Oroszország közti ily egyezménynek? A december 2--i szerződés, melynek e hasonmását készitendette, azon pillanatban megsemmisittetik, minthogy annak egy záradéka megtiltja az aláíró hatalmaknak a sz.pétervári kabinettel külön alkudozni — s ekkor Ausztria a dunai fejedelemségeket mi név alatt tarthatta volna megszállva ? Itt azonnal komoly nehézség kerekedik, miből a világbékére nézve aggasztó bonyodalmak keletkezendettek, s a bécsi kabinet politikája sodrából igy kivétetvén, azon pillanatban oly zavarok sorába esett volna, melyek közöl egyik bonyolultabb, mint a másik. Oroszország javaslata azonban az első pillanatra csábítónak tetszhetett, mert Ausztriából legfőbb békebirót látszik csinálni. Benne tehát a bécsi kabinetre nézve megkisértés rejlett, minek azonban bölcsen ellenálott. ő Oroszország javaslatait visszautasítá, azon elhatározottsággal, hogy a nyugati hatalmakkali szövetségét fentartja, s a dec. 2-ki szerződés kötelmeit teljesíti, így Oroszország minden kísérlete, Ausztriának a nyugati hatalmakkali szövetségét megtörni, meghiúsult, és a bécsi kabinet, jóllehet tevékeny közremunkálása csak a dunai fejedelemségek megszállására terjed, a párisi és londoni kabinetekkel egyesülve marad. Csak egy lehetőség létezik, mi Ausztriát, akarata ellenére is arra bírhatná, hogy Oroszországgal szövetkezzék, midőn tudniillik azon gondolatra jön, hogy a nyugati hatalmaknak ha nem is ellenségeskedésétől, de részvétlenségétől kellene félnie. Ez esetben az Oroszországgal szövetséget eléje tenné az elszigeteltségnek. De ily lehetőségtől nam tarthatni. Talán volt pillanat, midőn ily veszélyre lehetett gondolni. Ismerhetni Angolországban a sajtó és ellenzék befolyását. Az angol kabinet ezen kettős roham által tolatott, mi néha ellenállhatlan késznek látszott Ausztria irányában oly állást foglalni, mi kölcsönös elhidegülésre vezethetett. De a franczia kormány, mozgásaiban szabadabb lévén, szerencsére, az angol kabinet hajlamát lecsendesitő. Ma a veszély azon körülményekkel együtt, melyek teremték, elenyészett, s Ausztria mind annak daczára, mit mondhatni vagy hihetni, őszintén a nyugatiak ügye mellett marad, mihez érzelmei és hajlamai vonják A háború előmenetelének szempontjából ezen állapot csak egy hasznot ígér: az ausztriai hadsereg az orosz hadseregnek a dunai fejedelemségbe vezető útját elzárja, míg Ausztria magát kötelezi, a szövetségeseknek szabad intézkedést engedni, ha ők ott valami katonai hadműködést megkísérleni akarnak. Azonban a béke feltételeinek szempontjából biztosítja oly egyezés könnyebbítését, mely a decembe 2-iki szerződés megsemmisítésével elenyészett volna. Mikor és mikér kezhetnek meg újra az alkudozások ? Ezt mai nap senki sem tudja. A bécsi értekezletek bezáratása Anglia és Francziaországot minden ilynemű kötelezettség alól feloldotta, és nekik e tekintetben teljes és tökéletes szabadságukat visszaadta. Jelenleg semmi terv nem létezik, sőt még újabb értekezletek reménye sem. Azonban eljövend egykor az a nap, melyben a harczviselő hatalmak egyik vagy másik módon újabb alkudozásokat kezdenek Ausztriának, mint a december 2-iki szerződés egyik aláírójának közremunkálása mellett. Ezen szerződés fentartása tehát akkor az értekezletekre fontos befolyást fog gyakorolni oly értelemben, ha a nyugati hatalmasságok a négy biztosítékot továbbra is kezdőpontokul fogják venni az újabb békefeltételek mellett, melyeket a hadiesemények természetesek és jogosoknak fognak kimutatni. Ily módon ténylegesen megtartja állását Ausztria. E pillanatban nagyon keveset használ a háború siettető bevégzése, azért marad ez állásában, hogy egykoron hatályosan működhessék a béke megkötésében. Poroszország állása a keleti kérdésben úgy Oroszország mint a nyugati hatalmasságoké is Ausztria irányában nem változott. Midőn látta, hogy Ausztria a tettleges részvét kötelességét a december 2-ai szerződés nyomán is megtagadja, a közvetlen barátság meghidegülése, sőt komoly viszályokra számított, melyek az illetők közt felmerülendnek. Hitte a dec 2-ki szerződés megsemmisítését, mely szerződés, mivel ő bele nem foglaltatott, nem volt ínyére, s azon szándékát tünteté ki, hogy ő is hozzá áll a nyugati hatalmakkal a szövetséghez, miután a közbenjáró szerepét vállalta fel, melyet hítszomja mindig kívánt. Fájlalta, hogy az európai szövetségen kívül állott, s ezen tévúton akart oda bejutni. Azonban ezen kiegyenlítés és közelítési vágya eltűnt azon meggyőződés előtt, hogy, ha a nyugati hatalmak szövetségese akar lenni, akkor épen oly kötelezettségeket kell magára vállalnia, mint Ausztria, és nyíltan fel kell mondania a barátságot a pétervári kabinettel. Visszatért tehát egyedüli gondjához, e háborúban minden beavatkozást úgy Oroszország ellen mint mellett feltétlenül elkerülni. A semlegességi gondolat volt mindég politikájának emeltyűje, s a pétervári kabinet minden ösztönzése sem fogja őt ezen rendszerből kimozdítani , mely úgy méltósága, mint nagyságának árt, s másodrangu hatalommá sülyeszté alá. Ez értelemben nyilvánitá IIdik Sándor császárnak a porosz herczeg Pétervárban létekor, hogy Oroszország semmi esetre sem nyerendi meg a porosz hadsereg közreműködését. Ily értelemben nyilatkozik Poroszország a nyugoti hatalmak irányában is, melyeket baráti biztosításaival halmoz el. Mindamellett is Poroszország minden szolgálatot megtesz Oroszországnak, mit csak megtehet, anélkül, hogy Anglia és Francziaországgal szemben gyengeségét elárulja. Így kívánta Ausztria, hogy a szövetséggyűlés a négy biztosítékot elfogadja, és ily módon Németország egyetemlegesen az ő politikájához csatlakozzék. Azonban Poroszország tudatta, mikép ezen kísérletnek ellene szegülend, mi Ausztriát elhatározta tervével felhagyni. Mégis azon elégtételt megnyerte Ausztria, hogy azon ismert végzés tervét a 26-iki ülésben minden részeiben elfogadva lenni látta. Ezen szövetségülési határozat fejezi be Németország jelenlegi állásának képét, mert az Ausztria befolyása alatt beleegyezik a védelmi harcra magát készen tartani, de ugyanakkor Poroszország sugallatai miatt vonakodik azon túl magát lekötelezni, ami közvetlen és személyes érdekeit illeti. Röviden szólva , Oroszország minden fondorkodása egyenlően megbukott, úgy abban hogy Ausztriát a nyugati hatalmaktól elszakítsa, mint abban, hogy Poroszországot rábírja vele nyíltan közreműködni. Poroszország ide oda hajlong, hogy Oroszország barátságát megtarthassa anélkül, hogy a nyugati hatalmak ellenségévé tegye magát. Ausztria ugyan tényleges beavatkozását messze kilátásba teszi, de hű marad a nyugat ügyeihez , melyeket egykoron fegyverrel gyámol • Utáni hivatva van. A többi Németország megoszlik Ausztria és Poroszország politikája közt, és fél után egyetértve mind a kettő között marad. Ez körülbelül e pillanatban a diplomatiai álláspont , mely addig így maradand , míg elhatározó hadiesemények a nyugati hatalmak ügyének , melyek egész Európáéi, javára azon változásokat nem idézendik elő, melyeket egyedül a siker bátorít és határoz el. Olaszország, Róma, júl. 24. Mentül józanabb közelünkben a politikai élet, annál jobban érdekli a rómaiakat az orosz háború. Élénkebb érdekkel kisérik azt, mióta a szárd hadsereg is az egyesültek soraiban áll; s minden újabb ujságlap több néha magas fogadásokat nyeret vagy vesztet el, melyek az előbbi napon az egyesültek ellen vagy mellett tétettek. A Nazari kávéházban a spanyol piaczon, hol sok nemes összegyűl, tegnap egy itt élő gazdag orosz és Della Croce herczeg közt, ki az angol és francziákat védelmezte,a háború jogos vagy nem igazságos volta felett véres vita támadt. A jelenlevő vendégeknek nagy ügygyel bajjal lehetett a két verekedőt egymástól távol tartani.—Néhány napja itt az 1 és 2 éves gyermekek közt igen nagy a halandóság. A generalvicarialus a lelkészek által kihirdettető,mikép minden gyermek, bármily csekély baja legyen is, rögtön megbérmáltatandó. Középszámmal mindennap meghal vagy hatvan gyermek. Az Anno folyamnak Tivoli melletti szabályozása bár fél millió tallérba jött, rosszul vitetett ki. Az Anio sehogy sem érzi magát jól azon ágyban , melyet neki mész sziklák között vetettek nagy költséggel. Habjai Neptun híres barlangját elrontással fenyegetik. Hogy ezt akadályozzák, a felette levő földet mennyire lehetett megkönnyítik, s ugarnak hagyták. Azonban ez alig fog használni, mert a sziklaomlás Tivoli e részén valószínűleg megtörténik, s ez nagy szerencsétlenséget idézene elő. Toroni a hg palotája a Corsón hátul a Trajan szobrával szemben egy színházzal bővíttetett. Igen szépen van díszítve, a kilencz múzsa életnagyságu és carrariai márványból faragott szobrával. A legelső olasz szobrászok Benzoni, Tenerani, Rinaldi, Strassi tegnapelőtt felszólittattak, hogy a rájuk bízott munkát egy év alatt elkészítsék. A telegraph tegnap Bolognából lázadási híreket hozott, a lázadást a kenyér drágasága okozta. Tíz zsandár a nép által részint megöletett, részint megsebesíttetett. Svéd- és Norvégia. Stockholm. Azon kormánybizottmány, melyet a svéd király Norvégiában létele idejére kinevezett, az igazságügyi miniszter Spar regi elnöklete alatt következő tagokból áll: Külügyminiszter Stierfeld báró , belügyminiszter Fabraeus, és a a tengerészeti miniszter Uner ellenadmirálból áll. A többi miniszter a király távolléte alatt szünidőt nyert. Csatatér: A franczia kormány 90, kis vízben járható gőzhajót készíttet Marseilleben, melyeknek mindenike 500 embert s néhány nagy ágyút vehet fel. Ezen hajók rendeltetését nagy titokban tartják, alkalmasint a rest tengerre fognak menni, vagy talán épen a Dunán fel. Ezen készületekkel szemben némely levelező újabban is azt emlegeti, hogy a békehajlam nagyobbnak mutatkozik a párisi felsőbb körökben mint valaha; különösen előmozdította ezt azon készség és udvariasság, melyet az oroszok a kamicsi fogoly-kicserélésnél a múlt napokban kitüntettek ; minélfogva több fő orosz kicseréletlen tiszt legközelebb szabadon fogna bocsáttatni. Mindenesetre sovány remény annak, ki már az eddigi háborúval ki lévén elégítve, békét óhajt. A Krimiából érkező hírek jelentéktelenek, s a kamiesi és balaklavai sánczolások készítéséről szólanak. A malakoff irányában is folyvást halad az elővezető út, de mennyire haladt legyen már, bajos volna lelkiismeretesen meghatározni; egyszer azt mondják: még csak 100 metre távolságra vannak attól, rögtön, hogy még csak 40, azután 60, ismét 140, legújabban egy levél szerint 80 metre ezen távolság; nincs .