Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)

1855-09-12 / 1651. szám

tized eltelte előtt bajosan érkezik meg, s kitudja, hogy e században megérkezhetik-e. Nápoly tehát teljesen elszigetelve áll, kívülről s belülről fenyegetve, s ha ennek daczára mégis oly követelőleg lép föl, könnyen átláthatni, miszerint föllépése nem hősiességen, hanem kétségbeesésen alapszik. Néhány nappal ezelőtt a sziget minden intendaturájához (kormányhatóság) rendelet érkezett, hogy a politikailag vádlottaknál a testi fenyítést egy ideig s további rendelkezésig többé ne alkalmazzák. Azonban tudni akarják, miszerint ezen kibocsátvány csak oly esetekre vonatkozik, midőn politikai gyanúsok — már pedig itt könnyen lehet valaki politikai gyanús — teljesen hiányzó bizonyítványok miatt azonnal szabad ágba helyezendők, nem pedig oly esetekre, midőn az ily gyanúsok hosszabb vizsgálati fogságban tartatnak (mi rendes fogsággá szokott válni), ily esetekben az inquisitornak ép úgy megengedtelik mint azelőtt, a vallomás gyorsabb kicsikarása tekintetéből a bolozást használni. Egyébiránt a népség a kormánynak ime szelidebb rendszabályhoz fordulását uj hálónak tekinti, a sütemények és széna kivételéhez hasonlónak, mi arra volna számítva, hogy az összeesküvők kevésbé legyenek óvatosak. Nápolyitól közelebbről több főnemes kivándorolt; Gaula-, Siragosa- és Barriban több tiszt befogatott.“ PESTI NAPLÓ. Pest, sept. 12. Azon legfelsőbb határozat ereje, minél fogva katonatisztek és katonatisztviselők a nemzeti kölcsönre aláírt öszvegek hátralevő részleteinek befizetésétől felmentetnek, azokra nézve kiterjesztetett, kik nyugdíjat vagy kegyelmi segélyzést nyernek. A Bukarestből vett értesítés szerint az ausztriai kormány a Dunafejedelemségekben mindent elkövet, hogy az ottani vámügy a kereskedés érdekében alakittassék át.A m.keresk.minisztérium javaslata e tekintetben, tán nem sokára a m. porta által is elfogadtatik s aldunai kereskedésünk a forgalmat akadályozó, nehezítő jelen vámrendszabályok alól felszabadíttatik. Mint látjuk, kormányunk kereskedésünk élénkítésére a szükséges intézkedéseket következetesen életbe léptetni törekszik. Minden előlépés, minden nyeremény , mely e téren létetik és vivatik ki, közvetlen hatásában is érdekli a németországi kereskedést, mely ennélfogva inkább lekötelezettje az ausztriai kormánynak, mint a Spreet szabályzó hatalomnak. — A m. belügyminisztérium megbízásából nem régen egy igen érdekes munka készíttetett s jelent meg Bécsben a Ghelen-örökösök nyomdájában. E munka: „Bibliographisch-statistische Uebersicht der Literatur des österreichischen Kaiserstaates“ azon művek felől tesz jelentést, mik a birodalom nemzetiségeinek irodalmában 1852 febr. 1-je óta 1833. decemb. végéig megjelentek. Tehát a szellemi munkásságnak majdnem két év alatti termékeit mutatja fel E munkát Wurzbach Szilárd, am. belügyminisztérium közigazgaási könyvtárának főnöke készíté s bár tudjuk, miként a belügyminisztérium könyvtárába minden nyomtatványokból jut szintén egy kötelmi példány, az e két év alatt megjelent magyar nyomtatványok számát mégsem tarthatjuk teljesnek. E kimutatás szerint e két évi időszak alatt magyar nyomtatvány csak 428 jelent volna meg. E szám első tekintetre mutatja, miként könyvnyomdászaink és kiadóink valamint a törvénynek azon rendeletét, minél fogva a magyar nemzeti országos könyvtár részére a hazai nyomtatványokból egy kötelmi példány küldendő, úgy azon rendet u.n. »«,m irmányasan es nem mindig teljesítik, mely a nyomdáknak meghagyja, hogy minden nyomtatványból a belügyminisztérium részére is küldessék egy példány. — Másnak nem tuljdonithatjuk azt, hogy a magyar nyomtatványok ez időbeli száma csak 428-ra létetett. — A „P. N.“ könyvészeti rovata legjobb igyekezete mellett sem adhatta mindeddig teljes számát a magyarországi sajtó termékeinek, mert a nyomdák, melyek, mint a nemzeti múzeum évnegyedi jelentéseiből is láthatjuk, elmulasztják a törvény rendeletének teljesítését, nem támogatják kellőleg a P. N. s laptársaink azon szándékát, minél fogva az irodalom terjedelmi haladását kívánjuk felmutatni. És mégis azon adatok nyomán is, mik részint hozzánk érkezének, vagy mikről tudomást nyertünk, a P. N. azon idő alatt, melyről Wurzbach ur műve szól, 80 magyar nyomtatványt mutatott fel. Sőt egy év alatt u. m. 1894-ben 143 nyomtatványnyal többet mutatott fel nem teljes könyvészeti rovatunk, mint Wurzbach ur műve majdnem két évi időszakról. — W. ur többi adatait holnap ismertetendjük. — Nendvich tanárunknak Davenportban aug. 10-én kelt levelét vettük. A levél ide Uj-Yorkból 14 nap alatt érkezett. Utazóink egészségesek s mig Nendtvich s Kárász a Mississippihez utaztak, addig Csernovics Arsen Canadába rándult, velök Davenportban találkozandó, honnan folytatandják tapasztalati útjukat. Nendtvich másfél napig mulatott a Niagara esésnél; a partot gyűjtött növények közöl több példányt külde emlékül Davenportban, hol Fehérvári Miklósnál mulatnak, idejét utijegyzeteinek rendezésével, tanulmányokkal, füvek és (atyja számára) lepék gyűjtésével tölti. Nem akarjuk megelőzni jeles tanárunk közleményeit s kedélyes levelének közérdekű részét ezúttal nem adjuk. Úgyis, ha az év szerencsésen visszahozza őt hozzánk, nemsokára gazdag tapasztalataival találkozni fog a t. olvasó lapunk tározójában. — A pesti műegylet választmányának f. hó 10-én tartott ülésében kisorsolás végett a következő művek vétettek meg: 1) „Klagenfurt melletti tájrész“ Vöschertől (Bécsben) 200 frt. 2) Do 11 Antaltól (Münchenben) „Arnbach részlete télen“ 100 frt. 3) Verhoeren-től (Brüsselben) „Zenelecke“ 400 frt. 4) Loose-tól (Brüsselben) „Hollandi családélet“ 560 frt, és 5) Hermanntól Berlinben „Bruges tájképe“ 230 frtért. Hazai festőktől e műtárlaton a most említett művekkel versenyezhető, de csak figyelmet ébresztő művek nem voltak Steno-nak a múlt havi tárlatban is kiállított „Magyar életképét“ kivéve, mely azonban több rajzhibájánál fogva ily jeles művek mellett ki nem tüntethetett. A tárlat Bécsben lakó hazánkfia Spiró-tól leírt egy genreképet „Leányok bucsujárásnál“ , de az érte követelt ár (200 forint) bennünket kevésbbé ragadott bámulatra, mint a rendezőség azon toleranciája, mely e műnek is helyet jelölt ki a tárlatban ; vagy tán ez azért történt, mert Bayer Frigyes aquarellei is megtürettek? Mi, természetesen, a hazai művészet pártolásának barátai vagyunk s nem óhajtjuk, hogy a hazai művészek műveinek megítélésénél a legszigorúbb követeléssel járjunk el. Buzditásra, kezdő művészetünk ápolására van szükség, haznunk ks emelésére és fejlesztésére, de ép ezért mert fejlesztésére és tökéletesülésére is kell hatnunk, túlengedékenyeknek sem szabad lennünk, mert a középszerűség legyőzése, kitüntetése nem hathat ösztönzőleg az előtörekvésre. A túl szigor kevésbé hathat kártékonyan a való tehetségre, mint hathat a túlengedékenység fejlődő művészetünkre, melynek, mint általában mindennek az önerő túlbecsülése leginkább árthat. — Mint pesti hírt meg kell említenünk, miként Privorszky úr, kinek nevét az országban sokan ismerik, s hó 29-kén ismét átveendi a „magyar koronához“ czimzett kávéházat. Szándéka, mint halljuk, ujan feldíszíteni A fény, pompa, kényelem vonzó dolog, de legvonzóbb kávéházban a jó kávé s az olvasmány bősége. — Örömmel halljuk, miként az Erdélyben, gr. Bethlen jószágán Keményfy jószágigazgató ur által termesztett 99 fontos búza a párisi iparműtárlaton nemcsak a bíráló választmány hanem az idegen gazdák figyelmét is magára vonta. E búzából magut nemcsak Spanyolországba, hanem Chinába és Ausztráliába is kéretett kisebb, nagyobb mennyiség. Hisszük, hogy hazai gazdáink is szerezni fognak maguknak magot e búzából. De aztán a földet e mag alá úgy miveltessék is, mint azt Keményfy ur mivelteti. — Már a múlt évben jelentettük, miként Erdélyben a Büdös kén- és timsó-telepeinek tudományos megvizsgálása az illetőket azon meggyőződésre vezeté, miként e telepeknek tiszta kén elöllitása végetti neveltetése nem csak már a mivelés első éveiben haszonnal járna, hanem a telepek gazdagságánál fogva eredményes munkára hoszszu évsoron át kilátást nyújtana. Miként értesülünk, az e tekintetben legújabban tett kérletek és tulzások e hitet tökéletesen igazolák s a miveltetés hasznossága annál valószínűbbnek mutatkozik, mert a felfedezett telepek közelébe eső erdőkből a tüzelőfa igen jutányosan nyerethetnek. A nyers kémek szállittatása a Büdöstől vagy a Torjánál építendő gyártól a Brassóba vezető s jó karban levő országútig, nem volna nagy akadályokkal helybeli nehézségekkel összekötve, de a termelés színhelyétől könnyen építtethetnék jó út a brassói országútig. A brassói kereskedelmi és iparkamara, mint halljuk, e telepek hasznosítása végett már megteve a kellő lépéseket. — És most értesitétünk a felől, miként Bánátban is kitört az epemirigy. Temesváron azonban még kevés kereset fordult elő. Hisszük, miként ottani rokonaink is hasznukra forditandják a lapokban is közlött tapasztalatokat fka Lo.lLr»f Ao*w»lr fT »'Acrv--- . — A szulinai torkolatról tegnap közölt sorok kiegészítéséül megjegyezzük, miként a dunagőzhajózási társulat 200 lóerejű gőzösét „Metternich“-et e napokban küldé le a szulinai torkolathoz, hogy ott vontatóul szolgáljon, minél fogva az ausztr. Lloyd társulat említett és Stambulból oda érkezendő gőzösével együtt e szolgálatot ott két gőzös látandja el. — A „Gazd. lapok“ értesítik a közönséget, miként a gazd. egyesület budai szőlőjében az idén nem leend szőlő— kiállítás. — Zimonyból írják az „ Agr. Zrg“-nak, miként a szerbországi kormánynak egy törvényrendelete fogna nem sokára megjelenni, minélfogva minden helység a határán átvonuló országutat 3 év alatt jó karba állítani köteleztetik. — A lipcsei „III. Zig“ e hó 8kán megjelent száma csinos rajzát adja azon 16 láb magas s 24 láb átmérőjű szép üvegháznak, melyet Harmsen ur Hamburgban a kertjében jelenleg virító „Agave americana“ fölé építtetett. Itt eszünkbe jut, hogy nálunk tavai az, agave amerikana az egyetem füvészkertében megfagyott. Szegény ! — Egy bécsi lap szerint, az élelmiszerek túlzott drágasága és annak következései ellen egyik leghatásosabb és gyakorlatibb rendszabály a pontos és kimerítő aratási statistika lenne. Az említett lap csak abban hibázik, midőn e rendszabály hasznát fölemlíti, hogy a statistikai kimutatást semmi költségbe sem kerülőnek tartja. Az ily kimerítő adatok hivatalos gyűjtése sok községbe kerülhet, azonban soha sem annyiba, amennyivel fel ne érne az általa eszközölt eredmény, amennyit ne igényelhetne az ekként elérhető haszon. Mert ha az aratás ki nem elégítő volt s a múlt évekből készlettel nem bírunk, a kenyér ugyan olcsóbb nem lehet, de minden körülmény közt a rosztermés követeléseit enyhítheti az aratásrai kilátás vagy annak eredménye felől a birodalom minden részéből nyert hiteles és pontos tudomás. Sokszor az aratás utáni második félévben áll elő a nagy drágaság, miután nem biztos adatoknál fogva az aratás eredménye igen kedvezőnek mutatkozott s a való értesítés későn jött köztudomásra, hogy a fogyasztás a készlettel kelő arányt tartson. Miután ez esetben az ár eleinte csekély volt, később túlzott magas lesz. Ellenesetben, ha az aratás jobban ütött ki, mint ahogy azt a közönség annak idejébeni tudomás hiánya miatt híve, a rögtön beálló drágaságok nélkül nyomandja a közönséget. Ennél fogva nem elég az, hogy csak a gabonakereskedő s a molnár bírjon az aratásról kellő tudomással; szükséges, hogy a fogyasztó közönség is értesíltessék rögtön és kimerítőleg az aratás eredménye felől, hogy a közönség magát minden időben kellőleg tájékozhassa. Az O. C. több czikkben s hivatalos adatok nyomán kimerítő kimutatásokat közöl. E kimutatások nagy mértékben igénylik a közönség figyelmét, valamint méltánylását is. A párisi állatvédegylet felszólító a bécsi állatkínzás elleni társulatot, hogy a bécsi kocsisok és mészároslegények közöl, néhányat, kik a reájuk bízott állatokkal emberségesen bántak, a védegyletnek ajánlana kitüntetés végett. Ezek aztán a párisi egylet érdem-éremével diszitetnének fel. — Bécsben magán vállalat utján állandó ipart a tárlat létesittetik. A tárlat oct. 1-jén nyittatik meg. Az iparosok beküldött műveiért csekély tiszteletet fizettetik; a művek 4 —6 hétig maradnak a tárlaton. A belépti dij 10 pkr. E vállalat a bécsi iparosok érdekét is emeli. Pestnek is volt állandó iparműtárlata. Fölszólitás Török János úrhoz, a „Magyar Sajtó“ szerkesztőjéhez. Midőn ezelőtt nyolcz hónappal a „Budapesti Hírlap“ tárczájában az akkor ön által szerkesztett „Pesti Napló“ itészi eljárását mint elvtelen és más tekintetben is kártékonyt megtámadtam, s ön tűbölcsészei Toldy Ferencz és Greguss Ágoston urak egyes nézeteit ostromolni megkísérlem, sem ön, sem műbölcsészei nem feleltek czikkeimre egyetlen betűt sem. Erre mind önnek, mind műbölcsészeinek kétségtelen joguk volt, lett legyen e hallgatás oka akár megvetés, akár önbizalmatlanság. De arra nincs önnek joga, hogy nyolc hónap múlva előálljott (M. S. 57 és 59. sz.) s nevemet másokkal kezdett polémiáiba untalan bele kevervén, azt merje állítani rólam, hogy önnel személyeskedtem, lovagiallanul sárral dobáltam, gyermekesen harapdáltam, állításaimnak nem tudtam ura lenni, s egész „szépirodalmi szemlém“ oly indokokból folyt, melyeket mellőznöm kell, mert a lelkiismeret dolgai lévén nem lehetnek közvita tárgyai, vagy ha lehetnének is, bebizonyításukra ön sem magánéletemből, sem hasznos vagy haszontalan, de mindenesetre mindig nyílt és következetes ítészi munkásságomból egyetlen adatot sem bírna felmutatni. Ezért ünnepélyesen és több lap utján ezennel felszólítom önt, hogy vagy mellőzze ezután hallgatással czikkeimet, vagy a dolog lényegébe ereszkedvén, a 11jon előczáfora 11 a 1. Ez utóbbira igen jó és indokolt alkalma lehet a közelebbi hetekben, midőn „Tanulmány és Polémia“ czím alatt széptani és stészi dolgozataim első füzete megjelenik, mely a többek közt „Szépirodalmi szemlémet“ is magában foglalja. Ha ön e felszólításomnak nem enged, kénytelen leszek önt oly írónak nevezni, ki az irodalmi vita elöl hátrál, soha sem szól a dologhoz, s folyvást eszme nélküli és személyeskedő polémiákkal alázza irodalmunkat. Pest, sept. 12. 1855. GYULAI PÁL. — Nemzeti színház. Sept. 11. „Lignerolles Luiza.“ Dráma 5 felv. Dinaux és Legouvé után fordította Tompa Imre (a m. t. t. k.) Hatás eljes mű, melyben a női szív nagysága lép elénk. E dráma, mert egy psychológiai igazságot érvényesít, még mindig és még sokáig fentartja magát a színpadon, melyről lassan kint eltűnnek a franczia új drámaiskola többi termékei. De e mű hatásosságát valamint ezelőtt, úgy most is nem kis mértékben emeli színészetünk egyik legjelesbjének, Latkóczinénak játéka. E játék után, ha a színházból távozunk, mindig marad valami hátra kedélyünkben; egy ideig még rezeg bennünk azon hatás, mit e játék, e hang bennünk felköltött. Ez játékának legnagyobb magasztalása, valamint művészetének legigazabb elismerése azon sokszor fölmerülő kérdés, vájjon ki lépend majd e jelesünk helyébe? De e kérdés nemcsak Latkóczinénál, hanem mindannyiszor is felmerülhet, valahányszor Jókainét látjuk játszani. Ezek mellett Szentpétery, Szigeti és Feleki jelesül játszottak. Közönség nem nagy számmal. Börzetudósítások : Bécs, sept. 11. A pénzértéki viszonyok ismét kedvezőbben alakultak. Váltók és pénzek 1 %-el alább szálltak. Az értékpapirosokkali üzletre nézve zsibbasztólag hatott a pénzhiány. Csak bank- és államvasuti részvények kerestettek. Bankrészvény 1035-re; államvasuti részvény 366%-re is emelkedett, amaz 1026. emez 364-en állapodván meg. A többire nézve semmi üzlet. 5% met' 75% —75. Nemzeti kölcsön 80%— 116* Urbérkárp. kötv. 77%—77 és 69%—69. Éjszaki vasút 204 —20 33/4. Augsburg usa 1132. London 10.56. Páris 130%. Arany 20*/4—20. Ezüst 154. Táviratilag. Páris, sept. 40. 3% rente 67. 60. 42 % 91%. Gabonaár. (Gabonabörze, Bécs, sept. 10.) Bejegyzett eladások 4700 m. búza, bánsági (Mosonybár) 83-84% font. 18 — 18 ft 30 kr, 83—84 font. 17 ft 40 kr — 17 ft 45 kr. oláh (Bécsben) 80 — 81 font. 13 ft 25 kr, oláh (Mosonyban) 81 % font. 13 ft 15 kr; 800 m. rozs, magyar (Bécsben) 80 — 82 font. 12 ft 15 kr — 12 ft 30 kr. Buzaforgalom 30,000 m. Pest, sept. 12. Az abna üzlet viszonyaira nézve semmi változást sem jelenthetünk, kivévén a rozsot, melynek ára 3 frt 56 krról 4 frt 18 krra emelkedett. Uj zab, jelenlevő 1 frt 16 kron kelt. Folyó piaczi árak: Búza, bánsági 5 frt 20 kr — 6 ft 40 kr; tiszai uj: 6 frt 10 kr — 6 ft 30 kr; fehérvári uj: 6 frt — 6 frt 50 kr; oláhó: 4 frt 20 kr — 5 frt 30 kr; kétszeres: 3 fr 12 kr — 3 fr 24 kr; rozs uj: 3 fr. 56 kr — 4 frt 18 kr; árpa ut: 2 frt 24 kr — 3 frt; zabó: 1 frt 12 kr — 1 fr 20 kr. Stukoricza oláh: 3 frt 12 kr — 3 frt 16 kr; bácskai és bánsági: 3 frt 4 kr — 3 frt 12 kr; köles : 2 frt — 2 frt 24 kr; repeze: 8 frt 5 kr — 8 fr. 30 kr a. a. m. Győr, sept. 10. Búza : 5 f. 48 kr. — 6 f. 12 kr. ; Rozs : 3 f. 48 kr. — 4 f. 12 kr.; Árpa : 2 f. 48 kr. — 3 frt.; Ba 3 f. 36 kr. — 4 f. 12 kr.; Zab : 1 f. 12 kr. — Köles : 2 f. 24. — 36 kr. pozs. m. Baja, sept. 10. Szilárd árak : Búza 5 ft 10—36 kr. Kétszeres : 3 ft 20—28 kr. Rozs: 2 ft 20—36 kr. Árpa: 2 ft. Zab : 1 ft 9 kr. Köles : 3 ft — 2 ft 4 kr p. m. — Bécsben f. hó 9-kén 2304 db vágó marha hajtatott. Magyarországból 1820 db 27-kén kivül mind elkelt. Az egyes marha súlya 460—625 font s ára 122 frt 30 kr — 183 ft 30 kr. közt volt. A hús mázsájának ára 26 —28 frt és 30 kr. Danavizállás. Sept. 12-én: 10' 9' 6"' 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Balatonmellék, septemb. 4. (Ered. lev.) Az ember tervez, az Isten végez! Mi néhányan oly szép terveket alkotunk , mint lehetne a füredi saisont e gyönyörű s szőlőhegy övezte vidéken Nyárutón túl egész szüret végzedtéig hosszitani, s a sorsintéző hatalom kiküldé a járványos halál e pusztiló angyalát; fagyos lehellete B.Füredig ért, lehervadtak jég érintése alatt terveink szép virágai! E fürdő helyen, hol 1831, 1847, s 1849-ik években egy cholera-eset sem volt, ez évi saison alatt többen lepettek meg a járvány által, s azt, ki meglepetett, csak igen ritkán sikerült megmenteni.— M...iné asszonyság volt első áldozat, ki Somogyból járványos helyről jött — menekült e fürdőintézetbe, csak hamar utána K........Imre hivatalnok, ki szinte Somogyból s ugyanazon helységből menekült. Füredre érkeztek után csakhamar leroskadtak az enyészet fagylaló keze alatt. Mintha megeléglelte volna pusztítását a járvány, e két megrendítő halálozás után semmi jelensége sem mutatkozott; a vendégek félelme is szűnt, de az ekkor tájban ide érkezett gr. Zichy sok éveken át hű szolgájának kimúlása — bár azt állítják, hogy ide már betegen jött, s nem cholerában halt meg — újra föleleventté, még pedig az előbbinél hatalmasabban, s a fölzavart kedélyű vendégkoszorunak jelentékeny része gyorsan távozott. Legmegdöbbentőbb volt a járványnak múlt hó 24-re éjjéli pusztítása — mert ez éjjel egyszerre három életet s villámgyorsan élta ki, közlök a Benedekrendi szerzet köztiszteletben álló tihanyi priorját: Farkas Irént is!........Benne a rend tudományos tagot, a hon jó hazafit, a füredi vendégkoszoru kedves társalgót, a szenvedő emberiség e nevezetes fürdőhely czélszerű s a kor igényeinek megfelelő átalakításáért buzgó — s ez átalakítás létesithetéséért lélekismeretesen fáradozó emberbarátot vesztett el! Kevéssel halála előtt is irt Sz. Mártonba e fürdőhely emelése érdekében levelet, melyben az építkezés szükségességét, s a fürdőhely jövőjére kiható fontosságát fejtegeté. Szépen jellemzi az is, hogy a felekezetesség ködén mint minden nagy lélek — úgy ő is fölül volt emelkedve, s e fölülemelkedettségét a Tihanyban múlt évben elhunyt helv. hitv. lelkész irányában az által tanulttá, hogy a szegény sorsú lelkészt beteg ágyában szívességgel halmozó, s halálában nemcsak a catholica egyház harangjai meghuzatásával, hanem temetési ünnepélyein személyes jelenlétével is megtisztelé. — S ily férfiú halála ne hatna e döbbentőleg? . . főleg ha váratlanul — egyszerre oltja ki az élet fáklyáját, mely csak közjóra világolt? , ne hatnak döbbentőleg, mikor a már különben sem népes fürdőhelyen egyszerre hárman halnak meg ? . A kedélyek nyugalma eltűnt, s a kedély-nyugtalanság e rémes szakában történt minden egyes vendégnek a fürdői főorvos által távozásra szólitása, sőt, hogy úgy fejezzem ki magamat, kényszerítése. Mindenkit felhívott az e fürdőhelybéli távozásra s ekkor távoztak el a még Füreden tartózkodott vendégek, köztök a hon kedves költőnője, Flóra, a már közörömünkre mellbasából Füreden gyógyulni kezdett Pázmándy Dienes, s Tarcy, pápai természettanár, ki csak azért távozott, mert egyedül hagyatva nem akart unatkozni. A vendégek távoztak s a járvány mérge a fürdőhely rendes lakosaiban ütött ki. Egymásután csakhamar meghaltak az életerős gyógyszerészné s férje , Krampling Antal gyógyszerész. Az áldozat még nem volt elég ! Téringer Ferdinand , felügyelői segéd s fürdőjegy kiadó, postakezelő, s kölcsönkönyvtári őr; az alig 20 éves nemes érzésű s szép képzettségű ifjú is az élet legszebb szakában — az ifjúság világában — áldozatul esett! F. hó 3-kán estve még kiadta a lapokat, s éjfélkor már hidegek voltak a kezek, mint a halál, mely megfagytak; élettelenek a lezárt szemek, mint a füredi fürdőhely! Tegnap temeték, s a hullát kísérők nagy száma tanúsítja, mily nemes volt a lélek, mely e hullából elköltözött! Füredről, Arácsról, s a közel vidékről mindenki temetésére sietett, hogy a korán hunyt ifjúnak, ki életében is köztisztelet tárgya volt, megadják az utolsó , a gyásztiszteletet... Füred fürdőhelye most csendes, zajtalan némaság virraszt ott, hol kevéssel ezelőtt még élet zajlott, s az Spirol- Bécsben, 22. sz. a. „leányok bucsujárásnál” czimü képe nem tudjuk mi legyen. Mert bár félalakokat igen becsülünk, milyeneket a velenczei oskola legkitűnőbb művészei festettek, de ilyen eldarabolt, sem háttérrel nem biró czifra vásznat képnek, műnek el nem ismerhető ok. Barbarini Ferencz, Bécsben, 23 sz. a. „tájrész Mödling mellett“ sokszor látott bécsi tájkép modorban, az academián divatozó lilaszinó hegyekkel felczifrázott szobakép. Brackeleer Adrián,Brüsselben 24. sz. a. „hollandiai lakomája“ helyes rajz és színömlengéssel tünteti ki magát. Köb I A., Münchenben 25. számú „köszöntési látogatás a lakodalom előtt“ már ki volt múltkor is állítva, s akkor kimondok róla véleményünket. Bizony nagyon gyarló készítmény. Mayr József, Bécsben 26. sz. a. „pihenő rablói“ pihenhetnek az utolsó ítéletig mégsem lesznek absolválva hibás rajzok miatt. Valamint Khoor József Budán 27. szám alatti „Olasz halászat.“ Hoguet Károly, Párisban 28. sz. a. „Esti tájképe“ színérzéssel festett kép, melynek ecsetvezetése hű a természethez, s a jobb iskolához tartozik. Broemers A , Brüsselben 29. sz. a. „Virágfüzér díszedényben“ és 35. sz. a. „Csendélete“ T. ez. Tömöri Anasztáz úr tulajdonai, valóban remek képek. Ily csínnal, ízléssel, és természeti hűséggel kezelt műveket csak nagy ritkán lehet látni, azért figyelmeztetjük a műértő közösséget, tekintse meg azt itt, ha nem lehet szerencséje Tömöri urnak több remek képpel díszített lakását meglátogatni. N o v o t n i J., Pesten 39. sz. a. „Sz. Háromsága“ kár hogy kiállíttatott, mert felfogás tekintetéből is nagyon gyenge. Az ily képeket a magyar művészet rovására nem kellene tűrni a bíráló választmánynak. Engedjen meg nekünk N. ur, ha szigorúaknak látszanak soraink, de nem tehetünk róla, mert ha ilyen képeket állít ki, holott tudjuk, hogy jobbat is festhet, mindig magának tulajdonítsa, ha megrovalik. Sleinrich Otto, Bécsben 31. sz. a. „tájképe“ most sokkal jobb, mint a múltkori volt. Csak a természetet jobban tanulmányozza, mert az a fejből való festés, ha tájkének akarjuk mondani, mindig hagy maga után valami kívánni valót. P . 11 n e r J. C. B. Bécsben 32. sz. a. „egy (sic) napsugár a tengeren“ valóban csak egy napsugár, s az is fénytelen napsugár, mely elhomályosítja a művészetet! Ilyen a szobában tanulmányozott tenger. A természetben másként tűnik az szemünk elé. Különben már múltkor kimondok róla véleményünket. Baade Károly, Münchenben 33. sz. alatti „Partenkirchen melletti tájrészén“ a víz valóságos jég, olyan merev és tükrös. Bajorországban talán olyan a viz? 46. sz alatti képe sem jobb. Sterio Kárly, Pesten 34. sz. a. „magyar életkép“ czenű képéről már a mult havi tárlatban megemlékeztünk. Doll Antal, Münchenben 36. sz. alatti „Felső-bajorországi Arnbach falu részlete télen“ sokkal jobb, mint aquarell képei. A a fiakt Ignácz, Bécsben 37. számú „Falusi korcsmája, Steierországból“ e művész szokott modorában festett kép. Mindig ugyanazon levegő, távnézet, kissé módosítva itt ott. Verheyden F., Brüsselben 38. sz alatti „meglépése“ t. ez. Tömöri Anasztáz ur tulajdona, gyönyörű élénk kép. Valóban csak szerencsét kívánhatunk a tisztelt urnák ily remek képek leírásához. Ennek méltó társai: Verhoeven, Brüsselben 40 sz. alatti „zeneleczkéje“ és Loose B. Brüsselben 42. sz. a. „hollandiai családélete.“ Ezekben feltalálhatjuk a valódi ihletett művészetet, mely mind a formák nemességében, mind színben és rajzban egyiránt kitűnik. A többi tájkép :Piepenhagen A., Prágában 39, — Kratschwille Adolf, Prágában 41, — Brunner József, Bécsben 41, — Podesta Auguszt, Münchenben 47, — (már multkor ki volt állítva), Hansch Antal, Bécsben 48, — (szinte ki volt állítva), Haefner Károly, Münchenben 51, — Smith Albert, Bécsben 52, — (tengeri látkép) és Swoboda Rudolf, Bécsben 53. sz. alatt sokszor látott modoros képek. Míg Hoff Konrád, Münchenben 43. sz. alatt „Haarburg vár belseje“ (multkor is ki volt állítva) és Hermann L., Berlinben 45. sz. alatti „Bruges látképe“ czimü képei valóban nagyon jók. Gauermann Frigyes, Bécsben 50. sz. a. „Russze melletti tájrésze“ leggyengébb kép, mit valaha a híres Gauermanntól láttunk. Magyar könyvészet, 442. Kalmár: Újabb keresztyén kathedrai tanítások , melyeket néhai Kalmár József révkomáromi helv. hitv. prédikátor és esperes hátrahagyott irományaiból szerkesztett s kiadott Vári-Szabó Sámuel tiszaföldvári ref. lelkész. Szarvason. Nyomtatta Réthy Lipót. 1855. 8 rét. Második kötet harmadik füzete : 321—524 lap. A halotti tanításokat tartalmazó második kötet ára 3 pft. 443. Zsarnóczy Antonia. Kebel-versek. Keletkezte Zsarnóczy Antonia, hitnős Takách Györgyné. Eredeti kiadás. Pest, Emich Gusztáv könyvnyomdája. 1855. Kis 8-rét 110 lap. Ára 1 pfzt. 444. Vas Gereben. Kisképes naptára 1856 ik szökő évre. Harmadk évfolyam. Pesten, kiadja Számvald Gyula. Emich Gusztáv könyvnyomdája. N. 8-rét 96 lap. Ára fűzve 12 pkr.