Pesti Napló, 1855. október (6. évfolyam, 1667-1693. szám)
1855-10-18 / 1682. szám
len politikát követni. Azon ultimátum, melyet a nyugati hatalmak követei Ottó királynak átnyújtottak, nem is foglal magában semmi panaszt vagy aggodalmat az anyagi kérdéseket illetőleg. A semlegesség meg volt tartva a szó betűszerinti értelmében; valóban tehát az athenei udvarnál az erkölcsi kérdés jött szóba, orosz törekvéssel vádoltatott, a nyugati hatalmak iránti hálátlanságot veték szemére, melyek a Portavail kibékülésében kímélték, az öt megsemmisítő hadköltség megtérítésének követelését megakadályozták, a hellén tengeri kereskedelem szabadságát, — mely szabadság ezen matróz nemzet életét alkotja — visszaálliták. A két védhatalom Otto király rész indulatát s rész bánását látván — ki a Maurocordato-kabinetnek angolfranczia eredetét nem látszék megbocsátani — kijelenték a fejedelemnek, miután kifáradtak az ilyen csatározásokban, miszerint ők maguk vesznek maguknak kezességet, mit tőlök megtagadtak, s nemcsak a Pireust, hanem Athénét is újólag elfoglalják. Azon esetben, ha a király az ország elhagyásával fenyegetőznék, kijelenték neki, hogy e megszökés végleges lemondás gyanánt fogna tekintetni. A király ezen kemény megfeddések után kísérle meg az ismeretes minisztérium alakítását, önmaga vagy inkább a királynénak Kaergs tábornok elleni panaszai mellett megmaradván. Azonban a király oly embert választott tanácselnökké, ki jelenleg Londonban kisveteskedik, minek következménye vagyis czélja, hogy a megoldás legalább egy hónapig elhalasztassék, mert legalább ennyi idő kívántatik, hogy Trikupis állomására jöjön és a helyzetbe tegye magát. Azt nem lehet gondolni, hogy állomását el nem foglalná, midőn veszélyben levő hazája a derekabbakat előszólítja-Azonban nem kevés meglepetéssel szemlélték, hogy azon kabinetbe oly embert is választanak, ki Trikupssal ellenségeskedésben áll, tudniillik Barbis ügyvéd, ki tengerészeti miniszterré neveztetett. Babis már egyszer volt miniszter, a boldogult Colletti,Francziaország legnyíltabb párthívének elnöksége alatt, azután visszavonult Missolunghiba szülőföldére, hol ismét hivatásának élt. Ő, mint mondják, becsült ember, s Trikupissal együtt, békülékeny, nyugatias szellemű ; de ha ezen két férfiú egymás iránti személyeskedéséről le nem mond, s az athenei kabinet két főembere meghasonlásban él, az egész combinatio halvaszületett gyermek. Feltűnt, hogy a hadügyminiszteri tárcza egy lengyel kezébe került. S m oe n sk i régi philhellen, ki Görögországot hazájának fogadta, itt megnősült, s azon minisztériumban hivataloskodik, melynek fejévé lön. Váljon Katergis tábornok utóda, előzményeinek daczára, gyakorland-e a kis görög seregre, s még inkább a népre oly befolyást, mint az 1843 sept. 3-ki forradalom egykori feje gyakorolt? Valóban nem kell feledni, miszerint Kalergis ezen forradalomnak atyja volt, ő mint katona s népszerű ember vetett véget Otto absolut hatalmának, s fogadtatá el vele a jelenlegi alkotmányt. Ezen tábornok, mint barátja a francziák jövendő császárának III. Napóleonnak londoni száműzetése alatt, aki ragaszkodással viseltetik Francziaország iránt, mint egy sem inkább társai közöl, népszerűségének némi részét elvesztheti a nyugati ügy védelmében; mert ő maga egyedül állt szemben az orosz párt és azok szemrehányásaival, kik a byzanti birodalom újra felélesztésével kecsegtették magukat; azonban jóllehet a nemzeti önálltatásokat ellenző, nem szűnt meg a szabadelvű eszmék valódi megszemélyesítője lenni, és a hatalomtól megválva, ezen erejét megtartandja. Ottó király tehát oly útra sodortatott, melyen a kül bonyodalmak nemsokára nyomasztó belviszályokat is vonhatnak maguk után. E helyzet több tekintetben hasonlít a nápolyihoz, mindazáltal azon fontos különbséggel, miszerint a nápolyi udvarnak Oroszországhozi régi viszonyai amazt soha sem ragadták az Otto udvara által elkövetett ellenségeskedésekre, s még kevésbbé arra, hogy az ottomán alattvalókat fegyvert ragadni segítse. II. Ferdinándnak észak felé hajolva. Angolországtóli félelemből vagy utálatból, a keleti kérdésben nincs kielégítendő nagyravágyása. Mindazáltal ugyanazon biztosítéki kérelmeket formuláztatván Görögország és Nápoly irányában, a kérdés összefüggővé vált, s Görögország megzabolázásának eredménye kettős fontossággal birand. E két országban az uj minisztérium alakítása oly alakot ölte, mely e belügyi kérdést nemzetközivé teszi. Páris, oct. 14. Jóllehet a császár tegnap este sürgönyöket kapott, azonban azokat még senkivel sem közlötte, de annyit mégis kiejtett, hogy minden jól megy. Ma a kis börzén el is terjedt a hír, hogy a kormány jó tudósításokat kapott a csatatérről. S ezt annál könnyebben elhivék, minthogy lord Stratford Redcliffenek Londonba küldött sürgönye az oroszoknak Kars előtti megveretésével a kedélyeket fölhangolta volt. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a hadügyi minisztériumba ma csakugyan sürgönyök érkeztek, de tartalmok s horderejöket nem tudhatni. A holnapi „Moniteur“ valószínűleg szólani fog. (Még a mai napig, tudniillik 18-kaig nem szólott, mert a távirdai sodrony azóta közlötte volna. Szerk.) — A La Marianne nevű titkos társulat terjedése a kormányt némi aggodalommal tölti el. Nincs megye Francziaországban, hol az öszszeesküvőknek elágazatai nem volnának. A rendőrség reméli, hogy az angersi per fölvilágosításokat nyújtana. Brabant hg és hgne folytonos tiszteletjelekkel halmoztatik el az udvar által. A magas vendégek meglátogatják azon ünnepélyt is, melyet az iparműkiállítók Napoleon hg tiszteletére adnak, mire Perreire az új Louvre hotelt fölajánld. A munkások egyre dolgoznak, jeles építészek vezetése alatt. Sokat beszélnek az ünnepély leendő fényéről. Az ünnepély-rendezők a városházi ünnepélyek fényét el akarják homályosítani. Pá ris, oct. 14. A kölni lap egyik párisi levelezője szerint, bonapartista teremekben beszélték, hogy Walewski mint követ ismét visszatérne Londonba, s Drouyn de Lhuys venné át a külügyi tárczát. Ma egy nagy kérdés döntetett el a politikai világban. Emlékezhetni, hogy a lapok pár héttel ezelőtt mennyire vitáztak azon kérdés fölött: várjon Prokesch-Osten hivatalos küldetéssel jött-e Parisba vagy sem? s ezen kérdés csak annyiban látszott egy oldalra döntetni el, mert a félhivatalos „Constitutionnel“ azon nézetet osztá, hogy P roke sch-Osten hivatalos küldetéssel jött. Ma azonban a „Patrie“ — mely nemkülönben félhivatalos lap mint a „Constitutionnel“ —következő jegyzéket közöl, mely, mint látszik, véget vet a vitatott kérdésnek. A „Patrie“ ugyanis ezt írja : , „Némely lapok, nevezetesen a „Constitutionnel“ azt jelentették, miszerint Prokeseh ur, Ausztriának konstantinápolyi követe a francziák császáránál külön küldetéssel lett volna megbízva. Magány értesüléseink szerint azonban ez állítás teljesen alaptalan (complétement inexacte). Prokeseh úr Párisban személyes jellemét s egy szövetséges hatalom melletti diplomatiai magas hivatalát illető kitüntetéssel fogadtatott. Egyébiránt tudhatni, hogy Prokeseh ura Reichstadtingnek tanítója volt s ezok is fogadtatását annál szívélyesebb és bensőbbé téve.“ Spanyolország,. Madrid, oct. 13. (Távirdat után). A lapok Spanyolország több tartományának helyzetét, a factiók visszatérése következtében, igen szomorúnak festik. — A cortesben a kormány melletti többség szaporodik. Olaszország, Turin, oct.10. A hivatalos lap közli azon föliratot, melyet a római fiatalok Migliorasi marquis szád ügynöknek nyujtanak át 1670 fivrerel együtt, mit a fiatalok aláírás utján gyűjtöttek , a szárd sereg iránti elismeréseket ezzel is akarván nyilvánítani. (Ezen fölirat kivonatát lásd a „Pesti Napló“ közelebbi számában). Az aláírás sikerült, a római rendőrség vigyázata daczára is, mely mindent elkövetett megakadályozására. Az aláírás és fölirat minden bizonynyal nevezetes tények, s a római fiatalságnak hazafias érzelmeit tanúsítják. Ez nem tetszik különösen Antonelli bibornoknak, de Mazzininak sem.A minap Rómában gyászisteni tiszteletet tartottak Sz. Lajos templomában a Szevasztopol előtt dicsően elesett Pontevés gróf tábornokért. Pontevés tábornok darab ideig helyőrségen feküdt Rómában. Feltűnt, hogy a római hivatalnokok közel kevesen voltak jelen a szertartáson. A nápolyi újságok oct. 6-káig terjednek. Carafa, külügyminiszter, nagyon igyekezett Sir W. Temple-el megértetni, hogy Mazza letétele a brit kormánynak nyújtott elégtétel, de azon magyarázatok, melyeket De la Cournak a franczia lobogó megsértése tárgyában adtak, nem voltak ily határozottak. E szerint a nyugati hatalmakkali viszály nincs egészen kiegyenlítve. Nápolyban azon hír terjedt el, hogy a szárd király Victor Emmanuel meghalálozott. Minthogy e hír összetalált „Calpe“ angol hajó megérkezésével, hitelt adtak neki , s nagy levertséget idézett elő. Csak este bizonyult be a hit alaptalansága, mikor Tagliacarne szárd ügynököt a színházban látták. — Szicziliában, főleg Catanea-, Caltanisella- és Palermoban nagy izgatottság uralkodik. E mozgalomra vonatkozólag a „Corriere Mercantile“ következőleg ír Messinából, oct. 5-dikéről : „A sziget belsejében különböző fegyveres bandák léteznek. A hírek nagy mennyiségben szállongnak, s a túlzások sem hiányzanak. Bizonyosan tudom, hogy Adernoban, Catanea mellett megölték a rendőrfőnököt (capo forza) , és hogy több mint kétszáz lovas fegyvert ragadott. Ezen fölkeltek száma már az ezeret meghaladta. Most azt is beszélik, hogy más fegyveres bandák is megjelentek a Palermo körüli hegyekben álgyukkal és a háromszinű olasz lobogóval. Többször találkoztak a királyi csapatokkal, s mindig ez utóbbiak verettek meg. Nem állíthatom, hogy úgy van, de az egész világ azt mondja:A kedélyek forrongása rémítő.A camarilla azon hírt terjeszti, miszerint Nápoly királyának nincs mit félnie a nyugati hatalmaktól, miután ezek megelégedetteknek nyilatkoztak Mazz a rendőrfőnök letételével. Általában a sziget állapota oly nemű, melyből a forradalom legközelebbi kitörését jósolhatni.“ Turin, oct. 10. Durando tábornok s hadügyminiszter ellenparancsa felfüggeszti az új hadjutalok tengerre szállását, melyet angol hajóknak kellett vala Krimiába szállitni. — October 10-én a rendkívüli biztos Bolognában egy hirdetményt bocsátott ki a négy legatióra s a bolognai és grasselinii prolegatiókra érvénynyel bírót, mely egy vagy több rabló befogatásáért, kik az elhirhedett Alfiti József (Lazzarini név alatt) bandáját képezik, pénzjutalmak tűzetnek ki. Lazzarini behozataláért 3000 sellini, minden 3 rabló közöl egyért 500 sellini, s minden hat rablóért egyenkint 100 sellini igértetik. — October elejétől fogva a lateraniak egyháza Rómában a kapuczinus rendnek adatott át. Piemontban a parliament nov. 12-kén nyittatik meg. Ő felsége a király, kinek egészségi állapota naponkint javul, személyesen fogja a trónbeszédet tartani. — Chiamberibe a párisi érseket várják, ki jelen leend az istenanya szobrának a myansi egyházbani fölszentelésén. Valla úri tanár tartandja a megnyitó beszédet. Meglehetős határozottsággal beszélik, hogy a vasúti építmények, melyeknek Piemontot Lombardiával kell összekötniök, a Braffey háznak adattak volna át szerződésileg. A „Speranza“ szerint a piemonti minisztériumban a bel-, igazság s nyilvános oktatásügyi osztályok főnökei meg fognának változni. — G.nuában f. hó 9-kén tartatott meg az előre hirdetett meeting az adók megviszgálására. Elhatároztatott: 1. A gyülekezet a gazdálkodásnak s minden fenálló adó eltörlésének szükségességét kinyilatkoztatja. 2. Egy sajátnemű adót indítványoz, mely a 3.000 líránál kezdve, a munkát és intelligentiát megkíméli. 3. Követeli az 1854 és 1855-diki exercitiumok elengedését,s Cavour minisztert felelőssé teszi mindazon következményekre nézve, melyeket munkássága s a jelen rendszerhezi ragaszkodása előidézhetne. — Olasz határszél, oct. 14. Rómából érkezett tudósításokból értesülünk, miszerint ott egy új minisztérium alakításával foglalkoznak, mely mind a kormányokba mind a kormányzottakba több bizalmat volna képes csepegtetni, mint a jelen minisztérium. Kétséget nem szenved, hogy még a legmagasabb körökben is e rendszabály égető szükségességét belátják, de egyszersmind azt is bevallják, miszerint hiányzik oly capacitás , ki a jelen nagy feladatával bátran megmérkőzhetnek. A közvélemény ez állomásra Y i a 1 e - t és a bibornokot jelöli, ki épen a sept. 28-diki consistoriumban bolognai érsekké neveztetett ki. Mint hallatszik, a pápa már felelt Napoleon császárnak sokszor emlegetett két sajátkezű levelére. A pápa e levelekben elismeri a reform szükségességét, s azt örömest életre is hozná , ha a mazzinista fondolkodások a pápai kormány teljes erejét és éber őrködését igénybe nem vennék. Ezen válasz következtében küldettek volna az új franczia csapatok Rómába. Dánia. Fridrik Ferdinand dán trónörökös egy Koppenhágából érkezett s a „Neue Pr. Zig“-ban közlött hír szerint, melynek valóságáért azonban jót nem állhatni — elhatározta volna magát külföldre menni s Drezdát választani lakhelyéül. — Megjegyzik azt is, hogy a koronaörökös az 1852. jan. 28-diki hirdetményt nem irta alá, de azt mégis némileg elismerte az által, hogy helyét a titkos államtanácsban elfoglalta. — Mint a „Flyveposten“ hallotta, a hadcsapatok küldöttségeket akarnak küldeni, háladatosságukat fejezendők ki a trónörökös előtt azon időért, mely alatt tábornokuk és főparancsnokuk volt; e kir. fensége azonban ez kikérte volna magának. — Nem hittem önt oly gyávának, jegyfcé,jplt szárazon Asztrea. ± fc Fernand meg nem haragudott. (Folytatjuk.) ---1 OVo^Sil*— TUDOMáNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A lapok és hirdetések Angliában. Csak szerény magyar időszaki sajtónkat véve is tekintetbe, minő volt az néhány év előtt hetenkint párszor megjelenő negyedrét alakjában, például nem menve hátrább a „Hazai és külföldi tudósításokénál, nevezetes a haladás, mely mai napi lapjainkban feltűnik. De a mi haladásunk tekintetbe se jöhet az angol és amerikai lapok mellett. Az alak és forgalmi szám oly nagyságra emelkedtek itt, hogy attól kell tartani, miszerint nemsokára nem lesz elegendő első szükségi czikkek: a papír jók. Úgy látszik, hogy az egész világ rongya nem képes többé fedezni az irodalom által előidézett szükséget. Új felfedezésekkel foglalkoznak a papírgyártás körében, a „Times,“ melynek 120,000 pengő írt körül kell évenkint ezen drágaság folytán kiadni, 10,000 pengő forint jutalmat tett ki annak, ki valamely új alkatrészekből készítendő papírgyártást talál fel. Sehol nincs annyira elterjedve az olvasás, mint a jeles angolszász fajnál, s Amerikában még inkább mint Angliában. Ki van számítva, hogy Amerikában fejenkint három annyi papír fogy el mint Angliában. Midőn az amerikai gyarmatosítók uj telepet készitnek az őserdőkben, s a hasonlíthatlan nagyszerű mezőségeken, a templom után jóformán mindjárt egy hírlap az első teendő. Magokban az angol gyarmatokban is nagyobb fejlődése van a sajtónak mint az anyaországban. Ausztráliában, melyen egykor úgy fognak álmélkodni unokáink, mint mi most Amerikán, s mely majdan az angol urasági háromságnak fog egyik tagja lenni, vannak lapok, melyek 10,000 példányban jelennek meg. A londoni „Times“-t azonban egyik sem haladja meg. Ez a legterhetlenebb fogyasztója a papírnak. A „Times“ a legelterjedtebb napilap, valamint az „Illustrated London News“ a legelterjedtebb hetilap, adván el számonkint kétszer annyinál több példányt, mint a „Times“, de a papírfogyasztásban azért nem érvén ezt utól. A múlt évnegyedi hivatalos kimutatás szer,t-—...... mint a „Times“ 60,000 példányban jelent meg azon idő alatt naponkint, néha pedig 70,000-ben is. Három gyár szolgáltatja annak a papírt 82 fontos rizmákban; 60,000 példányhoz 240 rizma kell, azaz közel kétszáz mázsa papír. Ezen papír mennyiség egymásra téve, minden lapot kiterjesztvén, 50 láb magasságra emelkednék ; egy heti papírt rakva pedig egymásra, a Sz. Pál egyház kúpjával egyenlő magasság állana elő. Egyébiránt a „Times“ ezen nagyságra úgy fejlődött, mint az angol uraság Indiában , akarata nélkül, sőt küzdve ezen fejlődés ellen. Különösen a hirdetmények növekedése kényszerítette mindinkább növelni alakját. Bizonyos mértéken túl azonban újabb teher járul a hirdetésekkel, mert ekkor mellékletet kell adni, s ezért díjat kell fizetni. Rendesen a „Times“-ben mindennap 40 hasáb hirdetmény található, midőn ugyanis, csak fél év melléklete van (a „Times“ íve negyedrétbe van hajtva, s egy ilyen sokkal nagyobb a P. N. papírjából két ívnél). Az első politikai lap Angliában 1622-ben jelent meg, s hetilap volt, de még ebben semmi hirdetmény sem volt. Az első hirdetmény 1652-ben jelent meg a már ekkor tetemesen fejlődött angol időszaki sajtóban, s ez egy Cromwellt dicsőítő könyv hirdetése volt. A könyvárusi hirdetések után jöttek az elveszett gyermekek, cselédek, lovak, kutyák, stb. hirdetései. Nevezetes, hogy a személyleirásokban gyakran jő elő a himlő , mi ezen betegség nagy mértékben uralkodását mutatja azon időszakban. Néger szolgák használatának 1659-ben lehet először nyomát találni, kik alkalmasint Portugáliából kerültek , mert Anglia csak 1680 ban vett először részt a rabszolga-kereskedésben. Ezen hirdetésekből az tűnik ki, hogy a puritánok , az úgynevezett „kerek fejűek“, igy neveztetvén, mert igen rövidre nyírták hajaikat, négereiket is igy szokták megnyitni. E közben lassan kint a közlekedési eszközök is szaporodtak. Már Erzsébet királyné állíttatott fel a főutakon lovakat az udvari levelek vitelére. 1633-ban állíttatott fel a közposta, mely éjjel nappal ment óránkinti hét, és télen öt mértföldnyi sebességgel. Gyorskocsik azonban csak Cromwell alatt állíttattak legelőbb. Nem érdektelen a következő hirdetmény, melyet a tréfás Ilik Károly király saját tollának tulajdonítanak: „Másodszor is kénytelenek vagyunk egy fekete kutyát hirdetni, mely az agár és vizsla között van, semmi sincs rajta fehér csak mellén egy vonás, s farka kissé le van vágva. Ez ő felségének saját kutyája, s kétségtelenül ellopták, mert nem Angliában jött világra, nem itt növekedett fel, és soha sem hagyta volna el gazdáját. A ki megtalálja, forduljon akárkihez a palotában , mert jobban ismerték az udvarnál ezen kutyát, mint azokat, kik ellopták. Soha sem lesz már vége a király meglógásának? Tiltva van neki kutyát tartani? Végre is ezen kutya helye (bárha nem oly rész mint némelyek hinnék) az egyetlen, melyet még senki sem kért.“ Meg kell jegyezni, mikép oly nagy volt egykor Angliában a Stuart-ház iránti ragaszkodás, hogy közönséges hit volt, mikép csak kezét kell a görvélyes betegre tenni a „törvényes“ királynak, azonnal meggyógyul az; ezen gyógymód egész Anna királynéig valósággal folyvást is divatban volt Angliában; utódai azonban a Braunschweig-ház tagjai, kik nem az „isteni jog“ hanem a parliament határozata folytán ülnek Anglia trónján, soha sem követelték ezen hatást. Azt kell mondani, hogy a Stuart-háznak valóban sok fáradságába került, míg annyira meggyűlöltethette magát, minél fogva aztán végkép elűzték ; de ez most nem tartozik ide, hanem ime egy második nevezetes hirdetmény II. Károly idejéből: „Whitehall (királyi palota), máj. 14. 1664. Ő szent felsége királyi akaratát nyilvánítván, folytatni népe betegségének gyógyítását májusban, s felfüggeszteni azután azt sz. Mihály napig, parancsom van ezt közhírré tenni, hogy e közben senki se jöjjön a városba idejét és fáradságát elveszteni.“ Az utolsó hirdetmény a Stuartok idejéből forradalom előjele volt. Scaresbrooke atya jezsuita egyházi beszéde volt ez azon tárgy felett, hogy az angol nép a katholikus királynak is tartozik engedelmességgel. Négy évvel a szerencsés forradalom után, 26 új hírlap volt, s már ekkor történtek kísérletek, melyek napjainkban is előjöttek, ingyen osztani a lapokat egyedül a hirdetmények díjára alapítva azokat. A hirdetmények roppant mennyiségéről íme egy adat. Itt van például a „Times“ i. é. máj. 24-i száma, ebben van 2,575 hirdetmény, 129 hajóindulást jelent, 429 szakács , kocsis , inas, lovász, szobaleány helyet keres, 136 árverés, 195 könyvárusi hirdetmény, 378 kiadandó szállás, 144 polgári házbeli szállás és étkezés együtt stb. Holloway tudor az ismeretes labdacsok feltalálója , háromszázezer pengő forintot ad ki évenkint hirdetményeiért. Minő mennyiségű lapdacsokat kell az emberiségnek elfogyasztani, mig csak ezen hirdetményi dij is bekerül! Példányai nagyszámban való keleténél fogva a „Times“ úgyszólván egyedáruságban tartja a hirdetményeket. 1845-ben, midőn a nagy vasút-építési düh szállotta meg Angliát, egy héten, — ez volt a legnagyobb összeg, — hatezer hatszáz nyolczvanhét font sterlinget jövedelmezett ezen lapnak a hirdetés. Jelenleg 3—4000 fontra teszik hetenkint, mi középszámmal évenkint 182,000 font. És számításba vevén a lap keretét 65,000 példányban, lévén az újabb bélyegtörvény óta annak ára példányonkint 5 pengére szállítva, egy nap 1354 font sterling jő be az eladott lapokból, s igy összesen mintegy hat millió pengő forint évenkint a példányokból és hirdetésből !! Angliában nincs a rendes előfizetés divatban, hanem számonkint küldetnek szét a lapok az ezen üzlettel foglalkozók által, ennélfogva csak évnegyedenkinti középszámról szokott szó lenni a keletnél. Az 1848-dik év 29,000 példány mellett találta a „Timest“t, másnap 43,000 példány kelt el. Az 1852 évet 36,000 példánynyal kezdte meg; Wellington herczeg halála napján 69,00 példány kelt el. Jelenleg a keleti háború alatt a kelet 60,000 példányon felül áll. Ebből láthatni, hogy a „Times“ érdekének igen sokat használ a keleti háború. Az „Illustrated London News“ pedig épen 170,000 példányt nyomat. (Angol és fr. kútfők után.) I. J. Magyar könyvészet. 510—1 Jósika Julia. Közlések a külföldről. Fiatal olvasók számára irta Jósika Julia. Pest, 1855. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nyomatott Wigandnál Pozsonyban. 1855. 8-rét Magyar- és németül. Első és második kötet 191. és 203 lap. Két színezett kőmetszettel. A két kötet ára 2 port. 512. Családkönyve. Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok. Szerkesztik Greguss Ágost és Hunfavy János. Pest. Kiadja Heckenast Gusztáv. 1855. — Nyomatott Länderer és Heckenastnál. Nyolczadik füzet. 241—272 lap. Előfizetési ára a tiz füzetből álló évfolyamnak helyben és vidéken egyiránt 5 párt. — A dán kormány — mint már egykor" jelentve is volt — a Sundvám kérdésében érdekelt államokhoz meghívást intézett egy conferentia tartására. A „Nord Ztg.“nak ezt írják e fölött Berlinből: „Amennyit a Dánia által kibocsátott meghívás szövegéről a bekövetkezendő Lund-vám conferentiára nézve tudhatni, e lépés azon bonyolódások következményéül tekinthető, melyek Dániát azon szükségességbe helyezik , hogy a Sund-vám kérdésében érdekelt államokra támaszkodása által ellensúlyi állást szerezzen magának Éjszakamerika ellenében. A dán kormány által hozott határozat a jelen viszonyok által teljesen fölvilágosíttatik. Szerbország, Belgrád, oct. 10. (Ered. 1 ev. IV.) Politikai hírek hiányában szándékom jelen levelemben megismertetni a „Pesti Napló“ tisztelt olvasó közönségével azon újításokat, amelyek az igazságkiszolgáltatás ügyében nem sokára életbe fognak léptetni. Utóbbi levelem óta Szerbia nyilvános életében nem történt semmi változás. A miniszterek megmaradtak ugyan azok, akik az előtt voltak, s most a miniszterváltozásróli hír egészen lecsillapult. Arra már senki sem gondol. Semmi kilátás sincs, hogy e kérdés újra vita tárgyává fogna lenni. Abbahagyván azért a politikai vitatásokat a fent kitűzött tárgyra térek át. Szerbiában a közigazság kiszolgáltatása eddig következőleg van elrendelve : Minden községben fenállanak az úgy nevezett békebiróságok (priminitelni szud) akik minden megkezdendő perben, ha az illető felek arra ráállnak, békítőkként léphetnek fel, s ha az illető felek a békebíróság által kimondott ítéletben megnyugosznak, a per tovább nem folytattatik. Csekélyebb értékű perekben a békebíróságok érvényes ítéletet hozhatnak, más perekben pedig közbenjárói szerepet játszanak. Békebiróságok előtt egyedül szóbeli pernek lehet helye. Ha valamely tárgy a békebiróság által el nem ítéltetett, akkor a tulajdonképeni per veszi kezdetét az úgynevezett kerületi bíróság (okruzni szud) előtt, mely mindenféle perre nézve primae instantiae fórumot képez. A kerületi bíróságok ítéletei felebbeztetnek a felebbviteli székhez, s ha az illető felek ez ítélettel sem elégedtek meg, a pert fellebbvitték a legfőbb törvényszékhez (vrhovni szud), mely azonban nem volt az utolsó fórum, mert a legfőbb törvényszéki ítéletek felebbeztethettek magához a fejedelemhez. Ezen felebbviteli jog oly nagy mértékben gyakoroltatott az előtt, hogy az emberek legcsekélyebb követelésű pereiket, nem lévén megelégedve a háromszoros törvényszékek ítéleteivel, magához a Fejedelemhez vitték ítélet alá. E jog a múlt évben kihirdetett polgári perrendtartás (Gradianski Postupok za kujazestvo Srbiu) által korlátoltatott ugyan, mind a mellett a törvényszéki rendszerben nagyszerű hibák maradtak fen. E hibák abban gyökereznek leginkább, hogy a fejedelemnél meghagyatott minden perekben a legfőbb bírósági hatalom. Egykor e rendelet Szerbia kifejletlen állapotához volt alkalmazva A szerb bírák mindnyájan kevés kivétellel, tanulatlan emberek voltak, ritkán találtattak olyanok, akik írni, olvasni tudtak, ennélfogva nem ritkán hozattak az illető törvényszékek által oly ítéletek, amelyek a fenlétező polgári törvényeken alapultak volna és egészen törvényellenesek voltak. A fejedelem körül azonban mindig találtattak értelmes hivatalnokok s tudományosan kiképzett törvénytudók; ennélfogva ha valamely perben ilyen igazságtalan ítélet hozatott, a fejedelem a körülötte álló tudományos emberek által eldöntvén, törvényeken alapuló ítéletet hozott. Idő folytával azonban a tudományos hivatalnokok a bírói szakban is gyakoribbak lettek,s bár jelenleg is több tudománytalan bíró találtatik Szerbiában, mégis a főbb törvényszékek hivatalnokainak nagyobb része olyan egyének, akik a szükséges tudományokban jártasok. Ennek következtében tehát az egykor Szerbia állapotához alkalmazott rendszer, mely szerint a legfőbb bírósági hatalmat a fejedelem gyakorolta, feleslegessé, sőt sok esetben törvényellenessé vált; mert többször történt, hogy a fejedelem személye körüli hivatalnokai azon hatalommal, mely nekik egykor adatott, hogy a törvények szavát lelkiismeretesen őrizzék, visszaéltek, és oly ítéleteket is megsemmisítettek, amelyek egészen törvényeken alapultak. Hogy ezen visszaéléseknek vége vettessék, hogy az igazság kiszolgáltatás természeti, mindenütt a műveit világban követett útra tétessék, a legfőbb törvényszék szervezetének kiigazítása elhatároztatott. Jövőben tehát el fog vétetni a fejedelemtől a bírósági hatalom polgári ügyekben, az a bíróságoknak fog átadatni, s annálfogva szerveztetik jelenleg legfőbb, és semmisítő törvényszék, amely polgári perekben döntő ítéletet mondana. Szervezete alakjáról, vagy .szin