Pesti Napló, 1855. október (6. évfolyam, 1667-1693. szám)

1855-10-23 / 1686. szám

doktól kerültek a megye levéltárába, alkalmasint különféle veszélyek idején. Ezen iratok egészen a XIII-dik századig mennek vissza, s szintén egybeírva, három nagy kötetet képeznek. Itt találkoztunk már V. Istvánnak egy adomány­levelével 1294-ből; találunk okleveleket III. András I. Károly s több királyainktól. Érdekes végre a levéltár azon része, mely könyvtárnak neveztetik. E könyvtár a megye könyvein, Corpus Jurison, Kovachich és egyéb szerzők munkáin kívül, magában foglalja a jegyzőkönyvek, iromá­nyok másolatait s oly becses index­eket, melyek megkö­­nyítik a levéltár adatainak használatát minden tekintetben. Van index genealogica, topographica stb. stb. Meg annyi tanúsága, minő gonddal volt levéltára iránt a megye. A má­sik levéltár Miskolczon a városé. E városi levéltár­ban említendő mindenekelőtt a városi jegyzőkönyv, mely kirekesztőig magyar nyelven szerkesztve 1569-ig megy vissza. Sok érdekes adatot nyújt e jegyzőkönyv a kor erkölcseire nézve is, nem is említve nyelvtudományi ér­dekét. Az irományok (az úgynevezett actá­k) már kisebb érdekűek. Itt is vannak azonban, mint a megyei levéltár­ban, be nem jegyzett iratok, okiratok, melyek nem illetik Miskolcz városát, s a melyekről nem tudni, hogy kerültek oda. Vannak ezek közt okiratok Zsigmond, Mátyás, Ulászló királyainktól, s Beatrix és Anna királynétól, ugyszinte La­jos királytól és Mária királynétól, Ferdinandtól stb. Ezek közöl felolvasta Toldy ur Beatrix egyik levelét, mely 1592-ben kelt Esztergomból, hol mint özvegy királyné lakott, birtokában a magyar királynékat illető javaknak. Ezek fölött sok érdekes levelet rejt magában Miskolcz vá­rosa levéltára a körülfekvő erősségek kapitányaitól, s több török levelet, mely mind méltó volna, hogy az akadémia lemásoltatná. De különösen a megyei levéltárban levő XIII. és XIV. századi oklevelekre hívta fel értekező ez alkalommal az akadémia figyelmét, miután az aka­démia történeti bizottmánya épen az Árpád-korszaki okiratok rendezésével foglalkozik. Indítványozza, hogy vagy Kazinczy Gábor urat, ki Miskolcz közelében lakik, bízza meg az académia ez oklevelek lemásoltatásával; vagy a megyei törvényszék elnökét kérje meg a főtörvény­­széki elnökség útján ez okiratok felküldésére. Az acade­mia ez utóbbi javaslatot fogadta el. T­o­­­d­y úr ezen érde­kes előadása önkéntelenül azon óhajtást ébreszti bennünk, vajha egyéb hatóságok levéltárainak őrzői is azon szíves készséggel nyújtanának segédkezeket történeti és nyelv­­tudományi kincseink gyűjtésében, a milyennel az akadémia titoknoka Miskolczon találkozott. Ismernünk kell valahára a kincseket, melyek hazánk különböző levéltáraiban rejle­nek , s ezeknek megismertetése levéltárnok uraknak bizo­nyára nem kerülne sok fáradságukba. A tudomány érdeké­ben kérjük az illetőket e fáradságra. Lapunkban is örömest adunk helyet ily közléseknek, s úgy hisszük, a tudós tár­saság is köszönettel fogadja azokat. — Az „Österr. Corresp.“-ben olvassuk, miként Ku­­binyi Ágoston nemz. múzeumi igazgató több földbirto­kos és gyártulajdonos nevében a magas minisztériumhoz aziránt folyamodott, miként az 1854. sept. 14-kén kelt vasutengedélyezési törvény értelmében a Verőczétől vagy Szobbtól Balassagyarmaton és Losonczon keresztül Mis­­kolczig építtetni tervezett vasút előmunkálatainak eszköz­lésbe vétele engedtetnék meg. Az eziránti kérelem meg­­birálására felhívott hatóságokkal egyetértőleg a kért en­gedély azon világos kikötéssel adatott meg, hogy az elő­munkálatok legalább két év alatt fejeztessenek be s hogy a tervezett részvénytársulat keletkezésénél az 1852 nov. 26-ki egyleti törvények rendszabályai pontosan megtar­tassanak. Több tekintetnél fogva feltételül meghagyatott, hogy a tervezett vonalnak a pest-bécsi vasuttak­ összeköt­tetésére nézve az előmunkálatok az illető katonai ható­­sággal­ egyetértésben eszközöltessenek. Az előmunkála­tok háborútlan megkezdésére a szükséges intézkedések az engedélyezési törvény 4. §-a értelmében megtétettek. Most nem tudjuk, miként a K­u­b­i­n­y­i Ágoston úr által ala­kítandó részvénytársulat mint az általunk múltkor említett belga társulat vetélytársa lép-e fel? avvagy ez előmunká­latok e társulat előnyére fognak eszközlésbe vétetni . A vasútépítő részvénytársulat, melynek képviseletét Kubinyi Áb úr folyamodásában feltaláljuk, e vállalat alap­­jául egyedül Gömür iparát fogadhatja el, mert indokul, e vállalat igazolásául Nógrád iparérdekei, t. i. az egyetlen­egy nógrádi vasgyár, az egyetlenegy üveggyár, a gácsi posztó s a b.gyarmati bőrgyár nem elegendő. Nem ele­gendő ok t. i. arra, hogy a miskolcz-putnok-rosnyói for­galom et útra térítessék. Gömör 23 papirosgyára, kobalt, antimon s főleg nickel termelése, roppant mennyiségű nyers és gyártott vasa, kőszén-telepei, mindenesetre igénylik a vasutat, de, mint mondók ez érdekek teljes képviseletre találnának a pest-miskolcz-rosnyó vasútvonalban, mely a forgalomnak természetes útja s mely kiindulását Pestről venné. — A sz. István-társulatnak f.­­ április 45-ki gyűlésében a „Pázmány-füzetek“ (egyházi szó­noklati gyűjtemény) kiadása elhatároztatván, e füzetek ft. D­a­n­i­e­l­i­k János, M­a­j­e­r István és Szabóky Adolf szerkesztése alatt következő tartalommal meg fognak in­dulni : Az I. rész tartalmazandja a kath. egyház sz. atyái­nak, régi s újabb mindenajku remek szónokainak egyes fordított példány-műveit; a II. eredeti magasb és nép­szerű i­modoru szónoklatokat; a III. homiliákat, reggeli és alkalmi tanításokat; s a IV. rész hitelemzéseket, cate­­chesiseket foglaland magában, és pedig az egyházi év va­sárnapjaira, ünnepeire, rendes és rendkívüli ünnepélyeire, s a lelkipásztorkodás körébe vágó mindennemű alkalmakra. A mű­ első évi folyama két derék kötetre oszlik, melyek egy év alatt egymást követendő lenagyobb-kisebb füzetből kerülendnek, végül egy rendes tárgymutató­val ellátva. Kik e 10 füzetre 5 porttal előfizetnek (kön­nyítés kedvéért egyelőre csak az első és utolsó füzetnek ára vagyis 1 Irt 20 kr kívántatik), azok tiszteleti díjul e legújabban megjelent kitűnő művet ingyen nyerendik : „Immaculata. A régi magyar anyaszentegyház hét szent, beszédében. Régi codexekből, részben nyomtatvány­ból nyelvjegjegyzetekkel Toldy Ferencz által. Nagy 8 r. 100 lap.“ Az első füzet az egyházi év kezdete előtt ha­­gyandja el a sajtót. — Addig is mig bécsi jeles levelezőnktől és hivatalos uton bővebb értesítést nyerhetnénk, tudósítjuk­­. olvasóin­kat, miként az ausztr. nemzeti bank igazgatóinak legköze­lebbi ülésében az új hitelbank alapjául 50,000 darab 700 ezüst frtos részvény kibocsájtása határoztatott. Mi­nélfogva a hitelbank alaptőkéje 37 millió ezüstpénzért leend. A részvényekre a befizetés érezpénzben valamint a megelőző nap átkerete szerint számítandó bankjegyekkel is történhetik.­­ A horvát-szlavóniai mezőgazdászati egylet az eladott tuskaneczi birtok helyett nem sokára az egylet czélainak jobban megfelelő telket veend. E mellett még a felől is tudósittatunk , miként a „Matica ilirska“ f. hó 21-ki gyűlésének tárgyául ismét a horvátországi ösz­­szes tudományos és irodalmi egylet és intézet egyesülése iránti tanácskozás tűzetett ki. A tanácskozás eredményéről legközelebb. — Moyisfalvi Gyurcsányi Gábor, volt kir. Hétszemélynök és altárnok f. hó 19-én élte 66-ik évében Nőtincsen meghalt. A boldogult, Nográd megyének, mely­nek hosszas ideig szeretett alispánja volt, teljes tisztele­tét birá, mely tiszteletben az országban oly sokan egye­sültek Nógráddal, valamint most a fájdalomban is egye­sülnek a derék ősz elhunyta felett. Béke sirján, áldás em­lékén. — Hogy az elharapózó erdőpusztitás meggátol­tassák, m. miniszteri rendeletnél fogva, ki az erdőből fiatal fákat tulajdonit el, vagy a fákat legallyazza, habár az er­­dőbeni avar és száraz galyszedésre jogosított is, nemcsak mint erdektilalomtörő hanem mint tolvaj is megbüntetendő. — A párisi iparműkiállítást máj. 15—től eddig 6 millió személy látogató meg. Egy napra esik ebből 40,000. Nemzeti színház. Oct. 20. Az öszves énekkar­személyzet javára bérletszünettel „H­u­n­y­a­d­y László.“ Sokszor megtörténik a nemzeti színházban, hogy a közönség egy része egyik vagy másik színésznőnk megjelenését tapsokkal fogadja, míg a közönség nagyobb része összenéz, mintegy kérdést intézve egymáshoz, mi igazolja e kitüntetést? Ily generositás mellett méltán meg­várhattuk, hogy ez alkalmat kiválólag felhasználandja a közönség méltánylatának kifejezésére a derék énekkar­személyzet iránt s legalább szives üdvözlettel fogadja a kárpit felgördültével előtte álló jeles férfikart. Nem mondjuk, nem kívánják, hogy koszom dobassék számokra, habár ezt is jobban megérdemlik vala, mint sok kitün­tetett kegyencz, kik derűre borúra megkoszorúztalak, úgy hogy ma holnap a koszorúdobás elveszíti érdekét. Szabadjon tehát nekünk nyújtani az elismerést, a mél­­tányt jeles énekkarunknak, mely ma is teljes jelességében tűnt fel. Hollós­i-L-né éneke bajló, elragadó volt. So­kan haltak el már a szép Mária szerepében a vidékiek kö­zöl is s ismerik énekének megragadó hatalmát, művésze­tének teljességét. A többi szereplőkről is dicsérettel szól­hatunk, különösen meg kell említenünk, miként Jekelfalusy úr kitűnőleg jól énekelt. A 2-dik felvonásban a Mária és László közti kettős ismételtetett, így a táncz is, melyben a férfiak kellem nélkülisége szánakozásra gerjesz­tenek bennünket. A rendezőség több gondot fordítson oly csekélységekre is, mint k­ótoll, szétvonható függöny, mik ha az előadásra fenakasztólag hatnak, lerontják az úgyne­vezett színpadi illusiót. — Oct. 21. P­a­j­o­r N­i­n­a­k­­a, föllépteül „T­ü­n­d­é­r- l­a­k M­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­b­a­n.”1 A vendégszinésznő já­téka inkább kielégítő mint éneke. A nagyszámú közön­ség jól mulatott. Füredi szép dalai és jó kedvű játéka sokáig fentartandják e darabot színpadunkon. — Oct. 22. „Dalma.“ Ered. tört. dráma 4 felv. Irta Jókai Mór. Telt színház. Szerepét nem mindegyik tudá. Jókai­né és B u t­y­o v­s­z k i n­é jelesek voltak. Egyik leghatásteljesb magánybeszéde alatt Dalmának, a színház macskája megjelent a színpadon. Aztán a színész és szí­nésznő fejtse ki művészetét, fordítson az egyes momentu­mokra is tanulmányt, midőn egy macska, tulajdonkép a macskaör gondatlansága leronthatja a hatást. — Ma El­ling érné assz. föllépteül adatik : Trou­badour. (II t­r­o­u­v­a­t­o­r­e.) Opera 4 felvonásban. Börzetudósítások: Bécs, oct. 22. Kedvező irány: az értékpapirosokkali üzlet élénk. 5% met. 747,8 Nemzeti kölcsön 78%-ig. 1854. sorsjegy 98-ig emelkedett. Éjszak­­vasút 2021/1-ről 203­2-re. Állam­vasút 345-röl 346%. Urbérkárp. kötv. a. ausztr. 78%—77%., a többiek 72 —68. Bankrészvény 1045. Augsburg 1133/4. London 11.3. Páris 431%. Arany 18 —47%. Ezüst 45%—15. Táviratilag. Pakis, oct.21. 3% rente 64.35. Ál­­lamvasut 732. Gabonaár. Szeged, oct. 19. Bánsági búza 83—85 fontos 62­5—62/3 forint; 81—83 font; tiszamelléki : 5 cs — 5% ft; 76—79 font; rozs : 3 ft 42 kr — 4 ft; két­­­szeres minőség szerint 3 ft 54 kr — 4 ft 12 kr; kukori­­cza, ó : 2 ft 48 kr; uj, cautkás : 2 ft 24 kr; árpa : 2 ft 6 — 12 kr; zab : 1 ft 12—15 kr; köles : 2 ft 12 kr rozs.­mérő. Danavizállás. Oct. 23-án : 6' 3' 9'" 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Alsó-Zemplén, oct. 18. (Ered. lev.) Mult sept. 23. napján bontattak fel a szavazatok az alsó-zempléni esperes választására, egy a végett kinevezett küldöttség előtt Sárospatakon. Szebb választást nem igen mutat­hatni az egyházmegye történetében. 59 egyház közöl szavazott 58; ebből 57 szavazat esett Hegedűs László, sárospataki lelkészre, és csak egy szavazat másra. A t.­ez. ur nemsokára, mint rendes esperes, mert addig csak prosenior volt, elment az egyházkerü­leti gyűlésre, mely múlt sept. 30 és f. October elsőbb napjain Sajó-Szentpéteren tartatott, hol mint rendes kép­viselő jelent meg és két más társával, Ferenczi Jó­zsef, Abauj, P­a­z­a­r József, Ung egyházmegyei espe­resekkel ünnepélyesen felavattatott. A sárospataki gymnasiumról még mindig a régi tudó­sítással szolgálhatok csak, hogy t. i. jelenleg sem nyil­vános. — Egyébiránt a gymnasiumi tanítványok létszá­ma az idén összesen nyolc­van—kilenczven egyénnel több, mint tavaly, minek egyik oka a magyar tanítás is. E szerint tudományos műveltségi tekintetből épen van oka, miért az iskolának anyanyelvéhez szorosan ragasz­kodni. A föntebb említett egyházkerületi gyűlés a pataki fő­iskola ügyében is ten üdvös intézkedéseket; név szerint gondoskodott a néhai Somossi János tanár helyére uj theologiai tanárról, s kijelölt négy ismeretes tudós egyént, u. m. Szerem­ley Gábort, Zsarnay Lajost, Feren­­czy József kassai lelkész és abauji esperes, úgy szinte Futó Dániel szikszai lelkész urakat. A szavazatok egy­­házankint fognak történni az egész kerületben, s dec. I. napjára kell Miskolczra beküldetniök, hová egy sza­vazatbontó választmány előre ki van nevezve, mely az eredményt azonnal közli és a meghívandót, illetőleg vá­lasztottat meghívja. Viszonyos többség is elegendő. A rég óhajtott praeparandia szintén nagy részvétre talált Egy pár esztendő,hihetőleg meg fogja hozni az immár ed­­digelé nélkülözhetlen intézetet.Én hiszem, hogy lesz pénz, lesz jóakarat és minden, de félek a szokásos eljárásoktól, melyek szerint Patakon igen gyakran történtek a válasz­tások csak úgy vaktában, a­mint jön. Egyes védenczek, gyámonczők, talán épen gyámatlanok is nyertek olykor becsületes, de jószándékú és mégis sükeretlen pártolást, mondják meg a főiskola évkönyvei: volt-e az ily atyai s atyafiságos intézkedésben köszönet? Az egyházkerü­let úgy adjon pénzt, hogy meglássa: kinek. Az első lé­péstől függ az egész intézet jövendője, hatása és becse. Meg lehet alapítani nagy reményre, de mint a magyar mondás tartja: ember kell a gátra! A felsőzempléni esperesválasztás, mely a Naplóban hozatott világ elé először, az egyházkerületi gyűlésen is gyanúsnak, tisztátlannak tűnt fel , ugyanazért egy küldöttség neveztetett ki nyomozások tételére az­iránt : igaz-e hogy a gereselyi és szöllöskei szava­zások, nem a magok rendjén történtek? A fél sza­vazattöbbséggel választott esperes ugyan­azért vagy újra választandó a maga rendjn, vagy visszavonulandó előbbi egyszerű hivatalába, de választásának, a­mint most már tudjuk, csakugyan férge van. Ő nem is jelent meg az egyházkerületi gyűlésen, némelyek szerint azért, hogy félt a gyűlés szellemétől; mások szerint azért, mert be­teg volt. Ez az eset oly sensatiót okozott e vidéken, a ref. egyház kebelében, hogy nagyobb baj megelőzése végett a különben igen tisztelt urnák legtanácsosa volna ott hagyni a hivatalt, mely eddig csak keserűséggel táp­lálta. Lövényi, tt enyire a múlt héten, még a lefolyt nyári felszólítás következtében megjelent S.-Patakon, és azon­nal megkezdé tanításait a városi elemi iskola és a gym­nasium illető osztályaiban. — Mit fog­­ mondani az ifjúság tanulási vágya, képessége , fegyelme, ki­tartása felől, nem tudjuk; de azt hisszük , hogy talpraesettebb ifjakat sehol sem talált, fegyelmet sem szilárdabbat, mint a mi ifjaink között, kik a legeleve­nebb fajta nemzedék s épen azért derék, ha fegyelve vannak. Mi jó emlékezettel, tisztelettel sőt méltó elis­meréssel vagyunk Lövényi úr szakismerete, pontossága, tanítási szigora iránt; becsülésünket ezennel nyilvánít­juk a közhaza előtt, mert Patakon megjelenése csak­ugyan korszakot alkot a szabályos, gyors irás tanításá­ban. Ez elöttünk a mechanismus diadala. Irodalmi dolgokkal is szolgálhatok. Megjelenti „Pa­taki (miért nem­ Sárospataki?) Nap és névtár, 1856. szökő évre ; szerkeszték Zsarnay Lajos és Soltész Fe­rencz (miért nem Soltész F. és Zs.L , hiszen ezt kívánná a betűrend ?). Van e naptárban a szokásos rendes tar­­talmon kivül : Tiszti névtár a tiszáninneni helv. hitv. egyházkerület névkönyve, s ehez egy igen becses tol­dalék a tiszántúli, kerületbeli, beregi és felsőszabolcsi egyházmegyék névsorával. — Aztán a tiszamelléki ke­rület ref. tanodái elég kimeritőleg; a többi fötanodák : debreczeni, kecskeméti, pápai, kivonatosan, röviden; a nagykőrösi, losonczi, mármarosszigeti, félgymnasiumok, holdmezővásárhelyi, halasi, kisújszállási, kunszentmik­­lósi, gyönki, csurgói algymnasiumok. — Úgy tetszik, hogy egy, egész Magyarországra szóló, egyetemes, ref. vagy épen protestáns Schematismus kezdeménye e név­tár; s vájjon nem illetné-e meg a felekezetet egy olyan­nak szerkesztése, kiadása ? További tartalom : érteke­zések a prot. egyház köréből; Kopácsi István életrajza ; mulattató költemények, s ezek között egy paprikás vers a pálinkára, mely igen rész és a szerkesztők ízlését is gya­nússá teszi, ily aláirott kezdőbetűkkel E. J. E két betűből Patakon nem nehéz Erdélyi Jánost egészíteni ki, de a felől biztosíthatom a közönséget, hogy ő nem irta, hanem csak mint hozzá beküldöttet átadta a szerkesztőségnek, s ezen okból a szerkesztők nem tartották lélekben járó dolognak játszani a névvel, az írói becsülettel, mintha ez másnak is játék volna. Ennyire kímélik Patakon a szerkesztőtársak és pedig közvetlenül a tanítványok előtt, azon urat, kinek neve E. J. betűkön kezdődik és verseket is ir. Azonban az egész nem más, mint, lel­­kemre mondom, szerkesztői bárgyuság, mit megbocsá­tani lehet, de elhallgatni lehetlen. — Következnek ado­mák , nem igen nagy választással, arab mondatok, de­rekak, aztán „a levegőről és annak befolyásáról az emberi testre“; bélyegdíj, vásárok; hibás nyelv és szá­mos nyomtatási hiba. KÜLFÖLD. , Angolország. oct. 49. A kinburni expeditioról így ír a „Times“ . Odessát rendszerint élelemtárnak tekin­tik, mely a krimiai orosz seregeket készlettel látja el. Mi e nézetet csak részben tartjuk igaznak; egy pillan­tás a térképre mutatja, hogy e város nem a fő termelő vidékek és Krimia közt fekszik s hogy a gabnaszállit­­mányoknak nagyot kellene kerülniük, ha Odesszába ho­zatnának. Teljes okkal hihető, hogy Nikolajeff s még inkább Cherzon a fő orosz élelmi tár, vagy hogy lega­lább a Szebasztopolt ellátó szállítmányok e pontokat útközben érinték. Nagy örömmel halljuk tehát, hogy a szövetséges flották e helyeket fenyegetik s remél­jük, ho­gy az admirálok még ez évben fognak csapást mérhetni reájuk. Most már világos, hogy a flottának Odessza előtti megjelenése arra számított volt csak, miszerint a csapatokat Oczakowtól elvonja. A hajókon lévő sereg hírszerint több ezer emberből áll, kik közt 3500 angol is van. Úgy látszik, hogy Kinburn mellett ez utóbbiak egy része szállott partra; az expeditio ered­ménye azonban kétségkívül főleg a kisebb hajók száma­ és használhatóságától függend. Reméljük, hogy a szö­vetségesek képesek lesznek nemcsak Kinburnt elfoglalni­­már megtörténő hanem egyszersmind az e vár védelme alatt levő városok ellen is működni. Nemsokára Oczakov szétrombolását is reméljük jelenthetni.“ A krimiai brit sereg a „Times“ szerint jelenleg 38.000 emberből áll. Az ottani hadműködésekre nézve e lap megjegyzi : „Az oroszok, úgy látszik, el vannak tö­kélve álláspontjaik védelmére s valószínűleg inkább nemzeti büszkeségből, mint stratégiai szempontoknál fogva. Paradoxnak tűnhetik fel, ha mondjuk, hogy ne­künk nincs érdekünkben az oroszokat Krimiából kiszo­rítani , de meg vagyunk győződve , hogy ottmara­­dásuk ember- és pénzveszteség által jobban meg­­gyengítendi őket, mintha tábornokaik rögtön visz­­szavonultak volna. Az utolsó orosz szökevények ágról hullott rongyos állapotban jöttek át hozzánk s mondják, hogy a többiek sincsenek különben. Élelmi­szerekben bővelkednek ugyan, de öltönyökben s a zord idők elleni védelemben legnagyobb szükséget szenvednek. A ne­hézségeket azonban, melyekkel a szövetségeseknek is megküzdeniük kell, nem szabad igen is kevésre becsül­nünk. Az oroszok nagy haderővel rendelkeznek, isme­rik a területi viszonyokat s központi állásuk erősen van védelmezve. Sikeresen csak úgy működhetni ellenök, ha egyszerre két három pontról támadjuk meg, ily öszpon­­tosuló eljárás a legveszélyesebb eljárás a fővezérre néz­ve. Az oroszok Szimferopolból csapást intézhetnek az Eupatoriából közelgő hadtestre s vonalukat dél felé tetszésök szerint és baj nélkül szakadatlanul erősíthe­­hetik. A támadás dél felől legnagyobb óvatosságot és taktikát igényel. A szövetséges sereg, bármily nagy is jelenleg, alig viheti ki a szükséges nagyszerű hadműkö­­dési tervet. Egy Eupatoriából előnyomuló kisebb had­erő csak vesztébe rohanna, a roppant csapattestekre volna szükség egy oly diversióra, melylyel a déli szo­rosok áttörését vagy az orosz sereg túlszárnyalását ke­leten végrehajtani lehessen. Ezenkívül Szebasztopol déli részére is ügyelnünk kell, melyet az ellenség különben egy nap alatt megszállhatna. Pelissier tábornagy mind­ezeket természetesen figyelembe vette s a körülmények­hez képest intézkedik. Reméljük ugyan az általános elő­nyomulás hírét vehetni, de ha a tábornokok a várako­zást tartják tanácsosnak, Anglia- és Francziaországnak ezzel is meg kell elégedni.“ Chester közelében egy fiatal ember uj nemű bombát talált fel, melynek szétpattanása nem a gyutacs hosszú­ságától függ. E bomba, a mozsarat elhagyván, azonnal szétpattan, mihelyt más testtel jó érintkezésbe. Francziaország, Páris, oct. 18. A napi beszélge­tés tárgyát a bank állása és az árfolyam hanyatlása ké­pezi. A börze megnyitásától fogva kezdték beszélni, hogy a bank készlete 22 millió frankkal apadt, s hogy kormánytanácsa czélszerű eszközökhöz nyúland. Nem sokára meg is tudták, hogy a disconsó 6 pre-re emelte­tik. A 75 napos váltó lejárati idő megtartatik, a részvé­nyekre­ kölcsön-összeg azonban 30 %-ról leszállíttatik. A bank kormánytanácsának illető gyűlésében az is szó­ban forgott, miszerint a kormánynál indítványoztassék, hogy ez a bankjegyek kényszer­folyamát léptesse életbe. A disconto fölemelése az angol papírok beözönlése miatt vált szükségessé, melyek is 5% discontiroztattak; mind­két bank discontoja ugyanaz leend. (Lásd a tegnapi táv­írdai tudósításokat Páris­ és Londonból. S­z­e r­k.) Mind­ezen rendszabályok sem mutatnak a krízis végére. Thiers a mostani pénzügyi helyzetről így nyilatkozott, volna: „4848-ban a politikai krízis vezetett pénzügyi krí­zisre,­ 4855-ben a pénzügyi krízis idézhet elő politikai krízist.“ — Morny gróf, mint beszélik, a császárnál kihallgatást kért s az országra nézve a béke szükséges­ségét sürgetőleg terjeszté elé. — III. Napoleon a törvényhozó­ test elnökét jó indulattal hallgató ki, de egyenesen kijelenté neki , hogy neki ezen előter­jesztéseket Sándor czárnál kellene tennie. Mind­addig, míg ez a nyugati hatalmakhoz nem közele­dik, s nem nyújt oly kezességeket, minőket követelni joguk és kötelességekben áll, egyebet nem tehetnek, mint a háborús eseményeknek szabad folyást engedni. Görögországból írják a kormánynak, hogy daczára az új miniszterek sokat ígérő programmjának, orosz poli­tikát várhatni tőle, s a franczia követ sejteti annak szükségességét, hogy Görögország újólag erőszakos demonstratio által téríttessék vissza kötelességére. Ez ország állapota valóban szomorú, s az athenei kabinet valóban nagy felelősséget von vállaira. Strassburg, oct. 47. A keleti sereg folytono­san erősíttetik. Eliaszból ismét küldöttek hadcsapatokat egyenesen Marseillebe. A strassburgi helyőrség ennek következtében elapadt, s pótlást csak tavasszal vár­hatni , az új ujonczozás alkalmával Azon h­adjutalék, melyet a kormány ismét fölveend, 440.000 emberből fog állani. A békekilátások azon mértékben enyésznek, a minőben a nyugatiak győzedelmeskednek, s Oroszor­szág részéről engedékenység jele nem mutatkozik. Jól­lehet ha el is van ismerve a béke szükségessége, a nép­ség azonban egyetért annyiban a kormánynyal, hogy inkább a háború folytatását kívánja, mint valami nyo­mom békét. A párisi bőrtekrízis még nem gyakorolt rosz befolyást az elszászi ipar- és kereskedelemre. A gyárak mind el vannak foglalva. Ki- és bevitel ugyan észrevehetőleg csökkent, azért az adó rendesen befoly s a középítészet teljes virágzásban van. P­á­r­i­s, oct. 49. A „M­o­n­it­eur“ oct- 48-káról je­lenti : Brabant hy és hgné kir. fenségeik ma korán kiin­dultak a st. cloudi palotából, Parisban gyalog sétát te­endők. A császár és császárné három órakor a Tuileri­­ákban kir. fenségeikhez csatlakoztak, s őket a St Cha­­pelle- és a Notre-Dame templomba kisérék.­­ Azon intézkedések, melyeket a bank igazgatói tegnapi ülésekben tettek (t. i. a disconto fölemelése) Párisban nagy figyelmet keltenek. Ezen intézkedések nagy befolyást fognak a kereskedelemre gyakorolni, jö­vendőben l3°/0-t kelletvén fizetni a fölvett pénzektől, azonban mindezek a bank helyzete következtében meg­magyarázhatók. Részlete ugyanis e hét három első nap­jában 24 millióval, tehát naponként 8 millióval apadt, s ezért kényszerítve voló erélyes segélyforrásokhoz nyúl­ni. A bank kormányzóinak, érdekeik biztosítását, s a ve­zetésük alá bízott intézet létezését annyival inkább te­kintetbe kellett venniük, minthogy azon tervek, hogy a bankjegyeknek kényszerfolyamot adjanak, legfelsőbb helyen tetszésre nem talált, s a császár az ily kéréseket elutasította. Mi a vasúti részvényekre s állam­papírokrai előlegezéseket illeti, a bank e tekintetben is megszorí­tásokat tett. Jövendőben az utóbbi (750 millió) köl­csönre 70%, a 4% és 3% Centera 60% és a vasúti kö­telezvények és részvényekre 30%-t fog előlegezni. Önként értetődik, hogy ezen különböző papírok érté­ke a napi árfolyam szerint számíttatik. — A Huson­­bankház Nancyban megbukott. Ez Lothringen fővárosai­nak első házai közé tartozott. E ház bukása , mely kü­lönösen a tartomány nagy bányáival üzlekedett, szomorú következményeket vonand maga után. A párisi váltóügy­nökök a Huson-háznál mintegy 800,000 frankot vesz­tenek. — Persignynek Londonbeli visszahi­­vatása szilárdan elhatározott dolognak látszik lenni. Utódáról még semmi bizo­nyos sem hallatszik. — A „Moniteur“-nek Jerseyből, oct. 16-ról ezeket írják: Azon értekezlet következtében, melyet a helytartó vasárnap a szombat esti meeting határozatainak tekin­tetbe vétele végett összehivott, elhatároztatott három me­nekült kiűzése. Ezek: P i a n c i n i, a lap új birtokosa; Ch. Ribeyrolles, főszerkesztője és Th. Alexandre kiadója. Elmenetelük iránt a rendeletet ma adta érté­sekre a st. héb­eri connetable vagy polgármester, ki a kormányzó rendelete szerint, péntekig engedte meg ügyeik elvégezhetését Jerseyben. E határozat átalános elégültséget okozott, jóllehet nem felelt meg egészen sem a népség óhajtásának, s jóllehet nem vonta maga után sem a lap elnyomását, sem a vétkesek elégséges megbüntetését, kik elbocsáttatnak, hogy Jersey helyett Guersneseyben üssék fel szállásukat. Szombaton este a társadalom felső osztályaihoz tartozó személyek (personnes appartenant aux classes su­­périeures de la société) megkísérlették a sajtó össze­­rombolását, de a hatóság biztonsági intézkedéseket tett, a rendőrség védelmezte a sajtót, s a támadók nem mer­tek erőszakoskodni a hatóság ügynökein hivataluk tel­jesítésében. A közcsend meg nem háboríttatott.“ Ezt írja a „Moniteur “ A mérsékelt szellemű „Ind.­beige“ a társada­lom magasabb osztályaihoz tartozó ama sze­mélyek eljárására következő észrevételt teszi: „Bár mennyire bűnösök s bár mennyire méltatlanok is a ro­­konszenvre azon menekültek, kik a nekik nyújtott ven­dégszeretettel visszaélve, a legfelforgatóbb tanokat pré­dikálják és azon ország fejedelmét bántalmazzák, hol menhelyre találtak, meg kell vallani, miszerint ezen felsőbb osztálybeli személyek az anarchis­ták és socialisták elleni tiltakozásra különös eszközt kép­zeltek magukban, a sajtónak, egy magán­vagyonnak, mely ép oly sérthetlen mint más vagyon, a törvény da­czárai erőszakos összerombolását szándékolván.“ — A szárd király utazása bizonytalan időre elha­­lasztatott, ő felségének lassú üdülése miatt. — Nápolyból, a Francziaországot illető viszályra nézve semmi uj. A nápolyi udvar semmikép sem akarja megadni azon elégt­ételt.

Next