Pesti Napló, 1855. október (6. évfolyam, 1667-1693. szám)
1855-10-22 / 1685. szám
102-1685. 6-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: gyetem-uteze 2-ik szim, 15 emelet, Angel királynőhez czimzett szálloda, 63-ik szám. A Up szellemi részét illeti minden közremény a szerkesztőséghez intézendi. Bennentetlen levelek csak lemert kezektől fogadtatnak el. Egyetem-utcza, 2-ikszám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Félévre ...... 8 . Hirdetmények divi . 5 Zsábos Petri sor 4 p. kr. Bélyegdíj, külön, 10 p. kr. __________” 1 * Magán vita 5 hasábos sett sor 5 p. kr. Kiadó-hivatal: Vidékre, postán: Évnegyedre . . . . 5 fr. p. p. Félévre ...... 10 1855. Hétfő, oct. 22. Előfizetés föltételei: Szerkesztő szállása: ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A FESTI NAPLÓ October—december negyedévi folyamára. Vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással,4 frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadóhivatala. PEST, oct. 20. Aki fogna annak következése lenni legvalószínűbben, ha ez országban mesterséges néptömöttségeszközöltetnék ? II. Az ipartermékek árát főkép az élelmiszerek és kivált a gabona ára szabályozza. Legyen szabad azért itt egy kimutatást közlenem a gabona ára iránt az ausztriai birodalmi és európai különböző piacokon. E czélra, mint legállapodottabbakat, a tavaszi árakat veszem fel. E kimutatásból az világlik ki, hogy Magyarországon most is drágább a gabona, mint a népes Párisban , egész Poroszországban sat. A prágai magasabb ár alig látszik fedezniaz innen odáig való vitelbért. Ha pedig Magyarország északi vidékeit felvesszük, akkor Londonnal állunk egy fokon, hol legmagasabb az ár az európai világkereskedésben. Fogja-e azon befektetési vagyon nélkül való nép az általa telepített vidékek gazdasági termelését oly mértékben szaporítani, hogy e szaporúság által mind az ő helybeli szükséges fogyasztása, amely az általa talán leszállított munkabér olcsóbbságán tetsző nyereséget, ha meg nem haladja, bizonyosan egészen kimeríti, miután képtelenség várni, hogy valaki olcsóbbért dolgozzék, mint mennyi életszükséges fedezésére szorosan megkivántatik, mind a föld magasodott értékének s ezzel a telepítés költségének kamatjai, azontúl a státusra nézve azon értékek fedezve legyenek, melyek e népet adó tartományokban ezek megszűnt munkája után elmaradtak? — A belső fogyasztás szaporodása vele kapcsolt körülményekkel együtt, nem fogja-e a termékek belső árát annyira szaporítani, hogy a magyar alsóvidékeknek a felsővidékekkel naponkint közelebb s közelebb remélhető könnyebb közlekedési egybeköttetése után, mely az alsóbb vidékeken legtermészetesebb emeltyűje leen, mind a föld, mind a földtermékek értékének, mindamellett ugyancsak a nyerstermények nyereséges kivitelének lehetősége megmaradjon ? — A munkáskéz kiszivattyúzása által Alsó-ausztriai mérő közép ára pengő pénzben, legtermészetesebb következményül megdrágult munkabér, s az ennek következtében már helyben is, még inkábbpedig a magyarországi mesterséges népszerűsítés által mesterségesen emelt gabonaárak mellett fogják-e a népet vesztett birodalmi tartományok iparterményeikkel megtarthatni külföld irányában az eddigi versenyegyensúlyt? — Ismét a birtokmegoszlás s a belső első kellékszükségletek szaporodása által nem vesztenek-e ugyanazon iparos tartományok ipartermékeikre nézve az alföldi vidékeken piaczot?, holott tagadhatlan, hogy egyetlen vagyonosabb család, mely nem kénytelen folytonosan csak a mindennapi szükséggel küzdeni, több iparterményt fogyaszt, mint egész tömege az élet legelső kellékeiben is szükséget látó osztálynak, és az iparczikkek kelendősége a műveltség fejlődésével és a veszedelmes fényűzéstől elvontan, az egyéni vagyonosodás gyarapodásával tart egyenes arányt. Midőn a nálunknál sokkal fejlettebb iparú s kereskedésü tartományokat, mint Angol- és Francziaország, hol a földmivelés és két gyáripar s kereskedés közt széjjelvont munkás nép foglalkozása és keresete az esztendő minden évszakára aránylagosan megoszlik, gyakran látjuk drágasággal küzdeni, midőn Francziaország most is épen annak kényszerűségével szenved, hogy a kormány a fenyegető szükséget áldozattal kapcsolt előrelátással csillapítsa, akkor micsoda jövendőnek nézhet legkisebb szerencsétlen termés esetére megtömörödött népességével ebbe Magyarország, melynek ipara még sokkal fejletlenebb, mintsem népe arra támaszkodhatnék, melynek népe egyenest és csupán földművelésre van utalva, mely foglalatosság képes ugyan az év bizonyos részében sok munkás egyénnek keresetet és élelmet adni, de természeténél fogva munkától aránytalanul üres évszakokat hagy s a kereseti alkalmat nem engedi egyenlőleg megoszlani? A nép természetes szaporodásának hol vannak határai? más helyeken az életegyenest Magyarországra a fenforgó népesítési kérdés irányában pedig helyettem legbölcsebben az idő fogna megfelelni, annyit azonban a példákból következtetni merek, hogy csak egyetemes birodalmi jóllétünkre nézve egyedül kára fogna lenni a természetes népszaporodási folyam megzavarásának; és ha bár tagadhatlan, hogy a miveletlenül heverő földnek egyedül a népség ad értéket, ismét megengedhető, hogy az ipar, mely természeténél fogva maga is már rakásra tömegesíti a népséget, mesterséges tömegesítést is inkább eltűrhet haszonnal vagy legalább kár nélkül, de tisztán földmivelő oly országban,melya..........UUGJ jehu népessége, tisztességes megmivelésének megfelelhet, kézhiányon kívül eső ok miatt mivelellenül heverő térségei sem feleslegesek, mesterséges néptömegesítés által keresni jóllétbeni gyarapodást, valóságos államgazdászati baklövés volna. (j . bűze | rozs | árpa | zab kukoricza 1855 kei Piacz megnevezése. -----,-------.-----------------------.-----------------------------------______ _____ frt. | kr. | frt. | kr. frt. | kr. | frt. | kr. | frt. | kr. május 1. Budapest (Magyarország) — — — 7 12 4 20 3 15 2 — 3 20 April. 21. Bécs (Alsó-Ausztria) — — — — 7 24 5 — 3 36 2 6 — — — 9. Wels (Felső-Ausztria) — — — 7 50 6 12 4 10 2 12 — — — 7. Olmütz (Morvaország)— — — — 8 20 6 38 4 52 2 35 — — — 14. Prága (Csehország) _____ | fa § 40 4 30 2 31 6 — 6. Grátz (Stell)-~—-»_ p qo a et, a 33 2 15 4 55 — 1. Klagenfurt (Korenth.) - — — — 6 33 4 \ __ _ _ — 7. München (Bajoromig) _ - - 6 36 5 40 _ _ mart. 22. Boroszló 5 *8 4 a \ * _ april 12. Berlin (Poroszország) — — — 3 35 4o . — 11. Stettin \ í : ; 7 1 i : mari. 16. Hamburg (Siabadr.) — — — — 8 45 5 4 4 __ april. 6, J Amsterdam (Holland) — — — ? 55 5 5 — __ __ __ __ — 4. Itária (Francziaország) — — — 6 52 4 — 9. I London (Angolország)1 — — — 9 13 — — — — A RÉGI JÓ TÁBLABIRÁK. Regény. Iru JÓKAY MÓR. ELSŐ RÉSZ. Isten csapásai. A kis tündér háza. Folytatás. *) Éjfél körül lehetett már az idő, midőn az udvarra begördülő hintók zörgése hirdeté , hogy a várt vendégek megérkeztek. Néhány percz alatt lekászolódott mindenki a szekerekről s Leonora, (az volt a hajdani nevelőnő neve) a három táblabiró úr kíséretében feljött a kastélyba. Következett a kölcsönös bemutatás. Leonora elbeszéli a történteket, amiket egyszer meghallani is, úgy hiszem, elég unalmas volt az olvasóra nézve. Dobokyné láttára Lippay alispán úr azt mondá, hogy mi már régi ismerősök vagyunk, amire Dobokyné sóhajtva jegyző meg, hogy ők nagyon régiek! Irén szokott szívességgel fogadó vendégeit, öregét, fiatalét s rájuk bizta, hogy helyezzék magukat kényelembe. Már most tisztességes regényi eljárás szerint az következnék, hogy Fenyéry és Irén, mint a két legjámborabb jellem a többi között, amint megpillantják egymást, rögtön egymásba szeressenek; ebből támadnának illendő jelenetek titkos sóhajtozással és obligát holdvilággal illustrálva; regényhős és regényhősné szenvednének sokat, mig végre a szerző, ha annyi papirost teleirt, a mennyire szerződve volt, megszánná őket s összeadná kihirdetés , dispensatio s egyéb ceremonialék nélkül. Hanem ezt a mulatságot nem köszönnék meg a mi becsületes táblabiráink, akik tizenkét óra óta egy falatot sem ettek, s el vannak fáradva és csigázva; az ilyen holdvilágos jelenet nagyon gonosz tréfa volna rájuk nézve. Irén talán három szót sem váltott Fenyéryvel, hanem ment a konyhába és az ebédlőbe, a vacsorát elkészíteni, feltálaltatni; Fenyérynek pedig esze ágában sem volt, hogy szivéhez kapjon, elénekelve : „látni téged és sze *) Lásd Pesti Napló 1683. sz. retni pillanatnak mive volt, hanem elökeresteté íróeszközeit s egy szögletbe leülve, nagy sietséggel megirá a bizottmánynak e napról szóló jegyzőkönyvét. Lippay és az öreg főjegyző azalatt Dobokynéval mulattak, ki minden áron szerette volna a társalgást valami sentimentális térre átvinni, de a honnan minduntalan elűzték az alispán örök adomái, miken Czenczi kisasszony nevetett legtöbbet, pedig a jó lélek egy hangot sem hallott belőlök. A fris párolgó gulyáshús már az asztalon volt, sőt a túrós galuskát is hozták. Fenyéry mégsem volt készen az írással, csak néhány sort engedjenek meg : utoljára Leonórának kellett ahhoz az erőszakos eszközhez folyamodni, hogy elvegye előle a kalamárist, s így kényszerítse abban hagyni az írást. Pedig tessék elhinni, hogy nagyon siet. Az asztalnál szemközt kell ülniök Irénnel. Ez igen alkalmas helyzet egy gyöngéd viszony megkezdésére, de mikor az ember nem ér rá , Irén minden pereben kénytelen felkelni az asztaltól, hogy háziasszonyi tisztjét teljesítse, mert Leonora ért ugyan az elmélethez s eltartja beszéddel az egész társaságot, de tálaltatni nem tud, Dobokyné pedig százszor jobban affectál most, mint egyébkor. Irén és Fenyéry az egész vacsora alatt tán annyit sem néztek egymásra, hogy számot tudnának adni róla , ha megkérdené valaki , milyen színűek szemeik. Amint Fenyéry letette a villát, rögtön megint szaladt az íróasztalhoz, s mert nagy válogatás nem volt most a szobákban, ott kellett jegyzőkönyvét bevégeznie, ahol ebédeltek, úgy látszott, hogy egy kicsinyt még boszantja is, hogy körülötte olyan hangosan beszélnek. Vacsora után a delnők még egy kis ideig együtt maradtak vendégeikkel, Fenyéry egyre irt és nem sokat ügyelt Lippay mulatságos adomáira, Leonora tudós értekezleteire, Dobokyné patheticus emlékezéseire; Irén szerény, csengetyü hangocskája csak néha néha szólt közbe. Egyszer, másszor azon is rajta kapta magát Fenyéry, hogy ásitani kezdett s alig birá azt a vágyat magába visszafojtani. Negyedik éjjel nem aludt már, éjjel nappal után, munkában, izgatott lélekállapotban volt. S mikor az ember még fiatal, a természet nagyon szigorúan követeli adóját.Egyszer huzamosabban kelett valamin gondolkoznia, ami nem elég tisztán jutott eszébe; evégett hátradúlt karszékében. A keresett tárgy helyett egyre másra mindenféle zavart eszmék jelentek meg agyában, egyszer csak kiesett a toll a kezéből s midőn Dobokyné észre véve, hogy Fenyéry már nem ir, odafordult hozzá, a legédesebb hangon sipegve: — Ön is visszatér hozzánk már ugye Fenyéry úr? hát az egész érzékeny társaság meglepetésére akkor vevék észre, hogy Fenyéry alszik! Ott abban az ülőhelyében elaludt, a mulatságos delnők közepett, akik között egy szép özvegy asszony, egy tudós dáma és egy bűbájos tündérke is volt jelen, és Fenyéry valamennyi szeme láttára aludt, behunyt szemmel, félrehajtott fejjel a hogy aludni szokás. No ez derék gavallér! Ez ugyan nem lesz veszedelmes vetélytársa Csejti Gazsinak, aki hét éjjelt végig tánczol egymás folytában, s ő az utolsó, aki a bálból elmegy. De elaludni ennyi delnó társaságában ? Dobokyné nem birt magához térni a szörnyüködésből. Még Leonora is scandalizálva volt egy kissé e váratlan eset által; csupán csak a kis tündér maga találta ezt igen természetesnek : az urak sokat fáradtak, nyugalomra van inkább szükségök, mint mulattatásra. — Kívánjunk egymásnak csendes jó éjszakát. Fenyéry még erre sem ébredt fel; a hölgyek eltávoztak ; a cselédek ágyakat, pamlagokat rendeztek fekhelyekül, azután azok is elmentek lefeküdni. Lippay megrángatá az alvó kabátját. — Mit álmodtál öcsém ? Zabban a lovak! A fiatal ügyész felnyitá szemeit, s azon mámorosan, ahogy szokott az ember lenni, ha első álmából felébresztik, felállt nagy nehezen, körülnézett, s meglátva, hogy ágyak vannak vetve, nagy phlegmával vetkőzéshez fogott. — Talán álmos vagy ? tréfálózok vele az alispán. — Nagyon. — Meg sem vártad, hogy elmenjenek. — Kik ? Az alispán nagyot nevetett. Ez még azt kérdi, hogy „kik?“ Fenyérynek az volt a legnagyobb gondja, hogy lefekügjék. Ott pedig, amint letette a fejét, úgy elaludt. Még kérdezett valamit az alispántól, hogy mennyi az idő ? de amit az felelt neki, már azt nem hallá. Még csak azt a fáradságot sem vette magának, hogy a padlásra fölnézzen s megszámlálja a gerendákat (a mik ugyan nem voltak) hogy azután a mit azon a helyen álmodni fog, a hol legelőször alszik, beteljesüljön. Még csak álmodni sem volt kedve. A felettök levő szobákból Dobokyné és a többi hölgyek egészséges kaczagása hangzott alá. Bizonyosan azon a lovagon kaczagnak, aki jelenlétökben Morpheus karjai közé szenderült. Ilyen volt az első találkozás Irén és Fenyéry között a Tarnóczy-kastélyban. (Folytatjuk.) pesti napló. Pest, oct. 22. Egy igen jeles munkára hívjuk fel a közönség figyelmét. E munka Galétti „Egyetemi viág rajz á“-nak dr V á 11 a s Antal magyar kiadása felhasználása mellett átdolgozott és Hartleben által kiadott második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadása. E második kiadást a derék dr F alk Miksa dolgozta at kinek átdolgozása után bírjuk dr V a 11 as kézi atlaszának második kiadását is. Galetti „Egyetemi világrajzá“nak ez újabb kiadása 40 fametszvénnyel és 21 szinezett térképpel jelenendik meg s tartalma : I. Csillagászati földrajz vagy a föld mint égitest. II. Természeti földrajz, vagy a föld mint természeti test. III. Politikai földrajz, vagy föld mint az ember lakhelye. Bár azon körülmény, hogy az eredeti munka tizenegy kiadásban jelent meg, valamint a magyar kiadásra nézve az, hogy azt a nagy képzettségű Fáik dolgozta át, e munkát eléggé ajánlja, annak jelessége felől tanúskodván, mégis megjegyezzük, miként a csillagászati, természettani és politikai bevezetés egészen új s a jeles szöveget több 40 fametszvény díszíti; továbbá az egyes államok földrajzi és államtani átnézete a legújabb és leghitelesebb források nyomán dolgoztatott át; a történelmi rész a legújabb ideig(1855-ig)folytattatik; a térképek e szakmában tekintély gyanánt elismert szakértő által javíttattak ki s a koresemények tekintetéből azok száma Törökországnak két külön térképével szaporittatott. A külső kiállítás díszes. Az egész munka 10 füzetből állandó minden hóban két füzet jelenendik meg; minden füzet 5 ívnyi szöveget és 2—3 térképet tartalmazod. Egy egy füzet ára 48 pkr. Az egész munka előfizetési ára 6 pírt. Előfizethetni az 5-dik füzet megjelenéséig. Ismételve ajánljuk e jeles földirati ál-amtani és történelmi kézikönyvet a közönség részvétébe. — Toldy Ferencz egyetemi tanár úrnak érdekes felolvasásai a magyar irodalom történességeinek tartjuk az egyetemi ifjúságot és azokat, kik irodalmunk története iránt érdekkel viseltetnek, e jeles felolvasásokra figyelmeztetni. Azoknak fontossága felől, hiszszük, az értelmes és lelkes ifjúság meggyőződött. E felolvasások, mint az olvasó a lapok közleményei és Toldy becses műve után felismerhetők, nem száraz történeti vázlatokból áll. Azokban nemzetünk szellemi életének rajzát találja fel a hallgató; visszavezetnek azok a pályatörő jelesek költői világába s midőn e nemes alakokkal találkozunk az ország ügyei körül s az íróasztal mellett, látjuk egyszersmind azon egybefüggést is, mely a nemzet politikai és irodalmi élete között létezett. E felolvasások tehát e tekintetből is érdekkel fognak bírni mindazokra nézve, kiket hazánk múltja érdekel. Nemcsak az ismeretvágy kielégítése, hanem kegylet és nemes érzület a szorgalmas tanár körébe fogja vonni hisszük az egyetemi ifjúságot. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Egy századnegyed a magyar szépirodalomból.*) VIII. Egyik író a másikra nézve föltét, egyik a másiknak betöltése; egyik ezt a mozzanatát műveli s emeli ki a szellemnek, másik a másikat. Ha regényírók, mint Vajda és Eötvös, elbeszélőkül, valamely nagy általános eszmét sürgettek , és többet adtak a gondolatra és gondolatból, mint az érték lefolyó történetre és történetből: a regényirodalom fejlődési szükségében állott, hogy az elmulasztott, nem eléggé méltányolt mozzanat mások részéről folytatva műveltessék. Ez által az értékit is emeltetik ki, az eszme pedig, hogy elbeszélés vagy derekas történet legyen belőle, ezer meg ezer apró nyilatkozásokra hagyja magát feltördeltetni, hogy mennél több részletben, s annál több világosságban nyilatkozzék és láttassák, és minden jelenet, elmélkedés vagy eltérés az előadásban, minden, amit sejtet, vagy elünkbe léptet a költő, öt, és csak öt magyarázza, így a regényíró könnyen lehet nagykereskedővé, ha t. i. a sok részlet között nem felejti az összetartó szellemi köteléket, a szülendő elvet, a belső történetet; hasonlóul könnyen szatócscsá, ha oda engedi magát a részletek csillogásának, s egyenkéntiségek miatt felejti a derék egészet, járulékai miatt nem gondol az állományival. Ki hinné mégis, hogy imez utóbbi művészet nagyobb szerepet játszik az olvasó világban, mint amaz előbbi, és oly viszonyban van a kettő együtt, mint a választottak és a sokaság, a tudomány és a divat. Az íróknak szinte megvannak a magok lidérczei vagy őrző angyalai, kik után mennek, mint más akármely munkásoknak s utazóknak. írni- hogy írjunk : minden dicsőséget érdemelhet, s az író nem is veszti el fenséges állását az idő felett; de írni, hagyhassunk, olvastassunk, ez oly csikland, melynek igen nehéz, de kár is volna ellenállani, mert az irodalom tulajdonkép már szellemi világ, és nincs minden ok nélkül azok törekvése, kik a szellemi világ divatát szeretik vagy szerencsések vezetni. Mai nap már nem tagadható, hogy a divat szintúgy viszi maga szerepét az irodalomban, mint egyebütt az öltözet, társalgás, asztaltartás, melyek az élet első szükségei. Vájjon nem az élet első szükségei közé fog-e emeltetni az irodalom a divat által ? így a divat nagy tekintélyre vivta fel magát az irodalomban, s leginkább a regényben; de a müphilosoph bölcselkedik ellene és az idő ellen, szemére hányván, hogy fölületes, félszeg. *) Lásd P. N. 1683 sz.