Pesti Napló, 1855. december (6. évfolyam, 1733-1741. szám)
1855-12-19 / 1733. szám
bánáti eV. ésiper?” által tartott jeles gyászbeszédet, melynek jövedelme a temesvári egyes. ev. község iskolaalapjának gyarapítására ajánltatott fel s mely Pesten Hartleben és Kilián György könyvkereskedésében kapható, a közönség figyelmébe ajánljuk.“ — A „Transatlantic submarine telegraph company* nevezetű s angol és franczia tőzsérekből alakult társulat szerződésre lépett a „Newyork, Newfoundland és London telegraph company“ czimű társulattal, mely szerződés folytán a transatlantic társulat kötelezi magát az Izlandtól St. Johnsig (Új-foundlandban) vezetendő tengeralatti távírdát 1858. jan. 22-ig elkészíttetni, míg az utóbb említett társulat az Uj-foundland és Cap Breton, vagy Prince Ed Ward sziget közti tengeralatti vonal elkészítését vállalá el. A távirdai alattság mérföldenkint 5 tonnát (200 font) súlyú s tömöttebb és szilárdabb leend mint az Angol és Francziaország közli távirdáé, habár ez 4 évi működés alatt egyszer sem javíttatott meg s a tenger vizének és nyomásának befolyása alatt nem szenvedett. — Jakson gépész a légszeszvilág lényeges javítását eszközlő azon találmánya által, hogy a lángcsöbe platina huzalt vezet. —■ Magyarország és a volt mellékországokból a párisi műtárlaton, az említetteken kivül még kitüntetésben részesültek : a nagybányai cs. k. bányászati igazgatóság. A marmarosi cs. k. kamarai igazgatóság. A kolozsvári cs. k. bányaigazgatóság. A nadrági vasszyár Magyarországban. Wagener F. ur Kolozsvárit. — Dobsi G. ur Rimaszombaton. Graz ur Slavoniában. Kempner M. Eszéken. Kubinyi A. ur Pesten. — A györ-szt-mártoni tiszt bennedekrendiek. Bokori K. Czenken. Dorner F. Forrón Kassa mellett. Ferber G. ur N.Czenken. Kovács J. ur Sz. Istvánon. — a pozsoni kereskedelmi és iparkamra. Meiszinger B. ur Szászkán. — Flandorfer J. Sopronban. Kosowitz J. H. Pesten. Lenek Sámuel Sopronban. A pozsonyi gőzmalom-társult. Az erdélyi gazdasági egylet. Zitterbarth M. Pesten. — Gyürky A. Budán. Drak J. Budán. — A felső-bányai cs. k. réz- és vashámor. — Diamandi A. G. Brassóban. Zachariás G. Debreczenben. — Balog Paulina. A. szül. Popovics assz. Kolozsvárt. Gr. Corberon Januseveczen Horvátországban. Friedberg J. Eszéken, Vukassinovics A. Fiuméban. — A debreczeni csizmadia ezék. Forczányi H. Debreczenben. — Geibel Armin Pesten. Knopp Lipót Pesten. Pantocsek Zlamón. Winker M. Pesten. A munkatársak, munkások és munkavezetők közöl Magyarország és a mellékországokból a következők nyertek a párisi műtárlaton kitüntetést: II. osztályú éremből I. osztályút: Schön Péter Rohonczon Magyarorsz. III. osztályút: Schmidt Lipót, gyárvezető Fiuméban Pessi Vincsénél. — X. oszt. Formont F. Schmit és Meinner ur gyárában, Fiuméban munkavezető. — XI- osztályút: Schmidt Pál borkezelő Lenek S.-nél Sopronyban. Dicséretes megemlítésben részesült : László József, bányaigazgató Csikban. Zeman Mátyás a gr. Andrássy-féle dernei vasöntöde munkavezetője. Tar Ferencz a gr. Széchenyiféle gyár vezetője Nagy-Czenken. — Roiner Werner a fiumei szín- és vegytani gyár igazgatója. — Dutel Péter a fiumei gőzmalom igazgatója. Lobres F. Flandorffer ur pinczemestere Sopronban —Kramarsch Venczel Gratz urnái Budán. — Eckert János Birnbaum J.-nél Pesten, Sauerschnig a fiumei vitorlavászon-gyár vezetője. — Ballitz Jakab, Tresenyi urnái Debreczenben. Bikl József Rimaszombaton. Györke, Klenner urnái Sopronban. — Huszt János Käschmar urnái Rimaszombaton. — Nemzeti színház Dec. IT. Hofbauer Zsófia, ka. Fektér és Tanner urak fellépteül „Linda.“ opea zenéjét szerzette Donize 11. Karmester Doppler Károly, rendező Szigligeti. A mai előadás sikerét, e szép zenemű hatását egyedül Hollóssy L-né az éneke és Benzaur játéka biztosíható. A vendég énekesnő és vendég énekesek nem voltak képesek e sikert előmozdítani, e hatást megszerezni. A közönség irányukban elnéző, jóságos volt, megtapsoló e hibás énekeket is, csak hogy bátorítsa a nehéz pálya kezdetén a fellépőket. E bátorítás igen helyén van a szép alt hangú Hofb u e r k. a. s a b*i itunhan*u Tanner irányában, kik jelen képezettségek után ítélve csakugyan a kezdet elején állnak. Tanner úr felöli is életünket néhány szóba foglalhatjuk; hangja szép, de énekelni nem tud; középhangjai kifejletlenek, jó mester hatásossá képezheti e szép hangot Hofbauer k. a. legszebb hangjai a ross methoda következéseiben szenvednek; többnyire torokhangokat használ; azonban mai fellépésénél számításba kell vennünk az első fellépés elfogultságát és a hang fátylozottságát. Óhajtjuk, hogy kiképeztetését jó mester vezetése alatt nyerje, nehogy időelőtti fordirozás meggyengitse hangját, mint meggyengült Fehér úr hangja, kinek éneke szakadatlan tremolóból áll; sajnálatunkat kelti fel ez ének, mert Fektér úr szép hanggal bir. Maintonatiója sem volt biztos. És kedves első énekesnőnknek ez erekkel kellett duetteket énekelni.De e duettek mellett egyes áriái is vannak Lindának, mik oly gyönyörűek, mint Hollósy L-né éneke és miket oly bájjal énekelt a művésznő, hogy nem puszta phrasis, ha azt állítjuk, miként szívünkkel halljuk ez éneket. Többször elragadta a közönséget bűbájos hangjával, művészetével. A második felvonásban az előadás érdekét a szép jelenet varázsa, a nemes játék is emeli. Mindez megérzé Linda részére azon hiedelmet, hogy fényes lakában is a tiszta szerelem lakik. És hasonló magasztalással kell Benza felől szólanunk, ki a való buffo minden jelessége mellett, kitűnő, mondhatnék drámai játékával hatott. A regie minden batyu, minden útikészület nélkül bocsátja útra a Chamounixból távozókat. Fektér ur vadász csizmákkal jelent meg Linda termében s ugyanazon öltözékben Chamounixban. — Dec. 18. Jókai né javára : először „Könyves Kálmán“. Eredeti történeti dráma 5 felv. Irta Jókai Mór. Rendező Szigligeti. A jutalmazott művésznő hosszas éljenzéssel és dörgő tapsokkal fogadtatott. A dráma tetszett. Miután ez holnap ismét adatik, véleményünket a második előadás után mondandjuk el. Hisszük, hogy holnapra szerepét a nádor jobban megtanulandja. Ma adatik : „Alessandro Stradella“. Opera 3 felvonásban. H i v a t a los. Öcs k. Ap. Felsége f. hó 14-kén kelt regf. határozata által, belügyminisztériumi osztálytanácsos Meyer Bernét lovagot miniszteri tanácsossá e minisztériumban legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Márgán Zsigmond pankotai adóhivatali ellenőrt derecskéi III. osztályú adószedővé ideiglenesen kinevezte. Az országos cs. k. pénzügyigazgatóság nagyváradi osztálya Raáb János adófelügyelői tisztet Szathmárban, és Teutsch Henrik járulnékot az erdélyi cs. k. álladalmi számvevőségnél, III. osztályú ideiglenes számvevői tisztekké kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály által Rakovszky Bódog csabai cs. k. adóhivatali ellenőr a szathmári cs. k. kerületi jövedéki és gyűjtőpénztárhoz ellenőrnek ideiglenesen kineveztetett. Börzetudósítások. Bécs, decemb. 18. Kedvező hangulat az értékpapirosok iránt. Élénk üzlet leginkább a gőzhajózási részvényekkel, melyek 568-ra emelkedtek. Éjszaki vasút 2091/4—3/4-en szilárdan állott. Államvasút 3371-re esett, később 3381/4-re emelkedett. Nemzeti kölcsön 77V4. 5% met. 74V2—5/g. Urbérkárp. kötv. a. b. 77—76%, a többiek 72—69V2- Bankrészvény 909 — 908. Augsburg 110% London 10.48. Páris 1283/4. Arany 14%. Ezüst. n%. Táviratilag. Amsterdam, dec. 17. 5% met. 64 v3. uj 73%. 2Va % 33. nemz. köles. 67.07. Váltó Bécsre 313/4. Páris, 3°/orente 63. 90. 4% % 91-50. a. ez.köles. 83. a. államvasut 726. Cred mobil. 1305. London, 3% Consolok 89%. Dunavizállás Dec. 19-kén : 6' 10" 0‘" 0. fölött. ,,— Mily összeesküvést?“ — kiált kegyed elbámulva éles belátásunkon, — mily összeesküvést?“ Ah! Verneuil aszony, mily összeesküvést? Im ert, kegyed becsületes és nemes férjét egy szörnyű rágalom által végletekig akarta vinni (mi sükerült is) , öt kegyed ellen kegyetlenségre kényszerítvén; kegyed bátyját értesítette e szomorú jelenet napjáról, s valószínüleg órájáról, hogy ez urban egy szives tanúra találjon. „Mondja meg kegyed, elég fekete-e az összeesküvés? Verneuil asszony, meri-e kegyed azt tagadni?... Nem ! kegyed nem fogja merni, kegyed nem meri, kegyed hallgat, kegyed hallgatását tekintetbe veszem. „Így ezen utálatos mesterfogások segélyével az elválás eléidézésére, annak elérésére számitott, minélfogva kegyed szabadságát visszanyervén, szemtelenül s büntetlenül lábbal tapodhassa a házastárs kötelességeit, hogy ezen úrral parázna viszonyokat szőjjön nem mondom újra szőjjön! „Legyen meg az öröme, Verneuil asszony, elismerem, hogy kegyed összeesküvése machiavelli ügyes vola. „Menjen kegyed, csatlakozzék bűntársával! fusson kegyed , vesse magát karjaiba ! „Azon becsületes ember, kinek kegyed szivét összetörte; azon becsületes ember, kit kegyed gyalázattal akart botítani, nem fog vitázni az elválás miatt, mit kegyed kíván Verneuil asszony ; ez elválást ép úgy, sőt jobban kívánja, mint kegyed Verneuil asszony ! kegyed jelenléte rá nézve jövendőben méltó utálat s fájdalom tárgya lenne. „Legyen tehát szabad Verneuil asszony; szerencsétlen férje szelídségét odáig viendi, mikép kérni fogja az eget, hogy engedje el a büntetést kegyed magaviseletéért ! De figyeljen, higgyen nekem, sátáni örömében ne diadalmaskodjék, s ballja ezt: „A társadalom, melyet kegyed meggyalázott , nem Utánzandja, nem szabad utánoznia, kegyed férjének angyalias szánalmát, ki kegyednek megbocsát s kegyedért könyörög. Verneuil asszony, a társadalom kegyedet megvetéssel, utálatal veti ki kebléből, és a törvény azon becsületes embert, ki szerencsétlenségre kegyedtől nevét el nem veheti, védni tudandja kegyed gyalázatos kicsapongásai ellen. E nevet büntetlenül nem fogja meggyalázni ! Verneuil asszony tudja meg , hogy mihez tartsa magát — miszerint az ágy- és asztaltól elválasztott nő mindig azon büntetés alatt áll, melylyel a nősparáznák ssyittelnek. „S most, ha tetszik, vakmerőségében daczoljon az isteni és emberi törvények ellen! Menjen, Verneuil aszszony, vonuljon vissza ! Tüntett el kénylős vöröslő szemeink elöl; a törvénytől csak egy kegyelmet kérünk, hogy a tűzhely nyugalmát ismét megtaláljuk, gyermekeinket a keresztényi erények szigorú gyakorlatában neveljük , s fiatal családunk édes vigasza közt elfeledjük, hogy van a világon egy nő, ki nevünket hordozza, s azt kétségkívül becsteleníti. Mondom: " E kegyet, vagy inkább igazságot, melyet kérünk, a törvényszék magas bölcseségétől elválaszthatlan méltányosságától megvárjuk. Azon szilárd reményt tápláljuk tehát, miszerint ágytól és asztaltól elválasztottnak nyilvánítandja, Regnier Adél asszonyt, Verneuil Theodor ur nejét s hogy elégtelen védbeszédem által felleplezett botrányos tettei miatt Verneuil ur fia és lánya erre bízatnak, anyjoknak nyilvános erkölcstelensége fiatal korukra nézve legutálatobb példát szolgáltatna, s erkölcsösségöket örökre megrontaná!“ A törvényszék ez ülésben kimondja a Verneuil házastársnak ágy- és asztalteli elválasztását, de lányuk, Emma, Fripart mester határozatának daczára, anyjának, Lajos pedig atyjának gondjai alá bizatik; ezenkívül Verneuil asszony fiát meglátogathatá az iskolában hol tanult, s mi több , kívánhatta, hogy minden tizenöt napban vasárnaponkint néhány órát nála töltsön. (Folytatjuk.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Kivonat azon értekezésből, melyet alulirt a magyar academia üléseiben az R szóhangról olvasott. (Vége.) Amit eddig az R*ről, mint gyökhangról mondottam, csupán tapasztalati adatokból áll. Vizsgáljuk most ezek okszerűségét és összefüggését. A nyelv az emberi ész műve, s annak alkatrészei, a szók, nem vaktában , véletlenül esetleg kiböffentett, hanem részint érzésekből fakadt, részint reflexió, és utánzás által alakult hangcsoportokból állanak. Legrégibb és legeredekebbek a kedély-és indulatszók, úgymint a többi állatok hangjaival közösek. Ezekből a reflectáló és a különféle képző hangok által ujabb és újabb szókat alkotott, p e fájdalmas felkiáltásból jaj lett, jajgat, jajgatás, jajdul, jajdít, jászigyász); a távolító űző haj hajszóból lett hajt, hajsza, (pellit, treibt) hajtsár, hajdú, hajszol, hajház,hajdár (hajtós ökör neve); az ól vagy ohl vágyhangból lett óhajt, lat, optat, hellénül az óhajtó mód képzője ói/uí; az a h áh 1-ból lett, ahit, áhít, ahitat, áhítat; a biztató unohangokból, uszu, nosza, noszol, nógat stb. így a latinban ci cidulat, a németben a chächzen, stb. A szók második, ős, eredeti, és szinte közös forrása a hangutánzás, melyet miután az ember eltanult, azt egyszersmind a hangadó, vagy hangzó tárgyakkal azonosította, s belőlök neveket, igéket alakított. így keletkeztek a kakuk, kokas, csíz, pitypalaty, czinege, csücsörke, pipis, stb. madárnevek; igyadörög,csörög, zörög, morog, susog, sziszeg és számtalan gyakorlatos hangigék. Eszerint az első pont alatt elsorolt r gyökhangú szók, mint részint kedélyből fakadó, részint kívülről a füleken beható hangok , természet utánzók, melyek erősebb rezgőbb hatásuk által különböznek a többi, u. m. susogó, sziszegő, csengő, dongó, tomboló, dúdoló stb. szóhangoktól. A természeti hangokkal szoros összeköttetésben állanak a második pont alatti szók, melyek törést, rontást, vágást, metszést, továbbá , törő, rontó, vágó eszközöket jelentenek, s működéseik erre jö hanggal nyilatkoznak, mint: repeszt, reszel, rifol, ribál, hornyol, horzsol, ráspoly, korcsola, horgy, csoroszló, sarló, doroszló stb. A harmadik pont alattiak tűzre és ennek tulajdonságaira vonatkoznak. Minden tüzek között az emberi érzékekre legerősb hatással van az égi tűz, a dörögve, morogva, ropogva működő villany, és a tűzokádó hegyek ropaja, moraja, minélfogva természetszerű dolog, hogy a tűz nevét több szóban a villany erregő hangjával azonosították, és igy tulajdonságait is, a sütést, égetést és sajátnemü színét. A tűz és zsizsi az égő testnek zizegő, zsizsegő hangját utánozzák mint az üszk, sül, süt, sisereg, s u s t o r é k ot is, ti. ugyanazon tárgyat többfélekép nevezhetni, a mint egyik vagy másik jegyét fogjuk fel. A negyedik pontiak általán mozgásra vonatkoznak, mely ha seb esen, kivált keringve történik, a légben erősebb reszketést szok indítani. Ide tartoznak különösen a br, fr, pr, vr, gr, kr-féle, vagyis ajak- és torokhangok által hatványozott gyökök. Ezekből alakultak hasonlat által azon szók, melyek a forgó, pergő, kér dűlő testek idomát, milyen a görbeség, kerekség, fejezik ki, pörv, örvény, kerék, korlát orsó, guriga, pereszlén, pergety, ferge tyü stb. Végre az ötödik pont alatti szók, mint magasságra vonatkozók, közvetlenül az égtől, közvetőleg ennek dörgő tüzű tulajdonságától vették eredetöket; t. i. a természet fia a magasságot az éghez szokta mérni, innen az óriásokról szóló mesék, kik az eget verték fejeikkel. Hogy efrédig az ég eszméjével a tüzét is összekapcsolta a magyar, mutatja az ég, coelum, és ég, ardet, szók közti hasonlóság. Mindezek után természetszerűnek tartom, hogy a fenelsorolt öt osztálybeli szócsoportok alapeszmében és hangban egyeznek, s mindnyájan természeti hangutánzáson alapulnak. Csak innen magyarázható azon nagy hasonlóság, mely az ismertem nyelvekben az ide tartozó szók között létezik , t. i- e megegyezés kútfeje a mindnyájunkkal közös hangcsatorna, a fül, vagyis a halló érzék, mely nélkül, hogy nyelv eredhessen, lehetetlen. R, mint képző, különösen igeképző. Az r-rel kezdődő egyszótagú igékben az r valódi gyökhang, mint rí, ró, rág, ráz, reng, rág, ránt, ront; továbbá a hangzóval kezdődőkben, mint: ír, irt, ort, ér, ért, árt ; de melyekben az r hangot egy mássalhangzó előzi meg, azok már kétfélék, a) melyekben az r a gyök lényegéhez tartozik, mint : fúr, mar, mer, nyer, nyír, tör, var, ver stb. b) melyekben az r képzőbetű, miatt: szúr, melynek gyöke szu, mint bököt jelentő meg van a szű, teredo, szuccza, hasta, spiculum, szulák, aculeus , szókban s egyezik vele a latin suo, melyből subula, sutor eredtek, hangváltozattal rokonai: ezueza, ezuezár, bökdös, és ezulák, szűr, elemezve szü-or, a hangutánzó szü gyöktől, melylyel egyezik a magyar szita, szitár, a latin situa , a német Siebe, sieben szók szinte vékony hangutánzó szi gyöke; zár, tér, a tárolodásra, elterjedésre vonatkozó ta té gyököktől, elemezve to-ar, té-er, szór, elemezve sza-or, azon sza gyöktől, mely a szán a szóban rejlik, s a m. szerte, szét, p. busát szór, a m. szerte, szanaszét hány. II. LEVELEZÉSEK. Belsö-Somogy, dec. 10. (Ered. lev.} örvendetesebb hir nem lephette volna meg vidékünket, mint azon — nem tudom felülről vagy alulról származott hir — hogy a jövő tavaszon a kaposvári rabok a Sió-ásásra fognak forditatni!! mennyi erkölcstelen egymást tanításnak élő s munkábtan ember hagyná el a büntető igazság hajlékát mint munkakedvelő tagja az emberiségnek, — és már akkor nagyot nyerne a társadalom; nem is említve az anyagi hasznot, mely mind az ásató társulatra ( élesóbb nyugdíj mellett dolgoztatva velők, — tudván mily nyakasok ilyenkor a napszámosok, — úgyhogy a győri vasúthoz is, mint tudjuk, idegeneket kelle hozatni, — a kik csak nyomorékokat hagynak a munka bevégeztével majzok után!) mind pedig a megyére hárulni fog, hanem minden értelmes gondolkodó ember elölt tiszta világában feltűnik a szellemi haszon is! Csak azon aggódnak némelyek, hogy a felügyelet rájuk mi módon történjék. Ezt eloszlatja azon intézkedés, hogy beosztva tisztes, és nem bünköncz csapatok közé, a kihágásoktól meglennének mentve, s estve letéve a munkaeszközt üres kézzel kisértethetnének kevés őr által is illető helyekre, így fegyelem alatt tartatva, még szorgalmukkal gyűjt—hetnének is, midőn a kiszabott mértéken túl dolgoznának, — ezt tehetni az erre vonuló vasút munkálatainál is Tán ezt lehetne utánozni a Tiszaszabályozásnál is ? vagy talán Pesten is a szegény Rákos arczát mocskotó, undok homoktenger megfogására nézve is 11 A felebbiekre nézve azt mondják sokan, de hát a nőkkel mit dolgoztassunk? Hát nincs a megyének szedres kertje? nem bánhatnának-e azokkal a selyembogarakkal a rabnők? Múltkori levelemre hivatkozva a t. szerkesztőség megemlité, hogy minden megyéből jó volna egypár gyermeket dr. Ész műkertészetébe tanulni küldeni. — Ez mind szép, de hogyan győzi az az egypár műértő kertész az egész megyét invesztálni ? Sok értelmes ember szólott akkor ehez, de leginkább ebben állapodtunk meg : küldjön minden megye egy párt Pestre, mint — hogy ugy szóljak — kertészeti akadémiára; — de onnan visszajővén : ne legyen kénytelen kopogtatni egyes kastélyok ajtajánál, — hanem legyen a megye föszinhelyén egy szintén mükerészet — hogy ismét hasonlattal éljek — s ez úgy, mint egy gymnasium az ő tanításuk s vezetésök alatt lévén, ide bátran jöhessenek, — e mükertészet mellé növedét is ha állít minden megye, hova csekély dij mellett tanulni mehessen, minden faluból a jobb gazda fia, tanulnia fatenyésztést, gazdaságot, illemet, műveltséget, ízlést, erkölcsöt, tudományt, akkor lesz elérve a dicső czél; — de ismétlem a gazdagabb parasztnak fia legyen az, — mert látván , hogy H. István bátyám uramnak mily szépen megy gazdasága (mert tanulta), követni fogja, — de most a gépek előtt megáll és azt mondja „szja az urak tehetik!!" Szükség esetében, — egyes jeles uradalmak kebelében is —felállíthatnék a növedék, de itt meg lennénk fosztva a productumokat szükségkép követő hasznoktól. Az lesz egyik legtiszteletre méltóbb e széles magyar hazában, ki ez igénytelen— de hitem szerint — kimondhatlan hasznot hajtó indítványt létre hozni legelső serénykedik — legyen az testület vagy egyes föndobogó, s hazája boldogságáért buzgó hazafi, ki mindjárt a jövő tavaszon ezt elővarázsolni buzgakodik, annak nevének örökítésére soha sem kell emlékekő, ott lesznek a vidékek gyönyörű sorai 11 Gyönk, dec. 5. (Ered. levél)- Tolna, Somogy, Baranyában, Fejér s Veszprém egy részében lakó prot. szülők mondjátok meg nekem , hol tanultak eddig fiaitok ? hova küldétek eddig őket? Gyönkre. Igen , mert a Drávától kezdve egész a Dunáig, Csurgótól (Somogy) egész Kún-Szent-Miklósig nem volt, s nincs gymnasium, hova gyermekeiteket vihettétek volna. Tekintsetek csak túl a Dunára Ott van NI. Körös, 2 mértföldnyire hozzá Kecskemét, ahol 4 mértföldnyire Kun-Szent-Miklós, 16-ra pedig Halas. Lássátok, túl a Dunán annyi területen 4 is van, míg itt csak kettő. Van-e kedvetek messze vinni még gyenge gyermekeiteket? Ha igen , úgy elviszitek fiaitokat Pápára, Körösre, Kecskemétre vagy bárhová. De ha azt akarjátok, hogy hozzátok közelebb, — csakneki előttetek — nevekedjék egy pár évig a még gyenge gyermek, s akkor a mikor nekitek tetszik, — a mikor szükségednek látjaok — minden nagyobb költség s utazási alkalmatlanságok nélkül megláthassátok őket; úgy el fogjatok hozni , mint eddig őket Gyönkre. — Igeni de a gyönki algymnasium nem nyilvános, mondjátok. —Csak akarni kell, s nyilvános leend; annyival is inkább, mert a magas kormány újabban csak 5 tanárt kíván az algymnasiumban. Jelenleg van 4, s még egy kevés felesleges pénz is marad becsületes kezelés mellett. Egy tanár fizetése hiányzik még, az pedig ki fog kerülni, mihelyt ez ügy iránt melegebb érzelmek lepednek sziveitekben , s mihelyt az illetők meggyőzödnek a felöl, hogy neveiknek maraadandóbb oszlopokat nem emelhetnek, mint ha nevelés, s az által a polgárzat jólétének tényezőit, az iskolákat pártfogolják, s azoknak fennmaradását, virágzását lelkek mélyéből óhajtják, s nem mulasztanak el semmit, mi által az iskola jövörei nyilvánosságát kieszközölhetik. — Azért ti, » bizalomnak választottal, ismerjétek legszentebb kötélességeteknek erélyes fellépés által-e szomoni múlttal biró, s gyászos jellemű iskolának jövőjét, a közönség biztató várakozásának megfelelőleg megalapítani, Isten buzgó törekvéseiteket pártfogolni fogja. Hajdu-Böszörmény, dec. 9 (Ered. lev.) Városunknak ma, felejthetetlen gyászos napja volt. Épen most jövünk a temetésről. Reszket szivünk még most is a fájdalom miatt — melylyel elsirattuk kedves főorvosunkat — Kazinczi Sámuel urat. Nagy tudománya és szélesen kiterjedett ismereteinél fogva, egy itt elismert tekintély — valamely szőnyegen forgott tárgy iránt eligazodni nem tudván barátai között — igy nyilatkozott egyszer felőle: „nézzük meg a Conversations-lexiconban; ha ott meg nem találjuk, kérdezzük meg Kazinczitól.“ Kazinczi volt az, ki az orvosi tudományt keresetté, az orvosi nevet népszerűvé tette vidékünkön, mely az előtt — amint van ez egyebütt is, — ellenszenvvel viseltetett az orvosi tudomány — s idegen volt az orvosi név iránt; — a szükölködőket saját pénzével is fölsegető és gyógyítóeljárásainál fogva csak hamar úgy ismertetett föl, mint a szenvedő emberiség hű barátja, ki akar is, tud is segíteni. Született a mi Kazinczink, Kis-Kun-Halason az 1802-ik év aug. 22-kén, atyja Kazinczi László a halasi reform, egyház énekvezére, anyja Bódogh Erzsébet volt, a nagyhirü miskolczi volt orvosdoctor Bódogh Mihály édes testvére. Elsőben tehát Kecskemétre 1815-ben pedig a debreczeni főiskolába az akadémiai tanulmányokra küldetett a még csak 13 éves ifjú. Bevégezvén a még akkor hét éves tanfolyam tanulmányait, 1823-ban a másod éves rhetorok, 1824-ben az akadémiai első éves tanulók közönséges tanítójává tétetett; az 1825-dik év egy részét Késmárkon töltötte a német nyelvbeni képeztetése tekintetéből, másik részében Debreczenbe ismét visszatérvén, és ott contraseribai — seniori hivatalát az 1826. év tavaszán végezvén — az orvosi tudomány alapos megtanulása végett a bécsi egyetembe ment. Messze ragadta őt itt is géniusza kor- és pályatársai előtt. Itt lépett föl nyilván rendkívüli talentumainak bizonyságaival. Mert az orvosi — megfeszített szorgalmat és elmetörést igénylő — tanulmányok mellett még a „Magyar Kurir“ szerkesztésének — névvel ugyan nem — de valójában faterheit is hordozta. Az 1831. évben, mint még 5 éves orvostani pályanövendék, a cholera által súlyosan meglátogatott Trencsín megyébe küldetett ki. 1832-ben pedig, a bécsi egyetemben, orvos-doctori rangra emeltetvén — a hajdú-kerületben szerencsés főorvosául megnyerhetni a nagy tudományu ifjút. Ezen év június havában kezdette meg nehéz hivatalát, és mint hajdukerületi physicus — 18, mint Szabolcs megyei egyik főorvos — 2, mint Hajdu - Böszörrmény városának főorvosa — 3, öszvesen 23 évig szolgált, mint a szenvedő emberiség barátja, jóltevője fáradhatatlan munkásságban. — Dec. 7-én reggeli 1X órakor, a drága élet szövétneke — kialudt — Ma tartatott fölötte a gyászünnepély. Könyvtára mutatja, mennyire volt barátja irodalmunknak ? 26 kötetre megy orvosi naplója; 23 év alatt ötvenezeren gyógyitottak általa. AUSZTRIA, Bécs, dec. 18. Az éjszaki vasút esti vonatával utazott el Eszterházy Bálint gr. ausztriai cs. k. követ sz. pétervári állomására. Ő az Utolsó napokban többes étekezleteket tartott Baul gr. külügyminiszter flexdljával, s múlt héten Cászár Ő Felsége által is fogadatott. A Baul gróf s miniszter úr excja termeiben tegnapelőtt adott estélynél Sir Hamilton Seymour angol k.követ először jelent e körben mg. A többi vendégek közt látni lehetett a franczia, spanyol, szász és würtembergi sat. követeket is. Bécs köségtanácsa Hesz báró tisznagy urnak a f hó 24 kén leendő félszázados szolgálati jubilauma alkalmával Bécs város tiszteletpolgári okvelét nyujtandja át. Tegnapelöt tartatott meg Kantekuzeno György herczegnek Bibiskó hgnéven egybekelési ünnepélye. Az északi vasút reggeli vonalával tegnap egy franczia cs.futár utazott Parisba. Schlick gróf cs. k. lovassági tábornok távolléte alatt Schwarzenberg Eduárd altanagy vette át a seregparancsnokságot.