Pesti Napló, 1856. január (7. évfolyam, 1743-1767. szám)

1856-01-26 / 1763. szám

— Azért természettanunk fejlesztése érdekében kívá­natos , hogy egy magasabb lépcső építésére mármár gyűjtögetni kezdjük a szükséges anyagot. Minthogy pe­dig értekező tudja, hogy e gyűléseknek vannak olyan látogatói is, kik analyticai tárgyalásoktól nem idegen­kednek, a fémbarométer abroncsa mozgásának tünemé­nye pedig épen oly tárgy, mely csak így (külzelek­ és egészleti hánylás útján) kezelhető alaposan: azért ígéri, hogy ugyanazt adandó alkalommal még egyszer fogja, az említett modorban, értekezése tárgyává tenni. Jelenleg pedig a már megkezdett elemi modorban fe­jezte be a fémbarométer légnyomási adatának hőmér­­séki változás igényelte kiigazítására szolgáló képlet le­­hozását. Ennek értékét azonban azon feltételektől teszi függővé, melyet elemi tárgyalhatás végett igénybe kellett vennie . t. í. e­l­ő­s­z­ö­r, hogy az abroncs legnagyobb össze- vagy szétvergődése még a ru­galmasság határán belül esik. Másodszor, hogy ezen mozgások következtében az abroncs belüregének tér­fogata nem változik annyira, hogy a miatt a bezárt lég feszítő erejét változó mennyiségnek kellene tekinteni. Végre következteti elméletéből: a)­hogy fémbaro­­méternél a hő változása miatti correctiót, a következő (sok más tüneménynek is megfelelő) képlet által is lehet előtüntetni : - At -f Bta 4- Ct3 -t-............ melyben­­ a hőfokot, A, B, C pedig a kísérlet által meg­határozandó állandókat jelenti. b) Hogy a fémbarometert, a meleg befolyása ellen tökéletesen nem lehet módlosítani, valószínű azonban, hogy néhány foknyi kőváltozásnál, ha az elméletben ki­mutatott feltétek tekintetbe vannak véve, a correctio még elmaradhat. Nendtvich úr folytatólag az amerikai Egyesült álla­mok tanintézeteiről, és természettudományi gyűjtemé­nyeiről tartott felolvasást. Kiemelte N.York statust, mint olyat, mely a többi fölött áll, nemcsak kereskedésére, hanem tanintézeteire nézve is. Az első kezdet a javításra még a múlt század végén indult ki Clinton helytartótól, ki hivatalos beszédjében úgy nyilatkozott , hogy ő isko­láik rendszerét szabadságuk palládiumának tartja. Nem­sokára egy társulat állott össze az iskolaügy emelésére, majd hamar földadakozás történt e czélra, törvények hozattak, sőt évi jelentések adattak a státus elé az isko­lák állásáról, melyek most is évenként nyomtatásba jönek, hogy a nagy közönség is láthassa, mi történik az isko­lákban. N.York államban 1850-ben volt 18 collegium, 11,580 nyilvános népiskola, és 887 académia, meg magániskola. A tanulók száma 727,212, úgy hogy minden negyedik lakosra jó­­ tanuló. E tanintézetekben nagy figyelmet fordítanak a termé­szettudományokra, azon elvből indulván ki , miszerint egyedül ezekben fekszik a jelenkor miveltségének és ha­ladásának legyőzhetlen hatalma ; tudják, hogy álladalmi létek és világhódító erejök nagyrészt ezeknek gondos ápolásában és az életre alkalmazásában rejlik.­­ Meg­­említé, hogy Amerikában azon elv nincs elfogadva, mely szerint az európai szárazföldön a humanistkcus in­tézetek át nem hágható fallal vannak a technikai intéze­tektől elválasztva ; ott e két rendbeli tárgy ugyanazon intézetben taníttatik kivétel nélkül. Magasabb intézetek közöl az Albany academiát irta le előadó részleteiben, különös tekintettel annak gyűjteményeire nézve is. További magasztos intézkedései N. York statusnak a megyei és községi könyvtárak egészen azon szellemben, mely Washington búcsúbeszédjét lengi át , mozdítsá­tok elő, mondá, mind azon intézeteket, melyek ismere­tet és tudományt terjesztenek; mert azon arányban, melyben alkotmányunk a közvéleményt tetemes erővel felruházta, rajta kell minden módon lennetek, hogy e közvéleményt felvilágosítsátok. A nép erkölcsisége, és szellemi felvilágosodása alkotmányunknak legbiztosb alapja. Meg lévén tetemes áldozattal az iskolák alapítva , a kormány arról gondolkodott, hogy a népnek alkalmas olvasmányt szerezzen; a kölcsön könyvtárak és az idő­szaki sajtó elégséges nem lévén , értelmes szaktudóso­kat szólított fel népszerű nyelvben írni e czélra munká­kat, így keletkeztek könyvek a földmivelésről, az ipar­ágairól, a természet-s vegytanról stb.; továbbá jeles útleírások, történelem, életírások, classikus munkák for­rania kellett mind az ágy-, mind a sima szántásról. Az angol éghajlat megengedi, hogy künn teleljen a juh, s a tarlórépát mindjárt a mezőn egye, nálunk mind a telel­­tetés, mind a takarmányozás módja szükségkép külön­böző. S a juhtenyésztésről szólván, ki kelle emelniük a magyar mű íróinak Pethe juhrácsát, melynél czélsze­­rűbbet sehol sem találunk. Angliában főleg az álló, skót cséplőgépet használják, mely ott be van mintegy ru­házva a gazdasági épületekbe: nálunk a hordozható cséplőgépek vannak divatban. Általában a gazdasági gépek körül sok újítás , sok javítás történt mind Amerikában , mind az európai szárazon , a­miről hallgat az angol gazdaság könyve , s a­miről a magyar gazdaság könyvének szólania kellett. Hogy e nagy érdekű találmányok közt nem utolsó Francsek ha­zánkfiának konkolyvető gépe, nem szükség mondanom. Azonban a Gazdasági lapok szerkesztőségének min­denre kiterjedő figyelmével, áttekintésével kellene bír­nom, hogy elő tudjam sorolni mindazt, a­mit, az elmé­let teljessége mellett, az angol gyakorlat ismertetéséhez saját gyakorlatunkból és a német gazdák útmutatásaiból hozzá adtak szerzők, a­mivel azt bővítették, fölvilágo­sították, kiegészítették. Egészen új fejezetek is vannak közbe szőve, terje­delmes szakaszok, melyeket Stephens művében haszta­lan keresne az olvasó- Ilyen a méhészeti adalék, mely a méhész téli teendőit tárgyalja, ismertetvén a különböző kaptárokat, leírván a szalmakasok készítése módját, s a hasfonó gépeket. Egészen új szakasz, a melyben a ku­­koricza-morzsolásról, s a rétek téli öntözéséről szóla­nak szerkesztők, és a melyben a faültetvények körüli téli teendőket adják elő. Nem a kertészet teendőit ért­jük; szorosan mezőgazdasági munkában annak nincs helye, hanem a fatenyésztést nagyban élő sövénynek s egyéb gazdasági szólokra. Sok van mindazáltal e feje­zetben, a minek gyakorlati kertész is hasznát veszi; s bizonyára a leghasznosabb részletek közé tartozik az ártalmas rovarok természetrajzi ismertetése, melyeket — ha fészküket ismerjük — teletszaka bábukban lehet legjobban pusztítani. *) Ez adalékok, bővítések, módosítások mellett több­ször fölmerül az olvasó lelkében a kérdés : mit vettek tehát az angol műből szerzők, mi az, a mi miatt, ennyi önállóság és eredetiség mellett is, melylyel munkájuk szerkesztésében eljártak, azt írták e mű czím­­lapjára : „Stephens nyomán“ ? Mindenekelőtt a tárgyalás módszere, az előadás for­mája, a­mit Stephenstől kölcsönöztek. Továbbá példányt akartak gazdáinknak mutatni, s ezt leginkább föltalálhatni vélték az angol gyakorlat ismer­tetésében. úgy áll e műben az angol gyakorlat, mint világosító példa az elmélet mellett: avagy eszménykép, mely felé irányoztatnak szemeink. Mindenütt érezzük, hogy oly gazdákkal van dolgunk, a­kik sokat tanultak és sokat tapasztaltak, s a­kiknek beszéde, ha a legegysze­rűbb, legmindennapibb tárgyról szólnak is, nagy elmé­leti jártasságot árul el, és a­kik a legnehezebb elméleti kérdést is szemléletivé tudják tenni. Egy nagy művelt­­ségű utazót hallunk beszélni hazai viszonyainkról, ki e viszonyok teljes ismeretével látogatta meg a mivelt kül­földet, s a ki ennélfogva tudja, mit mikép kell és lehet nálunk alkalmazni. Beszéde hátterében mindig tükrözik a világmiveltség. Ily módon képezi Stephens műve a magyar gazdaság könyvének mintegy hátterét. Olykor azonban szükségesnek hiszik szerzők , mint mondom, egészen példával oktatni, s ekkor az angol gyakorla­tot minden részletével tüntetik elénk. Lássunk egypár adatot. Mi a robotmunka mellett, mely régebben divatozott hazánkban, nem tanultuk meg becsülni az időt. A drága napszám mellett azonban, úgy hiszem, mi is belátjuk az angol közmondat igazságát: az idő pénz. Belátjuk,hogy a gabonacsépelés téli munka és nem őszi, midőn egyéb sürgetős munkát kell a miatt elhanyagolni; belátjuk, hogy e miatt csűrökre sincs szükség, csak jobban kell tudnunk osztagolni, miről majd a nyári gyakorlatban szólanak szerzőink. S ha mindezt beláttuk s a munka helyes felosztásában követjük az angol példát : a csép­­lésnél, gabona­tisztázásnál, bemérésnél azon aprólékos fogásokat is igyekszünk elsajátítani , melyeket Ste­phens után oly részletesen leírt a mezei gazdaság köny­ve, így mehet a munka a legnagyobb pontossággal , a legkevesebb idővesztéssel. Rend, pontosság minden foglalkozás lelke. Rend lelke a gazdálkodásnak is : rend nagyban és kicsinyben. Nagyban a jószágrendezésnek kell azt va­lósítania. Erről később fog szólani könyvünk, tüzetesen, mint a tárgy igényli, s azzal az avatottsággal, melyet e szakban egy Korizmicstól várhatunk. De nem szükség épen e férfiú rendező tehetségével bírnia a magyar gaz­dának, hogy már e kötetből is hasznos útmutatást merít­sen legalább gazdasági majorja rendezésére nézve. (85. s köv. lap.) Azonban sehol sem mutatkozik inkább a rend szüksége, mint a marhatenyésztésnél. Angliában a gazdaság ezen ága oly fokra, oly rendkívüli tökélyre emelkedett, melyet hasztalan keresünk bárhol e vilá­gon. S a takarmányozás napi­rendét olvasván az előt­tünk fekvő könyvben, meg kell győződnünk, hogy a si­ker biztossága e részben a m­arhatartás körül követendő napirend aprólékosságig pontos teljesítésétől fü­gg leg­inkább. Nem egy magyar gazda lesz, a­ki bámulattal fogja olvasni , hogy a takarmányozó béres teendői perc­enkint ki vannak számítva , s hogy ugyan­azon dolgot minden nap ugyanazon időben kell végeznie. A pontosságot, rendet nekünk is meg kell szoknunk lassanként. Köszönettel tartozunk ezért a magyar gazdaság könyve íróinak, hogy — annyi hasz­nos ismeretek terjesztése mellett — e gazdai erény gyakorlására is példát mutattak. Kiáltóbb példát alig nyújthattak volna az angol takarmányozás napi­rendénél. Bizonyára nem marad gyakorlók nélkül azon erény, mely annyira dúsan kamatoz. Hogy az átmenet lassan fog történni, kétségtelen. Hiszen gazdáink nagy része még a tudomány szüksé­gét nem érzi. Bizonyos előismeretek kellenek, hogy a gazdaság tudományos rendszerét fölfoghassuk , s gaz­daközönségünk nagy része ez előismereteket is nélkü­lözi. Különben nem ezer előfizetője volna a Gazda la­poknak, nem négy-öt ezer megrendelője a könyvnek, melyet e sorokban ismertettem. Említem tavaly, midőn e munka első kötetéről szóltam, hogy hazánk minden virágzóbb részében a tudomány emelte jobb karba a me­zei gazdaságot. S világszerte elismert tény, hogy a­hol leginkább virágzik a földmivelés, ott kérdezik meg leg­többször a tudományt, ott talál legnagyobb pártolásra a gazdasági irodalom. Alkalmam volt a jelen mű előfize­tőinek névsorát látni, s mit tanúsít ez ? A­mit fenebb mondok: Pest után Fejér megyében legnagyobb a meg­rendelők száma. S kérdem : hol áll magasabb fokon a gazdaság ez országban? Nagy uraink drága pénzen tartanak tudós és tapasz­talt jószágrendezőket, a­kiktől gazdasági ügyeik inté­zése körül tanácsot kérnek. A kis birtokos czélszerű munkában, gazdasági könyvekben, lapokban találhatja föl a gazdasági tanácsadót. Az angol, amerikai földmí­­ves, a yankee szükséges beruházásnak tekinti ily köny­vek és lapok megrendelését, s tapasztalásból tudja, hogy nem a legkevesbbé gyümölcsöző beruházások közé tar­tozik az a néhány dollár vagy sterling, a­mit ily mű­veire kiadnak. Mikor fog ide emelkedni a magyar gazdaközön­ség? • Legyünk türelemmel! Oly férfiak fáradozása, mint a­kiktől az épen bemutatott művet bírjuk, bizonyára nem marad eredmény nélkül. Ők a magyar gazdaságtannak maradandólag megvetették alapját. A külföld teljes el­méletet bírjuk munkájukban a hazai körülmények sze­rint közvetítve, szükségeinkhez alkalmazva, tiszta, sza­batos, egyszerű, világos nyelven. Bírjuk oly formában, mely mindig csak annyit mond, a­mennyire a gazdának az évszakok szerint épen szüksége van, utasítót min­den dolgaiban , kalauzt egy tökélyesebb rendszer fölé. Jól esik hinnem, hogy az okszerűbb gazdaság történe­tét hazaszerte e könyv kiadásától fogják datálni egykor. CSENGERY ANTAL. *) A­ki e tárgyban többet akar olvasni, szerezze mag Nördlinger nagybecsű művét, mely nemrég jelent eg, e czim alatt: Die klsinen Feinde der Landwirt­. aft stb. sch dítása képezeli a tárgyát. Itt vannak zárva a regények, valamint olyan irányú művek, melyek politikai vagy egyéb pártoskodást idézhetnének elő. E szerint csupán N. York státusban 8000 község és megyei könyvtár van. Megjegyző előadó, hogy oly fé­nyes könyvtárak és egyéb gyűjtemények ott nincsenek mint Európában , de az efféle concentratiója az anyagi és szellemi gazdagságnak nincs is hasznára az állam­nak , mert m­íg egyes osztályok túl­mivelődését előse­gíti , addig másokét hátráltatja. Amerikában nemcsak az anyagi de a szellemi erő is inkább egyenlően van el­osztva : ott sem oly vagyonos, sem oly tudós emberek mint itt nincsenek, de nincsenek is ám szegények an­nyian ! Ezek után egy egészen új státusra tért át: Wiscon­sin­ra, mely csak 1848-ban lépett az unióba , s kimu­tatta itt is, hogy a tudomány ügye oly alapra van fek­tetve , melyen csak nagyra fejlődésnek nézhet elibe. SZABÓ, titkár: PESTI N­APLÓ, Pest, jan. 26. A „Nagykőrösi krónikádra az előfizetési felhívás szétküldetett. Ez érdekes munká­nak mentül nagyobb elterjedést kívánunk mi is történel­münk érdekében. Holnap a kiadók felhívását egész terje­delmében adandjuk. — A „Pázmányfüzetek“ II. és III. részé is megjelent. A két füzet tartalma : Körmöczi Imre ka­nonok nagyböjti beszédei (melyek külön lenyomatban is megjelentek); Tóth Antalnak a nagyböjt minden pénte­kére való egyházi beszédei; Huszár Károlynak nagy­böjt vasárnapjaira való tanításai az ifjúság számára és F­á­­b­i­á­n Ambrus lelki sz. gyakorlatai az ifjúság számára. A „Pázmányfüzetek“ egész folyamának előfizetési ára 5 pírt.) — Figyelmeztetjük­­. olvasóinkat a „B­u­d­a p. Visz­­hang“ 4-ik számának szövegébe nyomott fametszetre: „A szentléleki templom romjai." E fametszet igen örvendetes tanúságául szolgál azon haladásnak, melyet a hazai művészet e tekintetben tesz. Sajnáljuk, hogy nem bírjuk megnevezni a jeles metszőt, gondoljuk Rohn. Ket­tős méltánylat illeti a szerkesztőt és kiadó társát, hogy építészeti műemlékeinkre ily kitűnő figyelmet fordítanak, s hogy a hazai művészet fejlődését ily eredeti képek ké­szítése által előmozdítják. — T­a­rj­­­á­n Gyulának ismét egy új zeneműve jelent meg Rózsavölgyinél; czíme: „Ideal quadrille“ az ifjú szerző Mihal­ovi­ch Ilona kisasszonynak ajánlá e művét. — A joghallgatók f. h. 23-kán „Europa" te­remében tartott bálja egyike volt az idei legfényesebb bá­loknak. Hol ennyi ifjú egyesül tánczia, hol ennyi szép leány fűződik bálkoszorúba, ott aztán virít a kedv, ott a szépség ül ünnepet. A hölgyek ez est emlékéül művirág levelein nyerték a tánczrendet. A zenedarabok közöl több a jogászok szerzeménye volt. — Papp Ignácz „a külorvosi és szülészi tanok mestere“ „a Choleráról és s p e c i f i c­u m a i“ról „népiesen“ írt és Müller E. nyomdájában megjelent mű­vének előszavában rá­fogja a magyar nemzetre, hogy va­lamint szerző cholerája úgy többi tíz műve is (melyekről a magyar nemzet alkalmasint semmit sem tud), „dajka befolyása melegével vezettetének az életbe a nélkül, hogy valamelyik panaszt emelhetne.“ „A férfi kor magaslatán visszatekintve, érzi szerző, igen is, mennyivel kettős hálá­val tartozik. Egyikkel a végzetnek, hogy szemecskéje le­hetett a kapocsnak, mely „a magyar nemzettel“ össze­fűző. Másikkal a nemzet pártoló figyelmének, Amannak hálája érzetében iparkodott czélja szerint a kapocsban pangás nélkül úgy állhatni, hogy a szemecskét rozsda ne kapja meg; a nemzetnek pedig e cholerai irata után van oka hinni, hogy életezrek megtartásával róvhatja le, minek fenmaradni nem szabad.“ Ezeket írja Papp Ignácz Bölcs­kén, nov. hóban, 1855. — A brassói kereskedelmi és iparkam­ra a helytartósághoz folyamodott aziránt, hogy a gabona és lisztnek nagymennyiségbeni kiszállittatása a szomszéd Dunafejedelemségekbe tiltassák el. — Mally és társának bécsi composztrágya-gyára működését megkezdte. E trágya felöl az ismeretes vegy­tanár Kletzinsky ur igen kedvezőleg nyilatkozik. Sze­rinte Mally ur eplüposztrágyáss tílájd nem hasonló legény,s felényi villasav tartalommal bir mint a perui gumó, mig ez a composztrágyánál nyolczszor drágább. Nemzeti színház- Jan. 24. Fáncsylika k. a. második színi fölléptéül „Kalmár és tengerész.“ Ered. dráma 4 felv. Irta Czakó Zsigm. Fáncsylika k. a. Margit szerepében lépett fel. Margitban a költő egy tiszta lelkű ártatlan leányt tüntet elénk, kinek szerelme a pillanat varázs hatalma alatt öntudatlan, önkénytelen tá­mad, kinek szerelmét a szűzies szemérem vtja s midőn a kebelébe költözött boldogságot a csalódás feldúlja, a fel­dúló kéz ellen sem fakad panaszra, nem tör ki átokra, mert szerelme nem követelő és áldozatkész. Fánesy Ilka e második fellépésének megítélésénél az a kérdés : helyesen, híven állítá e elénk Margitot jellemének ily nyi­latkozatiban ? Elfogulatlanul igennel kell felelnünk. Az önfeledő szerelem, az e szerelem elöl menekülő szemé­rem nem híven tükrözé-e magát Ilka játékában, ki az első jelenet e szép momentumaiban élénk tapsokra ra­gadó a közönséget ? Intuitív tanulmány , átérzés vagy csak eltanulás eredménye , az ifjú tehetség­e szép és megragadó játéka, nem keressük; de midőn az ala­kításban már is ily jelességet tapasztalunk, midőn azt látjuk, hogy a k. a. nemcsak midőn szaval­t, al­kalmazva játékát, mimikáját a helyzethez, hinnünk kell, hogy e játékban több is található az elta­nulás ügyességénél, hogy e hangban, a kezjátékban benső­­ség, érzés is kereshető s ez jogosít fel bennünket is azon reményre, ez i­n­s­p­i­r­á­lj a tollunkba is azon véleményt, hogy, miként mondtuk, ha a tehetséget, hajlamot tanul­mány és a szerepek átérzése támogathatandja, Fánesy Ilka a magyar színészet egyik legjelesbje leend. Ezért óhajtjuk, hogy a tanulmány évei ne csak szerepek be­tanulására fordíttassanak; az igazi tanulmány nem a sok szerepek betanulásából áll. Őrizkedjék, kérjük a. k. azon nyugtalanságtól, azon türelmetlenségtől, mely a szerepkör tágításában nyilatkozik rendesen az ifjú erőknél, mely a fej­lődést, a tökéletesedést,a betanult szerepek többesülésében, a nehezebb szerepek betanulásában keresi s véli feltalálni.A türelmetlenség sok nagy tehetségnek ártott már színházunk­nál is. A tanulmány, a fokozatos fejlődés időt, a tökéletesedés tanulmányt s fokozatos fejlődést kíván s a tanulmányra, önképzésre a kisasszonynak annál nagyobb szüksége le­end, mentül jobban kellene óvakodnia az eltanulásról. Herminát Jókainé adó nehéz szerepének minden részében jelesül, ez átgondolás feltűnő jeleivel, a bűnbánó nő fájdalmának, nehéz küzdelmeinek tökéletes jelzésével. Megható játéka teljes méltánylásra talált a nagyszámú kö­zönség tetszés - nyilatkozatiban , melyekkel találkozott Bulyovszkyné a­ szép játéka is Luiza szerepé­ben. E szerepnek igen nehéz része az Endréveli találkozás, midőn arczán öntudat szégyenpírja ég, mi­dőn a becsületes Endre szavaiban méltó vádakat hall és e szavak mégis a becsülést, a rokonszenvet keltik fel szivében azon férfiú iránt, ki védkart nyújt a szerencsétlen­nek. Az érzések e váltakozását, játék és szavalat által igen szépen tünteté elénk Bulyovszkiné. — Szilágyi játéka szerepének helyes felfogását tanusitá. E játék több hatásos momentummal birt. Sajnáljuk, hogy Endre szerepe Szigetinek jutott, ki e szerepnek csak egyik részét, a kedélyes, jó lelkű tengerészt adá sikerülten. E szerepben a sentimentalismusnak is nagy rész jutott. B­o­­­n­a i (Ar­thur) ez­úttal is bizonyságot nyújtott tehetsége, tanulmá­­nya felöl. Különösen sikerült a Herminávali jelenet a 3-ik felvonásban, midőn a nyugtalanságot, a szorongást igen jól jelző. Hogy a végjelenetben játéka kisebb hatású volt, ezt legnagyobb részben a költőnek kell tulajdonítanunk, ki e jelenetben Arthurt úgy állítja elénk, mint ki össze­vissza, félrebeszél anélkül, hogy tudnék, Arthurt e vásott bűnöst a lelkiismeret üldözi e vagy megőrült ? semmi út­mutatás, semmi indokolás. Hivatalos.­ ­ cs. k. Ap. Felsége f. é. jan. 11-én kelt legf. ha­tározata által, azon érdemek elismeréséül, melyeket a Sz. Orsolya rendszerek conventje Nagy-Várad, Várad- Olaszi városrészében, s különösen annak fejedelemasz­­szonya Csobánczy Mária Stefánia a női ifjúság­ neve­lése és oktatása körül évek óta magának szerzett, a ne­vezett főnöknőt a koronás arany érdemkereszttel legke­gyelmesebben földisziteni méltóztatott. A kassai cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztály W­o­l­­­f­a­r­t­h János cs. k. adóhivatali segédet II. oszt. adóhivatali tisztté Olasziba és Frankovszky Ferencz marmarosi cs. k kincstárigazgatósági napdijnokot II oszt. tisztté a beregszászi cs. kir. adóhivatalhoz ideiglenesen kinevezte. Császári nyiltparancs, Mely által azon határozmányok, mily módon és mely for­rásból tehes­­en a kinyomozott úrbéri kárpótlást a jogosí­tottaknak az összes érdekeltek jogainak megőrzésével lehető gyorsan eszközölni, valamint a moratorium meg­szüntetése Erdély nagyfejedelemség számára megálla­­pittatnak. , (Folytatás.) 2. Fejezet. 15. sz. A földtehermentesítő országos bizottmány ál­tal kieszközlött kárpótlási követelményeknek a teher­mentesítési alapra átutalása, vagy a) a földtehermentesítő országos bizottmánytól ma­gától és közvetlenül, vagy b) a tehermentesítési alap igazgatósága által törvé­nyes végzés alapján kell történnie. 16. sz. A földtehermentesítési orsz. bizottmány köz­vetlenül a mentesítési alapra csak azon már lejárt évi di­jakat (rente) utalandja át, melyek a néhai földesúri magánbirtokoknál az úrbéri kötelék s földesúri bírói il­letőség folytán az úrbéri földekhez kötve volt szolgál­­mányokért kitudattak. 17. sz. A lejárt évi dij kitudása a kitudott kárpótlási tőke öt­­centes kamatjának kiszámítása által az 1848. évi jul. 1-jétől azon napig terjedő időre, melytől fogva a tőkekárpótlásért kiadandó adóssági kötelezvények ka­matjai folyni kezdenek, eszközlendő. A lejárt kárpótlási tőkekam­at kitudott öszletéből az arra adott előlegek leszámítandók s a maradvány-ösz­­let a tehermentesítő adóssági kötelezvényekben annak részére utalványozandó, ki a kármentesített jószág jö­vedelmeinek fölvételére jogosítva van. A lejárt kárpótlási tőkekamatért kiadandó adósság­kötelezvények a tehermentesítő adóssági kötelezvények­nek első kamatozási határideje lefolytával veszi kez­detét. 18. sz. Ha a kármentesített jószág bírói zár alatt van, vagy annak jövedelmei húzására a jogozat kétséges, ak­kor a lejárt kamatok a nevére szóló adókötelezvények­ben kiadhatás végett csak annak utalványozhatók (17. §.) ki ilynemű jogát törvényes bebizonyítás által ki­mutatta. 19. sz. Minden kárpótlási követelményeknek akár já­radékkamatok , akár tőkékben utalványozása további rendeletig függőben hagyandó, névszerint: a) minden elkobzás alá esett javakra, és b) a birodalmi törv.lap 1854 jun. 21-kei 151-d. szá­mában foglalt nyiltparancs 14. §-ban kijelölt, javakra nézve, melyeknek mind jogi, mind jövedelemfelszámítási (kezelési) viszonyai, kárpótlási illetékeikkel együtt kü­lön rendelet által lesznek elintézendők. 20. sz. A néhai földesúri magánbirtokokra nézve ki­mutatott úrbéri kárpótlási tőkéknek az illetők részéről utalványozása a törvényszékeket illeti, mely mellett minden érdekeltek jogai az ezen nyilt parancsban előirt módon biztositandók s érvényre emelendők. 21. sz. A kárpótlási tőkék utalványozásának fo­ganatosítása az egykori vármegyék , székek vagy kerületekre nézve — ugyanezeknek 1848-ig fönállott il­­letőleges területéhez képest — az e czélra már felállított első biróságú törvényszéket (országos törvényszéket, kerületi törv.széket) illeti; azon esetre pedig, ha az egykori vármegye, szék vagy kerület két vagy több törvényszékre volna fölosztva, azon első biróságú tör­vényszéket, melynél az egykori vármegye, szék, vagy kerület levéltára jelenleg van. 22. sz. Minden az úrbéri viszony és földesúri törvény­­hatóság elterültetése következtében elvesztett szolgál­­m­ányok, vagy az ezek helyét elfoglaló kárpótlási tőkék 1856-dik évi márt. 1-jétől fogva megszűnnek, és csak annyiban fognak az ingatlan vagyon törvényes járuléka gyanánt tekintetni, a mennyiben ezen időponttól kezdve azokra tett betáblázás által elsőségi jogokat többé nem szerezhetni. 2­ S. sz. A földtehermentesitő országos bizottmány Magyar könyve­szer. 20. Riedl Szende. M­utatványok a magyar irodalomból, egyszersmind o­l­v­a­s­ó­k­ö­n­y­v ser­­dültebbek használatára. Közrebocsátja R­i­e­d­l S­z­e­n­d­e. Prágában. 1856. Sehajba Ignácz Adolf tulajdona. Nyo­matott Medan Vilmos Károlynál. N. 8rét 126 lap. Ára fűzve 40 pkt. 21—2. Pázmány-f­üzetek. Egyházi beszédek, ho­­miliák, templomi és iskolai katechesisek gyűjteménye. Ki­adja a szent István társulat. Pest 1856. Nyomatott Beimel J. s Kozma Vazulnál. 8rét II. és III. füzet 156—355 lap. (Az egész folyam előfizetési ára 5 pert.)

Next