Pesti Napló, 1856. január (7. évfolyam, 1743-1767. szám)
1856-01-26 / 1763. szám
— Azért természettanunk fejlesztése érdekében kívánatos , hogy egy magasabb lépcső építésére mármár gyűjtögetni kezdjük a szükséges anyagot. Minthogy pedig értekező tudja, hogy e gyűléseknek vannak olyan látogatói is, kik analyticai tárgyalásoktól nem idegenkednek, a fémbarométer abroncsa mozgásának tüneménye pedig épen oly tárgy, mely csak így (külzelek és egészleti hánylás útján) kezelhető alaposan: azért ígéri, hogy ugyanazt adandó alkalommal még egyszer fogja, az említett modorban, értekezése tárgyává tenni. Jelenleg pedig a már megkezdett elemi modorban fejezte be a fémbarométer légnyomási adatának hőmérséki változás igényelte kiigazítására szolgáló képlet lehozását. Ennek értékét azonban azon feltételektől teszi függővé, melyet elemi tárgyalhatás végett igénybe kellett vennie . t. í. először, hogy az abroncs legnagyobb össze- vagy szétvergődése még a rugalmasság határán belül esik. Másodszor, hogy ezen mozgások következtében az abroncs belüregének térfogata nem változik annyira, hogy a miatt a bezárt lég feszítő erejét változó mennyiségnek kellene tekinteni. Végre következteti elméletéből: a)hogy fémbarométernél a hő változása miatti correctiót, a következő (sok más tüneménynek is megfelelő) képlet által is lehet előtüntetni : - At -f Bta 4- Ct3 -t-............ melyben a hőfokot, A, B, C pedig a kísérlet által meghatározandó állandókat jelenti. b) Hogy a fémbarometert, a meleg befolyása ellen tökéletesen nem lehet módlosítani, valószínű azonban, hogy néhány foknyi kőváltozásnál, ha az elméletben kimutatott feltétek tekintetbe vannak véve, a correctio még elmaradhat. Nendtvich úr folytatólag az amerikai Egyesült államok tanintézeteiről, és természettudományi gyűjteményeiről tartott felolvasást. Kiemelte N.York statust, mint olyat, mely a többi fölött áll, nemcsak kereskedésére, hanem tanintézeteire nézve is. Az első kezdet a javításra még a múlt század végén indult ki Clinton helytartótól, ki hivatalos beszédjében úgy nyilatkozott , hogy ő iskoláik rendszerét szabadságuk palládiumának tartja. Nemsokára egy társulat állott össze az iskolaügy emelésére, majd hamar földadakozás történt e czélra, törvények hozattak, sőt évi jelentések adattak a státus elé az iskolák állásáról, melyek most is évenként nyomtatásba jönek, hogy a nagy közönség is láthassa, mi történik az iskolákban. N.York államban 1850-ben volt 18 collegium, 11,580 nyilvános népiskola, és 887 académia, meg magániskola. A tanulók száma 727,212, úgy hogy minden negyedik lakosra jó tanuló. E tanintézetekben nagy figyelmet fordítanak a természettudományokra, azon elvből indulván ki , miszerint egyedül ezekben fekszik a jelenkor miveltségének és haladásának legyőzhetlen hatalma ; tudják, hogy álladalmi létek és világhódító erejök nagyrészt ezeknek gondos ápolásában és az életre alkalmazásában rejlik. Megemlíté, hogy Amerikában azon elv nincs elfogadva, mely szerint az európai szárazföldön a humanistkcus intézetek át nem hágható fallal vannak a technikai intézetektől elválasztva ; ott e két rendbeli tárgy ugyanazon intézetben taníttatik kivétel nélkül. Magasabb intézetek közöl az Albany academiát irta le előadó részleteiben, különös tekintettel annak gyűjteményeire nézve is. További magasztos intézkedései N. York statusnak a megyei és községi könyvtárak egészen azon szellemben, mely Washington búcsúbeszédjét lengi át , mozdítsátok elő, mondá, mind azon intézeteket, melyek ismeretet és tudományt terjesztenek; mert azon arányban, melyben alkotmányunk a közvéleményt tetemes erővel felruházta, rajta kell minden módon lennetek, hogy e közvéleményt felvilágosítsátok. A nép erkölcsisége, és szellemi felvilágosodása alkotmányunknak legbiztosb alapja. Meg lévén tetemes áldozattal az iskolák alapítva , a kormány arról gondolkodott, hogy a népnek alkalmas olvasmányt szerezzen; a kölcsön könyvtárak és az időszaki sajtó elégséges nem lévén , értelmes szaktudósokat szólított fel népszerű nyelvben írni e czélra munkákat, így keletkeztek könyvek a földmivelésről, az iparágairól, a természet-s vegytanról stb.; továbbá jeles útleírások, történelem, életírások, classikus munkák forrania kellett mind az ágy-, mind a sima szántásról. Az angol éghajlat megengedi, hogy künn teleljen a juh, s a tarlórépát mindjárt a mezőn egye, nálunk mind a teleltetés, mind a takarmányozás módja szükségkép különböző. S a juhtenyésztésről szólván, ki kelle emelniük a magyar mű íróinak Pethe juhrácsát, melynél czélszerűbbet sehol sem találunk. Angliában főleg az álló, skót cséplőgépet használják, mely ott be van mintegy ruházva a gazdasági épületekbe: nálunk a hordozható cséplőgépek vannak divatban. Általában a gazdasági gépek körül sok újítás , sok javítás történt mind Amerikában , mind az európai szárazon , amiről hallgat az angol gazdaság könyve , s amiről a magyar gazdaság könyvének szólania kellett. Hogy e nagy érdekű találmányok közt nem utolsó Francsek hazánkfiának konkolyvető gépe, nem szükség mondanom. Azonban a Gazdasági lapok szerkesztőségének mindenre kiterjedő figyelmével, áttekintésével kellene bírnom, hogy elő tudjam sorolni mindazt, amit, az elmélet teljessége mellett, az angol gyakorlat ismertetéséhez saját gyakorlatunkból és a német gazdák útmutatásaiból hozzá adtak szerzők, amivel azt bővítették, fölvilágosították, kiegészítették. Egészen új fejezetek is vannak közbe szőve, terjedelmes szakaszok, melyeket Stephens művében hasztalan keresne az olvasó- Ilyen a méhészeti adalék, mely a méhész téli teendőit tárgyalja, ismertetvén a különböző kaptárokat, leírván a szalmakasok készítése módját, s a hasfonó gépeket. Egészen új szakasz, a melyben a kukoricza-morzsolásról, s a rétek téli öntözéséről szólanak szerkesztők, és a melyben a faültetvények körüli téli teendőket adják elő. Nem a kertészet teendőit értjük; szorosan mezőgazdasági munkában annak nincs helye, hanem a fatenyésztést nagyban élő sövénynek s egyéb gazdasági szólokra. Sok van mindazáltal e fejezetben, a minek gyakorlati kertész is hasznát veszi; s bizonyára a leghasznosabb részletek közé tartozik az ártalmas rovarok természetrajzi ismertetése, melyeket — ha fészküket ismerjük — teletszaka bábukban lehet legjobban pusztítani. *) Ez adalékok, bővítések, módosítások mellett többször fölmerül az olvasó lelkében a kérdés : mit vettek tehát az angol műből szerzők, mi az, a mi miatt, ennyi önállóság és eredetiség mellett is, melylyel munkájuk szerkesztésében eljártak, azt írták e mű czímlapjára : „Stephens nyomán“ ? Mindenekelőtt a tárgyalás módszere, az előadás formája, amit Stephenstől kölcsönöztek. Továbbá példányt akartak gazdáinknak mutatni, s ezt leginkább föltalálhatni vélték az angol gyakorlat ismertetésében. úgy áll e műben az angol gyakorlat, mint világosító példa az elmélet mellett: avagy eszménykép, mely felé irányoztatnak szemeink. Mindenütt érezzük, hogy oly gazdákkal van dolgunk, akik sokat tanultak és sokat tapasztaltak, s akiknek beszéde, ha a legegyszerűbb, legmindennapibb tárgyról szólnak is, nagy elméleti jártasságot árul el, és akik a legnehezebb elméleti kérdést is szemléletivé tudják tenni. Egy nagy műveltségű utazót hallunk beszélni hazai viszonyainkról, ki e viszonyok teljes ismeretével látogatta meg a mivelt külföldet, s a ki ennélfogva tudja, mit mikép kell és lehet nálunk alkalmazni. Beszéde hátterében mindig tükrözik a világmiveltség. Ily módon képezi Stephens műve a magyar gazdaság könyvének mintegy hátterét. Olykor azonban szükségesnek hiszik szerzők , mint mondom, egészen példával oktatni, s ekkor az angol gyakorlatot minden részletével tüntetik elénk. Lássunk egypár adatot. Mi a robotmunka mellett, mely régebben divatozott hazánkban, nem tanultuk meg becsülni az időt. A drága napszám mellett azonban, úgy hiszem, mi is belátjuk az angol közmondat igazságát: az idő pénz. Belátjuk,hogy a gabonacsépelés téli munka és nem őszi, midőn egyéb sürgetős munkát kell a miatt elhanyagolni; belátjuk, hogy e miatt csűrökre sincs szükség, csak jobban kell tudnunk osztagolni, miről majd a nyári gyakorlatban szólanak szerzőink. S ha mindezt beláttuk s a munka helyes felosztásában követjük az angol példát : a cséplésnél, gabonatisztázásnál, bemérésnél azon aprólékos fogásokat is igyekszünk elsajátítani , melyeket Stephens után oly részletesen leírt a mezei gazdaság könyve, így mehet a munka a legnagyobb pontossággal , a legkevesebb idővesztéssel. Rend, pontosság minden foglalkozás lelke. Rend lelke a gazdálkodásnak is : rend nagyban és kicsinyben. Nagyban a jószágrendezésnek kell azt valósítania. Erről később fog szólani könyvünk, tüzetesen, mint a tárgy igényli, s azzal az avatottsággal, melyet e szakban egy Korizmicstól várhatunk. De nem szükség épen e férfiú rendező tehetségével bírnia a magyar gazdának, hogy már e kötetből is hasznos útmutatást merítsen legalább gazdasági majorja rendezésére nézve. (85. s köv. lap.) Azonban sehol sem mutatkozik inkább a rend szüksége, mint a marhatenyésztésnél. Angliában a gazdaság ezen ága oly fokra, oly rendkívüli tökélyre emelkedett, melyet hasztalan keresünk bárhol e világon. S a takarmányozás napirendét olvasván az előttünk fekvő könyvben, meg kell győződnünk, hogy a siker biztossága e részben a marhatartás körül követendő napirend aprólékosságig pontos teljesítésétől függ leginkább. Nem egy magyar gazda lesz, aki bámulattal fogja olvasni , hogy a takarmányozó béres teendői percenkint ki vannak számítva , s hogy ugyanazon dolgot minden nap ugyanazon időben kell végeznie. A pontosságot, rendet nekünk is meg kell szoknunk lassanként. Köszönettel tartozunk ezért a magyar gazdaság könyve íróinak, hogy — annyi hasznos ismeretek terjesztése mellett — e gazdai erény gyakorlására is példát mutattak. Kiáltóbb példát alig nyújthattak volna az angol takarmányozás napirendénél. Bizonyára nem marad gyakorlók nélkül azon erény, mely annyira dúsan kamatoz. Hogy az átmenet lassan fog történni, kétségtelen. Hiszen gazdáink nagy része még a tudomány szükségét nem érzi. Bizonyos előismeretek kellenek, hogy a gazdaság tudományos rendszerét fölfoghassuk , s gazdaközönségünk nagy része ez előismereteket is nélkülözi. Különben nem ezer előfizetője volna a Gazda lapoknak, nem négy-öt ezer megrendelője a könyvnek, melyet e sorokban ismertettem. Említem tavaly, midőn e munka első kötetéről szóltam, hogy hazánk minden virágzóbb részében a tudomány emelte jobb karba a mezei gazdaságot. S világszerte elismert tény, hogy ahol leginkább virágzik a földmivelés, ott kérdezik meg legtöbbször a tudományt, ott talál legnagyobb pártolásra a gazdasági irodalom. Alkalmam volt a jelen mű előfizetőinek névsorát látni, s mit tanúsít ez ? Amit fenebb mondok: Pest után Fejér megyében legnagyobb a megrendelők száma. S kérdem : hol áll magasabb fokon a gazdaság ez országban? Nagy uraink drága pénzen tartanak tudós és tapasztalt jószágrendezőket, akiktől gazdasági ügyeik intézése körül tanácsot kérnek. A kis birtokos czélszerű munkában, gazdasági könyvekben, lapokban találhatja föl a gazdasági tanácsadót. Az angol, amerikai földmíves, a yankee szükséges beruházásnak tekinti ily könyvek és lapok megrendelését, s tapasztalásból tudja, hogy nem a legkevesbbé gyümölcsöző beruházások közé tartozik az a néhány dollár vagy sterling, amit ily műveire kiadnak. Mikor fog ide emelkedni a magyar gazdaközönség? • Legyünk türelemmel! Oly férfiak fáradozása, mint akiktől az épen bemutatott művet bírjuk, bizonyára nem marad eredmény nélkül. Ők a magyar gazdaságtannak maradandólag megvetették alapját. A külföld teljes elméletet bírjuk munkájukban a hazai körülmények szerint közvetítve, szükségeinkhez alkalmazva, tiszta, szabatos, egyszerű, világos nyelven. Bírjuk oly formában, mely mindig csak annyit mond, amennyire a gazdának az évszakok szerint épen szüksége van, utasítót minden dolgaiban , kalauzt egy tökélyesebb rendszer fölé. Jól esik hinnem, hogy az okszerűbb gazdaság történetét hazaszerte e könyv kiadásától fogják datálni egykor. CSENGERY ANTAL. *) Aki e tárgyban többet akar olvasni, szerezze mag Nördlinger nagybecsű művét, mely nemrég jelent eg, e czim alatt: Die klsinen Feinde der Landwirt. aft stb. sch dítása képezeli a tárgyát. Itt vannak zárva a regények, valamint olyan irányú művek, melyek politikai vagy egyéb pártoskodást idézhetnének elő. E szerint csupán N. York státusban 8000 község és megyei könyvtár van. Megjegyző előadó, hogy oly fényes könyvtárak és egyéb gyűjtemények ott nincsenek mint Európában , de az efféle concentratiója az anyagi és szellemi gazdagságnak nincs is hasznára az államnak , mert míg egyes osztályok túlmivelődését elősegíti , addig másokét hátráltatja. Amerikában nemcsak az anyagi de a szellemi erő is inkább egyenlően van elosztva : ott sem oly vagyonos, sem oly tudós emberek mint itt nincsenek, de nincsenek is ám szegények annyian ! Ezek után egy egészen új státusra tért át: Wisconsinra, mely csak 1848-ban lépett az unióba , s kimutatta itt is, hogy a tudomány ügye oly alapra van fektetve , melyen csak nagyra fejlődésnek nézhet elibe. SZABÓ, titkár: PESTI NAPLÓ, Pest, jan. 26. A „Nagykőrösi krónikádra az előfizetési felhívás szétküldetett. Ez érdekes munkának mentül nagyobb elterjedést kívánunk mi is történelmünk érdekében. Holnap a kiadók felhívását egész terjedelmében adandjuk. — A „Pázmányfüzetek“ II. és III. részé is megjelent. A két füzet tartalma : Körmöczi Imre kanonok nagyböjti beszédei (melyek külön lenyomatban is megjelentek); Tóth Antalnak a nagyböjt minden péntekére való egyházi beszédei; Huszár Károlynak nagyböjt vasárnapjaira való tanításai az ifjúság számára és Fábián Ambrus lelki sz. gyakorlatai az ifjúság számára. A „Pázmányfüzetek“ egész folyamának előfizetési ára 5 pírt.) — Figyelmeztetjük. olvasóinkat a „Buda p. Viszhang“ 4-ik számának szövegébe nyomott fametszetre: „A szentléleki templom romjai." E fametszet igen örvendetes tanúságául szolgál azon haladásnak, melyet a hazai művészet e tekintetben tesz. Sajnáljuk, hogy nem bírjuk megnevezni a jeles metszőt, gondoljuk Rohn. Kettős méltánylat illeti a szerkesztőt és kiadó társát, hogy építészeti műemlékeinkre ily kitűnő figyelmet fordítanak, s hogy a hazai művészet fejlődését ily eredeti képek készítése által előmozdítják. — Tarján Gyulának ismét egy új zeneműve jelent meg Rózsavölgyinél; czíme: „Ideal quadrille“ az ifjú szerző Mihalovich Ilona kisasszonynak ajánlá e művét. — A joghallgatók f. h. 23-kán „Europa" teremében tartott bálja egyike volt az idei legfényesebb báloknak. Hol ennyi ifjú egyesül tánczia, hol ennyi szép leány fűződik bálkoszorúba, ott aztán virít a kedv, ott a szépség ül ünnepet. A hölgyek ez est emlékéül művirág levelein nyerték a tánczrendet. A zenedarabok közöl több a jogászok szerzeménye volt. — Papp Ignácz „a külorvosi és szülészi tanok mestere“ „a Choleráról és s p e c i f i cu m a i“ról „népiesen“ írt és Müller E. nyomdájában megjelent művének előszavában ráfogja a magyar nemzetre, hogy valamint szerző cholerája úgy többi tíz műve is (melyekről a magyar nemzet alkalmasint semmit sem tud), „dajka befolyása melegével vezettetének az életbe a nélkül, hogy valamelyik panaszt emelhetne.“ „A férfi kor magaslatán visszatekintve, érzi szerző, igen is, mennyivel kettős hálával tartozik. Egyikkel a végzetnek, hogy szemecskéje lehetett a kapocsnak, mely „a magyar nemzettel“ összefűző. Másikkal a nemzet pártoló figyelmének, Amannak hálája érzetében iparkodott czélja szerint a kapocsban pangás nélkül úgy állhatni, hogy a szemecskét rozsda ne kapja meg; a nemzetnek pedig e cholerai irata után van oka hinni, hogy életezrek megtartásával róvhatja le, minek fenmaradni nem szabad.“ Ezeket írja Papp Ignácz Bölcskén, nov. hóban, 1855. — A brassói kereskedelmi és iparkamra a helytartósághoz folyamodott aziránt, hogy a gabona és lisztnek nagymennyiségbeni kiszállittatása a szomszéd Dunafejedelemségekbe tiltassák el. — Mally és társának bécsi composztrágya-gyára működését megkezdte. E trágya felöl az ismeretes vegytanár Kletzinsky ur igen kedvezőleg nyilatkozik. Szerinte Mally ur eplüposztrágyáss tílájd nem hasonló legény,s felényi villasav tartalommal bir mint a perui gumó, mig ez a composztrágyánál nyolczszor drágább. Nemzeti színház- Jan. 24. Fáncsylika k. a. második színi fölléptéül „Kalmár és tengerész.“ Ered. dráma 4 felv. Irta Czakó Zsigm. Fáncsylika k. a. Margit szerepében lépett fel. Margitban a költő egy tiszta lelkű ártatlan leányt tüntet elénk, kinek szerelme a pillanat varázs hatalma alatt öntudatlan, önkénytelen támad, kinek szerelmét a szűzies szemérem vtja s midőn a kebelébe költözött boldogságot a csalódás feldúlja, a feldúló kéz ellen sem fakad panaszra, nem tör ki átokra, mert szerelme nem követelő és áldozatkész. Fánesy Ilka e második fellépésének megítélésénél az a kérdés : helyesen, híven állítá e elénk Margitot jellemének ily nyilatkozatiban ? Elfogulatlanul igennel kell felelnünk. Az önfeledő szerelem, az e szerelem elöl menekülő szemérem nem híven tükrözé-e magát Ilka játékában, ki az első jelenet e szép momentumaiban élénk tapsokra ragadó a közönséget ? Intuitív tanulmány , átérzés vagy csak eltanulás eredménye , az ifjú tehetsége szép és megragadó játéka, nem keressük; de midőn az alakításban már is ily jelességet tapasztalunk, midőn azt látjuk, hogy a k. a. nemcsak midőn szavalt, alkalmazva játékát, mimikáját a helyzethez, hinnünk kell, hogy e játékban több is található az eltanulás ügyességénél, hogy e hangban, a kezjátékban bensőség, érzés is kereshető s ez jogosít fel bennünket is azon reményre, ez inspirálj a tollunkba is azon véleményt, hogy, miként mondtuk, ha a tehetséget, hajlamot tanulmány és a szerepek átérzése támogathatandja, Fánesy Ilka a magyar színészet egyik legjelesbje leend. Ezért óhajtjuk, hogy a tanulmány évei ne csak szerepek betanulására fordíttassanak; az igazi tanulmány nem a sok szerepek betanulásából áll. Őrizkedjék, kérjük a. k. azon nyugtalanságtól, azon türelmetlenségtől, mely a szerepkör tágításában nyilatkozik rendesen az ifjú erőknél, mely a fejlődést, a tökéletesedést,a betanult szerepek többesülésében, a nehezebb szerepek betanulásában keresi s véli feltalálni.A türelmetlenség sok nagy tehetségnek ártott már színházunknál is. A tanulmány, a fokozatos fejlődés időt, a tökéletesedés tanulmányt s fokozatos fejlődést kíván s a tanulmányra, önképzésre a kisasszonynak annál nagyobb szüksége leend, mentül jobban kellene óvakodnia az eltanulásról. Herminát Jókainé adó nehéz szerepének minden részében jelesül, ez átgondolás feltűnő jeleivel, a bűnbánó nő fájdalmának, nehéz küzdelmeinek tökéletes jelzésével. Megható játéka teljes méltánylásra talált a nagyszámú közönség tetszés - nyilatkozatiban , melyekkel találkozott Bulyovszkyné a szép játéka is Luiza szerepében. E szerepnek igen nehéz része az Endréveli találkozás, midőn arczán öntudat szégyenpírja ég, midőn a becsületes Endre szavaiban méltó vádakat hall és e szavak mégis a becsülést, a rokonszenvet keltik fel szivében azon férfiú iránt, ki védkart nyújt a szerencsétlennek. Az érzések e váltakozását, játék és szavalat által igen szépen tünteté elénk Bulyovszkiné. — Szilágyi játéka szerepének helyes felfogását tanusitá. E játék több hatásos momentummal birt. Sajnáljuk, hogy Endre szerepe Szigetinek jutott, ki e szerepnek csak egyik részét, a kedélyes, jó lelkű tengerészt adá sikerülten. E szerepben a sentimentalismusnak is nagy rész jutott. Bona i (Arthur) ezúttal is bizonyságot nyújtott tehetsége, tanulmánya felöl. Különösen sikerült a Herminávali jelenet a 3-ik felvonásban, midőn a nyugtalanságot, a szorongást igen jól jelző. Hogy a végjelenetben játéka kisebb hatású volt, ezt legnagyobb részben a költőnek kell tulajdonítanunk, ki e jelenetben Arthurt úgy állítja elénk, mint ki összevissza, félrebeszél anélkül, hogy tudnék, Arthurt e vásott bűnöst a lelkiismeret üldözi e vagy megőrült ? semmi útmutatás, semmi indokolás. Hivatalos. cs. k. Ap. Felsége f. é. jan. 11-én kelt legf. határozata által, azon érdemek elismeréséül, melyeket a Sz. Orsolya rendszerek conventje Nagy-Várad, Várad- Olaszi városrészében, s különösen annak fejedelemaszszonya Csobánczy Mária Stefánia a női ifjúság nevelése és oktatása körül évek óta magának szerzett, a nevezett főnöknőt a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A kassai cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztály Wolfarth János cs. k. adóhivatali segédet II. oszt. adóhivatali tisztté Olasziba és Frankovszky Ferencz marmarosi cs. k kincstárigazgatósági napdijnokot II oszt. tisztté a beregszászi cs. kir. adóhivatalhoz ideiglenesen kinevezte. Császári nyiltparancs, Mely által azon határozmányok, mily módon és mely forrásból tehesen a kinyomozott úrbéri kárpótlást a jogosítottaknak az összes érdekeltek jogainak megőrzésével lehető gyorsan eszközölni, valamint a moratorium megszüntetése Erdély nagyfejedelemség számára megállapittatnak. , (Folytatás.) 2. Fejezet. 15. sz. A földtehermentesítő országos bizottmány által kieszközlött kárpótlási követelményeknek a tehermentesítési alapra átutalása, vagy a) a földtehermentesítő országos bizottmánytól magától és közvetlenül, vagy b) a tehermentesítési alap igazgatósága által törvényes végzés alapján kell történnie. 16. sz. A földtehermentesítési orsz. bizottmány közvetlenül a mentesítési alapra csak azon már lejárt évi dijakat (rente) utalandja át, melyek a néhai földesúri magánbirtokoknál az úrbéri kötelék s földesúri bírói illetőség folytán az úrbéri földekhez kötve volt szolgálmányokért kitudattak. 17. sz. A lejárt évi dij kitudása a kitudott kárpótlási tőke ötcentes kamatjának kiszámítása által az 1848. évi jul. 1-jétől azon napig terjedő időre, melytől fogva a tőkekárpótlásért kiadandó adóssági kötelezvények kamatjai folyni kezdenek, eszközlendő. A lejárt kárpótlási tőkekamat kitudott öszletéből az arra adott előlegek leszámítandók s a maradvány-öszlet a tehermentesítő adóssági kötelezvényekben annak részére utalványozandó, ki a kármentesített jószág jövedelmeinek fölvételére jogosítva van. A lejárt kárpótlási tőkekamatért kiadandó adósságkötelezvények a tehermentesítő adóssági kötelezvényeknek első kamatozási határideje lefolytával veszi kezdetét. 18. sz. Ha a kármentesített jószág bírói zár alatt van, vagy annak jövedelmei húzására a jogozat kétséges, akkor a lejárt kamatok a nevére szóló adókötelezvényekben kiadhatás végett csak annak utalványozhatók (17. §.) ki ilynemű jogát törvényes bebizonyítás által kimutatta. 19. sz. Minden kárpótlási követelményeknek akár járadékkamatok , akár tőkékben utalványozása további rendeletig függőben hagyandó, névszerint: a) minden elkobzás alá esett javakra, és b) a birodalmi törv.lap 1854 jun. 21-kei 151-d. számában foglalt nyiltparancs 14. §-ban kijelölt, javakra nézve, melyeknek mind jogi, mind jövedelemfelszámítási (kezelési) viszonyai, kárpótlási illetékeikkel együtt külön rendelet által lesznek elintézendők. 20. sz. A néhai földesúri magánbirtokokra nézve kimutatott úrbéri kárpótlási tőkéknek az illetők részéről utalványozása a törvényszékeket illeti, mely mellett minden érdekeltek jogai az ezen nyilt parancsban előirt módon biztositandók s érvényre emelendők. 21. sz. A kárpótlási tőkék utalványozásának foganatosítása az egykori vármegyék , székek vagy kerületekre nézve — ugyanezeknek 1848-ig fönállott illetőleges területéhez képest — az e czélra már felállított első biróságú törvényszéket (országos törvényszéket, kerületi törv.széket) illeti; azon esetre pedig, ha az egykori vármegye, szék vagy kerület két vagy több törvényszékre volna fölosztva, azon első biróságú törvényszéket, melynél az egykori vármegye, szék, vagy kerület levéltára jelenleg van. 22. sz. Minden az úrbéri viszony és földesúri törvényhatóság elterültetése következtében elvesztett szolgálmányok, vagy az ezek helyét elfoglaló kárpótlási tőkék 1856-dik évi márt. 1-jétől fogva megszűnnek, és csak annyiban fognak az ingatlan vagyon törvényes járuléka gyanánt tekintetni, a mennyiben ezen időponttól kezdve azokra tett betáblázás által elsőségi jogokat többé nem szerezhetni. 2 S. sz. A földtehermentesitő országos bizottmány Magyar könyveszer. 20. Riedl Szende. Mutatványok a magyar irodalomból, egyszersmind olvasókönyv serdültebbek használatára. Közrebocsátja Riedl Szende. Prágában. 1856. Sehajba Ignácz Adolf tulajdona. Nyomatott Medan Vilmos Károlynál. N. 8rét 126 lap. Ára fűzve 40 pkt. 21—2. Pázmány-füzetek. Egyházi beszédek, homiliák, templomi és iskolai katechesisek gyűjteménye. Kiadja a szent István társulat. Pest 1856. Nyomatott Beimel J. s Kozma Vazulnál. 8rét II. és III. füzet 156—355 lap. (Az egész folyam előfizetési ára 5 pert.)