Pesti Napló, 1856. február (7. évfolyam, 1768-1794. szám)
1856-02-21 / 1786. szám
— Hahn Mihály, kitől nem rég az adó és illetéki ügyekbeni tanácsadó jelent meg, német nyelven egy törvénylexiont indított meg „Ö österreichisches Gesetz-Leiken“ czim alatt, melynek Geibel kiadásában eddig első füzete jelent meg. E munkában betűrendben az ausztriai törvény minden rendelete s a törvényhozás tárgya feltalálható leend. Egy füzet ára 40 pkr. Óhajtjuk, hogy e szótár magyar nyelven is megjelenjék. Szükséges és igen hiányzó tájékozó kézikönyv az ily szótár. — A nemzeti színház barátai, tudjuk, örömmel fogadják azon értesítést, hogy nemzeti színházunk miigazgatója gr. Ráday Gedeon ur , cs. fe. Fensége Albrecht főlg kormányzó ur által a közönség részvéte által is támogatott e hivatalában 3 évre megerősittetett. — A pesti kereskedelmi nyugdíj- és betegápoló egyesület f. hó 16-kán tartott közgyűlésében igazgatókat a nagykereskedők kebeléből Jalics A. Ferencz és Kern Jakab, a polgári kereskedő testületből Kechmeister Frigyes és Strausz Mór, elnökül Burgmann Károly választatott meg.A pestvárosi egészségi bizottmány a helybeli gyárakat mind megvizsgáltatván, azokat az egészségi rendszabályokkal össze nem ütközőknek találta. Galántai gróf Eszterházy Miklós, fraknói örökös gróf, val. belső titkos tanácsos f. hó 18-án élte 81-ik évében Tatában meghalt. A nemes gróf, ki éltének öreg napjait már régóta a hazában töltő, nagy áldozatokkal emelé roppant uradalmainak gazdaságát, minden okszerű javítás, minden hasznos vállalatnak barátja, előmozdítója lévén. A szőnyi-tatai vasút benne tán alkotóját veszité el. Áldás emlékére. — A szombathelyi püspöki megyében a jelen évre kiadott névtár szerint van 6 főesperesség, 18 alesperesi kerület s 185 plébánia. Az áldozatok száma 266, a növendékpapoké 31, a megye híveié 285,773. Mint halljuk, jelenleg több erdélyi iparvállalkozó tartózkodik Bécsben oly czélból, hogy illető helyen a brassó-bukaresti vasút építtetése iránt a kellő lépéseket megtegyék. Terv szerint e vasút egyik ága Buseotól Brailáig terjedne s onnan Várnáig építtetnék tovább. E vonalnak nem kellene rettegni a belgrád-sofia-stambuli vasút versenyétől, mert az alduna gazdag kereskedői pontjain s nem mint ha ez, félvad vidékeken vonulna keresztül s a Pontus nyugoti partjait érintené s mig a belgrád-szambuli vonalnak a thessaliai és bolgárországi mellékágak forgalma biztositandná a jövedelmességet, addig a tervezett erdélyi-oláh-várnai vonalnak a moldvai s délorosz összeköttetések hajtanának egyszersmind tetemes jövedelmet. — A jövő hó elején Pozsonyban alkalmasint már lég-— szeszszel világítják az utczákat s a középületeket. Mikor írhatjuk ezt Pest felöl ? Kimutatása, a budapesti lánczhid jövedelmének 1856. január 1 -től 31-éig. 502,000 a hídon átkelt gyalogszemélytől 1 pkrival 8366 fr. 40 kr. Járművektől , mint talicska, különféle kocsi, szekér stb.; továbbá teherhordó gyalogoktól, kik szinte a kocsiuton járnak , szabadon hajtott vonómarhától stb. 8251 fr. 48 kr. 1138 darab szarvasmarhától 5 krval 94 fr. 50 kr. 1561 darab apró baromtól 2 pkrjval 52 fr. 2 kr. 29393114 akó bor, pálinka, sör, s egyéb ilyes a kereskedésben előforduló folyadéktól akója 3 pengekrjval 1959 fr. 53 kr. Különféle vámilletéki megtérítésekből 103 fr. 3 kr. Öszvesen 18,828 fr. 16 kr. E kimutatásban különféle a cs. k. kincstár részéről még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsenek befoglalva. Budapesti tánczhíd - társaság igazgatósága. Nemzeti színház. Febr. 19. Új szereposztással először : „Dom Sebastian.“ opera 5 felv. Irta Seribe, zenéjét Donizetti. E gyönyörű opera, a lángeszű Donicetti classikus műve nagy közönséget vont ma is színházunkba. Az opera rég nem adatván, a közönség e mű temérdek szépségét ismét csak többszörös adatás után ismerhetendő fel; azonban a közönséget most is megragadta a nagyszerű septet, melynek egy része ismételtetett. Az előadás sikerült. Zayda szerepében E 111 ingerné a sok igyekezettel énekelt s nehéz particiejának több szép része volt, de a futamok nem sikerültek. Öltözéke fényes és ízletes volt. Benza (Camoens) játéka a visió-jelenetben jeles drámai volt s a közönség méltánylatával találkozott. Dom Sebastian — Jekel falusy, Abayaldos,— Ellinger és Dom Juan de Silva — Köszeghy szintén mindent elkövettek e gyönyörű mű hatásának emelésére. A második felvonásban előadott komoly négyes tánczot szerzette Campilli s előadó Aranyvári E. Herz Josefa, Klatz Rózsa k. a. és Campilli. Az előadást mindnyájan bizonyosak, hogy öreg napjaikra kenyeret kapnak! — Beszéljünk az üzletekről. Lássuk, mennyire rúg önnek takaréka ? — Százhetvenkilencz Lajos aranyra. — Mennyi vagyont elvesztett ön! S gondolja meg, ez összeget egy két mozdítással megkétszerezheti. — Megkétszerezhetni? — kiáltott föl Dupont kezét összetéve s szemét fölnyitva, — megkétszerezhetni? — Megháromszorozni! — M...három...szoroz...ni! Ejh, kegyed tréfál, kedvesem. --Ön megháromszorozhatja , mondom, belépvén a fekete állatba. Ez jelenleg legjobb az öregheggyel együtt, nem számítva ide a herczeg ur dohányát, mely pompásan jövedelmez. Fájdalom, én ismét eladtam szelvényeimet annak a jó Coquard urnak, de a herczeg ur több részvényt tartott meg, és ön, az anyaherczegné asszony ajánlatára kaphat néhányat tőle. Ez arany üzlet. — Arany! mindig arany! — kiáltott föl Dupont lelkesedéssel, — mindenütt arany ! Mióta kegyed fölnyitó szememet kedves Boyer asszony, nem látok egyebet, mint aranyat, nem álmodom egyébbel, mint aranynyal! Csak azt kérdem, hogy mit csináljak én ennyi aranynyal! Én takarékomat unokahugomnak, egy derék, becsületes teremtménynek szántam, ki Angersben van férjnél, s kit én nagyon szeretek; de lelkemre hallja csak, ha az üzlet százhetvenkilencz Lajosomat megkétszerezi, meghármazza, az már más; ekkor már fontos a dolog , s én takarékomat megtartom. De, ismét visszatérek reá; mit csinálok én ennyi pénzzel, én, kinek oly kevés szüksége van, s kinek semmiben sincs fogyatkozása a herczegnénél ? — Türelem, türelem! az étvágyat nem kapjuk étel nélkül. — Igaz, mit ezzel mond kedves Boyer asszony; én soha sem voltam önző, s úgy tetszik, hogy Harpagon válik belőlem, mihelyt rágondolok, hogy ily sok hasznot rakhatok zsebre! Igen, úgy tetszik nekem, mikép ha egyszer nyerek, másodszor is nyerni akarok, s mindig erősebben, erősebben. Mennydörgettél! ostoba voltam! én is nyerészkedő akarok lenni. Ah! szép szó ez: nyerészkedő !... én nyerészkedő fogok lenni! — Kedves ez a Dupont! szeme fénylik, mint a gyertya ! szent tűz van benne! — Igaz, már égek a vágytól, hogy nyereményemet tapinthassam. Mit is mondánk csak. Kegyed azt mondá, hogy legjobb az a fekete állat, az öreg hegy s a herczeg úr dohánya! — Ismétlem önnek, hogy az valóságos czukros csemege. Kérje el ön takarékét a herczegnő asszonytól, s lássunk hozzá a nyerészkedéshez ! — És az okoz nekem nagy nyugtalanságot, — felelt a jó ember fülét dörzsölve — hogy mikép kérjem pénzemet az asszonytól. Épen most nincsen bátorságom, hogy a dolgot csak egy szóval is említsem — Épen itt jön önnek urnéja, — kezdi ismét Boyer asszony, az özvegy herczegnét mutatva , ki a szomszéd szobából lépett ki. — Az alkalom pompás. Rajta, bátorság ! Várom önt szobámban. Kérje a herczegné aszszonytól tőkepénzét, s mindjárt elvezetem Coquard úrhoz. A kulcsárnő távozik a teremből s Dupont-t egyedül hagyja úrnőjével. (Folytatjuk.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Ilység hűtlenségből. Vígjáték négy felvonásban Kövér Lajostól. (Először adatott a nemz. színházban febr. 18.) Mielőtt a fenczimzett új darab részletes ismertetésébe bocsátkoznánk, meg kell jegyeznünk, hogy szerzője meg tudta azt óvni azon frivol színezettől, mely nagyobbkisebb mértékben előbbeni darabjait (a Balzac nyomán készült „Szép marquisne“ kivételével) jellemzi. Örvendetes haladás tanúsága még az, hogy a meddő, azaz a cselekvényt előbbre nem vivő beszélgetések, jelenetek és ismétlések, ha vannak is, de legalább ritkábbak. Ezen előnyök mellett azonban félre nem ismerhetők azon hiányok sem, melyek általában a jellemrajzban s a cselekvény gépezetében, különösen pedig egyes helyzetek triviális vagy kölcsönzött komikumában tűnnek fel. Ezen észrevételek igazságát a mű rövid vázlata eléggé ki fogja mutatni. Tühegyi (Szentpéteri),gazdag kereskedő fia, nemességet vásárolt magának s német nevét megmagyarosította, és ennek folytán oly aristokrata lett, mintha ősei részt vettek volna Árpád alatt Magyarország meghóditásában. Öcscse megmaradt volt „Nadelberg“nek s özvegyet hagyott maga után (Bartháné), kinek nagyon fáj, hogy nem lett szintén nemesasszonynyá. Midőn a darab megnyílik, özv. Nadelbergné, kinek nyolczvanezer forint követelése van sógorán, ennek jószágán tartózkodik. Ez a gonosz asszony mindig csipkedi szegény Tühegyinek nemesosztályi előítéleteit , majd pénzét követeli tőle (melynek megszerezhetése végett Tühegyi eladandónak hirdette jószága egy részét); majd szidja, miért nem vette rá öcscsét a nemesség megszerzésére, hogy most ő is nemesasszony lehetne; majd végre feleségül kínálja magát sógorának, ki szintén özvegy. Tühegyi visszaborzad a gondolattól, hogy ily sátánnal házasságra keljen. E közben belép Tühegyi leánya, Irén (Bulyovszkiné), fiatal parasztlányka kíséretében, kinek beteg anyja számára orvosságot ad. Irén t. i. a falubeliek tanácsadója, barátnéja, szükség esetén orvosa is Ekkor fordul elő azon trivialitás, hogy a parasztlány a különben is boszos Tühegyinek hatszor kezet csókol, miért ez még inkább haragba jön. Ha e kézcsók kétszer fordulna elő, untig elég volna, bár így sincs benne valami erős komikum, de az ismétlés még azt is elveszi belőle. A tréfát sohasem szabad kimeríteni. Voltaire helyesen mondja, hogy e kimentés okozza az unalmasságot. De ismerkedjünk meg Irénnel. Ez nem csak igen jószivű, de igen mivelt leány is. Sokat olvas, olvassa — mint a III. felvonásban megtudjuk — Lessing „aesthetikáját“ is (mi alkalmasint el van vétve „dramaturgia“ helyett, mert Lessingnek nincs aesthetika czímű munkája). Irén ismeri a magyar irodalmat, s ebben különösen Halmai költeményei annyira megragadták, hogy a szerző iránt, a ki ugyanazon falubeli jómódú gazdának hátrahagyott fia, kit azonban Irén személyesen nem ismer, ábrándos szerelem keletkezik lelkében. Ezen szerelme nem titok : az egész falu tudja; apja boszankodik érte , mert ő a költőket szintúgy megveti, mint a „paraszt“-okat, Halmai pedig mind akettő ; a gonosz sógorné azonban boszutervet készít ez ábrándos szerelem alapján. Ö. i. szeretné, ha Tühegyinek „paraszt“ veje lenne, s e végből megírja Halmainak Pestre, mily imádója van Tühegyi leányában , s hogy jöjön el maga is, erről meggyőződendő, s ha úgy fordul, a szerelmes leányt feleségül is veendő. Kételyi bárót (Feleki) jelentik be , ki állítólag az eladó jószágot akarja megnézni. Tühegyi nagy előzékenyen fogadja, mindjárt beszállásoltatja házánál, s azon reménynyel kecsegteti magát, hogy a báró nemcsak a jószágot meg-, de tán lányát is elveszi, s Irén bárónévá lesz. Hogy a sógornő maga részéről akadályozni igyekszik az Irén és báró közti házasságot, az természetes; e végetti fáradozása azonban felesleges, mert Kételyi kijelenti Tühegyinek, hogy apja nem engedi neki a házasságot egyszerű nemesleánynyal, s legalább is grófi sarjadékot kíván menyül. Itt azon pont, midőn Tühegyi egyszerre kiábrándul arisztokratikus vágyaiból, s felfogadja, hogy leányát nem adja bárónak, csak egyszerű nemesembernek. A sors kéznél van s kedvez az öreg urnak. Pécskáról nemesember kérő érkezett : Ugróczi ur (Szerdahelyi). Ez is hallotta már a lányka ábrándos szerelmét Halmai iránt, s kéri Tühegyit, engedné meg neki, hogy Halmai képében udvarolhasson Irénnek s igy nyerje meg szerelmét. Az apa megengedi, Ugróczi átöltözködik s nem sokára mint Halmai mutatja be magát a társaságnak. Halmait úgy is várták s igy megjelenése senkinek sem ötlik fel, csak Kételyinek, öcs, kir. Fensége Hildegard fölgasszony magas jelenlétével tisztelé meg. Hivatalos. cs. k. Apest. Felsége f. évi febr. 48-kától kelt legmagasb elhatározásával Fogarassy János a pesti cs. kir. országos törvényszéknél főországtörvényszéki tanácsost a pesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnökévé, egyszersmind az itteni cs. k. országos törvényszék alelnökévé kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apest. Felsége f. évi febr. 18-kán legmagasb határozatával Hoffman János pesti országos főtörvényszéki tanácsost az orsz. fötörvényszéknél főállamügyészszé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A pénzügyminisztérium Herczeg Jánost az országos pénzügyigazgatóság titkárát Zágrábban, Kassára (Magyarországban) pénzügyi tanácsossá és pénzügyi járásigazgatóvá nevezte ki. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Weisz József pénzügyőrségi főfelvigyázót és Jászy Antal segéddolgozót ideiglenes minőségben III. osztályú segédekké a megyei hatóságoknál levő egyenes adóztatási számvivő-hivatalhoz kinevezte. A budapesti cs. k. országos földtehermentesitési bizottmány 1855. évi december végéig a megszüntetett úrbéri jövedelmekért 900 jogosított részére kárpótlási tőke fejében 8,938,951 frt 22 krt, az 1848. évi május 1 -től hátralevő kamatok fejében kötelezvényekben 1,385,890 frtot s kiegyenlítésül készpénzben 21,660 frt 38/4 krt, részlefizetésekül már lejárt járadékok fejében 56 jogosított részére kötelezvényekben 1,034,300 frtot rendelt ki. 1856. évi januárhó folytában pedig : 1) 79 jogosított részére kárpótlási tőke fejében 1,142,894 frt 172/4 krt; 2) hátralevő járadékok fejében 127,650 frtot; 3) kiegyenlítésül 984 frt 42% krt; 4) részlefizetésül már lejárt járadékok fejében jogosított részére 3900 frtot rendelt ki. Összesen tehát : 1) 979 fél részére 10,081,846 frt — kr. 2) „ „ „ 1,513,540 frt — kr. 3) „ „ „ 22,645 frt 20 3/4 kr. 4) 37 fél részére 1,038,200 frtot — — rendelt ki s utalványozott felvételre. Buda, február 1-én 1856. A cs. k. orsz. földtehermentesitési bizottmánytól. A Pest és Rozsnyó illetőleg Kassa közti lovas- és málhaposták menetrendében következő változások történnek: a) A pest-rozsnyói lovasposta elindulása Pestről f. hó 24-től kezdve , vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken esti 9 óra 15 perczkor. Megérkezése Rozsnyóra : kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap regg. 10 óra 10 perczkor. — Elindulása Rozsnyóról f. hó 24-től kezdve : vasárnap, szerdán, pénteken és szombaton délutáni 2 órakor. Megérkezése Pestre : kedden, pénteken, vasárnap és hétfőn reggel 4 óra 9 perczkor. b) A pest-rozsnyói málhaposta elindulása Pestről f. hó 25-től kezdve : hétfőn és szombaton esti 9 óra 15 perczkor. Megérkezése Rozsnyóra : szerdán és hétfőn déli 12 óra 20 perczkor. — Elindulása Rozsnyóról f. hó 28—tól kezdve : csütörtökön és kedden déli 12 órakor. Megérkezése Pestre: szombaton és csütörtökön reggeli 4 óra 9 perczkor. c) A pest-kassai, Losoncz felé menő málhaposta elindulása Pestről f. hó 27—től kezdve szerdán esti 9 óra 15 perczkor. Megérkezése Kassára: szombaton reggeli 3 óra 50 perczkor. Elindulása Kassáról f. évi mártius 2-tól kezdve: vasárnap esti 9 órakor. Megérkezése Pestre: szerdán regg. 4 óra 9 perczkor. A feladási záridó levelekre nézve Pesten esti 8 órára, Budán pedig esti 6 órára ; málhapostaküldeményekre nézve Pesten esti 7 órára, Budán pedig esti 6 órára van megállapítva. Pest, febr. 13-án 1856. Táviratilag. Páris, febr. 18. 4% %vente 96. 30[o 73. 85. Államvasut 910. Credit mobil. 1590. London. 3 % Consolok 91%. Gabonaár. Pest, február 20. Búza bánsági 80— 84 font. 5 frt. 30 kr. — 6 frt. 30 kr.; — tiszai: 80— 83 font. 4 frt 48 kr. — 5 frt 36 kr.; bácskai : 79 —81 font. 5 frt. — 5 frt, 20 kr.; fehérvári : 81—83 font. 5 frt 12 kr. — 6 frt 20 kr.; Kétszeres : 73—76 font. 3 frt 30 kr. — 3 frt 54 kr.; Rozs : 74—78 font 3 frt 30 kr. — 4 frt 12 kr ; Árpa : 63—68 font. 1 frt 50 kr. — 2 frt 30 kr.; Zab : 43—46 font 1 frt 6 kr.— 1 frt 12 kr.; Kukoricza (1854) 79—81 font. 2 frt 36 kr. — 2 frt 48 kr.; uj : 78—80 font. 2 frt 8 kr. — 2 frt 12 kr.; Köles, (paprikás) 80—82 font. 2 frt 54 kr. — 3 frt 4 kr.; bácskai : 78—80 font. 2 frt — 2 frt 12 kr ; Bab (uj) 4 frt — 4 frt 12 kr. a. a. m. Pozsony, febr. 18. Búza 5 frt. — 5 frt 33 kr.; Rozs : 3 frt 36 kr. — 4 frt. 6 kr.; Árpa : 2 frt. 12—57 kr.; Zab : 1 frt 29—36 kr.; Kukoricza : 2 fr. 12—36 kr. Nagy-Becskerek, febr. 15. Búza : 3 frt 36 kr. — 4 frt 48 kr.; Kétszeres : 2 frt 48 kr. — 3 frt 12 kr.; Árpa : 1 frt. 36—42 kr.; Kukoricza : 1 frt 27—30 kr. Köles : 1 frt 12 kr. Dunavízállás Febr. 20-kán : 9' 3' 0'" 0. fölött. Cs. kir. postaigazgatóság. Börzetudósítások. Bécs, febr. 19. 5°fsmet. 83%—5/8. 4% % 73—%. Nemzeti kötes. 84%—9/16- 1854—Ki sorsj. 105%—Vs- Bankrészv. 1033—1035. Bank-Certificat. 266—268. Hitelintéz. 297%—298. Dunagőzh. 688—689 13-ik kibocs. 650—651. Urbérkárokötv. a. a. 83%—84, a többi 76%—81. Éjszakvasút 258—259. Államvasut 349—350. Certificat 260% —261. Augsburg 104. London 10.11. Páris 120%. Arany 9. Ezüst 5. LEVELEZtÉSEK. Baja , jan. 27. (Ered. lev.) Amint a P. Napló által értésünkre esett a Vágfolyam dühöngő kirontása által történt szerencsétlenség, casinónk elnöke az egyesület alapelvénél fogva rögtönzött aláírás utján 12 pftot szedett s azon utasítással bízta reám, küldeném fel igen tisztelt Szerkesztő úrnak oly kéréssel, hogy ezen bár csekély öszvegecskének legjobb belátása szerint a bőszült folyam dagálya által leginkább ínségre jutottak között leendő kiosztatását eszközölni méltóztassék. A békehírek, s gazdag aratás reménye piaczunkon nevezetesb olcsóbbulást eszközöltek : a gabonaneműek 2 — 4 víttal lejebb szálltak pesti mérőnként, mi nagyobb készlettel ellátott kereskedőinkben páni félelmet gerjesztett, de egyszersmind igen nagy üzletpangást idézett elő, miután csak az ismét zajlani kezdett Duna tökéletes megtisztultával beállandó hajókázás hozhat új életre. Időjárásunk igen kedvező, s bő termés reményére jogosít; a hirtelen beállt igen hideg hókötelet kedves tavaszi napok válták fel. Számos vidor vigalmunk legfényesebbje volt a casino által, könyvtára javára rendezett táncz-vigalom , melyben a rendezők jó s finom ízlését nemcsak a fényes kivilágítás, de a terem kényelemteljes elrendezése is igazolta. A nem igen nagy számú de annál válogatottabb közönség öszveolvadt, jókedvű családnak látszott lenni- Zenészeink roszak, a régi jó hírneves bajai banda nem létezik többé; tagjai részint elhaltak, részint a hegedűvonót fölcserélék a vályog- és téglavető ládával. A. I. AUSZTRIA, Bécs, febr. 19. F. hó 27-kén Ulendik, mikép már érintve volt, Ferdinand Császár és neje . Felségeik ezüst menyekzőjöket Prágában. A legmagasb Császári ház több tagja menend a jövő héten innét Prágába, szerencsekivonataikat személyesen nyilvánitandók. Schlick gróf lovassági tbk . exolja, a 4-dik hadsereg parancsnoka Császár Ö Fölsége által külön audientián fogadtatott, s holnap utazik állomáshelyére Lembergbe. Parrot abbnagy a 4 ik hadseregparancsnokság adlatusa már tegnap elutazott oda. Hallomás szerint a leendő püspöki conferentiák egyik tárgyát képezendi a püspöki székek indítványozott uj felosztása s több uj püspöki székek felállítása Ausztriában. E napokban hír szerint a porosz kir. kabinetnek egy új körsürgönye érkezett ide, mely a tartandó párisi béketanácskozmányokra vonatkozik. Manteuffel báró porosz kir. szárnysegéd elutazása már ismét bizonytalanná lön. A Bécs és Berlin közötti sürgönyváltás a jelen pillanatban igen élénk. Majdnem naponkint mennek porosz futárok Bécsből Berlinbe, és viszont. Bécs, febr. 17. Parisból vett tudósítás szerint Buo gróf, mint előre meg volt határozva, f. hó 16-kán érkezett meg a franczia fővárosba. A cs. k. miniszter urat a pályaudvarban az öszves ausztriai legatio várta. Cade la Terasse hotelben a Tuileriák közelében foglalt szállást. A conferentiák semmi esetre sem fognak 23 ha előtt megkezdetni, mivel nemcsak Croff gróf ur nincs Pá riLFÖLD. Angolország, London, febr. 16. A febr. 15-ki alsóházi ülés folytán, melynek kezdetéről tegnap irtunk, Roebuck szót emelt az amerikai ügyre vonatkozó levelezés előterjesztése ügyében. Lord Palmerstonnak e tárgyban adott felelete nem egészen egyező szerinte a tényekkel, s mentsége kétértelmű és nem őszinte volt. Ez igen erős állítás indokolását a New-Yorkban bepörlött toborzási biztos, Herz pörös irataiból merité szónok, kinek vallomásából kitetszik, hogy azon egyén, akitől utasításokat von (Mr. Crampton), igen jól ismerte az amerikai törvényeket, de Angliához nem illő módon akart kibújni azok elöl. De a legroszabb körülmény az, hogy ugyanazon kicsinyes toborzási eszközöket az után sem szűntek folytatni a brit ügynökök, midőn már panaszt tettek azok ellen. Kérdezik, mi czélja indítványának. (Tetszés a miniszteri padokon.) A miniszterelnök szájából akarja szónok hallani, hogy Cramptonnak utasítása volt-e, megszegni Amerika törvényeit ? egyszersmind alkalmat kíván nyújtani a háznak, megmutatni az amerikaiaknak , hogy részéről semmi köze azon lealázó zugprókátori fogásokhoz. (Tetszés az ellenzék közt), hogy az amerikai nép ismerje Anglia érzelmeit, s győződjék meg affelől, miszerint ez ország képviselői a legnagyobb szerencsétlenségnek tekintik a háborút az atlanti tengeren tulnani testvéreikkel, a legnagyobb csapásnak, mely e föld polgárisodását érhetné. — M. Hadfield pártolja az indítványt. — Lord Palmerston feleli: Mindeddig az amerikai kormány sem látta idején az illető levelezést előterjeszteni, s mindamellett már megtörtént volna ez a brit kormány részéről, ha — miként utóbbi alkalommal kijelenté —ében a parliament megnyitása előtt egy új igen hosszas amerikai jegyzék nem érkezett volna, melynek részletes adatait előbb Crampton úrral kelle közleni, mielőtt azokra felelni lehetett. E jegyzékben Crampton és a britt consulok visszahivatását követelik, s az angol kormányhoz méltatlan eljárás lett volna, rá felelni, mielőtt a vádlottakat kihallgatta. Részéről csak azt mondhatja, hogy Cramptonnak szorosan meg volt hagyva, miszerint az amerikai törvényeket ne sértse. Roebuck ugyan azt állítja, hogy e törvények sértve vannak már az által, ha valaki amerikai polgárokat arra akar bírni, hogy hazájukat hagyják el, s idegen földön álljanak be katonáknak. Nem így áll a dolog. Amerika nem Oroszország. Ott az elv: civitas non est career. Amerika részéről minden lehetségest megkísérlettek, oly eljárásra csábítani a brit ügynököt, ami miatt törvénysértési vádat lehessen emelni; azonban a felidézett Herczféle per (melyből a védelmet nem is közölték) eléggé bizonyítja, hogy az nem sikerült. A tiszt, szónok azt állítja, hogy az angol minisztérium mentsége nem volt őszinte. A legkerekebben tagadja ezt, s szeretne rá adatot látni , hogy a megkövető nyilatkozat után folytatták a toborzást. Az amerikai kormány is kielégítőnek tekinti kezdetben e nyilatkozatot, s csak később tért vissza megint e tárgyra. Többet még most nem közölhet, de mit kelljen mondania azon tisztelt tagról, aki bizton állít és vitat dolgokat, melyeket lehetetlen ismernie, s melyeket az illető kormányoknak a legnagyobb gyöngédséggel kell tárgyalniok, ha szakadást nem akarnak előidézni ? A tisztelt szónok nem átall vádoló ügynökül lépni föl saját kormánya ellen, s tolmácsa lenni mindazon rágalmaknak, melyeket az óczeánon túl költöttek az angol követek és consulok ellen, úgy beszél, mintha csak neki volna kiváltsága, az Amerika elleni háborút a legveszélyesebbnek és gyászosabbnak tartani. Hisz e részben minden angol egyetért. De arról van szó, hogy Amerikával saját nemzeti becsületünk legkisebb csonkítása nélkül tartsuk föl a barátságos viszonyt. — Disraeli nem tartja idején e vitákat, míg a papírok nincsenek előterjesztve, s ez okból az indítvány ellen kell szavaznia. De egyszersmind tagadja, hogy joga ne volna bármely tagrisban még, hanem a párisi török követ is csak, megyen Marseilleba, ott Ali pasát bevárandó, ki hír szerint 20-kán érkezik oda meg s 21-kén fogja útját Parisba folytatni. — Hallomás szerint egy f. hó 9-kéröl kelt új porosz sürgöny érkezett ide, s ennek nyomán Ausztria és Poroszország közt az egyetértés majdnem tökéletesen elértnek látszik. Itt azonban még folyvást kétlik, hogy Poroszország a congressuson — ha mindjárt csak később is — képviseltetni fogna. Máskép áll a dolog a zárjegyzőkönyv aláírásával, melyhez, mint erősítik, Poroszország minden esetre fel fog hivatni.