Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)
1856-03-01 / 1795. szám
4. Dalok Mendelssohn - Bartholdytól , énekli Jekelfalusy. 5. „Egmond“ nyitánya Beethoven Lajostól. — A jónak tartott tanács viszhangra talál, s a jó példa nem marad követők nélkül. — Istennek hála — elmondhatják már nálunk is.Ez idén martiusban Czenken már 12 ifjú leszen gyakorlatra. Köztök gr. Széchenyi Pálnak egy jeles fiatal embere, s gr. Károlyi István részéről 5 egyén, t. i. két fiatal gazda, két béres és egy kovácslegény. E kis karaván már útban van a kisgépezés, s a használatban levő gazdasági gépek és eszközök körüli eljárás tanulmányozása végett — a mezei ipar terén oly kitünöleg előrehaladott s a derék és buzgó Hajnik igazgatása alatt álló nagy-czenki uradalomba." (Gazd. Lapok.) _Mint tudjuk, több bécsi lap felszólalt Liszt Ferencz karnagysága ellen a Mozartünnepélyen. Többen illetékesebbeknek tárták e megtiszteltetésre, a bécsi karnagyokat. E felszólalásra vonatkozólag következőleg nyilatkozik a Lipcsében megjelenő „Neue Zeitschrift für Musik“ 9-ik száma: „Nevetséges már előre azt állítani, miként Liszt nem jeles karnagy, mert ő a jelenkor legnagyobb s leggenieálisabb zongoravirtuóza s egyik legszellemdúsabb zenésze s neve Liszt Ferencz, vagy mert magát nem akként mivelé, mint a bécsi karnagyok, minden évben három hónapon át szakadatlanul a classicus olasz iskola, egy Verdi és a többi műveit igazgatván, hanem a helyi Weimarban Beethoven, Mozart, Weber, Wagner, Schumann, Berlioz, Meyerbeer műveivel foglalkozik. Mindez elég ok arra, hogy már előre állíttathassák, miként ő nem jó karnagy, főleg miután a classicusokkali rokonságát sem oly művekkel nem tanussta, mint az „Alpenhorn“, sem Amerikába nem járt, hogy ott a német klassikusokat tanulmányozza.“ — Gulácsy Imre szakolyi birtokos értesíti a gazdaközönséget, miként kukoricza vető gépe, habár annak több része vasból készül, általa fele áron állittatik ki, mint a pesti kukoricza vetőgépek. Egy három soros vetőgép — egy lóerőre — mely óra alatt 1300— 1400 Q ölet vet, 40 pfrt. Egy kétsoros vetőgép — egy lóerőre — mely 1 óra alatt 900 □ ölet vet, 33 pfrt. Egy egysoros kézi vetőgép (mely egy óra alatt 450 □ ölet vet) 25 pfrt. Levél általi megrendeléseket bérmentve elfogad G. J. ur a n. kállói postán át Szakolyban. A gép ára Debreczenbe Áron és Fieischer urakhoz küldendő, kik az elszállítási eszközük s kiknél a gépek megtekinthetők. Minden gép előbb megpróbálva adatik át. Ennélfogva annak könnyűségéről, sorozásáról, maghullatásáról — mely alatt a mag meg nem törik — takarása, hengerezéséről G. J. úr jól áll. A „Pesti Napló“-t. Szerkesztőségéhez. Irodalmi jelentés. „A testvér haza történetkincsei“ czimű munkám közrebocsájtását lefolyt évi novemb. hó elején hírlapok utján e folyó év május havában határozom, a terhes vállalatom sok nehézségekkel jár, miért alaposabb kimeríthetése tekintetéből, a két vastag kötetet 10 füzetre módosítom, és pedig e folyó év június hó 1-jén jelenik meg az 1 füzet képekkel s szakavatott történeti jegyzetekkel , és igy tovább következő hónapok elején fog egy-egy füzet megjelenni. —Az. közönségnek is jól fog esni , ha oly érdekes munkát olvashat, mely okadatolva, mi a történetnél leginkább szükséges, várakozásának tökéletesen megfelel. — Ez által én is időt nyerve, nagyobb tér nyílik számomra a múltak dicső fénykorát s emlékeit, melyek már sok helyütt feledékenységbe estek, mehlepte helyzetéből felderíteni, s megörökitni,-------úgy hiszem, jobbat s kedvesebbet nemzetemnek nem tehetek, mintha történetmultjait s ezzel emlékeit az enyészettől megóvni törekszem. — Vajha elődeink között lettek volna olyanok, kik világhírű hős történetüket híven feljegyezve most nem volnánk kénytelenek azokat tapogatva keresni,------a kicsinhitüek megczáfolásául, a t. közönségnek pedig megnyugtatásául jónak látom ez előleges jelentésemet közölni, nehogy csak legkevésbé is félrevezettessenek, — hogy munkám füzetenkint a kitűzött időkben okvetlen meg fog jelenni, ez mint becsületbe járó dolog, kétséget sem szenved. A t. gyűjtőim pedig általam felkéretnek, hogy előfizetési iveimet Emich Gusztáv könyváros úrhoz, folyó évi martius hó végéig mulhatlanul beküldjék. Febr. végén 1856. VEREBY SOMA. — Nemzeti színház. Febr. 28. ,Dom Sebastian“ opera 5 felv. Zenéjét irta Donizetti. Sikerült előadás, melyen a cs. kir. Fenségök Albrecht fölg s H id e ga rd fölgasszony is jelen valának. Ma különösen E Hing érné a tiszta, szép énekét kell kiemelnünk, ki mind végig teljes erővel s jelesül énekelt. A negyedik felvonás gyönyörű septettének vége ma is ismétette lett. Az arab nők európai divat szerint öltöztek. Közönség nagy számmal. Hivatalos. Pályázati hirdetvény a budai közigazgatási területen felállítandó római katholikus képezdéknél betöltendő tanítói állomások elnyerése végett. Öcs. k. Apostoli Felsége m. é. dec. 14-ki legfelsőbb határozata folytán, s a f. év. jan. 30-ki 19,434 1396. sz. a. kelt magas cs. k. közoktatásügyiminiszteri kibocsátványhoz képest a budai közigazgatási területen a fötanodákkal kapcsolatba hozandó képezdék, melyek közöl egy, női tanítóhivatali jelöltek képzésére lesz rendeltetve, fognak felállíttatni. Az azoknál betöltendő tanítói állomások elnyerése végett, melyekkel Pest városában évenkénti nyolczszáz forintnyi, Esztergom és Kalocsa városokban pedig évenkénti hétszáz forintnyi fizetés a magyar tanulmányi pénzalapból van összekötve, ezennel pályázat hirdettetik azon megjegyzéssel, hogy az e tanítói állomásokért folyamodók kérvényeinek következő bizonyítványokkal kell ellátva lenniük: 1. Keresztlevéllel és beoltatási bizonyítványnyal vagy a kiállt himlőkor kimutatásával. 2. A végzett tanulmányokról, különösen didaktika, methodika és neveléstanról szóló bizonyítványokkal. 3. A közvetlen tanodai elöljáró által kiadott, és a helyi tanodaigazgató és járási tanodafelügyelő (esperes) által megerősített bizonyítványokkal a tanodának már tett szolgálatokról, hahogy pedig a folyamodók a tényleges nyilvános tanítók osztályához nem tartoznak, eddigi alkalmaztatásukat és képességüket más módon ki kell mutatniok. 4. A német nyelvnek szóval és Írásban tudásáról, Esztergom és Kalocsára történő folyamodás esetében a magyar nyelvnek is szóval és Írásban tudásáról szóló bizonyítványokkal. 5. Az illető rendőri vagy politikai hatóság által kiadott, vagy legalább megerősített bizonyítványnyal a politikai és erkölcsi magaviseletről, főleg az 1848 és 49. évek alatt, és az azóta tanúsított magatartásról. 6. A folyamodók képzési fejletének előadása hasonlag melléklendő, váljon bel- vagy külföldön, különösen a bécsi és prágai paedagogiai intézetekben ily intézetek pontos ismeretét megszerezték- e maguknak. Az ekként tökéletesen támogatott szabályszerű bélyegjegyyel ellátott s ezen cs. k. helytartósági osztályhoz intézett kérvények már szolgálatban álló tanítóknál a közvetlen tanodaigazgatóság útján, még pedig ez utóbbinak véleményével ellátva, minden folyamodók részéről pedig az elöljáró politikai hatóság által legfölebb 1856 márt. végéig mint zárhatáridőig, az illető főtiszt, ordinariatusokhoz, és a Pesten felállítandó képezde két tanítói állomásaira nézve az itteni cs. k. helytartósági osztályhoz benyújtandók. Buda, febr. 18. 1856. A cs. k. helytartósági osztálytól. Börzetudósítások. Bécs , febr. 28. A párisi börze ingatag magatartása az itteni börzére is lehangolólag hatott. 5°10 met. 832—s/8. 4824/6 —112. Nemz. köles. 842/8—14. 4854-ki sorsjegy : 1063/4—7/8. Bankr. 1023 —1024. B. certificat. 262—263. Hitelint. 325/14 — 1/j. Dunagőzhaj. 678—679. Dunagőzh. 13. kibocs. 632— 634. Urbérkárp. kötv. a. a. 83—SS1. a többi 763/4— 80. Éjszak-vasut 273—f/j. Államvasut 356—358. av. certif. 259 —64. Augsburg 103—4/4. London 10. 12. Páris 121. Arany 63/4. Ezüst 302. Táviratilag. Páris, febr. 27. 42 % rente 96. 3% 73. 10. auszt. államvasut 905. Credit mobil. 1557. L o n d o n, 3°jo Consolok 92—915/8. Gabonaár. Pozsony, febr. 27. Búza, jó minőségű, kemény, 83 fontos 6 fr. 36 kr.; 80—81 font. 4 fr. 48 kr. — 5 fr. 30 kr.; Rozs (lanyha kelet) 78 font 4 fr. 18 kr. 76 font. 4 frt. Árpa alantabb : 69 fontos 2 fr. 56 kr. 68 font. 2 fr. 50 kr. 67 font. 2 fr. 42 kr. Zab elhanyagolt 48 font. 1 fr. 33 kr. 46 font. 1 fr. 24 kr. Kukoricza 80 fontos utolsó évi 2 fr. 40 kr. mézönkint, és 3 fr. 18 kr. mázsánkint. 82 fontos ó oláhországi 3 ft 45 kr mázsánkint. Köles, lehéjjazott legjobb minőségű 5 ft 24 kr. Baja, febr. 25. Arak névszerintiek, pangó forgalom. Búza 4—43/4 ft. Rozs : 3—SVa ft.Kukoricza 1 ft 40—44 kr. Árpa 123—2 ft.Köles : 1 ft. 44 kr. — 2 ft. Zab : 1 ft. Dunavizállás. Febr. 29-kán: 6' 9' 9'" 0. fölött. lehet. Gazdasági egyletünk alapító részvényesei e napokban ismét két derék honfival szaporodtak : gr. Teleki Sámuel és b. Löwenthal urakkal. Mindkettő hires jó gazda, szélesen kiterjedett birtokok tulajdonosa. Ilyenektől méltán is megvárja a haza, hogy közügyeit szeressék és előmozdítsák. Ugyan szabad-e egész illendőséggel kérdeznem : mint van az, hogy a mult terménytárlatról végre is csak az én röptiben itt néhány sor tudósításommal jön a közönség kielégítve? És nem követek-e el sérelmet valaki lelkiismeretén, ha egyszerűen megjegyzem, hogy mindjárt nyolc hónap óta az erdélyi gazdasegylet működései iránt bővebbecskén nem világosíttatnak fel a vidéki részvényesek? Az itteni színháznál az országos bizottmány által a kezelésben szükségesnek látott némi változtatás előjeleit a múlt hetekben némely pesti lap alaptalanul nevezte ügybukásnak. Valamely ügykezelés módosítása nem teszi meg bukását. Eddig elég egy pár év óta a színház körüli építéseket, ruhatár- és könyvtárbővítést az országosan begyűlt részvényből eszközölte az országos bizottmány, mit az előadások jövedelmeztek, húzták a színészek, ha nem volt elég a bevétel,vagy hat főúr zsebe fedezte. Most már három visszalépett, a más három a terhet nem bírja tovább. Az országos választmány tehát elhatározta a színházat szakértő vállalkozó igazgatónak adni ki bizonyos segély ígérete mellett, s azon föltétellel, hogy az előadások mindenesetre a nyelvi s nemzetiségi czéloknak megfeleljenek, s a közönség a téli hónapokon okvetetlen részesüljön színházi megszokott élvezeteiben. Az országos választmány a színház belsejében szükséges javításokat a részvényekből meg fogja tétetni, valamint a meglevő könyves ruhatár is, leltár mellett az új vállalkozónak átadatni. Azt vélem, ezek után a színügynek közöttünki ingadozásáról szó alig lehet. Hogy a színház gyéren látogattatik, annak oka a színészekben van: régiek már, újakkal kell őket okvetlen fölfrisíteni, aztán bizony nem is látja az ember náluk azon ügyekezetet — tisztelet egykét kivételnek — amit oly szép és biztosított fizetés mellett mindenki méltán remélt. A jókat majd az új vállalkozó is megtartandja, a gyöngék pedig kisebb társaságoknál keresnek alkalmazást. Híjába ! A mi közönségünk ízlése kényes. Tisztelet becsület, de hogy az ember oly hanyag, gondatlan játékokkal — minőket nem egyszer lehet a színpadunkon látni — magát halálra untassa pénzért, bizony ez kissé nehéz dolog! Hadd böjtöljünk már egy kicsit. Majd novemberben oly tele színházaink lesznek, hogy a karzat leszakad, mint már egyszer 10 év előtt, és a nők az új zártszékekben elájulnak a hőség miatt. Hát az adják állását, azaz kik fizették be részvényeiket és kik nem — mikor, tudjuk meg már ? Nyilvános kimutatás már helyén volna. — Pár közvizsgálaton alkalmam lévén jelen lenni, úgy találtam, mintha saját anyanyelvünkre nem fordíttatnék tanítók vagy tanulók által annyi gond és figyelem, mennyit az más tantárgyak felett igényelne Engedje meg a t. szerkesztőség, hogy Egressy úrnak itt nyilván — ha későn is — mondjam meg, hogy a két Gyulai fölött mondott észrevételén kolozsvári minden ismerői és jóakarói sajnálkoztak. Ők, melynek tartalmát itt rövid kivonatban nem adhatjuk. A fentebb mondottakon kívül csupán azt jegyezzük még meg, hogy kellő figyelemre vannak méltatva a fegyelem, alkalmazhatóság és rend érdekei. A felmondási időt illetőleg megállapítatott, hogy egész évi szolgálatoknál a felmondási idő hat heti, különben pedig tizennégynapi legyen. A nem tisztán bírósági cselédügyeket a politikai hatóságok tárgyalandják olyképen, hogy a szolgabírák erre nézve a község-elöljárókat bizhatják meg; azon esetben pedig, ha a szolgálatadók magok is egykori esküitek lettek volna, a dolgot magok intézendik el. — Bizony Márton, aligha azt nem hiszem. — Mihály. Nem hallottad, van-e az én fejemre valami díj téve? — Micsoda? szólt az öreg, mint a ki nem akarja a kérdést érteni. — No a hogy szoktak díjt tenni a hollókra, farkasokra, amik kárt tesznek, a ki ennyit meg ennyit behoz, kap egy forintot, két forintot? Mit kap, a ki engemet elfog? Tíz, — húsz forintot, — tán ötvenet is? Mi? — Meglehet lesz az. . . . — Mihály, szólt kevés vártásvá a gyilkos. Fogj el engemet. — Én ? öcsém. Bár magam tudjak a lábamon állni, ha nem fog valaki. Mit beszélsz te nekem? — Tudod Mihály , ez az eset nagyon megzavart engem. Ha egy ily nagy urat utolért az igazság keze, hát akkor egy ilyen szegény gazdátlan kutya, mint én, mit bújja az erdőket, mi? Az gyilkolt, megölték, én gyilkoltam : nem az-e a rend , hogy engem is megöljenek? Mihály gazda nem felelt, csak fejével bólintott a kérdésre. A vén csavargó lassú hangon kérdezé. — Sok ember összegyűl olyankor úgy e? a birák urak elmondják a népnek, hogy kit miért büntetnek meg? szép beszédet tartanak, okosat, tanuságost? ugyebár: pap is jön oda, jámbor tiszteletes ur s beszél a más világról, az ur Istenről, és annak az irgalmáról? annak megmondhatja az elitéit, mit vétett életében, és megkönnyebbül aztán bele ? és azután mondják azt is ugye, hogy „Isten legyen irgalmas kegyelmes szegény nyomorult lelkének!“ s imádkoznak, mikor ő haldokol, ugye ? — Igen, igen , hagyá helyben az öreg. — Mihály, Mihály, szólt a gyilkos szorongó kebellel. Tedd meg azt nekem. Régi jó ismeretségből, régi barátságból, — nem azért az ötven forintért, amit kapnál;— hanem az én hozzám való jó indulatból; vezess be engemet a városba , vezess be most mingyárt; el birsz te odáig jönni; majd én rám támaszkodok az utón. Én magam is elmehetnék, de látod, nincsen bátorságom. Ha betévedek az erdőkbe egyedül, megint nem merek belőlük kijönni. De te majd biztatni fogsz az utón, elvezetsz egész a vármegye házáig, Mihály, jó öreg Mihály. A vén ember csak a fejét csóválta s nem felelt rá semmit, hanem annyit mondott, hogy késő már az idő, az utak hóval befúva, eltévedhetnének valahol. Inkább háljon az éjjel a csavargó az ő házában; reggel majd beszélhetnek arról. — S nem félsz te velem egy házban aludni éjjel? kérdé Márton, ki szinte kérkedett azzal, ami félelmetes volt rajta. — Száz és öt év óta hajtom le minden éjjel fejemet az Isten kezébe; ő tudja, mikor nem kell felvirradnom többet. Szólt az öreg nyugodt lélekkel, s mohából puha fekhelyt csinált csodálatos vendége számára s azzal lefeküdtek mind a ketten. A hamvadozó tűz világa derengeté még egy ideig a kis lak sötétjét; az altató homálynál még sokáig elbeszélgetett egymással a két öreg. A gyilkos elmondatta magának hosszasan, körülményesen mindazon jeleneteket, amik egy szegény veszendő lélek átmenetét képezik e világról a másikra. A gyilkos sokáig is eltalált aludni a jó puha mohágyon. Ilyen kényelemhez nem volt az ő teste szokva, zörgő haraszt ébresztése, rekedt holló károgása, széltől csikorgó száraz fa, arczhoz tapadó maradér szokták őt felköltögetni. Már a nap is besütött a kis ház ablakán, midőn felnyitó szemeit. Gazdája étellel itallal kínálta, amint felkászolódott, mi sem kellett neki, csak egy kis vizet kért, hogy megmosdjék. Ez is régen történt vele. — Már most menjünk, szólt Mihályhoz, midőn készen volt a rövid öltözéssel. — Tehát csakugyan fel akarod magadat adni ? — Nem jól cselekszem-e? ugye hogy igen— legalább vége lesz már egyszer. Mihály felölte szűrét, vette botját s kikisérve zord vendégét, ment vele a havas után végig. A csavargó biztatta, hogy csak támaszkodjék az ő vállára, ha elfárad. (Folytatjuk.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Hangnyomat és szórend. Ha a hangsúly és hangnyomat helyes alkalmazására vonatkozó sorok különösen a színészhez voltak irányozva, mint kinek egyik főfeladata mind a hangsúly törvényével megismerkedni, mind a hangnyomattal kiemelendő szókat vagy szórészeket a mondatban fölkeresni*), úgy az alább következő sorok leginkább az ízó figyelmét igénylik, mint kinek kötelességében áll úgy írni munkáját, úgy berendezni — stylistikai tekintetben — annak minden részleteit, hogy már az egyes mondatok szórendjéből önkényt váltanak ki a nyomatékos szók vagy szórészek. Az eredetileg magyarul és született magyarok által írt munkákban rendszerint csak van még valami helyes szórend, mert erre az irót természetes nyelvösztöne öntudatlanul is vezérli; de ha fordításokat olvasunk, vajmi gyakran találjuk azt felforgatva és azon nyelv kaptájára szabva, melynek nyomán a fordítás történt! Ilyenkor az iró nem vezérelteti magát a magyar nyelv szelleme által, s hódolva az idegen szellemnek, mely rá befolyását gyakorolja, annak rabjává és majmolójává lesz kifejezéseiben. *) Lásd „Pesti Napló“ idei 1787. számát. E magyartalan írásmód különösen a sebtiben készült szinmű-forditásokban harapózott el s ragálya leginkább a színpadról terjed át mind a közélet mind az irodalom nyelvére. Az eredeti munkákban, bármi pongyolán legyenek is írva, jobbadán csak az irály szépészeti elemei hiányzanak, mint p. o. a hangzatos gördület, a kifejezendő tárgynak találó jelzései, stb., hanem a nyelv logikája szerinti természetes szórend többnyire megvan. A fordításokban ellenben, a szépészeti hiányok mellett, egészen magyartalan kifejezések és legidegenszerűbb szó- és mondatfüzések légiója hemzseg, s a színészre nézve valóban nem csekély föladat, hogy magát e tömkelegben tájékozhassa. Nem kívánhatjuk, hogy a színész egyszersmind jó stylista legyen s a szerepében előforduló hibás tételeket maga igazítgassa ; de igenis kívánhatni, hogy a nemzeti színházhoz állandó dramaturg alkalmaztassék, kinek aztán az a kötelessége is volna, hogy a színpadra hozandó műveknek irályát megrostálja s vagy maga megigazítsa, vagy az iró által megigazittassa. De messzebb is mentünk, mint akaránk, s oly hiányokat, hézagokat említettünk meg, melyek nem tartoznak fölvett tárgyunk körébe és sokkal többszerűek is, hogy sem ez alkalommal fejtegetésekbe bocsátkozhatnánk. Maradjunk most a szórendnél, s vizsgáljuk kissé azon árnyalatok és módosulatok szabályait, melyek által az a hangnyomatos szókat önkényt szembeszökteti. Hogy e vizsgálat csak töredékes lehet és tárgyát ki nem merítheti, természetes, mert egy részről a szükséges előmunkálatok hiánya miatt nem kerekedhetik rendszeressé, más részről pedig a szűken kimért tárczai tér nem engedi a részletes fejtegetést, minek külön nagyobb munkában volna helye. Észrevételeim csak épen figyelemgerjesztésül akarnak szolgálni, mert csakugyan ideje már, hogyaz irálybeli szabályok valahára komolyabban tekintetbe vétessenek. Ha általában a szórend elmélete egy nyelvben ugyan- LEVELEZÉSEK. Kolozsvár, febr. 17. (E red. I e v) A hírlap a közéletet irányozza s olykor irányoztatik a közélet által. Hát a hol egyik sincs ? Ott a levelező is csak azt ir, amit AUSZTRIA. Bécs.febr. 28. Ö Felsége a Császár Albrecht föherczeg Ö Fenségének, a 3-ik hadsereg parancsnokának, fökormányzó- s parancsnokló tábornoknak Magyarországban teljhatalmat adott Magyarországban rögtönítélő szék felállítása és megszüntetésére. Az illető minisztériumokban egy ujonczozási törvényjavaslat készül, mely a legközelebbi évben jövend alkalmazásba. Ezáltal főleg az összes koronatartományokban követendő eljárási egyformaság czéloztatik. Andre e bankár Párisból ide érkezett résztveendő az olaszországi vaspályákra vonatkozó tanácskozásokban. Bécs, febr. 28. (Oesterr. Corr.) Magyarország sik földére nézve egy ideiglenes cselédrendtartás bocsáttatott ki, mely 1856-dik évi oct. 1-jén lépent hatályba. Benne világosan és kimerítőleg vannak előadva a cselédforgalomnak minden, némileg feltűnőbb momentumai, egyszersmind megfelelőleg rendezve a szolgálatbavevők és szolgálatba állók viszonyai. Igen elismerésre méltónak mutatkozik itt az úgynevezett cselédkönyvek behozatala, melyek az egyebütt divatozó bizonyítványok fölött azért érdemelnek elsőbbséget, mivel becses kimutatást nyújtanak a szolgálatba vett egyén egész korábbi életéről, holott különben a szolgálatbafogadónak többnyire csak a szolgálatkereső újabb bizonyítványainak előmutatásával kell megelégednie. A rendesen vezetett cselédkönyvek által a hatóságok esetleges eljárása is könnyítve van. A szóban forgó rendelet 43 §§-ra osz KÜLFÖLD, Angolország, London, febr. 25-én. Az „Advertis er“ az Urquhard nézete felé kezd hajolni a keleti ügyben, mely nézet mindig szélesebb körben talál elfogadtatásra. E lap egyik levelezője febr. 8-káról írja : közbeszéd tárgya, mily kedvetlenül ment el a zultán a lord Stratford álarctos báljába. Beszélték egyebek közt, hogy a zultán az első meghívás ellen kényes szemekkel tiltakozott, s csak a követ kérlelhetlen parancsának engedett. Midőn azultán engedékenységét meghallották, hozzá mentek a mohamedán főpapok, s kérték őt, hogy daczoljon a keresztény diplomaták fenyegetéseivel. Azonban igen későn volt immár, s midőn a kijelölt napon lord Stratford a padisáht saját fővárosa utczáján brit lovasság által kisértette, dühben tört ki a nép; a papok, kezeiket tördelve, óbégattak, hogy minő szégyen éri a próféta utódát. Nem fékezhetvén dühöket, Skutariba tömegestül rohantak a papok, s ott a 13-ik ezred szálláshelyét leégették (?). A keringő hirek szerint a bálban is feltűnő volt a zultán levertsége és ellenszenve. A legcomiusabb alak volt Loyer, a szakácsmester, a ki medvének volt öltözve s a zultán előtt gúnyverseket mondott Oroszország ellen. Miután Francziaország hasonló hódolatot kívánt, mint Anglia, egy másik bálon is jelen kellett lenni a zultánnak. Ez alkalommal a követségi és császári palota közt 10,000 franczia katona volt fölállítva. E számos katonaság annyira elrémíte a zultánt, hogy sietett 7 órakor megtenni látogatását. A franczia követ barátaival dinérnél ült. Azonban hirtelen egyenruhát öltöttek, s úgy fogadták el a kelet császárainak örökösét. Mondják, hogy azultán kérelmét fejezte ki, hogy a brit követtel ne egy asztalhoz ültessék. A szerkesztőség ily szavakkal kíséri ez előadást: az angol nép nagy megütközéssel olvassa e tudósítást, s nagy botránynak tekinti az összes keresztyénség.Hasonló viseletet még nem tapasztaltunk egy követtől oly fejedelem irányában, akivel baráti lábon állunk. Ha ily erőszakot követnek el azultán lelkiismeretén, kinek vallásos meggyőződése szintoly szent, mint lord Stratford de Redcliffe urnak a magáé,—pirulnia kell Angliának polgárisodása miatt. Több kormánylap, mint a Post, Observer és a Globe arra czéloznak, hogy az élethoszig tartó peerség ügyében tanúsított ellenzés miatt a lordokat vagy egészen föl kell menteni a bírói tiszt alól, vagy máskép kell e legfőbb felebbviteli széket reformálni, mint a lord kanczellár akarja.A ,,Times“még határozottabban formulázza e részben akaratát. Alkossanak, úgymond, törvény által egy felsőházi bírói választmányt, mely részint jogtudós lordokból, részint más birákból álljon, a kik „lord“ czimet viseljenek, s a felsőháznak, felebbviteli szék minőségében, tagjai legyenek, a nélkül hogy parliamenti lordok lennének. Valaminek kell történnie s csak ilyen javaslat mentheti ki a peereket jelen zavarukból. Mi haszna elmúlt tévedések miatt panaszkodni. Bárminő hibát követtek legyen el a perek, de lényeges alkatrészét teszik az alkottmánynak, s illő, hogy a nemzet jobban ügyeljen saját méltóságukra , mint a megfontolatlan tanácsok következtében önmaguk. London, febr. 26. Alsóházi ülés 25-kén, több körlevél benyújtása után Roebuck egy indítványt jelent be, mely szerint a M’Neill féle jelentés következtében kinevezett tábornok-bizottmányt olyannak állítja, mely csak még inkább megerősíti azon közönségessé vált nézetet, mintha a herczeg ügyetlen és rész kezelő főbb tiszteit ki akarnák menteni. DeLacy Evans tábornok pedig affelől kér majd fölvilágosítást, miért nem bocsátá közre a jelentés azon részét, mely a krími hadsereg halandóságára vonatkozik. Miután továbbá a pénzügyi bizottmány jelentése a kormány értelmében elfogadtatik, azon bili második felolvasásán a sor, mely a hajózást fölmenteni inditványozá ama roppant terhek alól, melyeket némely városok rónak arra, anélkül, hogy azokból nagyobb észletet fordítanának a kikötők, világító tornyok stb fentartására. S. J. The-