Pesti Napló, 1856. március (7. évfolyam, 1795-1823. szám)
1856-03-09 / 1803. szám
KÜLFÖLD. Angolország, London, máj. 4. A mart. 3-ki alsóházi ülés (lásd tegnapi számunkat) végével a ház bizottmánynyá alakult. A hadügyi költségvetés megajánlásáról lévén szó, mindjárt az első tétel (500,000 font a szárazföldi sergek fizetésére) vitát kezdett Boldero ezredes a hadügyi zavart és ügyetlen (?) költségvetés fölött. Peel e viták közt megjegyzi, hogy lord Hardinge a tábornagyi czíme után járó fizetési szaporítást nem fogadja el, míg a generalissimus tisztet viseli. North ezredes és sir C. Napier kiemelik a Bath-rend osztásában tanúsított elvtelenséget. Oly tiszteknek is adták azt, akik soha sem szagoltak lőport, míg más érdemeseket mellőztek. Lord Palmerston megjegyzi, hogy nem tartozik a ház jogához a rendfelosztás fölött ítélni, s hogy a hadsereg fegyelmének vége lenne, ha a tisztek megszoknák, hogy a parliamentben barátaik által sürgettessék a rendjelt és előmozdítást. Stanford panaszolja, hogy a kormány 4855-diki májusban megígérte, hogy Smith orvost elmozdítja a hadsereg orvosi departement-ja éléről, s több korszerű reformot hoz be. Mindebből semmi sem teljesült. — Peel: Smith orvos eltávolítását nem tartja többé oly szükségesnek, mint eddig látszott. A katonai orvosok állás javítása végett több szabályról fognak gondoskodni. Még több kisebb nagyobb kifogás és szóváltás után néhány tételt megajánlanak. A franczia császár trónbeszédét még a fenti öt napig csak a „Sun“ hozta egészben, tömérdek nyomtatási hibával, melyek önkéntelenül a régi megjegyzést juttatják eszünkbe, hogy a sors a véletlen, a legjobb humorista. Hogy a praelimináris szerződmény nincs érintve a trónbeszédben, föltűnt sokaknak, csak Palmerston fölvilágosítása fejtette meg e mellőzést. Érdekes a Times czikkében, mely a trónbeszéd fölött okoskodik, a következő tétel : senki sincs a világon, aki másnak annyi hálával tartoznék, mint a franczia császár a megboldogult orosz czárnak. A DailyNews mesterműnek tartja a tróbeszédet a maga nemében, melynek feladata épen a legnagyobb általánosságok és szép szavak. A,Chronicle 4 dicséri Napóleont, hogy nem a békerajongók szellemében beszélt. A „He r ad“ meg azt olvassa ki a trónbeszédből, hogy Francziaország segélyforrásai azért apadtak ki, mivel Anglia nem teljesítette kötelességét kellő arányban. Tehát Anglia magára vessen, ha rothadt béke lesz. A „Post44 mondja : nem csodálhatjuk, ha kiviláglik, hogy épen nem oly bajos dolog az Aland szigetek újra megerősítését megakadályozni, s Oroszországot a keleti tengeren kellőleg korlátozni. Az orosz-török határokat Kisázsiában alkalmasint bizottmány fogja szabályozni, s Kars természetesen visszaszáll régi urára. Csak egy pont van, melyre nézve a 4 fejezet tárgyalásakor az orosz nem tágít : a görög egyház iránti viszonyainak fentartása, de mivel épen ez a vita főpontja, nem kell gondolni, hogy a szövetségeseknek eszükbe jut e tárgyban engedni. Dőreség lenne Oroszországot kizárni Törökországból, s megint kezébe adni a kulcsot. Francziaország, Páris, mart. 4. A törvényhozótestnek ma két órakor volt első ülése. Ülés előtt a tagok élénken beszélgettek egymással, hogy mit tudhatni vagy mit gyaníthatni az értekezletekben történtekről, a békeelőzményeket, s magát a békét illetőleg, de a törvényhozó test tagjai sem tudhatnak többet, mint mások arról, mi a külügyminisztériumban foly. M or n y az ülést következő beszéddel nyitotta meg: »Uraim! Francziaország nagy helyzetének oly egyszerű és oly méltóságos előterjesztése, mit önök tegnap hallottak, örömmel töltheti el önök hazafias szivét. A nemzeti büszkeség, a hazaszeretet érzelmei önök szívében élénk örömben részesülhettek. Valóban, mi erény hiányzik a franczia nemzetben ? »Hű és őszinte szövetségesnek mutatkozott, a háborút észszel, türelemmel, önzéstelenséggel, emberiséggel folytató. Ugyanez időben csendes, munkás, vendégszerető, bőkezű volt. »Egyszersmind becsesb erkölcsi diadalt nyert, mint minőt a hódítások nyújtanak: megnyerte az egész világ rokonszenvét és bizalmát. »De szabad-e kimondani, miszerint ezt főleg annak köszönhetni, hogy a trónon a legellenkezőbb tulajdonságok egyesülnek: erély és mérséklet. »Ezen rövid és dicső évek, melyek Francziaországot a nemzetek első sorába álliták, nagy helyet fognak történetben foglalni, mely számára legfényesebb lapjait szentelendi. »Ez eredményekben önöknek, uraim, nagy részök van, mert önök a császárnak fentartás nélküli segélyt nyújtanak a legnehezebb pillanatokban. »Reméljük tehát, hogy az alkudozásokkal megbízott kitűnő férfiak jó szelleme és emberies érzelmei következtében a nehézségeket kiegyenlitni s Europa bajainak véget vetni lehet. »Mindamellett, teljes bizalmat helyezvén a császárnak népe iránti szeretete és atyáskodása, a maga méltósága és érdeke iránti gondosságban, mi előre megígérjük neki, hogy, bármi történjék, számíthat reánk.“ E beszédet igen melegen fogadták, s a követek nagy része elhagyta helyét, hogy Mornyt, beszédéért üdvözöljék. A császár elé egy törvényjavaslat terjesztetik jóváhagyás végett, Páristó Konstantinápolyig építendő vasút tárgyában,mely Sveiczon, Illyrian s Herczegovinán menne át. E vonal Troyesban csatoltatnék össze a franczia vonalakkal. Dánország, Kopenhága, mart. 1. (A birodalmi tanács megnyitása.) A birodalmi tanácsot ma a király saját személyében nyitotta meg. A terem, melyben előbb a Folkething tarta üléseit, újólag kicsinosittatott, mert már mint alsóház igen is megviselt volt! Minden fénylett és csillogott, csupa öröm volt nézni! Azon tisztelt urak kiknek 1200 tallér évi jövedelmüknek kellett lenniük hogy a birodalmi tanácsba megválasztathassanak, számosan jelentek meg csillagokkal és rendjelekkel földiszitve. A terem mindenesetre nagy mértékben elcsodálkozott ezen uj vendégek megjelenése fölött! Várjon sokáig adlant e nekik szállást ? Mi nem hisszük ! A slezvigiek és holsteiniak minden oldalra körülnézegettek; úgy látszott, nem igen tetszik nekik uj helyzetük s igen csodálatosan érzik magokat a dán államban. Midőn a király , teljes diszöltönyben levő minisztereinek környezetében belépett, birodalmi tanácsosok mind fölkeltek. A király föllépett a trónra, s elmondá a trónbeszédét, melyből röviden a következőket emeljük ki : »Köszönjük a Mindenhatónak, hogy szerencsésen sikerült nekünk a béke áldásait megőrizni az utóbbi években annyira fenyegető állapotok között, s reméljük , hogy ezt tovább is megtartandjuk. A pénzügyi törvény alkotmányszerű elhatározásának szükségessége a bekövetkezendő pénzügyi időszakra nézve, a bírádó tanács összeülését tették szükségessé. A nagy törvénymunkálatok, melyek előre elkészítvék, de a melyek még elő nem terjeszthetők, a rendkívüli gyűlés számára fognak fentartatni. Ezen első összejövetel azonban, habár rövid, de nagyjelentőségű leend. Csak az alapot tegye le, melyre később építhetünk. És e munkához adja Isten áldását! És ezennel a bírod, tanácsot megnyitottnak nyilvánítjuk.“ Mindezek elmondása után a király eltávozott. Mindössze 80 birodalmi tanácsos van, most azonban csak 63-an voltak jelen. Ma nagy ebéd van őfelségénél, Oroszország. Az orosz sajtónak el van tiltva harczias buzgóságával zavarni a békehireket, s azóta az anyagi vállalatokkal, vasutakkal stb. foglalkoznak az orosz lapok; mindemellett azonban lehet mondani, hogy a párisi békeértekezlettel éles ellentétben folytatja az orosz kormány a hadikészületeket. A balti tengerparti várak védműveit folyvást javítják, mintha már távolságra közelednének az ellenséges czirkáló hajók. Kronstadtban a hadihajók levetették a télt mezt, és szorgalmasan tisztogatják és szerelik azokat. Konstantin nagyhg buzgósága mellett mindenben nagy tevékenység tűnik fel. Csatatér: — O mer pasa egészsége ismét helyreállott, s a legnagyobb szorgalommal igyekszik serege sorsát javítani gondoskodása által, s őrködik, hogy az alatta levő csapatparancsnokok semmi visszaélést se követhessenek el. zen eljárása nemcsak a szükséges rendet biztosítja a seregben, hanem nagy ragaszkodásra is buzdítja maga iránt a katonákat. — A Trapezuntban és vidékén beszállásolt angol segédcsapatok sokat szenvednek a nélkülözések miatt. — Szinopéban az angol-német légió tisztei egy két emeletes házban laknak, melynek deszkái azonban hüvelyk szélességre távol állanak egymástól, úgy hogy egész fényelemmel beszélgethetnek egymással a különböző emeletek lakói. Üveg csak elvétve van némely ablakon, fűteni azonban különben sem lehet a kemény hideg daczára, mert a házak fából lévén építve, nagy azokban a tűzveszély. Minda mellett a fegyelem és katonai rend a legjobb lábon áll; időtöltésül franczia és német vígjátékokat adnak a légionáriusok, s az előadásokra a török és görög előkelő lakosokat is meghívják. Szinope, melyet a törökök teljesen semmivé tettek meghódítása alkalmával, jelenleg két részre oszlik: török és görög városrészre. Az első kettős, jó állapotban levő falakkal és tornyokkal van körülvéve. Csak itt-ott forgatták fel az itt gyakori földingások a falakat és tornyokat, s vezették azokat a tengerbe; a hézagok azonban, ámbár csak nagyjára , ki vannak pótolva. A török város nyugati részén, mely a görög város felé esik, van az erőd, szinte jó állapotban, s árkodik, vagyis inkább árkodott a városon , mert ma már ezen művek kevés becscsel bírnak, nem lévén a mostani tüzérségi erő ellenében számítva. A lakosok azt mondják, hogy ezen erődöt még Mithridates építette, de ezen állítás világosan alaptalan; építési módja görög és római eredetre mutat, több befalazott márvány lapon latin iratok vannak, melyek Hadrián és Antoninus császárokra vonatkoznak. Alkalmasint, mivel temérdek gránit, márvány porphyr stb. oszlopok vannak befalazva, a törökök, vagy talán a genuaiak építették ezt régi romokból. Azon helyen, hol a török hajóhad semmivé lett több kiálló maradvány látszik még a vízben. A törökök igen szívesen fogadták itt a légiót, nem úgy a görögök kik a mellett, hogy ellenségnek tekintették őket, pogányoknak is hitték tudatlanságukban a protestáns Anglia katonáit. Eziránt bizonyosságra jöhetni, következő cselhez nyúltak. Midőn a légió a kiszállás után őrséget állított fel, a gyermekeket küldték ki a görögök kémszemlészetre. A légionáriusok igen barátságosak voltak a kisdedek iránt, s ezek egyike, ki néhány szót tudott angolul és francziául, sok keresztkérdés után meggyőződést szerzett magának, hogy Anglia csakugyan keresztényeket küldött hozzájuk. Azonnal vidáman lengette sapkáját, jó hir! jó hír! s a felnövekedett emberekből álló közönség tánczolni kezdett örömében, hogy keresztények a protestánsok. IJ POSTA, Bécs, mártius 7. Gortsakoff herczeg orosz csász,követ tegnap Sz. Pétervárra elutazta előtt bucsúebédet adott, melyen Liechtenstein Alajos herczeg, Zichy gróf és több más tekintélyesek valának jelen. Lerchenfeld gróf bajor kir. követő exclja termeiben tegnap fényes estély volt, melyet Vilmos Főherczeg cs. k. Fensége tisztelt meg jelenlétével. Jelen volt továbbá ez ünnepélyen a diplomatiai testület nagy része, s többi közt Manteuffe báró porosz kir. ezredes is. A lombard-velenczei királyságban a központi congregatiók egybehivására vonatkozó rendelvényt még e hónapban várják. E rendszabály első lépés a tartományi képviseleti gyűléseknek már szinte elhatározott visszaállítása utján Ausztriában. — Páris, mart. 4. Mintha a béke műve különben is nem volna elég nehéz, még etiquette-perek is fenyegetőleg tűntek föl a párisi értekezleti felhatalmazottak között. Cowley lord eléggé különösen azt követelte, hogy saját külügyminisztere Clarendon lord irányában Őt illeti az elsőség. Cowley lord azt állította, hogy mint követ a királyné személyének képviselője, holott Clarendon lord csak az angol kormányt képviseli , elfeledte Cowley lord, hogy congressusban nem különféle rangú követek, hanem csak felhatalmazottak vannak. S mivel Clarendon lord nemcsak a külügyminisztérium főnöke , hanem első felhatalmazott is, kétségtelen őt illeti az elsőség. Nem egyezhetvén meg ezen kérdésben egymással az angol diplomaták, ez oknál fogva nem vett részt Cowley lord W aewski gróf ebédjén az értekezlet megnyitása napján. A legkomikusabb tény azonban az, hogy ezen ebédnél az első hely, mely felett Cowley és Clarendon lordok nem tudtak megegyezni, s melynek el nem foglalhatásáért Cowley lord meg sem jelent, végre is Clarendon lordé sem lett, hanem Orotf foglalta azt el igen ügyes módon. Midőn ugyanis tálalva jön, Clarendon lord karját ajánlotta Walewski grófnénak, mint lázi aszszonynak , hogy aztán a jobbján levő heget elfoglalja. Mivel azonban Clarendon lord jobbját nyújtotta a grófnénak s a beszélgetési buzgóságban mindjárt leült mellette, baljára jutott a házi asszonynak, mit Orloff gróf észrevévén, gyorsan elfoglalta a jobb oldali üres helyet, s a baloldali helyen, mely Oroff gróf részére volt számítva, Clarendon maradt. Szóval , Oroff gróf Walewski ebédjén a legtermészetesebb után hatalmába tudta szerezni az első helyet. Ezen ügyessége által nem csekély tekintélyt szerzett magának Orosz gróf a párisiak előtt, mert ezáltal kicsiben tanúságát látták annak, minő ügyes művészettel hasznára tudja fordítani az orosz diplomata mások hibáját. Különös előjel az értekezletre. Páris, mart. 5. A mai »Moniteur“ egész hivatalos része — két kinevezési jelentés kivételével— csak Algírral foglalkozik. Közölti: a hadügyminiszter által fölterjesztett s a császár megerősítette két hivatalos okmányt, melyeknek elseje az algíri telegráfszemélyzet szervezését illeti, másika meg a gyapottermelés előmozdítására Algírban nyitott második csődről tesz jelentést. Némelyek az algíri gyarmatnak ezen különös figyelembevételét épen most kapcsolatba hozzák azon hírrel, hogy a császár gyermeke, ha fiú lesz, csakugyan „algíri király“ czímével fog felruháztatni. A Kreutzignak Írják Párisból mart. 4. Épen most jó forrásból hallom, hogy tegnapelőtt az ötödik pont fölötti discussio alkalmával a békeconferentián Oroff gróf többször felfogta a szót, és nagy tekintélylyel szónokolt. A nagy hidegség, mely az orosz és ausztriai követ közt uralkodik, többé nem titok, de sajátképen nem is tűnhetik föl. Tegnapig Oroff és Bio grófok egymást még meg nem látogatták. Ausztriai körökben nem hiszik, hogy a béke műve a legközelebbi négy hét alatt lényeges elhaladásokat fogna tenni. Tegnap a „Constitutionnel“ azt akarta kinyomatni, hogy a conferentiáknak nagy nehézségeket kellene legyőzniük, de még az utolsó pillanatban Collet- M c y g r e t (sajtórendőri főnök) azt üzente neki, hogy jobb lesz, ha hallgat.“ Páris, mart. 5. A congressusnak tegnap negyedik ülése volt, s 44 óra utánig tartott. Jóllehet mit sem írtak alá és mit sem határoztak, mindazáltal az orosz fölhatalmazottak hangja s az alkudozás főleg oly engesztelékeny volt, mikép azt hiszik, hogy haladtak, s jövendőre nézve gyorsabb haladást remélhetnek. Az oroszok Karst vissza fogják adni, még egyszer visszatértek az Alandszigeteket illető engedményre , s Oroff gróf azon biztosítását nyilvánította , hogy Oroszország lemond a nikolajeffi révben hadihajók építéséről. Oroszország a dunai fejedelemségek egyesítése ellen sem tesz semmi kifogást. Szóval: levelező az általa vett közlésekből azon nézetre jött, hogy az értekezletek, ha nem is oly gyorsan, mint bizonyos lapok jelentik, mégis meglehetős gyorsasággal fognak czélhoz jutni. Az oroszok készeknek nyilatkoztak a török terület kiürítésére, az egyesültekkel együtt, s Kars visszaadása semmi nehézséggel sem jár. Az ittlevő románok egy kérvényt intéztek a franczia kormányhoz, melyben kívánják, hogy a császári családbeli herczeg állíttatnék hazájuk élére. A kormány azonban nem akar kívánságuknak eleget tenni. Lengyelország neve még nem fordult elő, azonban azt hiszik, hogy az alkudozások folytán ez is érintetni fog. Egyébiránt a párisiak ismét nyugodtabbak kezdenek lenni, csak a börze izgatott még egy kevéssé. Azt mondják, hogy az értekezletekben a tulkaukázi erődök is szóba jöttek. Oroff gróf azok szükségét Oroszországra nézve diadalmasan állította. A császár közelebbről Orloff, Clarendon és Buo grófokat sétalovaglásra bizta meg. A boulognei erdőbe lovagoltak, s azt mondják, hogy a császár ez alkalommal szóba hozta volna azon főkérdést, melylyel az értekezletek foglalkoznak-Páris, mart. 5. A tanács tegnapi első ülésében, a titkárokat és altitkárokat nevezte ki. Ezután a főülés feloszlott, s a tanács a teremből a hivatalszobákba vonulván, az iroda osztályok rendezéséhez fogott, először is az első kérvény-bizottmányt, aztán a számviteli bizottmányt megalakítandó. A törvényhozótestület is tegnap nevezte ki titkárait, kiknek egyike Murat Joachim gróf; aztán tizenegy tagot szabadságra elbocsátott. Az elnök rendeletet közlött a képviselőkkel , melynek erejénél fogva Báróche államtanácsi elnök fel van hatalmazva mindazon törvényjavaslatok képviselésére, melyek a jelen ülésszak ideje alatt a törvényhozótest elé fognak terjesztetni. Ezután — több mint 50, de csupa helyi érdekű törvényjavaslattal együtt — oly törvényjavaslatot terjesztett elő, mely a csatamezőn elesett vagy sebeikben elhalt katonák hátramaradt özvegyeire vonatkozik. Ma csak irodáikban gyűltek egybe a törvényhozók, s az iroda osztályok szervezésével foglalatoskodott. Páris, mart. 5. A franczia kamarák tegnap összeültek. Az ülést az elnök Moray gróf egy kis beszéddel nyitotta meg. (Lásd félőbb a rendes rovat alatt.) Az ülés többi részét az 1857-ki költségvetés előterjesztése foglalta el. Az előterjesztés szerint a rendes és rendkívüli kiadás 1 milliárd, 965 millió, 57,164 frankra rúg, s a rendes és rendkívüli bevételek összege 1 milliárd, 710 millió, 474,512 frank. E szerint a kiadás 15 millió, 417,348 frankkal múlja fölül a bevételt. Jól megértendő, miszerint az így megállapított költségvetésben nincsenek föltéve a háború által szükségelt kivételes költségek. Ezen költségek e szerint rendkívüli források miatt nem emlittettek. Ezen rendkívüli források ép úgy nem emlittettek a költségvetésben, mint a kivételes költségek nem figuráinak a rendes költségek sorban. Ezek külön számadás tárgyai. Páris, mart. 5. Tegnap kelt rendelet által Bruat admirál özvegye Francziaország gyermekei nevelő-aszszonyává neveztetett. — Egy másik rendelettel Sauvage a csász.múzeumok tiszteletbeli őrévé neveztetik. London, mart- 5. A mart. 4-ki ülésben Whiteside kérdi: mikor szándékszik a miniszterelnök a Karsra vonatkozó levelezést előterjeszteni ? Lord Pál merston, válasz helyett a ház sorompói elé megy s bejelenti e kérdéses papírokat (hangos tetszés közt) letevén a ház asztalára. — Bowyer kérdi, mit tud a kormány az angol-olasz legióbeli katonák elfogatása felöl , meddig maradnak Piemontban, s béke esetén mi rendeltetése lesz e légiónak? Palmerston: Piemontban valósággal szó volt egy angol-olasz ezredbeli összeesküvésről. Tizenhat katonát el is fogtak s a szárd hatóságnak nyomozás végett átadtak. Mint az angol kormány értesítve volt, fölforgatási vagy fölkelési szándékot nem tulajdonítottak a titkos szövetkezésnek, de arról volt szó, hogy nagy ősztét pénzt küldtek Lombardiából, hogy a katonákat szökésre csábítsák Lombardiában. De e hir alaptalannak mutatkozott.Semmi sem sült ki,ami e gyanút igazolhatná bármely complot felöl azon ezredek közt, melyekről meg kell vallania,hogy példásan viselték magukat kezdettől fogva. Azonban jónak látták az eredeti szándékot haladéktalanul foganatba venni, s mivel már 3000 ember állt fegyverben, rendelést tenek, hogy Máltába küldjék őket. Két ezred már elment, s útban a legnagyobb rendet, fegyelmet és hűséget tanussták a kormány irányában , melynek zsoldjában állanak (halljuk !) — Kijelenté továbbá Palmerston, hogy pénteken indítványozza az ülés elhalasztását az ünnepek miatt 14—kétől márt. 31 -kéig. — SirdeLacy Evans külön bizottmányt indítványoz azon kérdés megfontolására, vajjon nem lenne-e czélszerű a tiszti állomások vételét és árulását megszüntetni. Nagy nemzeti reformot jövedelmi szempontok nem akadályozhatnak. Azon ellenvetésre, hogy a tisztség árulásának megszüntetése a kegyenczek előmozdítását idézi elő, a tüzérséget hozza föl, mely éppen mivel tiszti állomásait nem pénzen adják, a legjobb tüzérségek közé tartozik a világon. És egy parancsnok kegye legalább is olyan jó ajánlat, mint ahány ezer font st. jövedelem. Hoszasan fejtegeti a jelen rendszerből származó bajokat, s a külföldi tisztikarok selességét idézi ellentétül, főleg egy 1854-ki porosz rendeletre utalván, mely a tisztekre nézve a sokoldalú képzettség szükségét elismeri, s a katonai vizsgálatoknál szem előtt kívánja tartatni. — Az e tárgybani tanácskozásokra holnap visszatérünk. A Covent garden színházma a lángok martaléka lett. Öt órakor reggel, midőn a tűz kiütött, még mintegy 200-an voltak a teremben. Épen álarczos bált tartottak s a vendégek semmit sem gyanítottak, mig egy égő gerenda a színpadra nem esett. Gondolhatni a rémülést, zavart, tolongást az ajtók felé. Sokan az ablakon menekültek, s néhány percz múlva lángba borult az egész épület. Még 10 órakor is lánggal égett, csak a körülfekvő házakat otalmazták. A jövő hó elején kell vala az olasz operának megkezdődnie. 2 órakor aludt el a tűz, a körülfekvő házak megmaradtak. A nagy színháznak azonban csak kőfalai állanak. Úgy halljuk, hogy ember nem veszett el. — A stambuli hírek febr. 25—kéről, kivévén a reformok hatásáról mondottakat, csak alárendelt érdekkel bírnak. Nem Krimia felé fordul jelenleg a török fővárosban a figyelem, s ennélfogva nem is várhatunk jelenleg Szambulon át nagyérdekű híreket, hanem Páris felé, hol a kérdés meg fog oldatni, avagy legalább az új kiindulási pont ideje fog meghatároztatni. A török kormány fel akarja ezen időt használni, hogy a hatti sherif végrehajtását előkészítse. Nagy változások fognak lenni a vidéki főhivatalnokok sorában. Mindenesetre még nehéz munka van hátra, ha a török kormány azt nem akarja, hogy írott malaszt maradjon kiáltványa; nemcsak a nemzeti jellemből fenálló intézményekből és vallásból folyó nehézségeket kellene legyőzni, hanem alkalmasint még nyílt küzdelmeket is. Több helyen bizonyosan fegyverrel is szükséges lesz támogatni a végrehajtást. Máris rendkívüli elégületlenség és izgalom uralkodik Arábiában, a Veres tenger partjain, Dsedda vagy Gedda városban és Mekkában, pedig az újabb reformok még nincsenek is ott ismerve, hanem a háború elején történt rabszolga-kereskedés eltiltása miatt. A parti vidékek teljes felkelésben vannak ezen igen jutányos kereskedés feltartása mellett, s a mozgalmakban életveszélyben voltak az angol és franczia consulok, ezen két nemzetnek tulajdonítván a lakosság az eltiltás eszméjét, s ha a szövetségesek közbe nem járulnak, meglehet , hogy megsemmisül azultánok hatalma Arábiában, vallási tekintélyük bölcsőjében. — Krimiából és a kis ázsiai partokról semmi újság, mit a távirda nem közlött volna. — Della Minerva gróf, ki jelenleg az ottomán udvarnál képviseli Szárdiniát, közölte a portával , valamint az angol és franczia követekkel, kormányának egy jegyzékét, mely helyesli Tecco báró tiltakozását, hogy neki mint Szárdinia képviselőjének nem adtak helyet a szambuli értekezletben. Egy stambuli levél a párisi »Presse“ben különös felvilágosításokat közöl a hattisheriff kihirdetése körül, mikép igyekeztek azt a török miniszterek titokban tartani az idegen követek előtt. Az ima, melyet a török főpap által mondtak előadottnak, arabs nyelven volt, és egyszerű ulema volt előadója, ki ezen többnyire minden hallgató előtt ismeretlen nyelven átkot kért az égtől a hitetlenekre. Ezen vakmerő tett mutatja , minő erős segélyt kell a szövetségeseknek nyújtani, hogy azultán végrehajthassa a reformokat. Jassy, febr. 5. A »Steva Dunei* (A Duna csillaga) mai száma G h ika hgnek az igazgatótanácshoz intézett s a sajtószabadságra vonatkozó, febr. 2-dikán kelt leiratát közli, mely következőleg hangzik : »Mi, Ghika Gergely, Moldvaország hge. »A sajtószabadság lévén egyedüli eszköze a közvélemény kifejtésének, kivált oly országban, mely a haladás útját követi; sőt gyakran az lévén eszköz arra nézve is, hogy a kormány értesüljön a nemzet szükségeiről, ezennel odautasítom igazgatótanácsomat, vegye komolyan figyelembe ezen, hazánkra nézve oly fontos tárgyat, s szerkesszen ez ügyben oly kimerítő törvényjavaslatot, mely a födivánnak aláterjeszthető s jövőre foganatba vehető legyen. »E törvény kidolgozásánál a tanács szem előtt tartandja, hogy valamint egy részről a korlátlan sajtószabadság gyakran a legnagyobb veszélyek okozója lehet, ha oly mértékben tévútra vezeti s megrontja a közvéleményt, hogy a legszilárdabb alapon nyugvó társadalom is martalékul esik a zavarnak és fejetlenségnek, úgy ellenkezőleg más részről a kellő korlátok közé szorított sajtószabadság az egész társadalomnak javára van, mert gyarapítja s a legműveltebb nemzetek színvonalára emeli azt.“ Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. Távirdai tudósítások. Pária, mart. 6. A „Moniteur“ jelenti: A tábornokok Krimiában múlt hó 29-én az ellenségeskedések megszüntetését határozták el.