Pesti Napló, 1856. április (7. évfolyam, 1824-1853. szám)
1856-04-01 / 1824. szám
241—1824. 7-ik évf folyam. Szerkesztő szállása Angol királynőhöz czímzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Szerkesztési iroda : Egyetem-utcza 2-ik szám, I ső emeist, Kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1850. Kedd, ápr. 1 Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. Hirdetmények dija. 5 hasábos petit sor 4 pkr. Bélyegdij külön 10 pkr .____ 1 Magán vita 5 hasábos petit sor 5 pkr. Pesten , házhoz hordva : Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. Távirati magánsürgöny. a „Pesti Napló“ szerkesztőségéhez. Paris, mart. 30. A „Moniteur44 hivatalosan jelenti, s az utczákra szinte ki van ragasztva, hogy a békekötés ma 1 órakor aláíratott. — A megszelitesitések (valificatio) kicserélését 14 nap alatt várják. PEST, april 1. A béke megköttetett. Aláíratása marcius 30-kan délutáni 1 órakor történt. A sastoll, mely Európa nyugalmát visszaadta, egy szép delnőnek, Francziaország császárnéjának ment ajándékul. Őriztetni fog a drága hagyományok közt, mint az uj dynastia nagy befolyásának emléke. Túléli-e az okmányt magát, vagy legalább annak érvényét? erről utóbb értesítendi a világot Clio, a történészet múzsája, ki ércztollával örök táblákra vési az eseményeket, hogy legyen a múlt a jelennek tanítója — magistra vitae. Mi mártius 30-kának egész horderejét belátni képtelenek vagyunk. Igen közel állunk a nagy eseményhez, mely befejezteték. Csak néhány óra szűk korlátja választ el attól, s tudatik, hogy valamint a roppant tárgyak alakjainak és arányainak tiszta szemlélésére bizonyos távolság kell a térben , úgy a roppant történetek átérzésére és megítélésére szintén bizonyos távolságra van szükség az időben. Véleményünket a békeokmányról azért sem mondhatjuk még alaposnak, mert a részletek csak a ratificatio után fognak közzététetni, s gyakran egy szó vagy tollvonás elég a kitűzött elvek erejét elvenni vagy sokszorozni. Mit feleljünk tehát azoknak, kik kérdik : megérdemli-e a kötött béke a hozott áldozatot? Néhány százezer ember halt meg, s néhány ezer millió forint kelt el a háborúért. Várak, városok és kikötők lettek semmivé, s a kereskedelem az ostromzarlások és a sok helyen félbeszakított közlekedés miatt alig fölszámítható kárt szenvedett. Ezek a beruházási költségek ama birtokra, mely a békeokmányban fekszik. Visszakerül-e az investitio, még pedig törvényes kamataival együtt? Mit nyert mart. 30-ával Európa s a polgáriasodás? Sejtelmünk szerint sokat De, hogy eleget-e? azt nem mérnék még állítva vagy tagadva vitatni. A Dunatorkolat és a Feketetenger semlegessége óriás hasznot hajt a kereskedésnek általában s különösen az angolnak. Minden áru, mely felénk vagy Ázsia felé tart, heves propagandistája leend a szabad kereskedés tanának, s a népeket, melyek életrevalók, gazdagítani, amelyek pedig az új viszonyokba magukat jól betalálni nem tudják, sülyeszteni fogja. Továbbá, Európa az orosz félelemtől megmenekült, vagy ha nem is, legalább Konstantinápoly az orosz foglalástól. Íme a főbb nyeremények, miket a békeokmány részleteinek ismerete nélkül is bízvást lehet constatirozni. De megoldotta-e a keleti kérdést mart. 30-ka, vagy ha nem , mennyire segíti a megoldás felé ? — erről legyen szabad holnap szólanom. KEMÉNY ZSIGMOND: SZOMORÚ NAPOK. Regény. Irta JÓKAI MÓR (1831.) I. A h a 1 á 1 m az 1 á r. Halál ! Halál ! Jaj annak, a ki született! — Jaj annak, a ki meg nem halt ! — Az isten keze nehezül .... Halál ! — Halál! Véres napok, fekete éjszakák jőnek. A pusztulás angyala szárnyra kelt........... Halál — Halál! Ki nyitja meg száját a halálmadárnak, hogy a nyugodalmas ház ormára ülve jövendőt mondjon a benne lakozónak ? Ki kényszeríti rá , hogy éjnek éjszakáján vijjongva a holdvilág sütötte ablaknak repüljön , s szárnyaival verdesse annak tábláit, s ha hétszer elhajtják, hétszer visszarepüljön ismét, s éjjellátó nagy szemeit kimeresztve, fülébe sikoltsa a félig aluvónak, hogy készüljön az örökké való álomra ? Mi kínozza a lánczra kötött ebet, hogy mikor minden alszik, oly hangon, minőn soha nem szólt, elkezdjen üvölteni, mintha látatlan kíséreteire ugatna, ki gazdája küszöbén ki s bejár, a házat kerülgeti, s az ablakokon beleskelődik ? — Mit lát, mit érez, mi ösztön gyötri öntudatlan állat lelkét ? Reggelre az udvaron mély gödröt miért kapar, ki számára ásta meg azt, ki tanítá meg rá , hogy valakinek sírra lesz szüksége ? Midőn éjjelenkint az alvószobában az asztalok, ágyak, bútorok elkezdenek ropogni, pattogni, ki jár ott? Kinek lépte alatt recsegnek a deszkák? Érzenek-e valamit? Irtóznak-e azon fekete bútortól, melynek neve koporsó ? Él-e minden tárgy, mi az embert körülveszi, s mig kívül oly holtnak, oly féltelennek tetszik, lát-e, tud-e többet, mint maga a mindent fürkésző emberi lélek ? Vagy tán van az emberben is egy alvó ösztön, mely ha lelke kifordult helyéből, akkor fölébred; ha megörült, ha eszét elveszte, uj világ nyílik meg előtte, s mig a múltakat elfelejti , megtudja a jövőket, mig saját életéről nem eszmél, megérzi az idegen halált ? Hit Ki Hétfalu egyetlen hosszú utczáján végig megy, három házat fog ott észrevenni, melyeknek külseje mutatja, hogy bennök senki sem lakik. Az első kívül van a falun, egy magas zöld dombon, mely körül nyugodtan legelész a falu tehén-csordája, s csak olykor hőköl vissza egy egy tulok, ha jegelés közben a fűben elfészkelt fehér csontvázat, vagy kitört ökörszarvat talál. A háznak nincsen teteje, a korom, mit talán végig mosott a sok évi esőszakadás, mutatja , hogy egykor leégett az, s most fehér asszó fűszálak lengedeznek omló párkányzatán. Ablakaiból a vasak ki vannak feszegetve, küszöbén nagyot nőtt a bogács és tövis. Útnak nyoma sincs felé, — talán nem is volt ? Különben a mező körülötte tele van mindennemű illatos virággal. A másik épület a helység közepén uradalmi kastély. Szomorú elpusztult hely. Lódult kőkerítés falazd el egykor az utczától. Most ennek csak egyes palánkjai állanak fenn, miken az elvadult jázmin-sövény tümölt, kihullatva az útra mérges piros cseresznyéit. A kapu csak imigy-amúgy van bálványai közé támasztva ; látszik , hogy egykor sarkaiból volt kivetve, s azután röstelték újra helyre tenni. A ház különben egészen ép, csak ablakai vannak mind téglákkal berakva. Be van falazva minden ajtó, deszkával beszegezve a padlás szelet, ablakai, a tornáczra felvezető fehér kőlépcsők fel vannak szedve, s a falnak támogatva, mint szinte egy vörös márvány kőpad is a tornácz alatt. A ház elejéről itt-ott lehűlt a vakolat, s ott a vörös téglarakás kilátszik ; másutt nagy halom kő hever előtte; a hátulja, mely a kertre néz, be van meszelve; látszik, hogy ott is egy vagy több ablakot raktak be, s hogy nyolpaik se maradjanak, az egész falat bemeszelték, körüle több gyümölcsfa látszik kitördelve, a többit is esztendőnkint háromszor eszi le a hernyó, senki rájuk sem néz, úgy vesznek ki egyenkint, sárga rozsdával ellepve. A harmadik ház egy kicsiny viskó a túlsó falu végén egy nagy ormótlan magtár háta mögé rejtőzve, udvara tele labodafüves, közepén görbe kankalikos kutágas; két kicsiny ablakában megvakult az ónszegélyes üveg, fonott kaskéményéröl lekopott a csapóföld s egész teteje szép zöld mint a bársony, a buján tenyésző mohától E három házban huszonöt év óta nem lakik senki. Azon kisded viskóban, melynek nádpadlasán most a csuvik költi tojásait, élt ezelőtt huszonöt évvel egy eszelős vén asszony, Magdolnának hítták. Rég ideje lehetett már, hogy eszével nem birt, némelyek azt mondák, hogy úgy született, mások, hogy a padlásról leesett fejtetőre, agyveleje akkor rendült meg. Némelyek szerint az volt tébolyodásának oka, hogy egyetlen leánya hóhérhoz ment nőül Mások emlékeztek időkre, midőn ez asszony igen gazdag, igen tehetős volt s egyszerre koldussá lett, s azóta féleszű. Ez asszony sajátszerü befolyást gyakorolt akkoriban a babona-hivő népre. Valami félelmetes ihletszerű lelkesülés látszott lényegén, ha olykor küszöbét átlépte, melyen belül rendesen szenvtelen hallgatag szokott lenni. Ha ilyenkor az utczákon végig ment, a kutyák összevonutottak az egész faluban, mint szokták, ha a gyepmestert érzik azon menni. A vele szembejövők félve suhantak el oldala mellett, mert nem egyszer jövendölte meg egyiknek vagy másiknak halála óráját , s volt rá eset, hogy beteljesült az. A hajadonokon megismeré : ki hordja méltán a párját, ki nem ? A gyermekek arczáról megmondá, hogy ki fiai , s gyakran úgy esett, hogy az egészen más volt, mint a kinek nevét viselék. Ezért a leányok és gyermekes asszonyok reszkettek előtte. Megismerte a szekér előtt a lopott lovat, s megmondta gazdájának : ezt loptad, most lopd vissza. Máskor a templomajtóba ült, s mankóját végig fektette a küszöbön s várta, hogy ki meri azt átlépni. Jaj volt annak, ki a tízparancsolat ellen vétett! Egész nyáron lelte a hideg, marhái elhulltak, vetését felverte a gaz, nyilalások vették elő, vagy a kocsmában verték meg. Gyakran órákig eljajgatott honn a labodabokrok között; ilyenkor hitte a köznép, hogy valahol a jégeső el fogja verni a határt. S néha hetekig elbolygott, ki tudja hol? ki tudja miért? s azalatt iszonyan elszaporodott a sáska, szöcske, földibőlfia, tábort járó pókok, s más Isten csodái a határban, mik, mihelyt megjött, mintha magvok szakadt volna, egy nap alatt eltűntek, kipusztultak. Egyszer azt hitték, hogy haldokol. Ki feküdt a kút mellé s szűnvén itta a vizet. Végre úgy elerőtlenedett, hog' nem bírta kezét megmozdítani. Természettudományi társulat. F. é. mártius 8-án tartott ülésében előadást tartott Dr. Batizfalvy másodtitkár a gyógytestgyakorlat részleteiről folytatólag; alulírt az alkalmazott vegytanból közlött egy két újabb adatot, s Dr. Kovács Gyula múzeumi őr bemutatta Nendtvich által Éjszakamerikából hozott s a múzeumnak ajándékozott növényeket. Balizfalvi a társulat közelebbi gyűlésén azon czélszerű mozgásokat ismertette meg, melyek a nyak-, váll-, fölkar-, könyök-, kézte-, ujjperczek izületére bírnak hatással; ezúttal — mennyire az idő engedé — a törzsre vonatkozó gyakorlatokról szólott. És pedig a múltkor előadott mozgásokra következőleg : 20) Törzshajlitás előre és hátra — 10, 20, 30- szor ide-oda. A lábszár egyenesre nyujtatik, s veszteg maradva törzsünket a lehetőségig hajtogatjuk előre és hátra. Egyszer mindenkorra jónak találjuk megjegyezni, hogy valamint ezen, úgy minden következő törzsmozgatási gyakorlatot nyugodtan és szelíden hajtunk végre. Midőn törzsünket előre hajlítjuk , főleg az egyenes hasizmokat gyakoroljuk, annak hátfelé mozgatása pedig a hát feszítő izmait veszi igénybe. Könnyű belátni, hogy ezen testmozgások öröművi befolyásuknál, kitűnő gyógyhatással vannak az alhasi zsigerek életfolyamatára ; különösen mikor lassú, tunya működéssel bírnak, székszorulásnál stb. De üdítve-erősítő hatást élesztenek a hát bénult izmaiban is. 21) Törzshajlítás oldalra 20, 30, 40-szer jobbra, balra. A törzs egyenes irányban jobbra balra lengetve mozgattatik. Hanem minden eretetés nélkül. Ezen gyakorlat főleg a has oldalsó és hátsó izmai által hajtatik végre. De nem kevesebb teendő jut a bordaközi izmokra is. Minélfogva a hasüregben jobbra balra helyezett szervek (máj és lép) működésére, a vérforgásra kitünően hat. És igy különösen azon kórnemeknél nyílik e gyakorlatnak pályatér, melyek a verőczér rendszerpangásával vannak okbeli összefüggésben. 22) Törzsforditás, 10, 20, 30-szor ide oda. — Törzsünk nyújtott helyzetben van. S így a függőleges irányba hozott törzs, saját tengelye körül forgattatik jobbra balra. Lábaink ezen testmozgásnál is feszesen helytállnak. E gyakorlat leginkább a hát mély izmai s a csipizmok által vitetik véghez. Ezen forgómozgás szinte az alhas működéseit élénkíti. Kivitelénél nevezetesen a hasfalak eröművileg feszittetvén , általa a hasűrbeli zsigerek idestova rongáltatnak. De továbbá nagy figyelmet érdemel e gyakorlat az érintett mély hát- és csipizmok bénultságánál is. 23) Törzskörzés—8, 16, 30 szor. A törzs lehető tágas és mély tölcsér idomú kört ír le, még pedig jobbról balra, s ugyanannyiszor balról jobbra. E gyakorlatnál azonban a törzsnek csupán a csipizületben szabad forognia. Ha e mozgás kellő kivitelben részesül, a csipizületet környező izmok egyike sem maradhat tétlenül. De sőt az összes hasizmok váltakozó szabatossággal hozatnak mozgásba általa. Miért is a testmozgásnak e neme az emésztő szervezet hatalmas ingerévé válik. Ezek igy lévén, önként következik, hogy a törzskörzés a hanyagul emésztő életműveknek s az ebből következő számtalan bajoknak hathatós ellenszere. A székrekedést szinte elhárítja, kivált ha a tölcsér idomú forgás helyett, jobbról mellfelé balra és viszont szabatosan hajlongó mozgássá változtattatik át. Ily módosítással még közvetlenebb hatást gyakorol a berhuzamra. A törzskörzés illető helyén van továbbá ott, hol a csipizmok körében petyhldtség mutatkozik. Nemkülönben jó szolgálatokat teend akkor, ha valaki ideges szédülésben szenved. Mi könnyen magyarázható, mert hiszen huzamosabb gyakorlat által megszokja valamint a fej, úgy törzsünk felső része is a körforgásokat. Ha az ideges szédülés nagy fokú, a törzskörzés eleinte ülőhelyzetben gyakorlandó. 24) Törzs fölegyenilés — 4, 8, 12-szer. A gyógytestgyakorlat eleménél először is alkalmas helyről gondoskodunk, melyen vízirányos hanyatt fekvésben kinyujtózhassunk. E czélra azonban , nem áll mindenkor rendelkezésünkre kényelmes ágy vagy ruganyos pamlag, miért is ily esetben legczélszerűbbet teszünk, ha a földre kétszeresen egybehajtott szőnyeget terítünk le. Különben két nyugpárna — egyik fejünk a másik csípőnk alá illesztve— ugyancsak úgy megteszi a kellő szolgálatot. A körülményekhez képest így, vagy amúgy segítünk a bajon. A gyakorlat kivitele egyszerűen abban áll, hogy a hanyatt fekvésből egyenesen ülő helyzetbe emelkedünk anélkül, hogy lábainkat egymástól eltávolítanák. Eleinte a mellen fűzzük keresztbe karjainkat. Ha már így könnyedén megy a gyakorlat, a nyakszirten kulcsoljuk egybe két kezünket. Később pedig a mozgás hatását szükség szerint fokozandó!s, a felegyenesedés perezében, súlyos tárgyakat markolunk fel. E czélra használhatók a testgyakoroából ismeretes markantyúk, azaz : fogantyú által összekötött kettős fa, vagy vasgolyók. Súlyra nézve két vagy hat fontosak lehetnek. A felülés pillanatában két kezünket mindenkor szorosan a fej mellé, tehát a test felső részéhez illesztjük. Önkényt folyik, hogy e testmozgás az összes hasizmokat, de kivált azok mellső csoportját erőteljes működésbe hozza. Márpedig annyi bizonyos, hogy a mondott izmok tevékenysége , összehúzódása közvetlen befolyást gyakorol az alhas minden működésére. Miért is a nevezett izomcsoport gyakorlata kellő figyelmet érdemel. A testmozgás elemének jótékony befolyása azonnal kiderül, amint az egymásután 4 -8-szor ismételtetést. Ugyanis , a gyakorlatra legott, a gyomor táját, kellemes hőérzet lepi el. Minek folytán a hasizmok elgyengült, petyhüdt állapota sürgősen javulja a testmozgás elemének mellőzhetlen gyakorlatát. Midőn az érintett izmok bénultak, szinte a testgyakorlat eleméhez kell folyamodnunk. Figyelmünket igényli a szóban levő testmozgás ottan is, hol idült alhasi pangással s konok következményeivel küzd az illető. Sőt a mozgékony, szabad hassérvek gyökeres gyógyítását is megkísérték a testmozgás elemével. Ilyenkor azonban sérvkötő alkalmazása mélhatlanul szükséges, hogy a sérvnyílás külnyomás által zárva legyen. A gyakorlat akkor vezet czélhoz, ha a sérvkapuban aktív folyamatot, torlódást, összenövést képes előidézni. Jegyzet : A tapasztalat tanúsága szerint, a törzsfölegyenités eleinte nem igen könnyű gyakorlat. Névszerint oly esetekben nem, hol kivitelénél különös finomságot kell megvigyázni s arra szükség főleg ügyelni, hogy az átmenetek szabályszerüleg történjenek. Mert csakugyan nem közönyös dolog, hogy miként hajtja végre e gyakorlatot a sérvben szenvedő, vagy mi után módon küzdjön meg vele a petyhüdt és lankadt hasizmokkal bíró egyén ? Ily esetekben, e gyakorlatnál legczélszerűbb a fokozatos lassú átmenetet megtartani. Azért is, midőn érintett bonyodalmak vannak jelen, kiki helyesen cselekszik, ha törzsét háta mögé illesztett párnákkal a szó értelmében vett hanyatt fekvésből félülő helyzetbe emeli s e felett — gyakorlat alatt — talpát falhoz támasztja. így azután, a mint a petyhüdt hasizmok zsongereje újra visszatér, hasonló arányban a lámpárnák számát is kevesbíthetjük s a további gyakorlathoz fokozatos átmenetet tarthatunk.“ Alulírt az általában ismert (legalább híréről) alumniumról közlött egy olyan adatot, melynek ásványtani érdeke is van. Eddig ugyanis S. Cl. Deville eljárása szerint csak chloraluminiumból állították elő, melynek magának készítése sem könnyű, s belőle a fémet kikapni ismét bajos oly annyira, hogy egy Rammelsberg s Rose vallomása szerint a kísérlet csak gyakorlás után s költséges készületekben sikerül. Rose megkisérte a chlorahuminiumot kryolith ásványnyal pótolni s a fémet belőle nyerni, mely (vagy 13%) itt a flórhoz van kötve. A kísérlet sikerült. E dolognak azonban a kryolithnak magas ára miatt csupán tudományos becse maradt volna, ha ugyanazon időben Rose nyomába nem jő annak, hogy azt por alakban Berlinben igen olcsón árulják (mázsája ) tallérba szappanosok számára, kik abból lúgot készítenek. E körülmény arra bírta , hogy belőle nagyobb mennyiséget küldjön Párisba Devillenek, mi mégis történt. Deville a kísérteteket vele megtette, az eljárást kissé tökéletessítette , s az eredmény az, hogy alumíniumot Icryolithból előállítani előnyös kísérletei folytán néhány a vegytanra nézve nevezetes feltalálást tett, ugyanis, hogy ha savas fluornátriumhoz (Na F-I- HF) timföldet adunk, mesterséges kryolithet kapunk; továbbá ugyan az a só felolvasztja a legnagyobb könnyűséggel a kovasavat, és titansavat, végre hogy ezeket felolvasztván, olvadáspontja magasabb hőfoknál nemcsak hogy nem emelkedett, hanem tetemesen lejebb szállt. Ez utóbbi adatnak különösen amennyire a kovasavra vonatkozik, jelentősége a silicátok elemzésében van, s óhajtandó hogy azt valaki minél előbb kidolgozza. Alumíniumot már Pesten is lehet kapni Dr. Wagner Dániel ur gyógyszer- s vegyszertárában. Ugyan ő szives volt vagy 60 szemért nyomó darabot magával hozni, s azon mindenki meggyőződhetett e fémnek azon