Pesti Napló, 1856. április (7. évfolyam, 1824-1853. szám)

1856-04-20 / 1843. szám

260-1843. 2-ik évf folyam. Szerkesztő szállása : Angol királynőhöz czimzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi raszát illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen tételek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Szerkesztési iroda : Egyrutem-utcza 2-ik szám, l-ső emeist, Kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ik szám, l-ső emelet, anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija , hasábos petit sor 4 pkr, Bélyegdij külön 10 pkr ________________________| ______Magán vita 5 hasábos petit sor 5 pkr. Vidékre, p­o­s­t­á­n : Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. 5! Vasárnap ? apr. 20. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva : Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. PEST, april 20. Álladalmi és országutak. I. Közlekedésünk hiányos állapota tagadhatlanul sőok nemzetgazdászatunk minden tekintetbeni hát­ramaradásában s mint főtényező járul a munkaerő­­fogyasztáshoz. 1844-ben egy országos választmány volt ki­­küldve, mely ugyanazon évi ápril 17-kén tartott első ülésében három alválasztmányra oszlott. Egyik az adókivetési kulcs és behajtási mód szö­vevényes részleteivel, másik a kezelés bokros kérdéseivel, harmadik az országosan szükséges teendők legelőbbjeinek kikutatásával lett meg­bízva. Gróf Széchényi István ez utóbbi választ­mánynak volt tagja. A nagy hazafi mindenkor első teendőink közé sorolván közlekedésünk múlhatlan javítását, e választmány ülésében egy indítványt tett, melyben ország­ainknak roszaságát, ennek előmehetésünket kárhozatosan akadályozó hatását előadván, 4—5 vagy 6 oly közlekedési sugárt indítványoz Budapestről kifelé az ország határáig, „melyen éjjel nappal, télen nyáron — bármily sokáig és mily rutul bomladozott vala is egyéb-­­ Vagyis a budapesti kerületben minden 1173/386 □ mérföldnyi területre, melyen 3 lakott község s ezekben összesen 4761 lélek van (minthogy az egész kerület népessége 1,599,819 lélek) jön 1 mérföldnyi hosszú út­ iránt az idő, szabadon és legnagyobb kényelem­mel mozoghasson Magyarországban és azon ke­resztül mindenki.“ Budapestből, úgymond az indít­ványozó, mert rögtön 6, 5 vagy csak 4 közleke­dési sugárt is egész hosszában s minden irányban a széles hazán keresztül egyszerre meg nem kezd­hetni. Tizenkét év repült el az indítvány óta fejünk felett, s hátramaradásunkat még mindig sajnosan érezzük. De az idő súlya felette nehéz volt raj­tunk. Ez talán mentségünkre szolgál. Csak úgy, ha több igyekezettel leszünk ezután. A fő közlekedési utakat állam- és országutakra különböztetvén, Albrecht cs. k. fölig e Fenségé­nek 1854 jun. 16-káról 13,331 és illetőleg jun. 19-kéről 13,639 és 13671 számok alatt kiadott, s a Magyarországot illető országos kormánylap ugyanazon évi folyam második része XII-dik da­rabjának 16-dik, s illetőleg Xlll-dik darabjának 18-dik száma alatt közlött rendelete szabta ki, in­tézkedvén egyszersmind, azoknak ingyen kiszol­gáltatandó közmunka általi helyreállításukról és fentartásukról. Az e rendeletben kiszabott utakat közigazgatási kerületenként és megyénként, com­­binatio tekintetéből a kerületi s megyei térfogat­tal s községek számával együtt következő táblá­zatban mutatom ki. A pozsonyi kerületben ugyancsak 1 mfnyi út 1232/367 □ mfnyi területre esik, melyen van 6 köz­ség, összesen 4392 lakossal (az egész kerület lélekszáma 1,612,203.) A soproni kerületben 113%76 g mire jön 1­7 község s abban egész kerület né­mi hosszú ut, mely területen összesen 3745 lélek lakik (az pessége 1,782,658 lélek). A kassai kerületben 1302/383 □ mfdon van 1 mfnyi út, s azon területen 6 község, s összesen 3682 lélek (a kerület népessége 1,410,463). Végre a nagyváradi kerületben 24­284­­ mfldre esik 1 mfnyi hosszú út, s azon területen van 4 község, s ezekben összesen 5137 lakos (az egész kerület népszáma 1,459,119 lélek). Az egész országban pedig az arány igy áll : 1127­/1847 □ mire jön 1 mf hosszú út, azon térsé­gen van 5 falu, s azokban összesen 4257 lakos az ország összes népszáma 7,864,262). E kimutatás szerint területéhez és népességé­hez aránylag legtöbb utjai vannak a soproni ke­rületnek, legkevesebb ellenben a nagyváradinak. Ugyanez utóbbiban egyszersmind legtöbb a panasz a közlekedés hiánya ellen. És ez mintegy természe­tesen folyónak látszik az utaknak a területhez és népéhez való alacsony arányából. Nem vizsgálom azonban, hogy váljon a kijelölt útvonalak a szüksé­ges közlekedésre elégségesek-e, nyíltan tudván azt, miszerint a panasz fő oka nem a mennyiségben van, mert ily alacsony arányú útmennyiségen is lehetne elég élénk közlekedés, ha az utak jók volnának. És többet használ egy mérföldnyi jó út, mint 100 járhatlan. Különben is az alföld minden­kor kevesebb út­mennyiséggel be fogja érketni, mint a túl a dunai rész, mert a népség nagyobb helységekben van összetömegesedve , melyeket kevesebb útvonal képes kielégítőleg összekötni, mintsem a sok számú apró helységeket. A mennyiségnél sokkal közelebbről érdekel bennünket az út minősége. Legjobb utak vannak az országban Moson, Tolna, Ugocsa megyékben, s néhol a felsőbb vi­dékeken. Túl a Duna utai általában jobbak, mint túl a tiszáéi. Túl a Dunán különösen Fehér megye mindenek felett dicséretesen tünteti ki magát főu­­tasra fordított gondosságában. Itt már rendes útcsi­­nálók vannak, kiknek az országutak mentiben van lakásuk, s a­hol baja esik az útnak, kötelességek mindjárt kiigazítani, esőzés alkalmával pedig vi­gyázni, hogy a víz az uton meg ne álljon. Legro­­szabb utai vannak a sík alföldnek, csaknem kivé­tel nélkül átalában; és épen ebben van az itteni közlekedés ellen országosan felsajgó panasz főoka. GALGÓCZI KÁROLY: Terület Lakott U­­ hosszúság osztrák hely. B 1 földek- népes alladalmi | országút | összesen­ben puszta) mérfld| öl |mérföldj öl | mérfld öl ------Pest-Pilis---------------------------------------~92« 230] 19 447] 37 3200 56 3347 Esztergom 362 1 98 7 895 18 3000 25 3895 Fehéró 7222 229 18 1188 33 1225 51 2413 Heves 5160 196 9 2247 26 1500 35 3747 Borsod 6150 221 8 1175 24 3250 33 425 pesUSolt 9605 105 5 1195 37 3000 43 195 jász_Kun 8527 47 7 3800 30 500 38 300 Szolnok 562® 78­­ 1182 26 2000 26 3182 Csongrád 5768 81 --------------- 25 1250 25 1250 Budapesti kerület 60914 1285 75 3829 260 2925 336 2754 Pozsony 5943 232 1 1000 33 3500 35 500 Felső-Nyitra 5610 202 10 1800 29 1607 39 3407 Trencsén 6628 339 20 759 23 3165 43 3924 Alsó-Nyitra 7904 405 fe 2317 35 3288 44 1605 Árva-Turócz 5609 192 10 1353 29 2250 39 3603 Liptó 3923 133 4 2755 13 2000 18 755 Zólyom 4914 171 6 3029 14 2800 21 1829 Hont 4536 141 15 213 12 1000 27 1213 Nógrád 6845 286 18 3941 23 2201 42 2142 Bars 4342 199 5 3916 27 3613 33 3529 Komárom 3720 81 3 1000 17 1250 20 2250 Pozsonyi kerület 59974 2381 105 2083 261 2674 367 757 Sopron 5747 276 10 1596 43 1297 53 2893 Moson 3604 104 12 291 16 736 28 1027 Vas 8750 694 18 1451 68 359 86 1810 Zala 6710 570 28 432 64 1500 92 1932 Győr 2310 132 3 3330 18 2113 22 1443 Veszprém 7840 339 6 2544 49 3000 56 1544 Tolna 6331 198 12 882 19 3500 32 382 Baranya 8850 412 23 2281 30 3000 54 1281 Somogy 11419 594 12 2169 38 500 50 2669 Soproni kerület 61561 3310 127 2976 349 5 476 2981 Gömör 7310 341 10 2000 47 750 57 2750 Abauj-Torna 60«« 324 22 3500 26 3000 49 2500 Sáros 6587 396 15 3000 20 2500 36 1500 Zemplén 10615 481 4 2000 58 3000 63 1000 Ung­­ 5218 220 8 3000 30 3000 39 2000 Bereg-Ugocsa 8426 360 11 2000 30­­ 41 2000 Máramaros 1 17994 167 11 3000 42 2000 54 1000 Szepes 6319 264 — — 41 525 41 525 Kass­ai kerület 68527 2553 85 2500 297 2775 383 1275 Arad 10251 210 2­7 2100 23 3300 51 1400 Dél-Bihar 9434 390 22 2560 45 3500 68 2060 Észak-Bihar 10822 202 6 3158 33 2000 40 1158 Békés-Csanád 9372 109 7 — 38 — 45 — Szathmár 10239 288 — — 47 1000 47 1000 Szabolcs 12241 197 — — 31 2500 31 2500 Nagyváradi kerület 61359 1396 63 3818 220 300 284 118 az egész ország 312335­ 100 10925 458 3206 1389 679 1847 3885 PESTI XAPIIO. Pest, april 20. , cs. k. Fensége Albrecht J­örig a III. hadsereg parancsnoka, fő kor­mányzó és parancsnokló tábornok Ma­gyarországban, a Lipót külvárosi templomra előbbi adományán felül 1000 pengő forintot adni méltóz­­tatott. — Említők múltkor, miként vagy költünk Vörös­marty Shakespeare „Lear király “-át lefordítván azt kiadás végett az „Újabb nemzeti könyvtár“ kiadóinak engedte át. A nagy műhöz méltó fordítás e na­pokban adatik sajtó alá s ,,Lear király“á lyal egyszersmind „Romeo és Julia“ befejezetlenül maradt fordítása is megjelenik. A költő utolsó éves munkásságának e szép emlékei kiegészítik a nagy költő müveit s e müvek leg­­becsesbikeihez fog tartozni azon bájos nyelvű fordítás, mely a nagy brit költő egyik legjelesb müvét ülteti át irodalmunkba. — Ki az irodalmi tevékenységet figyelemmel kiséri s azon élénkségnek, mely a múlt két év alatt az irodalom terén mutatkozott, s mely ez évben is egyre mutatkozik, őszintén örülni tud, teljes méltánylással fog viseltetni Heckenast G.­ur vállalkozó szelleme iránt, mely szellem ez élénkségnek egyik legtevékenyebb előidézője. Hogy Heckenast ur népszerű vállalatai az olvasási vágyat fejtik, előmozdítják, tagadni nem lehet s mig e vállalatok ismereteket terjesztenek s több írónak foglalkozást nyúj­tanak, irodalmunkat oly pragmatikus és becses művek is gazdagítják, mint S­z­a­l­a­y „Tatárjárása.“ De He­­ckenast úr figyelme, vállalkozó szelleme, jó akarata, nemcsak a nagy közönségre számított olcsó válla­latokra szorítkozik. Már második évfolyamban adja ki az eddig csak áldozattal fentartott „Jogtudomá­nyi és törvénykezési tárt­“ a „Család könyvében,“ mely szintén nem a nagy közönség ol­vasmánya, oly hasznos és jeles vállalatot alapított meg, mely a külföld hasonló irányú vállalatai mellett helyt áll­hat; a „Téli könyvtár“ sem tartozik a nép­szerű vállalatok közé , miután az részvétet az ol­vasó közönség magasabb rétegében keres­i e könyv­tárban a külföld legújabb s legjelesebb regényeit vesz­­szük jeles fordításban s e gyűjtemény legújabb fü­zete Freytagnak méltán nagy hírre kapott je­les regényét a „Soll und haben“-t kezdi meg „K­a­l­­már és báró“ czim alatt. Legközelebb „Kemény János Erdélyország fejedelmének önéletírása“ fog megjelenni díszkiadásban Heckenastnál. Ez autobiographia Rumy „Monumentál“-ban jelent meg először, de temérdek kiha­gyással, és helyenkint elferdítve. Most Szalay az ere­deti kézirat után egész teljességében és csonkítlanul adja ki ez érdekes történeti művet. De nem lehet szándékunk Heckenast­er minden kiadását, mely a népszerű vál­lalatok közé nem tartozik, felemlíteni; elég legyen meg­említeni „Eszther“ szerzőjének regényeit, melyek közöl legközelebb a P. N. tárczájában adott „Rom titkai“ (2 kötetben) jelentek meg, s elég legyen megemlíteni Arany költeményeit. Szintén e napokban jelent meg „Gö­rög elemi nyelvtan gyakorlatokkal“ két fo­lyamban az algymnasium számára. Dr. Capellmann után irta dr. L­­­e­b­h­a­r­t Lukács. — Megjelent s a ,,P. N.“ előfizetői ajándékul veendik nemsokára Jókai Mór novelláinak újabb két kötetét „Árnyképek“ czímmel. E két kötetben­­. előfizetőink jeles novellistánk következő műveit nyerendik : „Vándoroljatok ki.“ „Adam­ante.“ „Munkácsi rab.“ „Egy halálitélet.“ „Valahány ház, annyi szokás.“ „A szökevény.“ „A remete hagyománya.“ „Az erdők leánya.“ — A Do­p­p­­­e­r testvérek és Huber urnák f. hó 12-kén a „Societé de la grande Harmonie“ termében Brüsselben e zenészeti társulat felszólítására rendezett hangversenye után az „Independence belge“ áp­ril 16-kán kiadott számának „Chronique musicale“ja mű­vész hazánkfiairól ekként nyilatkozik : „A C­o p p­­­e­r testvérek, két páratlan fuvolás a hang szépsége , tiszta­sága, az előadás elegantiása és a mechanismus pontossága s főleg az egybevágás tekintetében. Ez egybevágás o­­lyan, mikép úgy tetszik, hogy ugyanazon egy művész egyszerre két hangszeren játszanék. Ismeretes azon hagyományos kötekedés. Kérdés: „mi nyugalmasabb mint egy fuvola?“ Fel.: „Két fuvola.“ Mivé lesz egy igényteljes „bon mot“ ha az ember a két Dopplert hallja, kiknek bűbájos talentuma, a régiek, egy nagy Fridrik és minden meloman angol ezen kedvencz hangszerének leg­makacsabb elleneit is bravúkra ragadja ? Mi e két magyar virtuóz játékának hatását főleg növeli, az leginkább azon körülmény volt, hogy hazájuk dallamaira szerzett igen eredeti zenét játszanak, mi alantjáró fantasiánk egyhangú­ságából kiragad bennünket. A Doppler testvérek igen nagy és nagyon megérdemelt sikert arattak. Huber K­ ur a Doppler testvérek honfitársa s művészi kirándulásuk kísérője tiszta, szabatos de hideg hegedűs. Dicsérik já­tékának jelességét, de ő nem indít meg. — Még egy hazánkfiáról emlékeznek magasztalással a külföldi lapok. Kletzer Feri gordonkaművész, ki Mün­chenben is nagy tetszést aratott, most Drezdában ad hang­versenyeket. A „Sächsische Constitutionelle Zeitung“ mártius 30-ai száma Kletzer urnak mart. 28-án adott hangversenyéről ekként ír : „Ma d. e. Kle­tzer Feri úr Magyarországból a „Hotel de Saxe“ termé­ben zenészeti regélyt (matinées) rendezett s egy magyar ábrándot Grützmachertől, meditatiót B­a­c­h­tól, Szigellitől a „legszebb szemek“-et és magyar nem­zeti melódiákat, önszerzeményeit, adó elő. A hangver­senyző játéka erős és szép hang, valamint a cantilena felette izlésteljes és dallamdús előadása által tünteté ki magát; főleg jelesek voltak az eredeti és jellemző nem­zeti dalok sajátságos, sokszor meglepő rythmusaik­­kal. E szerzeményekben teljes érvényre jutott a mű­vész talentuma s ezek előadásánál figyelemre és mél­tánylásra méltó technikát is fejtett ki.“ Hasonlóan nyilat­kozik Kletzer felöl a „Freimüthige Sachsen-Zeitung“ is. — Derék hazánkfia Drezdából Berlinbe s onnan G­o­th­á­­b­a utazik, honnan a művészetet pártoló herczegtől meg­hívást nyert. A saison alatt Londonba minend s hazatérő utjában Hollandot is érintendi.­­ A pesti jótékony nőegyesület múlt évi összes bevétele tett 15,903 frtot 35 krt, kiadása pedig 10,473 frt 21 krt, így az 1856-ik évi april 1 -téli szük­ségletek fedezésére marad készpénzül 5430 frt 14 kr. Hivatalos: Soprony april 1. 1856. Magyarországnak az 1855-ki tiszai áradás által meg­látogatott lakosai javára a cs. k. belügyminisztérium ál­tal a császári állam összes koronaországaiban megenge­dett gyűjtés folytán a m. cs. k. főkormánytól e cs. k. helytartósági osztályhoz a pestbudai igazgatási terület részére 1856. mart. 15-éig következő rész-adalékok folytak be: • (Vége.) 181) A pestpilisi cs. k. megyei ható­ sz. kr. Ságtól...................................................... 295 — 182)...A kremsi cs. k. kerületi hiva­taltól . 1­50 183) A st. pölteni cs. kir. kerületi hi­vataltól ..................................................... 2 — 184) Az udinei érsekségtől ... 12 30 185) A chioggiai egyházmegyétől s a velenczei­ cs. k. helytartóságtól ... 32 14 186) A soproni cs. kir. helytartósági osztálytól . . ....................................... 2364 32 187) A soproni cs. kir. helytartósági osztálytól és egy 100 ftos 3% földteher­­mentesítési kötelezvény....................... 62 29 188) A prágai cs. kir. kerületi hiva­taltól ..................................................... 9­22 189) A soproni cs. kir. helytartósági osztálytól................................................ 629 15% 190) Az alsóausztriai cs.k. helytartó­ságtól .................................................... 10 55%

Next