Pesti Napló, 1856. május (7. évfolyam, 1854-1879. szám)
1856-05-26 / 1876. szám
203-18*6. *-ik évi folyam. Szerkesztési iroda : Egyetem-utcza 2-ik szám , 1-ső emelet. Szerkesztő szállása : Angol királynőhöz czimzett szálloda, 63-ik szám. A nap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdetmények dufl - hasábos petit sor 4 pkr, Bélyegdi] külön 10 pkr ________________ ________________Magin vita 5 hasábos pPtH sor 5 pkr. Vidékre, Évnegyedre . Félévre , postán : . . 5 frt p. p. . . 10 frt p. p. 1856. Hétfő, máj. 26. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva . Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. PEST, május 26. PESTI NAPLÓ, Pest, máj. 26. Az erdélyi gazdasági egyesület ápril 22-kén tartott választmányi gyűlésében előadott titkári jlentéséből kiemeljük az egyesület következő határozatait: 1) Fényes Elek a „Falusi gazda" szerkesztője az egyesületet értesíti , hogy a Heckenast Gusztávtól Pesten kiűzött 20 díj közöl , melyekből 10 négy-négy aranyával oly cselédeket illet, kik külső gazdaságnál, legtöbb éven át, egy helyes híven és becsületesen szolgáltak- 10 pedig hasonlólag négy-négy aranyával oly kis gazdákat, kik gyümölcstenyésztésben, fanevelésben, selyemtermelésben vagy méhészetben különösen kitüntették magukat, Erdélyre külön hata esik, melyek odaítélése s kiosztásával kitűző úr a gazdasági egyletet bízza meg. A választmány e hazafias nagylelkűségért, H. urnak köszönetet szavaz, és a tagokat, azonkívül a városi hatóságokat felszólítja, hogy e díjakra érdemes gazdákat és cselédeket az egyesületnek ajánljanak. 2) Az állattenyésztés emelésére az egyesület f. é. jul. végén Kolozsvárt tartandó baromvásár alkalmával állatkiállítást fog rendezni, mely alkalommal tejelő és tenyésztő szarvasmarháknak, tenyésztő és hizó sertéseknek, és legjobb parasztjuhokra dijakat fog osztani. A díjak gyűjtés és adakozás után fognak hegyülni és e végre a felszólítások szét vannak küldve. A kiállitás rendjét és módját azonnal fogjuk közölni, amint az illető szakosztály azt meg fogja állapítni. Ugyanakkor a díjak száma és mennyisége is meg lesz határozva, és kitűzve. 3) A gépszerző szakosztály is meg lévén alakulva, a meghozatandó gépek is már ki vannak jelölve, és az állatkiállítás alkalmával már azok egy része ki is lesz állítva. Itt különös elismeréssel említendő Vidacs Károly úr ajánlata, ki részvényesnek állván be, öt évi részvénydíja fejében az egyesületnek azonnal 100 pft áru gépeket ad rendelkezésére, valamint Farkas gépgyártulajdonos úré, ki saját költségén néhány legközhasznúbb gépeit fogja eladás végett megküldeni. Mind a két ajánlatot a választmány köszönettel fogadja. A „P.O.Z.“ értesítése szerint egy helybeli nagykereskedő ház Bécsből tudósittatott, hogy ő exla báró Brock miniszter úr befolyásának sikerült a triesti „Lloydtársulat“ s a dunagőzhajózási társaság fusióját eszközölni. Ha e hit valósuland, mond az említett lap , akkor a Dunán, az adriai és fekete tengeren e taisuumal nem egy könnyen versenyezhetne más társaság. — Azt halljuk, miként a pesti testgyakorló intézetben vasárnapi testgyakorló órák fognak a kereskedelmi segédek és meserlegények számára rendeztetni. Óharjuk,hogy teljesüljön e hir, mert e testgyakorlatok főleg azon iparosokra nézve leendőek jtékony hatásúak, kiknek naponkint foglalkozása folytonos üléssel és görnyedezéssel van összekötve. A „K. K.“ értesítése szerint a kolozsvári színtársulat elmenetelét Kolozsvárról a közönség részvétlensége sietteté. „Az egész téli folyam alatt, mond az említett lap, de különösen ez utolsó hóban a t. közönség megfoghatlan részvétlenséget tanúsított. Pedig, ha végig nézzük a napokban szétosztott színházi zsebkönyvet, bizony nem sok okunk van ellenök panaszkodni, mert annyi uj darabot annyi idő alatt egyetlen magyar színtársulat sem adott.“ — Bizony, bizony szoradu dolog ez. — A „Gazz. off. di Verona“ban olvassuk, miként a m. kormány elé egy vállalat terve terjeszteted, mely a biztosítás elvén s részvényeken alapulva a péntőkék egyesülését czélozza a mezei gazdászat, a kereskedelem és ipar részére (a lomhárd-velenczei királyságban) s a hitelt kereső részéről fizetendő dij s a kölcsönvett tőke és a kamatok biztosítása mellett. Az említett lap e vállalat mentül előbbi keletkezését reméli. — Langertől Treichlingernél két dal jelent meg, az egyiket Göthe, a másikat egy ismeretlen költeményére szerzé. A szöveget magyarra Mátray Gábor fordítá. A két dal b. Prónay Gábor úrnak ajánltatott. Szintén Treichlingernél a Patikárus-testvérektől egy uj csárdás jelent meg „Luiza-csárdás“ czimmel. — Kimutatása a budapesti lánczhid jövedelménél. 1856. jan. 1-től apr. 30-áig. Áttett összeg az előbbi kimutatásból 1856. jan. 1 -től mártius 31-éig 60961 fr. 12 kr. 1856. ápril 1-től 30-áig . 611,500 a hídon átkelt gyalogszemélytől 1 pkrjával 10,241 fr. 40 kr. Járművek él , mint talicska, taliga, különféle kocsi, szekér stb. Továbbá teherhordó gyalogoktól, kik szinte a kocsiúton járnak szabadon hajtott vonómarhától stb. 830 fr. 49 kr. 1279 darab szarvasmarhától 5 pkrjval 106 fr. 35 kr.; 2929 darab apró baromtól 2 pkrral 97 fr. 38 kr.; 26,7763/4 akó bor, pálinka, sör, s egyéb ilyen a kereskedésben előforduló folyadéktól akója 4 pkrjával 1785 fr. 7 kr.; különféle vámilletéki megtéritésekből 4444 fr. 27 kr. Összesen 25,036 fr. 16 kr. Ez évi bevétel 85,997 ft. 28 kr. E kimutatásba különféle a cs. k. kincstár részéről még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsenek befoglalva. Budapesti láncz hid -társaság igazgatósága. Hivatalos. F. é. május 10-én jelent meg, és küldetett szét a budai cs k. egyetemi könyvnyomdában a magyarországi kormánylap II. osztályának Vili. darabja, az összes kettős kiadásokban. E Vili. darab tartalma : 39. sz. A hadsereg főparancsnokságának, a pénzügyi minisztériumnak s a legfőbb rendőri hatóságnak 1856. mártius 11-én kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, mely által a csendőrlegénység számára, az őrmestertől kezdve lefelé, büntető ügyekben bíróság elé tanuképemi idéztetése alkalmával járó illeték tárgyában 1855. november 28 án kelt rendelet hatályossága, a csendőrlegénységnek a katonai bíróságok elé vagy jövedéki tárgyalásokrai idéztetése eseteire is kiterjesztetik. 40. sz. A pénzügyi minisztériumnak 1856. mártius 26-kán kelt kibocsátványa, az állam által 1848. év óta kibocsátott valamennyi pénzjegyek behúzása iránt, a magyar uzkrajezáros pénzjegyeket kivéve. 41. sz. A kereskedelmi-, ipar- és küzépitészeti minisztériumnak 1856. márt. 27-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a szárazi időszakos személyszállítási vállalatok engedélyezése körüli eljárás iránt. 42. sz. A pénzügyminisztériumnak 1856. mártius 28 -án kelt rendelete, kiható a birodalom minden koronaországaira, melylyel a lembergi pénzügyigazgatóság közigazgatási területében levő járási pénzügyigazgatóságok hatályba léptének időpontja tétetik közhírré. 43. sz A külügyi és kereskedelmi minisztériumoknak 1856. mart. 29-én kelt kibocsátványa, melylyel az 1846 julius 4 -én kelt, kereskedelmi és hajózási szerződvénynek az ausztriai császár és szicziliai királyi kormányok között megállapított kiterjesztése hirdettetik ki. 44. sz. A belügyminiszternek 1856. mart. 30 án kelt rendelete, a helytartóságok szerkezete s hivatalos hatálya iránt a lombárd-velenczei királyságban. 45. sz. A hadsereg főparancsnokságának s a belügyi minisztériumnak 1856. márt. 30-án kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a kiszolgáló legénységnek a tartalékba leendő besorozásánál és a tartalék legénység elbocsátásánál jövendőre követendő eljárást tárgyazó határozatokkal. 46. sz. A pénzügyi minisztériumnak 1856. mártius 30-kán kelt kibocsátványa, kiható a közös vámkapcsolat minden koronaországaira, a bérkötelek vámkezelése tárgyában. 47. sz. A vallás- és oktatásügyi minisztériumnak 1856. ápril 3-n kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, melylyel az elvégzési bizonyítványoknak, mint azon körülmény iránt, hogy valamely jog- és államtudományi kar vagy jogakadémia tanulója akadémiai tanulmányait a fennálló törvények értelmében végezte, törvényes bizonyító okiratoknak, behozatala elrendeltetik, és ezen elvégzési bizonyítványoknak, az eddig gyakorlatban volt elmeneti bizonyítványokhozi viszonya meghatároztatik. 48. sz. A pénzügyminisztériumnak 1856. ápril 4-én kelt kibocsátványa, melylyel a zalathnai bányakapitányság közvetlen hivatalterülete s kirendelt bányabiztosságainak hivataljárásai, Erdély uj politikai és törvénykezési szervezésérei tekintettel, elkövüttetnek. 49. sz. A pénzügyminisztériumnak 1856. ápril 5-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, melylyel az eddig Temesváron fönnállt ideiglenes központi ügyészi hivatal pénzügyi ügyvédséggé alakittatik át. 50. sz. A pénzügyminisztériumnak 1856 april 6 kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, melylyel az 1856. april 2-kán kelt legfelsőbb határozvány folytán az 1850. február 9-én és augustus 2-kán kelt törvényekhez néhány utólagos határozatok tétetnek közhírré. 51. sz. A pénzügyi és kereskedelmi minisztériumoknak 1856. ápr. 6-kán kelt kibocsátványa, kiható az általános vámterületben foglalt koronaországokra, több velenczei mellékhivataloknak a vámkürzetekből származó igazolt borok megvámozására lett fölhatalmaztatása iránt. 52. sz. A pénzügyi minisztériumnak 1866. ápr. l1-én kelt hirdetvénye, a würbenthali ellenőrködő hivatalnak Zuckmantbe leendő áttétele iránt. 53. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi minisztériumok SZOMORÚ NAPOK. Regény. Irta JÓKAI MÓR (1831.) A lengyel nő. Folytatás *). A bakó egy kis záros szekrénykéből valami papírba tekert csomagot vett ki e szavak után s azt sokszoros kötelekéiből kicsavargatva , szétterjeszté az idegen előtt. Egy finom gyermek ingecske volt abban, piczike harisnyák, és egy tarka gyöngyből hímzett főkötő; mindenik darab egy piros E betűvel jegyezve. — Emlékül tartogatom ezeket magamnál. E kis fodros ingecske , e nefelejtsekkel és rózsabimbókkal hímzett főkötő drágább énnekem az élet minden kincseinél, mert ezekkel kezdődnek lelkem nyugodtabb órái. E gyermek mellett megtanultam imádkozni, uram. Valami azt súgta lelkemnek, hogy e gyermeket az ég küldte nekem. És úgy kell lenni. Senki sem szeret az ég alatt, csupán csak ő. És én sem szeretek senkit, semmit mást a földön. Soha sem kutattam, ki gyermeke lehetett, sőt rettegtem attól, hogy valaha rá fognak találni, s visszakövetelik tőlem. De annyi év óta nem kereste senki. Úgy hisz,“'ll'r°sz anyja volt, akinek azt mondták, hogy meghalt, s megnyugodott benne. Sőt talán ő akarta, hogy megöljék. Óh uram, a nóhér házán kívül születnek azok, akik a hóhér küszöbénél végzik életüket.—Soha egy órára sem hagytam el magamtól e gyermeket. Én tanítottam járni, beszélni, én készítettem neki ételt, később pedig ő énnekem. Senki kezéből meg nem enném a főtt ételt, mint az övéből. Még nagyon kicsiny volt, én virasztottam ágyánál, ha aludt, most ő vigyáz, míg én elalszom. Mikor útra megyek, velem jön, el nem marad tőlem soha. Csak az aggaszt, ha néha rágondolok: mi lesz belőle, ha elhalok, mi lesz belőle ha felnő ? * Lásd „Pesti Napló* 1874. számát. Az ifjú érzékenyen szokta meg az öreg kezét s indulat-áruló hangon monda neki: — Legyen ön nyugodt. Ön jó atyja volt a leánynak; ha ön meghal, én jó anyát fogok neki adni, írja ön fel magának e nevet: „Hamienszka Mária, Lembergben.“ Bármikor fog ön e czím alatt e tárgyról írni, az válaszolni fog rá s értesülve lesz felőle. Talán korábban is fog írni, mint ön kérdené. Az öreg ember kezeit csókolá az ifjúnak s szótlanul rebegé érthetlen áldása hangjait hozzá. E perezben nyílt az ajtó s a kis Erzsiké bejött, egy tábán két pohár borlevest hozva a konyháról. Az illatos gőzölgő italt oda helyezé az asztalra , hófehér abroszkát terítve alája, s nyájas édes hangon kinálgatá az idegent, hogy fogadja el azt, bizony fölmelegszik tőle. Az idegen megveregető nyájasan szép szelíd orczáját, megcsókold szőke fejét, s ráköszöntve a poharat a gazdára, egy férfias hajtással kiürite azt. — Igen jó volt kis gazdasszonyom. Egészen fölélénkitő. A vén embernek több kínálás kellett, előbb megkóstolá azt leánykája, hogy kedvet szerezzen neki hozzá. Látszik, hogy nagyon elkényesztette fogadott apját. Zudár Péternek egészen felderült az arcza. — Óh uram! szólt az idegenhez, én még soha sem éreztem magamat úgy, miként most; olyan könnyű a lelkem, mintha semmi teher sem fekünnék rajta. Embernek érzem magamat. Meddig fog ön nálam maradni ? Bár sokáig lehetne. — Nem tehetem, jámbor férfi, hivatásom tovább siettet. Vannak e önnek legényei, kik tán óhajtanák a lelki Vigaszt? Zudár Péter arcza elsötétült e szóra : — Csak egy van. — Arra ne vesztegesd az Isten igéit uram, — nem kell a kenyeret az ebeknek hányni. — Másik nem volt. — Nemrég késő este vezetett amaz egy idegent házamhoz. Reggelre, mielőtt láthattam volna, megszökött a padláson keresztül, máig sem tudom miért? sem azt, hogy hová lett? Nem első eset az ilyen. — Úgy küldetésemet e háznál bevégeztem, szólt az ismeretlen önkénytelen felsóhajtva. Fogadja ön tőlem e kis imakönyvet emlékül, valahányszor olvasni fog benne, vigaszt találand abban. Táblájára van azon hölgy neve írva, akit el nem kell önnek felejtenie. A férfi ajkához szokta a könyvecskét ajlatosan s elrejté azt szekrényébe. — Hát én mit adjak, mit adhatok hálául önnek, lelki jóltevöm, Isten után újjá teremtem? Mit adhatok én? Az idegen hirtelen válaszolt. — Ha szabad kérnem valamit , adja ön át nekem kincsei felét: a kis hímzett főkötőt. A bakó egy perczig meg volt lepetve, azután hirtelen kibonta újra a kis tekercset, elővette a gyöngyös főkötöcskét, megnézte, egy könyv esett rá, megcsókoló, azután szótlanul nyújta át az idegennek. — Ha nehezére esik önnek megválni tőle, nem viszem el. — Jó helyen lesz. Susogó az öreg, s odanyomta azt az ifjú kezébe, ki eldugd a kis ereklyét mellénye alá. — És most Isten önökkel, pihenjenek le, késő az éj. Nekem még reggelig nagy utat kell tennem. A bakó maga akart vele menni, hogy lovát felnyergelje ; az ifjú visszautasítá. — Majd felköltöm a legényt, — szóm van hozzá! De az ebek harapósak. — Engem nem bántanak. Az idegen nem engedte magát kikisérni a konyhában felvevé köpönyegét , megmagyaráztatá magának, hogy hol alszik az istáló mellett a legény? kezébe véve a meggyújtott lámpát s azzal kiment az udvarra. A komondorok, a mint rájuk nézett, félénk, nyugtalan morgással húzódtak el előle s a ház háta mögé futva, ott kezdtek el vonitani. Bubája volt csodás szemeinek emberre és állatra. — Benn a szobában éneklő a bakó , ne jöjjön addig szememre álom.“ Az ifju sietett a hóhér legény szobája felé. Útközben találkozott a menyecskével. Megcsípte az orczáját, s a vállára ütött. •— Ej be hamis legény maga ! A némber bepöndörült a konyhaajtón, ráhagyva a vendégre, hogy keresse, amit akar. Rátalált. Csak odakellett neki lemenni, ahonnan amaz kijött. Iván úgy tett, mintha alunnék. — Héj öcsém, talpra! kiálta rá az idegen s megránczigálta üstökét, hogy az ijedten nyitá fel szemeit. — No! micsoda ez? Mit bánt maga engem? — Mite? Te sehonnal, azt majd mingyárt megtudod , kelj fel. A legény nem sietett az engedelmeskedéssel. Az idegen nem szólt neki többet, hanem pofon ütötte innen is, túl is, hogy jobbra balra lódult tőle a feje. Iván erre dühödten ugrott fel fekhelyéről s bántójának rohant; de az oly ügyesen mint a kígyó torkon ragadta jobb kezével, s odaszokta a fejét a falhoz, mig a balkezével egy öblös pisztolyt tartott az orra elé : — Meg ne mocczanj semmirevaló , vagy ide ragasztalak a falhoz, mint egy festett képet. A legény el volt rémülve a váratlanul erős markolástól s a neki szegzett fegyvertől s féltében szepegve, kérdező. — De hát uram s én Istenem, mit vétettem én önnek? Kicsoda ön? és mit akar? — Ki vagyok ? Rendőr vagyok, gazember! egy szökött katonát üldözök, akit te rejtettél el, mondjad, hova tetted ? Iván kezdett az első ijedségből magához térni. — Hiszen megmondom, kérem, csak eresszen el: igaz, hogy én egy szökött katonát csaltam ide, de nem azért, hogy én elrejtsem. (Folytatjuk.) a «» ... ... T n rmtynmtm * nak 1856. apr. 14-én kelt rendelete , a nagyváradi főtörvényszéki területben, Szabolcsmegy» számra. Nagy- Kallón székelő megyetörvényszéknek a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben engedrésezett fölállitása tárgyában. Danavisallas máj. 25.: 5' 8' 6'" 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Unghvár, máj. 19. (Ered. lev.) Elvitázhatlan valami, miszerint csak azon nemzet juthat az emberileg nézett tökéletesbülés, s igy a jólét fokára, melynek több, — a czélt legközelebb érintő tanodái képezdéi vannak, — mert itt ültettetik be a szellemi művelődésnek magva a nemzet sarjadékainak kebleibe, mely ismét gondos ápolással megfoganszva a nemzet támasztásáva növekedhetik. S minél elágazottabbak e tanodák tárgyi előadásaikban, annál képezettebbek az egyes tagok, kik az anyagi jólétnek örvendve a szellemi mivelődés fénysugarait terjesztik magok körül. —Igen, az anyagi jólét rugója a szellemi kifejlés- s műveltségnek, s innét van, miszerint egyes, a szegénységgel küzködő, elnyomatás alatt görnyedő tömeg a butaság homályában botorkázik, s rendeltetése czélját, melyre Istentől teremtetett, meg nem közelítheti, mig ellenben a jólétnek örvendő könnyen odajuthat. Honunkban, hol jelenleg a tanodák rendszeresítése mellett alig egy fél tized leforgása alatt, nagyszerű változások történtek, már is észrevehető a látszólagos haladásnak nyoma, mi leginkább a nyelvek tanulmányozásában tűnik ki. Ennek nem más az oka, mint a tanárok jó megválasztása s kielégítő fizetése, akik nemcsak a theoria terén vezetik tanonczaikat, de a szerény tiszta viselet eszközlésére is fordítják gondjukat. — Csak ily tanodákból kerülhetnek ki azután csendes s tevékeny polgárai a hazának. Szólván a tanodákról általában, szabadjon az unghvári g. k. papneveldéről, mely a jelen napokban nagy változáson s átalakuláson ment át, szótanom. — 1854- ki cs. k. legkegyelmesebb leiratnál fogva, az eddig egyénenként 60 pfttal alapított intézeti alapítvány 140 pftra fölemeltetett, s csak egy erélyes igazgató hiányzott, ki a hiányokat, melyek részint rész kezelés, részint a mostoha idők beálltával jöttek létre,kijavítván, új világot gyújtson a növendékek keblében, buzdítván s serkentvén példája által minden nagyra és szépre az illetőket. — És a hatalmas gondviselést, valamint mindenütt, úgy itt is az elnyomottak pártoló kegyelmének tulajdonítjuk, hogy kedvelt püspökünk, méltóságos Popovits Vazul ur, fötiszteletü Medveczky Vazul urat növeldei igazgatóul kinevezni méltóztatott , ki alig két hete, hogy igazgatói székét elfoglalta, s már is uj életet teremtett az intézet fegyelmének megszorításában, a szükségelt élelmiszerek kiszolgáltatásában, és a képezdében előidézhető kényelem előidézésében; s föltámasztva az egyéniségek haldokló lelki erejét , az intézet egy új epochájának veté meg alapkövét, melynek csak szép s nagyra törekvő kifolyásai lehetnek. S mégis szerkesztőséged becses lapjának egyik levelezője aprilia nem tudom hányadik számában majdnem ócsárló kifejezést irányzott ellene. — Szolgáljon megczáfolására e Magyar könyvészet. 189. Galetti J. G. A. egyetemi világrajza, vagy földirati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, szadsikai és történelmi rajzával, melyben fekvése, nagysága, népessége,műveltsége, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, továbbá régibb és újabb történelmének vázlata foglaltatik. Második teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadás. Az első (Dr. Várrás Antal tollából folyt) magyar kiadás felhasználása mellett, az utolsó (tizenegyedik) eredeti kiadás nyomán, s a legújabb források szerint átdolgozta Dr. Fáik Miksa (4 fametszvénynyel és 21 színezett térképpel.) Pesten, 1856. H a 1 11 - ben Konrád Adolf sajátja. Saját gyártmányú papírra nyomatta Sommer Lipót Bécsben. 4-rét. Hetedik füzet. 481—560 laphasáb. (Olaszország s az ausztriai birodalom térképéreLimi Ára 48 pkr.