Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)

1856-08-04 / 1946. szám

számú magyar szinésztársaság mindig kielégítő fogad­tatásra találandana, mire pedig más fürdőhelyen honunk­ban, és még a kiválóan magyaros Balaton-Füreden sem számíthatni bizton. Az előadott darabok közöl, a társulat képességének kitüntetéséül : A czigány- és szépjuhász népszimüve­­ket; a koldusné — s egy anya a népből — drámákat. A házassági három parancs — meg — Bál előtt és bál után — vígjátékokat említjük. A tagok közöl Albisi­s neje,"Tóth, Zeyk, Jánosi s vanczné különös említést ér­demelnek, mint kik szorgalom és tehetség által a közön­ség tetszését leginkább kiérdemlik. A szórakozás és mulatság gyálpontját képező, s nagy­szerűsége, mint fényes berendezése által kitűnő, gyógy- és mulatóház megnyitását hőn óhajtó közönség engedé­sére végre f. hó 20-kán a nevezetes nap megérkezett, mely a gyógy- és mulatóháznak közhasználatba lett ün­nepélyes átengedése által, a fürdőhely helyi viszonyai­ban korszakot képezend. A cs. k. pénzügyi hatóság bőkezűségéből 30,000 ezüst forinton épített díszes épület leírását előbbi levelünk­ben már adtuk volt. A megnyitási ünnepély az épület kényelmes elrendezésének, és pazarfényü alakjának mindenkép megfelelt. Julius 20-kán az idő kellemes szép nyári napra vira­­dott, mely az idegenek számát, az ez alkalomra érkezett vendégekkel együtt annyira növelé, hogy lakhely hiá­nya miatt, s az idegenek befogadására különben el nem készült házak, s fürdőszobák is igénybe vétettek, s a visszautazók, valamint lakhely nélkül maradottak száma mégis nem volt csekély. Délelőtt az épület nagy sokaság jelenlétében egyhá­ziig megoldatott, mely alkalommal a terem erkélyére helyzett zenekar a néphymnust játszó, s a közönség, mely csak kevés nap elött a cs. kir. s Apostoli Fel­ségének kegyelmi ténye miatt buzgó hálára kelt, ujonan méltányló köszönetet nyilvánított, a Fejedelem bőkezű­sége miatt, mely a szórakozás után vágyó, üdülő s szen­vedő emberiség javára oly díszes palotát épittete. A rendes fürdőzene, valamint az aradi jeles nemzeti zenekar, színkörben a — „Házassági három parancs“ — sétatéren nyilvános testgyakorlati mutatványok nap le­­áldoztáig felváltva mulattatták a közönséget, mely est­­vénkint a szép park minden részleteit ellepte, míg végre a díszes új tánczteremben, esti 9­a órakor kezdett, s a nevezett két zenekar működése mellett reggelig tartó fényes tánczmulatság, melynek tartama alatt, az aradi zenekar jeles csárdásai, különös jó kedvre ragadták a közönséget, az ünnepély zárkövét képező, most már csak emlékét hagyván fen a nevezetes napnak. Jövő tudósításunkban a virágzó fürdőhely idei fürdő­­szaka végének leírását adandjuk Kagy-Körös, jul. 29. (Eredeti I . v . 1.) Az érett­ségi vizsgálatok a helybeli ref. nagy-gymnasiumban be­fejeztettek. Mind­össze 27 ifjú jelentkezett, ezek közöl 2,5 a legymn. növendéke, kettő a magas helyi, által en­gedményezett. A vizsgálatok eredménye meglepően ki­elégítő. 21 ifjú érettnek találtatott, s csak 3 vettetett vissza. Az elsők közöl 1 kitűnő, 9 jeles, 14 kielégítő bizonyítványt nyert. Maga az intézet hasonlag örvende­tes haladást tanúsít. Az uj tanszervezet előnyeit csak elfogultak nem akarják belátni. Igaz, hogy mint minden kezdet nehéz , e körül is sok nehézséggel kell küzdeni, de ezek évenkint mindinkább enyésznek s évenkint képzettebb ifjak kerülnek ki. — A tanári karban tör­tént változások az Obernyik Károly halálával megürült görög nyelv tanszékére a hasonlag szépirodalmi névvel biró Szabó Károly, Salamon Ferencz helyett Szarka Mi­hály oki. mérnök hivattak meg s Csikai Imre helyett, ki Dun­avecsére ment lelkipásztornak, Ádám Gerzson tanítja a vallástant. Mentovich Ferencz tanszéke még nincs be­töltve. De az egyháztanácsnak a legtöbb esetben sike­rült jeles szakférfiak által tölteni be az eltávozottak he­lyét. Reméljük, most sem leend másképen. Az intézetnek mind­össze 224 növendéke volt 8 kath., 8 lath., 174 ref., 19 Mózes vallású. Egy uj tanintézet is lépett életbe s végezte be első évi pályafutását: a tanítóképezde (praeparandia ) Mint nevezetes körülményt kívánom megemlíteni, hogy az egyháznak közel 1000 párt évi kiadása van ez intézetre. Valóban gyönyörű buzgalom s áldozatkészség. Ily inté­zetet magának a superintendentiának kellene fentartani. Pedig a superintendentia még eddigelé semmivel sem járult hozzá; mulasztás minden esetre,ha meggondoljuk, hogy innen már is került ki néhány segédtanító. Hisz­­szük, hogy a lelkes és erélyes superintendensnek sike­­rülene rávenni az egyházakat e mulasztás kipótlására, mit az eddig szerzett siker is óhajthatóvá tesz. Az intézet programmja a napokban megjelenend,hozva magával Arany Jánosnak nagy fontosságú és becsű érte­kezését a magyar versidomról. Ez 4 iv terjedelmű érte­kezés — inkább csak vázlat — sok új fontos dolgot tartalmaz; sokat formuláz, mi még eddigelé nem volt formulázva; alapelveit állítja meg a magyar verstannak, mely élt öntudatlanul a magyar népdalokban. Ennek alapján tovább fejthetni a dolgot. Egyik fejezetében a magyar rythmusnak zenés kifejezését tárgyalja a szerző. Erre Szénfy Gusztávot, az egészre pedig a költőket és aestheticusokat figyelmeztetem. Egyik épen úgy tanul­hat belőle mint a másik. Engedje meg szerk. úr, hogy itt egy pár szót mondjak el. Sajnálnám, ha azon körül­ményt, mit Bérczy, Arany körüli tanulmányaiban em.lit, hogy Arany verseire alig akadt ötödfélszáz előfizető, nem annak tulajdonítom, minek Bérczy, s annyival ke­vésbé a magyar nép értelmetlenségének (ez szomorú körülmény volna), hanem azon körülménynek, hogy az előfizetési év május 1-én volt kiadva, oly záradékkal, hogy 15 nap múlva megszűnik az előfizetés. S igy az iv sok helyre a határidő megszűntével érkezett. Az elemi fiú- és leányiskolákba mindössze 1500 gyer­mek jár, kiket 5 fiú- s 4 leány tanító oktat. Az egyház­­tanács a napokban egy uj fiúiskola építtetését határozá el. Még egyet. Tömöri az idén is 5 arany jutalmat tű­zött ki annak, ki a VIII-ik osztályban a magyar iroda­lomban legtöbb előmenetelt tesz. Arany, mint az illető tanár a jutalmat két ifjú: Szilády és Hagymási közt osztá meg. zs. Sz.-Fehérvár, aug. l.(E­r­e­d. le­v.)Tegnap, jul. 31. tartatott meg helybeli nagy gymnasiumunkban a lefolyt iskolai évet berekesztő „Te Deum“ s az ezt követő zár­­ünnepély. A jeles tehetségeket és szorgalmat kifejtett if­júság részint a tanári kar egyes tagjai által sok ügyes­séggel készített részint válogatott magyar, német, an­gol, franczia, olasz, latin és görög szavalatokkal di­cséretes sikert aratott. A szavalati előadások, a Janny József mintatanár, s egyházi kar igazgató, mint a gymna­­siális ifjúság jeles énekm­estere által betanított és sok szerencsével s ízléssel választott kardalokkal voltak fű­szerezve. A teremben alig févő nagyszámú minden rendű s rangú hallgatóság megelégedése, s az eredmény általi meglepetése, a tanári karnak legünnepélyesbb dia­dala. A székes­fehérvári nagygymnasiális tanári kar a ritka k erélyű s szorgalmú Bula Theophil vezérlete alatt valóban legféltettebb kincse váro­sunknak, s mi joggal büszkék vagyunk azon férfiak­ra, kik szakavatottságuk mellett igen kiterjedett nyelv­ismerettel s a műveltséget előmozdító egyéb kellékekkel bírnak, s igy az ifjúságot nemcsak az előirt tudomá­nyokban oktatják alaposan, hanem azokban a közéletre annyira szükséges népészet s társalgás elemeit is kifej­tik. E sorokat nem bélyegzi a hízelgés. Ki a helybeli gymnasialis jeles tanári kar minden egyes tagjait köze­lebbről ismeri, ha csak kissé igazságos, az bizonnyal a mi modorunkban fog szólani. — Az érettségi vizs­gán a 8dik osztályúak úgy. Haasz iskolai főigazgató úr jelenlétében mind szerencsésen keresztül hatoltak; uj bizonysága ez a tanári kar ügyességének és szorgal­mának. A testgyakorlásban s úszásban Enders tanár ur alatt sok haladást tanúsított az ifjúság, igy a rajzo­lásban Schule rajzmester úr mutathat fel tanítványo­kat, kikre büszke lehet. A szavalatok bevégezte után a f. t. igazgató úr felolvastatá az érdemsorozatot; ez­után következett a püspök­i méltósága, s többek által ajándékozott könyvek kiosztása. A Vörösmarty gyász­­ünnepélyéről megmaradott pénzből vásárolt 7 darab a költőnek minden munkáiból, úgy szinte a gyász­ravatalt díszített dísz­példány is ez alkalommal osztatott ki, valamint Mocsáry Lajos magyar társas éle­téből is pár példány. Kiosztatott igazgató úr által a jó­téteményeiről, s kivált a nevelési ügyben nagylelkű adakozásairól országszerte ismeretes Farkas Ferencz nagy prépost ur ő nagysága által rendesen megállapított 100 fr. p. ösztöndíj, valamint Rauch alapítványának ka­matja, s 11 darab arany, melyek magokat megnevezni tiltok által juttattak a f. t. igazgató úr kezéhez. A hall­gatóság alig fért meg a teremben s igen óhajtandó, hogy jövőre a tudományoknak szentelt ünnepély a me­gyeház díszes teremében tartassék; a főnöki hivatal, tekintve ez ünnepélyeknek a nevelésre , a tudományok buzdítására hatását, bizonnyal egész készséggel eleget teend e részben a közkívánatnak. Az ünnepélyt diszité jelenlétével Maries Dávidné ő excellentiája, a lovassági ezredes ur, s a főnöki hivatal biztosai — a főnök hivatalos körútján a székvárostól távol lévén, — s több főpap. A programmot a mai postával küldjük. Ebből látható, hogy a 8 osztályban 172 ifjú közöl 31 kitüntetéssel iső rendű,­­ 135 első rendű, és 6 másod rendű volt. Az ünnepélyt az ifjúság által egész lelkesedéssel énekelt Erkel-Kölcsey hymnusa zárta be. Midőn az ár­tatlan keblekből, buzgó énekben száll fel az ima „Is­ten áld meg a m­a­gy­ar­t“ fohászunkkal csatlakoz­tunk mi is, és kértük a mindenhatót, hogy ez ifjú nem­zedék imáját hallgassa meg. !. 1. Európa minden többi részében nagy és kiváltságolt osztály taposott a népen, s daczolt a kormánnyal. Csak az itáliai virágzóbb tartományokban szállott alá arányla­­gos jelentéktelenségre a hűbéri nemesség. Némely ke­rületekben, a hatalmas köztársaságok védelme alatt ke­restek oltalmat, ezeknek különben nem szegülhetvén el­lene, s lassanként aztán a polgárok tömegébe oszlottak fel. Más tájakon nagy hatással birtak, de ez felette mes­sze állott azon hatástól, min­t az alpesentuli királyságok aristocratiája gyakorlott. Nem apró fejdelmek, csak elő­kelő polgárok valának. A helyett, hogy váraikat erősit­­tették volna, a béretek között palotáikat ékesítették a fő­piacz­ tereken. — A nápolyi uradalmakban s az egyházi birtok némely részeiben inkább hasonlított a társadalmi állapot, az Európa nagy monarchiáiban léte­zőhez. De a lombardi és Toskán kormányok , min­den fordulataikon keresztül, egészen különböző jellemet tanúsítottak. A nép, ha egy városba tódul össze, mindig félelmetest­ a kormányoknak, mint midőn az ország szé­les területén van elszóródva. A Caesarok legönkényes­­bike is szükségesnek látta, a tartományok zsírjával táp­lálni s költségén mulattatni kezelhetsen nagy fővárosuk lakosságát. A madridi polgárok több ízben ostrom alá vették fejdelmöket saját palotájában, s a leglealázóbb engedélyeket csikarták ki tőle. A vultánok gyakran kényszerültek egy egy népszerűtlen vezír fejével en­gesztelni meg a konstantinápolyi nekidühödt néptöme­get. Ugyanazon oknál fogva volt északi Olaszország monarchiai­ s aristokratiáiban némi vegyízéke a demo­­cratiának. E szerint a szabadság, noha részletesen és csak futó­lag meg-m­eglátogatta Itáliát, s a szabadsággal együtt­járt való kereskedelem és hatalom, tudomány és ízlés, s az élet mindenféle kényelme­s ékessége. A keresztes háborúk, melyekből más országok lakói nem nyertek egyebet, csak ereklyéket és sebesülteket, a gazdagság­nak, ismereteknek s hatalomnak roppant gyarapodását vitték az adriai és türkeni tengereken emelkedő köztár­saságokba.. Ezen köztársaságok, erkölcsi és földtéri helyzetüknél fogva, képesek valának az említett nyeremé­nyeket, mind a­yugot barbársága mind kelet civilisatiója által egyaránt hasznothajtóvá tenni. Olasz hajók borítot­tak el minden tengert. Olasz ügyviteli intézetek emel­kedtek minden parton. Olasz tőzsérek pénzváltó asztalai állíttattak fel minden városban. Gyárak virágzottak. Bankok alapittattak. A kereskedelmi gépezet működése sok hasznos és szép találmányok által könnyíttetett. Mi kétkedünk, ha váljon Európának valamelyik országa — ki­vé­vén Angliát — érte-e el jelenkorban a gazdagság és polgárosultság oly magas fokát, minőn Itália némely része ezelőtt négyszáz évvel állott vala. Történészek rit­kán szállnak le ily részletekre, holott csak az effél­ébel lehet valamely társadalom valódi állapotát összeszedni. Innen, az utókort gyakran megcsalják a költők és szó­nokok határozatlan hyperbolái, kik az udvar fényét a nép boldogsága gyanánt tekintik s veszik, igen balul.Szeren­csére Villány János igen bő és szabatos előadást hagyott Florencz állásáról a XIV. század elején. A köztársaság jövedelme felment háromszázezer forintra, mely összeg, betudva az értékes éretek bocsárának alászállását, mos­tani pénzfolyam szerint legalább is leszen hatszázezer font sterlinget; nagyobb összeg, mint a­mennyit két századdal ezelőtt Anglia és Izland adott vala éven­ként Erzsébetnek. Csupán a gyapjúgyártás két­száz ügyviteli intézetet és harminczezer munkást foglal­koztatott. Az évenként kiállított gyapjúkelme, egy­­remásra tizenkétszázezer forintért (2*­2 millió font sterling) adatott el. Négyszázezer forint vezetett évenként. Nyolc­van bank vezette, nemcsak Flo­­renznek, d de egész Európának kereskedelmi műkö­dését. Ez intézetek alkui gyakran oly nagyszerűek valának, minőre még a Baring-ek és Rothschild-ek kortársai is szemet mereszthetnek. Két ház előlegezett III Edward angol királynak mintegy háromszázezer márkáig, azon korszakban, midőn egy márkában több ezüst volt, mint ma ötven shillingben, s midőn az ezüst értéke a mainál négyszerre több volt. A városban s hozzátartozó környékén százhetvenezer lakos volt. Kü­lönféle iskolákban tízezer gyermek taníttatott olvasásra. Ezerkétszáz tanult számvetést. Hatszáz kapott tudomá­nyos nevelést. A szépirodalomnak és szépművészetnek haladása arányt tartott a köz­jólléttel. Augustus zsarnoki utódai alatt, az értelem műveit táblái kiszáradt pusztákká úszták; megvoltak ugyan még régi határszéleik, s látszott rajtok a hajdani művelés nyoma , de nem ter­mettek sem virágot sem gyümölcsöt. A barbarismus özönvize megjött. Ez elseprett minden régi határvo­nal­, eltörlötte a valahai műveltetés minden jelenségeit. De midőn elönté a tért, ugyanazt meg is termékenyité; és midőn elapadt vagy elvonult, a pusztaság olyanná lön, mint isten kertje, mindenfelől örvendező, mosolygó, tapsoló, s mivelés nélkül is magától mindent tenyésztő, a­mi gyönyörű, illatos vagy tápláló. Uj nyelv, melyet egyszerűségi báj s egyszerűségi hatály jellemzett, érte el a tökélypontot. Soha egy nyelv sem szolgáltatott a költészetnek ily pompás és élénk színezetet, s csakha­mar termett is költő, a ki tudta, mikép használja azt fel. Mindjárt a XIV. sz. elején született a „Divina comedia“, a képzelőtehetségnek e hasonlíthatlanul legnagyobb műve mindazok között, melyek Homér költeménye óta világot láttanak. A következő nemzedék, nem szült ugyan másik Dantel, de különösen kitűnő volt az álta­lános értelmi tevékenységénél fogva. A latin írók ta­nulmányozása soha sem hanyagoltatott ugyan el egészen Itáliában, de Petrarcha mélyebb, szabadelvűbb és válasz­­tékos­ tudományosságot hozott be, s átlehelte honfitár­saiba az irodalomtörténelem s római régiségek iránti azon lelkesedést, mely szivét megosztotta egy hideg hölgy s egy még hidegebb Musa között. Boccacio, Gö­rögország magasztosb és kellemdusabb mintáira fordí­totta Itália figyelmét. Ez időtől fogva, a tudomány és lángész iránti tiszte­let szinte bálványimádássá jön Italia népei között. Kirá­lyok és respublicák, cardinálok és dogek vetélkedtek egymással Petrarcha megtisztelésében , s a neki töm­­­jénző kedvkeresésben. Egymással versenyző államok követségei jártak azon szerencse után, hogy tőle utasí­tásokat,oktatásokat nyerhessenek. Költővé koronáztatása szintoly mozgásba hozta a nápolyi udvart, s a római népet, minőbe csak hozhatandott a valami nagyjelentő­ségű politikai esemény. Könyveket és régiségeket gyűj­teni, professorságokat alapítani, tudományos embereket pártfogolni, csaknem általános divattá lön a nagyok kö­zött. Az irodalmi vizsgálódás szelleme egyesült a keres­kedelmi vállalkozásáéval. Minden helyet, hová csak ki­terjedt a florenczi kereskedőfejedelmek óriási üzlete, felhánytak vettettek érmek és kéziratokért, kezdve a Tigrisi raktáraktól egészen a Clyde-i zárdákig. Építé­szet, festészet, szobrászat bőkezű ajándékok által buz­­díttatott. Valóban nehéz volna a szóbanforgó korszakból csak egy kitűnő olaszt is nevezni olyat, a­ki — bárminő lett légyen is különben általános jelleme — legalább nem segélyezte (affectálta) volna a tudományok s művé­szetek iránti szeretetet. Ismeret és közjóllét karöltve haladtak előbb előbb, mindkettő délpontra jutott a nagyszerűleg pompázó Lő­­rincz idejében. Nem lehet nem idéznünk ama gyö­nyörű sorokat, melyekkel a toskán Thukydides le­írja Italiának ezen korszakbeli állapotát. „Minden a legnagyobb békében s nyugalomban lévén ; és a he­gyek s kopár tájak szintúgy mint a lapályok s termé­keny térségek egyaránt müveltetvén; továbbá nem lévén alávetve más mint saját magok uralmának , nem­csak bővelkedett lakosokkal és gazdagsággal, de ra­gyogóvá is tette azt a sok fejdelmek pompázása, a sok nevezetes és szép városok fénye, a vallás méltósága és székhelye; virágzóvá tették a közü­gyek kormányzásá­ban dicső fér­fiak, a mindenféle tudományokban és szintúgy a szép mint az iparos művészetekben kitün­döklő lángelmék.“ . . . Midőn ez igazságos és ragyogó leírást olvassuk, alig vagyunk képesek elhitetni minma­­gunkkal, hogy oly időszakról olvasunk, melyből Angol és Francziaország évkönyvei csak a szegénység, bar­bárság és tudatlanság borzasztó képét mutatják. A tu­dománytalan urak zsarnokoskodásaitól, a lealázott pa­rasztság szenvedéseitől, jól esik elfordulnunk Itália va­gyonos és felvilágosodott államai felé, a nagy és pom­pás városokhoz; a kikötők, fegyvertárak, villák, mu­­seumok és könyvtárakhoz; a kényelem és fényűzés minden czikkjeivel megrakott piaczokhoz; a kéz­művesekkel rajzó gyárakhoz; az egészen fenső csú­­csig gazdag műveléssel borított Apenninekhez; a Pó folyamhoz , mely Lombardia aratását Velencze mag­táraiba lebegtette hullámain, s Milanóba hordta Ben­gal selymeit és Siberia prémjeit. Minden műveit szellemű ember sajátlagos gyönyörrel édesg, látva a szép boldog és dicsőséges Fiorenzet , a csarnoko­kat, melyek Pulci vidám verseit zengedezték,a cellát, hol Policiano éji mécse pislogott, a szobrokat melyeken An­gelo Mihály szeme villogott az átszellemülés lázas sugá­­rival, a kerteket, hol Lorenzo merengett valami szikrázó dal felett az etruriai szüzek májusi tánczára ... Ah­ oda van a szépséges város, oda van az elmésség és tudomá­nyosság, oda a lángész és szerelem! Közel vala az idő, melyben a mennyei jelenések mind­két poharának ki kelle töltetnie, rá kellett zúdíttatnia gyönyörű országra. A vérengezésnek, éhségnek, kol­­dusságnak, lealáztatásnak, szolgaságnak, kétségbeesés­nek szörnyű ideje közel vala. (Folyt.) K. T. M. U­J POSTA. B­é­c­s , aug. 3. ti a 11­­ e­r a hg Párisból tegnapelőtt estve ide érkezett. — A nemzeti bank uj részvényeire eddig 27,747,230 forint fizettetett be. — A déli államvasut bevételei a m. julius hóban 656,146 forintra rúgtak, tehát 14,557 forinttal többre, mint m.­ég júliusban. Berlinből írják a La­pressenek, hogy az angolt Hívévé, minden európai kormány megegyezett már a Sund-vám megváltása elvében. Turin: Tudjuk, hogy a turini sürgönyök egy kis mozgalomról beszéltek, mely Massában tört volna ki. A piemonti hivatalos lap úgy adja elő e dolgot, hogy júl. 26-kan reggel Parmignolában mintegy 100 fegyveres embert láttak, kik néhány finánczért lefegyvereztek.­ Azonban bizonyos, hogy ez eseménynek egyéb követ­kezményei nem voltak, mert a legújabban érkezett táv­irati hírek szerint a legnagyobb nyugalom uralkodik Carrarában és Massában, valamint a piemonti határszéle­ken is. A piemonti kormány megtette szükség esetére a rendeleteket. Spanyolországból tegnapi távirati tudósítá­sunk óta semmi újabb hír. A Moniteur hivatalos tudósí­tása szerint (júl. 30-ról) előre lehetett látni Saragossa megadását. Az érintett tudósítás szerint, midőn Duk­e és Echague tábornokok Saragossa alá érkeztek, már egye­dül állott e város fegyverben O’Donnel kormánya ellen. Ala Presse egy ott megjelenő lapból (El Esparte­rista) 24-ről hoz töredéket, mely élesen tünteti föl a saragossai sajtó hangulatát O’Donnell ellen. Ezzel ellenkezőleg a Moniteur azt írja, hogy a saragossai lakosság nagy része meg akarja magát adni. Ugyan e tudósítás szerint Espartero Madridban van, s nem há­borgatták még eddig. — Aragóniából sok család az egészen nyugodtan ma­radt baski tartományokba menekült, melyekből az egész helyőrség Saragossa ellen kivonult. — O’D­onnel tábornagy a hadsereggel igen erősen foglalkozik. A katonai növendékek száma fel fog emeltetni , s Francziaország mintájára egy inten­­dauturai test is fog felállíttatni, s két új elite-ti­­railieur ezred alakíttatni. A madridi militia újjászerve­zése egyelőre nem fog megtörténni. E közben azon vál­tozás lépend be, hogy a magasabb rangú tisztek a kor­mány által fognak kineveztetni. P­á­ri­s, jul. 31. A „Constitutionnel“ szerint a császár aug. 4-dikére váratik Parisba. Holnapután Lunevillebe akart érkezni. Dieppeben tudni akarják, hogy a császár két vagy három napot ott fog tölteni. L­o n d­o n , júl. 31. Az újabb amerikai hírek mutat­ják, úgymond a Times, mennyivel jobb politika volt, in­kább zsebre dugni a megsértést, mint háborút kezdeni. A new-yorki lapok hangulata meggyőzhet bennünket, hogy nemcsak nem csökkent Anglia tekintélye és kor­mánya méltósága, mivel Dallas urnak nem adták ki útle­velét, sőt az amerikai nép becsülését még inkább meg­nyertük. Nem is lehetett egyebet várni. Említi a Times, mint törekedett kölcsönös elkeseredést idézni elő Marcy, mint igyekvék csekély félreértésből nagy meghasonlást idézni elő. Csak kevés kelle­nhoz, hogy e pillanatban 28,000,000 brit alattvaló harczban álljon 27,000,000 rokonával túl az Atlanti tengeren. Ez meg van akadá­lyozva. A háborúnak korlátot vetettek, de nem a kihí­vók részéről, hanem azon hataloméról, melynek módjá­ban volt épen másként is lépni föl. A királynő tegnap tartott szemlét az aldershotti tá­borban egybegyűlt — összesen 20,400 főnyi — hadse­reg fölött. Az­ir­ militia azon tagjai fölött,kik Nenaghban kicsapon­gást követtek el, tegnap mondtak ítéletek Tipperaryban. A vádlottak egyikét, Burns Istvánt, egy katona megö­lése miatt, kötél általi halálra ítélték. Öt más vádlott 15 évi deportatióra jön ítélve. Legújabb chinai hírek szerint (jun. 9-től) a császári seregeket Kiangosnál megverték a fölkelők. A császá­riak vesztesége 3000 ember és 7 mandarin. Úgy látszik, északon is előnyös helyzetben vannak a fölkelők, miu­tán Níngkwa-fa városát elfoglalák, épen a selyemkerü­letek központján. A tinai királylyal J. Rowing által kötött szerződmény ratificatiója ápril 5-kén történt meg. London, júl. 30. A „Globe“ megc­áfolja azon hírt, hogy Viktoria királynő legközelebb Lissabont, Ber­lint és Dublint meg akarná látogatni, ő felsége az őszi évszakot Skóczia felvidékén tölti. London, jul. 31. A general regisztrator utolsó évne­­gyedes jelentése Anglia népességi viszonyairól igen ked­vező eredményt tanúsít. 1856 első évnegyedében több há­zasságot kötöttek, mint közép számmal rendesen szoktak. Az ujdan­szülöttek száma is nagyobb, mint az előtt bár­mikor volt ugyanannyi időszak alatt. A születettek száma 72,894-el felülmúlja a halottak számát. Sokkal kisebb volt a halandóság a lefolyt félévben, mint az azelőtti időkben, a jobb víz és czélszerűbb egészségügyi intézkedések sokkal egészségesebbekké tevék London és más angol nagy városok egészségi viszonyait. Anglia, mond a hi­vatalos tudósítás, a legegészségesebb országa Európá­nak. Aztán következik Francziaország. Magyar könyvészet. 364. Balásházy. A pinczegazdászatról, borkereskedésről, vagyis a magyar-­s erdélyor­­szági boroknak sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi borkere­kedés hajdan- és jelenkori viszo­nyairól. Szerző­i évi több ezer hordó különféle borokra való felügyelési tapasztalataiból, az irodalmi termékek figyelembevételével Balásházy János magyar tudós társasági rendes tag. Pest. Emích Gusztáv bizományi, 1856. Nyomatott Emich Gusztávnál. 12-rét. XXIII és 259 lap. Ára 1 írt 40 kr. p. p. 365. Bandi. Rövid u­tmutatás a selyemte­nyésztés kezelésére. Irta B­á­n­d­i János tanár és a magy. term. tud. társulat tagja. Pesten, 1856. Nyoma­tott Bucsánszky Alajosnál. 8-rét. 15 lap. Báró KEMÉNY ZSIGMOND. Felelős szerkesztő: A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyetemi­ utcza , takarékpénztár-épületben, 2-dik sz. 1856.

Next