Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)
1856-08-27 / 1967. szám
kodás nyilvános és ismert személyek viseletének, mozdulatainak másolására vonatkozólag a „Hölgyfutár“ szerkesztősége a nemzeti színház igazgatósága részéről nyert felhatalmazás folytán kinyilatkoztatja : miként íme, az igazgatóság és rendőrség tudta nélkül elkövetett tény nemcsak hogy szabadalmazva nem, de egyenesen kárhoztatva volt. Az igazgató gróf maga személyesen jelent meg előadás alatt a színfalak közt, s hivatása szerint a színházi törvények és illemről megfeledkezett színészt szigorúan megdorgáld,» intézkedése kettőn, hogy színpadunkon hasonló miveletlenséget tanúsító, s a színház tekintélyét kockázó visszaélések soha többé ne történjenek. Egy baj egy visszaélés, egy botrány tehát megszüntettetett.Azonban módokról kellene gondoskodni,hogy a bíráló választmány mindenhatóságaeljárását e szóval akarjuk most jellemezni) a nemzeti színpadra többé ne jutasson oly műveket, melyek egyesek magán bosszúvágyának s ízléstelen pasquill-ösztönének kifolyásai, vagy melyek a durvaságot, lovagiatlanságot, az unalmas bornirtságot léptetik a színpadra, s a mennyiben egyes ötletek, trágár életek kíséretében léptettetnek fel s a közönség egy részét ez eszközzel megnyerik, az ízlés megrontását eszközük. Az újabb időben egymásután előadott 8 új vígjáték közöl nem egy képviseli az emlitett hibákat s nem egynél kérdezők magunktól, kérdezők másoktól és kérdezők mások tőlünk : várjon mi bírható a rendes drámabiráló választmányt s a pályázó 8 vígjátékot biráló választmányt e művek elfogadására ? Mi ily toleráns eljárás ellenében az igazgatóságot tartjuk hivatottnak a nemzeti színpad méltósága s a közerkölcsiség és ízlés érdekét képviselni. — Tudjuk, hogy örömmel fogadja Pest műkedvelő közönsége a hírt, miként Liszt nagyszerű miséjéből az utolsó főpróba holnap tartatik meg a nemzeti múzeum termében szintén jótékony czélra fordítandó belépti díj mellett. — A „Délibáb“ írja : „Nemzeti színházunk opera-személyzete hallomás szerint, „Benvenutto Cellini“ eredeti opera újra betanulásával foglalkozik.“ Mielőtt tehát nem későb t. i. mielőtt az erők nem pazaroltatnak el e mű betanulására, főleg akkor, midőn ez erők több új opera betanulása által igénybe vételnek és jeles müvek betanulására forditathatnak, a „D.“ kéri az igazgatóságot, hogy ne rendelje alá a közönséget személyes érdekeknek s ne adassa újra azon müvet, mely az Ítészet egyhangú véleménye szerint nem sikerült s magát a repertorion fen nem tarthatja. Hogy egy év alatt 2 legfeljebb 3-szor adassék e mű, e czél meg nem érdemli, hogy az egyébként is elfoglalt és sikeresebben használható erők e hálátlan szerepek által igénybe vétessenek. Mint tudjuk, ez operának csak második felvonása bsr némi sikerültebb részszel. E részek a nagyközönségre többszöri adatás után nem fognak vonzerővel bírhatni. A „D.“ figyelmeztetését mi is osztjuk. — Ismételve figyelmeztetjük a közönséget a ,,Magyar ősök képcsarnoká‘‘-ra, melynek első füzete olcsó kiadásban is megjelent s a diszkiadásához hasonló szöveggel Mütter Gyula könyv- és Treichlinger műkereskedésében és Császár Ferencz kiadónál (Lipót utcza 5. sz.) 2 frt 30 kvért p. p. kapható. Az első füzet tartalmazza a diszkiadás hasonló nagyságában Mátyás király, Nádasdy Tamás nádor, Kegévich Péter bán, Zrinyi Miklós bán, Frangepán György kir. palotaőr, és Wesselényi Miklós nádor arczképét. Egyes képek a kiadónál 30 pkrral kaphatók, ki külön 10 pkr mellett a postai szélkülkést viaszos vászonnal borított gyöngyben rögtön eszközli. — Nyárad-Gálfalváról írják az „Erdélyi muzeum“-nak, miként f. hó 4-ről a m. vásárhelyi cs. k. járáshivatalhoz, jóváhagyás végett egy jegyzőkönyv terjesztetett föl, mely szerint községi jegyző Hajnal József előterjesztése nyomán egy gyümölcsös kert telepítését elhatározta a községi elöljáróság oly czélból , hogy a fiatalság az oltásmesterséget könnyebben megtanulhassa, és a vidéken ismeretlen nemesbasztasi gyümölcs tenyésztése terjedjen. A fiatalságnak az oltásra tanítását magára vállalta azon községi jegyző, ajánlkozván, hogy a kert beállítására szükségelt 95 darab, ugyanannyi nemű első rangú gyümölcsoltoványt ingyen állít elő. Az ottani gyümölcsösoltovány iskolából minden gyakorlott fiatal ingyen kap 5 darab oltoványt, kötelező írás mellett, hogy addig meg nem házasodik, mig más 5 darab oltoványt maga elő nem állít. Februárius végéig megrendelésekre egy oltóágat 1 ezüst krért szolgáltat ki. Éljen a derék jegyző s akadjon szép tettének számos követője. — Pályázati értesítés. A gróf Bethlen Miklós által Metastasio „Attilius Regulus“ czimü drámájának 20 darab arannyal koszoruzandó legjobb fordítására következő jeligés pályázatok érkeztek a ,,H.“ szerkesztőségéhez. 1. Nec vera virtus cum semes excidit, curat repont deterioribus. 2. Négy szócskát üzenek: vésd jól kebledbe s fiadnak. Hagyd örökül, ha kihunysz : A haza minden előtt. 3. Ed ogni eta seconda, Di Regoli non é. E pályázatok három bíráló között osztattak ki, úgy, hogy köztük egy nyelvész, egy drámairó s a harmadik színész legyen. Az első a fordítási hűség, a két utóbbi pedig a nyelvbeli s különösen a szavalási előnyökre teend figyelemmel. — Nemzeti színház. Aug. 25. ,,Esmeia'dn“ ballet Szép száma közönség, mely Aranyvári L a. szép tánczát élénk tetszésnyilvánítással követé. Hivatalos. A csek pénzügyminisztérium Kovács János tli-ik osztályú ideiglenes pénzügyi kerületi biztost a munkácsi kerületi pénzügyi igazgatóságtól hasonló minőségben a pozsonyihoz áthelyezte, és Krastz Albert fogalmazót a pozsonyi országos pénzügyigazgatósági osztálynál az ottani hivatali területen III. osztályú ideiglenes pénzügyi kerületi biztossá kinevezte. Körzetudósitások: Bécs , aug. 25. 5°j0 met. 83% 84. 4% % 73/2—3/a Nemz. köles. 85%—%. Urbérkárp kötv. a. a. 86%—87. a többi 78—82%. 1854-diki sorsját. 108%—108%. Bankrészv. 1098 — 1100. Bankcortif. 344—345. Hitelint. 391 %—392. Dunagöb. 589 — 590 d. g. 13. kib. 575—576. Tiszaivasút 108%—114. Nyugotivasut 110—1104. Keletivasút 114%—3/4. Lombard 122—123. Északvasut 284— 285. Államvasut 328—329. a. v. centf. 242%—%. Augsburg 103. London 103 —104. Paris 1193/4. Arany 7%—7%. Ezüst 4%—%. Táviratilag. Paris, aug. 24. 3% 70. 70. Gabonaár, Baja , aug. 23. Búza : 3 ft. 44 kr.— 4 fe. Kétszeres: 2 ft. 40—56 kr. Rozs : 2 ft. 40 — 48 kr. Árpa : 1 ft. 40—52 kr. Zab : 1 ft. 16 — 18 kr. Köles: 1 f. 36 kr. Kukoricza: 2 f. 8 kr. Nagy-Becskerek, aug. 22. Búza: 88 font 3 f. 48 kr—4 f. 36 kr. Kétszeres: 2 f. 48 kr.—3 f. 30 kr. Árpa: 1 f. 30 kr. Zab: 1 f. 18 kr. S. A. Ujhely, aug. 18. Búza : 3 f. —3 f. 18 kr. Rozs: 1 f 54 kr.—2 f. 6 kr. Árpa : 1 f. 20—30 kr. Zab: 48 kr. Kukoricza: 1 f 40 kr. Burgonya: 24—36 kr. Dunavizállás. Budán, aug. 26. 6' 1' 9'' 0 fölött. Tisza-vízállás. „ 21-én —' 8'6'"0 „ „apádéban. A gőzhajózás Tokaj — Namény között akadálytalanul folytattatik. LEVELEZÉSEK. Scsavnicza, aug. 16. (Ered. 1 e v . I.) E nevezetes fürdőhely a lechniczi hegyeken túl van nem messze . A viz egészen szín- és szagtalan és sós savas, de kellemes íze van. Az István forrása kevesbbé sós, s vizét nemcsak a betegek, hanem az egészségesek is jólzán ihatják. Miután a szunni víz évről évre drágább, kivált Pesten, nem ártana, ha a scsavniczai István forrása vizét többen hozatnák, s ekként egy kis versenyt támasztanának. Bizonyosan sikerülne azt megkedveltetni és divatba hozni, mert ki néhányszor itta, annyira megszokja, hogy erősen megkívánja. Kivált ha a boron kívül még egy kis czukrot vegyítenek belé, akkor erősen pezsg s oly kellemes izü, mint a champagnei bor. Ezután a scsavniczai víz nem hevít, hanem igen jó étvágyat okoz A forrásnál természetesen több szénsavas gázt tartalmaz, mint ha üvegekben meszszire szállítják, de ízét és hatását nem veszti el. Több röpirat jelent meg e fürdő vizéről; a betegeket azon röpiratokhoz utasítjuk, hol részletesen van előadva, micsoda betegségekben tapasztalták legüdvösebb hatását, s mikép kell vele élni. Itt csak az egészségeseket, kik ásványvíz élvezetéhez szokták, akartuk a scsavniczai vizre figyelmeztetni. Szalay úr Scsavnicza vidékének, valamint a szomszéd Szepes legszebb helyeit lerajzolta s köre metszette, most Scsavniczai albumot készül lengyel és német nyelven kiadni. H. F. Somogyból, aug. közepén. (Ered. lev.) A „Pesti Napló“ julius 29-ki számában Balaton melléki eredeti levél taglalja a füredi fürdő hiányait, kímélettel de szakértőkig. Mégis a hiányok között fel nem említé az ily közhelyekeni építkezéseket megelőzni szokott nyílt könyvet vagy albumot, hová a vendégek saját nézeteiket, vágyaikat bejegyezni szokták, mely nézetek összevágó többsége és czélszerűsége szolgál irányul az építés, csinosítás vagy bármi átalakításra, s ezen album hiányát hagyta ki csak a fentebbi levélíró a balatonfüredi fürdő hiányai közöl, ezen hiányt tehát pótoljuk a lapokban, s igénytelen nézeteinket adjuk elő, kik a tájt s a körülményeket ismerjük. Kitűnő szükség van a szállásokban : ez oly annyira való, hogy, úgy hiszem, az albumban ezt mindenki egyformán s közakarattal az első helyre sorozná, de ha nem csalódom, az építésre nézve lényege-sen eltérnének a vélemények. A szállásokat illetőleg né- melyek kisebb magánlakókat svájczi ízlésre, némelyek emeleteket halmozva, több szobaszámot a létező épületekben, némelyek nem ily halmozást, de a kápolna vagy liget felett újabb szállodákat óhajtanának. Ízlésemre az első és utolsó modor volna a legjobb; szóljon hozzá, ki az építésben szakértőbb, tekintse e lapokat albumnak. Én tökéletesen meg vagyok győződve a jelen uradalmi főigazgató úrnak a vendégek iránti méltányosságáról, sőt készségéről, melynek tanúságát a hideg fürdőknél tettleg adta. Szerintem jó volna még a forrásépületet annyira nagyobbítani, hogy esős idővel legalább a vizivó ne az épületről reácsurgó eső alatt várja, míg számára viz szolgáltatik. Legfőbb teendő volna az üvegek töltögetését bevezetni az ófürdőépület udvarába : ekkor a hegynek lehajtó sok fuvaros eltiprásától és a ligetbe átsétáló mentve volna, aztán a sok rakodási szeméttől kimérve volna a sétatér oldala, hol jelenleg a vízzel rakodó fuvarosok állnak; végre nem volnának az üvegtöltögetések éjjelre szoritva a sötétségben, és azon töltögetések alatti pokoli lárma, mely mostan minden éjjel zavarja az alvó vendégeket, mellőzve volna. A sétatérre hasonlag bátran elmondom, oly kicsiny, mintha az uradalom számos vendégre számolni sem akarna, de én a kertek helyett a kápolnáig nyúló utat alakítanám sétatérré, és az utat a lövölde körül az arácsi útban vezetném a liget fölött, az istállóktól pedig szintén inkább a kápolnán túl vinnék utat fel a mostani füredi útra, mert igazán megvallom, reám sértőleg hat, hogy azon pár száz □ eltért, mely a sétahely, épületek, színház és liget közti közlekedés pontja, még az országútja is szelje, hol rém ritkán borral savanyu vizezett vasárnapi utas, megint lovait eladni szándékozó uracs elöl ugyancsak futva kell menekedni. A kerteket hagynám kerteknek, csak a közönségnek megnyitva, rendes sétautakkal, hol azon balatoni égeményföldben korábban megérő nemes gyümölcsök s virágok szemlélesiben s illatában az ezt kedvelő gyönyörködhetnek. G. A. Tokajban, aug. 17-én 7' 10" 0 pont felett „ 18-án 7' 9" 0 „ „ „ 19-én 7' 6" 0 „ „ „ 20-án 7' 3" 0 „ „ „ 21-én 7' 1" 0 „ „ „ 22-én 7' 6" 0 „ „ „ 23-án 7' 1" 0 „ „ apadásban. Námenrb. _ 18-án —' 8" 0 „ „ „ „ 19-én —' 6" 0 „ „ „ 20-án —' 8"6"0 „ „ József István Magdolna Az ásványvíz neve forrása forrása forrása A viz fajsúlya üvegbenf 12° R. mellett 1,09674 1,00673 1,00749 Szénsavas gáz 1 font vízben köb hüvelyk 36,16 34,36 35,2 Alkotó részek 1 font vízben Szeiner Sósavas haméleg . . . 0,2265 0,3240 0,4118 Halúsavas szikéleg (konyhasó) ...................... 16,6406 14,1420 18,1640 Kénsavas szikéleg . . 10,8559 10,0560 Szénsavas szikéleg . . 13,9341 13,6378 16,9586 Szénsavas mész . . . 3,4200 3,0562 2,2916 Szénsavas keszeny . . 4,3379 1,2427 1,3635 Szénsavas vasélecs . . 0,0608 0,0912 0,1213 Kovasav...................... 0,0716 0,0687 0,0166 Iblany............................Nyomai Nyomai Nyomai teendette azt, miután a báróné azon csekélytelenséggel rekesztette be előadását. Anna tehát felállott, s igy szólott: — Köszönöm önnek jóakaratát. De nem tudom, menynyire adhat önnek édes bárónémi, egy általam elbocsátott szobaleány előadása jogot mindazt elmondani, mit ön elmondott. Szerencsére azonban nekem nincs mit félnem, s nincs szükségem sem utazásra sem titkolózásra. Jakabról természetesen egy szót sem szólott; nem mintha a herczegné tagadni akarta volna ezen szerelmet, de nem sértette meg szeretőjét azzal, hogy tárgyalás alá vegye jellemét a bárónéval. Egyébiránt bár visszautasította sógornéja ajánlatát, Anna átlátta, hogy ez volna a legjobb mód, ha azt a báróné segélye nélkül ki lehetne vinni. Ha ezen gyermek botrány nélkül jöhetne a világra, s hallgatag emberekre bízatván addig, mig Anna teljes szabadságát megnyeri, mit egész biztossággal remélt atyja megérkezésétől, későbben nyíltan is magánál tarthatná azt : nem volna-e ez a legnagyobb szerencse, mi mind őt, mind Jakabot érhetné ? Ha egyszer a szerető hölgy képzelődése a lehetőségek terére lép, semmi sem képes azt többé feltartóztatni, s a veszélyes helyzetükhöz tartozó, s kikerülhetlen első riadás után, mint láttuk, még a legnagyobb veszély is uj remények tárgya lesz előtte; — olyanok mint a gyermeknek adott bűveső, melyekben első pillanatra ördögöt vagy köveket lehet látni , s kissé megmozdítva rögtön angyalokat és virágokat látunk. Íine a nagy rettenetből, melybe Vladimír szavai kezdetben Annát ejtették, mértéktelen bizodalomba esett jelenleg, s a báróné látogatásából csak azon tanúságot vonta magának, hogy még ellenségeinek is érdekében áll őt pártfogolni, s mint közönségesen mondani szokták, mindent rózsaszínben látott. (Folytatjuk.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Arany János kisebb költeményei. Első k. a költő arczképével, 240 1. második k. 252 r. kedr. Pest, 1856. Kiadja Heckenast G. Nyom. Länderer és Heckenast. Ára 2 fi 36 kr. pp. II. *) A föntebb kiemelt fövonás, t. i. a gondolati bensőség. *) Lásd a „Pesti Napló“ 1966. számát. Arany költészetében, alig fogja egyiránt kiérdemelni a helyeslést minden ítésztársamtól, lévén különösen a képzelődés föllengése az, mi nálunk bámultabb. A kérdés a minő kevéssé volt fejtegetve eddig, annál méltóbb előhozataia most. Nincs becse a képzelődésnek soha is tartalom nélkül. Gondolat dönti el a művészeti erő becsét, az adja mértékét. Azért fölöttébb hibás amaz elmélet, mely abból, hogy a művészet általában, és különösen a költészet, a gondolatnak érzéki előállítása, alakba öntése, oda következtet, hogy a mélységre hajlandó költői elme kevésbbé költői ahoz képest, amelyik több képpel, hasonlattal azaz külsőséggel állítja elő műveit. E részben kimerítő értekezéseket lehetne írni a jelzőkről, szóvirágokról a nyel szépségei szerint, mint amelyek festők, leírók, másolók; de az is való, hogy a költői érzékitésnek legfensőbb módjait egész másnemű leírások adják, mint az érzékiek. Lehet beszélni továbbá művészi alakról, alakítás szabályairól; mindamellett az igazság oda jut ki, hogy ahol gondolat nincs, nem lesz ott forma se. Ha már a hasonlatos, képes költészet barátai épen azért szólanak a mélységre hajlás külöietlensége ellen, hogy ennek talán kevésbé van köze a formával : véletlenül tévednek; mert igaz, eleven alapgondolat, és pedig művészi gondolat nélkül a költői sorok puszta egymásutániság s mégis lelketlen halmaz maradnak, mint ezt igen sok festőiségre áholgó, virágokban dúskodó magyar verselők példája bizonyítja, mig az én állításaim, s elméletem javára szól épen Aranynak, a mélység mellett azon elsősége, melyet a formák szerencséjében senki sem vívott ki jobban magának versiróink közöl. Én e mélységet más néven egyszerűségnek fogom nevezni; mert az egyszersmind igazság, ennek pedig nincs szüksége sok takaróra. innen jünek aztán költészetében oly gyakran elő kendőzetlen szépségek, minőket csak a vak nem lát meg. Mert a tárgyak olykér engedik magukat felfogatni, amily bensőséggel fordul hozzájuk a felfogó elme. Távol tehát, hogy Arany a sugarakat megfestené, a könyüket lágyítaná, vagy a sziklát keményítené, ott fogja fel tárgyát, ahol ennek, úgyszólván java, közepe van. Ha már úgy gondolatik, hogy a forma talán kívülről, betanult schemák szerint lepi el a gondolatot, a költői eszmét , kész a ferde tudomány. Ellenben ha a tárgy amolyan középi felfogással adatik elő , a formát nem kell keresni hozzá, mert az benne van a tárgyban, s a tárgy kiemelve a formában, mire való nézve nem volna esetlenség úgy állítni fel a műszabályt, hogy a tárgynak legegyszerűbb, igazabb felfogása a legművészibb , azaz legformásabb művészet. Ez oka már azon jelenségnek, hogy Aranynál a mennyi a vers, szint annyi az alak.Egyik szüli a másikat. És ez annál szembetűnőbb, mert igen hamar megészleljük, hogy a forma bizony nincs keresve, ha van megtalálva, tulajdonképen , a gondolattal együtt nemződve, születve. Különben hogyan lehetne kimagyarázni, hogy a legmélyebb költők egyszersmind legformásabbak , ellenkezőleg a középszerű tehetségek világ végéig sem bírják belátni, ha jó rímeik , lábaik , rövidség, szabatosság mellett sem sikerül elismertetniük. Épen az, miről e pillanatban és alkalommal elmélkedem, került már szóra ítészeinknél mint ellentéte annak, amit a szónokias költészet képzetében akarunk megértetni. Úgy jut eszembe, hogy a szónokiasság vádját legelőször Sültei mondotta ki nyílván, mi költészetre vitetve át, igen különösen hangzik, oly formán, mintha a szóló művészetek egymást teljesen kizárnák. Rész jel, mikor a testvérek egymásra kiabálnak, s félő, hogy ezért is az idők, az erkölcsök létetnek felelősekké. A szónokiasság, bizonyos, hogy nem költészeti erény, de nem is eredendő bűn, hogy áldozatokra volna szükség megváltatni tőle. Az csak szellemi iránya az elmének, mely volt is lesz is mindig, amig lesz vérmesség az emberi lélekben ; amig szabad lesz csengeni a jövőhez, felsírni a reményhez, folyamodni az egekhez; mig helye lesz az ábrándnak, csodálatos és rejtélyesnek képzelődésünk világában; s nem tartoznak-e minden joggal a költészetbe imezek? Megvallom annálfogva, szeretvén, ha ítészeink nem vernének bennünket költészetünkért is a szónoklattal. Alig volt egy egy szónokibb hajlamú magyar ember, mint Kölcsey , mindamellett költészetében a legvalódibb poétai elemek uralkodnak. A szónoklat egész vádja tehát oda fog esni a külső képzelődés rovására, a dolgok szines vagy képes felfogására úgy Vörösmartynál mint Petőfinél, kik isten, világ tudtával akként jártak el költői hivatásukban, amint meg voltak áldva jó természetük szerint, mélyebb művészi tanulmányok nélkül. Ellenben isten, világ tudtával azon költőink kevésbbé szónokiak, akik amaz erős meggyőződéssel állottak fel a költőiről pályán, hogy tanulni, elmélkedni nemcsak azért szükség, mert egy két ítész úgy mondja, hanem azért, mert a költő legtöbb esetben ellárkozik nélkülük; még nagyra született elme is oda jut, hogy az élet vize helyett a fölösleges áradat tisztátlanun kénytelen úszkálni legszebb gondolataival. Ne emlegessük azért a szónokiasságot csak annálfogva, mert igen kedvező az alkalom emlegetni, hanem ragaszkodjunk annál erősebben a művészet törvényeihez, a tanulmányhoz, az elmélkedéshez. Nélkülük fényleni vakszerencse, velők kérdés. Van elég vers a magyar szépirodalomban, mely ugyancsak nem szónoki, de annál kevesbbé poétái mégis; míg más oldalról Zrínyi „Attilája“ (Isten haragjának én szedett voltam) minden szónoki hang mellett is ugyancsak poétái. — Egyébiránt még eddig az sincs földerítve a szónokiasság emlegetői által : mit értenek az alatt. Mert ha például némely magasabb hangvitelű, talán épen pathetikus dalokat értenek, mineket nagy számmal tudnék kiszemelni a legjobb magyar költőkből , csak az elevenséget támadják meg. Ha puszta hangosságot értenek alatta, ez oly hiba, mely magában a szónoklatban is az marad (s mi lesz akkor a neve ?), mert mindenütt a gondolat, az eszme a valódi, becset adó mérték. És mivel a szónokiasság vádja épen Arany költészetével szemben, s az ő előnyére állíttatik föl, kérdés : nem érezhető-e Aranynál oly hiány, ami dalköltészetben ugyancsak feltűnő; értem a lassudad merengést, gonddal való készülődést, minélfogva Arany, még kisebb költeményeiben sem tulajdonképen lantos költő, hanem folyvást elbeszélő, olykor elmélkedő, mindig meggondoló. Valóban, nem tudnám kimutatni, ha írt-e Arany szoros értelemben vehető lantos verset, melyre oly könnyedén szállna reá a zenei elem, mint Petőfi és a mindkettejöknél pongyolábban szerkesztő Tompa dalaira. Ez a könnyed könnyűség nincs meg Aranyban , s Ítészeink szavaiból úgy veszem ki, hogy csak alkalmilag, egyik időt a másikhoz viszonyítva, emlegetik egymás ellen a művészeti külön elemeket, vagy a költői elmék külön irányait; s nem veszem rész néven, mert mindezt a művészet nevében akarják, s követelik. Ez az én régi törekvésem is. De továbbá, épen az, miről e pillanatban és alkalommal elmélkedem, irodalomtörténeti tény már minálunk, és nemcsak nálunk , hanem külföldön is , és új időben egyformán. Ott van mindjárt honi például Kazinczy zaklató föllépése, Kisfaludy Sándor ellen : Tűzre felét! Ott az a különbségtevés, melyKölcsey és Vörösmarty között eleinte felmutatkozott. Vájjon nem ez állította-e két táborba egymás ellen a német ifjúságot és ítészetet Goethe és Schiller, Rückert és Uhland, Heine és Hervegh miatt; nem azon jelenet-e ez, amelynél fogva rendezgetik a francziák Hugo és Lamartine közé Berangert; vagy az iskolai tanulók jobban szeretik például Ovidot Virgilnél? így az elme iránya, csatlakozva többé kevésbbé a művészettel, abban is sajátságos szerepet játszik, hogy a nagy tömegre nem egyaránt hat egyik Dunajecztől és hazánk határjaitól Gallicziában fekszik. Mostani birtokosa Szalay i. Ennek apja hazánkból szakadt Gallicziába. Szalay úr mindent elkövet a fürdőhely emelésére, fáradozása nem is maradt siker nélkül, minden évben számos beteg keresi ott roncsolt egészsége helyreállítását. Alig is lehet kivált a máj- és lépkórokban hatályosabb fürdőt ajánlani. Ezt a víznek vegyészeti elemzése tanúsítja. Három kút van most használatban : József, István és Magdolna kútja. AUSZTRIA Bécs, aug. 25. Estterházy Pál herczeg, ausztriai cs. rendkívüli követ az orosz császári udvarnál f. hó 22-én esti 11 órakor, tizenhárom órai utazás után érkezett Sz. Pétervárról Moszkovába. Bécs, aug. 24. Sokak előtt úgy tetszik, mintha egy idő óta a porosz kormány hangulata lényegesen megváltozott volna mindazon ügyekre nézve, melyek a dán kabinettel elintézendők, s nehezen tévedünk, ha ezen átváltozást bizonyos nézetekben azon időponttól keltezzük, mely Ausztria és Poroszország két magas fejedelmét Teplitzben összevezette. Ezen pillanattól kezdve a dolognak oly látszata van, mintha a porosz politika is hajlandó volna, határzottabban mint eddig, a német nemzeti érdekeket a német herczegségek ügyei és jogai védelmére kiindulási és súlypontot tenni s imigy a fenforgó differentiákat valahára végleges elintézésre juttatni. külföldi Angolország, London, aug. 22. Urquhart szerint Palmerston lord , más részről pedig PaEmerstonnak néhány tisztelője szerint Albert hg. volna hivatva és kiválasztva, hogy mint Angolország szabadsága s függetlenségének sírásói a történelem lapjain figuráljanak. Az urquhartisticus Heralds a palmerstoni Advertiser erre nézve egymást kiegészítik. Mind a két lap veszélyt jósol, de visióiknak különböző alakot és színezetet adnak. Tíz hírlapolvasó közöl kilencven rendesen nevetnek Urquhart jövendölései fölött, míg hatan vagy heten, a radikal lap denunciatióira figyelmesen hallgatnak. Ez azon könnyen felfogható okokból magyarázható, melybe az „Advertiser” szokta gyanúsításait öltöztetni, s azon körülményből, hogy ennek czéltáblája egy herczeg, mégpedig ezenfelül külföldi. Oly nyíltan és merészen még sohasem lépett föl a denuticiatio, mint ma az absolutisticus propaganda ellen Angliában. Az illető czikk mindenesetre azt mutatja, mily nehéz némely embernek egy férfiú egyetlenegy meggondolatlan szavát elfelejteni, mig egy másiknak meg nem magyarázott s meg sem magyarázható