Pesti Napló, 1856. szeptember (7. évfolyam, 1972-2000. szám)
1856-09-19 / 1989. szám
vány részére ez évben Turcsányi Adolf tanár irt tudományos becsű értekezést. Czíme: „A másodrendű egyenletek mértani szerkesztése.“ 18. A nagybányai katholikus algymnasium IV-ik évi programmja. Kiadja Pongrácz Gellért igazgató. Tornay Róbert tanár a „mennyiségtan- és az avval rokontanokról általában* értekezik. Az algymnasium tanárai (mindnyájan minorita rendi áldozatok) : Pongrácz Gellért, Máté Jób, Czinóber Amadé, Tornay Róbert, Szegedy Gyárfás, Csáky Dénes. A tanulók öszves száma 97, ezek közöl nagybányaiak 83, vidékiek 10, ismétlők 4. Magyarok 44, románok 53, rom. kath. 41, egyes, görögök 52, n. egyes, görög. 1, helvét hitv. 3, tanpénzt fizetett 94. I. o. 39. II. o. 25. III. o. 15. IV. o. 18. 19. Keszthelyi praemontrei kath. algymnasium programmja. Kiadta Szita Sándor igazgató. „Aulus Licinius Archias költész emleképét adja ez évi programaiban Pintér Endre tanár, a költő életének rövid rajza mellett azon beszédnek vázlatát is adja, melyet Cicero Archias védelmére tartott. Az algymnasium tanárai : Szita Sándor, Pintér Endre, Novák Athanáz , Balallázy Miklós , Szilley Máté, Sztróka Gábor, Schimpeck Bene. Rendkívüli tanár Emecz József. A tanulók összes száma : 69. I. o. 25, II. o. 19., III. o. 12, IV. o. 13. Ezek közöl helybeliek 41, vidékiek 28, rom. kath. 61, ágost. hitv. 3, izrael. 5, magyar 64, izrael. 5. 20. Tudósitvány a tatai kegyes tanitórendi algymnasiumról. Kiadta Demeter Alajos igazgató. Szaiff János tanár ,,Tatát mint volt és van“ írja le. Ez értekezés nemcsak történeti tekintetben érdekes. Részei: 1. Tata eredete. 2. A monostor megszüntetése. A vár keletkezte. 3.Tata viszontagságai és birtokosai. 4. Tata mint város s Tóváros. 5. Tata hajdani kinézése. A mocsárok lecsapolása. 6. Tata fekvése, éghajlata s környéke. 7. Tata lakosai s nevezeteségei. Tanárok : Demeter Alajos, Dezse János, Hanuss János, Koncz János, Szaiff János, Szalzbauer János. A tanulók öszves száma 84. Ezek közöl kimaradt 9. helybeliek 49. vidékiek 17. magyar 53. német 5. izrael. 8. rom. kath. 56. reform. 2. izrael. 8. ösztöndíjas 2. PESTI NAPLÓ. Pest, sept. 19. Míg az „Oest. Ztg.“ (a hitelintézet orgánuma) oly hamis logikával támadja meg a magyar földmivelési hitelegyletet, addig örömmel tapasztalhatjuk, miként a bécsi journalistikában is a birodalom érdekeinek helyes felfogásával, méltányos megemlékezésben részesül a keletkező intézet, hogy nem mind szegődik képviselőjévé a creditmobilier érdekeinek, s örömmel tapasztaljuk, hogy az „Oest. Ztg.“ megtámadása, gyanúsítása egy kotteria féltékenységének kifolyása, s hogy az ép az elhatározó körökben nem talál viszhangra. A m. kereskedelmi minisztérium közlönye a tartalmas „Ausztria“ ugyanis az alapítók emlékiratát következő figyelemre méltó elmélkedés kíséretében közli : „Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, miként a földmivelési hitelintézet egyelőre csak terveztetik; egyébiránt a gazdag birtokos nemesség s több német hitelintézet részvéte igen nagy hasznára lesz. Az üzletkör, mely a vállalat részére kijelöltetett, igen terjedt, s ha a társaság valóban megfelel mindannak, mit programmjában ígér, úgy működése Magyarországra nézve jótékony következésű leend. Bizonyos, miként ez ország termelését főleg a jetszőtt vasúthálózat folytán igen emelendi, de ép oly kétségtelen, miként a kifejlődés is lényegesen fog siettetni, ha a földmivelés, bányászat és ősiparágak részére elegendő tőkék ás jó munkaerők szereztetnek.“ E tárgyról a hivatalos ,,P. O. Z.“ is igen melegen s helyesen nyilatkozott. Ajánljuk illető czikke megolvasását az „Oest. Ztg.“-nak. — Pest városi községtanácsának f. hó 15-kén tartott ülésében még a Rókus-kórház helyiségeinek elégtelensége is felemlíttetett és ennek folytán indítványoztatott, miként ez intézet vagy nagyobbittassék, vagy a szegények háza közelében még egy más kórház szereltessék fel. Miután azonban erre nézve az illető alapítványok elégtelenek, e tervek egyikének valósíthatására indítványoztatott, hogy minden gazda minden cselédjétől havonként 6 pert fizessen a város pénztárába, ezáltal jogot nyervén cselédét a városi kórházban ingyen ápoltatni. Ez indítvány felett végleges határozat még nem keletkezett. Nemsokára visszatérendünk e tárgyra. — A „T. L.“ értesittetnek, miként Bartakovics Béla egri érsek önmaga a cseréptanító fizetésének javítására 1000 pártot alapított. Schehovics Ferencz egri kanonok úr a szendrői egyházkerületi tanítók fölsegéllésére, 500 pfrnyi alapítványt tön; Práf József keresztes-püspöki plébános pedig a Geejen felállított tanoda javára 200 pfrt alapított. — Az „Oest. Schulbote“ hosszú sorát közli a jótevőknek, kik közelebb az iskolákat megadományozták. Nm.s főt. Hajnald Lajos erdélyi püspök excellentiája az Orsolya-szüzek gondviselése alatt álló leánytanodának újabban 2000. m. szt. Girk György pécsi püspök a helybeli elemi főiskolának 8000; gr. Eszterházy a csákvári iskola fölépítésére épületszerekben 1530 pártot adományoztak; a simontornyai községtanács az elemi tanítónak fizetését 300 pfrttal javította ; báró Sna mint volt simontornyai földesur az iskolaház tágasbitására szükséges épületszereket s azonfelül 200 pfrtot ajándékozott ;gr. Széchenyi a doroghi falusi iskolát meglátogatván 50 pftot osztott szét; gr. Károlyi György a kőbányai pusztán általa állított iskola tanítójának évi fizetését 60 frtról 100 frtra fölemelte ; Szabadka községtanácsa 8000 pártot szavazott mag ús iskola fölállítására; Jászberényben az elemi tanítóknak évi fizetése 300 frtról 500 frtra, Egerben pedig 160-ról 350 frtra emeltetett, ez utóbbi helyen a beirási dij is a tanítóké maradván. (Rel.) — A közönség, mely Hollósy L.-nél, énekében annyiszor gyönyörködött, figyelmeztetésünk nélkül sietni fog holnap a nemzeti színházba, hol kedves művésznőnk jutalmad az „Észak csillaga“ fog adatni. — A kecskeméti reform, egyház elöljáróinak a kecskeméti reform, egyházban levő iskolákról kiadott tudósítványa szétküldetett. E tudósítvány kiadása által elévetni szándékolt czél érdekében közöljük annak az iskolák jelen állására vonatkozó részét : „Sietünk beváltani adott szavunkat az ígért tanszékek felállítása által, melyekre sikerült rendes tanárokat megnyernünk Dr. Heiszer József előbb pápai theologiai tanár, jelenleg gyönki lelkész, — Tóth József gyönki tanár, — ,s Pap Gábor balatonudvari lelkész urakat, segédtanárul (egyszersmind seniorúl) Hoffer Endre urat, kiket helybehagyás s megerősítés végett f. t. superintendent úrhoz már felterjeszténk, megerősittetésök mindennap váratván, kik a kecskeméti reform, egyház pénztárából és a Szánthóféle alapítványból fognak dijaztatni, n. t. Filó Lajos és Filó János urak pedig a superintendentiáéból. Mi tanterv szerint fog e hat tanár működni, micsoda tanfelosztás és leczkerend fog általok követtetni, ez iránt az illető egyházkerületi felügyelő bizottmány fog egyetértőlegy tanári testülettel annak idejében intézkedni. Azon jótétemények, melyekre theologus ifjaink számíthatnak (a legatiókon kívül) e következők: 1) Ingyen társas lakás a régi iskolaépületben. 2) Nyolcz ifjú számára egyenkint 29 fr. 15 kr. pp„ kik temetésre tartoznak járni, ezen fáradságukért külön minden alkalommal tóga nélkül 6 pkr., tógában 12 pkr. fizettetik nekik fejenkint 3) 161 pfr. 24 krra menő ösztöndíj, melyből a gymnasialisták is részesülnek. 4) Huszonöt ifjú számára tiszteséges jó házaknál ebéd, vagy ebéd és vacsora, vagy szállás is, részint tanítási kötelezettség mellett, részint a nélkül. Ami illeti továbbá a félgymnasiumot, hálás örömmel tudathatjuk,hogy ennek megnyithatására a cs. k. Helytartósági engedély I. évi július 18-kán már megérkezett. Megnyittatik tehát, mind a nyolcz osztály, October elején, a megnyitási napot az igazgató fogja hirlapilag közzé tenni. Igazgatóul J, Soós Gábor úr van megválasztva, ki Bánffy Miklós gróf ur ő nagyméltóságú házánál tizenegy évig volt nevelő, későbben pedig losonczi félgymnasiumi igazgató. Tanártársai lesznek : Bulcsu, Csabai, Hollósi, Homokai, Ujszászi, Jancsó urak, és ezeken kívül felterjesztvék immár Demeter Károly a kecskeméti iskola jeles növendéke. — Nagy Samu halasi tanár, — Pólya József pápai tanár, — német nyelv tanárul pedig Birmann ur választatott Bécsből. Vallástanitásról s lelkész hivatal fog gondoskodni. — Tandíj az egész évben egy pengő forint fizettetik. — Mihelyt az intézet megnyittatik, folyamodni fogunk a nyilvánosságért. A mi illeti végre népiskoláinkat, ezek már a nemes város által ajánlott s folyamatba tett évenkénti 6000 pft. alapján, i 1 tanítóval szervezve vannak s meg is nyittattak.“ — Bate úr a Kolozsvár és Torda közötti vidéket megutazván, azon meggyőződést hozta vissza, hogy a vasutat minden nagy nehézség nélkül Tordára lehet bevinni. Ennélfogva Nagy-Váradtól M.-Vásárhelyig vagy inkább Nyárádtőig nem lehet a vasút lehetségét elvitatni. Pickering ar M. Vásárhelyre rándult gr. Toldalagi Viktorhoz egy angol-magyar élvezetben a vadászatban részesülni. (M. F.) — A „T. Lapok“ szerkesztője, mint látjuk, nagyon szivére vette az „Olvasókönyv“ felöl első ízben a munka megnevezése nélkül, később otromba provocatio folytában közlött nem érdemleges nézetünket. Keresztények vagyunk s nem fogjuk többé gyötörni a koszoruzott fordító álmait. Ad vocem „Koszoruzott fordítás!“ L. ur a „Tanodai lapok“ban emlékezik még azon ártatlan és bizony haragra nem érdemes észrevételünkről, melylyel Lonkay urnak a „Hölgyfutárban közlött koszoruzott műfordítását megemlitök. Halljuk miként védi L.ur a tanárok és nevelők részére szerkesztett laphoz nem illő hangon irt soraiban koszoruzott műfordításának hiányait. „El nem mulaszthatjuk megjegyezni, mondj. az, hogy a pályázati idő végnapjaiban sebten készült műfordítást (pályázatra sebten készült műfordítást) a pályázat eldöntése után néhány jobb kifejezés beillesztése s az egyik több tekintetből logilletékest bíráló becses észrevételeinek illő tekintetbevétele végett a ,H.Bt. szerkesztőjétől visszakívántuk néhány napra a kéziratot, de azt a választ kaptuk, hogy már szeretik. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy miután már eddig is több műfordítás elleni sajtóhibát láttunk, a megrovások illetékességét részemről csak akkor fogadandom el, ha majd Attilius Regulusz egyébb dolgozataimmal, saját gondom alatt önállóan fog kiadatni.“ Miután L. úr a koszorúzott műfordítást sebten készítő, valamint az ekként készült fordítás hiányait az ily művekkel együttjáróknak kell elismernie, úgy meg kell engednie azt is , hogy az ekként készült mű hiányaira reflectálhassunk. De mi nem is ezt a bűnt követtük el, hanem csak egyetlen egy curiosumot emeltünk ki a koszorúzo 11 műfordításból. Megjegyzésünket el kellett volna tűrni L. urnak, főleg miután annak helyességét elismeri és nem tüstént harczra kelni ujonczhévvel s oly hangon szólni, mely hang a tanárok és nevelők részére szerkesztett lapot meg nem illeti. — A „Tan. lapok“ban L. az „orientalista“ szót, „keletész-“re forditá. E szó ugyan sem nem szép sem nem jó, de azért alatta még azt sem érthetjük, mit az „orientalista“ szó alatt kell értenünk, t. i. a keleti nyelvek mivelőjét. — Az „Erdélyi Muzeum“ almanach szerkesztői ígéretükhez képest kedves kötelességeknek ismerik a t. közönségnek bemutatni azon becses írók névkoszorúját, kik a vállalat érdekében közreműködésüket ígérni szíveskedtek. E tisztelt írók a következők : Arany, Abonyi, Császár F., Dózsa, Halmágyi L., b. Huszár J., Gyulai P. b. Józsika Géza, b. Józsika Kálmán, Kriza János, Kővári László, Lauka , Lisznyai, gr. Lázár K. Medgyes, Mentovich, Remellay , Szász Károly , Szabó Károly , Szilágyi S., Száva Farkas , Székely, Tóth Endre, Tóth Kálmán , Thali, Vida Károly. E becses névsor kezeskedik a vállalat belbecséről. A pest kegyes tanitórendi nagy gymnázsium részéről az illetők tájékoztatása végett nyilváníthttatik , miszerint az 18567-diki tanév october első napján reendi kezdetét, sept. 28, 29 és 30-dika a beírásra, oct. 12, 3 és 4-dike pedig az ismétlési és fölvéti vizsgálatokra fog fordittatni. Kelt Pesten, sept. 17-dikén 1856. az igazgatóság. — Nemzeti színház, (ss.) Sept. 17-kén Fáncsy Ilka felléptéül, másodszor: Becsületszó. A kitűzött negyven arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték egy felvonásban. Irta Szigeti József. — Harmadszor hirdették másodszorra e nyertes vígjátékot, s ez este végre elő is adták szépszámú közönség előtt. Szerepváltozások fordultak elő, melyek közöl kétségtelenül előnyére vált az előadásnak, hogy a nagybácsit a szerző maga játszotta. Lucretiát Tóthné helyett Hubenainé személyesíté. Jobb volt ma Lendvai játéka Gyula szerepében, mint minap, mert legalább komoly szerelmet tüntetett ki hugocskája Róza iránt. Szerdahelyi és Fáncsy Ilka játékáról múlt alkalommal már szólottunk. — Ki kell emelnünk, hogy a szerző czélszerű javításokat tett magán a vígjátékon is. Nevezetesen megváltoztatá a Lucretiaféle szerelemhistóriát a kertészfiúval. A bácsi nem éjjel, de nappal lesi meg a szerelmes párt, s e szerelmes pár házasságról gondolkozik. A viszony igy sokkal ártatlanabb és vígjátékba illőbb; a nagybácsi viseletét is, hogy t. i. a társalkodónét e viszony daczára is meghagyja házában, természetesen magyarázza azon szándéka , hogy Lucrentiát pénzzel akarja segíteni, lehetővé teendő így a kertészszeli egybekelését. Ezen változtatással a kis vígjáték sokat nyert. A „sovány“ áldás is kihúzatott, s helyébe a helyes „atyai“ áldás létetett. Óhajtanak, bár íróink közöl minél többen követnék Szigeti példáját, ki nem abban keresi a következetességet, hogy a belátott hiányt, mert már megvan, meg is hagyja vagy épen szépségnek bizonygassa, de hiúság nélkül javítni kész a javítni valót. A vígjátékot, mely ma is osztatlan tetszésben részesült , melynek előadása közben a közönség élénk tapsokkal tüntette ki a szerzőt, követő : Gizella, ballet két szakaszban. Saint-Georges Gautier és Corally után színre alkalmazta Campilli. — Aranyvári Emilia folytonos haladást tanúsít, s gyönyörű tánczával ma is elragadta a közönséget, mely nem győzött eleget tapsolni. Hivatalos: Főherczeg Főkormányzó ura császári Felsége tegnap délután 1 órakor Bábolnán át a soproni közigazgatási területre elutazott, hogy Ö cs. kir. Apostoli Felségét, legközelebbi legmagasb megérkezésekor az ország határán fogadja, előbb azonban még némely csapatszemléket lévén tartandó. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt oklevél által pallini Inkey Eduard cs. k. kamarást és nyug. ezredest, az ausztriai birodalom bárói méltóságába fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apost. Felsége f. é. sept. 9-én Klagenfurtban kelt legf. kézirata által a zágrábi bánitáblánál megürült tanácsosi állásra.” Mák Vilmos zágrábi orsz. törvényszéki tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cultus- és oktatásügyi minisztérium Mikoezky Ferenczet, az elbogni községi főreáltanoda helyettes tanárát, valóságos tanárrá a budai cs. k. főreáltanodához kinevezte. A belügyminiszter dr. Nedomanszky Ferencz szolgabiró hivatali tollnokot, segéddé valamely politikai szolgabirói hivatalnál Magyarországban kinevezte. F. hó 7-ki 18,967. és 17,925. sz. igazságügyminiszteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi orsz. főtörvényszék területén Porubszky István, a sopronyi orsz. főtörvényszék területén Bánffay Simon kineveztetett. Börzetudósítások. Bécs, sept. 17. 5°10 met. 83— V16. 4% % 72%—%. Nemz. köles. 84%—85. Urbérgyök az; én saját lábam csontját kétszer törtem el önkényt, mert rosszul forrt egybe, s kész vagyok még a nyakamat is kitörni, hogy az igazságot bebizonyítsam. Ez az én mondásom. Ki van hát itt, akivel beszélni lehet. Az orvos, még megkötözve is, hatni látszott a tömegre. Bodza Tamás sietett szavába vágni. — Azt állítja ön, hogy a nemesek nem mérgezik meg a parasztokat. — Az is bolond, aki ilyent kérdezni tud. — Tehát mi az, amitől az emberek országszerte halnak ? — Halnak az ő bűneik miatt. Halnak egy rettenetes ragálytól, mely benne van a levegőben, a térdben , az ételben italban, amit Isten adott, a nappali forróságban, az éjszakai hidegben, és megöli az urat, úgy, mint a szegényt személyválogatás nélkül, mely meg fog benneteket is látogatni, ha ma nem, holnap, és kiveszi a dézmát házaitokból, és megtalál benneteket az erdőn, a mezőn, a lakadalmas házban, ha mindjárt minden nemes embert megöltök is e helységben, azért okosabban cselekesztek, ha eloldjátok a kezeimet és kihagyjátok osztani magatok között ezt az áldott ellenszert, amivel Isten segítsége mellett kikerülhetitek a bajt. Bodza Tamás megütközve tapasztala, hogy a lázadók egy része hajlani kezd a szóra ; hirtelen római szobor állásba helyezé magát, s erős hangon kiálta : — Doktor! Én azt mondom, hogy ön hazudik. Senki ne nyúljone fehér porokhoz, mert ezekben a halál lakik ! Ha azt állítja ön, hogy ez a por nem méreg, — vegye be ... . Ez ötlet viszhangra talált. — úgy van, úgy van , nyelje le, amit hozott, ha nem méreg. Az orvos nem szerette ezt a gonosz ajánlatot, de ezt nem volt szabad észrevétetnie. — A halál onnan felülről jő , szólt a mesterhez nyugodtan. Az orvosság nem enni való dolog, hogy azt egészséges ember felkanalazza. Egyébiránt, hogy meggyőzzelek benneteket állításom igazsága felől, szívesen beveszek a vismuth porokból. Bodza Tamás maga ment oda hozzá, egy papírral beletöltött a megkötözött férfi szájába. A körülállók oda tolongtak körülé és kíváncsian lesték, hogyan fog meghalni tőle ? — Nézzétek, hogy zöldül az arcza , szólt a mester gonosz phantasiával ingerelve a nép képzelődését. Mint merednek ki szemei! hogyan sápad. — Az én szemeim nem merednek mester, hanem a tieid, szólt nyugodtan az orvos.A te arczod sápad, reszket. Mondom, hogy a halál onnan felülről jő és nem az én poraimból. Bodza Tamás tántorogva kapaszkodik a mellette álló Hanák karjába. Már korán reggel óta érzett valami kábító zsibbadást tagjaiban, néha facsaró görcs ragadta meg belső részeit, s olyankor mindig valami mondhatlan rémület támadt lelkében , de az mégis elmúlt mindig s nem akart panaszkodni róla. Most Újra meglepte az a névvel nem nevezhető ijedség, melynek hatása alatt a legbátrabb férfi halálsápadt alakká lesz, mint aki azon ellenségét érzi közel, aki ellen nincs védelem. Az orvos leghamarább észrevette kínzóján a fades Hyppocratica borzasztó tüneményét s midőn azt mondá neki : „Íme a te arczod halálszinti,“ akkor beletaszitált a megásott sirba, oly menthetlenül , mintha késsel szúrt volna szivébe. A lázadók borzadva tekintenek a mesterre, ki néhány perczig ámolyogva állt előttük szörnyen elváltozott arczczal, merev szemei körül ónszinü karikák, arczai beesve, ajkai elsárgulva, egész tekintetében a hült rémület torzképe; azután egyszerre felorditva bukott le a lépcsőről, s azon perezben tagjai összezsugorodtak, úgy hengeredett az orvos lábaihoz, kíntól iszonyúan ordítva. — Irgalom Istene irgalmazz! . . . Doktor, segíts rajtam, mert meghalok ! (Folytatjuk.) ! ^‘SSNSK'S !.. A DANDERYDI KÁNTOR ÉLMÉNYEI.*) SVÉD BESZÉLYEK. Irta tv Magyarul közli Blanche Ágoston német forditmánya után Szenvey József. BEVEZETÉS. Mintegy huszonnyolcz év folyhatott le azóta, hogy én a Nora-i majorban, a Danderyd községben egész nyarat *) Midőn a jelen Beszélyfüzért e lapok tárcza-hasábjain közöljük, kettős czélból teszszük azt; először, mert tölték; e major öt negyedmérföldnyi távolságban feküdt éjszaki irányban Stockholmtól s akkor még Djursholmhoz tartozott. Nora mellett jelentékeny fejete volt, melyet akkor egy szokatlan fürgeségü igen szorgalmas nő tartott haszonbérbe. A haszonbérlő asszonynak férje volt, kit Grönlundnak neveztek, s ennek egyetlen kötelessége : minden reggel a nagy tejszállító targonczán Stockholmba menni s minden estre az üres edényekkel onnét ismét hazatérni. E foglalkozás korán sem volt a legkényelmesebbnek mondható, mert a targoncza nem bírt semmi ruganyos üléssel, ezenkívül pedig annyira zsúfolva volt tejes edénynyel, hogy majd semmi hely sem maradt a szegény férfi számára, ámbár bizony lábszárai a lehető legvéznábbakhoz tartoztak. „De az Istenért, hova tegyem már csontjaimat?“ szólalt fel nem egyszer, midőn azon egyetlen magas ülésre, mely neki ez életben rendeltetéséül juta, telepednie kellett. „Ülj csak föl, nincs szükséged sem ruganyos ülésre, sem vánkosra!“ ez volt mindig a nő válasza. Egyébiránt elismerte, hogy egy fekete-bérlőnőnek alig akadhat jobb tejszállítója, mint ez az ő férje volt, mert bármi nagy rokonszenvvel viseltetett is ez a szeszes italokhoz, azon egyben a nő bizonyos lehetett, hogy tejét érintetlen hagyja. „Ki rumot iszik, annak nem kell a tej“, imezt szokta mondani. Annak egyszerű oka pedig, miért nem volt szabad a férjnek ruganyos ülésre telepednie, az volt, mivel, ha a legcsekélyebb kényelmet élvezte is, azonnal elaludt. Csak a rázás s a lábszárai miatti folytonos aggodalom tarthatóktt a tejes targonczán ébren. Volt továbbá Grönlund asszonynak egy Reinhold nevű nyolcz esztendős fia, ki mellett én akkor informálod szerepet viseltem, anélkül hogy egyéb beneficiumom lett volna, mint azon kényelem : a szép évszakot a falun tölthetni s annyi jó tejet ihatnom, a mennyi csak belém fért. Végre egy Lotta nevű szép sötétszürke kancza is állt rendelkezésemre , mely, mint én hiszem , magától a fejét ebérlő asszonytól nyerte nevét. Lottát meg vagyunk győződve, hogy az már magában is a közönséget érdekelhető kedves olvasmányul fog szolgálni; másodszor pedig, hogy egyúttal egy idegen nemzetnek egyik szellemi műkincsét, t. i. a svéd szépirodalom egyik újabb termékét hazai nyelvünkre átültetve megismertessük. Szerk. soha sem fogták a tejes targoncza elé s csupán akkor használták , midőn a nő az uj tandemjében, melyen a ruganyos ülés sem hiányzott, Stockholmba szándékozott menni, követeléseit ott behajtandó;— oly feladat, melylyel férjét soha sem terhelte, — vagy ha Djursholmot s ott lakó pártfogóját látogatta meg, ki nem volt csekélyebb személyiség, mint Wirsén gróf, a most már Istenben boldogult államtanácsos úr, Grönlund asszony Wirsén grófnál legalább oly magas kegyben állt, mint a gróf állott XIV. Károly János királynál, valószínűleg mégis azon különbséggel, hogy a király nem hallgatott mindig oly nyájas arezczai miniszterének javaslataira, mint a gróf az ő bérlő asszonyáéira. Wilsén, ki szintoly jeles mezei gazda, mint államférfi volt, órákig elcsevegett Grönlund asszonynyal mindenről, mi egy jól rendezett mezőgazdászaihoz tartozik s rendszerint a nő tanácsát követte. Egyszer a gróf, mondják, ekép is nyilatkozott volna : „Ha az én jó Grönlund asszonyom alsószoknya helyett nadrágot viselne, bizonyosan őt tenném minden jószágom felügyelőjévé.“ „Méltóságos gróf!* Minttigy válaszolt volna a nő — ugyan mit kezdhetnek ily egyszerű és tekintélytelen posztódarabbal? Egyébiránt olvastam valahol egy királynéról, ki, ámbár csak alsószoknyában járt, grófjait és báróit ugyan csak meg tudta leckéztetni.“ Mindazáltal korán sem mondhatjuk, hogy e nő férjével is keményen bánt volna, ha mindjárt sokszor tréfát űzött is vele s mindig a kényelmetlen teljes targonczán járatta, mire nézve, mint fentebb már előadtam, érvényes okai voltak, így P- ° nem épen ritkán történt meg, hogy Grönland a városból estve későn visszatértekor kissé elázottnak tapasztaltatok, úgy hogy neki, valamint a tejes edényeknek, nehéz volt saját erejükkel a targonczáról a földre szállani. Ilyenkor a nő soha sem czivakodott, sőt inkább a lehető legjobb arezczai imigy szólt a leánycselédekhez : „Egy leányok, csak menjetek szaporán, és hozzátok be férjemet a tejes edényekkel együtt!“ Ezen és több más házasságra gondolva, melyeknél majd a férj, majd a nő gyakorlá az egyeduralkodást, némelykor úgy rémlett előttem, mint ha a házasság egy élet-halál harcz volna, mely előtt a fiatal pár az ég áldását kéri le. A harcz kezdődik, s a győzelem, vagyis a szabadság az ügyesebb részt illeti. Egyszer Grönlund asszony igényeit akarám kinyo-