Pesti Napló, 1856. szeptember (7. évfolyam, 1972-2000. szám)
1856-09-21 / 1991. szám
zelebbi időkben fölmerült okok. Hanem mindezeken kívül van még egy, a felvidéki jobbágybirtok természetében fekvő oly ok is, mely a nép elszegényedésére, főleg a jelen magánjogi viszonyok szoros külön korlátozásai mellett — nem kis mértékben hat. S ez abban áll : A felvidéki népségnek használható szántófölde igen kevés van; még kevesebb kaszálója s legelője. Azt pedig jól tudjuk, hol a felvidéki lakosság mezőgazdászán iparának főága a marhatenyésztésben áll, s ő ezt puszták helyett ama hatalmas tengerekben űzi, melyeknek tölgyei még nem ismernek baltafokot. Ámde ezen őserdők szinten nemzs tulajdonai, s miután azon patriarchális viszony is megszűnt, melynél fogva a£ egykori földesur kegyesen s minden jogsérelmi kifogások nélkül eltűrte, hogy jobbágyainak mennél több s több marhái legyenek — mivel ez,aczugos robotokra nézve neki is előnyére szolgált — nagyon termésetes, hogy most a marhatartásban minden felvidéki jobbágy annyira korlátosa vak, hogy egy pár gedét is alig szabad tartania. Pedig ez, rá nézve életkérdés, mert midőn zabja vagy tengerije nem termett, a burgonya pedig, mint különösen 1846 óta rendszerint kiveszett, — családi tápforrásául csakis néhány üsző, nehány juh, s egy pár kecske — szolgált vala Mindezen előnyöket most, nem élvezhetvén, nem természetes-e, hogy ily országban, hol a munkaszeretet gyümölcsöztetésére sincs elégséges alkalom — a nyomor és szükölködés lejtőjén mindinkább alább száll? Hozzájárulván ezen néposztálynak különben is elhanyagolt nevelése s azon előzményei — a múltnak, hogy tudniillik gazdag soha se volt s nem is lehetett, át kell látnunk, hogy rendezetlen népéletünk főleg jelenkori phásisai közt, anélkül sülyedt ennyire, hogy arra akár valami külső csapás, akár a fajzali vér teljes romlottsága szolgált volna egyedüli s fötényező gyanánt. Szerintünk tehát minthogy Más, és pedig épéit a most előszámlált okok és a kés filihédyékből Magyarázható a kárpáti pauperismus , armák megszüntetésére vagy legalább enyhítése s tovább terjedése megakadályozására hathatni, mint a közbetegség tani. — Azaz : Mindenek felött módosítani az 1840 : VIII-ik törvényczikkelyt, mely különben sincs öszhangzásban az 1836 : IV- i V-dik cikkelyekkel.!?) *) Szabályozni s kevesebb számra szorítani a korcsmákat, melyeknek sokasága leghártékonyabban hat valamint a nép erkölcsiségére, úgy anyagi viszonyaira; — Rendet s arányosítást hozni be az erdőségekre nézve, minthogy a felvidékeken ezen erdőségek s az erdőségekben gyakorlott legelés és marhatenyésztés , majdnem nagyobb jelentőségű az összes lakosságra nézve, mint maga a telekbirtok. — végre . A népnevelést minden áldozattal s lehető erőfeszítéssel előmozdítani, mert e nélkül a legvagyonosb nélosztály is ép oly veszélyes az államra s a társadalmi viszonyokra nézve , mint a minő a műveit de vagyontalanok sokasága, mely minden érdeknek s törvénynek természetes ellensége. Mindezt azonban, az országló hatalom csak azok őszinte közremunkálása által eszközölhetné sikeresen, akiknek nélkülözhetlen szükségük van arra, miszerint egy hazai néposztály erkölcsi súlyát s munkaerejét, saját érdeküknek megnyerjék. MÉSZÁROS3 KÁROLY. jótékonyabban mem ama fookáit elházi— *) Legyen szabad ehhez kérdőjelt csatolnunk, mely sok kétséget is fejezzen ki. Se rk.1*Avi A zendülök odanyomták kezébe a kapát s gúnyolódva tánogatták, hogyan hányja ki a földet a veremből, azután belefektették, hogy mérje meg : elég hosszú, elég mély-e ? Úgy kaczagtak e tréfának! Boxszerre paripa-robogás hangzott s két lovag vágtatott az udvarra, kivont karddal jobbjaikban. Olyan váratlanul jöttek, hogy csak a kapuban ácsorgó némberek sikoltozása értesité felőlük a dühöngő csapatokat. — Fiam! kiálta, végső erővel felerhelkedve helyéből az ősz nemes. — Atyám! atyám ! sikolta az ifjú s azzal a legsűrűbb néptömeg közé vágtató!; jobbra balra osztva súlyos csapásokat, mig odatört atyjának kínzott teteméig, s ott elfeledkezve magáról és a pillanat minden veszélyéről, lerohant nyergéből s ráborult atyjára s átölelte őt zokogva. Az ádáz nép egyszerre rárohant veszett rikoltással, a midőn egyszerre két lövés dördült el, s két támadó holtan rogyott le az apa és fiú mellé. Ezek Mária lövései voltak, ki azzal hirtelen leugrott lováról s felránta Imrét : — Most vívni kell életre halálra és nem sírni, férfi ! Az ifjú hirtelen magához tért, felragadta kardját s azzal a két bátor neki támadt a gyáva tömegnek, S dühödt viadallal kezdte azt a kastély ajtajától visszaszorítani. Nem sokára hárman lettek; a doktor vérszemet kapott s midőn a figyelem elfordult róla, felragadta a neki szánt ásót s úgy ütött vele nyakszirton egy szolgákot, hogy az menten elfeledt beszélni. — Ide hozzánk Széphalmi úr, kiálta a vitéz doktor a vivőkhöz csatlakozva, de Széphalmi nem fogadta szavát; a megásott sír szélén térdre esett őrei előtt, úgy könyörgött, hogy ő nem bánt senkit, tehát őt se bántsa senki. Ott azután egy nagy pörölylyel ráütöttek a fejére, hanyatt beleesett a sírba és meghalt. Egy merész csapás után, melylyel Imre a leghatalmasabb pórlegény karját könyökben ketté vágta , a támadók harczkedve alább hagyott, elkezdtek hátrább húzódni, és távolról káromkodni. E rövid időköz elég volt arra, hogy a nemes vivők a kastély ajtajáig juthassanak s azt maguk után bezárhassák, az öreg Hétfalusyt kiszabadítva gyilkosai kezéből. Szerencsére benn a kastélyban egy sem volt a lázadók közöl : nem volt már ott mit keresni többé. Minden porrá törve, széthasgalva , kiürítve; a nagyobb rész lenn a pinczében dözsölt és mozdulatlan állapotban volt. Hétfalusy Imre ölében vitte atyját,—most már édes atyját a pitvarba, egy felhasgatott szörderekaljra lefektetés akkor átölelte őt és az apa visszaölelte gyermekét, eltaszított, elátkozott fiát, és egyik sem tudott egy szót is szólni. Öröm volt az és fájdalom, mit névvel nem nevezhetni. És most a védelemre ! Ők hárman az egész kastélyt meg nem védhették a visszatérő kőszült nép ellen, mely ha az ajtón be nem mehetett, felmászhatott az ablakokon; legczélszerűbb volt csupán egy szobát oltalmazniok. Erre legalkalmasabb volt a családi levéltár, vassal bélelt ajtajával. Csak az volt a védelem czélja, hogy a katonaság megérkeztéig fentarthassák a nép ostromát. (Vége következik.) A GYÖNGYÖS HÖLGY. IRTA IFJ. Damas Sándor. FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA IS. (Folytatás. *) MÁSODIK KÖTET. XXI „— íme, monda csaknem olvashatlan szót jelölve meg ujja végével, oly kis betűkkel volt az nyomtatva, a mi mutatta, minő kevéssé fontos hely lehet az ; ime, ide megy ek, s ha két hetet töltött itt, elmondhatja, hogy oly dolgot követett el, mit senkinek sem jutott eszébe megtenni, s mit soha senki sem fog megtenni. Tud ön németül ? „— Nagyon keveset. „—agy hát nagyon fog unatkozni, mert Plessben senki sem tud francziául. De mégis, gondolom, van egy vám- vagy vasutihivatalnok, ki valamit tud. — Pless ! folytatá a földrajzot nézve, s iránt vonva ki zsebéből, sokszor mentem itt keresztül feleségem életében dolgaim végett, mert több bécsi nagy házzal összeköttetésben voltam. Itt, mondá, irónja hegyével mutatva egy folyam menetelét, foly a Visztula, mely itt még nagyon keskeny. Fahíd van rajta, melyen ön szórakozás végett *) Lásd „Pesti Napló“ 1990. számát, sétálhat, s melynek végén van az ausztriai monarchia kezdete. Innen agyagos és terméketlen síkságot fog ön látni, és sárban fetrengő félig meztelen gyermekeket, néhány fekete deszkával fedett házacskát, s a ló határ némely pontján fenyőket. Egyébiránt két hét nem a világ, s ha önnek vannak könyvei, leveleket kap, s a várt személy megérkezik, csak felényire lesz unalmas. De mindegy, folytatá, keresztet csinálva a Press szóra, fogja ön ezen földrajzot, engedje meg, hogy önnek ajánlhassam, Parisban készült, honi; nekem nincs reá szükségem, többé nem fogok utazni, s ha későbben erre tekint, midőn Plesset ismét el fogja hagyni,így fog szólani ezen keresztre nézve : „Ki nekem ezen földrajzot adta, nem csalt meg, mert nagyon unatkoztam Plessben.“ „Elfogadtam a földrajzot, cserében egy Drezdában vásárolt könyvet ajándékoztam beszélgető társamnak, s mivel még világos volt, a sétatérre mentünk, mely csatorna által szegélyezve körülveszi a várost. Nyáron egészen árnyékosnak kell annak lenni, de a fák csak alig hajtottak még, s mégis madarak csevegtek már azokon, s itt-ott szerelmes párokat lehetett látni, karonfogva keresvén a magányt és árnyat, és tavaszt rebegve egymásnak rejtelmes beszélgetésükben. Mit nem adtam volna én, ha karomon lehetett volna Anna, s együtt szívhattam volna vele az ébredező fiatal és termékeny természetnek oly édes és átható zamatát! Szerencsétlenségre azonban csak azon vigasztalásom maradt, hogy a „Strelitz“ fogadó elött mehettem el, hol tudtam, hogy egy éjet töltött a herczegné. „Mit csinált ő ez órában? Hol volt? Gondolt-e reám ? „Az éj elérkezett. A gyermek elfáradt, s aludni kívánt. Boldog kor! Hazatértünk. Desfonsés ur, e- Pest, sept. 20. Az „Oest. Ztg.“ 467-ik számában igen épületes czikket olvasunk „A hitelegylet“ czimmel. „Ki a földmivelésen, iparon, kereskedésen, a nevezetes eredmény kilátásával kíván segíteni, mond a czikk, az most későn érkezik, ha nem speciális, áttekinthető tért jelöl ki terve és tevékenysége tárgyául.“ Tehát speciális tért kell kijelölni minden tevékenységnek s ime azt tapasztaljuk, miként az „ipar és kereskedés“ részére alapított „hitelintézet“ most e speciális térről letérve mindent működése körébe kivan karolni. „Szükségünk van, mond továbbá a czikk, számtalan vállalatra a népgazdászat minden mezején; nagyobb mértékben is bírhatunk gátemelő, vízlecsapoló társulatokkal, alácsöző egyletekkel, bányászatmivelő társulatokkal sat, mint a miként részben már ezekkel bírunk.“ De a „magyar mezőgazdasági hitelegyletre“ szükségünk nincs. „Csalódik ki azt hiszi, folytatja a czikk, hogy egy nagy és egymással ellenkező szakokat magában foglaló egylet a képességgel bírna, hogy a kölcsöntkeresőnek oly módon nyújthasson készpénzt, hogy e kölcsönből az egyes és az állam gazdászatára nézve maradandó haszon támadjon.“ A „hitelegylet“ mégis annyi szakmának, annyi működési körnek összehalmozása mellett is hiszi azt, hogy fiókpénztárai által, (melyhez az alapot az újabb befizetések nyújthatják majd) maradandó haszonnal segítené az egyesek s az állam gazdászatán. „Sőt, mond a czikk, inkább azon nézetet osztjuk, miként a külön czélok éles elkülönítése, mi áttekintéssel s a rendelkezhető tőkeerők pontos ismeretével fogna összeköttetni, lehetségesittessék.“ De az „Oest. Ztg.“ logikája mégsem engedi meg, hogy a czélok elkülönítésével Magyarország külön földmivelési hitelegylettel bírjon. Mert miként az „Oest. htg“ megfoghatlan logikája következteti ,e vállalatok segélyzése érdekében elégtétetett a „hitelegylet“ létesítése által. Valóban, írja ritkított betűkkel az erős logikájú lap, egy más , nyíltan vagy elleplezve fellépő intézetre nincs szükség. De szükséges, miként vállalatok támadjanak a végre, hogy segély és támogatás nyuttathassék. Bizony utoljára el akarja hitetni velünk, hogy pénz annyi mint pelyva, s hogy a hitelintézet azért nem juttatott nekünk egy fillért is, mert vállalatok nem keletkeztek, hogy szükségünk nem volt pénzre. Egyben tökéletesen egyetértünk az „Oest.Ztg“ gal, t. i. hogy a magas kormány legnagyobb gondjai közé tartozik a földbirtok iránti gondoskodás. És és ezért erősen hisszük mi is, miként a magas kormány ügyfelembe veendi, a magyar földbirtok méltányos és jogos igényeit. Az „Oest. Ztg“ czikke következő jellemző szavakkal rekesztetik be: „Az államkormány megmutatja, miként az országok gyarapodását minden módon támogatni akarja.“ Ha az „Oest. htg* ezt hiszi, hinnie kell azt is , hogy a magyar hitelegyletet is jóváhagyandja. De ő nem ezt hiszi, hanem akként vél a speciális szükségeken segíthetni, ha „a fenálló közhitel— intézet — a „Creditanstalt“ része fittetik gyámolításban, mely intézet aztán meghatározná, mily segélyt szükséges a földbirtok.“ P. PESTI XAS»LO. Pest, sept. 21. Lauffer és Stolpus könyvárusok és kiadók irodalmunk előmozdítása körül dicséretes buzgalmat fejtenek ki. Nem rég írtuk, hogy Szalay László nagybecsű művét hazánk történeteiről, mely műfelfogás, műforma, kritika sőt az adatok bősége tekintetében is magasan áll, minden eddigi hason tartalmú magyar és német (Engel, Feister) művek fölött, a nevezett könyvárus urak átvették, ■ hogy e mű folytatása már az ö czégek alatt fog megjelenni, úgy halljuk, az V-ik kötet rövid időn nyomtatás alá kerül. E kötet dicséretére azon jelességeken kívül, melyek Szalay műveit általában jellemzik, megemlítendő, hogy szerző számos, eddig nem használt, részint nem is ismert forrásból merített, s az újabb adatok új világot vetnek hazánk egyes történeti korszakaira. Lauffer és Stolp urak, hogy e becses művet, melynek magyar könyvtárból nem kellene hiányoznia, mindenkire nézve megszerezhetővé tegyék, az eddig megjelent kötetekből is újabb kiadást akarnak megindítani füzetekben.A másik irodalmi újdonság, mely szintén a nevezett kiadók czége alatt fog megjelenni: „Történeti tanulmányok.“ Csengery Antaltól. Első kötet. Ez első kötet Csengerynek a lapokban elszórva megjelent történeti tanulmányainak egy részét hozza. Előleges ismertetésül legyen elég a bevezetésből e néhány sort közleni: „A történetírás mezején — írja Csengery — az anyagyűjtésnek egy nyomán kell haladni a földolgozással. Reám ez okból mindig kellemetlenül hatott az a formátlanság az anyagok összeállításában, melyet történetíróink nagy részénél tapasztaltam. Úgy hivem, ideje, hogy az ókor remek példányait s az újabb nemzetek nagy történetíróit ■■iiiMklik'j X, |~J- ■» Λ , u *. \íih tűzvén mintákul, íróink is művészettel párosítsák a tudományt. Ezért kezdtem írni e tanulmányokat a történetírás művészi oldaláról. Ide vonatkozó czikkeim egy részét veszi e könyvben az olvasó. Töredékes czikkek, de egymást kiegészítők. Részint pedig tanulmányok a külföldi essay-k mintájára. Neme az irodalomnak, mely a hírlapi czikkek és könyvirás közt foglal helyet s egész könyvek tartalmát kritikai fölfogással, szép alakban adván, a termékenyítő eszméket tömegestől ülteti át az irodalomba. Másutt is hasznos foglalkozásnak tartják ezt, oly férfiak is, mint egy Macaulay. A külföldi „Revue“-k jobbára ily tanulmányokból szerkesztnek. S mi sokkal inkább vagyunk utalva az irodalom elemére, ahol a külföldi jelesebb művek közel is csak ritka jelenhet meg fordításban stb. S alább olvassuk : „Czikkeim egy részében elveket állitok föl a történetírói styl körül, s végül mintákat akartam nyújtani.‘‘ E minták közt vesszük terjedelmes kivonatban „Attila fiai és utódai“ s az „Avarok történeté“t Thierry Amadé után. Figyelmeztetjük e jeles tanulmányokra a közönséget. — A magyar földmivelési hitelintézet magyar és külföldi alapítóinak kérése folytán Zichy- Ferraris Bódog gróf ur az egylet elnökségét elvállalta. Ez örvendetes hírhez még azt is csatolhatjuk, miként az egylet székhelyéül Budapest választatott. A Bécsben egybegyült természetvizsgálók tiszteletére f. hó dékán , cs. k. Apostoli Felségének rendeletére az udv. operaszínházban díszelőadás tartatott, melyen az ekként megtisztelt vendégeken kívül, a székváros nevezetességei is megjelentek. Az előadást cs. k. Fenségeik Károly Ferdinand förig és Erzsébet föhgasszony magas megjelenésükkel megtisztelők. — A ,,M. S.“ Írja, miként fáradhatlan s köztiszteletü hazánkfia n. Kubinyi Ágoston kir. tan. vezérlete alatt ma fog a magyar nemzeti muzeum, a m. kir. természettudományi és orvosegylet, úgy a földtani társulat nevében az ide Bécsbe a német természetvizsgálók és orvosok gyűlésére érkezett számos hazánkfia közöl egy küldöttség K. Bach belügyminiszter úr ő excjánál tisztelkedni, s egyszersmind a kérelmet megnyitni, a magyar természetvizsgálók megszakadt gyűléseinek újabb megtarthatása végett. — Pestről írják a „M. Sajtó“-nak állítólag hiteles forrás után, miként a budapesti részvényes lánczhidtársulat s a közhatalom közt alkudozások vannak folyamatban a lánczhid vérkép fem teljes átvétele végett az állam részéről, s ez alkudozások már a befejezéshez közelednek. A sommát, melyben a lánczhíd átvétetnék, még bizonyosan nem tudhatni, s indiserette volna e részben találgatni. Csak annyit tudunk , hogy a kormány a lehetőségig kész a méltányos követeléseket elfogadni, miszerint a részvénytársulat teljes kielégítést nyerjen. Ez értesítéshez igen érdekes kilátások csatoltatnak. U. m. a híd átvétele folytán Budapest városa megnyerné valahára a kárpótlást hajóhídjáért, s ennek következtében tán Pest fel lesz mentve azon népszerűtlen terv kivitelétől, hogy a danapart legszebb helyeinek elkótyavetyélése által Pest gyönyörű danasorát eléktelenítsék. Másodszor több kilátás nyílik rövidebb idő alatt a hídvám, a hazai forgalom e nevezetes sorompójának megszüntetéséhez a haza szívében. A híd felszabadításából pedig legkönnyebben fejlődnék ki ismét oly részvénytársulat, mely két új álló hídnak építését tűzné ki czéljául Buda és Pest között, egyiket fenn a Margitszigetnél, a másikat alól a Sz. Gellérthegy alatt, mi a testvérvárosnak megadná azon összefüggést, díszt és alakot, melynek előbb-utóbb be kell következni, hogy kereskedelmi helyzetének, központi hivatásának , s közlekedése kellő felosztásának megfelelni képes legyen. Ez érdekesen írt levélből kiemeljük még a végsorokat: „Természetesen, midőn ily dolgok forognak fejünkben, lehetetlen azon duna - csatornának is eszünkbe nem jutni, melyet igen okos emberek már több évtized előtt terveztek, s melynek az anya-Dunából, ott a Margitsziget körül kiindulva, a Rákos és Pest közt kellene le-, és Soroksáron innen ismét a Dunába befolyni. Ez lenne természetesen a fővárosnak mindenek felett és előtt jövőre biztos árvíz - hárítója, egyszersmind pedig a helybeli kereskedés közvetítője, hogy majd a gyarapodott dunagőzhajózás s külföldi dunai kereskedés kifejlődtével az a sok fazekas-, zöldséges-, gyümölcsös-, halas- és egyéb bárka és dereglye ne alkalmatlankodjék ott az Archimedes vállain lebegő büszke árboczos hajók lábai alatt.“ — A német természettudósok gyűlésén Bécsben Amerikát Storer úr (Bostonból) képviseli. A magyar tudományosság képviselői közt találjuk ott Nendtvich tanárt is. — Nendtvich amerikai utjának érdekes leírását Heckenast G. adandja ki. E tartalmas munkából ígéretünk szerint mutatványt fogunk közölni. — Az ausztriai nemzeti banknak temesvári fékes comp t- intézete f. hó 14-kén nyittatott meg. A bankigazgató a hitel azon maximumául, melyben egy bejegyzett kereskedői ház részesíltethetik, 30 000 pftot állapítottak meg. A fiókintézet dotatiója 500,000 pft. — Lembergben új politikai napilap fog megjelenni „Swit“ czimmel. Szerkesztője Wisozki, egykor a Wanderer munkatársa. Nemzeti színház. Sept. 19-dikén : Brankovics György. Eredeti szomorujáték öt felvonásban, Obernyik Károlytul. — A czimszerepben Egressy, szabadságidejének letelte után, először lépett föl s a nem csekélyszámu közönség által élénk tapssal fogadtatott. Brankovics Egressynek egyik kiválóbb szerepe, játéka főleg a harmadik felvonásban igen szép. Ez után ma is több izben kihivatott. Azért is meg kell őt dicsérnünk, hogy szorgos figyelmet fordított a helyes hangsúlyozásra, csak alig egykét vétséget vettünk észre. Az előadás különben úgy folyt mint máskor, csakhogy Gere szerepét Feleki helyett Lendvai játszotta, még pedig kitűnő gonddal és igyekezettel. Egy részletre azonban, melyben hibázott, figyelmeztetjük őt, annyival inkább, mert e részlet a mű legszebb jelenetében fordul elő. Értjük az apa összezörrenését s utóbb ismét kibékülését fiával a második felvonásban. Lendvai nagyon indulatosan, haraggal kezdte ellenvetéseit, holott az indulatos, haragos kikelésnek csak akkor van helye, miután az apa még akkor sem hajlik fia tanácsára, midőn ez térden állva kérleli. A térdelés előtt csöndesebben, higgadtabban kell szólni a fiúnak; az indulat akkor következik, midőn térdelése híjába volt. Hivatalos, Ő cs. kir. Apostoli Felségei, c. septemb. 11 -ki legfelsőbb határozata által Woitowicz Márton tizedest, a Vilmos félig 12. sz. gyalog ezredben, egy embernek a vizbefulás veszélyével saját élte veszélyezésével eszközölt megmentése elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziint méltóztatott. O cs. k. A p os to 1i Felsége f. é. sept. 9 ki legfelsőbb határozata által megengedni méltóztatott, hogy Taschner Ferencz altizedesnek a Ferencz Károly 52. sz. gyalogezredben, egy embernek a vizbefulástól megmentése körüli érdeme elismeréséül, a legmagasb megelégedés kifejezése tudtul adassák. M. hó 41 -ki 19476. sz. igazságügyminiszteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti országos főtörvényszék területén hivatalhelylyel Kun- Szent-Miklóson Varga Gedeon kineveztetett. A bel- és igazságügyminiszter Zborowsky Ignácz szolgabiróhivatali segédet, szolgabiróvá valamely vegyes szolgabiróhivatalnál a kassai közigazgatási területen kinevezte. A kassai országos pénzügyigazgatósági osztály Gerbery János és Stankóczy Péter cs. kir. adóhivatali tiszteket 3. oszt. ellenőrökké az alsó-vereczkei és nagykaposi adóhivatalokhoz, továbbá Loresz János fogalmazó napdijast 3. oszt. adóhivatali tisztté, és Duchow Albert adóhivatali napdijast Rimaszombatban 3-dik oszt. adóhivatali segédekké ideiglenesen kinevezte. Börzetudósítások. Bécs, sept. 10. 500 met. 827/s —83. 4%% 72%—34. Nemz. kötes. 84%—5. kár. kötv. a. a. 86 — %, a többi 77% diki sorsját. 108—%. Bankrészv. 1068—1070. Bank cerlif. 304—306. Hitelint. 376—%. Dunagőzh. 568- 570. d. g. 13. kib. 558—560. Tiszai vasút 107% — 108. Nyugoti varus 107—108%. Keleti vasút 112% —113. Lombard 122—%. Északvasut 2731/4—3%. Államvasut 323—324. a. v. certif 24ti/._3 g. Urbér%. 1854 a. v. certif. 241%—324. Augsburg 104%. London 10. 11. —10. 12. Páris 1213|s. Arany 8%—9 Ezüst 5‘|%— Táviratilag, sept. 18. Páris 4% % 92.75. 3% 70. 65. Auszt. köles. 87. Államvastat 871. Credit mobil. 1717. Lombard. 650. London, 3% consolok 943%. Gabonaár. Pest, sept. 19. (A mai gabnahetivásáron a forgalom a búzára végre a helybeli fogyasztást illetőleg igen csekély volt; az árak változatlanok maradtak. 1000 m. r o 7 s 78 fontnyi súly jótállása mellett 2 f. 54 kr. kelt mérete. A pesti gabnacsarnok bejegyzett árai: Búza tiszai ut: 83—88 font 4 — 5 f. 6 kr. Bácskai ut: 83 —85 font. 4 f 24 kr.—4 f. 50 kr. fehérvári : 83—86 font. 4 f. 36 kr. — 5 f. 19 kr Rozsó :74—77 font. 2 f. 24 kr.—2 frt 40 kr. uj 77—80 font. 2 f. 48 kr. — 3 f. Árpa uj : 63—68 font. 2 f.—2 f.24 kr. Zabuj : 43—46 font 1 f. 24 kr. — 1 frt 28 kr. Kukoricza: 79—84 font 2 f. 8 kr.—2 f. 28 kr. Bab : 3 fr. 12 kr. - 3 f. 28 kr. Repcze : 7 frt — 7 frt 10 kr. Brassó, sept. 12. Búza: 3 ft 16—56 kr. Kétszeres.