Pesti Napló, 1856. október (7. évfolyam, 2001-2031. szám)
1856-10-20 / 2020. szám
mezőgazdászai csak bölcsőjében van azég, hamarabb szülne az gyarmati szolgaságot, mind valódi jóllétet. " Im Az ausztriai birodalom országló hatalma kellő tekintettel volt az ily nézetekre is, s milep a fönnebb érintett szerződtetői is láthatjuk, míg belül az úgynevezett közbenső vámkorlátokat megsenmisitette s mig belül a birodalom kebelében a szabad versenynek minden körét fö nyitotta, a külső és pedig különösen a nyugati közforgalom tekintetében azon uralommal járt el, mely azpar s kereskedelmirdekek belső és nemzeti kifejlödésére, nézve okvetlenül szükséges s csak egyedül eszélyes. Lássuk azonban most, hogy mind ezen viszonyok közepette, mily hivatás vár különösen Magyarországra ? Az uj házassági törvény. Császári nyilt parancs oct. 8-ról 1846. — érvényes a birodalom egész területére — melynél fogva az egyezmény (concorda) X. czikke kivitelében az ausztriai császárság ketholikusainak házassági ügyei fölött, mennyiben ezek a polgári törvényhozás körébe vágnak, uj törvény bocsáttatik ki és állapittatik meg, hogy az jan. 1- jén 1857. ezrész tartalma szerint hatályba lépjen. Mig FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar és Csehország. Lombard-Velencze, Dalmát, Horvát, Slavonia , Gácsország, Lodomeria és Illyria királya; jeruzsálemi király stb.; ausztriai főherczeg; toscanai és krakkói nagyherczeg; lothringi, salzburgi , stájer , karinthai, krajnai és bukovinai herczeg; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja; felső és alsó Szilézia , Modena , Parma , Piacenza és Guastalla, Auschwitz és Zator, Teschen , Friaul, Ragusa és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg , Görz és Gradiska fejdelmesitet grófja; felső és alsó Laiuits és Istria őrgrófja ; Hohenembs , Feldkirch , Bregener, Sonnenberg stb. grófja; Triest, Cattaro és vihd határgrófság ura ; Szerb vajdaság nagyvajdája stb. stb. A polgári törvény határozmányait a katholikusok házasságai fölött, a kath. egyház rendeleteivel öszhangzásba hozandók, nov. 5.1855 (abirod. tömöd. 195. sz.) kibocsátott nyilt parancsunk folytán és a szentszékkel kötött egyezményünk X. czikkének kivitele körül, minisztereink és birodalmi tanácsunk kihallgatása után megrendeltünk, kath. alattvalóink házasságügyei fölött, mennyiben ezek a polgári törvényhozás körébe vágnak, a következő törvényt fi. függelék birodalmunk egész területére kibocsáttatni, és egyetemes megtartásul rendeljük, mint következik : I czikk. Jan. 1-jén 1857, mely napon az egyházi házassági biróságok ott, hol eddig nem léteztek, hatályukat megkezelendik, ezen törvény is, teljes tartalma szerint életbe lépend. Az irodalmunk némely részeiben febr. 13. és julius 3. 1853-tól a hirod. törv. I. 30. és 129. sz. által fenntartott nem-katholikus egyházi házassági bíróságok azonban, míg további határozmányok be nem következnek, ezen törvény 56. és 57. § - ai értelemében nem gátoltatnak a számukra fennálló rendeletek és joggyakorlatok szerint eljárni. II. czikk: A világi (polgári és katonai) hatóságok, ezen törvény hatályának kezdetnapjától fogva annak hittarományát az ezek által kijelölt tárgyalások alkalmával finormértékül vegyék. E tekintetben azonban az ezen migillparancsban a katholikusoknak 1857. január elseje előtt kötött házasságait illetőleg kiirt bővebb állapitmányokra tekintettel kell lenni. III. czikk. A büntetések és joghátrányok, melyek az ezen törvényben foglalt házassági tilalmak áthágására méretnek, azon házasságokra, melyek 1857. január első napja előtt köttettek, nem alkalmaztatnak, hanem a házasságkötés alkalmával netalán elkövetett áthágások közül az eddigi törvények szerint kell eljárni. Kivitelnek azonban a 34. §. határozmányai, melyek a polgári házassági törvény hatálya alatt kötött házasságokra is érvényesek. IV. ez kk. Oly házasságok érvénye fölött, melyek a polgáráriassági törvény uralma a att köttettek ugyan, de ezen törvénynek hatálba lépte elölt halál által már elválasztlak, ezentúl is világi hatóságok határoznak az eddigi törvények szerint, és ily ítéletek jogereje ugyanazon tövények szerint határozandó meg. A czikk. Azon házasságokat illetőleg, melyek a világi bíróság által érvényteleneknek nyilvánítanak, azon jogkövetkezmények, melyek az eddigi törvények szerint egy oly ítélet kifolyásai, továbbra is tartanak ugyan , hahogy pi.(lig az akadály, melynek alapján az érvénytelenség kimondatott, az egyházi törvény előtt nem ismeretes, akkor a másik hiteltárs elhalálozása előtt a 311. § ban kifejezett büntetésalatt, a kathólikusnak semmi esetre nem, — a nem-katholikus keresztyénnek pedig csupán nem-katholikus személylyel szabad új házassági viszonyt szőni. (Folyt. köv.) PKVTI MtIPLÓ, Pest oct. 20. A fóti lóversenyek elseje tegn pereit megtallátott. Gróf Károlyi István ur, ki e lóversenyek alapítása, a dijak felajánlása által a magyarországi lófestyészés érdekének ismét neveze es áldozatot s egyszersmnd sportmneiűknek kedves mulatságot szerez, újabban érdemessé teszi magát nemcsak minden lótenyésztő, hanem az ország elismerésére is ily áldozni kész akarat, ily seigneuri bőkezűség képes csak a hazai érdekeket emelni, és midőn e jóakarattal, e bőkezűséggel a tagtói részéről nemcsek e téren, hanem minden hazai ügy körül is találkozunk, méltán elaluheljük, tisztelettel es pókban ismételve gr. Károlyi István ur nevét. — A pályatér a nagyszerü park közelében igen kies helyen ffizetett ki; a tért egy részben magas jegenyék körűtik s hátterében a túldunai hegyekre nyílik szép kilátás. A lóverseny által közvetlenül értekelteken kivül, ha bár a közlekedést a vasút igazgatósága a közönség s a lapok várakozása ellenére nem segité is elő, Pestről is sokan jelentek meg e szép mulatságra, melyen a rendet, annak minden megbontása nélkül a gróf lovászai tartották fen. A versenyen több külföldi is jelen volt. A verseny 12 óra után vette ferdejét; az első díjért (Kancza-dij — 2000 fit, minden be- és kü földi kancza számára ; távolság 21/* mf. tét 200 pft; fele bánat.) öten versenyeztek u. m. 1. Birch cs. kir. főhadnagy 3. é. p. k. Gild í a, 2., gr. K i n s ky Octáv id. p. k. Irene, 3., Lichtenstein Fer. bg. id p. k. Louisa, 4. Mattzahn R. b. 3. é. sg. k. Redrose. 5., Szapíry Antal gr. 4. é. p. k. Hármas, négyen bánatot fizetvén. Igen szép futás, a vezetést „Louisa" vette át, a ekként haladt a csapat egyszer körül, míg második tőrül futáskor a pálya közepén .Hármas, majd Irenény múlt előre s igen gibes versétvy közt győztes Irénét egy lohonszal. A többi lemaradt. A második, az asszonyság díjért hárman futtottak. Lassú vágtatással kerülék meg egyszer az urlovarok a pályáiért egymást követve u. m. elöl gr. K i n s k y D’Artagnan 5. e. p. m. (lovar gr. Kineky János,) utána Pálffy Pál gr. 8. é. f. m. Gambia (lovar gr. Károlyi Sámler,) s 3 Birch föh. id. felvér p. pr. Little Man, (lovar gr Bathyányi István ) Az első körülfutás után sebes versenyben előszáguldott Little Man, de csak hamar elmaradt, a verseny Gambia és D Artagnan vevét át. Győztes D’Artagnan: A 3 (EI egy-verseny) a szükségelt 8 aláíró hiánya miatt nem létesült, e versenyre csak öten jelentkezvén A mezei gazdák dijáért (ajánlva gr. Károyi István által, magyarhoni mezőgazdák által nevelt minden ló számára) 3 ló fűtött. Az első dijat 200 portot Róka palotai haszonbérlő szürke méné nyerte könnyen, miután Strausz fekete méné kitört. A második dij 00 portot szintén Róka franczája nyerte el. Sajnálni lehet, hogy e szép dijakért ily kevesen versenyezik. A község-elöljárók, kiknek a lapok útján e versenyek tudomásukra juthattak, felszólítást intézhettek volna a lótenyésztő és tartó gazdákhoz. Figyelmeztetjük az illetőket már most a jövő évi versenyekre. Végül gr. Szapáry Antal és gr. Nákó Kálmán rendeztek privat matchot, tét 100 port ; távolság 1/2 mérföld nyertes gr. Szapáry A. Heva nevű lova. A mulatságot este gr. Károlyi Istv. fóti kastélyában nagy ebéd rekeszte be. A mai verseny kezdete 10 és 112 órakor. A verseny után kezdetnek meg a kopókkal hajtó vadászatok. Spanyolország, Madrid, oct. 11. Az absolutisták mindent elkövetnek Napóleon császár befolyásának megtörésére, mert terveik kivitelében egyetlen akadályul tekintik. S az udvar körüliek azt állítják, hogy ez előbb vagy később megtörténik. Mint az avatottak állítják, máris sikerült a királyné lelkébe kétséget csepegtetni minden nemzeti képviselet iránt, úgy állítván elé Napóleon császárnak a képviseleti rendszer melletti föllépését, mint valami természetellenest, mint önmagának ellenmondót. Ha a francziák császára, vélik ők, a constitutionalismust előnyösnek tartja, azzal kellene kezdeni, hogy ezt országának adja vissza , s azt semmi oknál fogva sem tehetni föl, hogy erre Spanyolország alkalmas volna, mint Francziaország Következőleg a császár önző politikai czélt követ a félszigeten kormányforma támogatásáva, melyet saját országából száműz. Vagy Palmerston lordnaiyátsz engedményt adni Spanyolország rovására, vagy az alkotmányos kőimárnyzattól eredő zavarból gazdag zsákmányt remél nagyravágyására néve. A trón körüli barátok, kikbe a királynő nagy bizalmat helyez, ily nézetekre akarják őt bírni. Narva ezről érdekes hírt ir az „Ind. beige“ levelezője . A tábornok néhány nappal ezelőtt A leső n Hikhoz Andalúzia főparancsnokához ment, ki jelenleg a Philippini szigetek kormányzójává neveztetett. A tbk nejénél elfogadás volt. A vendégek közt volt Guell y Rente nevű havannai creol, egy liberator, s galladolid volt követe, ki nyolcz évvel ezelőtt a királynők Josefa nevű nővérét vette nőül Gue y Rente a cortes egyik ülésében Narvaez kormányzatát szigorúan megbírálta volt. Most a tábornoknéval összetalálkozván, Narvaez illetlen szavakkal dorgálta a volt követet s az lett a szóvitából, hogy a nála levő pálczával Guerr y Rente - t megszabdalta , képzelhető a nők ijedelme. Az összezörrenésnek párbajra hivás lett a vége. Narvaez elfogadta azt. Guerr y Rente tanúi, Prím tábornok, s Arenson tábornok, kinek házában a botrány történt, Narvaezé Lersurdi tábornok s Villate dandártábornok az ő egykori hadsegéde. , , Törökország,alurolól, f. h. 7-dikéröl Írják az Oesterr. Ztg“-nak : „Daii I o hg a kuciak küldöttségét szívélyesen fogadta A küldöttség tagjai egy emlékiratot nyújtottak neki át, melyet a törzsfönökök mindnyájan aláírtak, s melyben arra kérik a herpznget, vétessenek föl ismét a montenegrói szövetségbe. Az audientián igen panaszkodtak, hogy a török hatóságok részéről igen rosz bánásmódban részesülnek, s hogy a török lakosság szintén bántalmazza őket, s valósággal Njeguseh György a senatus elnökéhez fordultak s kérték fel, venné keresztül, hogy ezen sok csapás által sújtott, „elismert s a törökök által megcsalt törzsnek szabad legyen saját képein hazájába ismét visszatérnie. Ha ezen engedélye nem lehetne mind azon családokra kiterjeszteni, melyek most hajlék nélkül vándorolnak szerteszét a szomszédos török előjeletekben, legyen szives alig legalább azon törzseket megnevezni, kiknek so had legyen elhagyott lakásaikba visszatérni. A ragusai császári orosz consul a kncsok ezen kérelmét erélyesen támogatta. A consul a herczegi irodában különböző felvilágosításokat is nyert az „Agnimor,Zitung”, által terjesztett hírek fölött Montenegrónak a Porta luui internationalis viszonyai fölött, s Bule niej a cs. orosz kivetnek Stambulból erre vonatkozó lévelét nyújtotta át a fejedelemnek. Másrészről pedig a clnsul megkérdezteti, hogy áll a dolog a párisi conferentia jegyzőkönyvével, melynek értelmében Ali pasa nagyvi..irt, mint a Porta képviselőjét biztosították a felől, hogy Czermigora a zultán vazall-állama legyen. A consul a fejedelemnek megnyugtató feleletet adott, egyszersmind azt tanácsoló neki, várná be először a nagyhatalmak határozatát, miután a montenegrói ügy ismét a diplomatiai alkudozások tárgyát képezendi.“ Ugyanezen lapnak írják az orosz határszélről a megújított orosz propaganda felöli» török tartományokban': 8 ... „Novgorodban vall az orosz synodus székhelye, s az itt évek óta fenálló propaganda azon utasítást kapta, hogy ismét és azonnal közlekedésbe tegye magát az Athos hegyén levő szerzetesekkel továbbá a montenegrói archimandritával s a többi egyházi fejedelmekkel; semmi költséget se kíméljen, csakhogy czélhoz érhessen Danilo hgnek az 1855 és 1856-ra esendő subventio ismét külön szolgáltatott s a symbolicus könyveknek Novgorodban nyomatott kivonatai az Athos-hagyi 2400 barát által Törökország minden irányában kolpotiroztatnak. Általában a nemhivatalos orosz diplomatia az, mely azon törekszik, hogy a cs. ausztriai kormánynak minden után és nyomakadályokat gördítsen eléje. A Stambulból érkezett legújabb tudósításokból azonnal azt látjuk , hogy Redciffe lord, Ali pasa nagyvezír, s Prokesch b. cs. ausztriai követ a Dunafejedelemségek kérdésében tökéletesenn egyetértenek. Konstantinápoly, oct. 10 — A dunai fejedelemségek szervezését illető terv a nagyhatalmak követői elé terjesztetett. Az egyesülésről abban (mint már másfelől jelentve volt) nincs szó. A Porta biztosául a közeledő dunahajózási értekezletekre Omer pasa vezérőrnagy neveztetett ki. A miniszteri kicsis fotyvást tart.. A börzén nagy félelem uralkodik, a piaszter 5%-val leszállt. A franczia gőzhajózási társaság számárai engedmény kiadása elnapoltatott. A „Journ. de Const.“ jelenti, miszerint a cserkeszek és oroszok közt a Laba folyónál összeütközés történt, melyben az utóbbiak 800 foglyot és 16 ágyút vesztettek, s a csatahelyet a Szefer pasasaiért álló cserkeszeknek kényteleníttettek átengedni. Az oroszok a Kubáénál is tetemes emberis öt ágyuveszteséggel visszavonulni kényszerültek. A csapatküldések Antivariba megszűntek. A még Zeilur Bucumban levő egyiptomi csapatok elszállítására arzenálbelis gőzösök használtatnak. A Dunánál „Danzig“ korvett helyét „Hula“ schooner foglalandja el. Ferik Khan persa követ Erzerumban lázban fekszik. J POST A. Bécs, oct. 18. A lipcsei ütközet emlékünnepén, mely ma tartatott meg a rokkantak cs. kir. ápoldájában, jelen valának Károly Ferdinand és Henrik Főherczegek, Wimpfen gróf hadseregparancsnok ur, s a helyőrség tábornokainak és törzstisztjeinek nagy része. — Az itteni érczpénz-conferentia fölhatalmazottainak tanácskozásai, rövid megszakítás után, ismét megkezdettek. — Az oktatásügyi miniszterium rendeleténél fogva oda kell működni, hogy a vidéki iskolákban a félnapi oktatás megszüntettessék. Nápoly, oct. 10. Az „Oest. Zig” írja: Azon hitre, hogy Angol- és Francziaország követeket viszszahivják, rögtön minisztertanács tartatott. Úgy hallatszik, hogy a király sajnálatát fejezte ki a nyugati hatalmak határozata fölött. Mi őt illeti, ő nem engedhet s nem fog engedni. Azonban , hogy a Napoleon császár és Victoria királynő iránti tiszteletét kifejezze, s hogy színét is kikerülje annak, hogy a nyugatiakkal a diplomatiai szakítást óhajtja, miniszteri tanácsban elhatároztatott : a nápolyi követeket Párisból és Londonból vissza nem hini. Sőt utasítást kaptak, hogy folytonos diplomatiai érintkezésben legyenek a franczia és angol kormánynyal, s állomásaikat csak akkor hagyják el, ha útleveleiket hozzájuk küldik. .intallur angol áll Nápoly, oct. 13 A trónörökös születésnapján az angol és franciia követség palotája ki volt világítva, de a piemontié nem. Pierrontnak Nápolyházi viszonyai még mindig ellenségesek. A védelmi intézkedések kétszerezett buzgalommal folytattatnak. A királyt Nápolyba várják. Semmi miniszteri változás nem történt. Paris, octob. 14. A „Le Nord“ párisi leveléje írja : Néhány nap óta különböző hírek keringtek az új diplomatiai értekezletek megnyitásáról. Levelező, értesülései után, erősítheti, hogy e tekintetben még mit sem határoztak. Walewski egy hónapi falazás után, mint nem akadályozá az ügyek vitelében, beköltözőit a külügyi palotába, a külbonyodalmak azonban őt kevésbbé foglalják el, mint ezt gondolhatnék. Az utóbbi ügyek a császár kabinetjében s a miniszterek tanácsában tárgyaltattak, s az érdeklett kormányok követei egyenes összeköttetésben voltak az államfővel. Parisidet. 16. Némileg feltűnt, hogy Antonini marquis, nápolyi követ, jelen volt tegnap W aewski gróf ebédjén. De ez csak formaságból történt, s búcsú szertartásul tekinthető. Angolország előtt a dolgok még mindig nem mennek eléggé gyorsan. — Levelező jó forrásból hallja, hogy a minisztériumban óránkint várják a nápolyi franczia követ sürgönyét azon tudósítással, hogy ő hajóra ült. Ma délután 40 óráig a sürgöny még nem érkezett volt meg. Megérkezte után a „Monteur“ azonnal közlé e hírt, egy jegyzékkel együtt, melyben a franczia kormánynak Nápoly irányábani föllépte közelebbről fölvilágosittatik. Azért azonban Nápoly elleni harczias föllépésre legalább most nem gondolhatni. — De Goyan osztálytábornok, a császár hadsegéde, eddig a benevillei lovas hadosztály parancsnoka, a római foglalósereg főparancsnokává neveztetett. Az eddigi főparancsnok Montreal tábornokot nyugalomba helyezték. Goyon helyét Allonvillé foglalta el. Madrid, tgdt. 10. A Guel és Narvaez közti élethalálra vivandolt párbajról a „Patrie“ madridi levelezője írja, hogy a párbaj még nem történt meg, mert Pdaa királynőnél magát közbevetette, hogy az megakadályoztassék. A királynő Narva ezt hivatta, s kérte, hogy életét ne kockáztassa. Narvaez erre fölfogadta, hogy nem ví. Guel azonban tudtára adta, hogy okvetlenül meg fog vele víni. A párisi és londoni lapok lapunk bezártáig nem érkeztek meg, fehérek elszakadtak a felhozási kísérletnél, mert nekik aleryai fiatal óliásnak - ment és nagy kezet vetük. De tehetett ő erről illettek volna e gyermekkezek ily herkidesi karokhoz ? Szó al : a hájas Hölgynek igen kevés kifogása volt, és ezen igen örvendett. Ő rendkívül dicsekedett új ismeretségével, s nem szívesen vette volna e pontban a magezat'ol atíijt. Végre a társaság az étterembe ment, s helyet foglalt a díj/.■ sen lma N i szi-alál. A fekete olló/ékű terültek két más gazdag bőrruhája szolgával megkezdék az ékkszolgálatást. Akkor egy tériinöknek legalább sziáoig jártasnak kellett lenni a ranigsor-ismeretben , mint a halott- , vagy temetés-rendezőnek. Szerencsénk volt azonteritnök vagy szolga, ki a tálal tiz ezredes előtt az alezredesnek, s a kapitány elött a hadnagynak nyújtotta oda. Átkozott lólás futás volt egyszersmind az asztal egyik oldaláról a vi síkra E szokás szerencsére most véget ért, de a temetésrendezőnek még folyvást öt ujján kell hordoznia a rangsorozatot *). Elég nevetséges. Rangsorozatra gondolni, midőn a *) Ha Svécziában egy halotti menet a halott házból a sírhoz készül indulni, akkor a temetésrendező (közönségesen a kántor) előlép s rendezi s kíséretet pontosan mindegyiknek rangja és méltósága szerint, úgy mint a nyomtatott és elismert rangsorozat azt előírja, akkint mndazáltal, hogy a megholtnak legközelebbi rokonai közöl egyik mint föszemély foglalja el minden hármasragu sor közepét. Közönségesen csak annyi tagsor ké- s sirhoz megyünk, —éek, a minden földi egyenlőség ezen nagy symbolumához ! De félre minden szomorú reflexióval most az ebédnél! Azt monják : „Az csak a száját némává teszi.“ Ezt az étel talán mégis tenné, ha a bor azt folytonosan meg nem nyitná. „Én azt gondolom, hogy Pettersson ur vizet kever a borim? jegyzé meg a ház ura. „Ez vélek : ez Pettersson ur sárga leve, mely tiz évig a tnti palaczkokban............. Nevezetes uraim, mily sokáig tartja fen magát a bor drauxi, ha I. i. dugasz és pincze jók . . . . Tessék csak megielni! Tartsák a bort sokáig szájokban! . . . Mintha csak füstöt rágna az ember, mintha a szemeket magáról a gerezdről harapná le!“ „Superbe !* szólt az egyik. „Charmant!“ szólt egy másik. „Hanem a portoi bor,a kérdő egy harmadik, — fekhetik e a portót is oly sokáig, anélkül, hogy ereje és zamatéból veszítsen ?“ „Alig,“ válaszolt a házi ur. „Az urak előtt itt két palaczk van, egy vörös és egy kék, amabban portoi van, mely 15 évig feküdt pinezémben, és ebben is portói van, amely ott csak öt évig hevert. Ám kíséreljük meg. . . . Nem tapasztalhatni e legott a különbséget. Amannak világosabb színe van s kissé erősebb, nemdebálés, melylyel a portóit mindig vegyitni kell, a szőlőt nedvétől kissé megfosztotta , ugye bár? De a virág — szagolják csak a virágot, uraim ! — a virág felséges ! Schiff. “ „Magnifique!“ „Legott észrevehetni a különbséget!“ „No’s mit mond ön hozzá, kedves Pettersson úr?“ „Én nem igen tudom a borokat megkülönböztetni.“ „Egyek ön kevés sajtot közben ! . . . Elszöm! szolgálj Pettersson urnak sajtjul! . . . Úgy ni! . . . egyék én többet! . . . Most lesz jó! . . . No’s Pettersson ur?“ „ A sajt régi és nagyon erős“ jegyző meg az építész, ki szinte félrehúzta száját a sajnak csípőssége miatt. De a bor? hogyan ízlik most a kétféle bor? „Mintha mindkettőnek egyenlő íze volna“ szólt Pettersson, egyébiránt ért ritkán iszom bort. A háziúr s a többi vendég száját bigyeszté ezen hat láb és négy hüvelyknyi józan és együgyű idyll fölött. A hölgy is mosolygott. Azért talán, mivel tudta, hogy a vörös és kék palack egyidejű bort tartalmaz, vagy talán a fölötti örömében, hogy végre akadt férfi, ki nem dicsekszik borismeretével? Meglehet. A Babhus istenség nem ugyanaz a szerelem istennővel, daczára a költők szerelem és borróli örökös rivalismusának. „Hát a falun soha sem isznak bort ?“ kérdő egy kissé kövér ezredes. „Nem, csak szin-sört, s ezt is csupán ünnepélyes alkalmaknál“ feleli Pettersson. „Csak színsört? De hisz ez nem egészséges ... ez az embert pöffeszti.“ „Ezt a roslageni parasztokról állítani, nem volna igazságos,“ viszonza az építész. „Hanem a rajnai bor száz évig is eláll,“ szólalt meg ismét a ház ur. „Boldogult atyám azon évben rendelt meg számára rajnai bort, midőn az átkos emlékezetű egyesítési és biztonsági ada világba lépett. . . . *) Elström, szolgálj Jánoshegyivel! . . . ízleljék csak uraim ! Mily olaj! mily zamat! nemde? Mily iszonyú különbség a rajnai és moseli bor között! ugye bor?“ Most ezen két bor közötti különbség fölött nyílt meg a discussio, s ez az ebéd idejének három negyedrészét foglalta el. A még fenmaradt egynegyed a politikának volt szánva. *) IH d.k Guszáv 1789. febr. 21. a nemesség leghevesb ellenszegülése közt s egészen törvényellenes módon vitte ezen adat keresztül, mely szerint a királynak majdnem korlálan hatalom adatott. Hogy a nemesség ezen idő óta gyűlölte a királyt, és hogy e gyülölség 3 évvel később Ankerström Ján, Jakabban hoszuállási eszközt talált a király megölésére, azt bizonyítja Svédország története. Schiff. (Folytatjuk.) Magyar könyveszet. 571. Kollarits József és fiainak Pesten, váczi utczában „Ypsilanskihoz“ czimzett kereskedésében folyó árjegyzése Szabott árak pengő pénzben, Pesten 1856. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. 8rét 23. 572. Lauffer és Stolp ezelőtt Edelmann Károly kölcsönkönyvtárának könyvjegyzéke. Pest , 1856. Nyomatott Länderer és Heckenastnál. 8rét 39. 1. Felelős szerkesztő: Báró KEMÉNY ZSIGMOND. pettetik, a mennyi rokon létezik, s azuán az mondatik : a többi urak sorakozzanak tetszések szerint. A kiADÁs tULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egycserri-ultézs , lakiszékipénztár-épületben, 3-dikm, 1956.